A
Szentírásban számos olyan csodálatos
történet és lélekemelő gondolat van,
amelyek Isten szeretetéről, a gondviselésről és az
ő irgalmáról szólnak.
Különösen is igaz ez az evangéliumokra,
Jézus életére és
tanítására, akinek személyében
és személyén keresztül megismerhetjük
azt az Istent, aki mindenkor szeretettel
fordul felénk. Nagyon hasznos, ha rendszeresen olvassuk ezeket a
történeteket,
mert vigasztalást és reményt nyújtanak
számunkra. Ha mindezek mellett olyan
szándékkal olvassuk a Szentírást, hogy
abban felfedezzük az üdvösségre vezető
igazságot, akkor nem állhatunk meg a
részleteknél, hanem úgy kell tekintenünk a
szent szövegek egészére, hogy azok valóban
Isten üzenetét, útmutatását
közvetítik számunkra. Mert éppen ez a
kinyilatkoztatás szándéka.
Isten
azért tárja fel előttünk önmagát
és közli velünk üzenetét, hogy
vágyakozzunk az
ő megismerésére és a vele való
életre, és törekedjünk az
üdvösségre. Keresztény
emberként szilárdan hisszük, hogy a
Szentírás üzenete nem csupán egyes
kiválasztott személyeknek vagy népnek szól,
hanem minden embernek. A
Szentírásban Isten szavát, mint az emberek
üdvössége érdekében kimondott teljes
és végső szavát olvashatjuk. Teljesnek mondhatjuk
ezt az üdvözítő isteni szót,
mert ennek ismerete elég ahhoz, hogy az örök
életre, az üdvösségre jussunk. Itt
természetesen nem csupán elméleti ismeretről van
szó, hanem a megismert igazság
szerinti életről is. És végsőnek is
nevezhetjük ezt az üdvösségre vezető
tanítást, mert Isten már nem változtatja
meg tervét és nem szegi meg
ígéretét.
Fiának, Jézus Krisztusnak kereszthalálával
örökre kiengesztelődött az
emberiséggel, elfogadta azt az áldozatot, amelyet
Jézus a mi üdvösségünkért
hozott.
Szent
Pál apostol a következőket írja a rómaiakhoz
címzett levelében: „Milyen nagy
Isten gazdagságának, bölcsességének
és tudásának mélysége! Mennyire
megfoghatatlanok az ő ítéletei, és
kifürkészhetetlenek az ő útjai!” (Róm
11,33). Isten titkai, rejtett szándékai nem
értelmetlenséget jelentenek, hanem
egy magasabb rendű igazságot, mégpedig azt, hogy ő
mindent megtesz az emberek
megváltása és üdvözítése
érdekében. Az ember a maga önzésében
és kicsinységében
nehezen érti meg ezeket a szándékokat, de az
Úr szenvedése és halála
egyértelműen jelzik számára, hogy Isten nem ismer
korlátokat és határokat a
szeretetben.
Ma,
a Szentírás vasárnapján Jézusnak azt
a példabeszédét olvassuk az evangéliumban,
amelyik a gazdag emberről és a szegény
Lázárról szól. Halála után
Lázár az
üdvösségre, a jócselekedeteket
elmulasztó és csak önmagának élő
gazdag pedig a
kárhozatra jutott. A példabeszéd
figyelemreméltó része Ábrahám
és az
elkárhozott gazdag párbeszéde.
Ábrahám emlékeztet arra, hogy Isten a
mózesi
törvények és a próféták szava
által pontosan megmutatta az embereknek az
üdvösség útját, de a gazdag ezt nem
ismerte fel. A mai evangélium üzenete ez:
van Szentírásod, amelyben Isten feltárja előtted
az üdvösség útját. Hallgass a
Szentíráson keresztül megszólaló
Istenre! Kövesd azt az utat, amelyet Isten
mutat neked, és akkor eljuthatsz az örök életre!
(©
Horváth István Sándor. Fotó Kristók
J.)
1993-írtunk,
amikor Kosztrihán Józsefné (Ilus néni)
kezdeményezte, hogy visszaállítva a régi
hagyományt, ismételten legyen
terményhálaadó szentmise és körmenet
Érsekvadkerten. Huszonnégy éve, hogy hívő
közösségünk a hála és a
köszönet
jegyében töltötte meg a templomot az augusztusi
vasárnapon.
András
atya termény hálaadó szentmisén elhangzott
szentbeszédének vázlatát adjuk
közre:
Hálát
adni jöttünk egy hálátlan világ ritka
erényét felmutatni, ritka a hálás ember.
Bizony sok szülő, aki éjt nappallá téve,
egészségét felőrölte gyermekei szebb
életéért, most sír, hogy még az
ajtót sem nyitják rá. Sok tanító
és pap is
panaszolhatja, hogy az a gyermek, akit éveken át
tanítottak, küzdöttek, hogy
Isten és ember előtt kedves, okos legyen most
köszönés nélkül mennek el
tanítójuk, papjuk mellett, mert hálátlanok.
Az
evangéliumból tudjuk, hogy a meggyógyult
tíz leprás közül csak egynek jutott
eszébe, hogy visszamenjen és megköszönj. Mi,
akik eljöttünk ma templomunkba,
azért vagyunk itt, hogy tavasztól kapott
terményeinkért, Isten ajándékaiért
köszönetet mondjunk. Mi, akik itt vagyunk, meg akarjuk
mutatni egy kicsit a
világ felé is, hogy bizony vannak még, akik
tudják, hogy kitől kapják a mindennapi
kenyeret, és ezt észreveszik és meg is
köszönik a Gondviselő Istennek.
Nem
hálásak ma sem az emberek Isten
ajándékaiért, de mi nem a
hálátlanokat vádolni
jöttünk, hanem hálát adni az Istennek.
Hála
a földért, a föld
terméseiért
A
mi földünket nem öntötte el árvíz,
mint, ahogy, annyi föld víz alatt állt. Nem
pusztított a földrengés földünket
és magunkat, a tűző nap sem égette ki a
termésünket, mint Afrika sivatagjaiban.
Hála
Urunk, hogy földed áldásoddal, munkánk
nyomán termést hozott.
Körül
nézve látom itt a sok gyermeket. Karon-ülőt
és díszes szép népviseletbe
öltözötteket. Ő értük is adjunk
hálát. Őket is köszönjék meg
szüleik is, de
közösségünk is. Hiszen ők is e földnek
„termései.” Ennek a földnek termésével
táplálkozó
édesapák-édesanyák testéből
öltöttek testet.
Az
Üdvözlégyben így imádkozunk:
„Áldott a te méhednek gyümölcse Jézus.”
Ők is
ennek a vadkerti földnek a termései.
Még
a rajtam lévő miseruha, a körülöttem
állók, ülők gyönyörű népviselete,
az
oltárok szép hímzett terítői is ennek a
földnek, ennek a népnek lelkéből
termett, a széphez ragaszkodás, az érte ezer
öltést vállalók
szorgoskodásának
értékes gyümölcse. Ezekre a szép
népi, művészi alkotásokra is úgy
nézzetek, hogy
Isten adta a tehetséget, a szép ízlést, a
szorgalmat.
Gazdagságért
és bőségért hála:
A
Miatyánkban csak mindennapi kenyerünket kérjük
és az Úr Isten még is
megszámlálhatatlan féle ajándékot ad.
Hála
az egészségért, az
erőért
Hála
azért, hogy a földjeinket művelni tudjuk és nem
kórházak ágyaiban, hanem
munkánk közben verítékezhetünk. Ez is az
Úr ajándéka, mert hiába lenne bőség,
ha az egészség hiányzik.
A
hála mellett egyben kérünk is: adj jó
szívet a nélkülözőhöz,
megértést a
beteghez, öreghez - hálás szívet mindig
iránta Atyánk. Szent Pál apostol óv a
kapzsiságtól: Legyetek segítőkészek,
szívesen adjatok. A földi, de a lelki
ajándékokért is légy hálás,
akkor hited megment és Isten, akiben bíztál
örökre
boldoggá tesz téged.
(András atyától,
Fotó: Kristók J.)
Az
egyház egyik legnagyobb hittudósa, Aquinói Szent
Tamás egy időben sokat
foglalkozott a szenvedés, különösen az
ártatlanok szenvedésének
problémájával.
Úgy írják az életrajzírói,
hogy töprengései közben egy alkalommal, amint
rápillantott a golgotai jelenetet ábrázoló
képre, hirtelen az a gondolat jutott
az eszébe, hogy a három kereszt - az Úr
Jézusé, a jobb és a bal lator keresztje
- lényegében feleletet ad az ő töprengéseire.
A három keresztről ezt a
feleletet olvasta le: a kereszt a bűnösnek büntetés, a
megtérőnek elégtétel, az
igaznak pedig engesztelés.
Nekünk
is érdemes átgondolnunk ezt a jelenetet. Mert mi is
többnyire természetesnek
tartjuk, hogy a szenvedés a bűnösnek büntetés,
akárcsak a bal lator számára a
kereszt. Aki lopott vagy csalt, pláne mások
életét elvette vagy megkeserítette,
méltányosnak tarjuk, hogy bűnhődjék érte.
Még a bűneink nyomán szerzett
betegségek problémáival is könnyebben
megbirkózunk. Kicsit előreláthatónak is
tartjuk, hogy az alkoholszenvedélynek májrák, vagy
a kicsapongó életnek az AIDS
a következménye.
A
bűnbánó jobb lator keresztjét is könnyebb
megértenünk. Úgy látszik, ezt ő maga
is megértette, mert amikor az Úr Jézushoz fordult,
nem azt kérte, hogy
szabadítsa meg a kereszt rettenetes szenvedésétől,
hanem csak ennyit:
„Emlékezzél meg rólam, Uram, ha országodba
jutsz.” Fölismerte, hogy számára a
kereszt rettenetes kínja is a megtérés és
az elégtétel eszköze lett.
Amit
nehezebben értünk meg, az az Úr Jézus
szenvedése, a Szűzanya szenvedése és az a
megszámlálhatatlan sok kereszt, amit az ártatlanul
szenvedők viselnek. Ebben
csak az Úr Jézus magatartása és szava tud
bennünket eligazítani. Hiszen ő így
beszélt és tanított a keresztjéről: Ha majd
fölemeltettem a földről, mindeneket
magamhoz vonzok. Vagy: ha a földbeesett gabonaszem el nem hal,
egymaga marad,
de ha elhal, sok termést hoz. Az Úr Jézusnak ezek
és az ezekkel összecsengő
mondatai világítanak rá az isteni logikára:
a rosszat csak egy nagyobb jóval
lehet legyőzni! A kereszt ezt a legnagyobb jót hozta meg
számunkra. Mert aki
lop, az nem csak megkárosít valakit, hanem
önmagát lopóvá válik. Aki hazudik,
nemcsak becsapja a másikat, hanem ő válik hazuggá.
A bűn minőségi változást,
elsilányulást okoz bennünk. Ez nem
regenerálódó. az idő
múlásával sem gyógyuló
belső roncsolódásunknak csak a szeretetnek
önfeláldozó túlcsordulása tudja
begyógyítani. Ha a rosszat rosszal akarom viszonozni,
legyőzni, csak még
nagyobb lesz a baj. Ha a gödröt tovább ásom,
feneketlen mélységekig juthatok. A
rosszat csak nagyobb jóval lehet legyőzni,
roncsolódásunkat csak a nagyobb
szeretet tudja begyógyítani.
Ezért
hódolunk a Szent Kereszt előtt, mert ezen a keresztfán
nyilvánult ki Isten
végtelen szeretete, amely a rosszat a nagyobb jóval
győzte le. Ő arra hív bennünket,
megtérni és engesztelni akaró
Krisztus-követőket, hogy ezt az isteni taktikát
követve tudjuk elfogadni és boldog
gyümölcsére áhítozva hordozni a magunk
keresztjeit is. Merjük hát teljes bizalommal
imádkozni azt, hogy „Imádunk
téged, Krisztus, és áldunk téged, mert
Szent kereszted által megváltottad a
világot!
(Zdiarszky
László, fotó: Urbán E.)
Vadkerti
kézműves forgatag a piactéren
Az
elmúlt években Mozdulj Vadkertként a helyi
köztudatba épülő látványos program
idén már a 4. alkalommal várta az
érdeklődőket. A 2017. szeptember 2-án
délután
a Gödörbe látogató több mint 200
érdeklődőt különböző – a gólyaláb,
medvetalp,
horgászás és társai - népi
játékok fogadták. Beljebb haladva több
mesterség is
kipróbálható volt: lehetett virágból
koszorút készíteni, kis zsákot batikolni,
emléklapot festeni, de aprólékos munkával a
csuhétündér is hintájára ült. A
fazekas és bőrös mesternél is egyedi
ajándékokat készíthettek a sorukat
kiváró
gyerekek. A fát megmunkálók faragott vagy
égetett feliratos hűtőmágnessel
gazdagodtak, a bátrabbak pedig íjakat kifeszítve
gyakorolhatták a célba lövést.
A programot az alkalmi szüret mellett a Göncöl
Citerások játéka és a Népdalkör
előadása színesítette.
A
foglalkozásokat követően – az időközben
megérkező eső miatt – a Kolping ház
fedett teraszán folytatódott a program
élőzenés moldvai táncházzal és a
Róka
Szabolcs tolmácsolásában – sok-sok gyermek
bevonásával – zajló mesével.
A
program a Kolping Család és a Tizenhárom Almafa
Alapítvány szervezésében –
sokak önkéntes munkája által –
valósult meg, amelynek megrendezését a
Községi
Önkormányzat mellett az Érsekvadkert
Jövőjéért Alapítvány is
támogatta.
Az
egyre növekvő érdeklődés azt mutatta, hogy a
kisgyermekes családok – több esetben a
három generáció is jelen
volt – igénylik a tartalmas programokat. A kézműves
forgatag nemcsak a
mesterségeket hozta közelebb a családokhoz, hanem –
közösségi élményt nyújtva –
a családokat is egymáshoz. A folytatás
ezért garantált.
Molnár
Arnold
Már
az egyházi szervezetté válásunkat
kimondó tavaszi közgyűlésen megszületett a
döntés, hogy szeptember elején együtt
ünnepeljük a civil szférában
eltöltött 25
évünket és az egyházi szervezetté
válást. Gyorsan megszületett a dátum is 2017.
szeptember 9. Azért, hogy mások számára se
ütközzék akadályba a közös
ünneplés.
Esztergom,
Eger, Csíkszereda, Csepel, Gyöngyös, Istenhegy,
Kispest, Romhány és Tóalmás Kolping
családjai mellett velünk ünnepelt a helyi
Kalász és Karitász Egyesület, a
Népdalkör, a Citera zenekar, országgyűlési
képviselőnk, polgármester
asszonyunk, Támogatószolgálatunk és a
Cefferinó alapítvány.(Nekik és minden
megjelent érsekvadkertinek köszönet a közös
ünneplésért!)
Kilenc
órától gyülekeztünk a benti Kolping
házban, ahonnan zászlóink alatt, az
erdélyiek
és a népdalkör népviseletet öltve, 10
órakor a templomba mentünk hálaadó
szentmisére. Ez Kolping atyánk tanítása
szerint így is van rendjén, hisz csak
akkor igazi a jubileum, ha az ünneplésbe már a
kezdéskor bevonják az Urat is.
Már
a mise kezdete előtt megtelt a templom, és zengett
gitárosaink kíséretében az
ének a bevonuláskor épp úgy, mint az
egész mise alatt A papság és az
asszisztencia bevonulását követően Lukács
András plébánosunk és örökös
prézesünk jó gazda módjára
köszöntötte a vele együtt miséző
paptestvéreit és a
legszentebb áldozat bemutatásában aktívan
részt vevő vidéki és helybéli
testvéreket. A főcelebráns Berta László
atya volt, aki ettől az évtől prézes
atyánk is. Lelki útravalóval Kecskés
Attila, egykori káplán atyánk halmozott el
bennünket. A teljesség igénye nélkül
megosztom most a Kedves olvasóinkkal az
atya néhány gondolatát:
Jubileumot
ülünk ma. Jubileumot, ami nem más, mint
meghívás arra, hogy újra felfedezzük
azt, hogy honnan és hogyan indultunk el 25 éve,
Néder Géza atya
plébánosságának
idején.
Ez
az egyházközség egyházközség volt
már a Kolping család megalakulása előtt is.
Gondoljuk most át, mit tett hozzá az addig is
működő, tökéletességre törekvő
közösség életéhez az egyesület?
Sikerült-e a Mennyei Atya előtt is kedvesebbé
formálni a környezetet, az itt élő emberek,
hívők és kevésbé hívők
életét?
Húsz
éve első kápláni helyem volt Érsekvadkert.
Működő, erős, családi bázisra épülő
közösséget, közösségeket ismertem meg
akkor, ami ma is megnyilvánul az
egyházban, a társadalomban kifejtett
szerepvállalásokban, legyen az
terményekért hálát adó
körmenet, Hősök Napja vagy Kálvária
Búcsú.
A
jubileum alakmából szeretném a figyelmet
ráirányítani Isten alázatára,
amellyel
irántunk viseltetett. Már a teremtéskor
megmutatkozott ez, amikor látja, hogy
nem jó az embernek egyedül lenni. Hozzá illő
segítőt alkotott mellé, hogy egy
életen át megtapasztalja és tovább adja a
közösségben lenni jó gondolatát.
Természetesen tudja azt, hogy gyengék vagyunk. Ennek
elismerése, beismerése azonban
méltóvá tesz bennünket Isten erejének
megtapasztalására önmagunkban és a
krisztusi küldetésünkben egyaránt. Ebben a
folyamatban sokszor lehetünk
részesei különböző
kudarcélményeknek is. Lebegjen ekkor szemünk előtt
Szent
Pálnak a Koloszéiaknak írt
levélrészlete: „Tartsatok
ki szilárdan és rendületlenül a hitben,
és ne tántorodjatok el az evangéliumi
reménytől”! Ez a remény egyedüli
garanciája annak, hogy egy jubileum
alkalmával kitűzött megújulási
törekvés önzéstől, a
tétlenségtől, az
igazságtalanság béklyójától
mentesen lesz eredményes. Ehhez a gondolatsorhoz
kapcsolódott a szentmise végén elmondott Kolping
ima és tett Kolping eskü is.
A
szentmisét követően az Erdei Háznál finom
ebéddel folytatódott a program. A
napokkal előbb felállított sátrak alatt jól
esett a „vadkerti menü”-ként ismert
gulyásleves és grízes tészta, na meg a sok
fajta házi sütemény. A sátrak alatt
folyt még az ebéd, amikor színpadra lépett
a népviseletbe öltözött Népdalkör
és
az őket kísérő citera zenekar. Köszönjük
nekik a sok szép dalt, a zenét, ami
mint egy jó ebédhez szól a nóta
képzetét is felidézte bennünk.
Ezt
követően a dolgos kezek által átrendezett teraszon
vetítés kezdődött, ahol 25
percben villantak fel a negyedszázad
megörökített eseményei, a zarándok utak
éppúgy, mint a különböző
kirándulások.
A
vetítést követően Bánhidy Vajk lépett
a pulpitusra. Sok új információval
gazdagított bennünket Kolping művével kapcsolatban.
Egyet, ami nagyon
megmelengette a szívemet, kiemelnék ezek közül.
Ez pedig a temetőnkben nyugvó
egykori plébánosunk, Mátéffy Viktornak a
Kolping mozgalomban kifejtett aktivitásában
öltött testet. Talán ő is súgott odafentről a
megalakulásunk idején?
Szentmisével
kezdtük az ünnepet és zenés
áhítattal zártuk, hogy mindaz, ami a mai napon
történt, szolgáljon Isten dicsőségére.
A meghirdetett programok véget értek
ezzel. Vendégeink is útra keltek, kezükben a Halaj
Léna által készített
mézeskaláccsal, mely egyaránt magán
hordozta a Kolping logót és Érsekvadkert
25. éves jubileumát.
Nekünk,
még háziaknak nem ért véget a nap.
Még sok tennivaló akadt. Megköszönve az
Önkormányzat, a GAMESZ, a Művelődési ház, az
Íjász klub, a Horváth Szikvíz és a
Szamovill Kft által biztosított eszközöket,
előkészítettük azokat a hétfői
visszaszállításra. Amikor rend lett a
területen, ismét leült a csapatunk, hogy
az Irgalmasság rózsafüzérnek
elimádkozásával tegyen pontot a közös
ünnepünk
végére.
(Érsekvadkertm
2017. 09 11.,
emjé; fotó: Kristók J.)
Valahogy
visszahúz a szívünk oda, ahol egyszer már
jól éreztük magunkat. Gyulát
harmadszor (és nem biztos, hogy utoljára)
választottuk közös kolpingos családi
nyaralásunk helyszínéül, ahol augusztus 14.
és 21. között töltöttünk hét
éjszakát. Az Óváros még mindig
csodálatos és hangulatos, a nyári forgatag
magával ragadó. Utolsó ottlétünk
óta átadásra került a
felújított
Almásy-Wenckheim kastély, amelynek
látványos kiállítása igazi
betekintést enged
a kastély XIX. századvégi életébe.
Ez
a hét a pihenésről és az együttlét
öröméről szólt. Sehová sem
siettünk, az
igazi strandidőnek is köszönhetően napi program volt a
kiváló Várfürdő. Előtte,
utána persze belefért egy séta a városban,
egy kis fagyizás, sütizés (az
országtortától nem estünk ámulatba, de
a Százéves cukrászda krémese talán a
legjobb az országban), na meg persze bringózás is.
A vár és a múzeumok pedig
maradtak augusztus 20-ra. (Az Erkel Ferenc
szülőházából kialakított múzeum
egyszerre látványos és felemelő.)
Az
első nap megjelent szállásadónk kérdezte,
ki a főnök, akivel egyezetni tud. Itt
nincs főnök – volt a válasz. Való igaz:
irányítás nélkül is minden rendben
ment, mert ezen a héten valamennyien a
közösséget tettük első helyre, egymásra
figyeltünk, a másikat szolgáltuk. A jól
bevált menetrend szerint a közös
kasszából 2 család biztosította a napi
étkezést, akik az aznapi imafelelősök is
voltak egyben. A srácok közös tippmixe is mindig
összeállt, igaz, be nem jött,
bár egyszer tényleg közel kerültünk ahhoz,
hogy forrása legyen egy új
játszótérnek
a Kolping udvarban... (Ha nem egyenlít a Bordeaux a
hosszabbításban a Lyon
ellen...)
Mintha
ilyenkor szándékosan gyorsabban forogna az idő kereke,
úgy elrepült ez az egy
hét. Jó volt újra együtt lenni és
ismét közel kerülni egymáshoz. Jövőre is
így
lesz, nem kérdés.
Molnár
Arnold
A
Kalász csoport és a Kolping család után a
következő közösség, amit szeretnék
megismertetni veled, Kedves Olvasó, az érsekvadkerti
Karitász csoport.
A
csoport már több mint 10 éve dolgozik
településünkön. 2004-ben az akkori
plébános, Varga Péter
kezdeményezésére alakult. Káplár
András vezetésével
kezdtük el működésünket, akkor 18-20 hölgy
alkotta a csoportot. Jelenleg a
csoportnak 18 tagja van, akik rendszeresen részt vesznek a
tevékenységekben, de
sok pártoló is segít egy-egy konkrét
feladatban. A csoport irányítását,
koordinálását 2005-től Dombai Szilvia látja
el. Az eltelt évek tapasztalata,
hogy az egyházközség híveinek, a
község lakóinak bizalma a legfontosabb a
munkához,
hiszen vagy segítőként, támogatóként
vagy rászorulóként találkozunk velük.
Vadkert
lakói már ismerik a tevékenységünket
és elnyertük a bizalmukat, hiszen sokan
támogatnak, mások viszont mernek segítséget
kérni, ha rászorulók. Fontosnak
tartjuk, hogy naprakész könyvelést vezessünk az
elvégzett feladatok pénzügyi
hátteréről, mert úgy gondoljuk, hogy
látniuk kell a támogatóknak, hogy az
általuk nyújtott adomány hová
érkezett. A feladatainkat önként vállaltuk
és
természetesen mindannyian a másokért való
cselekvés jegyében veszünk részt a
karitatív munkában.
A
csoport mottója: „Mindannál amink, van nagyobb
érték az, amik vagyunk, akik
vagyunk. Ha képességeinkkel másokat
szolgálunk, akkor önmagunkból adunk
valamit: testi erőt, fürge lábat,
kézügyességet, éles szemet, józan
ítélő erőt,
megértést, türelmet, figyelmességet,
együttérzést.” „Mindannyian tudunk
szeretni, s ezzel önmagunkat szétosztani.”
Tevékenységünkről:
Szolgálatunkat
igyekszünk, amennyire
lehet, háttérbe húzódva végezni,
csak a segítettek tudnak róla, kivéve azon
eseményeket, amikor szükségünk van a
nyilvánosságra és a község
lakóinak a
segítségére. A csoporton belül igyekezett
mindenki a képességeinek, tudásának
megfelelő munkakört választani. Eredetileg
tagolódunk beteglátogató,-
kézimunka- és úgynevezett akció csoportra.
Manapság már kevésbé kötött
keretek
között végezzük a feladatokat, mert az
évek során mindenki megtalálta azt a
területet, ahol tevékenykedni szeret.
Jótékonysági
rendezvények, vásárok szervezésén
túl közüzemi számlák
fizetésében, tüzelő
vásárlásban, élelmiszer és
iskolakezdési támogatással is
segítünk. Főként a
gyermekes családokat igyekszünk segíteni, de
természetesen a betegek, egyedül
élők gondjainak enyhítését is fontos
feladatunknak tartjuk. Mindannyian
örülünk, ha bizalommal fordulnak hozzánk
segítségért, és lehetőségeinkhez
mérten igyekszünk segíteni mindenkinek.
(Beküldte:Tamás)
Immár
harmadik nyáron Balatonfenyves volt az idősebb kolpingos
korosztály batyus
jellegű nyaralásának színhelye. Augusztus 6-12.
között nagyszülők, szülők és unokák
foglalták el a fenyvesi Kolping nyaralóházat, de a
nagy létszám megkövetelte,
hogy egy szomszédos házat is lefoglaljunk. Volt
fürdés a hullámzó Balaton 27
fokos vizében, akadtak, akik a Badacsonyt
hódították meg kompon átkelve
kerékpárral. Ebben az évben is a gyerekek
láthattak madárgyűrűzést
Fenékpusztán,
s voltak, akik a közeli Keszthely szépségeivel vagy
a marcali termálvízzel
ismerkedtek meg.
Nyaralásunk
szerves részét képezték
esténként az imával kezdett, a
közösséget formáló
beszélgetések,
melyhez hozzátartozott egy-egy születésnap
megünneplése is. Míg a felnőttek
beszélgettek, a gyerekek magukat és az udvaron
felállított trambulint
fárasztották nagy sikerrel.
A
közös nyaralásban jól kitapintható volt
a közösségben lenni jó érzése, az
egymásra való figyelés, ami abban is jól
tükröződött, hogy gyorsvonati
sebességgel robogott el a nyaralásunk egy hete.
A
helyszínt még el nem döntve - az is lehet, hogy
Gyulán, ahol augusztus 13-tól a
kisgyermekes családjaink nyaraltak - határoztunk
arról, hogy 2018-ban is
megvalósítjuk a testi-lelki töltekezés ezen
formáját.
(Balatonfenyves-Érsekvadkert,
2017. 08.10., emjé; fotó: Kristók J.)
Miután
feltárult számunkra az úrnapi
ünneplés kora és háttere, illő megismerkedni
azon személyekkel is, akik
előmozdították az Eucharisztia iránti
tiszteletünknek ezt a formáját.
Elsőként
Jacques Pantaléon nevét
említjük (Troyes, 1195 körül – Perugia, 1264.
október 2.), aki IV. Orbán néven
került Szent Péter székébe (1261. augusztus
29. – 1264. október 2.). Jacques
egy varga házában látta meg a napvilágot.
Teológiát és jogot Párizsban tanult.
Később laoni kanonok és végül liège-i
fődiakónus lett (ebben az időszakban
ismerkedett meg a később szentté avatott
Juliannával, az Oltáriszentség
tiszteletének terjesztőjével). Ebben a
minőségében vett részt az I. lyoni
zsinaton (1245). IV. Ince megbízása alapján
közreműködött a pogány poroszok és
a Német Lovagrend békekötésében
(Christburg, 1249. február 2.). 1253-ban
verduni püspök, majd 1255-ben jeruzsálemi
pátriárka lett. Szorongatott
helyzetében visszatért Viterbóba, és
segítséget kért a keleti keresztények
számára. IV. Sándor halálát
követő három hónap után a Viterbóban
összeült nyolc
bíboros Jacques Pantaléont választotta
pápának. 1264. augusztus 11-én a Transiturus
de hoc mundok ezdetű bullával elrendelte Krisztus
Legszentebb Testének
ünnepét. Ennek előzménye volt a bolsenai
eucharisztikus csoda (1263). A
feljegyzések prágai Péter cseh pap
kételyéhez fűzik az eseményeket. Szentmise
közben Péter kételkedett afelől, hogy az ostya
lényege Krisztus testévé
változik. Az átváltoztatás alatt az ostya
vérezni kezdett. A véres koropálét az
Orvietóban tartózkodó pápához
vitték, aki ezt követően elhatározta az
eucharisztikus ünnep kiterjesztését az egész
Egyházra. Ő adott megbízást Aquinói
Szent Tamásnak, hogy állítsa össze az
ünnep változó részeinek szövegét
és a
zsolozsmáját.
Sztankó
Attila
Augusztus
22-én az alábbi napirendi pontokkal foglalkozott
képviselő-testületünk.
Tájékoztató hangzott el a község
első-féléves költségvetésének
helyzetéről, ami
a kiküldött anyagban felcímkézett helyekre
bontva is jól látható volt. Összefoglalva
egy mondatban: a költségvetésünket a
törvények és a forrásokhoz igazodó, a
Kincstár által is jónak minősített
gazdálkodás jellemzi.
A
jogszabályi változásokhoz igazításra
került a talajterhelési díjról
szóló
rendeletünk, és határoztunk a szociális
tűzifa pályázaton történő
részvételről
is.
Elfogadásra
került a felülvizsgált Esélyegyenlőségi
tervünk, és pont került a fogorvosi
ügyelet hosszan húzódó ügyének
végére a Semmelweis egyetemmel történő
megállapodással. Ugyan ezen az ülésen
határoztunk abban, hogy hozzájárulunk a
Bartók Béla úti záró telek
kérelem szenti kialakításához, amit a most
készülő
arculati kézikönyvbe is beépítünk,
felfüggesztve annak elkészültéig minden ezen
a területre vonatkozó módosítási
külső igény
megvalósíthatóságát.
Egyebek
közt hozzájárultunk ahhoz, hogy a szátoki
focicsapat az öltözőt és a régi
focipályát használja a 2017-2018-as
bajnokságban. Az Önkormányzat anyagi
támogatást nem nyújt számukra és a
pályagondnoki feladatok is az igénybe vevőt
terhelik. Beszámolót hallhattunk a
testvértelepülésünkben, a lengyelországi
Spytkowicében járt delegációtól.
Ennek részleteit az önkormányzati
újság
tartalmazza. A sikeres út hozadéka, hogy szeptember első
hétvégéjére
focitornára meghívást kapott az iskolánkban
működő UFC, valamint a citera
zenekarunk két tagja.
Határozat
született a Petőfi Sándor Általános
Iskolánknak immár külön helyrajzi
számmal
rendelkező terület ajándékozásának
tárgyában is, melyen az MLSZ bevonásával,
vállalkozói TAO és pályázati
pénzből rekortán pálya épülne. A
pálya segítené a
gyerekek tornaóráit és a már UFC-hez
tartozó serdülő és ifi csapataink
felkészülését egyaránt.
Szeptember
első vasárnapján hőseinkre, a háborúk
áldozataira és a diktatúrákban szenvedőkre,
emlékeztünk. Az ünnepség ½ 9-kor,
szentmisével kezdődött, és a
koszorúzást
kivéve az eleredő eső miatt ott is folytatódott. Az
ünnep rangját emelte a Kolping
gitáros énekkar színvonalas műsora.
Köszönjük.
Október
3-án este 7-től felnőtt katekézis lesz a Kolping
házban. A hittan keretében
megkezdjük a felkészülést a 2020. évi
budapesti Nemzetközi Eucharisztikus
Kongresszusra.
Október
8-án vasárnap lesz Szentkúton a Magyarok
Nagyasszonya búcsú. Hagyományainkhoz
hűen autóbuszos zarándoklatot szervezünk nemzeti
kegyhelyünkre (Két busz
előjegyezve!) Bővebb felvilágosítás a templomi
hirdetések útján kapható!
Várható költség: 1500 Ft/fő, amit a
jelentkezéskor kell befizetni. Jelentkezni
október 4.-ig lehet Gyurcsekné Marikánál
és Vitéz Tamásnál. A
parkolóból együtt
megyünk a kegyhelyre!
Október
27-én és november 24-én az esti misében a
Kolping család szándékára is
imádkozunk!
Október
28-án Országos Kolping Nap lesz a Belvárosi
templomban, ahová 1864-ben maga
Kolping Adolf is ellátogatott. Az ünnep 13:30-kor
szentmisével kezdődik, amit a
Piaristák dísztermében egyéb programok
követnek. Nekünk, vadkertieknek, ott
a
helyünk!
A
képújságunk mellett ezúton is
tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta
egy alkalommal, délután öt
órától ingyenes jogi tanácsadás van
a Polgármesteri Hivatalban.
Közreműködő
ügyvéd: dr. Molnár Arnold
Bejelentkezni a
06-20-823-1091
telefonszámon lehet
A következő időpont: 2017. október 16.
hétfő
Október
3-án este 7-től felnőtt katekézis lesz a Kolping
házban. A hittan keretében
megkezdjük a felkészülést a 2020. évi
budapesti Nemzetközi Eucharisztikus
Kongresszusra.
Október
8-án vasárnap lesz Szentkúton a Magyarok
Nagyasszonya búcsú. Hagyományainkhoz
hűen autóbuszos zarándoklatot szervezünk nemzeti
kegyhelyünkre (Két busz
előjegyezve!) Bővebb felvilágosítás a templomi
hirdetések útján kapható!
Várható költség: 1500 Ft/fő, amit a
jelentkezéskor kell befizetni. Jelentkezni
október 4.-ig lehet Gyurcsekné Marikánál
és Vitéz Tamásnál. A
parkolóból együtt
megyünk a kegyhelyre!
Október
27-én és november 24-én az esti misében a
Kolping család szándékára is
imádkozunk!
Október
28-án Országos Kolping Nap lesz a Belvárosi
templomban, ahová 1864-ben maga
Kolping Adolf is ellátogatott. Az ünnep 13:30-kor
szentmisével kezdődik, amit a
Piaristák dísztermében egyéb programok
követnek. Nekünk, vadkertieknek, ott
a
helyünk!
Telefonszámaink.
06 35 340-228, 06-20-578-0867
Várjuk
hívását! A
Támogató Szolgálat vezetője
és dolgozói
A
Petőfi Sándor Általános Iskola
területén lévő műfüves sportpálya az
iskolai
sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22
óráig a sportolni vágyó fiatalok
és felnőttek számára bérleti díj
ellenében igénybe vehető.
Tornák
esetén öltözőt biztosítunk! Esti
pályavilágítás van!
Bérleti díj:
Alkalomszerű
használat esetén:
4500
Ft/ óra
Rendszeres
(legalább 10 alkalom) használatnál:
3500
Ft/ óra
Focitornák
esetén a rendszeres használat díját kell
fizetni!
A
bérlési időszakra vonatkozó
térítési díj munkaidőben a
Polgármesteri Hivatal
pénzügyi irodájában fizethető be. A
befizetést igazoló bizonylatot a pálya
használata előtt a gondnoknak be kell mutatni.
Pénztári időn túli használat
díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.
További
információt és időpont egyeztetést
kérni - hétvégi használat esetén is
- Molnár
Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u
137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143
telefonszámon lehet.
Az
esti szentmisék
szept.18 után már 6 órakor kezdődnek.
Szept. 24-e, szent
Jeromosnak, a Biblia nagy tudósához
kapcsolódóan tartjuk a Szentírás
vasárnapja. Ő fordította le a Pápa
megbízásából a teljes
Szentírást az akkori
„világnyelvre” latinra.
A
Pusztaberki Templom Szent Mihály búcsúja,
Szept.29-én lesz. A szentmisét Kovács
József volt Ecsegi plébános atya mutatja be.
Várjuk az oda járni szerető
híveket.
Az
első rózsafüzér ájtatosság okt.
1-én, vasárnap a szentmise előtt lesz. Októberben szerdai napokon a szentolvasót a Kálvária
kápolnánál
végezzük, a szentmisével együtt. (ha már
olyan szépen felújítottuk!)
A rózsafüzért
Hétfő-kedd-szerda: a Kálvária
kápolnánál,
csütörtök-péntek-szombat este az esti
szentmise előtt fél 6-kor a templomban végezzük.
Október 8-én
Mátraverebély-Szentkúti Magyarok
Nagyasszonya búcsú.
Jelentkezni a sekrestyében
szentmisék után, és
Vitéz Tamásnál az IFI házban lehet.
Október 13-án A
Fatimai jelenések 100. évfordulójára
Országos zarándoklat-ra hívnak bennünket, A
Soroksári Fatimai Szűzanya
tiszteletére épült templomhoz. A zarándoklat
okt.13-án, pénteken lesz, a 11
órás ünnepi szentmisét Erdő Péter
bíboros, Esztergom-Budapesti érsek végzi.
Jelentkezni a szentmisék után a sekrestyében, vagy
napközben az IFI házban
Vitéz Tamásnál lehet.
Október 22-én, vasárnap
a
távoli országok hithirdetőire, misszionáriusaira
gondolunk, imával, és pénzbeli
adományainkkal.
Okt. 23-án: NEMZETI ÜNNEPÜNKÖN
a
rózsafűzért és a szentmisét MAGYAR
HAZÁNKÉRT AJÁNLJUK FEL.
Az
Új síremlékek megáldása
október utolsó
vasárnapján okt. 29-én vasárnap du. 3
órakor lesz. - Kérjük
előre bejelenteni a síremlék
megáldás szándékát.
Mindenszentek napja, tehát nov. 1-e SZERDA
parancsolt
ünnep, a szentmisén részt venni lelkiismereti
kötelesség. Nem hivatkozhatunk a
munkára, mert munkaszüneti nap. A temető
látogatás miatt pedig a szentmise ne
maradjon el. ELŐTTE ESTE OKT.
31-ÉN, AZ
UTÓLSÓ Rózsafüzér után
MINDENSZENTEKI ELŐESTI SZENTMISÉT VÉGZÜNK,
másnap,
Nov-1-én fél 9-kor, Pusztaberkiben fél
11-kor lesz ünnepi szentmise.
A
megholtakról nov. 2-án,
csütörtökön reggel 7-kor, és este 6
órakor emlékezünk meg az összes
megholtról.
KERESZTELTÜNK:
20.
Bizouarn Adele (Bizouarn Florent – Sági Orsolya
21.
Bozsó Blanka, Lia (Bozsó Péter – Gerhát
Timea)
22
Farkas Alexa (Farkas Krisztián – Péter Renáta)
23-Dudás
Lia, Márt (Dudás Gábor – Hídvégi
Mária)
HÁZASSÁGKÖTÉS:
9.
/ Aug. 19: Fekete Roland – Dr. Boskó
Izabella
10./
Aug. 26: Kis Zoltán- Lendvai Éva
11./
Aug. 26: Mócsány Roland – Pincze Ágnes
12./
Szept.9: Jakubecz Arnold- Őszi Alexandra
Halottaink:
32.
Varga Imréné, sz.
Szakács Ilona (1931)
33.
Vitéz József (1960)
34.
Vígh Pál (1956)
1. vasárnap -
2. hétfő -
3. kedd
-
4. szerda
-
5. csütörtök - Fábián Ferenc,
felesége Kristók Mária, szüleik,
nagyszüleik és
hozzátartozók
-
Jakubecz Lajos, felesége Kaba Piroska, Csillag István
és szülei
6. péntek -
Kristók János, apósa Mrekvicska Józaef,
felesége Csillag
Mária, Vitéz István, vejük, szüleik
és a család halottaiért
-
Pálinkás István, felesége Csillag
Erzsébet, szüleik és hozzátartozók
-
Szabó János, szülei, anyósa, apósa
és Czinege Ferenc
7. szombat
- Csordás István, felesége Gubik Julianna
20. évforduló, a
Csordás és a Gubik család élő és
elhunyt tagjaiért
-
Makkai József, felesége Kopcsik Borbála 50.
évforduló, 2 veje, a család
halottaiért
-
Szabó Kornél, testvére Olivér,
édesanyjuk Mák Brigitta, Pálinkás
János,
felesége Benyó Erzsébet, élő és
elhunyt hozzátartozókért
8. vasárnap - Szabó János,
szülei, testvére és a Kaba
család halottaiért (Alapítványi)
-
Kaba János, felesége Kordics Mária, Balogh
és Kaba család elhunytjaiért
-
Tóth József, felesége Péter Erzsébet
1. évforduló, fiuk és hozzátartozók
9. hétfő -
10. kedd
-
11. szerda
-
12. csütörtök -
13. péntek - Súth János,
felesége Varga Mária, szüleik, vejük,
élő és
elhunyt családtagok
-
Kovács István, felesége Csillag Mária 2.
évforduló, gyermeke István, Pálinkás
József, felesége Híves Erzsébet, élő
és elhunyt családtagok
-
Kovács István, felesége Mrekvicska
Erzsébet, szüleik, testvéreik, nászuk
Híves
András és hozzátartozók
14. szombat
- Jakubecz János, Jakubecz és Varga család
élő és elhunyt
hozzátartozókért
-
Bozsonyik István, élő és elhunyt családtagok
-
Kovács Ignác, testvére, szülei, apósa,
anyósa, Kovács és Bozsonyik család
élő
és elhunyt hozzátartozóiért
15. vasárnap - Molnár János, szülei, Kaba
és Kristók család élő és elhunyt
hozzátartozóiért
-
Erdős János, szülei, Varga Ignác, felesége
Pistyúr Margit és hozzátartozók
-
Őszi István, 30. évforduló, Zachar János,
10. évforduló és a család élő
és
elhunyt tagjaiért
16. hétfő -
Édesapáért
-
Fábián Jánosné Dósa Erzsébet,
szülei és elhunyt hozzátartozókért
17. kedd
-
18. szerda
- dr. Légrády László 28.
évforduló, a család élő és elhunyt
tagjaiért
19. csütörtök -
20. péntek - Boda János, 2
felesége, szüleik, testvéreik és
hozzátartozók
-
Kovács kökény és Gyurcsek család
halottaiért
-
Mrekvicska János, felesége Krizsan Rozália,
gyermekeik, szüleik, vejük Kovács
István, testvéreik és hozzátartozók
21. szombat
- Zöllei és Horváth család élő
és elhunyt hozzátartozóiért
-
Kalmár István, felesége Fábián
Rozália, fiuk és a család élő és
elhunyt
tagjaiért
-
Hoszpodár Józsefné Szabó Julianna,
szülei, a család élő és elhunyt
tagjaiért
22. vasárnap - Fejes Gáborné Gyurcsek Julianna 1.
évforduló, valamint Mák
Brigitta és gyermekei Szabó Olivér és
Szabó Kornél
-
Pinke Kálmán, felesége Szabóki
Rozália, nászaik, nászasszonyaik, valamint
Mitasz Imre, felesége Szrenka Emerencia, szüleik és
testvéreik
23. hétfő -
24. kedd
-
25. szerda
-
26. csütörtök - Boda Istvánné Csillag Anna,
szülei, anyósa, apósa, násza Zachar
László és a család élő és
elhunyt tagjaiért
27. péntek - Szabó Ignác,
felesége Záhorszki Margit, 3 fiúgyermekük,
menyük
Margit, szüleik, testvéreik és elhunyt
családtagok
-
Pálinkás János 1. évforduló,
testvére Zoltán, édesapjuk, a család
élő és
elhunyt tagjai
-
Kolping család élő és elhunyt tagjaiért
28. szombat
- Szabó János 17. évforduló,
szülei, anyósa és a család
hozzátartozóiért
-
Murányi István, felesége Dombai Erzsébet,
fiuk, menyük, Kristóf Sándor, szülei,
élő és elhunyt hozzátartozók
-
Pásztor János, felesége Antal Ágnes 3.
évforduló, szüleik és elhunyt
hozzátartozók
29. vasárnap - Vitéz Ferenc, felesége Nagy
Erzsébet, szülők, nagyszülők és
hozzátartozók
-
Erdős István, felesége Boda Erzsébet,
szüleik, vejük József, unokáik József
és
István, élő és elhunyt hozzátartozók
-
Percsina Pál, felesége Csernák Margit, fia, veje
és a Percsina és Erdős család
halottaiért
30. hétfő -
31. kedd
-