Vadkerti harangok
2016. december

Kedves Szeretteim!
Szentmiseszándékok 
A Biblia és a csillagok
Sík Sándor: Karácsonyi álom
Ferenc pápa üzenetei XXXIII.rész
Templombúcsú 2016
Atya névnapi köszöntője
Szeretetben élni
Téli nap
Vízkereszti gondolatok
Közérdekű telefonszámok
Vezess bennünket egységre
Újévi köszöntő
Önkormányzati hírek
Ingyenes jogi tanácsadás
Kolping híreink
Híreink




Vissza az előző menüre

Kedves Szeretteim!

Levél Jézustól

Amint jól tudjátok, közeledik a születésnapom. Megtiszteltetés számomra, hogy minden évben ünnepséget rendeztek, és úgy tűnik ez idén is így lesz. Nagyon sok ember vásárol sokat, rengeteg a külön erre az alkalomra szóló rádió- és tévéműsor, hirdetések, reklámok, és a világ minden pontján arról beszélnek, hogy születésnapom egyre közeledik.

Igazán nagyon jó érzés tudni, hogy legalább egyszer az évben sok ember gondol rám. Amint tudjátok, születésnapomra való emlékezés sok évvel ezelőtt kezdődött. Az első időkben még úgy tűnt, hogy az emberek értették, és hálásak voltak mindazért, amit értük tettem, de manapság egyre inkább úgy látszik, hogy alig akad, aki tudja az okát az ünneplésnek.

Mindenhol összejönnek az emberek, családok, barátok, és nagyon kellemesen érzik magukat, de valójában nem tudják, nem értik, és nem is keresik a valódi jelentőségét az ünnepnek.


Emlékszem, az elmúlt évben is hatalmas lakomát rendeztek a tiszteletemre. Az asztal roskadásig tele volt ízletes ételekkel, gyümölcsökkel, édességekkel. Tökéletesen díszített helyiségekben sok-sok gyönyörűen becsomagolt ajándék várta gazdáját. De tudjátok, mi történt? Engem meg sem hívtak! Pedig én voltam az ünnepség díszvendége - mégsem küldtek meghívót. Miattam volt az egész összejövetel, a sok dísz és minden egyéb, és amikor maga az ünneplés elkezdődött, én kívül maradtam, bezárták előttem az ajtót..., pedig be akartam menni, velük lenni, együtt ünnepelni...

Habár az igazság az, hogy mindez nem lepett meg, hiszen az elmúlt néhány évben sokan bezárták előttem az ajtót. Mivel pedig nem hívtak meg, hát úgy döntöttem, hogy titokban megyek be, minden zaj nélkül, és csendesen megállok az egyik sarokban.

Mindenki nagyon jól érezte magát, ittak, ettek, beszélgettek, vicceltek, nevettek, és hatalmas jókedvük volt. Egyszer csak belépett a szobába egy nagydarab, kövér, piros ruhás, fehér szakállas ember azt kiabálva: HO-HO-HO. Leült egy díványra, a gyerekek pedig rohangáltak hozzá: Télapó, Télapó! - mintha ez az egész ünnepség róla szólt volna.

Aztán az emberek körülállták a karácsonyfát, és átölelték egymást. Én is kitártam a karomat, de engem nem ölelt át senki. Aztán nagy várakozással elkezdték osztogatni, és csomagolni az ajándékokat. Végül minden elkelt, és néztem, vajon nekem van-e valami - de nem, én nem kaptam semmit.

Te hogyan éreznéd magad, ha a születésnapodon mindenki kapna ajándékot, csak éppen te nem?

De megértettem, hogy nemkívánatos személy vagyok saját születésnapom emlékünnepén, és csöndesen elhagytam a helyiséget.

És - tudjátok - ez minden évben rosszabb és rosszabb. Az embereket csak az étel, ital, ajándékok, összejövetelek érdeklik, és alig néhányan emlékeznek rám. Pedig én annyira szeretném, ha ezen a karácsonyon beengednének engem az életükbe! Nagyon szeretném, ha felismernék a tényt, hogy több mint 2000 évvel ezelőtt azért jöttem el erre a világra, hogy az életemet adjam értük, hogy megmentsem őket a halálból.

Csak annyit szeretnék, hogy ezt teljes szívvel elhiggyék, és beengedjenek az életükbe.

Még valamit szeretnék megosztani veletek, különösen arra való tekintettel, hogy jó néhányan tudjátok az ünnep igazi értelmét.

Hamarosan lesz egy saját ünnepségem, egy látványos, hatalmas összejövetel, amit soha senki még elképzelni sem volt képes.

Most még dolgozom rajta. Ma küldöm ki a meghívókat - egyet személyesen: Neked.

Tudni szeretném, szándékozol-e részt venni, és foglalhatok-e egy helyet a számodra? Beírhatom-e a nevedet aranybetűkkel a vendégkönyvembe - merthogy csak azok jelenhetnek meg az ünnepségen, akiknek nevei ott szerepelnek.

Akik nem válaszolnak a meghívásra, azok kívül maradnak. Légy felkészült, mert amikor minden kész, te is részese lehetsz az én csodálatos ünnepségemnek.

Hamarosan látjuk egymást!

Szeretlek: Jézus Krisztus (fotó: Urbán E.)

Vissza az újság tetejére

A Biblia és a csillagok

Ha az ember felnéz a csillagos égre, mindig kicsinynek és jelentéktelennek érzi magát. Még inkább így van ez, ha távcsővel teszi ugyanezt, és az ész igazán fel sem tudja fogni sem a végtelenség tényét, sem pedig azt, hogy milliónyi galaxis kering olyan messzeségben, ahonnan a fény is millió év alatt jut el hozzánk - ha ugyan el nem nyeli egy fekete lyuk.


A csillagos ég fölöttünk lassan elforduló kupolája (valójában mi forgunk alatta) Isten titokzatos arca, és a népi képzelet költői módon évezredekig úgy vélte, a csillagok a fekete világtakaró lyukai, melyeken át látszik a mennyország örök világossága. Teres Ágoston jezsuita tudós 2005-ben megjelent könyvének a címe: Biblia és asztronómia – Mágusok és a csillag Máté Evangéliumában. Valamikor régen úgy tanultam a hittanórán, hogy a Biblia képes beszéddel él, vagyis természettudományos szempontból nem lehet az előadott történeteket szó szerint értelmezni. A nagy tekintélyű csillagász, kozmológus 1984 óta a Vatikáni Csillagvizsgáló társasztronómusa azonban világos, tudományos okfejtéssel és szövegelemzéssel kimutatja, hogy a mágusok (nálunk ismertebb nevükön a háromkirályok) valóban egy meghatározott égi jelenség nyomába eredtek, pontosan úgy, ahogy azt Máté Evangéliuma leírja. A tudós szerint Jézus az időszámításunk kezdete előtt (Kr.e.) 7-ben született. Ekkor a Jupiter és a Szaturnusz hónapokon át együtt járt a Halak csillagképében, és végül pályájuk nyugati fordulópontján a zodiákus fény csúcsán álltak, éppen Jeruzsálem és Betlehem délkörében. Ugyanakkor a tavaszi napéjegyenlőség időpontja átment a Kos csillagképéből a Halakba, ami kultúrtörténeti hagyományok szerint új világkorszak kezdetét jelezte. A mágusok a babiloni Marduk-templom tudós csillagászai és papjai voltak, és az evangélium feljegyzései szerint valóban a Jupiter és a Szaturnusz együttállását láthatták, amikor Betlehembe mentek.

A csillagászati, történelmi és kultúrtörténeti összefüggéseket és a Biblia világképét együtt tárgyaló könyv egyebek közt annak is bizonyítéka, hogy a Szentírásba foglalt, sugalmazott írások nem mesék, legendák gyűjteményei, hanem valóságos események pontos ábrázolása a kor nyelvén megfogalmazva. Vagyis a hittudomány és a természettudomány összhangban van, az ember pedig két ellentétes erő vonzásában él, az anyagi-érzéki világ és a szellemi-lelki valóság egymást keresztező áramában. „Ez az emberi lét sajátos keresztje, ami megrázó módon látható lett a megváltó Krisztus keresztjében. A fizikus jó helyen keresi Isten akaratát, és meg is találja azt, s miután megoldotta nehéz matematikai feladatát, megkönnyebbülten néz fel a csillagos égre. A teremtés rendjében világosan látja, hogy nyilvánvaló a teremtő Isten akarata, hogy minden más teremtmény az embert segítse végső céljának elérésében.”

Mostanában sokan hagyatkoznak az asztrológia, a csillagjóslás „tudományára”, az emberiség évezredek óta próbálja kiolvasni sorsát a csillagok állásából. Az asztronómus, a csillagász nem jósol semmit, csak a múltba tekint és pontosan számol. És tudja, Isten mindig ad jeleket, melyeket követnünk kell, de csak rajtunk múlik, valóban követjük-e azokat, ahogyan a háromkirályok követték a betlehemi csillagot, a tudósok hitével és alázatával.

(… Szentmihályi Szabó Péter)

Vissza az újság tetejére

Sík Sándor: Karácsonyi álom

Magyar karácsony fekete-fakója

És minden, ami mostani, múljon,

Száz pici gyertya gyúlatlan gyúljon,

Csillagos álom pelyhes takarója.

Álom, álom karácsonyi álom!

 

Álom, álom. Betlehemben

Kicsike Jézus megszületett.

Szép Szűz Mária, egek ékessége,

Mi bűnös lelkünk egy édessége

Csókkal hajol a jászol tövébe

Kicsi Jézuskára rájanevet.

Édes kicsi Jézus, mindenlátó Jézus,

Ügyefogyott népre, ránk mosolyog

Csilló levegő-égben, boldog fényességben

Nekünk dalolnak angyali karok.

 

Dicsőég, dicsőség mennyben az Istennek,

Békesség, békesség földön az embernek!

Álom, álom. Kegyes kicsi Jézus,

Panaszkodjunk-e teneked?

Okos kicsi Jézus, igazlátó Jézus,

Hiszen te jól tudsz mindeneket!

S te, fényes szép angyalsereg,

A békességet is ismered!

A békesség – te jól tudod - meleg cipő:

És édesanyja a bánsági búza.

A békesség a nagy hegyek nyugalma:

És homlokukat a Tátra koszorúzza.

 

A békesség egy csendes kicsi napsugár talán,

Amely a mély komoly vizek tükrén remeg:

De máshol még nem látják szegény magyar szemek,

Csak Pozsony ős Dunáján, és Szent Anna taván,

A békesség a kassai harangszó,

S a székely falukon a pásztorok miséje

Kétszerte szent!

Dicsőség a magasságban. Kicsi Jézus,

Tedd, hogy legyen békesség idelent!

Dicsőség, dicsőség a magasságoknak

Békesség a földön, békesség, békesség.

Vissza az újság tetejére

Ferenc pápa üzenetei XXXIII.rész

Hitünk magva

Az Istenbe vetett hitünk magvát, szívét jelentik az irgalmasság cselekedetei. Istenben élni a keresztény élet számára olyan, mint a levegővétel. A keresztény Istenben él és hagyja, hogy a Lélek vezesse őt. János apostol óva int attól, hogy mindenféle léleknek higgyünk. Meg kell vizsgálni a lelkeket, hogy vajon Istentől valók-e. Hogyan vizsgálhatjuk meg őket? Nem fantomokról van szó, inkább arról, hogy meglássuk, mi zajlik a szívünkben, mi áll a történések gyökerében. Ez azt jelenti, hogy megvizsgáljuk: Istentől jön-e, vagy az antikrisztustól.

A világiasság az a lelkület, mely eltávolít minket Isten Lelkétől, aki segít, hogy az Úrban éljünk. Mi alapján tudjuk megkülönböztetni a lelkünkben történő dolgok jó vagy rossz mivoltát? János apostol csak egy szempontot jelöl meg rá: „Minden lélek, amely azt vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, Istentől való”. A kritérium tehát a megtestesülés. Sok dolgot érezhetek magamban, akár jó dolgokat, jó ötleteket is. De ha ezek nem visznek el Istenhez, aki testté lett, nem vezetnek el a felebaráthoz, a testvéremhez, akkor nem Istentől valók. Sok lelkipásztori tervet készíthetünk, kitalálhatunk számos új módot arra, hogyan közelítsük meg az embereket, de ha nem járunk az Isten Fia útján, aki emberré lett, hogy velünk együtt zarándokoljon, akkor nem vagyunk a jó lélek útján: az antikrisztus, a világiasság, a világi szemlélet útján járunk. Az életben sok emberrel találkozunk, aki spirituálisnak tűnhet: Micsoda lelki ember ő! – mondjuk, de nem beszélünk az irgalmas cselekedetekről. Miért? Hiszen az irgalmasság cselekedetei jelentik konkrétan a megtestesült Istenfiúba vetett és megvallott hitünket: meglátogatni a betegeket, ételt adni az éhezőnek, gondoskodni a kitaszítottakról… Isten testté lett, hogy azonosuljon velünk. És a szenvedő maga Krisztus, aki szenved, hívja fel figyelmünket a Szentatya.

Ne higgyetek minden léleknek, vigyázzatok! Vizsgáljátok meg a lelkeket, vajon valóban Istentől valók-e? A rászoruló felebarátaink, testvéreink iránti szolgálat, akár egy tanács vagy a másik meghallgatása azt jelzik, hogy a jó lélek útján járunk, vagyis a testté lett isteni Ige útján. Most karácsony tájékán kérjük az Úr kegyelmét, hogy meglássuk, mi történik a szívünkben, készek vagyunk-e a mások iránti szolgálatra, vagy inkább a világ szellemei vezetnek önmagam körül, bezárkózásom, önzéseim és még sok más dolog körül.

(Vatikáni Rádió)

Vissza az újság tetejére

Templombúcsú 2016

Zeng a harang hívó szóval e szép ünnep –Templombúcsúnk – estelén, zengte a hívek sokasága, miközben az ünnepi szentmisét bemutató papság, Győri Csaba, Kelemen Zoltán, Lukács András, Luteránus Péter, Marián Krizan, Tóth Ferenc, Turai János és a ministránsok a templomon át a legszentebb áldozat színhelyére, az oltárhoz érkezett.

A búcsúi szentmisét Turai János atya, a balassagyarmatiak új plébánosa mutatta be, ám a szentmise alatt az adventi készület jegyében nagyüzem volt a gyóntatószékben Horváth József atya jóvoltából.


Mindenki életében döntő pillanat az, amikor meghallja Isten hívását. Az ekkor szabad akaratunkból tett elhatározás nagyban befolyásolja életünket. Kérdés, hogy az élet forrása, Isten mellett tesszük le voksunkat, vagy engedve világ kínálta pillanatnyi örömök csábításának, Istent kizárjuk az életünkből. A döntés mindig rajtunk múlik. Az evangéliumból tudjuk, hogy Péter, János és András az első hívó szóra döntöttek és követték Jézust. Igaz az ő utjaik sem voltak zökkenőmentesek, de a célt sohasem tévesztették el szemük elől. Ránk is rengeteg kísértés leselkedik, ám ha célba akarunk érni, akkor az ő útjukat kell követnünk, amely az örök boldogságba vezet. Péter és András koruk gazdag vidékén, a megélhetést biztosító tó partján lakott. Ezt adták fel a hívó szóra. Gondoljuk csak át életünket! Mi miről tudtunk lemondani a hívó szóra?

Életünk kacskaringós útján, a folyamatos cél felé haladáshoz, a kitartásra nagy szükség van. A „kirakatok” hamiskás csillogása miatt egyre többen eltávolodnak Istentől, amit jól mutat, hogy nyugaton már műemlék templomokat is lebontanak a hitüket elhagyók nagy száma miatt.

Bennünket is, akikben még él a hit ereje, számtalan veszély fenyeget. Ilyen például a kiüresedés, melyet - ha szétnézünk - jól láthatunk a gazdag nyugaton,de egyre erőteljesebben fejti ki hatását nálunk is a globalizálódás zászlója alatt. A gépek (okos telefonok, számítógépek stb.) elvonják egymástól az emberi szót. Alig látni az utcán beszélgetve haladó embereket. Mind a világhálón csüngenek, szinte már létezni sem tudnak nélkülük. Minél jobban elmerülünk a gépek adta lehetőségekben, annál üresebbé válik életünk és mennek tönkre személyes emberi kapcsolataink. Űr keletkezik bennünk, amit csak Isten tud kitölteni, ha Máriát követve mi is befogadjuk az Igét. Ebben van segítségünkre a templom is.

Másik nagy veszély, ami ránk leselkedik, a közösségek szétforgácsolódása, az önzés és a kapzsiság eluralkodása életünkben. A templom a közösség otthona. Ott megtaláljuk a testvért, egymáshoz és az Istenhez is közelebb kerülünk. Ne engedjük, hogy a szekularizáció, az önmegvalósítást és birtoklást szorgalmazó liberalizmus eluralkodjék életünkön. Imádkoznunk kell, hogy megmentsük a világot a széthúzás és az arcnélküliség veszélyétől. Ez a veszély súlyosabb és alattomosabb, mint a tatár és török volt annak idején. A múltbéli veszélyek szembe jöttek az emberrel. Fel tudtunk készülni a védekezésre. A ma emberére leselkedő veszélyek nem szemtől-szembe jönnek, hanem hátba támadnak bennünket. Vedd meg, ha nem is kell, majd eldobod most a tárgyakat, később az emberi kapcsolatokat is. Ebben a helyzetben is egyetlen kapaszkodási pont, az Isten. Vele tudjuk megharcolni a jó harcot. Külső jel ebben a templom, az ég felé mutatva jelzi az irányt, melyet követni érdemes.

Szeressük hát a templomot, ne csak kiemelkedő ünnepeken. Ott Istenbe kapaszkodva erőt meríthetünk ahhoz, hogy egyre jobban tudjunk szeretni embert és Istent egyaránt.

A szentmise végén a most megjelent verssel és virággal köszönte meg az egyházközség a névnapját ünneplő András atyának, hogy immár tíz éve köztünk és velünk munkálkodik az egyházunk új világ és szebb jövő felé haladásában.

(Érsekvadkert, 2016. XI. 30. emjé, fotó Fater)

Vissza az újság tetejére

Atya névnapi köszöntője

Szűz Anyánk hallgasd meg buzgó imánkat,
áld meg minden jóval lelki atyánkat.
Ne engedd, hogy szívét bánat érje,
legyen mindig jó egészsége.
Tele a templom, minden szem ráfigyel,
mikor szentbeszéde után azt mondjuk:
Engedje a jó Isten.
Szavai a szívekhez szólnak,
Istenünk kérünk, Őt megóvjad.
Arra kérjük a Jó Istent és a Szűz Anyát, tartsák meg még sokáig közöttünk András Atyát!

Vissza az újság tetejére

Szeretetben élni


A 2010-ben létrehozott Kolping Borest a hazai borvidékek és borkultúra bemutatását és az igényes kikapcsolódás lehetőségének biztosítását tűzte ki célul, de ennél sokkal többet ad. Lehetőséget teremt a találkozásra, a rohanás nélküli, kedélyes beszélgetésre és a bor csodájának – az estek során már többször hivatkozott Hamvasi gondolat, a dupla átalakulás – megtapasztalására. Ezeket elősegíti az igényesen berendezett környezet, a hangulatvilágítás homálya, a pislákoló mécsesek fénye és a háttérben szóló zene. Idei talkozásunkkor (2016. november 26-án szombat este) Fábián Marcsiék ismét lélekemelő zenével örvendeztettek meg bennünket és tették relatívvá az idő fogalmát.

A harmonikus környezethez pedig idomultak a kínált borok, amelyeket Hangyál Balázs – a pannonhalmi borvidékhez tartozó Nyúl községben gazdálkodó – válogatott össze részünkre. A Hangyál Pincészet – önmeghatározásuk szerint – a családról szól. „Nagyon szeretjük a bor szerepét az életünkben. Olyan dolgokat hozott elő belőlünk, amit más nem idézett volna elő. A legfontosabb dolog számunkra szeretetben élni a családdal, a szőlővel és a borral, ennél többre nincs szükség” - vallják magukról.

Ennek a szemléletnek megfelelő borokat kaptunk. A Pinot blanc, a Chardonnay és a Rajnai rizling letisztult frissességével kiválóan hozták a fajta-jellemző ízeket. A Tramini, Rajnai rizling és Szürkebarát fajták házasításából készített Látomás cuvée valamint a Tramini, Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres és Szürkebarát fajták házasításával egy nagyon szép összhang (Jázmin cuvée) pedig valóban felejthetetlen élményt nyújtott. A zárásként kóstolt Merlot hordóminta pedig betekintést engedett az átalakulásba és egy kiváló bor születésébe.

Hamvas Béla A bor filozófiája című művében így fogalmaz: „Az ivásnak ugyanaz a törvénye, ami a szerelemnek: bármikor, bárhol, bárhogyan. De itt is, ott is minden körülmény fontos.”


A bor és annak természetéhez igazodó környezet egymásra találása a volt ez a borest. Remélhetőleg nem utoljára.

Molnár Arnold, Fotó: Fábián András

Vissza az újság tetejére

Téli nap

Hajnalra kivirítottak a fák az utcánkban. December apó gyönyörködve nézte a látványt, mint mi is. Úgy néztek ki a juharfák, mint tavasszal a virágba borult gyümölcsfák. Nagy fekete szárnyasok röpködtek a fagyos levegőben, kétségbeesetten károgtak, hisz nem is lepkék, hanem varjak voltak.

Mintha menyasszonyok sorakoztak volna fel az utca két oldalán, hogy örök hűséget esküdjenek a párjuknak, s a szél a nászindulót fújta volna. Anya egészen elérzékenyült, apa pedig a fejébe vette, hogy egy csokor jégvirágot visz a legszebb menyasszonynak, de anya kissé csúnyán nézett rá, hát letett erről.

Délben eljött a virághullás ideje. A vörös téli nap sugárujjaival leverte az ágakról a gyönyörű zúzmara-virágot, még a cinkék is zokon vették ezt, hát még mi! Szánkóm alatt a latyak csámcsogott. Be sem húztam a lábi féket, megállt a járgány. A havat felfalta a gonosz só. Hát ezért szorgoskodtak az angyalkák, ezért rázták ki mennyei dunnájukat a gyermekek nagy örömére, hogy ez legyen belőle? Ronda lett az utca. A varjak kórusban fújták, kár. Mintha a számból vették volna ki. A szép ifjú menyasszonyokból szomorú öregasszonyok lettek a hársfák, juharfák.

Bosszankodva vittem le a szánkót a pincébe, ahol Józsi bácsi vidáman danolászott. Mintha nem is olvadt volna el a hó. Az jutott eszembe, hogy karácsonyra maradandó havat kérek a Jézuskától, olyat, amelyik nyárig nem olvad el, és a hóember piros orrával és kék fazék kalapjával vidáman élhet, amíg meg nem hal. Mindjárt meg is írom a Jézuskának kívánságomat. De jaj, én még nem is ismerem a betűket, hogyan fogok én levelet írni? Jézuska persze a gondolataink között is tud olvasni, remélem hát, hogy legközelebb a mi utcánkban nem olvad el a hó, ha már egyszer lehullott.

(Fecske Csaba, KÉ)

 Vissza az újság tetejére

Vízkereszti gondolatok

Vízkereszt ünnepe tartalma szerint talán az egész egyházi év leggazdagabb ünnepe. Miért? Mert attól a puszta ténytől, hogy Isten örök Igéje emberi természetet vesz föl, megtestesül, emberi édesanyától megszületik, itt él, beszél a Földnek egy kis pontján, tanít, meghal, föltámad, tehát ezektől a tényektől rettentő messze van még az, hogy ezek behatoljanak az ember fölismerésébe, ott elkezdjék kifejteni hatásukat, megtérítsék az embert, visszatérítsék Istenhez, és elvezessék az üdvösségre.

Az események sorában sokkal, de sokkal nagyobb, tágabb, beláthatatlanabb eseménysor az, hogy a fölismerésre eljussunk, és hogy Isten nekünk valóban ki is nyilatkoztassa azt a tényt, amely magába véve a dolgok alapjában ott van.


Ezt a nagy távolságot a tény és a fölismerés között éppen az evangéliumban jelzett esemény mutatja legjobban: Heródes meg Jeruzsálem. Heródes megtudta a puszta tényt, hogy a várva-várt, a megjövendölt megérkezik, most kell neki jönnie. És hogyan reagált rá? Milyen mérhetetlen messzi volt még ez az ember attól, hogy igazán fölismerje, hogy mi ennek a ténynek a jelentősége, hogy az üdvösségére fordítsa, hogy megtérjen!

Hasonlóan Jeruzsálem is. A szentíráson, jövendöléseken nevelkedett, páratlanul vallásos választott nép és a teológiailag annyira művelt vezetők, a papi réteg, az írástudói osztály tudta, hogy minek kell történnie: el kell jönnie a Megváltónak. Várták, egész történelmük, egész életük beteljesedésének tekintették, elő voltak készítve.

S mégis… ugye, milyen messze sodródtak attól, hogy azt a megígért, és akkor megvalósult eseményt, a Megváltó jöttét, a maga valóságában fölismerjék, megtérjenek.

Nézzük meg: azóta már közel két évezred múlt el, és minden kor, minden keresztény nemzedék mennyire más és más utat tett meg a Megváltó fölismerésében! Mennyire más és más oldalról próbálták megközelíteni, és közben milyen messze, borzasztó messze tudtak járni keresztény nemzedékek is a Megváltótól, mikor képesek voltak évszázadokon át egymással vitákba bonyolódni és összeveszni, gyűlölködni, kardra, fegyverre menni! Még nemrégen egy, két-, három-, négyszáz évvel ezelőtt is vallásháborúk törtek ki! S most is: keresztény ágazatok, részek hol vannak egymástól, hol vannak az Úr Jézus igazi fölismerésétől, vagy legalább is a fölismerés követésétől?

Tehát látjuk, hogy mennyire külön mozzanata, külön oldala a dolgoknak, hogy megszületik Jézus a júdeai Betlehemben, és hogy a bölcsek elindulnak: eljönnek, fölismerik őt és leborulva imádják.

Fantasztikus, meseszerű a bölcseknek útja is, a fölismerésük útja. Azt jelzi ezzel a Szentírás, hogy Istennek éppen olyan nagy műve ám a hit ajándéka, a hitre elvezetés, a hit létrejöttének a folyamata az emberi lelkekben, mint amilyen nagy titok maga a megtestesülés.

Isten műveli mind a kettőt, természetesen a mi közreműködésünkkel.

Gondoljunk mindnyájan a magunk megtett útjára: hogyan működtünk együtt a kegyelemmel, a lelkünk ajtaján állandóan zörgető, és életünkben jelen levő kegyelemmel? Mária módjára viselkedtünk?

Addig, amíg Máriával megtaláljuk Jézust, amíg Máriába öltözködünk, és karunkra vesszük a Megváltót, nagyon hosszú az út, és nagyon változatos. Mindegyikünknek más az útja a csillag megjelenésétől és föltűnésétől.

A bölcsek 1600 km-es utat tettek meg. Ez reális, tényleges történelmi dolog volt ám! Isten gondviselése azon a vidéken

És mikor Jeruzsálemből a Jaffa kapun elindulva délnyugat irányába fordultak, valóban ott volt, kiszámították pontosan. Meg is maradtak a csillagregiszterek: az akkori kor csillagászati följegyzései pontosan megmaradtak, megtalálták őket.

Jeruzsálemtől délnyugatnak fordulva ott volt a Szaturnusz és a Jupiter egész közel egymáshoz, és a kettő együtt rendkívüli fényességet adott. És pontosan követte az útjukat: mikor Betlehem felé fordultak, ott ragyogott az akkori Betlehem városa fölött a fényes csillag; vezette őket. Az már a kegyelem útja volt bennük, a lelkükben, hogy ők mindezt fölismerték, és hogy imádták, és ajándékokat adtak.

A kegyelem műve volt, hogy ez a három bölcs így eljött és az imádásig eljutott. Mi is, ha visszatekintünk az életünk csodálatos útjára, ahogy nekünk is átragyogott az emberi körülményeinken, szenvedélyeinken, hibáinkon, viszonyainkon, korlátolt fölfogásunkon, vagy akár vallási környezetünk sokszor eltévelyedett gyakorlatán keresztül is. S a társadalmunk, a kereszténynek mondott társadalmunk hibáin is mégis csak átragyogott a Megváltó fölismerése. Aztán eljutottunk a máig: tisztult ez a fölismerés.

Most igazán le tudunk borulni a mi üdvözítő Istenünk előtt. Karunkra tudjuk venni, imádni tudjuk, s Máriával megtaláljuk. Hosszú, hosszú út telt el, és csodáljuk Istennek, a Szentléleknek azt a végtelen kegyelmét, szeretetét, gyöngédségét, amelyen keresztül elvezetett bennünket ide a mai napig.

Úgyhogy valóság ez a Vízkereszt ünnepe az életünkben. Mi karunkra tudjuk venni, és megyünk, két szín alatt megáldozunk, és ezekben a titkokban teljesen egyesülünk a mi Üdvözítőnkkel. A bölcsek se látták magát Istent, csak azt a kis gyermeket látták bespárgázva – ahogy a Szentírás mondja: az akkori szokás szerint pólyába betekerve –, akit Mária adott oda nekik egész egyszerű körülmények között.

Megéljük ezt az ünnepet?

Vagy csak akkor ismerjük fel, amikor már ott fekszünk tehetetlenül, és alig tudjuk megmozdítani a kezünket, mert annyira a kereszthez vagyunk szegezve, akkor is ismerjük föl a mi Megváltónkat és tudjunk boldogan egyesülni vele a kereszten: a te kereszteden vagyok, a tiéd vagyok; egész életem a tiéd, te vezetsz engem arra a végső boldogságra, amelyet szintén megígértél a Szentíráson keresztül…

Megéljük azt, hogy minden nép a Föld minden irányából elindul. És jönnek, jönnek, jönnek azok, akikről nem is gondoltuk volna, hogy ott van a csillag fénye a szívükben. Fölismerték mindenen keresztül Istenüket, jönnek feléje és az életük végén leborulnak.

Ha csak egyetlen pillanat volt is az életükben ez a nagy fölismerés: még volt idejük leborulni Istenük előtt.

Nagy titok ez, amit ma ünneplünk: a kegyelem titka. A mindnyájunk szívében dolgozó kegyelem titka. Boruljunk is le előtte, és áldjuk Istent ezért a nagy, csodálatos művéért. Atyám mindez ideig munkálkodik és én is munkálkodom…

Legyünk mi is valahogy egymás segítségére, legyünk mi is ilyen szép csillagfénnyel telve, hogy ne sötétítsük egymás előtt az utat, mint Heródes próbálta, hanem segítsük egymást a fölismerésben.

A három bölcshöz azóta hányan csatlakoztak már… olyan bölcsek, akiket Isten kegyelme tett bölccsé, hogy fölismerjék a csillagfényeket. Milyen titokzatosak ezek a csillagok, amelyek az embert hitre vezetik! A természetes fényükön messze túl kapcsolódik hozzájuk világosság. Isten által, nem is a csillagban, hanem az értelmünkben, lényünkben gyullad ki ez a fény, amely föltárja előttünk a dolgokat a maguk valóságában; kapcsolatunkat Istennel.

Vissza az újság tetejére

Közérdekű telefonszámok

Fontos tudnivalók! A számok a számjegyzék olvasás napján aktivizálódik. A hívást személyesen kell eszközölni. Senki sem helyettesítheti a hívó személyét. A nap minden percében kezdeményezhető a hívás és a vonal mindig szabad a hívó számára.

Ha szomorú vagy, hívd a Jn 14-et!

Ha hasznosabb szeretnél lenni, hívd a Jn 15-öt!

Ha valaki cserbenhagy, hívd a Zsolt 27-et!

Ha bűnt követtél el, hívd a Zsolt 51-et!

Ha veszélyben vagy, hívd a Zsolt 91-et!

Ha aggódsz valami miatt, hívd a Mt 6: 19-34-et!

Ha honvágyad van, hívd a Zsolt 121-et!

Ha hitednek erőfeszítésre van szüksége, hívd a Zsid 11-et!

Ha magányos vagy, hívd a Zsolt 23-at!

Amikor Istent távolinak érzed, hívd a Zsolt 139-et!

Ha keserű és kritikus lettél, hívd az 1 Kor 13-at!

Ha szeretnél megnyugodni, hívd a Mt 11:25-30 –at!

Ha világ nagyobbnak tűnik Istennél, hívd a Zsolt 90-et!

Ha imáid gyengék és önzőek, hívd a Zsolt 67-et!

Ha bátorításra van szükséged, hívd a Józs 1-et!

Ha depresszióba estél, hívd a Zsolt 27-et!

Ha elveszítetted a bizalmadat az emberekben, hívd az 1 Kor 13-at!

Ha az emberek rosszindulatúnak tűnnek, hívd Jn 15-öt!

Ha elcsüggedtél a munkádban, hívd a Zsolt 126-ot!

(NET-en érkezett)

Vissza az újság tetejére

Vezess bennünket egységre

Egy ima az ökumenikus imahétre

Urunk Jézusunk! Te gyújtottad lángra szívünket, és küldtél vissza az úton testvéreinkhez, ajkainkon az evangélium üzenetével. Segíts meglátnunk, hogy a remény és a parancsolataid iránti engedelmesség egyre jobban munkálja néped egységét. Add, hogy megértsük szavadat. Taníts arra, hogy parancsolataidnak engedelmeskedjünk. Bennünket is vezess a keresztény egységre, melyért sok keresztény testvérünkkel együtt könyörgünk. Ámen.

Vissza az újság tetejére

Újévi köszöntő

Ismét egy esztendő hanyatlik a sírba,

Nézhetünk utána nevetve vagy sírva.

Sokan biz örömest búcsúznak tőle,

Azt várják, hogy különb lesz követője.

Itt állok magam is, azt óhajtom itten,

Jobb időket érjünk, mint az elmúlt évben.

A mezőkön áldást, a hazánkban békét,

Az emberek szívében boldog egyetértést.

Ezért fohászkodunk, ezért ver a szívünk,

Adjon az Úr Isten boldog újesztendőt nékünk.

Vissza az újság tetejére


Önkormányzati hírek

Soron következő ülését közmeghallgatással egybekötve november 28-án tartotta önkormányzatunk képviselő testülete. Az ülésen az alábbi napirendi pontokról tárgyaltunk

  1. Döntés született a Bursa Hungarica pályázatok ügyében. Az önkormányzat és két magánszemély támogatásával három fiatalunk került támogatásra. Neveik az önkormányzat honlapján és az ülés jegyzőkönyvében megismerhetők.
  2. Módosításra került a 73/2016 számon jegyzett pályázatunk abban a tekintetben, hogy annak határokon átnyúló volta miatt az önrészt euróban is meg kellett jelölni. Egyébként a pályázat a víztorony melletti terület játszóparkká alakítását és nemzetközi kerékpár kölcsönzési lehetőség megteremtését foglalja magába, egyben kapcsolódva az Ipoly túlpartjára is elvivő, határokon átnyúló kerékpárút kiépüléséhez is.
  3. Az előző napirendi ponthoz igazodva módosításra került az adott terület (1282/26. Hrsz) beépítettségi lehetősége is.
  4. A 2017. évi költségvetés készítésének elősegítése érdekében községi rendezvénytervet fogadtunk el, melyben minden hónapban szabadidős program részesei lehetnek polgártársaink. Fontos tudni, hogy a be nem tervezett rendezvényekre csak költségvetési módosítással teremthető fedezet!
  5. Személyes kérelemre helyt adott a testület a védőnői körzetek személy szerinti betöltésére, ami megkönnyíti a kiírandó pályázat megoldhatóságát.
  6. Tájékoztatás hangzott el az óvodai ételek minősítésével kapcsolatos ellenőrzés eredményéről, ami az előírások és az elvárások jobb összhangjával megoldható.

Az évi utolsó tervezett ülés 2016. december 6-án volt. A napirendi pontok között beszámolót hallhattunk az I – IX. hó gazdálkodásáról összevetve a tervezett bevételi és kiadási oldalakat. Ezt követően a törvények által ismertek alapján költségvetési koncepcióval foglalkoztunk, amely a 2017. évi tervezés vázát képezi.

Megtárgyalásra került az Arany János Tehetséggondozó Programban indulók támogatása is Három tehetséges nyolcadikosunk kap egyszeri támogatást a sikeres felvételt követő iskolakezdéskor

A negyedik napirendi pontban az Községi Értéktár beszámolóját hallhattuk. Már az ülésen javaslat hangzott el az Érsekvadkertről megjelent négy könyv abban történő rögzítésére. Ne hagyjuk elveszni hagyományainkat! Ezért, ha valakinek régi népszokással, az eleink életét meghatározó eseményről tud, jelezze Réti tanár úrék felé, hogy azok dokumentáltan megmaradhassanak az utókor számára.

A két ülés egyebek tárgykörében elhangzott, hogy nyolc pályázatunk van befogadva. Nagyon jó volna, ha mielőbb döntés születne magasabb szinten akár az óvoda, akár az Ipari parkunk ügyében, de minden megnyert pályázatnak örülni fogunk, hisz az Érsekvadkertet gyarapítja. Ugyancsak jó hír itt az egyebek között, hogy az UFC (iskolánk sportköre) is jelentős MLSZ támogatást kap pályázat útján egy érsekvadkerti születésű építési vállalkozás anyagi támogatásán túl. Ennek megvalósulásával tovább javulnak diákjaink sportolási lehetőségei is.

Vissza az újság tetejére

Ingyenes jogi tanácsadás

A képújságunk mellett ezúton is tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta egy alkalommal, délután öt órától ingyenes jogi tanácsadás van a Polgármesteri Hivatalban.

Közreműködő ügyvéd: dr. Molnár Arnold

Bejelentkezni a 06-20-823-1091 telefonszámon lehet

A következő időpont: 2017. január 16. hétfő

Vissza az újság tetejére

Kolping hírek


Kolping Támogató Szolgálat

FELHÍVÁS

A Kolping Támogató Szolgálat továbbra is várja azok jelentkezését, akik segítségre szorulnak maguk, vagy a ház körüli munkájuk ellátásában. Gépkocsival el tudjuk szállítani kórházba, rendelésre, bevásárolni, rokonlátogatásra, temetői látogatásra és az élet adta egyéb helyekre. Továbbra is foglalkozunk a térség hátrányos helyzetű gyermekeivel, hogy közösséget alkotva tartalmas életet élhessenek.

Telefonszámaink. 06 35 340-228,     06-20-578-0867
Várjuk hívását!  A Támogató Szolgálat vezetője és dolgozói


Vissza az újság tetejére

Műfüves pálya bérlése


 

A Petőfi Sándor Általános Iskola területén lévő műfüves sportpálya az iskolai sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22 óráig a sportolni vágyó fiatalok és felnőttek számára bérleti díj ellenében igénybe vehető.

Tornák esetén öltözőt biztosítunk! Esti pályavilágítás van!

Bérleti díj:

Alkalomszerű használat esetén:                                   4500 Ft/ óra

Rendszeres (legalább 10 alkalom) használatnál:       3500 Ft/ óra

Focitornák esetén a rendszeres használat díját kell fizetni!

A bérlési időszakra vonatkozó térítési díj munkaidőben a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodájában fizethető be. A befizetést igazoló bizonylatot a pálya használata előtt a gondnoknak be kell mutatni. Pénztári időn túli használat díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.

További információt és időpont egyeztetést kérni - hétvégi használat esetén is - Molnár Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u 137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143 telefonszámon lehet.


Vissza az újság tetejére


Egyházközösségi hírek

Emlékeztetőül: Szentmiséink: Karácsony I. napján: éjfélkor,  fél  8 – fél 10 óra  (Pusztaberkiben fél 12)

Karácsony II. napján (26-án. Hétfőn: ): fél 8 és  fél 10  óra a szentmisék időpontja (Pusztaberkiben fél 12)    

 December 31-én szombaton este 6 órakor Szilveszteri Hálaadó szentmise

Éjfélkor rövid szentségimádás, az újév kezdetén Isten áldását kérjük családjainkra, egyházközségünkre, és az egész világra


Január 1. Vasárnap: Újév napja, parancsolt ünnep, az új esztendőt Isten nevében, szentmisével kezdjük, ne súlyos bűnnel, mise mulasztással. Szentmisék: fél 8 - fél 10  (Pusztaberkiben fél 12)

Jan. 6-a, PÉNTEK: Vízkereszt PARANCSOLT ÜNNEPE. Szentmisék reggel 7 és este 6 órakor.  

            A VÍZ megáldását, és keresztségi fogadásunk megújítását Jézus keresztségének napján, jan.8-án, vasárnap végezzük.

Elsőpéntekes betegeket jan.5-én, egy nappal előbb, CSÜTÖRTÖKÖN keressük föl. (Mivel elsőpéntek VIZKERESZT ÜNNEPE!)

 Január 29-én kérem az ebben az évben házasságra készülő fiatalok jelentkezését megbeszélésre a plébánián du. 3 órakor.  

             Január 26-én, csütörtökön este FÉL 6-KOR  a szentségimádást és szentmisét az egyház egységéért ajánljuk fel. Így imádkozunk a Krisztushoz tartozók egységéért.

KERESZTELTÜNK:

             32. Deszpót Balázs (Deszpót Péter- Kralovánszki Erika)

HÁZASSÁGOT KÖTÖTT:

-


HALOTTAINK:

            37. Szabó Pál Ferenc (Pusztaberki, 1947)

            38. Kovács Ferenc (Pusztaberki, 1946)

Vissza az újság tetejére

Szentmiseszándékok

Január

1. vasárnap   -

2. hétfő           -

3. kedd           -

4. szerda        -

5. csütörtök    - Kovácspál János, felesége Tomis Erzsébet, vejük Bartók László, élő és elhunyt hozzátartozókért

6. péntek        - Dombai Gábor 4. évforduló, Dombai és Perle család élő és elhunyt tagjaiért

7. szombat     - Murányi István, felesége Komlós Ilona, szüleik, hozzátartozók, Répássy Lászlóné 2 férje

                        - Hálából

                        - Halaj és Urbán család halottaiért

8. vasárnap   -

9. hétfő           -

10. kedd         -

11. szerda      -

12. csütörtök -

13. péntek     - Boda, Valkó és Beke család élő és elhunyt hozzátartozóiért

                        - Varga Szilárd, felesége Edrős Margit, gyermekeik, vejük Bakó László, élő és elhunyt családtagokért

14. szombat   - Péter István, szülei, testvére János és hozzátartozók, Boda és Kovács család halottaiért

                        - Záhorszki János, a család élő és elhunyt tagjaiért

                        - dr. Boda János, testvérei és elhunyt hozzátartozókért

15. vasárnap - Czinege László 1. évforduló, édesanyja Holman Ilona és nagyszülők

                        - Szakács János, felesége Kovács Rozália, Halaj József, felesége Konopás Mária, fiuk Attila, szüleik, testvéreik

                        - Erdős János, felesége, fiuk, vejük és a család élő és elhunyt tagjaiért

16. hétfő        -

17. kedd         - Bozsonyik Józsefné Mák Ilona 10. évforduló

18. szerda      -

19. csütörtök -

20. péntek     -

21. szombat   - Murányi István, felesége Boda Ilona, gyermekeik és hozzátartozók

                        - Kovács János 5. évforduló, szüleik, nagyszüleik, Berényi István, felesége, nászuk Puruczki józsef és felesége

22. vasárnap - Vincze János, felesége Fábián Mária, szüleik és hozzátartozókért

23. hétfő        -

24. kedd         -

25. szerda      -

26. csütörtök - Szabó János, szülei, testvére, Kaba család elhunyt tagjai (Alapítványi)

27. péntek     - Kolping család élő és elhunyt tagjaiért

28. szombat   - Dósa János 13. évforduló, Dósa és Boda család élő és elhunyt családtagokért

                        - Pálinkás László, felesége, 2 lányuk és 2 vejük

29. vasárnap - Molnár Lajos, felesége Kovács Borbála, menye Erzsébet, szüleik, nagyszüleik

30. hétfő        -

31. kedd         -

 

Vissza az újság tetejére
Vissza az előző menüre