Életünket évről évre az ünnepek és az ünnepi események határozzák meg. Magyar történelmük meghatározó állomásaira való emlékezéssel népünk öntudatot, bátorítást és kitartást kap a mindig is gyorsan változó világban. Szent István királyunk napja népünknek, hazánknak, és benne a magyar családoknak is az ünnepe.

István ezer ével ezelőtt egységes országgá és állammá formálta a magyarságot. Ennek megvalósítására II. Szilveszter pápától kért koronát. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy az első magyar király és népe végérvényesen a kereszténység mellett döntött, s ezzel kulturális irányt, továbbá vallási és erkölcsi többletet kapott, mely formálta és alakította országunk fejlődését. Ahhoz, hogy az ünnep ne csak felületes emlékezés legyen, a pihenésnek és a kikapcsolódásnak egy újabb lehetősége, tekintsünk arra a személyre, aki tulajdonképpen a mi életünket is meghatározza.

A ma embere számára is szükségesek a példaképek, s mivel az ember mindig döntéshelyzetben van, ezért fontos, hogy a fiatal vagy felnőtt nemzedék egyaránt kész legyen a fejlődésre, az egyén, a közösség, jelen esetben a magyarság egésze szempontjából. Szent királyunkat a komoly tanulás, a Szentírás ismerete és az imádság jellemezte. Szent István Jobbja azt a magatartást közvetíti mindannyiunknak, mely évszázadokon át oly nagy erőt adott a magyar nemzetnek. A Szent Jobb tiszteletét 1222-ben még az Aranybulla iktatta törvénybe. István koronája a parlamentben, kardja Prágában van – és sok más helyen, többek között Pannonhalmán, Dubrovnikban és Krakkóban is van ereklyéje. Első szent királyunk alakja az, ami köré ma is összegyűlünk, hogy részesedjünk abból az erőből és kegyelemből, amely őt is eltöltötte, és hogy ezáltal keresztény és magyar életünkhöz alapot találjunk. Szent István nemcsak az országot, hanem a saját családját is egyben tartotta. Ma a hazai és külföldi magyarságnak is újra össze kell fognia. Az Egyház pedig egy olyan közösség, egy olyan nagy család, amely képes egybegyűjteni az embereket. A tíz magyar évszázad szentjei ezt igazolják számunkra.

Szent István tudatosan nevelte fiát saját Intelmeivel, s rendelte Szent Gellért püspököt a fiatal Imre mellé. István igazi apa volt, aki nem csak a természetes, hanem természetfeletti értékekre is ráirányította fia tekintetét. Az Egyház hitét és a saját meggyőződését is átadta gyermekének. Amit épített, az megmaradt. Áll a haza, kibírta az idők viharait. Sziklára és hitre építeni számunkra is azt jelenti, hogy olyan életstílust alakítunk ki, amelyben fontos a felelősség, az otthon építése, a művelődés, adottságaink és képességeink kibontakoztatása. Amint Szent István tette, úgy nekünk is bíznunk kell a jövőben, mégpedig úgy, hogy a kereszténység helytállására építünk. Tudatosítjuk magunkban, hogy a XXI. században is át kell adni a hitet, a múlt értelmezését és magyarázatát az új nemzedéknek, hogy majd szellemileg és lelkileg is felkészülve részt vehessenek saját életük, családjuk, kisebb-nagyobb közösségük és végső soron az egész ország építésében.

Ma nincs egyházüldözés, viszont a sátán, a gonoszság és a sokféle szellemi zűrzavar továbbra is „mint ordító oroszlán körbejár, keresve, kit nyeljen el”. Ezért kell óvatosnak lennünk, és körültekintőnek a világból jövő minden hatással szemben. Ne válogatás nélkül fogyasszunk! Se étkezési, se szellemi terméket. Vizsgáljuk meg, hogy mit nézünk meg. Csak a jót szabad, a rosszat nem. Amint az otthonunkba, a családunk körébe sem engedjük be a romboló embert, ugyanúgy a fejünkbe és a szívünkbe se engedjük be az erkölcstelenséget és a lélekpusztulást. Egyéni tanulmányaink mellett olvassuk a Bibliát, szánjunk rá időt, hogy otthon együtt beszélgessünk az élet nagy kérdéseiről, közösen zarándokoljunk, vagy összefogással segítünk a betegeinken és rászoruló testvéreinken. Ahogy elődeink sem adták fel a hitüket, úgy mi is őrizzük meg azt a keresztény magatartást, mely népünket a legnehezebb körülmények között is megtartotta a történelem viharaiban.

Szent István példája arra tanít minket, hogy ne zárkózzunk be a magányba, a mindannyiunkat fenyegető önzés világába, hanem hozzunk áldozatot, és figyeljünk egymásra. Az istenszeretet összekapcsol minket, de növekedjünk a mindenki felé megnyilvánuló bölcs emberszeretetben is, ahogyan ezt az első magyar szent család tette Szent István vezetésével. A nagy elődök és példaképek szinte elérhető közelségben vannak, így hazánk és Egyházunk építésében, mindennapi és keresztény feladatainkban nem vagyunk egyedül.

Amikor szent királyunk fiú utód nélkül a Boldogságos Szűz Máriának, a Magyarok agyasszonyának ajánlotta fel koronáját, akkor Szent István közvetítésével olyan pártfogót kaptunk, akire mindig számíthatunk. Ezért Szent István példájára kérjük égi édesanyánk, a mennyekbe felvett Szűzanya, a mi védasszonyunk, a Patrona Hungariae közbenjárását hazánkra, népünkre és minden magyar családra.

K.M.

Életige

 „Íme én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” (Mt 28,20)

Evangéliumának legelején Máté azt írja, hogy Jézus az Emmánuel (vö. Mt 1,23), a velünk az Isten. Az ő történetéről számol be. Az evangélium legvégén pedig Jézus szavait idézi, az ígéretét, hogy mindig velünk marad, a Mennybe való visszatérése után is. A világ végezetéig velünk az Isten.

Jézus akkor mondta ezt tanítványainak, amikor rájuk bízta a feladatot, hogy menjenek el az egész világra hírül adni üzenetét. Úgy küldte őket, mint bárányokat a farkasok közé, és tudta, hogy ellenállásba ütköznek majd, és üldöztetést szenvednek (vö. Mt 10,16-22). Ezért nem akarta magukra hagyni őket küldetésükben. Megígérte nekik – éppen akkor, amikor eltávozott tőlük –, hogy velük marad! Nem fogják többé látni, nem hallják majd a hangját sem, nem is érinthetik, mégis ott lesz velük, mint korábban, sőt még annál is jobban. Eddig ugyanis csak meghatározott helyeken volt jelen: Kafarnaumban, vagy a tónál, vagy a hegyen, vagy Jeruzsálemben; mostantól fogva viszont ott lesz mindenütt, ahol tanítványai vannak. Jézus figyelme mindannyiunkra kiterjed, akik hétköznapi gondok között élünk. Mivel Ő a megtestesült Szeretet, azt gondolta: „Mindig az emberekkel szeretnék lenni, szeretnék megosztani velük minden aggodalmat, szeretném megvigasztalni őket; ott szeretnék járni velük az utcán, belépni az otthonukba, jelenlétemmel újra és újra örömöt szerezni nekik…”

Ezért akart velünk maradni és éreztetni közelségét, erejét, szeretetét.
Lukács evangéliuma elbeszéli, hogy a tanítványok, miután látták Őt fölmenni az Égbe, „nagy örömmel tértek vissza Jeruzsálembe” (Lk 24,52). Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy megtapasztalták, amit mondott.

Mi is eltelünk örömmel, ha valóban hiszünk Jézus ígéretében:

„Íme, én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.”

Jézus földi életének végét jelzik a tanítványaihoz intézett utolsó szavai. Ezek jelentik egyben az egyház életének kezdetét is, melyben sokféle módon van jelen: az Eucharisztiában, Igéjében, szolgáiban (a püspökökben és a papokban), a szegényekben, a kicsikben, a kitaszítottakban… minden felebarátban.

Mi szívesen hangsúlyozzuk Jézus különleges jelenlétét, melyet maga ajánlott fel nekünk szintén Máté evangéliumában: „Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt 18,20) Ezen a jelenléten keresztül mindenhol ott szeretne lenni.

Ha éljük mindazt, amit parancsol, különösen az új parancsot, akkor megtapasztalhatjuk ezt a jelenlétét a templomokon kívül is, az emberek között, mindenhol. Amit ehhez tőlünk kér, az a szolgáló, megértő, kölcsönös szeretet, amely osztozik a testvér fájdalmaiban, vágyaiban és örömeiben; az a tipikusan keresztény szeretet, mely mindent betakar, mindent megbocsát.
Éljünk így, hogy mindenkinek lehetősége nyíljon már itt a földön találkozni Vele!

Chiara Lubich

Magyar Kurír

Falubajnolság 2014

„
A sport megtanít becsületesen győzni vagy emelt fővel veszíteni. A sport tehát mindenre megtanít.” - e gondolat jegyében zajlott a Tizenhárom Almafa Alapítvány és az Önkormányzat által a műfüves pályára kiírt focibajnokságunk.

Most néhány momentumot felidézek a május 7. és július 5. között megrendezett, immáron második tornáról. Négy csapat vágott neki a megmérettetésnek, na meg a faluban semmi sem történik cáfolatának. A Puruczki Tamás nevével fémjelzett Jamaica, az Elit Alakulat Súth Edvin szervezésében, a rendszeres játszó Foci BT, akinek kaptánya Halaj Ferenc a Tüzépről és a Szabó Gellért által menedzselt Kolping. Minden csapat kétszer találkozott egymással a torna során. A sportszerű (alig szólt a bírói síp) mérkőzéseken 96 gól született. Ebből a legtöbbet, szám szerint 14-et a Foci BT-s Szabó László (d) szerzett 1 góllal megelőzve a Jamaicás Kutyik Tamást. A legfurább gólt az Elit Alakulatból Holman Arnold jegyezte, míg a Kolping Mácsik Viktória személyében női góllövővel büszkélkedhet. Gratulálunk nekik, de gratuláció jár mindenkinek, aki játékával, szervezésével hozzájárult a tornánk sikeréhez.

Ez a bajnokság véget ért, de a folytatási szándék tovább erősödött, ez a falunapi „Gönc Kupa” és az október első szombatján induló harmadig bajnokság igénylésében nyilvánult meg a kötetlen beszélgetés alatt, mintegy megerősítve azt, hogy közösségben lenni jó.

Végezetül lássuk a záró forduló alatt készült sok szereplőt megörökítő csoportképet, és az eredmények összesítéséből született tabellát:

Érsekvadkert, 2014.07.07. emjé

Illatos borok estéje

A közismert vicc szerint a haldokló borkereskedő magához hívja a családi üzletet tovább folytató fiát, és halkan a fülébe súgja: Tudod fiam, mielőtt meghalok, egy nagy titkot szeretnék elárulni neked: Szőlőből is lehet bort csinálni!

Nem tréfa ugyanakkor – mint ahogyan azt a borászok és a borszeretők is vallják -, hogy a borkészítés egyetlen és kizárólagos alapanyaga a szőlő.

Egyetlen alapanyag - mégis mennyi íz és megannyi illat.

A jó bor illatában gyümölcsök, virágok, fűszerek aromáját is érezhetjük. Előfordul, hogy az első pillanatban biztos fellépésű, jó benyomást keltő, határozott illattal találkozunk. A borok illata azonban folyamatosan változik. Van úgy, hogy egészen visszafogottan indul, de rövidebb-hosszabb szellőztetés után kinyílik, és magához tér, vagy épp fordítva, akadnak olyan illatfelhők, amelyek gyorsan a semmibe vesznek, mintha nem is lettek volna.

Aki 2014. június 28-án eljött a Kolping házba, és hagyta magát az orránál fogva vezetni, érzékelhette az illatok változatosságát és varázsát a Muscat Blanc és Ottonel, a Cserszegi Fűszeres valamint az Irsai Olivér szőlőfajták önálló és házasított boraiban.

Egyetlen egy érzet sem hat annyira a hangulatunkra és érzelmünkre, mint az illat. A kellemes illatok pedig kellemes emlékeket idéznek fel. Így a különböző érzékelt illatok a résztvevőkben számos emléket kelthettek életre.

A bor tehát csoda, magában hordozza a természet körforgását. Ennek ismételt megtapasztalására a borest sorozat - a bor újabb arcának bemutatásával - ősszel folytatódik.

Dr. Molnár Arnold

A gondviselés eszközei vagyunk

Egykori hittanos tanítványom, akit szokásunknak megfelelően és igazi nevének elhallgatása miatt nevezzünk most is Eszternek, hívott fel telefonon a napokban, hogy elmondja: megszületett második gyermeke. A nagyobbik gyermek másfél év körüli, s most alig négy hete született a kisebb. Minden családban nagy öröm egy újszülött érkezése és a kismamák mindig sugárzó arccal osztják meg ezt az örömhírt másokkal. De ahogyan Eszter elmondta a jó hírt, valahogy éreztem a hangján, hogy nem igazán felhőtlen a boldogsága, valami nincs rendjén. Mindjárt meg is kérdeztem, hogy ugye egészséges a kisbaba, s örültem, amikor azt válaszolta, hogy hála Istennek minden rendben van, mindketten egészségesek. Hirtelen elhallgatott, majd egy kis csend után elárulta, hogy más a baj. Sírástól elcsukló hangon mondta, hogy a férje nem sokkal a szülés előtt elköltözött otthonról, elhagyta a családot. Újszülött gyermekét meg sem nézte, s hiába próbálják kérni, hogy jöjjön haza, ő hallani sem akar erről. A fiatal anyuka kétségbeesetten sírt a telefonban, mert kilátástalannak látja jövőjüket. Ki fog gondoskodni a családról? Ki vesz majd ruhákat a picinek? Bevallom, elérzékenyülve hallgattam szavait, és azzal próbáltam bátorítani, hogy az ég madarait tápláló Isten majd az ő számukra is gondoskodik táplálékról és a mező liliomait csodálatosan öltöztető Isten a kicsi gyermekek számára is gondoskodik ruhákról.

A gondoskodó Istenről, az isteni gondviselésről hallhatunk, olvashatunk az evangéliumban. Jézus a természetet hozza fel példaként: az ég madarait és a mezők virágait. Távol áll tőlük az emberre jellemző aggodalmaskodás, mégis szabadon szállhatnak az égben, virágozhatnak a mezőn. Mi, emberek pedig szüntelenül aggódunk a holnap, a holnapután és a jövő miatt. Az emberek egy része próbálja magát bebiztosítani a jövőre, mert attól fél, hogy a később szerényebbek lesznek a lehetőségei. Érthető az ő gondolkodásuk, ők előre gondoskodnak magukról, mert úgy érzik, hogy senki másra nem számíthatnak. Emellett sokan a véletlenben, a sorsban hisznek, s úgy vélik, hogy teljesen felesleges mindenféle előrelátó takarékoskodás, mert egyáltalán nem rajtunk múlik, hogy miként és meddig élünk. Ők nem bíznak sem magukban, sem Istenben, hanem rábízzák magukat a vak véletlenre. Ezen nézetekkel szemben a keresztény ember Isten jóságára és szeretetére bízza önmagát, hisz abban, hogy Isten megad számára mindent, ami a földi élete során szükséges, de legfőképpen megadja számára mindazt a kegyelmi segítséget, ami az örök üdvösséghez szükséges. Ezt nevezzük isteni gondviselésnek, illetve a gondviselésben való hitnek. Talán sokan azt gondolják, hogy az isteni gondviselés egy szent szöveg az Egyház és a papok részéről, vagy úgy vélik, hogy mindez egy megfoghatatlan vigasztalás az olyan emberek számára, akik nehéz helyzetbe kerültek. Én azonban úgy érzem, hogy ez egyáltalán nem igaz.

Az isteni gondviselés, az Isten gondoskodó szeretete igenis megtapasztalható számunkra. Hiszek abban, hogy bármelyikünk észreveheti saját életében. Visszatérve a fiatal édesanya szomorú példájához, én hiszek abban, hogy a jó Isten meg fogja őket segíteni. Mert ha Jézus szavai szerint a mennyei Atyának gondja van az ég madaraira és a rétek virágaira, akkor biztosan nem feledkezik meg egyetlen bajba került emberről sem, köztük Eszterről meg két kicsiny gyermekéről sem. Nem tudom, hogy milyen módon, milyen formában, mikor fog nekik segíteni a jó Isten, mert az én emberi gondolataim bizony nagyon kevesek az Ő nagyszerű terveihez és cselekedeteihez képest, de szilárdan hiszem, hogy meg fogják tapasztalni Isten jóságát. És hiszek abban is, hogy Isten sokszor éppen minket, embereket használ fel ahhoz, hogy a bajbajutottak megkapják a kellő segítséget és érezzék, hogy nincsenek magukra hagyatva. Igen, hiszek abban, hogy mindannyian az isteni gondviselés eszközei vagyunk!

© Horváth István Sándor

Kolping hírek

Kolping Támogató Szolgálat

FELHÍVÁS

A Kolping Támogató Szolgálat továbbra is várja azok jelentkezését, akik segítségre szorulnak maguk, vagy a ház körüli munkájuk ellátásában. Gépkocsival el tudjuk szállítani kórházba, rendelésre, bevásárolni, rokonlátogatásra, temetői látogatásra és az élet adta egyéb helyekre. Továbbra is foglalkozunk a térség hátrányos helyzetű gyermekeivel, hogy közösséget alkotva tartalmas életet élhessenek.

Telefonszámaink. 340-228,     06-20-578-0867
Várjuk hívását!  A Támogató Szolgálat vezetője és dolgozói

Vissza az újság tetejére

Önkormányzati hírek

A június 23-án megtartott községi képviselő-testületi ülésen az alábbi témakörök szerepeltek napirenden.

Önkormányzatunk 2014. évi költségvetésének módosítása, a tervezéskor még nem ismert, de azóta megnyert pályázati pénzek beépítésével.

Rendelet-gyűjtemény karbantartás rendeletek hatályon kívül helyezésével.

Beszámolót hallhattunk a Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 2013. évi munkájáról, valamint a gyámhatóság 2014. évi működéséről.

Határozat született hitelfelvétel ügyben is, hogy a pályázati önrészek fedezettel bírjanak. Ugyanekkor elfogadtuk a II. félévi munkatervünket is.

Határozatot hoztunk a Kulturális, oktatási és sportbizottság hatáskörének bővítéséről. Ugyancsak határozatban rögzítettük a Mikszáth Kálmán Közművelődési Intézményünk és a GAMESZ egyéb tevékenységének kibővítését is.

Egyéb ügyek és tájékoztatók előtt elbírálásra került Pistyúr Attila kérelme is, melyről tájékoztatást kapott a kérelmező is.

Vissza az újság tetejére

Műfüves pálya bérlése

A Petőfi Sándor Általános Iskola területén lévő műfüves sportpálya az iskolai sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22 óráig a sportolni vágyó fiatalok és felnőttek számára bérleti díj ellenében igénybe vehető.

Tornák esetén öltözőt biztosítunk! Esti pályavilágítás van!

Bérleti díj:

Alkalomszerű használat esetén:                                   4500 Ft/ óra

Rendszeres (legalább 10 alkalom) használatnál:       3500 Ft/ óra

Focitornák esetén a rendszeres használat díját kell fizetni!

A bérlési időszakra vonatkozó térítési díj munkaidőben a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodájában fizethető be. A befizetést igazoló bizonylatot a pálya használata előtt a gondnoknak be kell mutatni. Pénztári időn túli használat díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.

További információt és időpont egyeztetést kérni - hétvégi használat esetén is - Molnár Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u 137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143 telefonszámon lehet.

Vissza az újság tetejére