Alig néhány hete ért véget a 2016-os esztendő. Ahogy egy családban fontos, hogy az elmúlt év fontos eseményeire visszatekintsenek, hálát adjanak az évnek minden ajándékáért és szépségért - úgy gondolom - nagy családunkban, az egyházközségben történtekre, 2016 jelentősebb eseményeire is tekintsünk vissza most néhány mondattal.

Húsvét és karácsonyi ünnepeinkre minden évben háromestés lelkigyakorlattal készülünk fel, sajnos a paphiány miatt egyre nagyobb nehézséget jelent a vendégszónok és gyóntató atya hívása, de hála Istennek ez az elmúlt években még mindig sikerült. Márciusban Berta László Nagyoroszi, Patak és Borsosberény plébánosa jött el közénk, hogy a legnagyobb keresztény ünnepre lelkigyakorlatos elmélkedésével felkészítsen. Az elmélkedés témájául A tékozló fiú történetét választotta.

Urunk menybemenetelének előestéjén Dr. Beer Miklós püspök atya a kétéves előkészület után fiataljainkat a bérmálás szentségében részesítette. Szentháromság vasárnapján harmadik osztályos hittanosaink először fogadták szívükbe Jézust a szentáldozásban. Az Úrnapi szentmisén és körmeneten megmutattuk Jézus iránti szeretetünket és hódolatunkat.

Szent Anna ünnepéhez közeledve a temetői Szent Anna-kápolnánál tarthattuk a szentmisét és áldásban részesülhettek az unokájukkal jelenlévő nagyszülők. A hagyományos balassagyarmati palóc búcsún is képviselték néhányan egyházközségünket. Augusztusban, mint mindig, idén is ragyogó időben tarthattuk meg terményhálaadó szentmisénket és körmenetünket, megköszönve a jó Istennek földünk termését.

A 2016-os esztendő jelentős eseményei közé tartozott, hogy az 1904-ben felszentelt Kálvária-Kápolna és a körülötte található tizennégy stáció a hívek összefogásából teljesen megújulhatott. A kálvária megszentelésére és a búcsú megtartására püspök atyánkat hívtuk, aki örömmel elfogadva meghívásunkat el is jött közénk és megáldotta a szépen megújult kis templomot és a stációkat. A szentmise bemutatására az egész napos eső miatt a templomban került sor. Ha a búcsút nem is, az októberi szentolvasót a hét első három napján a korábbi évekhez hasonlóan a kápolnában tarthattuk. Keddenként a rózsafüzér után a szentmisét is itt mutatta be András atya, jó volt látni, hogy minden héten közel száz testvér jött össze az itt megtartott misére.

Hagyományainkhoz hűen zarándoklatot szerveztünk Mátraverebélyi Szentkútra a Magyarok Nagyasszonya búcsúra.

Templomunk búcsúját mindig a napján tartjuk, nem volt ez másként a mögöttünk hagyott esztendőben sem. Szép számmal megtelt a templomunk a szerda esti búcsúi szentmisére, amit az újonnan kinevezett balassagyarmati plébános atya mutatott be. Velünk együtt ünnepelt az érsekvadkerti esperesi kerület több papja is.

Az adventi hajnali szentmisék jó alkalmak voltak a karácsonyi készületre.

Mint minden évben a 3. adventi vasárnapon közös hálaadó szentmisére hívtuk a jubiláns házaspárokat. A következő személyek voltak azok, akik követendő példát mutattak számunkra: 25 évesek: Dombai Gábor- Murányi Szilvia, GáspárCsaba - Csernák Ilona, Holman László - Hrapan Dóra, Vitéz János - Oravecz Katalin. 50 évesek: Boda Ignác - PásztorMária, Fábián István - Szabó Mária, Valent János - Őszi Ilona. 55 évesek: Jakubecz István - Varga Margit, Nagy Ignác - Molnár Erzsébet. 61 évesek: Jakubecz Mihály - Varga Mária, Káplár István - Borkó Anna,. 63 évesek: Híves Mihály - Pistyúr Erzsébet. 67 évesek: Fábián Ignác - Szabó Ilona.

Ugyanaznap délután tizenkilencedik alkalommal vehettünk részt a karácsonyi hangversenyen, melyről külön tudósítást olvashatunk ebben a számunkban.

December 14-16. között került sor a három napos adventi lelkigyakorlatunkra, melyet Ecseri Pál a balassagyarmati plébánia új káplánja vállalt. Tanítása alapján készült írás külön cikkben olvasható számunkban.

Hitünk erősítését és megvallását segítették a Hősök téri adventi gyertyagyújtások. Minden esetben a templomi adventi koszorúnk lángja lobbantotta lángra a községi koszorú gyertyáit. Az első gyertyát az Egyházközség, a másodikat az Önkormányzat, a harmadikat az önkormányzati intézmények lobbantották lángra szombatonként az esti szentmisét követően rövid ima és műsor keretében. A negyedik gyertya a vasárnapi nagymisét követően kigyulladásával jelezte a karácsony közeledtét. A gyertyagyújtás a térség ünnepévé lett azzal, hogy gitárosaink - kiegészülve balassagyarmati, romhányi, nagyoroszi és helybeli zenészekkel, a karácsonyi hangversenyünk több énekesével - verssel és énekekkel hívták fel a figyelmet a béke napjának közeledtére.

December 22-én két felnőtt testvérünk több hónapos előkészületet követően a beavató szentségekben részesült. További két más felekezethez tartozó testvérünk hitvallást téve vált hívő közösségünk tagjává.

Adj hálát kedves olvasó, hogy ennek az egyházközségnek tagjai lehetsz, ahol épületeink szépségén túl, ünnepeinket szépen megünnepelhetjük és ennyi szép lelki programon vehetünk részt. Adjunk hálát azért, hogy nekünk még van papunk és mindennap részt vehetünk szentmisén, hála Istennek sokan eleget teszünk a szentmisére szóló hívásnak, hétköznap is és vasárnap is. A vasárnapi három misén körülbelül nyolcszáz fő vesz részt, de többen vannak olyanok is híveink közül, akik a pusztaberki szentmisét választják a vasárnap megszentelésére. Hála és köszönet mindenkinek, aki bármi módon hozzájárul templomunknak és annak környékének szépüléséhez, egyházközségünk épüléséhez.

A lelkipásztori beszámolót és az év statisztikai adatait az évégi hálaadáson a plébános atyától ismerhettük meg.

(Tamás, Fotó: Kristók J.)

Vissza az újság tetejére

Életige

„Isten velük fog lakni, és ők az Ő népe lesznek” (vö. Jel 21,3)[1]

Isten igéje ebben a hónapban megszólít bennünket: ha a népéhez akarunk tartozni, hagynunk kell, hogy Ő közöttünk éljen.

 De hogyan lehetséges ez? Mit tegyünk, hogy már itt a földön megízleljük azt a végtelen örömet, amely Isten látásából fakad?

 Pont ezt nyilatkoztatta ki Jézus, éppen ezért jött: részesíteni akart bennünket abban a szeretetben, amely az Atyához fűzi Őt, hogy mi is az Ő szeretet-életüket éljük.

 Mi, keresztények már mostantól kezdve élhetjük ezt a mondatot, és Isten közöttünk lehet. Azonban – ahogy az egyházatyák is megerősítik – vannak bizonyos feltételei ennek. Nagy Szent Bazil szerint Isten akaratát kell követnünk; Aranyszájú Szent János szerint úgy kell szeretnünk, mint Jézus; Studita Szent Teodor a kölcsönös szeretetben látja ezt a feltételt; Origenész pedig azt mondja, hogy a gondolatok és az érzelmek egysége által juthatunk el a szív egységére, „mely jelenvalóvá teszi közöttünk Isten Fiát”[2].

 Jézus tanításából megtudjuk, mit kell tennünk annak érdekében, hogy Isten közöttünk lakjon: „Szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket.” (vö. Jn 13,34) A kölcsönös szeretetben rejlik Isten jelenlétének a titka. „Ha szeretjük egymást, bennünk marad az Isten” (1Jn 4,12), mert „ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” – mondta Jézus (Mt 18,20).

„Isten velük fog lakni, és ők az Ő népe lesznek”

 Nem is olyan távoli, nem is olyan elérhetetlen tehát az a nap, amikor beteljesedik az Ószövetség valamennyi ígérete: „Köztük lesz lakásom, és én az ő Istenük leszek, ők meg az én népem lesznek.” (Ez 37,27)

 Mindez megvalósul Jézusban, aki nemcsak a történelem egy adott korszakában élt, hanem továbbra is jelen van azok között, akik a kölcsönös szeretet új törvénye szerint élnek, vagyis azon norma szerint, amely egy néppé teszi őket, az Isten népévé.

 Ez az életige tehát sürgető felhívás, főként számunkra, keresztények számára, hogy szeretetünkkel tanúságot tegyünk Isten jelenlétéről: „Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” (Jn 13,35) Az így megélt új parancs a feltétele annak, hogy Jézus jelen legyen az emberek között.

 Semmit sem tehetünk, ha nincs biztosítva ez a jelenlét, mert ez ad értelmet annak a természetfölötti testvériségnek, amelyet Jézus az egész emberiség javára hozott a földre.

„Isten velük fog lakni, és ők az Ő népe lesznek”

 Tartozzunk bár különböző egyházi közösségekhez, elsősorban ránk, keresztényekre vár a feladat, hogy bemutassuk a világnak az egyetlen népet sokféle nemzetből és kultúrából, nagyokból és kicsikből, betegekből és egészségesekből. Azt a népet, amelyről el lehet mondani ugyanazt, mint az első keresztényekről: „Nézd, mennyire szeretik egymást; készek az életüket adni egymásért.”

Erre a „csodára” vár az emberiség, hogy tudjon tovább remélni; ez szükséges az előrelépéshez az ökumené területén, hogy a keresztények teljes és látható egysége megvalósuljon.

Korunk „csodája” ez, jobban mondva Jézusé, aki ott lakik övéi között, ha egyek a szeretetben, és így az egész emberiséget az egység felé vezetve képes megváltoztatni a világ folyását.

Vissza az újság tetejére

Karácsonyi Hangverseny 2016

Már 19. alkalommal adott otthont templomunk, hogy a zenét szerető testvéreink, a zene hullámhosszán hangolják át szíveiket a Mennyei kisded érkezésére. Öröm volt látni és hallani, a már rendszeres szereplőként a megszólaltatott művekkel megajándékozó Ember Csaba által vezetett Balassagyarmati Dalegyletet, a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola zenész tanárait, a Gyimesi tanár úr kezei között profivá alakult Pedagóguskórusunkat és Népdalkörünket. Ajándék, igazi karácsonyi ajándék volt számunkra minden felcsendülő dal, mely a gyermek Jézus képét rajzolta szíveinkbe.

Nagy öröm volt számunkra a citerások és a gitáros énekkar szereplése, akik a „profik” között minden elismerést megérdemeltek az előadott művekkel. Előtte, még gondolni sem mertem arra, hogy citera kísérettel is megszólalhat a Csordapásztorok dallama vagy gitár kísérettel nagyon szépen hangzik az Ó gyönyörű szép kezdetű egyházi énekünk.

Nem lehet köszönő szó nélkül hagyni a Petőfi Sándor Általános Iskola Temeláné Csernák Bernadett által vezetett énekkart sem. Ők azok, akik minden évben szereplői hangversenyünknek. A mindig új arcokat felvonultató „CSAPAT” zálogát képezi annak, hogy nem hal ki a zene szeretete Érsekvadkerten.

Köszönjük minden szereplőnek a lélekmelengető műsorszámát, a szervezők és rendezők háttérmunkáját.

Köszönjük támogatóinknak, Boda Istvánnak, Csernák Jánosnak (Cseri), özv Dósa Józsefnénak, Egyházközségnek, Érsekvadkert Jövőjéért Alapítványnak, Fábián Lászlónak, FIDESZ-nek, Halaj TÜZÉP-nek, Horváth Szikvíznek, Kolping családnak, Major Ferencnének, Mede Szerszámszaküzletnek, Nyugat-Nógrád COOP-nak, SZAMOVILL Kft.-nak és a névtelenség homályában lévőknek, hogy 2016-ban is egy jó ügy mellé álltak a Karácsonyi hangversenyben.

Találkozzunk 2017. advent 3. vasárnapján, a huszadikon is!

(Érsekvadkert, 2016.12.12. emjé, fotó Kristók J.)

 Vissza az újság tetejére

Mire nyitott a füled?

Tanmese korunk emberének

Történt egyszer, hogy egy indián sétált egy amerikai nagyváros központjában a nem indián barátjával. Éppen csúcsidő volt, tehát rengetegen nyüzsögtek az utcákon. Az autósok nyomták a dudákat, a taxisok csikorgó kerekekkel fordultak be az utcasarkokon. A város zaja szinte süketítő volt. Egyszer csak megszólalt az indián: Hallok egy tücsköt.

Az nem lehet, mondta a barátja. Ekkora zajban hogy lehetne meghallani egy tücsök hangját?

Biztos vagyok benne, hallottam egy tücsköt! Őrültség, jött a barátja válasza.

Az indián viszont egy kis ideig türelmesen figyelt, majd elindult az út másik oldalára, ahol néhány bokor nőtt. Az ágak között megtalálta a tücsköt. A barátja álla leesett. Ez lehetetlen! Neked természetfölötti hallásod van.

Nem, válaszolta a bennszülött. Az én fülem sem különbözik a tiédtől. A dolog csak azon múlik, hogy mire figyelsz jobban a világban és életed lelki területein.

Ez lehetetlen. Én soha sem hallanék meg egy tücsköt ekkora zajban! Nem lehetetlen, jött azonnal az indián válasza. Az egész csak azon múlik, hogy mi a legfontosabb neked. Figyelj! Bemutatom.

Az indián kivett a zsebéből néhány fémpénz darabot, majd a földre ejtette. Harminc méteres körzetben mindenki megfordult, hogy vajon az érme, ami leesett, nem az övé-e.

Látod már, mire gondoltam? Az egész csak azon múlik, hogy mi az, ami fontos számodra!

(K. Kalendárium 2017.)

Vissza az újság tetejére

Harangok 2016

A 2017. januári megjelenéssel, immár a 26. évfolyam első számát tartod a kezedben, tisztelt Vadkerti Harangok-at olvasó testvérem. (Nyomdászi infó szerint, már csak a Harangok működik.) Hála Istennek a mögöttünk hagyott évben minden hónapban meg tudtunk jelenni nyomtatott formában, valamint informatikai úton egyházközségünk és egyházmegyénk honlapján.

A legelső szó nem lehet másé, mint a köszöneté. Először is köszönet az olvasóinknak, akik száma a maradványpéldányok alapján ugyan csökken, de még így is önfenntartóak maradtunk. Külön köszönet azoknak az olvasóinknak, akik januárban, szeptemberben, októberben és novemberben öt-ötezer forintot tettek a becsületkasszába, ezzel is jelezve, fontos számukra a Vadkerti Harangok.

Köszönet a beküldött írásokért és fotókért, melyek beküldőit legtöbb esetben a cikkeknél meg is neveztünk. Köszönjük a tartalmi és nyelvtani ellenőrzéseket, a nyomdai előkészítést, a nyomda rugalmasságát és a honlapunkon történő megjelenítést.

Néhány adat az újságunk anyagi helyzetéről. 72.290 Ft volt 2015. december 31-én a kasszánkban. A 2016. évi 12 hó x 500 példány nyomdai és járulékos költségeit hiánytalanul és időben ki tudtuk fizetni. 2016. december 31-én 80.310 Ft-tal rendelkezik a Vadkerti Harangok. Ez az összeg a jelzett kisebb nyomdai költség növekedése miatt kéthavi szám megjelenésére garancia. Ezért most sem kérjük az önkéntes adományok növelését, bízva abban, hogy a 2017. év sem marad az ismeretlenség homályában maradó kiemelt támogatók nélkül.

Vissza az újság tetejére

Krisztus - mindenünk

Ha azt akarod, hogy sebed begyógyuljon: Ő az orvos.

Ha segítségre szorulsz: Ő a mindenható.

Ha félsz a haláltól: Ő az élet.

Ha a mennybe vágysz: Ő az út.

Ha menekülsz a sötéttől: Ő a fény.

Ha éhes vagy. Ő az élet kenyere.

(Szent Ambrus)

Vissza az újság tetejére