Vadkerti harangok
2018. október


Kövessük a szenteket
Szentmiseszándékok 
Mindenszentek
Kapisztrán Szent János áldozópap
Örök vággyal
Családi nap 2018
Ami számít
Magyarok Nagyasszonya, Rózsafüzér Királynője
A kereszt
A láthatatlan világ titkai
Ingyenes jogi tanácsadás
Önkormányzati hírek
Kolping híreink
Híreink




Vissza az előző menüre

Kövessük a szenteket

November hónap első napján mindenszentek ünnepét tartja a katolikus egyház. Azokat ünnepeljük e napon, akik hitünk szerint eljutottak a mennybe, azaz életük beteljesedett. A legtöbben úgy gondolnak a szentekre, mint rendkívüli emberekre, akik rendkívüli cselekedetekre voltak képesek. Talán van ebben egy kis igazság, hiszen a szentek egyedülálló módon felismerték koruk hiányát, szükségét, és választ adtak arra, megoldást találtak. De ha így szemléljük a szenteket, nem tekintjük őket követendő példaképeknek. Életszentségük valójában nem elérhetetlen vagy megvalósíthatatlan számukra. Voltak rendkívüli tetteik, de talán mégsem ettől váltak szentekké, hanem attól, hogy a hétköznapokban megélték a szeretetet, hűségesek maradtak hivatásukhoz. A mindennapos kitartás a hitben, az Isten mellett tette őket szentekké.


A családok évében egy érdekes dologra figyeljünk oda a szentekkel kapcsolatban! Élettörténetüket olvasva sokszor találkozunk azzal, hogy ők is átélték a „lelki szárazság, a lelki sötétség” időszakát. Nekik is voltak kísértéseik, bennünk is felébredt a kételkedés, néha szinte egészen közel jártak ahhoz, hogy elveszítsék hitüket. Olykor bennük is feltámadt a gondolat, hogy cselekedeteik semmit sem érnek Isten előtt, felébredt bennük a félelem, hogy a pokolra, a kárhozatra jutnak. Aki nem hívőként szembesül ezekkel a dolgokkal, aki nem érti az életszentség lényegét, vagy aki nincs tisztában a szentek tiszteletének katolikus tanításával, bizonyára csodálkozva kérdezi: „Hogyan avathat az egyház ilyen személyeket boldoggá, szentté? Miért kell ilyen embereket tiszteletben részesítenünk? Hogyan lehetnek ők példaképek?” Az ilyen kérdések azt tükrözik, hogy a szentek tisztelete sok kritikát váltott ki az egyház története során. Ha gúnyos hangvételűek az ilyen kérdések, akkor talán van bennük egy kis rosszindulat is, de úgy vélem, hogy sokkal inkább tudatlanságból fakadnak.

E tudatlanság eloszlatása érdekében fontos tisztáznunk a következőket.

A szenteket tisztelet illeti meg, ami nem egyenlő az imádással, amely egyedül Istennek jár. A szenteket nem „önmagukért” tiszteljük, hanem azért, mert Isten dicsőségét sugározták, jócselekedeteiket Isten csodálatos működésének tulajdonítjuk. De nem jelenti ez azt, hogy passzív eszközök voltak csupán Isten kezében, hanem arról van szó, hogy teljesen átadták magukat Istennek, hogy ő tegyen általuk jót a világban. Életszentségük nem egyenlő Isten teljes és tökéletes szentségével, hanem állandó törekvést jelent, Isten akaratának folyamatos megismerését és teljesítését, helytállást a hétköznapok szolgálatában.

És mit bizonyít az, hogy voltak kísértéseik, gyenge pillanataik? Azt, hogy emberek voltak. Emberként küzdöttek hibáikkal, bűneikkel. Úgy törekedtek az üdvösségre, hogy közben tisztában voltak azzal, hogy az üdvösséget el is lehet veszíteni, azaz a kárhozatra is lehet jutni. Aki vakmerően bízik Isten irgalmában és azt hiszi, hogy Isten jósága őt akkor is üdvözíteni fogja, ha gonoszak a cselekedetei, az nagyon messze jár az életszentségtől. A szentek éppen azért fáradoztak, azért dolgoztak és szolgálták embertársaikat teljes odaadással és szeretettel, mert megértették, hogy munkálkodniuk kell az üdvösség elnyerése érdekében és nem maradhatnak tétlenek, mert különben elveszítik az örök életet és a kárhozat lesz osztályrészük.

Legyenek példaképeink a szentek! Tanulmányozzuk életüket, főként saját védőszentünk életét! Imádkozzunk hozzájuk rendszeresen és kérjük közbenjárásukat! Kövessük a szenteket az életszentség útján!

© Horváth István Sándor

Vissza az újság tetejére

Mindenszentek

Ó, üdvözült, drága lelkek!
Szavam köszönt benneteket.
Ti már Istennél pihentek,
hiszen már révbe értetek.

Követnélek az utamon.
vágyódom én is a révbe.
Ó, mennyi-mennyi alkalom,
elhibáztam, mily kár érte!

Ó, ÜDVÖZÜLT ÉGI SZENTEK!
Színarany koronátok szép.
S fehér ruháitok jelek,
elhívott titeket az ég.

Segítsetek hát utamon!
Légyen erőm, mint volt nektek!
Értetek Isten áldhatom,
megdicsőült minden-szentek!

(Szné Babik E.)

Vissza az újság tetejére

Kapisztrán Szent János áldozópap

Október 23-án emlékezünk az olasz származású ferences papra, hitszónokra, a nándorfehérvári ütközet egyik hősére.

Giovanni de Capestrano 1386. június 24-én született Capestranóban. Jogot tanult, és egy ideig Perugiában bíró volt. Később ferences pap lett. Ő és Sienai Szent Bernardin voltak talán a legeredményesebb missziós népszónokok. Nemcsak Itáliát, hanem Németországot, Morvaországot, Ausztriát, Lengyelországot és hazánkat járta be népmissziókat tartva. Pápai tanácsadó és pápai legátus is volt. A keresztények seregét Hunyadi Jánossal együtt vezetve kivívták a nándorfehérvári győzelmet. Ennek emlékére rendelte el III. Kallixtusz pápa az Úr színeváltozásának ünnepét és a déli harangszót.


Kapisztrán János 1416-ban csatlakozott a ferences rend akkor szerveződő legszigorúbb irányzatához, az obszervánsokhoz. Lelkes terjesztője volt a Szent Név tiszteletének. Tanulmányai befejeztével vándorprédikátorként tevékenykedett: negyven éven át prédikált. Prédikációinak idegen nyelvterületeken is nagy hatása volt, noha beszédeit fordítani kellett, mert csak olaszul és latinul tudott.

Pápai követ Európa-szerte; először a huszita mozgalom visszatérítése során kerül kapcsolatba Magyarországgal. Őt bízza meg a pápa a török világhódító áradat ellen való keresztes védelmi hadjárat meghirdetésével (1453-tól). Ebben igazi támogatást csak a magyar néptől és a szentéletű Hunyadi János törökverő hőstől kapott. A két Jánost barátság kötötte össze, hadi téren Hunyadi műve, lelkileg Kapisztráné a nagy nándorfehérvári (ma belgrádi) diadal (1456. július 21–22.). Ennek emlékét hirdeti a déli harangszó, az Angelus (Úrangyala) és Urunk Színeváltozása ünnepe.

II. Mohamed Európa elleni nagy támadása összeomlott, Magyarországról is jó hetven évig távol maradt még a török. Mindkét hőst a harcterek járványa, a pestis vitte halálba még azon évben. Kapisztrán Szent János 1456. október 23-án halt meg. Sírja az akkor magyar szerémi Újlakon (Ilok) volt. A magyar honvédségnek hivatalosan is védőszentje volt 1945-ig.

A Katonai Ordinariátus védőszentje.

Istenünk, ki Szent János hitvallód által híveidnek győzelmet adtál a kereszt ellenségeivel szemben, kérünk, engedd, hogy közbenjárására a lelki ellenség minden cselvetésén győzelmet arassunk, és az igazság koronáját Tőled elnyerhessük!

Évtizedes hagyomány, hogy október 23-án, Kapisztrán Szent János liturgikus emléknapján hivatalos magyar küldöttség vesz részt a szent szülőhelyén, Abruzzo tartomány Capestrano városában a polgári és egyházi ünnepségeken. A hagyomány megteremtése Mihályi Géza, ’56-os forradalmár, a menekült magyar diákok szövetségének elnöke nevéhez fűződik.

Magyar Kurír

Vissza az újság tetejére

Örök vággyal

Nyakunkat igába sokszor hajlították,
S szolgasorba jutott e gyönyörű ország.
Vérét megcsapolták gyakorta más népek.
A szabadság szava mégis bennünk égett.
Golyó-tépte ruhák, ágyútól rom házak.
Nagy ára volt mindig a szent szabadságnak:
elhaló, kék ajkak végső suttogása.
Egy nemzet kifolyó vére csobogása.
Mert a tankok jöttek, s a húsokat marták.
A mi szabadságunk nagyon nem akarták.
Vérfürdőbe dobták álmunk fehér leplét.
Szabadságvágyunkat rabláncokra verték.

(Szné Babik E.)

Vissza az újság tetejére

Családi nap 2018

Olykor úgy tűnik, mintha a dolgok maguktól mennének.

 

A 2018. május 26-án a Kolping ház udvarában megtartott családi napon legalábbis úgy tűnt. A segítők rutinosan eljárva rendezték el a terepet, állították fel a sátrakat és a hangtechnikát, valamint a hangulatjavító (design)elemeket.
 

Különösképpen hirdetni, reklámozni sem kellett az eseményt, mert a településen élők ezt májusban már várják. Ezt igazolta az is, hogy – a korábbi évekkel ellentétben – kapunyitásra is sokan jöttek már. 

A gyerekeket idén is sok lehetőség várta.

Az arcfestés révén átalakulhattak kedvenc mesehőseikké, a kreatív kézműves foglalkozások során pedig elképzeléseiknek adhattak formát. 

Az óriásbuborék-készítés, az ugráló vár és a trambulin nem veszít népszerűségéből, de a csúszdán, a hintán vagy a mini-focipályán is folyamatosan mozogtak a gyerekek.

Emellett népi játékok garmadája állt a gyerekek rendelkezésére. 

A helyi önkéntes tűzoltók elvitték a gyerekeket egy körre, majd rögtönzött bemutatót tartottak.

A nap mozgalmasságát fokozta a latin elemeket felvonultató táncbemutató, amelyet az általános iskola Virgöncök néptánc-csoportjának előadása követett, amely táncházba váltott. A néptáncot élő zene kísérte. 

A napot sütögetés majd a BL-döntő közös – három generációs – megtekintése zárta.

Minden közösségi összejövetel érték, különösen, ha az alkalmas a családok megerősítésére.

(Molnár Arnold)

Vissza az újság tetejére

Ami számít

Magasság és mélység, mit sem számít nekem,

Mert Isten kezében ott van az életem.

 

Múlt vagy jövő számít? Egy legyen:jelenem.

Gondot visel reám szerető Istenem.

 

Betegség és halál? Jóbot megpróbálta...

Semmire nincs szükség, csak az Úr szavára...

 

Közöny és fájdalom? Szívem kész feledni...

Csak a menny maradjon meg számomra, semmi!

 

Megvetettek? Nem baj, elengedem szépen...

Csak az igaz Isten az én menedékem...

 

Megverték a testem? Begyógyult. Tiszta már...

Odafenn a kék ég, reménylem, visszavár!

 

Elveszik életem? Mit sem számít ez már.

Hazakísér engem az Isteni szempár...

 

Ami fontos nekem: egyedül az Isten,

Hiszen ő a legszebb, legragyogóbb kincsem. 

(Babik E.)

Vissza az újság tetejére

Magyarok Nagyasszonya, Rózsfüzér Királynője

A szentkúti búcsú gondolatai

„Óh, Szűzanyánk, te jól tudod, nekünk csak szenvedés jutott.
Vesd áldó két szemed reánk, és felragyog majd a Golgotánk!
Magyarokra nézz, sorsuk mily nehéz,
hát szánd meg őket, és védd meg őket,
viharban  annyit szenvedőket
!”


Október 7-én, vasárnap reggel 8 órakor két busszal és több személykocsival indult zarándokcsapatunk Mátraverebély-Szentkútra, hogy nemzeti kegyhelyünkön köszöntse a Magyarok Nagyasszonyát. Köszönteni és megköszönni mentünk első szent királyunk országfelajánlásának 980., az első világháború befejezésének 100. évében. Van mit megköszönni, hisz oly sok vihar után is itt vagyunk az eleinktől reánk hagyott területen, és itt is maradunk, ha merünk hallgatni Égi Édesanyánk szavaira.

Utazásunk során imával és énekléssel készültünk a Máriával történő lelki találkozásra. A parkolóban keresztaljába szerveződve indultunk a kegyhely felé, melynek kapujában egy ferences testvér köszöntött bennünket, majd a kegyszobor előtt jeleztük Országunk Pártfogójának érkezésünket.

A 11 órakor kezdődő ünnepi szentmise előtt énekpróba és katekézis részesei lehettünk. A katekézist Csizmadia László egri atya tartotta, melyben sajátos megvilágításban hallhattunk a szentségekről és a szertartásokról. Ezekből idéznék fel néhányat, hogy akik ott voltak, azokban felelevenedjék, az olvasók pedig így lehessenek részesei annak.

A szentségekhez járulás, a szertartásokon történő részvétel olyan esemény, mint a Jézus ruháját a tömegben történt megérintés volt az ismert evangéliumi jelenetben. Erő áradt ki akkor, és erő árad ki ezen esetekben is. Az erő kiáradása nem függ életállapotaink sokszínűségétől, csak a bennünk élő hittől.


A szentségekből kegyelem fakad. Isten ajándékozó jósága még azt is megadja nekünk, amit egyébként kérni sem merünk. Isten nemcsak megteremtett bennünket, hanem jóságával is elhalmoz, ha arra fogadókészek vagyunk. A hívő ember nem félelemből áll Isten elé, mert tisztában van azzal, hogy Isten jóságos volt a történelem mögöttünk hagyott részében. Ez az isteni tulajdonság a mában és a jövőben sem változik meg, legfeljebb mi nélkülözzük annak fogadását. És csodálkozunk, hogy sorsunk mily nehéz nélküle!

A megváltottak közösségébe tartozunk, mert Isten ez eredeti bűnt követően, a megváltás által fiaivá fogadott, ami szinte nagyobb dolog, mint a paradicsomi állapot volt.

Az ünnepi nagymisét és a körmenetet Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok püspöke végezte. Mátraverebély-Szentkútra zarándokoltunk. Szentolvasót imádkoztunk, Máriához fohászkodtunk, vezette be tanítását a püspök atya. Sokan kételkedve fogadják Mária tiszteletünket. Számukra felesleges dolog. Nekünk, akik itt vagyunk, nélkülözhetetlen esemény, erőforrás Égi Édesanyánk tisztelete.

A hívő keresztények ma is buzgón imádkozzák a rózsafüzért, s zarándokhelyeket keresnek fel életükben többször is. Eleinket követve mi is a rózsafüzérbe, mint túlvilági mentőövbe kapaszkodunk, mert ez mai győzelemre visz bennünket a ránk leselkedő veszélyekkel szemben, mint vitte az őseinket a lepantói csatában és sok-sok nehéz ütközetben. Amikor a kereszténység került veszélybe, akkor mindig kiemelt szerepe lett a rózsafüzér imáknak. S az imák hatása nem maradt el, hisz még most is itt vagyunk a Kárpát-medencében.

Az ima fegyver volt és fegyver ma is. Ne szégyelljük hát kézbe venni e kegyelemközvetítő eszközt, mert a veszély ma sem kicsi. Nyugodtan forduljunk Máriához ezzel az imával, mert Ő mindig észreveszi rászorult voltunkat, mint észrevette Erzsébet látogatása előtt vagy a kánai menyegzőn.


Mária közbenjárására túl tudunk jutni a veszélyeken. Túl, mint Szent II. János Pál pápa az ellene elkövetett merénylet esetében. Ő maga hangsúlyozta, hogy egy kéz, „Agcsáé” elindította gyilkos golyót, ám egy másik kéz, Máriáé, eltérítette azt.

Történelmünk számtalan eseménye is erről tanúskodik, hisz megannyi viharon és vészen jutott túl országunk Szent István királyunk 1038-ban történő ország felajánlása óta. Ma sem veszhet ki szíveinkből a Mária-tisztelet, hisz közvetítésével nyílnak meg az üdvösség rendelői, testi és lelki gyógyulásunk helyei.

Nagyasszonyunk kérése ma sem más, mint a kánai menyegzőn volt: Tegyétek azt, amit a Fiam mond!

Ne szégyelljük hát imádkozni a rózsafüzért, mert napjainkban is sok baj leselkedik ránk. Égi Édesanyánk vigyáz ránk, ha bizalommal, tiszta szívvel fordulunk hozzá.

A délutáni program litániával zárult. Ám még volt egy üde színfoltja zarándokutunknak. A három zászlójával is megjelent Kolping család (Eger, Érsekvadkert, Gyöngyös) a gyöngyösiek szervezésben körzeti találkozót szervezett. A megjelent testvérek sorsolás útján 11 hat fős asztalnál foglaltak helyet. Minden asztalhoz jutott minden családból. Így az ismerkedésé volt az első szó, amit szentírási részeket, Kolpinggal kapcsolatos kérdéseket tartalmazó vetélkedő zárt. Győztest is hirdetett a helyben megalakult zsűri. Az eredménytől függetlenül győztes lett minden résztvevő, hisz ráérezhetett arra, hogy közösségben lenni jó.

A körzeti találkozót követően elbúcsúztunk a szűzanyától, majd keresztünk után felsorakozva, imádkozva, és lelkileg feltöltődve mentünk a bennünket váró buszokhoz, hogy hazavigyük Mária üzenetét.

(Szentkút-Érsekvadkert, 2018 10. 07. emjé, Fotó: Percsináné Urbán Piroska)

Vissza az újság tetejére

A kereszt

Tanmese a mának

Réges-régen, sok száz esztendővel ennek előtte volt a Mátra tetején egy kereszt. Híre-pora sincs ma. Élt ezen a vidéken egy gazdag, hatalmas földesúr, aki mindig erre járt vadászni. Egyszer vadászat közben éppen a kereszt mellé vetődött, s a kalapját sem billentette meg. Leült a kereszt alá, s mondta az embereinek, hogy üljenek le azok is. Itt mindjárt előszednek ételt-italt, esznek-isznak, vígan vannak. Egyszer csak elfogy a bor, egy csepp nem sok, annyi sem volt. Na, víz az volt elég, de az nem kellett a vadászoknak.

A feszületnek fordul a földesúr, s azt mondja: No, te Isten fia, ha igaz, hogy a kánai menyegzőn a vizet borrá változtattad, változtasd borrá ezt a vizet is!


Megrémültek a vadászok erre az istentelen beszédre, s mondották a földesúrnak: Uram, ne gúnyold az Isten fiát!

De hiába beszéltek, hiába intették, a földesúr felkapott egy serleget, amelyik tele volt csordulásig vízzel, s rálocsolta a keresztre. Ezt változtasd át borrá, látod-e, ezt!

Abban a szempillantásban ért oda három vándor. Mind a háromnak korsó volt a kezében, s egy-egy darab kenyér. A korsóban bor volt.

Mondta a legöregebb vándor: Térj Istenedhez, te gőgös ember!

Szörnyű haragra lobbant a földesúr, rárohant az öreg vándorra, kiragadta kezéből a kenyeret, s ím, halljatok csodát, a kenyér egyszeribe kővé változott. Akkor kivette a vándor kezéből a korsót, a szájához emelte, s ím, abban a szempillantásban forró-meleg vérré változott. A földesúr a rémülettől földre rogyott, és szörnyet halt.

Ekkor a három vándor kiásta a keresztet a földből, s angyaloknak a képében, ragyogó fényesség közt a kereszttel fölszállottak az égbe.

(Benedek Elek, fotó: Fábiánné)

Vissza az újság tetejére

A láthatatlan világ titkai

Mindig sejtettem, hogy világunk nem olyan és nem az, aminek látjuk, és sokáig elégedetlenséggel töltött el, miért nem hatoltunk mi, emberek a láthatatlan világ titkainak mélyére gyorsabban és következetesebben. Érettebb fővel aztán az ember megérti, az a néhány ezer év, amióta az emberiség írásban rögzíteni és átadni képes ismereteit másodpercnyi villanás a csodálatos és rejtélyes világmindenség végtelen történetében, és aligha valószínű, hogy az emberi faj számára kimért időben lényegesen közelebb jutna az idő és a tér, az élet és a halál legnagyobb kérdéseinek megismeréséhez. Mintha a filozófia is feladta volna a küzdelmet: az utóbbi évtizedekben már szinte kísérlet sem született új világmagyarázatra. Akik ma filozófusnak nevezik önmagukat, többnyire régi mesterek poros szavait csócsálják, értelmezik, de maguk is sejtik, az egyetemes igazságtól távol maradtak ezek a szavak. S bár nem szeretném a teológusokat sem sértegetni, az ő tudományuk sem adott hozzá sokat Jézus Krisztus tanításának isteni bölcsességéhez. Amire az emberiség kollektív tudása jutott, persze ad némi okot a büszkeségre is, de garanciát semmiképpen nem nyújt arra, hogy ez a megismerési folyamat folyamatosan és jó irányban fejlődik, hisz emberi fajunk adottságain nem léphetünk túl. Érzékszerveink börtönéből hősiesen próbálunk kitörni különféle technikai eszközök segítségével, de a világegyetem meghódítása dőre ábránd, legfeljebb abban az értelemben sikerülhet, ahogyan a legyek meghódítják a légypapírt.

Szívesen nézem a televíziós csatornák természetfilmjeit, nemcsak azért, mert rácsodálkozhatok a teremtett világ tökéletes összhangjára és szépségére, hanem azért is, mert egyre kevésbé tetszik az a szűklátókörű, emberközpontú világkép, mely a bennünket körülvevő dolgokat hasznosakra és haszontalanokra, netán feleslegesekre osztja.

Nagy tanulságként szolgál, hogy valahányszor az ember beleavatkozott Isten művébe, a természetbe, a rövidtávú haszonhoz sokszor helyrehozhatatlan veszteség is társult. Nem osztom ugyan a felvilágosodás sekélyes bölcsességét, mely szerint „minden úgy van jól, ahogy van”, de valószínűsíthető, hogy amit az emberiség néhány évszázada „haladásnak”, „fejlődésnek” nevez némi önhittséggel, az csupán reménytelen versenyfutás az idővel. Körülbelül úgy, ahogyan az orvostudomány fut versenyt a baktériumok új, a régi gyógyszerekkel szemben ellenállóvá lett törzseivel. Szeretjük hinni, hogy a számunkra látható világ urai vagyunk, valójában azonban megtörténnek velünk bizonyos dolgok, miként az embertömegek valószínű viselkedését sem tudjuk megjósolni történelmi tapasztalatainkból.

Aquinói Szent Tamás azt írta: „Ami Istenből látható, elég nekem ahhoz, hogy higgyem azt, ami benne láthatatlan:” Úgy vélem, e nagyszerű gondolat kiegészíthető azzal, hogy azt mondjam: ami a világból láthat, elég nekem ahhoz, hogy higgyek a láthatatlanban. S ennek a láthatatlan, valódi világnak a titkait földi ember meg nem ismerheti soha – csak halála után. Szent Pál szavait idézve: „színről színre”.

(USzSzP)

Vissza az újság tetejére

Önkormányzati hírek

Testületi ülésről jelentjük

Szeptember 25-én, kedden tartotta soron következő, nyilvános ülését képviselő-testületünk. Ekkor került elfogadásra a Zrínyi és Eötvös útszakaszok felújítására kiírt pályázat győztese (három pályázat érkezett). Rövidesen kezdik is a munkát.

Döntöttünk abban is, hogy a tavalyi évhez hasonló koncepció mellett az idén is benevezünk a BURSA keretében történő tanulmányi pályázatba.

Egyebek között tájékoztatás hangzott el a csapadékvíz projekt állásáról, az október 2-i ebben a témában történő közmeghallgatásról. A munkát megnyerő cég (PENTA KFT.) elkészítette a kivitelezéshez szükséges felméréseket, mellyel előállt a korrekt lakossági tájékoztatás lehetősége. Tervek szerint ebben az évben a 22-es útig készül el a Vadkert-patakmeder kotrása és az alvégi utcai vízelvezető árkok karbantartása.

Szó volt még a víz- és csatornarendszer gördülő beruházási tervéről, az olcsóbb gázbeszerzési lehetőségről és a jubileumi jutalmakról.

Vissza az újság tetejére

Ingyenes jogi tanácsadás

A képújságunk mellett ezúton is tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta egy alkalommal, délután öt órától ingyenes jogi tanácsadás van a Polgármesteri Hivatalban.

Közreműködő ügyvéd: dr. Molnár Arnold

Bejelentkezni a 06-20-823-1091 telefonszámon lehet

A következő időpont: 2018. november 19. hétfő

Vissza az újság tetejére


Kolping hírek


A következő Biblia-óra időpontja november 12., hétfő este 7 óra. Témája az októberi hittanóra folytatásaként a következő vasárnapi evangélium lesz.

Francia borest lesz a Kolping házban 2018. november 17-én este nyolctól. Bővebb információkat a vasárnapi mise utáni találkozók alkalmával és hírlevél útján kaphatunk.

Ez évi utolsó Kolping misénk időpontja 2018. 11. 23 ,este 6 óra. Hálaadásra várunk benneteket.

Közeleg az advent. Ne feledkezzünk meg, hogy önszerveződés alapján ismét szálláskeresésre induljon a Szent család, és a gyerekekkel közösségben lobbanjanak fel az adventi koszorú gyertyái.

Tisztelt tagtársak! Felhívjuk figyelmeteket, hogy aki még nem rendezte ez évi tagdíját, mielőbb tegye meg. Ezzel is hozzájárulunk a benti házunk üzemeléséhez, s jelét adjuk a közösséghez tartozásnak. Emlékeztetőül közöljük, hogy ez keresőnként évi 6000 Ft, míg a keresettel nem rendelkezők esetében 1200 Ft!

Kolping Támogató Szolgálat


FELHÍVÁS

A Kolping Támogató Szolgálat továbbra is várja azok jelentkezését, akik segítségre szorulnak maguk, vagy a ház körüli munkájuk ellátásában. Gépkocsival el tudjuk szállítani kórházba, rendelésre, bevásárolni, rokonlátogatásra, temetői látogatásra és az élet adta egyéb helyekre. Továbbra is foglalkozunk a térség hátrányos helyzetű gyermekeivel, hogy közösséget alkotva tartalmas életet élhessenek.

Telefonszámaink. 06 35 340-228,     06-20-578-0867
Várjuk hívását!  A Támogató Szolgálat vezetője és dolgozói

Vissza az újság tetejére

Műfüves pálya bérlése


 

A Petőfi Sándor Általános Iskola területén lévő műfüves sportpálya az iskolai sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22 óráig a sportolni vágyó fiatalok és felnőttek számára bérleti díj ellenében igénybe vehető.

Tornák esetén öltözőt biztosítunk! Esti pályavilágítás van!

Bérleti díj:

Alkalomszerű használat esetén:                                   4500 Ft/ óra

Rendszeres (legalább 10 alkalom) használatnál:       3500 Ft/ óra

Focitornák esetén a rendszeres használat díját kell fizetni!

A bérlési időszakra vonatkozó térítési díj munkaidőben a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodájában fizethető be. A befizetést igazoló bizonylatot a pálya használata előtt a gondnoknak be kell mutatni. Pénztári időn túli használat díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.

További információt és időpont egyeztetést kérni - hétvégi használat esetén is - Molnár Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u 137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143 telefonszámon lehet.


Vissza az újság tetejére


Egyházközösségi hírek

Október utolsó vasárnapján (okt.28) hajnalra kell az órákat a téli időre 1 órával visszaigazítani.

 Az Új síremlékek megáldása október utolsó vasárnapján okt. 28-án vasárnap du. 3 órakor lesz. - Kérjük előre bejelenteni a síremlék megáldás szándékát. Rövid ima a Drágffy kápolna feletti keresztnél (Holmanék sírja felé)

 Minden szentek napja, tehát nov. 1-e, CSÜTÖRTÖK, parancsolt ünnep, a szentmisén részt venni lelkiismereti kötelesség. Nem hivatkozhatunk a munkára, mert munkaszüneti nap. A temető látogatás miatt pedig a szentmise ne maradjon el.  ELŐTTE ESTE OKT. 31-ÉN, AZ UTÓLSÓ Rózsafüzér után MINDENSZENTEKI ELŐESTI SZENTMISÉT VÉGZÜNK, másnap, Nov-1-én fél 9-kor. Pusztaberkiben NEM lesz szentmise.

 

 A megholtakról nov. 2-án, pénteken reggel 7-kor, és este 6 órakor emlékezünk meg az összes megholtról.  – a 7 órás reggeli szentmise után megáldom azt a földet, amit a háborúk-ban idegen földön eltemetett hősi halottak sírjai közeléből hoztak. Így imádkozunk értük, a jelképes földre, sírra is téve ezentúl a Hősök terén virágjainkat, mécseseinket.

  

  Az ünnepek miatt az elsőpéntekes betegeket 1 héttel későbbi pénteken keressük fel.

 

 November 12-én hétfőn: ÉVES SZENTSÉGIMÁDÁSI NAPRA hívjuk a Kedves Híveket. Délelőtt 10-kor ünnepi szentmisével kezdődik, majd óránként, a beosztás szerinti imaórák.

Apostolkodjunk, hogy minden órában, a déli időben is legyen legalább néhány Jézust szerető lélek, az Oltáriszentség imádására. Este fél 6 órakor rövid közös szentségimádás, szentmise zárja ünnepünket.

 November 18-án, vasárnap a Szent Erzsébet nappal kapcsolatos KARITÁSZ GYŰJTÉS lesz.

 A templombúcsúnk november 30-án, pénteken, Szent András apostol napján lesz.     


KERESZTELTÜNK:
   

23. Majer Sára (Majer Gábor – Várnai Krisztina

24. Kovács Léna (Kovács István – Németh Nóra)

HÁZASSÁGKÖTÉS:   

    -

Halottaink:     

35. Pinke István (1960)

36. Kaba Ignác (1945)

37. Soós Imréné, Tomori Eszter (1938)

38. Boda Gergelyné, szül. Kordics Mária (1952)

39. Pálfi Mihály (1936)

Vissza az újság tetejére

Szentmiseszándékok

November

1. csütörtök    -

2. péntek        -

3. szombat     - Koza József, felesége Nagy Erzsébet, Urbán István, felesége Csernák Mária, szüleik, Szabó István, Záhorszki János és Temela János

                        - Halaj Ignác, felesége Kosztrihán Mária, szüleik, lányuk Margit, fiuk Ignác és vejeik

                        - Kristók Sándor, felesége Molnár Ilona, fiuk József, szüleik, testvéreik

4. vasárnap   - Záhorszki András, felesége Kopisz Margit, élő és elhunyt hozzátartozók

                        - Vitéz Ferenc, felesége Nagy Erzsébet, szülők, testvérek, dr. Borsa Mihály

                        - Bottyán Imre, Benyó Ferenc, Lázár József, felesége Kucsera Anna és hozzátartozók

5. hétfő           -

6. kedd           -

7. szerda        - Fábián István, felesége Csillag Mária és elhunyt hozzátartozók

8. csütörtök    - Szrenka József, felesége Laczó Margit, szüleik, fiuk József, Laczó Mihály, szüleik és hozzátartozók

                        - Kocsis Péterné Urbán Erzsébet 1 évforduló

                        - Záhorszki Károly

9. péntek        - Kristók János, felesége Híves Katalin, szüleik, testvéreik, nagyszülők

                        - Gulya család halottaiért

10. szombat   - Csillag Ferenc 2. évforduló, szülei, anyósa, apósa és veje Fábián József

                        - Bernhardt László 1. évforduló, Nógrádi Gyula, felesége Szanó Anna és élő hozzátartozók

                        - Nagy Ignác, felesége Molnár Mária, szüleik, testvéreik, Molnár János, felesége Valacsik Borbála és vejük Híves András

11. vasárnap - Hegyi János, fia János, apósa Holman Imre, felesége Záhorszki Mária, Csillag Károly, felesége Holman Veronika

                        - Erdős János, felesége Kopisz Mária, fiuk, vejük és hozzátartozók

                        - Neisz József 20. évforduló, felesége Csabák Ilona 6. évforduló, fiuk József 14. évforduló és gyermekük Mária, élő és elhunyt hozzátartozók

12. hétfő        - Balogh István, felesége Kaba Ilona, Balogh és Kaba család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Kovács Lajos, Bugyi Mária, vejeik és a család halottai

                        - Csernák István, lánya Katalin, Csernák és Zöllei család elhunyt tagjaiért

13. kedd         -

14. szerda      -

15. csütörtök - Kristóf József, felesége Tokodi Margit 7. évforduló, lányuk menyük, élő és elhunyt hozzátartozók

                        - Márton család halottaiért

16. péntek     - Urbán Ignác, felesége Kovács Erzsébet, szüleik és a Molnár család halottai

                        - Macska Károly, felesége Czinege Erzsébet, nászuk, nászasszonyuk, élő és elhunyt családtagok

                        - Szabó Ignác, élő családtagok, Szabó és Laczó család halottaiért

17. szombat   - Konopás János, felesége Csillag Margit, szüleik, testvéreik, menyük Margit és hozzátartozók

                        - Kristók Ignác 20. évforduló, élő és elhunyt hozzátartozók

                        - Valcz Ferenc, felesége Boda Margit, szüleik, fiuk, 2 menyük és Sors Károly és felesége

18. vasárnap - Kuris Jánosné Kakas Erzsébet, öccse József, Kuris és Kakas család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Koza István, felesége Mészáros Borbála 6. évforduló, Dósa János, felesége Csillag Ilona, szülők, élő és elhunyt hozzátartozók

                        - Nagy Jánosné Boda Margit 10. évforduló, 2 férje és hozzátartozók, Vitéz Ferenc, fia József, 2 veje és szülei

19. hétfő        - Pistyúr Ignác, neje, 2 gyermeke és szüleik

                        - Konopás István, szülei és a Szlúka család élő és elhunyt tagjai

20. kedd         - dr. Légrádi Péter, lánya Kinga, felesége Laura

21. szerda      -

22. csütörtök - Szabó Istvánné Csillag Mária 15. évforduló, édesapja, anyósa, apósa, Budenszki János, élő családtagokért

23. péntek     - Molnár István 20. évforduló, felesége Laczó Erzsébet, fiuk István, élő és elhunyt hozzátartozók

                        - Kolping család élő és elhunyt tagjaiért

24. szombat   - Fábián József, apósa és hozzátartozók

                        - Káplár Győző 7. évforduló és a család élő és elhunyt tagjaiért

                        - ifj. Temela József és a Temela család élő és elhunyt tagjaiért

25. vasárnap - 50. házassági évforduló alkalmából, valamint Szabó Ignác, felesége Vitéz Mária, fiuk, a család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Gál Géza, felesége Kovács mária, szüleik, élő és elhunyt hozzátartozók, Holman István, felesége Vámos Erzsébet, szülők, gyermekeik és elhunyt hozzátartozók

26. hétfő        - Kiss András, felesége Kristóf Julianna és elhunyt családtagok (Alapítványi)

27. kedd         -

28. szerda      -

29. csütörtök -

30. péntek     -

Vissza az újság tetejére
Vissza az előző menüre