A
római egyházat alapító két apostol
főünnepe, június 29-e az egyház
egységének és katolikus voltának
ünnepe –
mondta XVI. Benedek 2005-ben. Péter-Pál napja Szent
Péter, az apostolfejedelem
és Szent Pál, a népek apostolának
közös ünnepe. Vértanúhaláluk
emléknapja az
aratás kezdetét is jelzi.
„Uram,
te egyszer megtanítottál a
hullámokon járni,
vezess most biztos lábbal át ezen a kőtengeren,
amely felé közeledem.”
A
hagyomány szerint Péter és Pál apostol
különböző években, de ugyanazon a napon,
június 29-én szenvedett
vértanúhalált
Rómában. Krisztus után 67-ben Pétert
keresztre feszítették, kérésére
fejjel
lefelé; Pált lefejezték. Az
üldözések idején mindkettejük
ereklyéit a Szent
Sebestyén katakombába menekítették. A
két apostol sírja fölé épült a
vatikáni
Szent Péter bazilika és a falakon kívüli
Szent Pál bazilika – szerepel a
Katolikus lexikonban.
Az
egyház már a III. század közepétől
megülte tiszteletüket június 29-én. Az V.
században Nagy Szent Leó már az egész
földkerekségen elterjedt ünnepről beszél. A
két apostol közös ünnepének egykor
vigíliája és nyolcada is volt.
Péter-Pál
a magyar kalendáriumban jeles
nap: az aratás (más néven takarás)
kezdetének egyik leggyakoribb időpontja. A
magyar nyelvterületen általában úgy
tartották, hogy ezen a napon hasad meg a
búza töve, jelezvén, hogy aratható a
búza, s kezdődhet az aratás. A népi
megfigyelések szerint e napot követően vette
kezdetét az igazi nyár.
Szent
Pál,
eredeti nevén
Saul, Saulus szülei révén római
polgárjoggal rendelkezett, ami különleges
előnyöket biztosított számára: római
állampolgárt nem volt szabad
bírósági
tárgyalás nélkül bebörtönözni,
sem megkorbácsolni vagy keresztre feszíteni, így
római polgárjoga Pál apostolt többször
is megmentette. A keresztény hitre tért
Pál a pogányok között teljesítette
apostoli küldetését: Listrában egy
bénát
meggyógyított, feltámasztott egy ifjút, aki
kiesett az ablakból és meghalt, és
sok más csoda fűződik nevéhez. Málta
szigetén vipera marta meg a kezét, de nem
ártott neki, sőt: lerázta magáról a tűzbe –
olvasható Jacobus de Voragine
Legenda Aurea című művében.
Szent
Péter a
tizenkét apostol egyike, Róma első püspöke
volt.
Eredeti nevén Simon (héberül: figyelő,
hallgató) Jézustól kapta a Péter nevet.
Az apostolok közt mindnél lángolóbb volt: meg
akarta tudni, hogy ki az Úr
árulója, mert – ahogy Ágoston írja – ha ezt
megtudta volna, fogával tépte volna
szét. Az Úr ezért nem akarta
árulóját megnevezni, mert ha megnevezi,
Péter
tüstént felugrott volna, hogy megölje. Ő ment az
Úrhoz a tengeren;
színeváltozásakor is őt választotta ki az
Úr; a mennyország kulcsait bízta rá
Isten; bárányokat kapott Krisztustól, hogy
legeltesse őket; pünkösdkor
háromezer embert térített meg
beszédével; meggyógyította a béna
Aeneast,
feltámasztotta Tabitát, testének
árnyékával gyógyította a betegeket.
Heródes
tömlöcbe záratta, ám egy angyal
kiszabadította – írja róla Jacobus de Voragine.
Péter apostol a pápák, a halászok és
Róma védőszentje.
Magyar
Kurír, fotó: Barák B.
A
jó idő, a napsütés, a szabadság, az
utazás, személyek és helyszínek
felfedezése
gazdagíthatja emberi tapasztalatainkat, és még sok
minden mást, amit a nyár
jelent. A keresztény ember azonban másképpen
tekint a világra és saját életének
lehetőségeire. Nemcsak a kikapcsolódás és a
szórakozás határozza meg szabadabb
napjait, hanem a lelki fejlődés és a természettel
való kapcsolat szempontjai
is. Ahhoz, hogy helyesen tudjuk ajándékba kapott
világunkat megismerni,
nagymértékben segítségünkre van maga a
kinyilatkoztatás, az egyháznak a
világban való jelenléte és Ferenc
pápa a közös otthonunk
gondozásáról szóló
körlevele.
A
szabadidő helye és tartalmas eltöltése nem kis
gondot okoz a szülőknek, a
gyerekeknek és a szabadságra utazó felnőtteknek,
mert a közvélemény szinte
rákényszeríti a társadalom tagjait, hogy
használják fel a világ adta
lehetőségeket a kikapcsolódásra. A
keresztény szemlélet természetesen
figyelembe veszi az Isten dicsőségét hirdető teremtett
világot, és nem csak a
felhasználás és fogyasztás
számára tekinti hasznos dolognak. Ha az Isten már
a
teremtés kezdetén úgy bízta rá az
emberre a Földet, hogy azt művelje és őrizze,
akkor fel kell ismernie, hogy a világban való lét
és tevékenység éppen a
megváltozott körülmények miatt
megkívánja, hogy változtassunk
szokásainkon,
éppen a nyári pihenés idején, melyek oly
sokszor eredményezik a környezet
pusztítását.
Az
evangéliumból tudjuk, hogy Jézus szerette a
természetet, a hegyet, a sík mezőt,
a fákat, az állatokat és a
különböző vizeket, melye mind megjelennek
tanításában és
példabeszédeiben.
Kimozdulva
a megszokott és sokszor gépies világunkból
a természeti környezetben vagy más
kultúrák felfedezésében mi is
felismerhetjük, hogy ezek nem teljesen rajtunk
kívül álló dolgok, hanem
kölcsönös kapcsolódás van az ember
és a körülötte lévő
világ között.
Minden
cselekedetünknek, és így a nyári
szabadságok tervezésének és
eltöltésének is
erkölcsi felelőssége van. Valójában ugyanis
az életünk múlik azon, hogy az
Isten által teremtett világgal és ugyancsak az
Isten által lehetővé tett emberi
kultúrákkal milyen viszonyt ápolunk.
A
kikapcsolódás a keresztény ember
számára nem jelentheti Isten, Krisztus, az
Egyház vagy az evangélium kikapcsolását az
életéből, hanem sokkal inkább a
pihenésre kapott idő helyes használását.
Ezért amellett, hogy megtervezzük
útjainkat, megrendeljük a szállást, az
ellátást egy alkalmas helyszínen,
figyeljünk arra már előre, hogy milyen hatások
érhetnek majd bennünket a
felkeresett helyszíneken. Nem gyengeség jele, ha a
keresztény értékek alapján
döntünk, és nem engedünk a divat
kényszerének, mely sokszor olyan programokat
vagy cselekvést jelent, mely által kárt szenved a
természet, de az emberi lélek
is.
Ha
nem ismerünk el semmiféle tekintélyt ilyenkor a
szabadabb időben magunk felett,
akkor saját véleményünk és
önzésünk lesz a végső mérce, amely
észrevétlenül a
természeti környezet és a keresztény
erkölcs megsértésébe taszíthat
bennünket.
Szent Ferenc Naphimnuszában példát látunk
arra, hogy miképpen kell megcsodálni
a természeti szépségeket, s ezáltal
magasztalni az Isten nagyságát. Ma, amikor
az év nagy részét egy mesterséges
világban és sokszor gépek között
töltjük, a
természet nyári üzenete a Teremtő
felismerését, s ez által Isten szeretetét
közvetítheti számunkra. Térjünk
át tehát ezért „a fogyasztásról az
áldozathozatalra, a mohóságról a
nagylelkűségre, a pazarlásról javaink
másokkal
való megosztására”, ahogy ezt Ferenc pápa
is tanítja. És még egy nagyon
fontosat hozzá is tesz, ami hasznos tanács lehet
nyári programjaink
szervezésénél, vagyis hogy „lépésről
lépésre át kell lépnünk abból,
amit
akarunk, abba, amire Isten világának szüksége
van”.
Legyenek
a pihenés és a szabadság napjai számunkra
Istennel és a felebaráttal való
találkozás alkalmai. Érezzük át, hogy
a természet csodáiban és az emberi
kulturális örökség szépségeiben
összefonódik az isteni és emberi világ. Ennek
tudatában induljunk nyári szabadságainkra,
hálát adva Istennek a környezetért
és embertársainkért. Így megtapasztalhatjuk
azt a belső békét és örömet,
melyről Jézus az utolsó vacsorán beszélt
övéinek.
Kránitz
atya cikke alapján, fotó:Urbán E.
„Amikor
leszáll rátok a Szentlélek,
erő tölt el benneteket, és tanúim lesztek…
egészen a föld végső határáig.”
(ApCsel 1,8)
Ezeket a
szavakat a feltámadt Jézus intézte
apostolaihoz, mennybemenetele előtt. Bevégezte az
Atyától rábízott küldetést:
azért élt, azért halt meg és támadt
fel, hogy megszabadítsa az emberiséget a
rossztól, kiengesztelje Istennel, egyetlen
családdá egyesítse. Most, mielőtt
visszatér az Atyához, azt a feladatot bízza
apostolaira, hogy folytassák művét,
és tegyenek tanúságot Róla az egész
világon.
Jézus
jól tudja, hogy ez a feladat
mérhetetlenül felülmúlja
képességeiket, ezért megígéri nekik
a Szentlelket.
Amikor a Szentlélek pünkösdkor leszáll
rájuk, az egyszerű és félénk galileai
halászokat az Evangélium bátor hirdetőivé
formálja át. Semmi sem állíthatja meg
őket többé. Azoknak, akik akadályozni akarnák
őket tanúságtevésükben, ezt
válaszolják: „Mi nem hallgathatunk arról, amit
láttunk és hallottunk.”[1]
Az
apostolok által Jézus az egész Egyházra
bízza a tanúságtétel feladatát. Ez a
jeruzsálemi első keresztény közösség
tapasztalata, akik „örvendezve és tiszta szívvel”
élve, napról-napra új tagokat
vonzottak maguk közé[2].
Ez a János apostol
által alapított első közösség tagjainak
tapasztalata is, akik hírül adták, amit
hallottak, amit saját szemükkel láttak, amit
szemléltek és amit kezük
tapintott: az élet Igéjét…[3]
A
keresztség és a bérmálás
által mi is
megkaptuk a Szentlelket, aki arra ösztönöz minket, hogy
hirdessük az
Evangéliumot. Jézus nekünk is mondja:
„Amikor
leszáll rátok a Szentlélek,
erő tölt el benneteket…”
A
Szentlélek a feltámadt Úr ajándéka.
Bennünk
lakozik, az Ő temploma vagyunk. Megvilágosít és
vezet bennünket. Ő az igazság
Lelke, általa értjük meg Jézus szavait,
amelyeket élővé és aktuálissá is
tesz;
eltölt bennünket a Bölcsesség iránti
szerelemmel, és megsúgja nekünk, hogy mit
és hogyan mondjunk. Ő a Szeretet Lelke, aki eláraszt
bennünket szeretetével,
képessé tesz arra, hogy szeressük Istent teljes
szívünkből, lelkünkből és
erőnkből, és hogy szeressünk mindenkit, akivel
találkozunk. Ő az erősség Lelke,
aki megadja a bátorságot és az erőt ahhoz, hogy az
Evangélium szerint éljünk,
és mindig az igazságról tegyünk
tanúságot. Csak akkor vagyunk képesek
teljesíteni azt a nagy küldetést, amelyet
Jézus ránk bízott, ha annak a
szeretetnek a tüze ég bennünk, amelyet Ő
árasztott szívünkbe.
„…
tanúságot tesztek majd rólam…”
Hogyan
tegyünk tanúságot Jézusról?
Úgy, hogy
éljük azt az új életet, amelyet Ő hozott a
földre: a szeretetet; és mutassuk
meg annak gyümölcseit. Követnünk kell a
Szentlelket, aki mindig készségessé
tesz arra, hogy amikor találkozunk egy
testvérünkkel, eggyé váljunk vele,
tökéletesen szolgáljuk őt. Ő megadja az erőt ahhoz,
hogy szeressük azokat is,
akik valamiféleképpen ellenünk vannak. Irgalmat ad
szívünkbe, hogy tudjunk
megbocsátani, és meg tudjuk érteni, hogy mire van
szükségük. Ő tölt el
tettrekészséggel, hogy alkalmas időben megosszuk
másokkal lelkünk legszebb
kincseit…
Szeretetünkkel
Jézus szeretetét tesszük
láthatóvá és adjuk tovább. Olyan ez,
mint a lencse, mely összegyűjti a Nap
sugarait: ha egy szalmaszálat tartunk alá, lángra
gyullad, mert az
összegyűjtött napsugarak hőmérséklete
megsokszorozódik. Ha viszont a
szalmaszálat közvetlenül a napfényre
tesszük, nem fog meggyulladni. Így van ez
sokszor az emberekkel is. Közömbösnek tűnnek a
vallás iránt, de előfordul, hogy
lángra gyulladnak – mert Isten akarja így –, amikor egy
olyan emberrel kerülnek
kapcsolatba, aki Isten szeretetében él, és
lencseként összegyűjti az Ő
szeretetének sugarait, amely lángra lobbant és
megvilágosít.
Isten
szeretetével szívünkben, és Isten
szeretete által messzire juthatunk, és nagyon sokakat
részesíthetünk saját
felfedezésünkben:
„…
egészen a föld végső határáig…”
A
földnek nemcsak földrajzi értelemben vannak
„határai”. Ez a kifejezés pl. azokra is vonatkozik, akik
ott élnek a
közelünkben, de még nem részesültek abban
az örömben, hogy igazán megismerték
volna az Evangéliumot.
Tanúságtételünknek egészen eddig kell
eljutnia.
Ezenkívül
meg akarjuk élni az
„aranyszabályt”, amely ott van minden vallásban:
tegyük másokkal azt, amit
szeretnénk, hogy velünk tegyenek.
Jézus
iránti szeretetünk azt kéri tőlünk,
hogy „váljunk eggyé” mindenkivel, tökéletesen
elfelejtkezve önmagunkról, amíg a
másik, akit a bennünk lévő Isten szeretete
gyengéden megsebzett, eggyé nem akar
majd válni velünk: így
kölcsönössé válik a
segítség, az ideálok, a tervek, az
érzelmek. Csak ekkor beszélhetünk majd; és
mondanivalónk a kölcsönös szeretet
talaján ajándékká válik.
Isten
tegyen tanúságtevőivé bennünket az emberek
előtt, hogy Jézus is, amint
megígérte, megvalljon bennünket az Atya előtt[4]!
Chiara
Lubich
Egy
kirándulás alkalmával letértünk az
útról. Már az első pillanatban rossznak tűnt
az ötlet, de úgy gondoltuk, talán így
rövidíteni lehet. Kalandra vágyó emberek
szoktak
kipróbálni ismeretlen utakat, de a többség
inkább a biztonságra törekszik. A
térkép
mindig helyesnek bizonyul, míg az emberi
elképzelések, hirtelen jött gondolatok
tévesnek. Így történt, hogy mi is
letértünk a helyes útról, pedig tudtuk, hogy
jobb
volna az eredeti tervhez ragaszkodni. Egy idő után
kénytelenek voltunk belátni,
hogy ez az út nem vezet sehová, rossz döntést
hoztunk, vissza kell térnünk ahhoz
a ponthoz, ahol még a jó úton voltunk, és
onnan kell folytatnunk utunkat. Ehhez
csak egyetlen lehetőség van, visszafelé kell haladni a
rossz úton.
Ilyen
helyzetekben már kár okoskodni és még
újabb lehetőséget keresni. Ugyanazon az úton
kell visszafelé haladnunk, amelyen jöttünk. A
tékozló fiú jól ismerte ezt az
igazságot.
Ő ugyan nem kirándult, nem a természet
szépségét kereste, de szintén a
saját feje
után akart menni, a maga álmait kergette. Aztán
egyszer csak rájött, hogy eltévedt,
rossz helyen van, vissza kell fordulnia. Döntését
követően elindult visszafelé az
atyai házba, mégpedig ugyanazon az úton haladt,
amelyen elhagyta otthonát. Ostobaság
lett volna részéről, ha újabb kerülőket tesz,
tévutakon jár. Esete azt tanítja nekünk,
hogy azon az úton kell visszatérnünk Istenhez,
amelyen elhagytuk őt.
Az
evangéliumban három példabeszédet olvasunk,
amelyek témája azonos. Az első példázat
az elveszett bárányról és azt kereső,
megtaláló és a nyájhoz visszavezető
pásztorról
szól. Amikor a pásztor megtalálja az elveszettet,
akkor azon az úton indul vele
vissza, amelyen jött. Nem vezeti el még veszélyesebb
helyekre, nem fárasztja még
jobban, nem akarja kioktatni, hogy lám, itt a
szakadéknál aztán életedbe került
volna a csatangolás, hanem egyenesen visszavezeti. A
pásztor nem ostoba, tudja,
hogy milyen úton juthatnak vissza a nyájhoz. A
második hasonlat az elveszett pénzről
szól. A háziasszony tudja, hogy ő veszítette el a
pénzt és annak meg kell lennie
valahol, mégpedig a saját házában. Nem
feltételezi, hogy ellopta valaki, nem másokat
akar felelőssé tenni saját
hibájáért, hanem tudja, hogy mit kell tennie. Amit
ő
veszített el, azt neki kell megkeresnie. A harmadik példa
pedig a tékozló fiúról
szól, aki egy jobb élet vágyával a
szívében elhagyja a biztonságot
nyújtó család
otthont, de egy idő múlva, saját
tévedését beismerve visszatér az atyai
házba. Jézus
nem arról beszélt, hogy egy másik otthont keresett
magának és valahol talált volna
olyan otthonra, ahol ugyanolyan szeretetet kapott volna, mint abban a
házban, ahonnan
származott. A tékozló fiú a saját
otthonába tér vissza, a saját apjához,
azokhoz,
akikhez tartozott, s akiknek a szeretetét, még a
bűnös évek során sem felejtette
el.
Mindhárom
példabeszéd Isten irgalmáról tanít,
aki megbocsát, keresi a tőle eltávolodottakat
és visszafogadja a bűneiket megbánókat
szeretetébe. Isten gyermekei vagyunk, akik
néha nagyszerűnek tűnő ötlettel elhagyjuk Istent és
azt képzeljük, hogy a boldogságot
nélküle is megtaláljuk. Istenhez ugyanazon az
úton kell visszatérnünk, amelyen elhagytuk
őt. S bár ugyanazon az úton haladunk, egészen
másnak tűnik ez az út a másik
irányból,
és egészen más érzés van a
szívünkben, mint amikor távoztunk. A
visszaúton csak
alázattal és bűnbánattal érdemes
mennünk, követve az irgalmasság virágait,
amelyek
mutatják az irányt a megbocsátó Isten
felé.
©
Horváth
István Sándor
Istenem,
adj nekünk papokat,
hogy megszakítás nélkül bemutassák a
szent Áldozatot, hogy kisgyermekeket
vezessenek hozzád. A keresztény népet hitben
megvilágosítsák, és az
Evangéliumot hirdessék azoknak, akik nem ismerik. Adj
nekünk papokat, Uram,
hogy mindig legyen, aki a bűnbánó bűnösöknek
bocsánatodat ajándékozzák, a
haldoklókat támogassák, és a szenvedőket
vigasztalják. Minden embert
emlékeztessenek arra, hogy egymásnak testvérei,
hogy otthonunkat, hegyeinket és
mezőinket megáldják, hogy általuk terjedjen a Te
országod.
Istenem,
adj nekünk papokat! Istenem, adj nekünk szent
papokat! Ámen.
Érték-vesztett
minden, tobzódik, ki gonosz...
Bűzös orgiákban bűnös módon oroz...
Halálos eszméket tűz zászlóra,
szívre,
s észre sem veszi, hogy a sátánnak híve...
Szabados élettel gyűjti istenének
mindazt, mibe szakad, s belehal a lélek...
Miközben azt hiszi, szabad, mert gyilkolhat...
Európa csak néz, s részese e tornak...
Halott szemmel bámul az ásott veremre...
Elárult a kereszt!!!!! Fejfája, vajh' lesz-e?
Kitűzik sírjára a csillagok társát...
Ne szülj anya, ne szülj, megteheted... Lásd,
hát!
Anya ne szoptass, csöpp csecsemőt, immáron!
Széttépve jövő és magzat, zord
rémálom....
Világtalan létük pocsolyába züllve...
Fertő, mocsár, iszap... Ingovány, mély,
szürke...
Van-e szabadulás? Lesz-e menekedés?
A taps, a néhány-száz tetszik, itt már
kevés...
Rendet kéne tenni fejekben, szívekben,
s összefogni, hogy ne legyen sok hitetlen...
Különben fájdalom, sírás jön a
mára...
Kinek szeme még ép, az bizony, már látja...
Káosz, anarchia, jajgatás vár s halál...
Istenem, remélem, e nép, hazatalál!!!!!
Mert, ha nem, az balsors... Akkor vége, vége...
Térjetek meg, kérlek, Isten szerelmére!!!!!
A
tavaly nyáron indított sorozatunkban tíz
közösség már bemutatkozott az
újságunkban is. Ezzel nem ért véget a
működő közösségek sora. A sorozat
folytathatóságának feltétele az, hogy
rövid bemutatkozást küldenek magukról a
Vadkerti Harangok vagy az Érsekvadkerti Hírek
szerkesztőségének. A további
híradás is mintegy cáfolata lehet annak a
híresztelésnek, hogy Vadkerten nincs
semmi.
Segítségül
és a teljesség igénye nélkül most
felsorolnék még néhány kis
közösséget, akik
szintén színesebbé teszik
településünk életét:
KÉZIMUNKAKÖR.
Gulyás Jánosné indította el 2011-ben a
működésüket.
Péntekenként 16:00 órától az
Ifjúsági Ház ad otthont
munkálkodásuknak.
Kézimunkáiban több alkalommal
gyönyörködhettünk itthon és a környező
településen, de az adventi vásárok
alkalmából több tételük került
eladásra is.
GÖNCÖL
CITERÁSOK.
2014. október 21-én alakultak, hogy e régi
hangszert
ismét a mindennapok szolgálatába
állítsák. Vezetőjük Dudás Zsolt.
Már több
rendezvényen (karácsonyi hangverseny, Kolping 25.
születésnap) élvezhettük
zenéjüket, de képviselőik már
lengyelországi sikerekkel is öregbítették
Érsekvadkert hírnevét.
MÚLTIDÉZŐ
NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET.
A helytörténeti emlékházi székhellyel
működő szervezet
2008-ban alakult. Alapítói és jelenlegi szervezői
Réti Lajos és felesége,
Harmati Margit. Céljuk között szerepel a
magyarságunk megtartása, hagyományaink
ápolása, népszokásaink, népdalaink,
magyar szellemi kincseink és gyökereink
ismeretének terjesztése azzal a tudattal, hogy „Csak
annak a nemzetnek van
jövője, aki ismeri igaz múltját”.
Érsekvadkert
Jövőjéért Alapítvány.
Tevékenysége a falusi rendezvényekre, az
egészségesebb
életmódra nevelésre, az oktatási
intézmények működésének
támogatásara irányul.
Érsekvadkert
Község Tűzoltó Egyesülete.
Az egyik legrégebben működő egyesület. Elsőként
sietnek
a bajba jutottak megsegítésére, de nem idegen
számukra az önkormányzati és
egyházközségi rendezvények
útvonalának biztosítása sem. A gyerekek
örömére
állandó részesei a családi napoknak is
(2018. május 26-án is), hisz sok gyerek
képzeletben tűzoltó vagy katona lesz először.
Működnek
még Imacsoportok is, mint például a
Rózsafüzér Társulat, vagy a Mária
Rádióban
rendszeresen szereplők csapata. Létezik még a
ministránsoknak és a
felolvasóknak is kis csoportja, de nem idegen
Érsekvadkerten az egyházközségi
énekkar sem. A sport területén is minden
korosztály találhat magának
lehetőséget, akár a felnőtt focicsapat, akár az
Utánpótlás Futball Club
kapcsán. Lehet szervezett kereteken belül karatézni,
horgászni, de a vadászati
lehetőség is kínálja magát az
érdeklődőknek.
(emje)
A
tavaly nyáron indított sorozatunkban tíz
közösség már bemutatkozott az
újságunkban is. Ezzel nem ért véget a
működő közösségek sora. A sorozat
folytathatóságának feltétele az, hogy
rövid bemutatkozást küldenek magukról a
Vadkerti Harangok vagy az Érsekvadkerti Hírek
szerkesztőségének. A további
híradás is mintegy cáfolata lehet annak a
híresztelésnek, hogy Vadkerten nincs
semmi.
Segítségül
és a teljesség igénye nélkül most
felsorolnék még néhány kis
közösséget, akik
szintén színesebbé teszik
településünk életét:
KÉZIMUNKAKÖR.
Gulyás Jánosné indította el 2011-ben a
működésüket.
Péntekenként 16:00 órától az
Ifjúsági Ház ad otthont
munkálkodásuknak.
Kézimunkáiban több alkalommal
gyönyörködhettünk itthon és a környező
településen, de az adventi vásárok
alkalmából több tételük került
eladásra is.
GÖNCÖL
CITERÁSOK.
2014. október 21-én alakultak, hogy e régi
hangszert
ismét a mindennapok szolgálatába
állítsák. Vezetőjük Dudás Zsolt.
Már több
rendezvényen (karácsonyi hangverseny, Kolping 25.
születésnap) élvezhettük
zenéjüket, de képviselőik már
lengyelországi sikerekkel is öregbítették
Érsekvadkert hírnevét.
MÚLTIDÉZŐ
NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET.
A helytörténeti emlékházi székhellyel
működő szervezet
2008-ban alakult. Alapítói és jelenlegi szervezői
Réti Lajos és felesége,
Harmati Margit. Céljuk között szerepel a
magyarságunk megtartása, hagyományaink
ápolása, népszokásaink, népdalaink,
magyar szellemi kincseink és gyökereink
ismeretének terjesztése azzal a tudattal, hogy „Csak
annak a nemzetnek van
jövője, aki ismeri igaz múltját”.
Érsekvadkert
Jövőjéért Alapítvány.
Tevékenysége a falusi rendezvényekre, az
egészségesebb
életmódra nevelésre, az oktatási
intézmények működésének
támogatásara irányul.
Érsekvadkert
Község Tűzoltó Egyesülete.
Az egyik legrégebben működő egyesület. Elsőként
sietnek
a bajba jutottak megsegítésére, de nem idegen
számukra az önkormányzati és
egyházközségi rendezvények
útvonalának biztosítása sem. A gyerekek
örömére
állandó részesei a családi napoknak is
(2018. május 26-án is), hisz sok gyerek
képzeletben tűzoltó vagy katona lesz először.
Működnek
még Imacsoportok is, mint például a
Rózsafüzér Társulat, vagy a Mária
Rádióban
rendszeresen szereplők csapata. Létezik még a
ministránsoknak és a
felolvasóknak is kis csoportja, de nem idegen
Érsekvadkerten az egyházközségi
énekkar sem. A sport területén is minden
korosztály találhat magának
lehetőséget, akár a felnőtt focicsapat, akár az
Utánpótlás Futball Club
kapcsán. Lehet szervezett kereteken belül karatézni,
horgászni, de a vadászati
lehetőség is kínálja magát az
érdeklődőknek.
(emje)
Ez év június
2-án immár 15. alkalommal indult útjára a
labda Érsekvadkerten, a Nemzetközi
Kolping Labdarúgótornán. A kiváló
időjárás, valamint a büfében kapható
finomságok megfelelő alapot nyújtottak, hogy a
tekintélyes számú nézősereg
gyönyörködhessen a mérkőzésekben.
Kiváló összecsapásoknak lehettünk
tanúi a nap
folyamán, melynek végén az Erdélyből
érkezett Székelykeresztúr csapata
emelhette magasba a győztesnek járó serleget. A
képzeletbeli dobogó második
fokára egy szintén határon túlról
érkező magyar csapat állhatott fel: Tasnád. A
bronzérem a hazaiak nyakába került, s őket
követte Csíkszereda, Víziváros,
valamint Ipolyszakállos csapata.
A megnyitón
is elhangzott, s a fentiekből is kitűnik, hogy inkább „nemzeti”
volt ez a
torna, mintsem „nemzetközi”, hiszen valamennyi csapat a
Kárpát-medence magyar
anyanyelvű régójából érkezett. Ez
egyrészt megkönnyítette a
kommunikációt,
azonban ezen túlmutatva felemelő érzést
nyújtott a résztvevőknek, s a
szurkolóknak is – különös tekintettel a
tornát követő nemzeti összetartozás napja
fényében. Ennek ellenére bízunk benne, hogy
a következő tornákon ismét köreinkben
köszönthetünk más anyanyelvvel rendelkező
kolpingos testvéreket is!
Köszönjük a
támogatást és a segítséget a Magyar
Kolping Családi Üdülési
Alapítványnak, az
Érsekvadkerti Önkormányzatnak, a Horváth
Szikvíznek, Boda Istvánnak, valamint a
sok-sok érsekvadkerti kolpingosnak, akik nélkül ez a
csodás rendezvény nem
jöhetett volna létre. Jövőre újra
találkozunk!
Szabó
Gellért, Fotó: Kristók János
Érsekvadkert,
2018.06.02.
A
május 29-én megtartott testületi ülésen
véglegesítésre került a tavalyi év
költségvetése és elkészült
arról a zárszámadás is.
Beszámoló hangzott el a
belső ellenőrzés megállapításairól,
amely az előző két témakörhöz hasonlóan
pozitív képet fest gazdálkodásunkról.
Lejár
az óvodavezető kinevezésének időtartama. Az
állás betöltésére a
törvényi
előírásoknak megfelelően pályázatot
írunk ki.
Beszámolókat
hallhattunk az I. fokú Gyámhatóság, a
Nyugat-Nógrád Családsegítő és
Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a
Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2017.
évi
munkájáról. Indokolt lakossági
kérelmek alapján támogattuk
különböző
helyszíneken 4 db fa kivágását. A
kivitelezés módjáról az érintettek
írásos
értesítőt kapnak.
Június
11-én ismét testületi ülés volt. Ezen az
ülésen módosításra került a
Közbeszerzési szabályzatunk és
döntés született a Csapadékvíz
projekthez a
kivitelező kiválasztását segítő
közbeszerzés indítása tárgyában
is.
A
konyhavezető és a közművelődési
intézményvezető határozott idejű
munkaszerződése
a közeli jövőben lejár. Az állások
betöltése érdekében pályázat
kiírás
tárgyában is döntés született.
Egyebekben tájékoztatást hallhatunk a lengyel
testvérkapcsolat immár iskolák
közreműködésével megvalósult
események pozitív
visszhangjáról is.
A
képújságunk mellett ezúton is
tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta
egy alkalommal, délután öt
órától ingyenes jogi tanácsadás van
a Polgármesteri Hivatalban.
Közreműködő
ügyvéd: dr. Molnár Arnold
Bejelentkezni a
06-20-823-1091
telefonszámon lehet
A következő időpont: 2018. július 16.
hétfő
Jól
sikerült a Mikszáth
Kálmán Közművelődési Intézmény,
a Tizenhárom Almafa Alapítvány és a Kolping
család közös szervezésében, május
26-án megtartott családi napunk. A három
generációt lefedő több mint 150 résztvevő
színes programoknak lehetett részese.
Nem volt üres hely az arcfestés és a kézműves
foglalkozások asztalainál,
sohasem pihentek a hinták, a népi játékok
az ugráló vár, a trambulin és a
csuzda. Hatalmas sikere volt a leendő tűzoltók
körében a tűzoltó autónak,
főként, amikor szirénázva vitte az
apróságokat a faluban. A
gyerekek a játékban, a felnőttek pedig az
újabb kapcsolatok építésében
alkottak maradandót, amit a latin táncbemutató
és
az élőzenés táncház (együtt
táncolt felnőtt és gyerek!) koronázott meg.
Június
2-án a Gitáros énekkarunk
szervezésében mi is bekapcsolódtunk a kongresszusi
imaláncba, melynek
folytatására 2018.november 24-én kerül sor.
Június
30-án az Egyházmegyei
találkozó Mátraverebély- Szentkúton
lesz, ahová minket is várnak. Ugyanezen
este 8-tól a benti kolping házban. a
hagyományainkhoz hűen köszöntjük a
Lászlókat és Pétereket.
Július
2-6 között Napközis
zenei tábor van a benti Kolping házban. Főként
általános iskolásokat hívnak,
ahol a jelenlévők játék mellett ismereteket
szerezhetnek gitárosaink
közvetítésével az egyházi
zenéről.
Július
12-15 között Zenei
tábor lesz az Erdei háznál. Zenészeket,
énekeseket egyaránt várnak a szervezők.
A táborban Sillye Jenőék is adnak át
tapasztalataikból.
(fotó
MA)
Telefonszámaink.
06 35 340-228, 06-20-578-0867
Várjuk
hívását! A
Támogató Szolgálat vezetője
és dolgozói
A
Petőfi Sándor Általános Iskola
területén lévő műfüves sportpálya az
iskolai
sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22
óráig a sportolni vágyó fiatalok
és felnőttek számára bérleti díj
ellenében igénybe vehető.
Tornák
esetén öltözőt biztosítunk! Esti
pályavilágítás van!
Bérleti díj:
Alkalomszerű
használat esetén:
4500
Ft/ óra
Rendszeres
(legalább 10 alkalom) használatnál:
3500
Ft/ óra
Focitornák
esetén a rendszeres használat díját kell
fizetni!
A
bérlési időszakra vonatkozó
térítési díj munkaidőben a
Polgármesteri Hivatal
pénzügyi irodájában fizethető be. A
befizetést igazoló bizonylatot a pálya
használata előtt a gondnoknak be kell mutatni.
Pénztári időn túli használat
díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.
További
információt és időpont egyeztetést
kérni - hétvégi használat esetén is
- Molnár
Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u
137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143
telefonszámon lehet.
1./ Június
29-én, pénteken, Szent Péter és Szent
Pál apostolok főünnepe, szentmisék r.
7 és este 7 órakor lesz
szentmise. Az
ünnepet követő vasárnap lesz a Péter
fillér néven ismer gyűjtés, amivel a
Szentatya segítő lehetőségét támogatjuk.
2./ JÚLIUS
2-ÁN, hétfőn Sarlósboldogasszony napján
a szentmise este 7 órakor lesz.
Legyen ez necsak a KALÁSZOSOK, de a többi
közösségek együttes ünneplése
is.
3./ Július
21-án, Szent Anna ünnepét megelőző szombaton
este 7 órakor a Temetői
Szent Anna kápolnánál lesz a szentmise,
utána az unokákkal együtt résztvevő
nagyszülőket megáldjuk, kérve, hogy Isten
áldása sok örömet adjon nekik
általuk.
4./
Szent Kristóf ünnepét követő vasárnap,
július 22-én a szentmisék után
imádkozunk az utazók védőszentjéhez,
és
megáldjuk a templom körül az autókat,
járműveket.
5./ Július
31-én, KEDDEN FOGADALMI
NAPUNKON
ESTE 7-KOR szentmisét ajánljuk fel
egyházközségünkért, annak
megújulásáért. –
Templomunk 275. évfordulóján, az
Esztergom-Budapesti segédpüspök atya, Snell
György atya mutatja be.
Fogadalmi
napunk is egyben, és hálaadás, hogy ebben a mai
formában megépült, ki tudja
hányadik templomban 275 éve dicsérjük őseink
után az Urat.
MA is
ki kell mondanunk, amit ők: „Örök időkre megfogadjuk” – hogy
hűek leszünk
Megváltó Urunkhoz. – Nem új dolgot kér az
elődök szava, csak folytatását annak,
amit elődeink éltek: Istenbe vetett hitben, benne
bízó reményben és Őt, és
egymást szertő szeretetben.
KERESZTELTÜNK:
7.
Viczián Eszter (Viczián Tamás – Várhegyi
Brigitta)
8.
Oravecz Janka, Rita (Oravecz Tamás – Csillag Orsolya)
9.
Csabák Csilla, Anna (Csabák
József –
Fehér Beatrix)
10.
Boda Bonifác (Boda Zoltán – Kollár Renáta
Margit)
11.
Virág Linett (Virág László – Kovács
Vivien)
12.
Virág Armandó (Virág Mária)
Először
járult szentáldozáshoz 27 gyermek máj.
13-én
Dr. Beer Miklós váci
megyés püspök
atya bérmált 25 fiatalt május 6-án.
HÁZASSÁGKÖTÉS:
2. Jún.9: Linzenbolt Renátó – Gréczi
Klaudia (Dejtáriak)
3. Jún. 16: Halaj Ferenc – Szabóki
Adrienn
Halottaink:
22./
Vitéz József (1937)
23. Sándor Jánosné, szül.
Kácsor
Erzsébet (1933)
24. Pistyúr Gergelyné, szül. Kocsis
Erzsébet (1939)
1. vasárnap - Vincze János, felesége
Fábián Mária, fiuk István és
hozzátartozók
-
Szrenka János, felesége Szabó Ilona, Lukács
János, a Szrenka és a Lukács család
élő és elhunyt tagjaiért
2. hétfő -
Szűzanya tiszteletére élő és elhunyt
KALÁSZ-tagokért
3. kedd
-
6. péntek - Kolping
mise
7. szombat
- Boda István, Halaj Gyula és
hozzátartozók
-
Pálinkás István, szülei, testvérei,
élő és elhunyt családtagok, valamint Varga
Ilonáért
-
Megyeri János 4. évforduló, szülei, Nagy
László, felesége Gyurkovics Erzsébet,
fiuk, menyük és nagyszülők
8. vasárnap - Kocsis Péterné
Urbán Erzsébet
9. hétfő -
Cseke Teodóra és családtagjai
-
Kakas József, felesége Boda Margit 30.
évforduló, valamint a Kakas, Boda és
Vincze család élő és elhunyt tagjaiért
10. kedd
- Czinege János, felesége Híves
Borbála, szülők, testvérek,
nagyszülők és hozzátartozók
13. péntek - Valent István 5.
évforduló, szülők, nagyszülők, Kmetty
Mihály,
felesége Reznyik Erzsébet, élő és elhunyt
családtagokért
-
Kovács István, felesége Mrekvicska
Erzsébet, szüleik, testvéreik és
nászuk
Híves András és hozzátartozók
14. szombat
- Záhorszki János, felesége Gréczi
Mária, szüleik, gyermekeik és
testvéreik
-
Kosztrihán József, 2 fia József és
István, szülei, apósa, anyósa, a
Kosztrihán
és Erdős család élő és elhunyt
hozzátartozóiért
-
Kristók Ignác, szülei, apósa, anyósa,
hozzátartozók, Urbán Andrásné
és 2 férje
15. vasárnap - Záhorszki Jánosné
Kovács Borbála, élő és elhunyt
hozzátartozókért
-
Pistyúr Gábor 12. évforduló, szülei,
testvére János, sógora Nagy Péter 12.
évforduló, élő és elhunyt
hozzátartozók
-
Varga Ignác, felesége Erdős Margit, szüleik,
testvéreik, élő és elhunyt
családtagok
21. szombat
-
22. vasárnap - Vitéz Sándor, édesapja,
anyósa, apósa és a család élő
és elhunyt
hozzátartozóiért
-
Konopás István, felesége Nagy Ilona 6.
évforduló, testvéreik, szüleik és
hozzátartozók
23. hétfő -
24. kedd
-
25. szerda
-
26. csütörtök - Nagy Ignác, felesége Vitéz
Anna, élő és elhunyt családtagokért
-
Kordics Károly, felesége Kristók Erzsébet,
szüleik, testvéreik, a család élő és
elhunyt tagjaiért
-
Varga János, felesége Pálinkás Julianna,
szüleik, élő és elhunyt
hozzátartozókért
27. péntek - Jakubecz János,
édesapja és Keresztes Ilona és férje
28. szombat
- Urbán István, felesége Csernák
Mária, Koza József, felesége Nagy
Erzsébet, szüleik, Szabó István és
Záhorszki János
-
Temela József
-
Csernák József, felesége Záhorszki Margit,
szüleik, 2 gyermekük, élő és elhunyt
hozzátartozók
29. vasárnap - Pinke István, felesége Kovács
Anna, Varga József, felesége Babik
Margit, Szűcs Gyuláné Pusztai Lívia, élő
és elhunyt családtagok
30. hétfő -
31. kedd
-