Vadkerti harangok
2018. május

A Szentháromság titka
Szentmiseszándékok 
Felvidéken is otthon
Tekintélytisztelet
Elégedetlenség és elégedettség
Babík Erzsébet: Háromszor szent Szentháromság
"Legyetek a szeretet tanúságtevői"
Gondolatok az Elsőáldozásról
Eltöltötte őket a Szentlélek
Babík Erzsébet: Kit átölelt a halál
Ingyenes jogi tanácsadás
Önkormányzati hírek
Kolping híreink
Híreink




Vissza az előző menüre

A Szentháromság titka

Hiszekegyünk imádságába foglalt vallomás a háromszemélyű egy Istenről, olyan misztériumról, amely felülmúlja a kozmológusok és a filozófusok ismereteit. A Szentháromságban való hit szembesít minket a titkok titkával, hogy felvessük a kérdést: „mit hiszünk” és „miért hisszük”, amikor e titkot a szívünkbe fogadjuk?


„Amit hiszünk”, az a háromszemélyű egy Isten misztériuma. Ezt a kinyilatkoztatásból ismerjük meg. S a nagy titokkal szembesülve sejtjük meg igazán, mit jelent az a Valóság, aki előtt megáll a tudomány, megakad az emberi szó, és a filozófia is kiteszi a legnagyobb kérdőjelet. Isten a legnagyobb kérdőjel, aki nélkül viszont minden kérdőjel. A középkori teológia megpróbált a kinyilatkozás üzenetének belsejébe hatolni, nyomában azonban be kell látnunk fogalmaink korlátait, és be kell érnünk a hasonlatokkal. Egy művészre gondolhatunk, aki egyszerre apa is, festő is, és tanítványainak művészeti oktatója is. Igaz nem három különböző személyiség, de még is egy embernek három jól elkülöníthető megnyilatkozási formája.

A mai keresztény számára többet mond minden elméleti fejtegetésnél a háromszemélyű egy Isten kapcsolata a világgal, amelyet a katekizmus egyszerűségével így fogalmazhatunk meg: az Atya teremt, a Fiú megvált, a Szentlélek megszentel. Még a személyek sajátos kapcsolata is megvilágosodik előttünk ebben a történelmi levetülésben: az Atya küldi a Fiút, a Fiú küldi a Szentlelket. Jézus szavai ugyanakkor azt is tanúsítják, hogy nem három különböző valóságról van szó. „Én és az Atya egy vagyunk.” Ugyanez elmondható a Szentlélekről is. Közelebb jutunk tehát a titokhoz, ha arra gondolunk, hogy Isten mintegy „belép” a történelembe, háromságos Egy mivoltában is. A teremtés nincs befejezve, a megváltásnak is van folytatása, bennünk. A megszentelés pedig Isten szent Valóságának kiáradása a Lélek által, a kegyelemben. A teológiai eszmefuttatások a teológusokra tartoznak. Nekünk a Szentírásban és a keresztény életben tárul föl a titkok titka. Hatásaiban válik megtapasztalhatóvá.

A „miért hiszem” kérdésre is válaszolnunk kell. Nem azért hiszem, mert érzékeimmel tapasztalom. A tapasztalás ritkán szorul a hitre. Ez a titok messze túlemelkedik a tapasztaláson. A 2x2=4 az, amit értelemmel azonnal elismerek. Ebben a titokban csak azt látom be, hogy nem mond ellent a matematikának, mert nem abban három, amiben egy. Aki tehát azt veti ellen – megtetté – , hogy a keresztény tanítás szerint egy egyenlő hárommal, rosszindulatú vádaskodó, és kiforgatja a szavak értelmét. Az igazi probléma nem az „egy” és a „három”. Azt kell felismernünk a kinyilatkoztatás nyomán, hogy az isteni Élet nem biológiai, hanem szellemi élet. Így fogalmaz erről Nazianszi Szent Gergely: „Ha ez Egységre kezdek gondolni, körülvesz a Háromság fénye. Ha a Háromságról kezdek gondolkodni, magával ragad az Egység.”

A háromságos Egyben való hitünket azonban az szilárdítja meg igazán, hogy ez a hit „keresztény életünk központi misztériuma”, ahogyan a Katolikus Egyház Katekizmusa a 261. pontban megfogalmazta. A Szentháromság nevében keresztelkedünk meg. A Szentháromság nevében kapjuk a föloldozást, amikor gyónunk. A Szentháromság dicsőítésével fejeződnek be a szentmise könyörgései. A Miatyánk pedig mindennapi kenyerünkként fogalmazza meg ezt az elszakíthatatlan kapcsolatot a titokkal: mert a legszentebb imádsággal az Atyához fordulunk, a Fiú által, a Szentlélekben. Imádságaink különfélék. A magaslatot azonban nem a kérő, hanem a dicsőítő imával érhetjük el. Annak csúcsát pedig a Szentháromság megvallása jelenti. Ez az, ami beragyogja a Szentírás üzenetét. Ez az, ami dicsőítő imaként összeköti a földi létet a földön túlival:„Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké”.

(† Boda László fotó)

Vissza az újság tetejére

Felvidéken is otthon

A trianoni diktátum margójára

„Árpád apánk vérrel szerzé e drága hont,
Küzdj érte hűséggel, vitéz vármegye, Hont!”

Március 20-án kora délután a Kedd esti beszélgetések szervezésében közel harmincan indultunk az Ipoly túlpartján, Drégelypalánkkal átellent fekvő Ipolybalogra. Célunk az volt, hogy a balogi plébános, György Ferenc atya tolmácsolásban hiteles képet kapjunk a ma is élettel megtöltött erődtemplom ezeréves történetéről, történelmünkről, Lőrincz Aranka Sarolta tájházi bemutatója kapcsán pedig meggyőződhessünk eleink életének közös vonásairól.

Félórányi buszozás után egy fenyőfákkal övezett ligetnél állt meg a járművünk, miután elérkeztünk a célállomásunkhoz. A ligetet lőrésekkel ellátott erődfal vette körül. A fal déli oldalán a millenniumunk évében, 1896-ban állított faragott tölgyfa kapu található. Az ősi jelképeket ábrázoló kapun keresztül jutottunk be a fák közül kiemelkedő és a tornyán a magyar korona másolatát viselő ezeréves templomba. Itt Ferenc atya fogadott bennünket, majd rengeteg ismerettel gazdagította hiányos tudásunkat. A teljesség igénye nélkül néhány információt megosztanék e rövid írásban, hogy ezzel is felkeltsem az érdeklődést a környezetünkben található értékeink megismerésére. Erre itt bejelentkezés nélkül is van lehetőség, mert minden hónap 13-án 16:30-tól nyitva van a templom, mivel Szentmise és azt követően Fatimai imaóra van a magyarság megmaradásáért.


Az atya elmondta, hogy az Árpád ház kihalását követően hatalmi harcok folytak a megüresedett magyar királyi trónért. Anjou Károly Róbert és a cseh II. Vencel vitáját a cseh király nyerte, aki a koronázást követő mulatság alatt kíséretével a Budai várból kilopta a koronát és a koronázási ékszereket, hogy fia számára Prágába vigye. Tolvaj vonulásuk Vác-Rétság-Dejtár útvonalon vezetett Ipolybalogra, ahol a templom szószéke alatt rejtették el a Szentkoronát 1304. augusztus12-én.

Magyar történelmünkben nem ritka esemény a korona-eltulajdonítás. Hunyadi Mátyás az akkori eltulajdonítási kísérlet miatt, a korona biztonságos őrzése érdekében 1464-ben dekrétumban rögzítette a koronaőrzés szabályait. Ennek a dekrétumnak ismeretében még ebben az évben a Szentkorona másolata került fel a templomuk tornyára, s viseli is minden megpróbáltatást követően is.

Belépve az imákkal, kérésekkel és hálákkal átitatott ősi falak közé, egy ékszerdobozban érezhettük magunkat itt, az Isten közelében. A barokk stílusú főoltár képe Szent Miklóst ábrázolja. Az oltár valószínű a szécsényi ferencesektől került ide annak idején. Ferences voltára utal a főoltár Assisi Szent Ferencet és Páduai Szent Antalt ábrázoló szobrai is.

Az oltár mögött a közelmúltban feltárt keskeny időablak a románkori építészetre utaló nyoma a templomnak. Az ablakon át beszűrődő fény a tavaszi-őszi napéjegyenlőség napján reggel 8 órakor az oltár középpontját világítja meg.

A kórus mellvértjén középen Jézus, két oldalán pedig meghívásuk sorrendjében a tizenkét apostol faragott szobra látható. Az apostolok tekintete - Judásét leszámítva - Jézusra irányul, ami jelzésként szolgálhat számunkra is. Szívmelengető érzés volt látni az apostolok lába alatt sorakozó címereket, melyből 64 db van, a hatvannégy vármegyénkről tanúskodva az utókor számára.

Lenyűgöző látvány a hajó mennyezetét lefedő 20 db faragott dombormű. A domborművek kórusról történő megvilágításával Szent István, Szent László, Boldog Gizella, az Esztergomi Bazilika, Pannonhalma képe elevenedik meg szemünk láttára. A kazettás mennyezet az Árpád-kori templomok korát és üzenetét hivatott átadni számunkra azzal a kéréssel, hogy minden magyar Szent és boldog könyörögjön érettünk, mert mint akkor, most sem egyszerű az életünk.

A templom oldalfalában elhelyezett fehér márványtábla az alábbi felirattal jelzi a Szentkorona ittlétét: „A magyar Szentkorona 1304. augusztus 14-én ideiglenes, hiteles másolatának 2005. augusztus 14-től állandó őrzőhelye.” A koronát egyébként ugyanott, a 2 méter vastag falban, páncélszekrényben őrzik a templomhoz illő „álcázás” mellett.

Néhány adat a koronamásolatról. Ezüstből készült, arannyal bevont koronaváz, és egy milliméterrel kisebb az eredetinél, valamint a tetején lévő kereszt dőlésszöge is készakarva eltér az eredetiétől. Tizenkilenc tűzzománc kép díszíti. A korona tetején a világmindenség teremtő ura és Istene, a Pantokreator képe látható, kinek szívéből egy kereszt mered az ég felé. A több ismert szentet és arkangyalt ábrázoló képek mellett kiemelkednek számomra a felső keresztpántok által hordozottak. Ők két csoportra osztva láthatók a pántokon. Az egyik pánton azok az apostolok láthatók, akik földi életükben láthatták Jézus Istenségét, név szerint Szent Péter, Szent Jakab, Szent János és Szent Pál.

A másik pánton Szent András, Szent Tamás, Szent Bertalan és Szent Fülöp apostolok vannak, akik ázsiai működésük során magyar népünkkel is találkozhattak.

Imával kezdtük, és a Boldog asszony Anyánk énekkel zártuk templomi tartózkodásunkat azzal az érzéssel, hogy a lassan százéves trianoni diktátum, de a bevándorlás sem szakíthat el gyökereinktől akkor, ha a ma embere is ápolja múltját, megtartja ősei hitét, közösségben, egymás boldogulására építi a jövőt. Ehhez adjon támpontot a templomban olvasható Széchenyi István gondolat: „Akit magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének – nem derék ember”.

A templommal szemben áll a temető. Pillantást vetve a régi és új síremlékeken lévő idézetekre, a nevekre, a közelmúltban eltemetett testvérünk sírcsokor felirataira egyértelművé válik a felejtő ember számára, hogy a kiemelten idézett Széchenyi gondolatot a zaklatott mában is kötelességünk élettel megtölteni.

Hazafelé megtekintettük a tájházukat is. Az ott látható tárgyak a kapcsolatépítést sürgető közös múltunkat tárták szemünk elé, melynek tekinthetjük nyitó alkalmának ezt a napot.

(Ipolybalog - Érsekvadkert, 2018.03.20. emjé, Fotó: Margó)

Vissza az újság tetejére

Tekintélytisztelet

A mai emberek nagy része talán magát a szót sem ismeri, a fogalmat pedig végképp képtelen volna megmagyarázni – mi az, hogy tekintély? Mi a tekintély egy olyan korban, melyben gyakorlatilag senkinek és semminek nincs már valódi tekintélye. Mondhatni, hogy a modern, liberális demokrácia lényege, hogy nem tisztel semmiféle tekintélyt, semmiféle megszerzett tudást és előjogot. (A vélt többség tüntet a választások után, a kisdiák beint a tanárának, a nagyobb netán meg is veri őt, a rendőr is több esetben inkább elkerüli a direkt intézkedést, hogy elkerülje a helyes tett magyarázatát.) Az amerikai mintára szétterjedt életmodell a teljes önállóságot hirdeti. A család, az iskola a munkahely, sőt az Egyház is szabadon választott és szabadon elhagyható vagy felcserélhető, akár az ember neve, sőt még a neme is. Ebben a világban valódi tekintélye igazából a pénznek van, a „tőkeerő” parancsol csak tiszteletet. Pontosabban a tőke révén mozgatható a politikai, gazdasági, katonai hatalom. Ez a folyamat valamikor a XVIII. századi Angliában indult el. Ott vesztették el legelőször hagyományos és örökletes tekintélyüket mindazok, akik nem rendelkeztek egyúttal tekintélyes vagyonnal is. Akkortájt és azóta Angliában, majd egyre inkább mindenütt a világon, az számított úrnak, akinek volt pénze, jó ruhája, szép háza, s mellette a beszéde sem volt pórias. A külsődleges értékek fokról fokra kiszorították a belsőket, a tekintélytisztelet divatja múlt lett. A feltörekvő polgárság gyűlölte a tekintélyeket, a nemesség születési előjogait, és a papság tudásából származó monopóliumát, de idővel maga is igyekezett tekintélyt szerezni a pénze mellé, s most már ő védelmezte a polgári lét tekintélyét a hatalomból részt kérő proletariátussal szemben.

A volt szocialista országokban, így hazánkban is különösen nagy sebet kapott mindenféle tekintély, hiszen a megszálló szovjeteket kiszolgáló réteg a társadalom legaljáról származott, nem voltak továbbörökíthető erkölcsi hagyományai, az ismét meghonosított kapitalizmusnak pedig nem voltak polgárai, csupán hazai ügynökei. Így vált egészen széles körben megfigyelhetővé az a családmodell, hogy az iskolázatlan munkásőr-karhatalmista leszármazottja már diplomataként, cégvezetőként vagy bankárként folytatta a munkát, nem szerezve a család nevének sem tekintélyt, sem megbízható erkölcsi tartást. S legyünk kíméletlenül őszinték: a keresztény létezés parancsolatai szinte lehetetlenné is teszik a „sikeres” üzleti működést. Aligha véletlen, hogy keresztény tulajdonú jelentős vállalatról alig tudunk szerte a világon. Mindennek eredménye az, hogy a „tekintély” fogalma is kihalóban van. Az utolsó erkölcsi tekintélyt talán II. János Pál pápa testesítette meg (akit a cikk születése után már az Egyházunk a szentek közé is emelt), akinek szavára még azok is kénytelen- kelletlen odafigyeltek, akik csak tankokban és dollármilliókban gondolkodtak.

Vészesen megritkultak a számottevő gondolkodók, az erkölcsi- szellemi tekintélyt is képviselő filozófusok, írók, akik meg tudják fogalmazni egy- egy korszak kritikáját, és a legsürgetőbb tennivalókat is. Nem várhatunk a csodára, magunknak kell cselekednünk, mindenkinek a maga területén, szívós mindennapi munkával, a példa erejével kell visszaállítani a tekintély hitét és hitelét: a szülőét, a tanítóét, az orvosét, a munkásét, a parasztét, a papét és a politikusét, hogy végre ismét hihessünk egymásnak, s tisztelhessük egymást.

(†Szentmihályi Szabó Péter)

Vissza az újság tetejére

Elégedetlenség és elégedettség

Sok ember elégedetlen a mai világban. Ez persze az ördög műve. Az okait keresve rájövünk, hogy saját gyarlóságunk terméke ez. Mert olyanra vágyunk, ami nincs nekünk. Ahelyett, hogy megelégednénk azzal, amit Isten adott.

A fogyasztói társadalom sok olyan terméket kínál, ami elérhetetlen, akkor születik meg az átkozott lelki fék, ami visszahúz. Nem édes a lemondás művelése, viszont gyümölcse meghozza lelkünk békéjét, és akkor nyerünk. Persze az út a lelki békéhez nem könnyű, tövissel van kirakva. És fájnak a szúrások. Néha borzasztóan fájnak. Mert az utat a lelki békéhez szépnek szeretnénk. Ragaszkodunk ahhoz, hogy könnyű legyen az út. Ez téveszmének bizonyul. A győzelem viszont édes. Ez kell, hogy lobogjon előttünk életünk keserves perceiben.

(Varga Gábor, Nagybánya)

Vissza az újság tetejére

Babík Erzsébet: Háromszor szent Szentháromság

Hittudósok fejtik titkát,

mégsem sejtik, fel nem fogják;

oly csoda, amit szem nem lát:

háromszor szent Szentháromság!

 

Atya, Fiú és Szentlélek,

dicséri őket sok ének,

de legszebben a mennyország:

háromszor szent Szentháromság!

 

Most tudásunk töredékes,

szemünk látni még nem képes,

hisz színük felhők takarják:

háromszor szent Szentháromság!

Vissza az újság tetejére

"Legyetek a szeretet tanúságtevői"

Bérmálási szentmisén hallottam

„Örvendetes napunk támadt!”

Csengett a fenti ének május 6-án a 10 órakor kezdődő megyéspüspökünk által celebrált szentmise elején. Méltán van okunk az örvendezésre, hiszen amellett, hogy húsvét 6. vasárnapját ünnepeltük huszonöt felkészült fiatal testvérünk kérte Dr. Beer Miklós püspök atyától a keresztény nagykorúságnak a bérmálás szentségét.

A püspök atya szentbeszédében kiemelte, hogy a mai vasárnapot a szeretet vasárnapjának is nevezhetjük, hiszen mind a Szent János Apostol első leveléből hallott szentlecke, mind az evangéliumban Jézus szavai a szeretetről szólnak.


A prédikációja elején megemlékezett arról, hogy anyák napja van. Milyen csodálatos, hogy az Úristen gondoskodó édesanya szeretetére bízott bennünket, aki gondunkat viseli, amit sosem szabad elfelejtenünk megköszönni. Égi édesanyánk felé is szeretettel forduljunk, akit ebben a hónapban naponta köszöntünk.

„Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint annak, aki életét adja barátaiért.” Erre az evangéliumból vett mondatra utalva felidézte, hogy május 1-én, ő is részt vett Szombathelyen Brenner János boldoggá avatásán, aki 1957-ben az életét adta övéiért. Örüljünk annak, hogy mi magyarok Boldog Brenner János személyében egy újabb szentet adtunk egyházunknak, aki életében a szeretetet sugározta övéi felé.

Jó hallani, és örömre ad okot Jézus szava számunkra, hogy bármit kérünk az atyától, az ő nevében megadja nekünk. A püspök arra kérte a bérmálkozó fiatalokat, hogy legyenek a szeretet tanúságtevői egyházközségünkben és a világban.

A szentmise elején a házigazda Lukács András atya köszöntő, a végén pedig a megbérmált fiatalok köszönő szavakkal fordultak püspök atya felé, hogy a Szentlélek ajándékát hozta el számukra.

A következő személyek részesültek a bérmálás szentségében: Bakó László, Balla Boglárka, Benyó Bence, Bozsonyik Mihály, Csabák Dániel, Fábián Flóra, Farkas Diána, Fésűs Sára, Fövényesi Márk, Halaj Benedek, Híves Fanni, Kónya Ádám, Kovács Péter, Lukács Leila, Magyaros Réka, Máté Bence (Rétság), Nagy Alexandra, Nagy Nándor, Rácz Anna Luca, Szabó Lilla (Patak), Szrenka Franciska, Szrenka Mátyás, Szunyogh Balázs, Valcz Anna, Zachar András.

 
Érsekvadkert, 2018.05.06.
Vitéz Tamás, Fotó: Kristók J.

Vissza az újság tetejére

Gondolatok az Elsőáldozásról

„Gyere kicsi barátom, menjünk gyorsan,
Jézus vár reánk a templomban!
Jöjj hát kicsi barátom, fogjunk kezet,
Mondjuk együtt: Béke veled!
Ha a szívem tiszta, boldog vagyok,
Jézusnak is otthont adok!
Jöjj hát kicsi barátom, énekeljünk,
Boldog szívvel ünnepeljünk!
Jézus hív, Jézus vár: a templom nyitva áll!
Ragyog ránk a napsugár, mert Jézus minket vár!”

Ez a jól ismert gitáros ének csendült fel templomunkban május 13-án az ünnepi szentmise elején. A bérmálást követő vasárnapon ismételten nagy ünnepe volt egyházközségünknek, hiszen huszonhét 3. osztályos hittanosunk fogadta először szívébe Jézust a szentáldozásban.

András atya prédikációjában a mai ünnep kettős jelentőségéről beszélt. Urunk menybemenetelének ünnepe van és az elsőáldozás napja. Jézus a feltámadását követően, még negyven napig, igaz már megdicsőülten, de itt élt a földön, az apostoloknak még többször megjelent, tanítgatta őket. A feltámadást követő negyvenedik napon az apostolok az olajfák hegyén összegyűlve látják, ahogy dicsőségesen az égbe emelkedik, hogy ott helyet készítsen számunkra. Ahogyan őt a fehér felhő szépen eltakarta, úgy a tiszta, hófehér szívetekbe költözik ma titokzatos módon.


Ő elment, de nem akar magunkra hagyni bennünket, hanem azt akarja, hogy földi életünk során lelkünket tápláljuk az örök élet kenyerével. Ezért az elsőáldozókat a minél gyakoribb szentáldozásra biztatja.

Majd feleleveníti, hogy a hittanórán megtanulták, hogy Jézus születésekor József és az áldott állapotban lévő Mária Betlehemben szállásért kopogtatnak, de mindenünnen elutasítást kapnak, és senki nem fogadja be őket. Most azonban, hogy örül az Úr Jézus, hogy huszonheten ti a szívetekbe fogadjátok őt.

Törekedjünk arra, hogy Isten szeretetében, embertársainkat megbecsülve, szeretve éljük itt a földön életünket, hogy ennek az életnek a végén méltón foglalhassuk el azt a helyet, amit Jézus számunkra készített.

András atya megköszönte a szülőknek, hitoktatónak, hogy a gyermekeket idáig elvezették, de mindjárt hozzá tette, nem szabad, hogy itt vége legyen, ahogyan iskolába is még sokáig kell, járjatok, új dolgokat kell, hogy megtanuljatok ugyan így van ez a hit dolgába is tovább kell, hogy erősödjetek, fejlődjetek.

A mise végén az atya biztatta az elsőáldozókat, hogy a fiúk a ministrálás, a lányok a felolvasás szolgálatára jelentkezzenek.

Elsőáldozóink névsora: Boda Bálint, Csabák István, Cseman Petra, Deszpót Ádám, Fehér Levente, Gajdos Cseke, Gulyás Nadin Zsuzsanna, Halaj Sára, Homolya Míra Sára, Horváth Levente, Laczkó Dániel, Lakatos Melissza, Lakatos Rebeka, Nagy Márk, Pataki Viktória, Raduly Dániel Balázs, Rafael Ingrid Veronika, Szabó Máté, Szabó Mátyás, Szilágyi Gyula Máté, Takács Boldizsár, Valent Ákos, Valusz Vivien, Virág Vanda, Virág Zsanett Zsaklin, Vitéz Gergely, Zsiga Luca.

(Érsekvadkert, 2018.05.13. Tamás, fotó: Suba)

Vissza az újság tetejére

Eltöltötte őket a Szentlélek

A Szentlélek eljövetelét beszéli el Lukács evangélista, az Apostolok cselekedeteinek szerzője. Olyan időben írja művét, amikor az Egyház már átlépte Palesztina határát, és a Római Birodalom keleti részén a helyi egyházak láncolata alakult ki. Valósággá vált Jézus missziós parancsa: „megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, s tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig.” Lukács a pünkösdi eseményében jelöli meg az Egyház világra szóló missziójának kezdetét, ezért a Szentlélek eljövetelét úgy írja le, hogy abban már láthatóvá váljék a későbbi világegyház.

Lukács ezt írja: „Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak” (ApCsel 2,1). A mindnyájan az apostolokból, az asszonyokból, Máriából, Jézus anyjából és rokonaiból álló kis csoportot jelenti, amely a mennybemenetel után együtt imádkozott (ApCsel 1,12-14). Velük lehettek még Jézus szűkebb tanítványi körének más tagjai is. Ők, akik a Szentlelket fogadják, valamennyien már az eljövendő Egyházat képviselik: „Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket” (ApCsel2,2-4).


A Szentlélek eljövetele és az általa kiváltott hatás, a nyelveken beszélés, külsőleg is érzékelhető jelenség volt, amelyez a jeruzsálemi zsidók éppúgy észleltek, mint az ünnepre a világ minden tájáról érkezők. A pünkösd a húsvét után a hetedik hétre, vagyis az ötvenedik napra esett. Jellege szerint eredetileg az aratás ünnepe volt, később összekötötték a Sínai-hegyen történt törvényhozás emlékével.

Amikor tehát zúgás támadt, nagy tömeg verődött össze. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta az apostolokat és tanítványokat beszélni. Csodálkozva mondták: „Hogyan hallja hát őket mindegyikünk a saját anyanyelvén? Mi pártusok, médek, elamiták és Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, Frigiának, Pamfiliának, Egyiptomnak és Líbia Cirene körüli részének lakói, a Rómából való zarándokok, zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten nagy tetteit” (ApCsel2,8-11).A nyelveken beszélés a Szentlélektől ihletett beszédet jelenti, és emlékeztet Jézus ígéretére, hogy a hívők új nyelveken fognak beszélni (Mk 16,18).

A nyelveken beszélés a Szentlélek pünkösdi eljövetelében azonban különleges értelmet kap. A népnevek és lakóhelyük felsorolása egyetemes jelentésű, és a mindenki által megértett beszéddel együtt azt jelenti, hogy az Evangéliumot a világ minden nyelvén hirdetik. Összességében az Egyház által Jézus parancsára teljesített világmisszióra emlékeztet, amely az Apostolok Cselekedeteinek megírása idején valósággá vált. Pünkösd ünnepe azt idézi, hogy a misszió az Egyház lényegéhez tartozik, és azt teljesíteni fogja az idők végéig.

(Rózsa Huba , Keresztény Élet) 

Vissza az újság tetejére

Babík Erzsébet: Kit átölelt a halál

(Brenner János emlékére) 

Zsida felé rohant szegény,
mert egy beteg várja, hitte...
A szentostyát, lelki segélyt
ifjú szíve odavitte...

S lám, a téli ég ragyogva
simogatta meg homlokán;
Így szaladt e kedves szolga
Jó Krisztusának nyomdokán...

Mígnem közrefogták zordan
papvérre éhes farkasok...
S marcangolták bűnös torban...
Nem, nem emberek voltak ott...

Sötét korban sötét lelkek;
s ördög tobzódása mindben...
Taposd meg a papot, s verjed!
Ne hirdesse itt az Istent!

Lépj nyakára, hadd szenvedjen!
A szó kevés volt hát neked...?
Harminckét késszúrás... rendben...
Csak egy csuhással kevesebb...

Brenner János... Immár szenten,
s szétszaggatva feküdt ottan,
miképp Krisztus a kereszten,
halál karjába omoltan...

Egy szerető, mártír lélek
lett akkor vértanú, tiszta...
Ki jól szolgált Istenének:
A menny hősen kapta vissza.

Vissza az újság tetejére


Önkormányzati hírek

Soron következő ülését 2018. április 24-én tartotta a képviselő-testületünk, melyen az alábbi témakörök szerepeltek:

Határozat született, hogy a megnyíló pályázat keretében a Jókai utca megújítására készítjük el a beadandó pályázati anyagot. Ugyancsak határoztunk abban is, hogy a következő iskolaévben is részt veszünk az „Óvodatej” programban, és a tárgyévben is benevezünk a rendkívüli önkormányzati támogatásra kiírt pályázatba.

Döntés született abban is, hogy ha meg lesz a nyertes csapadékvíz pályázatunk kivitelezője, telkenkénti előegyeztetés és lakossági fórum keretében egyaránt lehetőséget kínálunk a legjobb megoldás megalkotásra törekvő lakossági aktivitásnak (a kifogás menedzsment csak visszahúz!).

A doktornő 2018. június elsejével betegsége miatt felmondta a háziorvosi szerződését. Praxisjogát értékesíteni eddig nem tudta, ami a jogszabályba foglaltak szerint visszaszáll az Önkormányzatra. Ennek megtörténte után van módunk az állás betöltésére irányuló pályázat kiírására.

Már előre tájékoztatjuk a lakosságot, hogy 2018. szeptember 22-én Érsekvadkert adja helyszínét a Megyei Közgyűlés ünnepi ülésének, ami egyben megyenap is. Az ülést színes kulturális programok követik. Ez a nap egyben falunap is lesz!

Vissza az újság tetejére

Ingyenes jogi tanácsadás

A képújságunk mellett ezúton is tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta egy alkalommal, délután öt órától ingyenes jogi tanácsadás van a Polgármesteri Hivatalban.

Közreműködő ügyvéd: dr. Molnár Arnold

Bejelentkezni a 06-20-823-1091 telefonszámon lehet

A következő időpont: 2018. június 18. hétfő

Vissza az újság tetejére


Kolping hírek


Kolping Támogató Szolgálat

Előző lapzártánk időpontján, április 14-én került sor a már hagyománnyá vált borestünkre, ami mind a résztvevők számában, mind pedig a kapcsolatépítő beszélgetések terén betöltötte a hozzáfűzött reményeinket.

Az április 27-i Kolping misét követő éves közgyűlésen képes vetítés mellett beszámolót hallhattunk a mögöttünk hagyott évről, és rögzítésre kerültek a 2018. évi programjaink, amelyek személyi aktivitással tovább is bővíthetők.


Másnap, április 28-án népes csapat jött össze, hogy elvégezze a házunk körül esedékes tavaszi munkálatokat. Volt sövényvágás, fűnyírás, Vadkert-patak tisztítása, gyümölcsfák körbetányérozása. szőlőlugas-támrendszer megerősítés, veszélyes fák kivágása és konyhakésszé tétele, helységek takarítása. A munka után fehér asztalnál köszöntöttük a hatvanadik születésnapját ünneplő Sági Pétert.

Május 26-án, mint már a kihelyezett plakátokon is olvasható nyitott Családi Nap lesz a Kolping házban. Gyertek minél többen, és tapasztaljátok meg, hogy közösségben lenni jó!

Június 2-án, Úrnapja előestéjén a Gitáros énekkarunk szervezésében Érsekvadkert is csatlakozik a Szentségimádási lánc a világ körül imalánchoz. Az imaórára a jelzett napon 18 és 19 óra között kerül sor a templomunkban. A kongresszusra történő készület jegyében, az imaóra keretében megérezhetjük az Őáltala, Ővele és az Őbenne embert formáló erejét.

A következő Bibliaóra időpontja június 5., kedd 19:30. Májusban Boldog Brenner János életét tekintettük át, felelevenítve életünk az ő korához igazodó általunk is megtapasztalt papi egyházközségi tevékenységeket.

(Fotó: Kristók J.)

FELHÍVÁS

A Kolping Támogató Szolgálat továbbra is várja azok jelentkezését, akik segítségre szorulnak maguk, vagy a ház körüli munkájuk ellátásában. Gépkocsival el tudjuk szállítani kórházba, rendelésre, bevásárolni, rokonlátogatásra, temetői látogatásra és az élet adta egyéb helyekre. Továbbra is foglalkozunk a térség hátrányos helyzetű gyermekeivel, hogy közösséget alkotva tartalmas életet élhessenek.

Telefonszámaink. 06 35 340-228,     06-20-578-0867
Várjuk hívását!  A Támogató Szolgálat vezetője és dolgozói

Vissza az újság tetejére

Műfüves pálya bérlése


 

A Petőfi Sándor Általános Iskola területén lévő műfüves sportpálya az iskolai sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22 óráig a sportolni vágyó fiatalok és felnőttek számára bérleti díj ellenében igénybe vehető.

Tornák esetén öltözőt biztosítunk! Esti pályavilágítás van!

Bérleti díj:

Alkalomszerű használat esetén:                                   4500 Ft/ óra

Rendszeres (legalább 10 alkalom) használatnál:       3500 Ft/ óra

Focitornák esetén a rendszeres használat díját kell fizetni!

A bérlési időszakra vonatkozó térítési díj munkaidőben a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodájában fizethető be. A befizetést igazoló bizonylatot a pálya használata előtt a gondnoknak be kell mutatni. Pénztári időn túli használat díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.

További információt és időpont egyeztetést kérni - hétvégi használat esetén is - Molnár Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u 137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143 telefonszámon lehet.


Vissza az újság tetejére


Egyházközösségi hírek

 1./ Június 3-án, ÚRNAPJÁN fél 9-KOR LESZ AZ OLTÁRISZENTSÉG KÖZÖS NAGY ÜNNEPE, SZENTMISE, KÖRMENET. – Azon a vasárnapon C S A K  fél 9-kor lesz szentmise. (indok: egészségi állapotom miatt.) Akiknek nem alkalmas az időpont, előtte szombaton előesti 7 órás szentmisén megünnepelhetik az Oltáriszentség nagy napját. - Vasárnap Pusztaberkiben de. 11 órakor is.
 
2./ Az Eucharisztikus Kongresszusra készülve országosan közös szentség-imádást szerveznek. Úrnapja előtti szombaton délután. A legtöbb helyen 5-7 óra közötti időben. – Nálunk a Gitáros énekkar vállalta a szervezést, jun.2-án, szombaton 6-7 óra közötti időben várunk minél több fiatalt, idősebbet, hogy együtt imádkozzunk hazánk sok-sok templomában összegyűlt hívekkel az Úr Jézus előtt, családjainkért, papi hivatásokért, és magyar hazánkért.

3./ Papszentelés június 16-án, szombaton délelőtt 10 órakor lesz a Váci Székesegyházban.
 
4./  A Váci Egyházmegyei Találkozó jún. 23-án, szombaton lesz Mátraverebély -Szenkúton.
5./ Jeles ünnepnapok júniusban: június 8: péntek: Jézus Szentséges Szívének ünnepe. Szentmise este 7-kor, majd Jézus Szíve litánia. 24-én Keresztelő Szent János születésének ünnepe, június 29-én, szent Péter és szent Pál főapostolok ünnepe lesz.


KERESZTELTÜNK:

-

HÁZASSÁGKÖTÉS:

1./ Ápr.28: Csejk Dávid – Keresztes Márta

Halottaink:

18. Kovács István (1937)

19. Szabó László (1954)

20. Brindza Mihály (Pusztaberki, 1951)

21. özv. Záhorszki Ferencné: Kovács Erzsébet (1960)

Vissza az újság tetejére

Szentmiseszándékok

Június

1. péntek        - Hálából az általános iskolát 50 éve végzettekért és tanáraikért

2. szombat     - Urbán István, felesége Csernák Mária, szüleik, vejük Temela János és szülei

                        - Halaj Sándor, Boda, Valkó és Bajnok család halottaiért

                        - Híves József, felesége Erdős Margit, fiuk, unokájuk, szülők, Lovász Ferenc, felesége Homolya Margit, fiuk, vejük, unokájuk, szülők, élő hozzátartozók

3. vasárnap   -

4. hétfő           - dr. Kiss István kanonok plébános

5. kedd           -

6. szerda        -

7. csütörtök    - Szrenka József, felesége Laczó Margit, szüleik, fiuk József, Laczó Mihály, szüleik és hozzátartozók

8. péntek        - Kocsis Péterné Urbán Erzsébet

                        - Fábián József, felesége Vitéz Mária, szüleik és testvéreik

9. szombat     - Mrekvicska Ignác, felesége Szabó Margit, Szabó Vince, felesége Kormosói Ilona, Csillag Gyula és szülők

                        - Konopás Jánosné Csernák Margit 10. évforduló, szülei, testvére József, apósa, anyósa és hozzátartozók

                        - Kovács László, szülei, fia, Kácsor Dezső, felesége Kordics Veronika, szüleik, testvéreik

10. vasárnap - Vitéz István, felesége Kosztrihán Mária, szüleik, Ferencsik József, a Ferencsik és Pinke család halottaiért

                        - Nagy Lajos és felesége, lányuk Márta és nagyszülőkért

11. hétfő        -

12. kedd         -

13. szerda      -

14. csütörtök - Jegyesekért

15. péntek     - Boda Istvánné Jakubecz Mária 1. évforduló, férje, testvére Erzsébet, férje és nagyszülők

                        - Kristók János, apósa Mrekvicska János, felesége Csillag Mária, Vitéz István, vejük, szüleik és elhunyt családtagok

                        - Pálinkás István, felesége Csillag Erzsébet, szüleik, hozzátartozók

16. szombat   - Záhorszki János 4. évforduló, a család élő és elhunyt hozzátartozóiért

                        - Szarvas József, felesége Kocsis Margit, Szarvas Imre, felesége Ondrusek Margit, 6 gyermeke és hozzátartozók

                        - Hálából

17. vasárnap - Holman József, felesége Molnár Ilona, Holman és Molnár család élő és elhunyt tagjaiért

18. hétfő        -

19. kedd         -

20. szerda      - Szabó János, szülei, testvére, Kaba család elhunyt tagjaiért (Alapítványi)

21. csütörtök -

22. péntek     - Temela József, élő és elhunyt hozzátartozókért

                        - Jakubecz István 10. évforduló, Jakubecz és Varga nagyszülők, élő és elhunyt hozzátartozók

                        - Boda, Gréczi, Kovács és a Csabák család élő és elhunyt hozzátartozóiért

23. szombat   - Molnár János, Pásztor Ignác, dr. Mészáros Ede, felesége Margit és hozzátartozók (Alapítványi)

                        - Valent József, 7. évforduló, szülei, testvérei, apósa és a család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Varga Gergely, felesége Péter Anna, gyermekeik, hozzátartozókért, unokájuk János és Ferenc

24. vasárnap - Pistyúr családért hálából

25. hétfő        -

26. kedd         -

27. szerda      -

28. csütörtök - Híves Mihály 1. évforduló

29. péntek     - Fábián Ferenc, felesége Kristók Mária és hozzátartozók, Kristók János, felesége Híves Katalin, testvéreik és nagyszüleik, Kristók Ignác, felesége Molnár Katalin és szüleik

                        - Konopás Andrés, felesége Kovácspál Ilona, szülők, nászaék, élő és elhunyt hozzátartozók

                        - Kovács Gyula, felesége Szabó Erzsébet, Molnár István, felesége Molnár Mária, élő és elhunyt hozzátartozók, gyermekeik 56. házassági évfordulóján hálából

30. szombat   - Szabó József, felesége Mák Margit, gyermekeik, szüleik és hozzátartozók

                        - Kristók, Kaba, Molnár család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Boda Istvánné Csillag Anna halálának 3. évfordulója, szülei, anyósa, apósa, nászuk Zachar László és a család élő és elhunyt tagjaiért

Vissza az újság tetejére
Vissza az előző menüre