Vadkerti harangok
2019. január


Szent Pál apostol megtérése -Pál fordulása
Szentmiseszándékok 
A Damaszkuszi úton
A szépség egyszerűsége
Hálaadási gondolatok
Új év, új élet
Szent Ágoston
Ne félkjünk a jövőtől!
Örömvasárnapi események
Vadkerti Harangok 2018
Francia borest
A szív tisztasága
Pillanatképek az életünkből
Ingyenes jogi tanácsadás
Kolping híreink
Híreink


Vissza az előző menüre

Szent Pál apostol megtérése - Pál fordulása

A legkisebb az apostolok között – így ír magáról Pál. Nem találta méltónak magát az apostoli címre, mivelhogy korábban vezető szerepet játszott a keresztények üldözésében. Pál, akit ekkor még Saulnak hívtak, az „Úrnak tanítványai ellen lihegve” Damaszkuszba ment; az úton hirtelen nagy fényesség vette körül. Leesett a lóról, és látomásában szózatot hallott: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” Erre ő megkérdezte: „Ki vagy te, Uram?” Az így felelt: „Én vagyok Jézus, akit te üldözöl!” (vö. ApCsel 9,1–31) Az élmény hatása alatt Pál megtért, és a kereszténység nagy térítő apostola lett. A mai ünnep ennek a fordulatnak állít emléket. Megtérésének Krisztus új szószólója névcserével adott nyomatékot. Ettől kezdve a zsidó Saul helyett római nevét, a Paulust használta. A névcsere jelképes értelmű: az eredeti Saul a zsidók szálfatermetű első királya volt, míg a latin paulus jelentése kicsiny. A kistermetű Pál, aki Saulként a legnagyobb volt az üldözők között, az apostolok sorában a legkisebbnek mondta magát.


Akkor tért meg és lett az ősegyház tagja, amikor az kezdett elszakadni a választott néptől, s hozzálátott a birodalom pogány népeinek misszionálásához. A törvénytől függetlenné vált keresztény irányzat teológusa és előharcosa lett.

Mint ismeretes Pál a Szíriát és Kis-Ázsiát összekötő út mentén fekvő Tarzuszban született. Családja Benjamin törzsébe tartozott, ragaszkodtak a zsidó hagyományokhoz. Pál tudatosan a zsidóság szigorú irányzatához, a farizeizmushoz csatlakozott, és sok kortársánál buzgóbban ragaszkodott hozzá. Jól beszélt ugyanakkor görögül is, ismerte a hellén műveltséget és a pogány kultúrákat.

Meghívásával együtt Pál fölismerte, hogy feladata az evangélium hirdetése a pogányok között. A rá jellemző radikalizmussal járta ezt az utat. Jézus minden tanítványánál alkalmasabbá vált arra, hogy a legkülönbözőbb fölfogású és képzettségű emberek nyelvére lefordítsa az evangéliumot. Zsidó volt a zsidóknak, görög a görögöknek. Mindenkinek mindene lett. Megtérése után azonnal megkezdte a missziót, először Arábia területén, Damaszkusztól délkeletre.

A népek szent apostolának életéről – aki „Isten kiválasztott eszközeként” szóval és tettel utat tört az evangéliumnak a világban – tájékoztatást adnak levelei és az Apostolok cselekedetei.

(NET-ről)

Vissza az újság tetejére

A Damaszkuszi úton

Hosszú, poros úton mérges lovas vágtat,

Szemében szenvedély: sötét, gyilkos, lázas...

Keresztények ellen lázadó düh, harag...

Farizeus szélvész, s benne mély indulat...

 

Amott már feltűnik Damaszkusz sok tornya.

A lovas csak vágtat, mindent eltiporva,

Mígnem nagy hirtelen lezuhan a földre...

S vakító fényesség öleli őt körbe.

 

Földöntúli hang szól hozzá a menny felől:

-Saul, Saul, mondd hát, engem miért üldözöl?

A lovas csak bámul, kitől zeng a szózat.

-Ki vagy, Uram? Ki vagy, ki hozzám szólsz, mondd csak!

 

Saul szemeibe izzó Nap tündököl...

-Jézus Krisztus vagyok, akit te üldözöl...

Majd megvakul ekkor egy időre immár.

A Szent hang távozik... Saultól távol száll ...

 

Saul lassan felkel... Tapogatva ébred...

Tekintete sötét, míg a lelke fényes...

Találkozott Vele, Krisztussal... Mily csoda...

S elindul útján a „népek apostola"

 

Bár még nem lát, bár még csak most nő a hitben,

De már átölelte fényével az Isten...

S pogányság-térítő Pál lesz harcos neve.

Az Úr véren szerzett, keresztény gyermeke

(Szné Babik E.)

Vissza az újság tetejére

A szépség egyszerűsége

A világot a szépség tartja fönn, mondta és írta Dosztojevszkij. Megállapítása talán sosem volt annyira időszerű, mint napjainkban, amikor világszerte nem lankadó támadás folyik a szépség ellen. A fegyverkezés elszántan követi az eseményeket, és legkevésbé sem mondható sikertelennek. Egyrészt azért nem, mert igaz, ami igaz, és aki Isten oldalán áll, sosem hazudhat, másrészt kétségtelen, hogy a televízió-, a film-, a zene- és egyáltalán a közműsorgyártó-iparban a rémek vették át a hatalmat, különösen a gyermekek számára készülő adásokban. Az úgynevezett izgalmas filmekkel szoktatják magukhoz a kicsinyeket.

A szépség ellen a gonosz lélek nekivadultan, minden rútságát, bűzét és aljasságát szabadjára eresztve küzd. Ez az a hadszíntér, amit - az általa megformált divatgondolatokkal - pártsemlegesnek szokás álcázni a sajtóban. A harcosok a Gőgös hazugságaiból merítenek erőt, noha tudja, s tudja mindenki, aki akarja s meri tudni, hogy Istenen kívül nincs több lény a Teremtésben, aki képes „összeszedni magát”, vagyis minden tulajdonságát és erejét célja szolgálatába összpontosítani. És aki eddig eljutott, az előtt az is világos, hogy a Mindenhatónak nincsen szüksége erő-összpontosításra és hasonlókra, mert az Úr egy újszülött gondolata is milliószor erősebb a Pokol összes sátánhadánál. Továbbá azért, mert az is világos előtte, hogy a szépség a Teremtő tulajdonsága: a létben ugyanis egyedül Ő szép. Meg művei, amiket alkotott, különösen gyermeke, akibe a lelkét lehelte, az ember. A szeretés ugyanis az ember isteni tulajdonsága, ezért egyedül ő képes a szeretésre, más szóval a szeretet Istenre találás, ismét más szóval a szépség fölismerése. Olyannyira így van ez, hogy szeretet nélkül már nem is tudunk létezni. A szeretetben a Szentháromság önmagából részesíti az embert, aki ha elfogadja e szeretetet, ő maga is legyőzhetetlen és halhatatlan lesz. A szeretetben élő ember átlép a Valóságba.

Mégpedig úgy, hogy elhagyja a győzelem, a siker, a halandóság, a vereség és hasonló képzetek mókuskerekét, és csak arra összpontosítja létét és lényét, Aki Van. Ekkor csak az marad, amit Jézus kérdez János evangéliumának zárófejezete utolsó versében: harmadszor is megkérdezte : „Simon, János fia, szeretsz engem?” Péter elszomorodott, hogy harmadszor is kérdezte: Szeretsz engem? És csak ennyit mondott: „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek téged.” Jézus ismét azt mondta: „Legeltesd juhaimat.”

Mert mi más dolgunk lehet e világon, mint hogy viszontszeressük Jézust, és szolgálatára legyünk a hívek közösségében.

(Czakó Gábor)

Vissza az újság tetejére

Hálaadási gondolatok

Hála és bocsánatkérés kell, hogy legyen a szívünkben az esztendő utolsó óráiban. Hála azért, hogy itt vagyunk, hogy megélhettük a 2018-as esztendő utolsó estéjét. Nagyon sok embertársunkkal még együtt kezdhettük az évet, de már elköltöztek közülünk az Örök Hazába, rájuk is gondoljunk imádságos szeretettel, és azokra is, akik itt élnek közöttünk, de csak lélekben tudnak velünk együtt lenni templomunkban, mert az időskor és a betegség nem teszi lehetővé a közös ünneplést.

Bocsánatkéréssel járuljunk az Úr elé az év utolsó napján, hiszen hányszor tehettünk volna jót, el tudtunk volna jönni szentmisére, de még sem tettük. Meg kell köszönjük a szépet, jót, amit ajándékul kaptunk az esztendő folyamán mind közösségileg és egyénileg. Számos örömteli eseménynek voltunk részesei egyházközségünkben az év folyamán, ezekből emeljünk ki néhányat.

Templomunkat a vasárnapi két szentmisén és a hétköznapi szentmiséken is szépen megtöltjük.

Nagyböjt folyamán szép lelki előkészülettel készültünk húsvét ünnepére, ebben Láng András atya Dunaharaszti-Taksony plébánosa segített bennünket.

Május 6-án Dr. Beer Miklós püspök atyánk 25 fiatal testvérünket részesített a bérmálás szentségében. Május 13-án 27 harmadik osztályos gyermek járult először szentáldozáshoz.

A 2018-as esztendő kiemelkedő eseménye volt, hogy templomunk felszentelésének 275. évfordulóját ünnepeltük. Erről a jeles eseményről fogadalmi napunkon július 31-én Loyolai Szent Ignác ünnepén emlékeztünk meg, ahol az Esztergom-Budapest Főegyházmegye segédpüspökével, Snell Györggyel ünnepelhettünk.

Templomunk búcsúját Balázs András Karancskeszi és Krizsán Zoltán Karancslapujtő plébánosával ünnepelhettük.

Advent idején hajnali szentmisékkel, Szentcsalád járással, Fekete Roland Dorogházi plébános lelkigyakorlatos elmélkedéseivel készülhettünk a karácsony ünnepére. Idén is advent 3. vasárnapján köszönthettük a jubiláns házaspárokat és délután részt vehetünk a Karácsonyi Hangversenyen. Már második éve láthattunk élő betlehemest a Hősök terén, az idei évben felnőttek elevenítették meg előttünk Jézus születésének történetét.

Egyházközségünk élete a számok tükrében:

Keresztelések száma:29

Elsőáldozó volt: 27 gyermek

Bérmálkozó: 25

6 pár kötött házasságot templomunkban.

Betegek szentségében templomunkban 134 fő részesült. Plébános atya 50 alkalommal részesített otthonában időst, beteget a betegek szentségében.

Az év folyamán háznál 374 idős, beteg áldoztatása történt.

Temetések száma: 51, ebből 5 Pusztaberkin volt.

 

A 2018. év végi hálaadáson hallottak alapján összeállította: Vitéz Tamás

Vissza az újság tetejére

Új év, új élet

A kereszténység legnagyobb ajándéka a szeretet mellett minden bizonnyal a reménység. Nincs a világon még egy vallás, amelyben ez ilyen erős és nyilvánvaló. Ezt tükrözi az egyházi év ünnepeinek körforgása is, melynek más az időszámítása, mint a naptárnak. Minden Jézus Krisztusra vonatkozik és Tőle származik. A karácsony szelíd, bensőséges családi ünnep, a szilveszteri vigasság tartalmazza a régi, pogányelemeket. A múlt temetését, a gonosz lelket zajos elriasztását, a még életben lévők féktelen örömét, hogy kaptak még egy esélyt. Ha az ember már a visszaszámlálás idejét éli éveinek számát illetően, riadtan tapasztalja, hogy egyre gyorsabban múlik az idő, mely egyes tudósok szerint nem is létezik, csak a mi számunkra, akik ebben a dimenzióban létezünk, és megpróbáljuk mérni. Vagyis az idő és annak múlása, üteme az észlelőtől függ.

A nehéz idők lassabban múlnak, korunk embere pedig különösen sokat szenved a bizonytalanságtól, viszonylagosságtól, kételkedéstől és bizalmatlanságtól, melynek megélését a természettől és a természetes közösségektől való elszakadás még súlyosabbá tesz. A tudósok egybehangzóan állítják, a modern ember problémái nagyrészt saját tevékenységéből és annak logikátlanságából erednek, mert a civilizációnk zsákutcába jutott, magát a Földet és az életet veszélyezteti. Amennyire ezt lehet tudni, a régebbi korok embere nagyobb biztonságban érezte magát, hiszen az isteni gondviselésre bízta sorsát, pedig körülményei jóval nehezebbek voltak, hiszen a háborúk, éhínségek, járványok, természeti csapások sokkal több embert sújtottak. Talán az adott erőt elődeinknek, hogy nem voltak magányosak, és nem érezték magukat pótolhatatlannak, életüket pedig egyszerinek. A feltámadás reménye és bizonyossága átjárta egész létezésüket, ezért voltak képesek vértanúságot vállalni, harcolni a hazáért, vállalva olyan megpróbáltatásokat, melytől a mai, elpuhult ember már irtózik.

Miközben ideológiák és filozófiák tévtanai ígértek földi boldogságot a hiszékeny embereknek, a keresztény életszemlélet a maga józan, kiszámítható és logikus bölcsességében fennmaradt, és tovább erősödött minden gonosz erő és elnyomás ellenére. Most Magyarország végre visszatér ehhez bölcsességhez, melynek államát és fennmaradását köszönheti. Rengeteg időt vesztettünk, vesztegettünk el, abban a történelmi léptékben mérve is, melyet az egyén már nem foghat át, csak az egymást váltó nemzedék. Fájdalmas lecke volt, de be kellett látnunk, ábrándnak bizonyult minden igyekezet, amely - ahogyan hirdették - a haladást, a fejlődést szolgálta. Maga az emberi természet semmit sem változott, csak a fogalmakat írtuk át a liberális pénzuralom diktátuma szerint. A háborút most békefenntartásnak, az uzsorást bankárnak, a népnyomorítást reformnak nevezzük, a mai rabszolgák pedig annyiban különböznek a régiektől, hogy szabadnak gondolják magukat.

Amikor boldog új évet kívánunk egymásnak, már el sem tűnődünk, mit jelent a boldogság: pillanatot, órát, évet? Földi vagy mennyei boldogságot? „Hol a boldogság mostanában?” - kérdezte Petőfi Sándor; s meg is felel rá: „barátságos, meleg szobában”. Talán valóban ennyi is elég lenne sok embertársunknak a boldogsághoz.

Isten adjon erőt mindnyájunknak, hogy az égi boldogsághoz is közelebb jussunk!

(USzSzP)

Vissza az újság tetejére

Szent Ágnes

Via Nomentanán temploma áll ma is,

szűzi vértanú volt, aki sosem hamis.

Mert 300 körül életének árán

sem tagadta Jézust, eme drága bárány.

 

Róma tiszteli még e tiszta hajadont,

Ki átfénylik most is oly sok évszázadon...

Hisz' Ágnes, a gyermek, vállalta a halált...

Tizenkét évesen hite mellett kiállt.

 

Bátorsága példa. Mély volt a kín kútja...

Bármit tettek vele, bízott, Isten tudja...

Vért hullajtva győzött hóhérai felett,

s e keresztény vérből sok hajtás született...

 

(Szné Babik E.)

Vissza az újság tetejére

Ne féljetek a jövőtől!

Krisztus által hinni tudtok a jövőben, akkor is, ha nem tudjátok felismerni még a körvonalait sem. Ti az Úrra bízhatjátok magatokat a jövőben is, és így felülkerekedhettek a bátortalanságokon, amit a feladat nehézségével és a jutalom értékével szemben éreztek. Az emmaiszi úton megrémült tanítványoknak azt mondta az Úr: „Nem ezeket kellett elszenvednie Krisztusnak, hogy bemehessen dicsőségébe?” Az felteszi nektek is ugyanezt a kérdést. Ezért ne féljetek odaszentelni az életeteket békében és igazságban, mert ti tudjátok, hogy az Úr veletek van minden utatokon!

(Szent II. János Pál pápa)

Vissza az újság tetejére

Örömvasárnapi események

Mindig reménykeltő ünnep, amikor örömvasárnapján a jubiláns házaspárok szentmise keretében is hálát adnak Istennek az együtt töltött éveikért. Az együtt ünneplésük számunkra példa arra, hogy a szeretet mindent legyőz és a holtomiglan holtáiglan ígéret nem teljesíthetetlen feladat, még akkor sem, ha a mai világ ezzel kapcsolatos sugallata az ellenkezőjét igyekszik követendő például elénk adni.


Köszönjük a fotón látható pároknak, így Paulicsek Imre - Kordics Ilona (25. évforduló) ,Guba Sándor - Jakubecz Mária, Fábián János - Szabó Ilona, Kissimon Sándor - Bozsonyík Mária, Szabó János - Halaj Mária, Vitéz János - Szabó Erzsébet, Vitéz János - Szabó Mária (50. évforduló), Csillik Balázs - Őszi Erzsébet, Czinege István - Pistyúr Mária, Kordics József - Halaj Ilona, Szabó István - Hrapan Margit (60. évforduló) és Csáki Mihály - Gyurkovics Mária (68. évforduló) életükkel és hitvallásukkal követendő például szolgáltak számunkra.

A délután sem maradt a tétlenség homályában, mert fél öttől immár 21. alkalommal a zene szárnyain közeledhettünk a Mennyei Kisded fel a karácsonyi hangversenyünkön.

Az általános iskolánk énekkara nyitotta meg a fellépők sorát. A tiszta gyermekhangok hatására talán még a rózsák is kinyíltak tudatunkban e fázós délutánon. Dalaikkal a hallgatóság vastapsát váltották ki már első fellépőként is.

Iskolásainkat a Gitáros énekkarunk követte műsorszámaival. A hegyen épült város, a Csillag és a jászol a közeledő ünnep szépségét varázsolta lelki szemeink elé.

A Népdalkörünk vette át a fellépők stafétabotját. Szépen zengő dallamaikkal a karácsony misztériumát járták körül, felhívva a figyelmünket arra, hogy nem valami, hanem VALAKI jön rövidesen közénk.

Negyedikként Párizs Judit ajándékozott meg bennünket egy Puccini Turandott operarészlettel, amely ismét üde színfoltjaként növelte a hangversenyünk értékét, egyben megosztotta velünk a zenében rejlő kincseket.

A szólószámot hangversenyeink elengedhetetlen csapata, a Balassagyarmati Dalegylet dalai követték. Minden daluk (még a Kolping házi ráadás is) hatalmas lelki élménnyel gazdagított bennünket, melynet élére Wolf Péter Ave Máriája kívánkozik.

A kórust követően a gitár húrjairól felcsendülő dallamok Fábián Annamária tolmácsolásában repítettek minket a béke és nyugalom világába.

A zene nem ismer határokat. Erről tett tanúságot az Ipolyság térségéből érkezett Amicorum Vegyeskar ajándék énekcsokra is. A felcsendülő művek a közelgő karácsonyra irányították figyelmünket, szőnyeg alá sodorva a mindennapi politikai acsarkodást.

Zenei blokk következett ezután. Híves Boglárka, Híves István és Kósa József tolmácsolásában egy Vivaldi darab, a Domine Deus a szívek legmélyebb rejtekeibe is képes volt itt behatolni.

Hangversenyünk nem maradhat vers nélkül. Így történt ez most is. Halaj Zsófia, aki egyébként a konferálást is magára vállalta, a Legyen mindig karácsony című versel szólított fel bennünket a karácsony szellemének egész évre történő kiterjesztésére.

Pedagóguskórusunk egy XV. századi karácsonyi dallal nyitotta meg műsorát, majd Kodály Esti dalával és Gounod C-dúr mise részletével terelte figyelmünket a karácsony lényegére, a Kisded érkezésére.


A hangverseny zárásaként a fellépők közös műsora következett. Előadásukban a Most keljetek fel című dal szerepelt, ami azt az üzenetet sugározta felénk, hogy „Betlehembe” mindannyiunknak kötelessége elindulni, hogy a pásztorok társaságában mi is találkozhassunk Máriával és a Kisjézussal.

A műsor véget ért. Ám a dallamok szíveinkben tovább élnek. Ezért köszönjük minden szereplőnek a tartalmas műsort, ami igazi öröm vasárnapot varázsolt közénk.

A szereplők mellett köszönet jár a „háttérben” tevékenykedőknek is, hisz munkájukkal járultak hozzá a nagy városok számára is megirigyelendő Karácsonyi hangversenyünk sikeréhez.

Végül, de nem utolsó sorban támogatóinknak is köszönjük, hogy nagylelkű adományaikkal megteremtették a rendezvény anyagi hátterét. Buzdítva a 22. (jövő karácsonyi) hangversenyünk leendő támogatására ebben az évben az alábbi személyek és cégek álltak hangversenyünk mögé:

özv. Dósa Józsefné, Csernák János (Cseri), Egyházközség, Érsekvadkert Jövőjéért Alapítvány, Halaj Tüzép, Horváth Szikvíz, Kolping Üdülési Alapítvány, Kolping Család Egyesület, Kristók János, özv. Major Ferencné, Nyugat-Nógrád COOP Zrt, Szamovill Kft. (Kisáruház)

(2016.12.16. emjé , Fotó: Kristók J.)

Vissza az újság tetejére

Vadkerti Harangok 2018

Múlnak az évek, amit az újságunk is jelez azzal, hogy immár a 28. évfolyam első számát tarthatja kezében minden kedves olvasónk. Hála Istennek a kihelyezett becsületkasszába elhelyezett forintjaik - jelentős társadalmi munkával - lehetővé tették, hogy minden hónapban 500 példányban meg tudott jelenni, nyomot hagyva egyházközségünkről a történelemben.

Az első szó tehát a köszöneté. Legelőször köszönjük minden olvasónknak, akik minden hónap végén már várják a Harangok megjelenését. Támogatásuk minden hónapban megteremtette a megjelenés költségeit, melyek 2019. januártól a nyomdai és egyéb segédanyagok beszerzési költségei miatt 7% körül fognak emelkedni. Külön köszönet azoknak a testvéreknek, akik februárban, júniusban, augusztusban, szeptemberben, novemberben és decemberben 2000-5000 Ft-tal (28.000Ft) járultak hozzá a stabilitásunkhoz. Támogatásuk eredményeként a 2017. évi 80.180 Ft maradvány összegünk 2018. december 31-én 95.515 Ft-ban realizálódott, ami kéthavi megjelenési költséget fed le.

Köszönet jár minden beküldött írásért és fotóért, melyek nélkül nem is lehetne sajátunk ez az újság. A neveiket nem sorolnám most fel, hisz a megjelent írásoknál azok rendszeresen olvashatók.

Köszönet jár azoknak is, akik neve ugyan nem jelenik meg a lapunkban, amit most, a számadás keretében pótolunk. Köszönjük András atyának az egyházközségi híreket és az Ez történt rovatot, valamint a tartami ellenőrzéseit. A kántor urat is megilleti a köszönet, hisz a miseszándékok összesítője az ő keze munkája minden hónapban. Köszönet jár Pálinkás Katalin tanárnőnek, aki a szövegek nyelvtani helyességét ellenőrzi a szerkesztésbe kerülés előtt. Köszönet jár Fábián Istvánnak, aki a 27 év összes számát megformázva előkészítette a nyomdai kiadáshoz. Köszönet jár Horváth Zoltán nyomdásznak is, aki a hó végi megjelenést még szabadnapi munkával is biztosította, ha valami probléma adódott a mi oldalunkon. Köszönjük Barák Barnáéknak, hogy számaink hosszú ideje és visszamenőleg is, színes fotók kíséretében olvashatóak az Egyházközség honlapján.

Még egyszer köszönet mindenkinek, aki bármivel is segítette a Vadkerti Harangok tartalommal megtöltését. Legyen ez a köszönet egyben bátorítás is minden eseményt szervező felé azzal, hogy rövid tájékoztatójukkal lapunkban is osszák meg a rendezvény tartalmát, hogy cikkeikkel kilépve az öncélú rendezvények homályából, még vadkertibbé tegyék a Vadkerti Harangokat!

(emjé 2019. 01. 03.)

Plébánosi hozzáadás:

Nyilván Molnár János testvérünk önmagának nem mond köszönetet, ezt nekünk kell megtennünk. – Ő köszönetet mond Annak, akitől ennyi éven át lelkesedést, áldozatkészséget, kitartást kapott, Istennek. – Vele köszönjük, hogy összefogja, összeszervezi, kierőszakolja, hogy minden hónapban kézbe vehessük a mi Újságunkat. – A legnagyobb köszönet, ha elfogy, és otthon olvasva lelkiekben gyarapodunk. Sok idős asztalán látom, akik szívesen lapozzák, és a miseszándékoknál nyitva elárulják, hogy velünk együtt gondolnak azokra, akik hozzánk tartoztak, és akik felé mi is tartunk. János! Áldjon meg az Isten, és serkents minket is kitartásra, hogy azok a Harangok még sokáig hirdessék a lelkipásztorral együtt az Isten Üzenetét.

(2019.01.09. András atya)

Vissza az újság tetejére

Francia borest


A 2010-ben létrehozott Kolping Borest a hazai borvidékek és borkultúra bemutatását és az igényes kikapcsolódás lehetőségének biztosítását tűzte ki célul. De emellett - ami talán sokkal fontosabb - lehetőséget teremt a találkozásra, a rohanás nélküli, kedélyes beszélgetésre és a bor csodájának megtapasztalására.

Rohanó, felfokozott világunkban az első benyomások felértékelődtek, a döntések, a vélemények gyorsan születnek sokszor elhamarkodva. Az igényesen berendezett környezet, a hangulatvilágítás homálya, a pislákoló mécsesek fénye és a háttérben szóló zene segít abban, hogy egymásra jobban figyeljünk, emellett a borok kóstolására is idő hagyva lehetővé teszi, hogy az íz mellett az illatra és a közvetített hangulatra, érzésre is kiterjedjen érzékelésünk.

Több szempontból is különleges volt a 2018. november 17-én este megtartott találkozásunk.

A Boresetek történetében első alkalommal nem hazai, hanem francia borok szerepeltek az itallapon. Ennek apropóját az adta, hogy Fábián Balázs ifjú kolpingos testvérünk az elmúlt (tan)évet a vendéglátásban és konyhaművészetben elmélyedve Franciaországban töltötte, így az általa válogatott és beszerzett borok kerültek most terítékre.

A háttérben szóló sanzonok és a borokat kísérő - bort és borvidéket bemutató - vetítések, személyes történetek pedig valódi „franciás” hangulatot teremtettek. A borokhoz illő sajtok kínálása pedig gasztronómiailag is különlegessé tette a kóstolást.

Az est különleges volt azonban abból a szempontból is, hogy a szervezők csapatához új korosztály társult, ők a - remélhetőleg hosszú távú - folytatás letéteményesei. Nemcsak a borászok mellett nő fel egy ifjú generáció, új lendülettel és ötletekkel…

Az est igazi, új élményeket adó kirándulás volt, de mint a mondás is tartja: mindenütt jó, de legjobb otthon. A szívünk a magyar borokhoz húz.

(Molnár Arnold, fotó Kristók János)

Vissza az újság tetejére

A szív tisztasága

Pilinszky Jánostól származnak a következő gondolatok: „Minden bűn oka a szeretet hiánya, az önzés, az ember kiválása a tiszta jóból, lázadása Isten ellen. Enélkül tulajdonképpen nincs is bűn. Mivel pedig a bűn mindig a szeretet elleni vétek, ezért orvosolni is egyedül a szeretet síkján lehet. A bánat egyedül abból a felismerésből fakadhat, hogy vétettünk bármit is, lényege szerint mindig a szeretet ellen vétettünk. Aki ezt világosan látja, már megbánta bűneit. Enélkül viszont nincs bánat, csak félelem és szégyen van.”

E gondolatok jól megvilágítják a bűn forrását, gyökerét, a szeretet hiányát. Jézus is ezt kéri számon az írástudóktól és farizeusoktól. A vitát nem ő kezdeményezi, hanem az említett vallási csoportok képviselői, akik nehezményezik, hogy Jézus tanítványai nem tartják meg pontosan a mózesi törvényben meghatározott tisztasági előírásokat. Márk evangélista szükségesnek tartja, hogy mindjárt az elején megmagyarázza a zsidó tisztasági hagyományokat, vélhetően azért, mert írását nem zsidó származásúaknak szánta. Az ő magyarázata alapján úgy tűnik, hogy az étkezés előtti kézmosás egy külső cselekedet, amelynek főként egészségügyi oka van. A valóságban azonban többről van szó. A zsidó vallásban a tisztasági előírások és más törvények megtartása vagy meg nem tartása közvetlenül érinti az Istennel való kapcsolatot. Tisztának az számít, ami Istennek tetsző, az ő akaratának megfelelő, azaz megerősíti az ember kapcsolatát Istennel. Ezzel szemben tisztátalan mindaz, ami ellenkezik Isten akaratával, eltávolítja az embert Istentől.

A farizeusok azt kérik tehát számon Jézustól, hogy rabbiként, tanítóként, miért nem gondoskodik arról, hogy tanítványai megtartsák a törvényeket, hiszen a Mesternek felelősséget kell vállalnia minden tanítványáért. Válaszában Jézus nagyon határozottan és keményen bírálja a kérdezőket, mégpedig nem is vélekedésük, törvényértelmezésük, hanem magatartásuk miatt. Bíráló szavai szerint a farizeusok vallásossága teljesen kiüresedett, amely abból fakad, hogy rosszul értelmezik a törvényeket és nem értik a törvények mögött meghúzódó isteni szándékot. Aztán Izajás prófétát idézi, aki által Isten kimondja: „Ez a nép ajkával tisztel engem, ám a szíve távol van tőlem.”

Érdemes felfigyelnünk arra, hogy a Jézushoz érkező farizeusok és írástudók azt követően, hogy felteszik kérdésüket, többé nem jutnak szóhoz, a vita folyamán nem szólalnak meg. Mindvégig Jézus beszél, aki szavait először kifejezetten nekik, majd további figyelmeztetéseit, tanácsait a néphez intézi. A farizeusok hallgatása nem azt jelenti, hogy egyetértenek Jézus kijelentéseivel és elismerik saját hibáikat, hanem ezzel szemlélteti az evangélista, hogy a vitában egyértelműen Jézusnak van igaza, egyedül az ő törvényértelmezése a helyes.

Jézus válasza a külső tisztaságtól a szív tisztasága felé halad, azaz visszavezeti a hallgatóságot a törvény eredeti értelméhez. Az embernek ügyelnie kell szívének tisztaságára. Hogyan értelmezhető ez a kijelentés? Mi az értelme, hiszen a szívet nem lehet vízzel megmosni, megtisztítani, miként más testrészeinket, például a kezünket? A szív tisztasága azt jelenti, hogy nincs benne helye a bűnnek, mert a bűn eltávolítja a szívet és nyilvánvalóan az egész embert Istentől. A bűnt kell távol tartanunk magunktól, hogy szívünkben csak a szeretetnek legyen helye.

© Horváth István Sándor

Vissza az újság tetejére

Pillanatképek az életünkből

Már hagyománnyá vált Érsekvadkerten, hogy az advent szombat estéin a templomi adventi koszorú lángja egy- egy intézmény szervezésében előadott műsor keretében lobbantja lángra a Hősök terén álló települési koszorú egy-egy gyertyáját.

Ennek csúcsát adventnegyedik szombatja jelentette, hiszen az idén is volt élő betlehemünk, melyről a pásztorok bárányinak hangja is tanúskodott. Külön öröm volt a csoportképen látható testvérek ajándékából részesedni, melyben a Kisded születésének körülményeit varázsolták szemünk elé. Többször vetettem pillantást a lassító átmenő forgalomból feléjük irányuló, csodálkozó arcokra. Hát ilyen is lehetséges, gondolhatták többen. Igen. Lehetséges, csak merni és akarni kell! Köszönjük a történelmi tényt elénk állító műsort, hisz addig, míg ilyen eseménnyel számolhatunk a jövőben, nem kell félni attól, hogy valamelyik gazdátlan lakóház helyén mecset épüljön.


Gyertyák gyulladtak ki a templomi, a községi adventi koszorún. De gyertyák gyulladtak több otthonban is. Az otthoniakak élére kívánkozik az, amikor minden alkalommal más családnál összegyűlve szülők és kisgyermekeik, imaközösséget (volt ahol 40 fölött voltak együtt) alkotva gyertyagyújtással emlékeztek a közelgő eseményre.

Beke Krisztián szervezésében ebben az évben is megvalósult az „Egy doboz jótett” akció. 63 db ajándékcsomag gyűlt össze december 14-ig, melyeket önkéntes felnőttek rendszereztek és juttattak el 31 családhoz, hogy a rászorultak gyermekeinek karácsonya boldogabb legyen. Az átvevők és gyermekeik őszinte mosolya megerősítette bennünk, hogy adni és örömet szerezni jó! Köszönet mindenkinek, aki hozzá tudott járulni ehhez a megmozduláshoz.

Múlnak az évek, s mi újra együtt lépünk már – ez motiválta a szilvesztert kisebb nagyobb közösségben ünneplőket, hogy éjfél előtt a templomban találkozva, Isten színe előtt mondjanak köszönetet a Teremtőnek a letűnő év minden ajándékáért, és társként meghívják Őt 2019-beni tevékenységükhöz. Rövid imák, csönd, a magyar és a székely himnusz éneklése identitásukat megvalló közösséggé formálta a padsorokat megtöltő együtt imádkozókat.

(emjé, fotó Kristók J.)

Vissza az újság tetejére

Ingyenes jogi tanácsadás

A képújságunk mellett ezúton is tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta egy alkalommal, délután öt órától ingyenes jogi tanácsadás van a Polgármesteri Hivatalban.

Közreműködő ügyvéd: dr. Molnár Arnold

Bejelentkezni a 06-20-823-1091 telefonszámon lehet

A következő időpont: 2019. február 18. hétfő

Vissza az újság tetejére

Kolping hírek


Az éves programjaink még egyeztetés alatt állnak. Ám vannak fix pontok, amelyek nem engedik meg a „gittegyletté” válást és lelkiségi meghatározóivá válnak az egyesületi életnek.

Ilyen a hónap általában első keddjén este 7-től a Berta László atya által összefogott Bibliaóra. Témaként a következő vasárnapi evangéliumi részt beszéljük át közösen.

A következő időpont: február 5., kedd este7 órától.

Péntek esténként az esti szentmisét követően Gitáros énekkari próbák vannak a Kolping házban. Szívesen látnak új arcokat, akik hangjukkal is szolgálni akarják Isten dicsőségét.

Az országos lelkigyakorlat 2019. március 9-én, Szegeden lesz. A lelki nap vezetője Kisrigó László megyéspüspök atya lesz. Részletekről a pontos program megjelenésével tudunk beszámolni.

A részvételek tervezhetősége végett már előre jelezzük, hogy az első félévben az alábbi napokon lesznek Kolping szándékkal szentmisék: február 22., március 29., május 31. Áprilisban (húsvét) és júniusban (aranymise) az egyházközség ünnepeihez pedig aktivitásunkkal járuljunk hozzá!

Kolping Támogató Szolgálat


FELHÍVÁS

A Kolping Támogató Szolgálat továbbra is várja azok jelentkezését, akik segítségre szorulnak maguk, vagy a ház körüli munkájuk ellátásában. Gépkocsival el tudjuk szállítani kórházba, rendelésre, bevásárolni, rokonlátogatásra, temetői látogatásra és az élet adta egyéb helyekre. Továbbra is foglalkozunk a térség hátrányos helyzetű gyermekeivel, hogy közösséget alkotva tartalmas életet élhessenek.

Telefonszámaink. 06 35 340-228,     06-20-578-0867
Várjuk hívását!  A Támogató Szolgálat vezetője és dolgozói

Vissza az újság tetejére

Műfüves pálya bérlése


 

A Petőfi Sándor Általános Iskola területén lévő műfüves sportpálya az iskolai sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22 óráig a sportolni vágyó fiatalok és felnőttek számára bérleti díj ellenében igénybe vehető.

Tornák esetén öltözőt biztosítunk! Esti pályavilágítás van!

Bérleti díj:

Alkalomszerű használat esetén:                                   4500 Ft/ óra

Rendszeres (legalább 10 alkalom) használatnál:       3500 Ft/ óra

Focitornák esetén a rendszeres használat díját kell fizetni!

A bérlési időszakra vonatkozó térítési díj munkaidőben a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodájában fizethető be. A befizetést igazoló bizonylatot a pálya használata előtt a gondnoknak be kell mutatni. Pénztári időn túli használat díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.

További információt és időpont egyeztetést kérni - hétvégi használat esetén is - Molnár Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u 137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143 telefonszámon lehet.


Vissza az újság tetejére

Egyházközösségi hírek

 

Január 20-án várom az ebben az évben házasságra készülő fiatalok jelentkezését a plébánián du. 3 órakor.  
Febr. 2-a,  Szombat:  Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. De. fél 9- kor   és este 6 órakor lesz szentmise. Mindkét szent­mise elején GYERTYASZENTELÉSSEL. A szombat esti szentmise vasárnapra előesti szentmise.   
Február 3. Vasárnap  Szent Balázs püspök ünnepén, közös áldással, könyörgéssel kérjük, bajainkban segítségét. 
Febr.11-e a Szűzanya Lourdes-i megjelenésének napja. Előtte szokásos módon végezzük a Lourdes-i kilencedet.  
Február 24-én, Vasárnap lesz gyűjtés a Katolikus iskolák támogatására.


KERESZTELTÜNK:
   

            1./ 2019: Bíró Györgyné, szül. Zöllei Erzsébet (1962)

            2./ Kovács János (1949)

            3./ Saját Józsefné, szül. Hriech Erzsébet ( 1932)      

            4./ Ferencsik Józsefné, szül. Pinke Mária (1925)

            5./ Kovács Józsefné, szül. Kruzslik Ilona (1935)

            6./ Kordics József (1965)

HÁZASSÁGKÖTÉS:   

    -

Halottaink:               

            49/2018: Madaczki Jánosné, szül. Gulyás Margit (1938)

            50/2018: Stvorecz Mihály (1943)

            51/2018: Molnár József (1946)

Vissza az újság tetejére

Szentmiseszándékok

Február

1. péntek        -

2. szombat     - Záhorszki József, szülei, vejei, apósa, anyósa, Záhorszki, Boda és Jakubecz család halottaiért

                        - Balogh János, felesége Pistyur Emerencia, élő és elhunyt családtagok, Tokodi László és a család élő és elhunyt tagjai

                        - Zachar Ottóné Híves Zsuzsanna, szülei, nagyszülei

3. vasárnap   -

4. hétfő           -

5. kedd           -

6. szerda        -

7. csütörtök    -

8. péntek        - Szabó Ignác 18. évforduló, felesége Vitéz Mária, fiuk Ignác, szülők, nagyszülők, valamint a család élő és elhunyt hozzátartozói

9. szombat     - Hrapan Pál, szülei és hozzátartozók, Kovács jános, felesége Halaj Máa, hozzátartozók, vejük Péter János

                        - Híves Mihály, a család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Őszi Istvánné Boda Mária 5. évforduló, élő és elhunyt családtagok

10. vasárnap - Kristóf István, felesége Pálinkás Mária, gyermekei, veje és a család élő és elhunyt hozzátartozói

11. hétfő        -

12. kedd         -

13. szerda      -

14. csütörtök - Fábián Ferenc, felesége Kristók Mária 4. évforduló, szüleik és hozzátartozók

15. péntek     -

16. szombat   - Kiss András, felesége Kristóf Julianna, élő és elhunyt családtagok

                        - Szabó János, felesége Boda Ilona, Vitéz János, felesége Kopisz Rozália és hozzátartozók

                        - Csernák Katalin, édesapja és hozzátartozók

17. vasárnap - Kocsisné Urbán Erzsébet, nagyszülők, élő és elhunyt hozzátartozók

                        - Vitéz József, édesapja és nagyszülők

18. hétfő        -

19. kedd         -

20. szerda      -

21. csütörtök - Boda István, felesége Csillag Anna, szüleik, élő és elhunyt családtagok

22. péntek     - Urbán és Molnár család élő és elhunyt tagjaiért, és özv. Fábián Ferencné

                        - Kolping család élő és elhunyt tagjaiért

23. szombat   - Őszi István 10. évforduló, testvére, szülei, apósa, anyósa, nagyszülők és elhunyt hozzátartozók

                        - Kristóf Sándor, szülei, Murányi István, felesége Dombai Erzsébet, fiuk, menyük, élő és elhunyt családtagok

                        - Pataki János, felesége Antal Mária, fiuk, vejük, unokájuk, Sipos és a Pataki család élő és elhunyt tagjaiért

24. vasárnap - Jakubecz János, felesége Szabó Ilona, élő és elhunyt hozzátartozók

                        - Konopás István, felesége Nagy Ilona, szüleik, testvéreik, a család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Záhorszki János, szülei, testvérei és Gréczi András

25. hétfő        -

26. kedd         -

27. szerda      -

28. csütörtök -

Vissza az újság tetejére
Vissza az előző menüre