Vadkerti harangok
2019. március

Nagyböjt kívül és belül 1.rész
Szentmiseszándékok

Barkahamu
Legyél magvető
Gyümölcsoltó Boldogasszony
Imádság betegségben
Jézus és a főpapok
Összetákolt gerendák
Életige
Teréz anya imája
Bűnbánat, mint örömforrás
Testületi ülésről jelentjük
Ingyenes jogi tanácsadás
Kolping híreink
Híreink

Vissza az előző menüre

Nagyböjt kívül és belül 1.rész

(Húsz kérdés és válasz segít a készületben)

Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát kérdeztük a nagyböjtről – a készületről és annak eszközeiről –, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban (is).

1. Hogyan lehetséges, hogy közel másfél hónapja ünnepeltük Jézus születését, és máris itt a szenvedésére, megváltó kereszthalálára felkészítő időszak?

Húsvétot a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap ünnepeljük, ez március 22. és április 25. között mozoghat. Ennek megfelelően a nagyböjt kezdete lehet akár február 4-e is, ami igazán rövid farsangot eredményezne, míg a leghosszabb karneváli idény március 10-éig tartana.

2. Miért negyven napig tart a nagyböjt?

A negyvenes szám ma sokaknak az életközepet juttatja az eszébe, de a korai kereszténység – kezében az Ószövetséggel – a készület idejét látta benne: Mózes negyven napig böjtöl a törvény kihirdetése előtt, negyven évig tart a pusztai vándorlás, Illés negyven napig megy a Hórebre, Jónás negyvennapos bűnbánatra hívja Ninivét. A keresztények számára azonban a legfontosabb példa Jézus negyvennapos böjtje.

3. Honnan ered a hamvazkodás szertartása?

A hamu már az Ószövetségben a bűnbánat jele volt, és Jézus is említi. A korai Egyházban a bűnbánókat nagyböjt elején, miután bűneiket megvallották, és kirótták rájuk az elégtételt, szőrzsákba öltöztették, a püspök hamut hintett a fejükre, és kiutasította őket a templomból, ahogyan a bűnbe esett első emberpárt Isten a paradicsomból. Egyes hívők bűnbánatuk jeléül magukra vették a hamu jelét, és a 11. századtól ez általános előírás lett.

4. Miből van a hamvazószerdán használt hamu, és mit jelképez?

A hamut a hagyomány szerint az előző évi virágvasárnapi barkák elégetésével (és szitálásával) nyerjük. A hamvazkodás fentebb leírt eredeti jelentése miatt fontos lenne a nagyböjt eleji gyónás, és így az időszakban a meggyónt, megbánt bűnök fölötti vezeklés jele lehetne a hamu.

5. Kötelező templomba menni hamvazószerdán?

Nem, de nagyon ajánlott.

6. Ha összeszámoljuk a napokat hamvazószerda és húsvét között, több mint negyven nap jön ki. Miért?

Eredetileg kétnapos böjt volt húsvét előtt, ez bővült egyhetesre, majd hat vasárnappal korábban (a mostani első vasárnap) kezdődött a böjt, végül magánszorgalomból kezdték még négy nappal korábban. A vasárnap ugyanis böjttiltó nap, és így – egyes számítások szerint – nem része a negyven napnak. Tehát a 6×6=36-hoz kellett még 4 nap. A 11. századtól lett a nyugati rítusban általános előírásként szerda a böjt kezdete.

7. A görögkatolikusok korábban elkezdik a böjtöt. Honnan ered ez a szokás?

A nagyböjt kezdete az első évezredben nagy változatosságot mutatott, volt, ahol hat, hét vagy akár nyolc hétig is tartott. A görögkatolikusok ötvenedvasárnap után kezdik a böjtöt, két nappal korábban a latin rítusúaknál.

8. Miért nagyböjtnek hívjuk ezt az időszakot? Van „kisböjt” is?

Igen, minden egyes péntek böjti nap, Krisztus halála iránt tiszteletből. A negyvennapos böjtölés pedig ennek az éves megünneplése, a nagypénteki böjt kiterjesztése.

9. Miért nem éneklünk Alleluját és Dicsőséget nagyböjtben?

Az Alleluja sajátosan húsvéti, a feltámadást hirdető liturgikus rész, ezért nagyböjtben traktus (folyamatos szólózsoltározás) helyettesíti a misében. A Dicsőség pedig karácsonyi „misealkatrész”, ami népszerűsége miatt terjedt el az egész egyházi évben, azonban adventben és nagyböjtben nélkülözzük.

10. Mi a különbség a szigorú böjti nap és a sima böjti nap között?

A böjtöt a 4. századi forrásaink szerint mindenki maga szabta meg magának, sokan egyáltalán nem ettek nagycsütörtök estétől a feltámadási szertartás végéig, mások egész nagyböjtben különféle fogadalmak szerint böjtöltek, csak kenyeret és vizet, csak nyers zöldségeket fogyasztottak, vagy csak naponta egyszer étkeztek. A későbbiekben szabályozta az Egyház a böjti napokat, de ez az előírás az újkorban egyre inkább enyhült. Eredetileg az egész nagyböjt során csak egyszer, este lehetett enni (ezért a középkorban délre hozták előre az esti zsolozsmát, hogy hamarabb „este” legyen). Idővel egy kisebb étkezés, majd még egy engedélyezetté vált. A francia nyelvben a déjeuner és petit déjeuner szavak őrzik a böjtmegszakítást és kis böjtmegszakítást (ebéd és reggeli).

A jelenlegi szabályozás a korábbi enyhe böjtöt írja elő szigorú böjtnek (napi háromszori étkezés, melyből egy a szokásos bőségben), és péntekekre az egyszerű hústilalmat rendeli.

11. Mit jelent a gyakorlatban az, hogy csak egyszer szabad jóllakni?

A jelenlegi böjti fegyelmet 1966-ban határozta meg a püspöki kar, és az nem szól „jóllakásról”, hanem arról, hogy „csak egyszer van (teljesebb) étkezés, de megengedett reggel és este némi étel fogyasztása”. Az, hogy délben vagy este van a teljesebb étkezés, szabadon eldönthető.

12. Mi az a minimális lemondás, amit az Egyház előír a nagyböjtre?

Péntekenként hústilalom 14 éves kortól halálig, hamvazószerdán és nagypénteken pedig a fent leírt szigorúbb böjtöt kell tartani.

13. Ha én ennél többet szeretnék tenni, milyen lehetőségeim vannak?

A lehetőségek szinte korlátlanok, de a józanész kikapcsolása nagyböjtben sem megengedett. Tehát mindenki életkorának, testi adottságainak, egészségügyi állapotának, munkájának, idegrendszerének megfelelő böjtöt, önmegtagadást vállaljon. Azonban az Egyház mindig hármas egységben gondolkodott: böjt/lemondás, több imádság, alamizsna/jótékonykodás.

14. Mi a lelki célja a testi böjtnek?

A böjtnek elsődlegesen testi célja van. Vagyis az, hogy „megfegyelmezzük” a testünket, hogy „ne a farok csóválja a kutyát”, hanem az értelem adja ki a parancsokat, és ne a test kényelme, önzése vezessen. A mai, kényelemre épített fogyasztói kulturálatlanságban ez még fontosabb, mint ezer éve. Visszanyerni a lélek, a szellem uralmát: emberségünket adja vissza. A győzelem erkölcsi: ura vagyok magamnak. Ezután beszélhetünk további lelki haszonról, hiszen a testi visszafogottság több teret enged a léleknek – ez olyan egyetemes emberi tapasztalat, amely minden vallásban jelen van, és érdemes visszatérnünk hozzá nekünk, nyugati keresztényeknek is.

15. Kiválthatjuk jó cselekedetekkel a testi böjtölést?

Nem. A böjt, böjt, a jó cselekedet pedig jó cselekedet. Mindkettő fontos része a nagyböjti készületnek.

16. Miért pont a húsról való lemondással böjtölünk?

A hús egy maradék minimum a korábbi böjti fegyelemből. Régen semmiféle állati eredetű ételt nem ettek, aztán az újkorban engedményként megjelent a tojás, a tejtermék, de csak a 19. század végén engedték meg a zsír használatát a főzéshez.

17. Miért lehet halat enni?

A hal hidegvérű állat, és a húsának szerkezete nem hasonlít a melegvérűekéhez, ezért is engedték meg ennek fogyasztását.

18. Hogyan böjtölhet egy vegetáriánus?

A böjt lényege nem a hústilalom, hanem az önmegtartóztatás. A vegetáriánus találjon ki és fogadjon meg nagyböjt elején más, testhez álló erénygyakorlatot.

19. Ha mégis eszem húst egy nagyböjti pénteken, az mennyire súlyos bűn?

Halálos. Kimutatták, hogy előbb-utóbb mindenki meghalt, aki evett valaha is húst. Komolyra fordítva a szót: a bűn a súlya miatt nem komoly, azonban a szándék, a lelkület fontos itt. Ha szándékosan fittyet hányok az Egyház előírására, az komoly gond, ha dilemmát oldok fel vele (például nem akarok megbántani valakit, akinek aznap van a születésnapja, és a szeretet sérülne, ha visszautasítanám), akkor az nem súlyos.

20. A vasárnapok nem számítanak bele a negyven napba – így vasárnaponként nem is kell böjtölni? Például ha elhatároztam, hogy nagyböjtben lemondok a csokoládéról, vasárnap mégis ehetek, anélkül hogy megtörném a böjtöt?

A negyven napba jelenleg nem számítanak bele, és nem is előírt böjti napok a vasárnapok. A böjti fogadalmainkat megtehetjük úgy is, hogy a negyven hétköznapra vonatkozzanak, de úgy is, hogy végig megtartjuk a nagyböjtben. Az alkoholböjtöt például nem érdemes vasárnap megszakítani, mert a májnak három hétre van szüksége a regenerációhoz.

(Magyar Kurír)

Vissza az újság tetejére

Barkahamu

Barkahamu a homlokon,

örömöm, s egyben bánatom:

öröm, hisz van még kegyelem,

s bánat, mert bűnös életem.

Barkahamu a homlokon,

porból vétettem, jól tudom.

A kereszt szentjel: oltalom,

magam Krisztusra bízhatom.

Barkahamu a homlokon,

porba térek majd egy napon.

Emlékezz hát velem, ember,

s térj meg bűnbánó lélekkel!

(Szné Babik Erzsébet)

Vissza az újság tetejére

Legyél magvető!

Jézus példabeszédei azért könnyen befogadhatóak és érthetőek a hallgatóság számára, és azért tudnak hatást kiváltani, mert a szereplők helyébe képzelheti magát az ember. A példabeszéd tehát megszólítja a hallgatót, bevonja az események menetébe, s ennek köszönhetően a példázat középpontjában találja magát, nem érzi magát idegennek vagy kívülállónak, hanem megérti, hogy a tanítás róla szól, őt akarja átalakítani, átformálni. A magvetőről szóló példabeszédre is igaz mindez. A történet nagyon egyszerű: a magvető mindennapi munkáját végzi, elveti a földbe a magokat, amelyek egy része terméketlen talajra, útszélre, kövek vagy éppen bogáncsok közé hullik. Ezek nem fognak termést hozni, de emiatt nem aggodalmaskodik feleslegesen a magvető, hiszen a magok nagyobb része jó földbe, termékeny talajra hull, s joggal remélheti, hogy majd bőséges termést hoz. A példabeszéd jézusi magyarázata szerint a jó mag az Isten tanítása, az üdvözítő igazság, amit ha szívébe fogad az ember, sok lelki gyümölcsöt hoz, a legfőbb pedig az, hogy az örök életre jut. A hagyományos magyarázat előnyben részesíti azt az elképzelést, miszerint mi vagyunk, a mi lelkünk és szívünk a talaj, ahová az igazság örömhíre hull.

Gondoskodnunk kell arról, hogy lelkünk ne legyen terméketlen föld, a gonosz kísértései ne fojthassák el benne a növekedést, a bűn ne akadályozza meg törekvésünket az üdvösségre. Bár helyénvaló ez a magyarázat és megfelel az evangéliumi lelkületnek, van egy olyan érzésem és bizonyára ezzel nem vagyok egyedül, hogy Jézus egykori hallgatósága más füllel hallgatta ezt a példázatot, más szempontból közelítette meg a mondanivalót. Ők talán szívesebben képzelték magukat a magvető ember helyébe, aki munkáját végzi. Ebben az értelemben más üzenet kristályosodik ki a hasonlatból, amely így felszólító, cselekvésre buzdító értelmet nyer. Legyél magvető! Legyél Isten munkatársa, aki az igehirdetést végzi! Isten azt a feladatot szánja neked, hogy tanításának hirdetője legyél! Ne aggódj amiatt, hogy hová hull a tanítás jó magja és ne törődj azzal, hogy hoz-e majd termést, hanem csak végezd el a rád bízott feladatot! Ha megtetted a kötelességed, akkor bízhatsz abban, hogy Isten majd gondoskodni fog a mag kikeléséről és növekedéséről.

Úgy gondolom, hogy ez az értelmezés közelebb áll ahhoz, amit Jézus mondani akart. Persze könnyebb volna egy passzív helyzetbe képzelni magunkat, amikor kevesebb a teendőnk, de Isten többet vár tőlünk. Korunkban is szükség van arra, hogy legyenek olyan fiatalok, akik vállalják az igehirdetés feladatát, mert megértik, hogy Isten ezt a hivatást adja nekik. Természetesen igaz az, hogy csak az válhat magvetővé, az végezheti hitelesen az igehirdetést, aki előzetesen befogadta a krisztusi igazságot, azaz az ő szívében jó talajba hullt a tanítás. Különböző szintekről van itt tehát szó, először saját magunknak is meg kell értenünk és követnünk kell a tanítást, hogy aztán annak hirdetői, tovább adói lehessünk, de ne rettenjünk meg ettől a feladattól sem! Jézus egyértelmű kívánsága az, hogy ne csak követői, hanem tanúi is legyünk! Tanúskodjunk arról, hogy az örök élet igéi nála vannak, és őt követve juthatunk el az örök életre.

Vissza az újság tetejére

Gyümölcsoltó Boldogasszony

Urunk születése hírüladásának ünnepét 692-ben említik először, amikor a III. konstantinápolyi zsinat helyesnek ítélte a nagyböjtben történő ünneplését. E jeles nap ihlette az Üdvözlégy- és az Úrangyala-imádságokat.

E Mária-ünnep elsősorban a második isteni személy megtestesüléséről szól, hiszen Jézus világba lépése hírül adásának rejtett eseményével kezdődött el. XVI. Benedek pápa szavaival: az Angyali Üdvözlet Szent Lukács evangéliumában „egy rejtve történt, egyszerű esemény – senki sem látta, senki sem tudott róla, csak Mária –, mégis meghatározó jelentőségű az egész emberiség történelmében. Amikor a Szűz kimondta igenjét az Angyal bejelentésére, Jézus megfogant, és általa új korszak kezdődött a történelemben.

Kilenc hónappal Jézus születése előtt Isten elküldte Gábriel arkangyalt, hogy hírül vigye Szűz Máriának a megtestesülés örömhírét, a Megváltó születését. Beteljesedett Isten ígérete, valóra vált a prófétai szó: a Szentlélek teremtő erejével a Boldogságos Szűz Istenanyává lett. Az Angyali Üdvözlet művészi ábrázolásain Gábor arkangyal kezében vagy vázában liliom látható.

„Mária igenje Krisztus igenjét vetítette előre, amikor a világba jött. Mária válasza az angyalnak tovább folytatódik az egyházban, amely arra hivatott, hogy Krisztust megjelenítse a történelemben, készséggel kínálva fel szolgálatát, hogy Isten továbbra is meglátogathassa az emberiséget az ő kegyelmével – mondta XVI. Benedek. „A nagyböjti időszakban gyakrabban elmélkedünk a Szűzanyáról, aki a Kálvárián megpecsételte Názáretben kimondott igenjét. Jézussal, az Atya szeretetének tanújával egyesülve Mária megtapasztalta a lélek vértanúságát. Kérjük bizalommal az ő közbenjárását, hogy az egyház, küldetéséhez hűen, bátran tanúságot tegyen Isten szeretetéről az egész világnak.”

Hazánkban sok helyütt e napon oltják a fákat, hisz' a magyar néphagyomány szerint Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, szemzés napja: ekkor kell elkezdeni a fák oltását a bőséges termés érdekében – Szűz Mária is ekkor fogadta méhébe Jézust. „Fecskehozó” napként is számon tartják március 25-ét: elérkezett a tavaszi munkák ideje – intik a gazdákat az érkező fecskék. A gyermekáldásra vágyó asszonyok Gyümölcsoltó napján hosszan imádkoznak a Szűzanya képe vagy szobra előtt térdelve.

(Magyar Kurír, fotó: Urbán E).

Vissza az újság tetejére

Imádság betegségben

Az emberek szeretnek a fociról beszélni. Olyanok is, akiknek gőzük sincs róla. Mégpedig azért, mert valamelyik csapat győz, a másik nem. A dolog tehát izgi, de tétje nincs, mert végső fokon tök mindegy, ki nyer.

Jézus szavait és vitáit mindenütt tömegek lesték, mint manapság a Real Madrid-Barcelona meccset a tévében. Függetlenül attól, ki értette - érti, ki nem, ki félt tőle, ki szerette.

Jézus egyszer (Mt 21,23-27) „bement a templomba és tanított.” Vajon véletlen-e, hogy az eset a terméketlen fügefa megátkozása után történt?! Nos, a főpapok meg a nép vénei megkérdezték: „Miféle hatalommal teszed ezeket? Ki adta a neked a hatalmat ehhez?” Ezzel mindent elárultak magukról. Őket – bölcs vén főpap létükre nem az Úr érdekli, nem az Örökkévaló, hanem teljesen más dolog izgatja és mozgatja: a mindennapi hatalom. Azt kéne megkaparintani. A többi mellékes.

Így van ez ma is. Többségünk a hatalom nyomát szimatolja, mert akinek hatalma van, annak mindenre futja. Mi az a minden? Ami pénz, az anyag, az erő, netán a csalafintaság és a bűn útján megszerezhető. Tehát Kajafáséknak eszük ágában sem volt Isten országát keresni, inkább ellenkező irányba szimatoltak. Ha nem az Úr szerető, végtelenül türelmes Fia előtt állnak, nem is tudom mi lett volna velük. Tán meneten zúgva szálltak volna, mint a hírhedett „győzedelmi zászló”, a pokolba.

Jézus, egyelőre nem ítélt, sőt, irgalmasan súgni próbált: „Én is kérdezek tőletek valamit. Ha megfeleltek rá, megmondom nektek, milyen hatalommal teszek így. Honnan volt János keresztsége? A mennyből vagy az emberektől?” Azok tanakodni kezdtek egymás közt: „Ha azt mondjuk: mennyből volt, azt feleli: hát akkor miét nem hittetek neki? Ha pedig azt mondjuk: az emberektől, félnünk kell a néptől, mert Jánost mindenki prófétának tartja.”

Hát igen. A menny és a nép, kutyaszorító. Ajaj! A nép istenérzéke megsúgta az embereknek, hogy kicsoda János. Kinek a küldötte. Ezt a főpapok is sejtették, talán tudta is némelyikük, de nagy politikai eszükkel kockázatot láttak a dologban: Mit szól hozzá Pilátus? Heródes, Galilea fejedelme, a magasságos Róma? Ó, mennyi szempont, és mindet még fel sem soroltuk!

Eszelésükben csak egy vélemény nem merült föl, az Istené. Ez volt az Úr és a zsidóság vezetői, a főpapok közti ellentét lényege. Nyíltan fogalmazva a főpapi kar hitetlensége és érdekkövetése az élő Isten élete árán is.

Ezért hazudták Jézusnak: „Nem tudjuk”. Mi egyebet válaszolhatott erre a Megváltó: „Akkor én sem mondom meg, milyen hatalommal teszek így” – felelte Ő. Egyszerűen értelmetlen lett volna újra, a csodák tömege után századszor is beavatni a főpapokat, hiszen tudták ők, hogy „mi az igazság”, sőt, azt is, hogy „Ki az igazság”. Ott állt leköpdösve az orruk előtt, ott gúnyolták, verették, de nem pártolták, hanem megtagadták, mert eldobták az igazság picike i-jét és a gazság mellé álltak. Többnek és erősebbnek vélték. Reálpolitikusokká nyilvánították magukat és az Egyetlen Valóságot elvetve istentagadók lettek.

(Czakó Gábor, fotó: Barák B.)

Vissza az újság tetejére

Jézus és a főpapok

Jézus szavait és vitáit mindenütt tömegek lesték, mint manapság a Real Madrid-Barcelona meccset a tévében. Függetlenül attól, ki értette - érti, ki nem, ki félt tőle, ki szerette.

(Czakó Gábor, fotó: Barák B.)

Vissza az újság tetejére

Összetákolt gerendák

Összetákolt gerendák sértik „mások” szemét,

Melyen Üdvözítőnk törte meg életét.

Nihil kell helyette, s dominál a semmi...

Le a templomokkal! Keresztet levenni!

Nézd a mecseteket, nézd, mint emelkednek!

Nem fáj egy cseppet sem éhező lelkednek?

Elárulták csúnyán hitünk és Mesterünk.

Könyörtelen való... Tényleg kell ez nekünk?

Kakasszóra alszunk, háromszor tagadva.

A könny Istenünké..., míg a szívünk balga.

A mi szívünk fásult, törődött és beteg...

A kereszt oltalom... Kín, és véres szegek...!

Áldás... S íme: mégis lelkeknek halála

Sír az Istenfia árulásunk látva.

Könnye értünk árad... Fájó lelke zokog,

letekint e népre, mely torz, hitehagyott,

mely inkább leborul a sátán szavára,

Fagyos lehelet száll, s a szívek bezárva.

Dőlnek a templomok, kövek zúzzák szerte,

előttünk teljesül a gonosz zord terve...

Ó, hát gyilkos e kor! Démoni űr... Végzet...

Ember, nyisd fel szemed! Nyílj ki, szépen kérlek!

Az úrnak temploma ma még nyitva, tárva.

A szíved rá szomjas... Fáj Isten hiánya...

Összetákolt fákon merő fájdalomban

a te megváltásod tárt karokkal ott van.

Ne tagadd őt, soha! Ismerd el, ismerd meg!

S zúzzuk szét hitünkkel az ördögi tervet!

(Szné Babik Erzsébet)

Vissza az újság tetejére

Életige

Evangélium mindennap

„Ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te!” (Mk 14,36)

Jézus az Olajfák hegyén volt, a Getszemáni kertben. Elérkezett a várva-várt óra, egész életének kulcspillanata. Földre borult, és bensőséges bizalommal „Atyjának” nevezve Istent hozzá fohászkodott, hogy ne kelljen „kiinnia a kelyhet”, vagyis szenvednie és meghalnia. Azt kérte Tőle, hogy múljon el ez az óra, aztán mégis teljesen az Ő akaratára hagyatkozott:

„Ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te!”

Jézus tudta, hogy szenvedése nem a véletlen műve, és nem is egyszerűen emberi döntések eredménye, hanem Isten terve. Az emberek ítélik el és utasítják őt vissza, de a „kehely” Isten kezéből származik.

Jézus azt tanítja nekünk, hogy az Atya személyes szeretettel szeret minket, és mindannyiunkról van egy szeretet-terve. Ha hiszünk ebben a szeretetben és válaszolunk rá – ez ugyanis feltétel –, akkor Ő mindent a javunkra fordít.

Jézus életében semmi sem történt véletlenül, még a szenvedés és a halál sem. Ezt követte a Feltámadás, amit ebben a hónapban ünneplünk.

A Feltámadt Jézus példája fény kell, hogy legyen életünkben. Mindent, ami bekövetkezik, ami történik, vagy ami körülvesz bennünket, azt is, ami fájdalommal tölt el, tudnunk kell úgy látni, hogy az a minket szerető Isten akarata – vagy pedig megengedte, mert ezzel is szeret bennünket. Így minden értelmet nyer. Felfedezzük, hogy minden végtelenül hasznos: az is, ami érthetetlennek és abszurdnak tűnik az adott pillanatban, sőt az is, ami olyan halálos gyötrődéssel tölt el, mint amit Jézus is átélt. Elég, ha az Atya szeretetébe vetett teljes bizalommal Vele együtt ismételjük:

„Ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te!”

Az Ő akarata nem olyan, mint amilyennek sokszor gondoljuk: nem olyan elrendeltetés, amelybe bele kell nyugodnunk, különösen, ha fájdalmas; és nem is monoton cselekedetek szórványos ismétlődése életünkben. Az Ő akarata az, hogy éljünk, hogy örömmel adjunk hálát Neki az élet ajándékaiért.

Isten akarata az a hang, amely folyton megszólít és hív; az a mód, ahogyan Isten kifejezi szeretetét, hogy nekünk adja Élete teljességét.

Úgy lehetne legjobban ábrázolni, mint a Napot, amelynek a sugarai olyanok, mint az Ő akarata rólunk mindannyiunkról. Mindenki a saját sugarán halad, amely különbözik a mellette lévő sugártól, de mindegyik a Nap sugara, Isten akarata. Mindannyian egyetlen akaratot teszünk, Istenét, de ez mindenki számára különböző. A sugarak pedig minél közelebb kerülnek a Naphoz, annál közelebb kerülnek egymáshoz is. Mi is, minél közelebb jutunk Istenhez azáltal, hogy egyre tökéletesebben tesszük isteni akaratát, annál közelebb jutunk egymáshoz, amíg végül mindnyájan egy leszünk.

Ha így élünk, akkor életünkben minden megváltozhat. Ahelyett, hogy csak azok felé fordulnánk szeretettel, akik szimpatikusak, képesek leszünk odalépni mindenkihez, akit Isten akarata mellénk állít. Ahelyett, hogy a számunkra kedves dolgokat keresnénk, tudni fogjuk azt választani, amit Isten sugall nekünk. Ha próbálunk ráfeszülni az adott pillanatra vonatkozó isteni akaratra („amit te akarsz”), el tudunk majd szakadni mindentől, még önmagunktól is („ne az legyen, amit én akarok”). Így teszünk majd, annak ellenére, hogy nem az elszakadást keressük, hanem egyedül Istent; örömünk pedig teljes lesz. Elég, ha belemerülünk az adott pillanatba, és teljesítjük az Ő akaratát a jelenben, ezt ismételgetve:

„Ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te!”

Az elmúlt pillanat nem létezik többé, az eljövendő pedig nincs még birtokunkban. Olyan ez, mint az utazás a vonaton: azért, hogy célba érjünk, nem járkálunk fel és alá, hanem nyugodtan ülünk a helyünkön. Ugyanígy kell a jelen pillanatba helyezkednünk: az idő vonata halad magától. Istent csak a nekünk megadatott jelenben tudjuk szeretni úgy, hogy kimondjuk erős, teljes és aktív „igenünket” az Ő akaratára.

Szeressük tehát azt a mosolyt, amelyet adnunk kell, azt a munkát, amelyet el kell végeznünk, az autót, amelyet vezetünk, azt az ételt, amelyet el kell készítenünk, a tevékenységet, amelyet szervezünk, azt az embert, aki szenved mellettünk!

A próbatételek és fájdalmak sem tölthetnek el félelemmel bennünket, ha Jézussal fel tudjuk fedezni bennük Isten akaratát, irántunk való szeretetét. Sőt, így imádkozhatunk: „Uram, add meg nekem, hogy semmitől se féljek, mert mindaz, ami történik, nem más, mint a Te akaratod! Uram, add meg, hogy ne vágyjak semmire, mert nincs kívánatosabb, mint a Te akaratod!

Mi az, ami számít az életben? A Te akaratod.

Add, hogy semmi ne csüggesszen el, mert minden mögött a Te akaratod van! Add, hogy semmi miatt ne helyezzem dicsfénybe magam, mert minden a te akaratod szerint van!”

(Chiara Lubich)

Vissza az újság tetejére

Teréz anya imája

Adj időt a gondolatnak, hisz erőd forrása ez. Adj időt az imának, mert a legnagyobb erő a Földön ez. Adj időt a mosolynak is, mert a mosoly a lélek zenéje. A játéknak is adj időt, az örök ifjúságnak titka az. Adj időt a szeretetnek, s légy szeretet, ami nem más, mint Isten adománya.

Adj időt az adakozásnak, az önzésre nem juthat időd. Adj időt az olvasásnak, mert ez a bölcsesség kútja. A barátságnak is adj időt, hisz ez a boldogság útja. Adj időt a munkának, mert ez a siker ára. Adj időt a szeretetnek, ami nem más, mint a Mennyek kulcsa.

A csend gyümölcse az ima. Az ima gyümölcse a hit. A hit gyümölcse a szeretet. A szeretet gyümölcse a béke. Ámen!

(KÁES-től)

Vissza az újság tetejére

Bűnbánat, mint örömforrás

Az Országos Kolping Lelki Napnak 2019. március 9-én a szegedi dóm (Magyarok Nagyasszonya székesegyház) adott otthont, amelynek altemplomában tartott előadáson és az azt követő szentmise prédikációjában Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök tanítását hallgathatta az ország minden részéről összegyűlt, mintegy 180 fős zarándokcsapat.

A püspök atya előadásában rámutatott arra, hogy a húsvét évszázadokig a keresztség ünnepe is volt, mivel a hosszú készület után a felnőtteket ekkor keresztelték meg. A felkészülés utolsó, intenzív időszaka volt a nagyböjt. Ezt, a felkészülőknek szánt időszakot tették utóbb gyakorlatukká a már megkereszteltek is. A nagyböjt felkészülés és önrevízió, megújulás és megerősödés.

A bűnbánat ezért nem depresszió, hanem apró korrekció, hogy önmagunkba nézzünk és korrigáljunk, céltudatosabban próbáljunk élni. A bűnbánat ezért hatalmas öröm forrása a keresztény ember számára.

A készület három fő eszköze az alamizsna, az ima és a böjt.

Az alamizsna fogalma átalakult már, jelenleg ez alatt azt értjük, hogy az embertársi kapcsolataink javítására kell törekednünk. Az imádságban pedig az Istennel való kapcsolatunk felülvizsgálata és javítása a cél. Végül pedig a böjt által a saját magunkkal való viszonyt is újra kell értelmezni. A böjt segítségével még jobban megismerjük és neveljük magunkat, annak érdekében, hogy felismerjük: miben tudunk jobbak lenni. Az imádság kapcsán a püspök atya kiemelte: az ima személyes kapcsolat, nem az arra szánt idő számít, hanem annak ténye, hogy időt szánunk rá és annak mélysége.

A megtérés ezért nem külsőség, hanem mentalitásváltoztatás, önmagunkon kell változtatni.

Ennek kapcsán a tékozló fiú történetén keresztül rámutatott a püspök atya arra, hogy bár hajlamosak vagyunk egyetértően helyeselni az idősebb fiú panaszaira, de gondolkozzunk el azon, mit mondott az atya fiának: itt vagy velem, mindened megvan, mindenem a tiéd – ennél többet nem tudok adni. Ezért nem a megtérő miatti örömet kell sérelmezni, hanem értékelni és jóra kell fordítani saját (kivételezett) helyzetünket.

A ránk bízott képességeket, talentumokat ugyanis kamatoztatni kell annak érdekében, hogy még több jót tudjunk tenni. A talentumokról szóló példabeszéd is arra tanít, hogy annak adnak még, akinek sok van, hogy még többet, még több jót tudjon tenni.

Persze ez nem vezethet oda, hogy saját szolidaritásunk által, saját magunkban bízva kell cselekednünk. Amikor Mózes így tett, a nép elfordult tőle. De amikor az Isten hívta a feladatra és Isten szemével - másként látva - tudott nézni, a nép követte őt. Isten szemével nézve ugyanis a valóság teljességét látjuk.

A szentmise evangéliumában Lévi, a vámos meghívását hallhattuk, aki azonnal ott hagyott mindent, amikor Jézus hívta. A püspök atya elmélkedésében kiemelte, hogy Lévi barátai, akiket a lakomára meghívott, nem a köztiszteletben álló farizeusok, hanem a hozzá hasonlóan lenézettek közül kerültek ki. „Nem az egészségeseknek kell az orvos” – de itt nem ’gyógyítás helyett megelőzés’ helyzetről van szó, mert az igazán betegek valójában nem azok, akiket lenéznek, hanem azok, akik azt hiszik, hogy nem betegek, akiknek nincs betegségtudata… lásd farizeusok.

Jézus személyesen szólít meg. Péter és Andrást munka közben hívta meg, és minket is meghívott a keresztségben. Ebbe sokan belenövünk, de elmarad a személyes találkozás, a kapcsolat. Van-e élő kapcsolatom a feltámadt Jézussal? Ez a többlet. De hívőként se higgyük, hogy mi vagyunk a társadalom krémje. Ajándék, amit kaptunk és farizeusok vagyunk, ha hivalkodunk vele. Szolgálatra használjuk.

Záró gondolatként a vendéglátó püspök atya kihangsúlyozta, hogy kereszténynek mondott társadalmunk nem vallásosságot, hanem a kultúra átvételét jelenti. Európának a keresztény identitás a biztosítéka, de ettől még nem leszünk keresztények. Ehhez kell a személyes kapcsolat, amit élni és ápolni kell.

Személyes útravalóul pedig a dómban lévő edényből az alábbi szentírási részletet „kaptam”: „Ne legyen nyugtalan a szívetek! Higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek!” (Jn 14,1)

(Lejegyezte: Molnár Arnold, Fotó: Szabó J.)

Vissza az újság tetejére

Testületi ülésről jelentjük

2019. február 26-án, kedden este hattól tartotta soron következő ülését önkormányzatunk képviselő-testülete. Az ülésen az alábbi napirendi pontok szerepeltek:

A 2019. évi költségvetési rendelet megalkotása Pénzügyi Bizottsági véleményezését követően. Csak információként jelezzük, hogy 1.326.353 ezer Ft-tal gazdálkodhatunk a jelenlegi állás szerint, mely a 840.000 ezer Ft beruházási pénzt is magában foglalja.

Vis maior helyzet előállásának kezelése érdekében Ivóvíz korlátozási terv került jóváhagyásra.

Döntés született Holman József földcserével kapcsolatos beadványának tárgyában is.

Jóváhagyásra került a polgármester asszony 2019. évi szabadságolási ütemterve.

Ipari parkunk megvalósulása a kiviteli tervek készítésének szakaszába lépett. A beérkezett ajánlatok alapján a SALGOTERV KFT. lett a pályázat nyertese.

Mint a híradásokból hallhattuk, a kormány Magyar falvak címen pályázati lehetőséget kínál az 5 000 fő alatti települések élhetőbbé tételéhez. Önkormányzatunk is benevezett 12 ingatlan (benne az egyházközségi tulajdonú Cserkészház is), 6 nagyon rossz út és többkilométeres járdaszakaszok megnevezésével.

Egyebek között foglakoztunk a március 15-i programmal, benne a Díszpolgári címek adományozásának ünnepi ülés keretében történő megvalósulásával; a volt SERKÖV területén működő sertéstelep a szennyvízét a balassagyarmati szennyvíz- telepen köteles elhelyezni; tovább kell finomítani, szabályzatba foglalni a Tájház működését.

Március 12-én rendkívüli ülés keretében iskolánk nyertes energetikai beruházásának ügyében döntöttünk. Az első körös, jelentkező hiányában sikertelen pályáztatást követően a második körben a piackutatást követően öt gazdasági szereplő is jelezte érdeklődését. Ülésünkön elfogadtuk a közbeszerzés ajánlati felhívását.

Állást foglaltunk abban is, hogy a Zöld Híd gyűlésein elsősorban a polgármester asszony képviseli településünket. Akadályoztatása esetében meghatalmazással önkormányzati képviselő is elláthatja ezt a feladatot. Ismertetésre került a hulladékszállítás (zöldhulladék, lomtalanítás) rendje is, melyet az önkormányzat honlapján mindenki megismerhet.

Mozgalmas napja volt március 15-e községünknek. Nyolc órakor kezdődött a hazánkért felajánlott szentmise, és az azt követő Hősök téri színvonalas ünnepség méltó emléket állított nemzeti ünnepünknek, tudatosítva mindannyiunkban, hogy a haza, a kereszténység és az európaiságunk egymástól elválaszthatatlan és a jövő záloga. Az ünnepség önkormányzatunk díszülésével folytatódott, ahol Érsekvadkert fizikális és lelki fejlődéséért kifejtett munkálkodásukért Balla Mihály országgyűlési képviselőnk, Lukács András plébános atyánk és Nógrádi László volt polgármesterünk részesült az Érsekvadkert Díszpolgára kitüntető címben, melyhez a Vadkerti Harangok is gratulál.

(emjé, fotó: Kristók J.)

Vissza az újság tetejére

Ingyenes jogi tanácsadás

A képújságunk mellett ezúton is tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta egy alkalommal, délután öt órától ingyenes jogi tanácsadás van a Polgármesteri Hivatalban.

Közreműködő ügyvéd: dr. Molnár Arnold

Bejelentkezni a 06-20-823-1091 telefonszámon lehet

A következő időpont: 2019. április 15. hétfő

Vissza az újság tetejére

Kolping hírek

Kolping Támogató Szolgálat

FELHÍVÁS

A Kolping Támogató Szolgálat továbbra is várja azok jelentkezését, akik segítségre szorulnak maguk, vagy a ház körüli munkájuk ellátásában. Gépkocsival el tudjuk szállítani kórházba, rendelésre, bevásárolni, rokonlátogatásra, temetői látogatásra és az élet adta egyéb helyekre. Továbbra is foglalkozunk a térség hátrányos helyzetű gyermekeivel, hogy közösséget alkotva tartalmas életet élhessenek.

Telefonszámaink. 06 35 340-228, 06-20-578-0867
Várjuk hívását! A Támogató Szolgálat vezetője és dolgozói

Vissza az újság tetejére

Műfüves pálya bérlése

A Petőfi Sándor Általános Iskola területén lévő műfüves sportpálya az iskolai sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22 óráig a sportolni vágyó fiatalok és felnőttek számára bérleti díj ellenében igénybe vehető.

Tornák esetén öltözőt biztosítunk! Esti pályavilágítás van!

Bérleti díj:

Alkalomszerű használat esetén: 4500 Ft/ óra

Rendszeres (legalább 10 alkalom) használatnál: 3500 Ft/ óra

Focitornák esetén a rendszeres használat díját kell fizetni!

A bérlési időszakra vonatkozó térítési díj munkaidőben a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodájában fizethető be. A befizetést igazoló bizonylatot a pálya használata előtt a gondnoknak be kell mutatni. Pénztári időn túli használat díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.

További információt és időpont egyeztetést kérni - hétvégi használat esetén is - Molnár Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u 137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143 telefonszámon lehet.

Vissza az újság tetejére

Egyházközösségi hírek

Nagyböjti, Húsvétra felkészítő lelkigyakorlatunkat, Ft. Nagy Richárd, Nagybárkányi plébános atya tartja április 4-5-6 este a 7 órás szentmisén.

A lelkigyakorlat 3 estéjén fél 6-tól lesz alkalom a szentgyónás elvégzésére. Használják ki a lehetőséget, ne halasszák utolsó napokra szentgyónásuk elvégzését. Az ünnepnapokon nagycsütörtöktől húsvéthétfőig nem lesz gyóntatás.

Április 6-án, a lelkigyakorlat befejező szentmiséjén és azt követő vasárnap a fél 9 órás szentmisén, részesülhetnek a BETEGEK SZENTSÉGÉBEN AZOK, akik a szentmisén áldoztak is, idős koruk, gyengeségük miatt különösen rászorulnak Jézus segítségére. (Áldozás nélkül nem lehet, a betegek kenet SZENTSÉG, amit csak tiszta szívvel fogadhatunk)

(A lelkigyakorlat hetében, hétfőn és kedden) keresem föl az idős testvéreket otthonukban, hogy el tudják végezni ők is húsvéti szentgyónásukat, jelentsék be őket időben.)

A Húsvéti szent 3 napon: Nagycsütörtökön – Nagypénteken és a Húsvéti vigília szentmisén este 7 órakor ünnepeljük együtt Megváltásunk legnagyobb eseményét: Krisztus Urunk halálát és feltámadásának szent napjait.

Húsvét vasárnap és Húsvéthétfőn reggel fél 9-kor lesz ünnepi szentmise. Pusztaberkiben fél 11-kor.

Április 16-án. NAGYKEDDEN éves szentségimádási napunkat a szokott módon 10 órás szentmisével kezdjük és este fél 7-kor a Jézus Vére litánia elimádkozásával, szentség-betétellel zárjuk.

Húsvét utáni vasárnap, ápr. 28-án. Az Isteni Irgalmasság vasárnapja: A papi hivatásokért, és a jó termésért, Búzaszenteléssel könyörgünk.

Az 1%-os befizetett személyi adóról ne feledkezzenek el rendelkezni!

A Katolikus egyház technikai száma (0011) megjelölésével. rendelkezhet az Egyház javára 1%-ról, és valamely Alapítvány javára a másik 1%-ról.

(Pl. Érsekvadkerten:
Szent Kamill – az érsekvadkerti beteg gyermekekért közhasznú alapítvány javára A kedvezményezett adószama: 18641107-1-12

Tizenhárom Almafa Alapítvány 18397042-1-12 )

KERESZTELTÜNK:

4./ Karman Marcell (Karman Pál- Kruzslik Gyöngyi)

5./ Gerliczki Zara, Veronika (Gerliczki Zsolt – Valent Veronika)

HÁZASSÁGKÖTÉS:

Halottaink:

13. Vasas János (1949)

14. Borbély István (1931)

15. Kakas János (1937)

Vissza az újság tetejére

Szentmiseszándékok

Április

1. hétfő -

2. kedd -

3. szerda -

4. csütörtök -

5. péntek - Dombai Gábor 6. évforduló, szülei, testvérei, apósa, anyósa és hozzátartozók, valamint nászasszonya Murányi Lajosné

6. szombat - Szabó Ignác 5. évforduló, édesapja, édesanyja, Vitéz Mária, apósa Záhorszki János, felesége Péter Anna és hozzátartozók

- Kristók József 5. évforduló, szülei és hozzátartozók, Szabó József, felesége Halaj Margit, szüleik és testvéreik

- Híves András 4. évforduló, szülei, testvéreik, apósa, anyósa, nagyszülők és hozzátartozók

7. vasárnap - Dr. Borsa Mihály, testvérei, szülei, hozzátartozók, Vitéz István, felesége Erdős Mária és hozzátartozók, Nagy Ignác, Csernák és Káposzta család halottaiért

- Bozsonyik István, testvére, szülei, apósa, násza, élő és elhunyt családtagokért

8. hétfő -

9. kedd -

10. szerda -

11. csütörtök - Fábián Istvánné Laczó Ilona és szülei

- Laczó Andrásné, élő és elhunyt hozzátartozókért

12. péntek -

13. szombat - Csillag Gyula, Szabó Vince, felesége Kormosói Ilona, Mrekvicska Ignác, felesége Szabó Margit és szülők

- Szabó László 2. évforduló, Kovács Lászlóné 45. évforduló, férje, fia és unokája

- Pálinkás János, 2 fia, Pálinkás, Glózik és Pribeli család halottaiért

14. vasárnap -

15. hétfő -

16. kedd - Kovács Lajos, felesége Bugyi Mária, vejei és a család élő és elhunyt tagjaiért

17. szerda -

18. csütörtök -

19. péntek -

20. szombat -

21. vasárnap -

22. hétfő - Szakács János, felesége Kovács Rozália, Halaj József, felesége és fiuk Attila 10. évforduló, szüleik és testvéreik

- Buzás Ildikó, Buzás István 10. évforduló, Buzás és Kovács család élő és elhunyt tagjaiért

- Szrenka József, szülei, apósa Kristók János, élő és elhunyt hozzátartozókért

23. kedd -

24. szerda -

25. csütörtök - Boda István, felesége Csillag Anna, szüleik, élő és elhunyt családtagok

26. péntek - Hálából

- Urbán József, szülei, testvérei, Hustyava József, felesége Jakubecz Ilona, Kakas Mihály, felesége Hustyava Mária és a Jakubecz család halottaiért

- Halaj Ferenc, szülei, testvérei, anyósa, apósa és a család halottaiért

27. szombat - Murányi István, felesége Dombai Erzsébet, fiuk, menyük, Kristóf Sándor, szülei, élő és elhunyt hozzátartozókért

- Pap Ádám 5. évforduló, nagyszülők és élő családtagok

- Fábián János, felesége Jakubecz Mária, Szabó Ignác, felesége Kosztrihán Emerencia, szüleik, testvéreik és elhunyt családtagokért

28. vasárnap - Jamrik Antal, felesége Kordics Borbála, 2 fiuk, menyük, vejük, Jamrik és Kordics család halottaiért

- Bulejka Pál, szülei, apósa, anyósa és sógorai

- Holman Tibor

29. hétfő -

30. kedd -

Vissza az újság tetejére
Vissza az előző menüre