Vadkerti harangok
2017. augusztus


Hol vagy István király?
Szentmiseszándékok 
Egyházmegyénk Szent László évi ünnepsége
Kirándulás a Mátrában
Idősek és betegek búcsúja Mártaverebély-Szentkúton
Közösségek Érsekvadkerten 2.
Az eucharisztikus kongresszusra készülve
"Szent Anna, légy híveid oltalma"
Örök időkre fogadjuk
Kalász hírek
Ingyenes jogi tanácsadás
Kolping híreink
Híreink




Vissza az előző menüre

Hol vagy István király?

Esztergomban nemrégiben megnyitották a felújított, újjá rendezett Vármúzeumot. Hadd ajánljam mindenki szíves figyelmébe: érdemes megnézni. Mindig nagy örömmel megyek haza, és gyakran felsétálok a Várhegyre, ahová kisiskolás korom óta sok élmény köt. Másodikos koromban ugyanis itt kezdtem németül tanulni. Zoli atya, az egykori bencés szerzetestanár a Bazilika akkori káplánja a vár akkoriban lakásokká (szükséglakásokká) alakított egyik részében lakott. Hozzá jártam német órákra, amelyeket olykor csengő szakított félbe. Ha turistacsoport érkezett, Zoli atya vezetésével végigjárhatták a mainál jóval kisebb vármúzeumi részt. Én is mentem velük, és szájtátva hallgattam történelmünk első évszázadának történetét. Szent István nyomát ne keressék itt, az ő palotája a Várhegy északi részén állt, és abból semmi sem maradt – intette a romantikus lelkű látogatókat Zoli atya, mert legtöbben az első királyunk felől érdeklődtek.


István király születési helye évtizedek óta meg van jelölve a Bazilika északi oldalán. Sokan hoznak ide kis koszorút vagy virágcsokrot. Legutóbb, amikor ott jártam, egy kis csoport érkezett éppen az emlékhelyhez. Letették koszorújukat és elénekelték a régi szép egyházi éneket. Odaballagtam hozzájuk, és velük énekeltem: „Hol vagy, István király?”Az első magyar szent és az első magyar király iránti tisztelet mellett valami mást is kihallottam ebből a spontán éneklésből, legalább is a magaméból. Alighanem a hiányérzetet. Nem a tízezer forintos bankjegyre gondolok elsősorban, bár abból is lehetne valamivel több - nekem is, az országnak is -, de van, ami ennél sokkal jobban hiányzik.

Hol vagy, István király? Én már a demokráciában, pontosabban (és akaratomon kívül) szocialista demokráciában nevelődtem, amelyben legyalulódtak az évezredes erények és lazultak a megtartó formák, ezért kérlek, ne vedd zokon, hogy - mint elvtárs az elvtársat - tegezlek, mert magam is a te elveidet vallom, bár, mi tagadás, nem ugyanazzal a szilárdsággal.

Kedves elvtársam, Szent István király, legutóbb néhány napja sóhajtottam utánad ismét, amikor egy reggel azt láttam, hogy szorgos kezek kiásták a ház melletti autóparkoló szélére ültetett bokrokat. Első dühöm múltán eltűnődtem: miért éppen a bokrokat ne lopnák? Lopnak itt mindent, ami mozdítható. A mai törvénykezés mintha az elkövetők jogait féltőbben óvná az áldozatokénál: úgy húsz évvel ezelőtt például a bűnüldözésért felelős miniszter bevezette a magyar szóhasználatba a „megélhetési bűnözés” fogalmát. Biztosan a megélhetési bokorkiásók vitték el bokrainkat is, mint a nem is olyan rég szinte nemzeti hőssé stilizált megélhetési whiskys rabló a bankból mások pénzét.

Hol vagy, István király? Te szigorú ember voltál. Nemcsak törvényt hoztál - a megfellebbezhetetlen törvény szellemében -, de ha kellett, kész voltál érvényt is szerezni neki. A történelemkönyv tanúsága szerint a visszaeső tolvajoknak levágattad a kezét. Könyörtelen voltál? De hiszen a tolvaj tudta, mire számíthat! Te csak nem engedted, hogy elbizonytalanodjék a dolgok rendjét illetően: hogy mindennek van következménye.

Talán nem gondoltál arra, amire ma én: ha nem így cselekszel annak idején, Asztrik püspök talán nem találta volna a fejedre teendő koronát. Hol vagy, István király?

(Kipke Tamás, fotó: Kristók J.)

Vissza az újság tetejére

Egyházmegyénk Szent László évi ünnepsége

„Sziklahitű László, ki nem ismersz félelmet,
Légy ereje, pajzsa, gyenge szívű népednek
 Ingadozó lelkek, sok csapással vertek,
Tőled kérnek védelmet.”

Egyházmegyénk Szent László évi ünnepségére 2017. július 29-én került sor a tereskei templom környezetében. Ennél aktuálisabb helyszínt találni sem lehetett volna, hisz e templom falai a mai határokon belül egyedül őrizték meg a szent király legendáját. A 11 órakor kezdődött szentmise előtt - a feltárást a hatvanas évek elején megkezdő, akkori plébános - Pálos Frigyes atya tartott előadást Szent László királyunkról és a freskó mondanivalójáról.


A freskótöredék egy a XIII. században festett prédikáció. A hazánkra törő kunok egyik harcosa elrabol egy kislányt, aki a sebesült Szent László király közreműködésével szabadul elrablójától, végrehajtva a rablóra tettéért járó büntetést. Érdekes megfigyelni, hogy az elrabolt kislány a szabadulásakor már felnőtt hölgy benyomását kelti. A lány kiszabadítása a más kultúrát képviselő karmai közül jelzi azt, hogy a magyarság szemében az asszony sohasem volt eszköze a férfinak. Ezzel mintegy üzeni számunkra, hogy a hölgyekben lássuk meg Szűz Máriát. De a hölgyeknek is üzen, hogy vegyék észre a férfiakban Szent Józsefet. Ha ez megvalósul, akkor elfogynak a futtatók éppúgy, mint az országút koptatók!

Az előadást a tereskei énekkar Szent Lászlóról szóló dalai követték, melyet a palóc himnusszal zártak le, átadva a teret az ünnepi szentmisének. A szentmisét megyés főpásztorunk, dr. Beer Miklós püspök atya mutatta be sok atyával együtt.

Szent László halálának emléknapját üljük most Tereskén, melynek temploma egyedül őrizte meg freskótöredékein szent királyunk üzenetét. Ez az ünnep szolgáljon segítségül mindannyiunk számára abban, hogy nem szabad leragadnunk a mánál, hanem mindig távlatokban kell gondolkodnunk. Ezért úgy kell szolgálnunk a földi hazánkat, hogy szolgálatunk által az égi hazába történő törekvésünk ne szenvedjen csorbát.

Magyar népünk vezetőjére emlékezünk most, aki korában a támadások kereszttüzében állott. A harcát akkor megvívta, hisz még most is itt vagyunk a ránk hagyott területen. Most az égi hazában azon fáradozik, hogy továbbra is helyünk legyen a Kárpát-medencében. Szent királyunk küldetése az volt, hogy megmentse a hazát. Ez ma sincs másként, hisz nekünk, itt, Európa közepén példájából tanulva szintén küldetésünk van. A Jézus Krisztusban megismert békét hirdetni, hitünket megtartani, kovásza lenni Európával a V4-kel egységben.

A szentmise áldása előtt Frici atya köszöntötte a jelen lévő lengyel nagykövetet, átadva számára a tereskei templomért sokat tevők számára alapított emlékérmet. A nagykövet úr egyébként 40 éve már járt itt, hogy megtekintse a lengyel és magyar nép közös szentjének, Szent László királyunknak freskótöredékét. A mostani látogatása, mint azt el is mondott köszönő beszédében, jelzése annak, hogy a lengyel és a magyar nép régi jó barát. Bízunk benne, hogy ez napjainkban is testet ölt Érsekvadkert és Spytkowyce testvér települési kapcsolatának erősödésében is.

Nem lehet elmenni Kozma Imre atya áldás előtti bejelentése mellett sem, hisz a freskó teljes körű felújítására mától van már mecénás, de az állami hozzájárulás sem kerülne visszautasításra.

A délutáni program része volt a közös ebéd a Polgármesteri Hivatal udvarában, a fél kettőkor kezdődő freskó és altemplom megtekintése a legilletékesebb személy, Frici atya közreműködése mellett.

A napot a délután ötkor kezdődött közös ima zárta, amivel az i betűre felkerült a pont is.

(Tereske-Érsekvadkert, 2017.07.29., emjé; fotó :Kristók J.)

Vissza az újság tetejére

Kirándulás a Mártában

A nyári hónapok a kirándulásoknak, a felhőtlen kikapcsolódásnak az időszaka, ezért döntött úgy András atya, hogy az oltár szolgálatában hozzá legközelebb állókat, a ministránsokat egynapos kirándulásra hívja, és bemutatja nekünk az általa igen közkedvelt Mátra hegységet, Bagolyirtást, Mátraszentimrét és környékét.

Július 17-én verőfényes hétfő reggelen tizenöten indultunk útnak. A több mint másfélórás buszozás után szinte jól esett megmásznunk a galyatetői kilátót, mint kirándulásunk első állomást. A kilátóból lejövet elsétáltunk a galyatetői templomba, melyet Kodály templomként is emlegetnek, hiszen Kodály Zoltán 1942-ben itt komponálta egyik legszebb egyházi művét, a csendes mise orgonaváltozatát.


Ezt követően Mátraszentimre, Mátraszentlászló és Mátraszentistván közös templomát, az úgynevezett három falu templomát tekinthettük meg. Addigra már kellően megéheztünk, így következő úti célunk Bagolyirtásra vezetett, ahol finom ebéd várt bennünket, persze az ebéd elfogyasztása után, a játék és a jókedv sem maradhatott el.

A délután folyamán egy búcsújáró helyre Fallóskútra is ellátogattunk. Jókedvben, sok szép látnivalóban hamar eltelt a nap a mátrai jó levegőn. Ezúton is szeretnénk megköszönni András atyának ezt a szép napot, bízunk abban, hogy hűséges szolgálatunkért még sokszor lesz részünk hasonlóban.

A kiránduló ministránsok

Vissza az újság tetejére

Idősek és betegek búcsja Mátraverebély-Szentkúton

Már hagyomány, hogy augusztus első napjaiban idősek és betegek búcsúját tartják Mátraverebély-Szentkúton. Ebben az évben augusztus 2-án várták a zarándokokat erre az ünnepre, az érsekvadkerti Idősek Otthonából is többen vállalták, hogy ezen a napon elzarándokolnak a nemzeti kegyhelyre.


Az ünnepi szentmise keretében a betegek szentségében kérhették Jézus segítségét az idősek.

Fotó: Gyurcsek A.

Vissza az újság tetejére

Közösségek Érsekvadkerten 2.

Mint arról márt hírt adtunk előző lapszámunkban, szeretnénk megismertetni veled, Kedves Olvasó, a településünkön működő kisközösségek életét. A Kalász csoport után a Kolping családdal ismerkedhetsz meg. Ez a közösség az, ami az idén éppen negyed évszázada, hogy megalakult nálunk, 2017. szeptember 9-én ünnepli életre hívásának 25. évfordulóját.

Kolping Család Érsekvadkerten

Kolping Egyesületünk Érsekvadkert legnagyobb taglétszámú, mintegy 120 fős szervezett csoportja.


Kolping Családunkban minden generáció (a gyermekkorútól kezdődően egészen a nyugdíjas korúakig) megtalálható, ami biztosítja nemcsak a rendezvények, hanem a közösség sokszínűségét, egyben perspektíváját és jövőjét is.

Programjaink valamennyi generációt lefedik, ezáltal minden korosztály számára - külön és együtt is - kapcsolódási lehetőséget kínálnak a tagokon túl az egyéb érdeklődők számára is. Ezért a Kolping Családban minden korosztály megtalálja a helyét. A különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményező kedvét és lendületét az idősebbek megfontoltsága és élettapasztalata egészíti ki.

A közösség mintaképe a természetes család, melyben az egyes tagok megtapasztalják, hogy egymáshoz tartoznak és elfogadják egymást. A családot a közös hit köti össze, ereje ebben rejlik.


A Kolping mozgalom egyik legfontosabb feladata, hogy tagjaival egyre mélyebben megismertesse a keresztény értékeket és ezáltal tettekre serkentse őket. Ebben alapvető útmutatás Kolping Adolf életpéldája és műve, valamint a katolikus társadalmi tanítás. A tagok a Kolping Családban megélhetik és kibontakoztathatják kereszténységüket azáltal, hogy a tagok egymással szolidáris közösséget alkotnak, életproblémáik megoldásában egymás segítségére lehetnek. A Kolping családok nyitottak mindazok felé, akik hitük szerint kívánnak élni.

Kolping Adolf a mai napig is időtálló négyes célt fogalmazott meg a tagok felé:

-          legyenek igaz istenhívők;

-          legyenek jó családapák, családanyák, mert a család a társadalom lelki megújulásának alapja;

-          váljanak szakmájuk igazi mestereivé, akik tanultak, műveltek, és készek az állandó önképzésre - szeressék és becsülettel végezzék munkájukat;

-          váljanak a kereszténység talaján álló igazi polgárokká, szerezzenek polgári erényeket, amelyek a hazához, a néphez és az Egyházhoz kötik őket.

Fontosnak tartjuk, hogy ne csak helyi szinten, hanem - lehetőségeink szerint - azon kívül is aktívak legyünk. Ezért bár helyi szinten működő közösség vagyunk, országszerte és határokon túl is építünk ki kapcsolatokat.


Programjaink az évek során kialakult tematika szerint zajlanak, amit az adott év specifikus eseményei egészítenek ki. Rendszeres hétvégi összejöveteleinken lehetőség nyílik az aktuális ügyek és feladatok megbeszélésére, személyes ünnepeink közösségi megünneplésére, valamint személyes eszmecserére.

A Kolping házban megvalósuló programok egy része nyitott külső érdeklődők számára is (pl. a Kolping ház udvarában és a Gödörben megvalósított családi rendezvényeink a település életének részévé váltak), így mind a kulturált szórakozás lehetőssége, mind a hitélet vagy kulturális és ismeretterjesztő programok számukra is elérhetők.

A kezelésünkben lévő ingatlan számos alkalommal ad otthont más szervezetek rendezvényeinek is. Ifjúsági csoportok és egyéb közösségi szintér nélkül maradt csoportosulások rendszeres vendégei a Kolping háznak. Otthont adunk továbbá a Kolping Kistérségi Támogató Szolgálatnak is.

Fontos kiemelni: közülünk többen bekapcsolódnak az egyéb rendezvényekbe is, ami azt mutatja, hogy a közösségünkben otthonos és baráti közegre találtak.

Tagjaink aktivitását és szervezetünk erejét mutatja, hogy egyesületünk mind az egyházi, mind a települési képviselőtestületben több taggal van jelen.

A Kolping Család vezetését ez év februárjától a következő személyek végzik. Prézes: Berta László, Nagyoroszi, Patak és Borsosberény plébánosa, tiszteletbeli prézresként Lukács András plébános atyánk is figyelemmel kíséri a közösség tevékenységét. Az elnöki tisztséget Dr. Molnár Arnold, a titkári feladatokat ifj. Fábián András, a gazdasági feladatokat Szabó János, az ifjúság összefogását és mozgósítását Fábián Péter végzi az idei évtől immár egyházi szervezetként.

Minden hónap utolsó péntekén szentmisén imádkozunk a Kolping Család élő és elhunyt tagjaiért, ahol az egyesület tagjaiból alakult gitáros énekkar teljesít szolgálatot. Havonta egy kedd estén a prézes atya vezetésével a Kolping Házban bibliaórára gyűlünk össze.

Programjaink dokumentálására törekszünk, rendezvényeinkről rendszeresen hírt adunk a Vadkerti Harangok c. helyi lapban, valamint a szövetség lapjában a Kolping újságban. a hirdetőtáblákon is beszámolunk.

A Kolping Család imája:

Urunk Jézus Krisztus, Te azt a feladatot adtad Egyházadnak,
hogy hirdesse és tettekre váltsa üzenetedet.
Köszönjük Neked testvérünket, Adolf Kolpingot, aki e feladatban példaképünk lett.
Add nekünk azokat az adományokat, amelyekkel Ő művét
megvalósította: hitet és önbizalmat, komolyságot és örömet,
önmagunk iránti felelősséget és szolidaritást másokkal.
Add, hogy felismerjük korunk problémáit, s hogy tevékenyen
részt vegyünk megoldásukban.
Erősítsd hitünket, hogy a világot és kihívásait ne kerüljük ki.
Ébreszd bennünk a reményt, hogy, amikor az emberekért
fáradozunk, örömet viszünk közéjük.
Erősítsd szeretetünket, hogy felelősségteljesen
munkálkodjunk az egyház és egy emberibb társadalom fejlődésében.
Legyen a mi Kolping közösségünk a Te eljövendő országod kezdete!
Ámen!

(Fotó: Kristók J.) 

Vissza az újság tetejére

Az eucharisztikus kongresszusra készülve

Az Úr Testének és Vérének ünneplése (1.)

Az eucharisztikus kongresszusra készülődve nagy jelentőséget kap az Úr Legszentebb Testének és Vérének ünneplése. A nemrégiben megünnepelt úrnapja és a kongresszus előkészületei indokolják, hogy ne csak az ünnep misztériumában, hanem az eucharisztikus kultusz egészében elmélyedjünk. Érdekességként említhetjük, hogy az úrnapját megelőző Szentháromság vasárnapjának szülővárosa szintén a belgiumi Liège (Luik). A Szentháromságról szóló zsolozsmát szerkesztő és az ünnepet bevezető püspök, István (901–920) működését követő későbbi herceg püspök, Robert de Thourotte (1240–1246) alapította Krisztus Legszentebb Testének ünnepét Jacques Pantaléon prépost, a későbbi IV. Orbán pápa és Boldog (Liège-i) ­Julianna látomásainak hatására. Az ünnep keletkezésének kora már csak történelmi szempontból is érdekes: III. Ince pápasága idején vagyunk, 1209-ben Assisi Szent Ferenc összeállítja az első ferences regulát; tart az 1197-től kiújult harc a guelfek és ghibellinek között; a pápa „keresztes hadjáratot” indít az albigensek ellen. Mégis, ebben a korban csodálatos folyamatok bontakoznak ki: a ­Gratianus kamalduli szerzetes által összeállított Decretum, az addig legteljesebb törvénygyűjtemény és a Peñaforti Rajmund által szerkesztett Liber Decretalium egyre szélesebb körben szilárdítja meg az Egyház jogait és kormányzatát. 1123 és 1215 között négy egyetemes zsinatot tartottak a Lateráni Szent János-bazilikában. Ennek jelentőségét emeli, hogy a középkor legfényesebb három ülésén terminológiai síkon elfogadták az Aversai Guitmond (1085) által már előkészített átlényegülés kifejezését (transsubstantiatio), valamint ez a zsinat kötelezte a híveket az évi legalább egyszeri szentgyónásra és szentáldozásra húsvétkor. Ez a skolasztika kora is egyben, amelynek kiváló alakjai között tartjuk számon Nagy Szent Albertet és Aquinói Szent Tamást. Liturgiatörténeti szempontból fontos megemlítenünk, hogy 1210-ben a párizsi Notre-Dame-ban jelent meg liturgikus elemként az úrfelmutatás, Eudes (Odo) de Sully püspök (1196–1208) rendelete nyomán.

Sztankó Attila

Vissza az újság tetejére

"Szent Anna, légy híveid oltalma"


Zengett a fenti ének sora mindazok ajkáról, akik július 22-én a temetői Szent Anna kápolnához kijöttek, hogy részt vegyenek a nagyszülők védőszentjének tiszteletére bemutatott szentmisén, és imádkozzanak a nagyszülőkért, majd a szentmise végén az unokákkal jelen lévő nagyszülők áldást kérjenek magukra az Úrtól.

Már tíz éve, hogy András Atyánk kezdeményezésére a templomból körmenetben kivittük a Szent Annát ábrázoló képet a temetői kis kápolnába, azóta minden évben hívek sokasága kéri itt a nagyszülők védőszentjének közben járását.

A következő hétvégén ismételten Szent Anna gyűjtött össze bennünket Palócország fővárosába, Balassagyarmatra, hiszen huszonkettedik alkalommal rendezte meg a város és a főplébánia a palóc búcsút. A közös ünneplés már a búcsút megelőző délután elkezdődött, amikor is a palóc hagyományéltető napok keretében Érsekvadkert is bemutatkozhatott a nagyközönség előtt a balassagyarmati művelődési ház udvarán.

Szép számmal képviseltette magát településünk a búcsú ünnepen is, Érsekvadkert táblája és a Szent Anna képünk mögé sorakozva énekelve, körmenetben értünk a ligetbe a szabadtéri szentmise helyszínére. A nagy meleg ellenére többen ezen a napon is magukra öltötték falunk ékét, a népviseletet. Az ünnepi Szentmisét Böjte Csaba ferences szerzetes mutatta be.

Gondolatok Csaba testvér elmélkedéséből

Szentbeszédében Csaba testvér arról szólt, hogy a világ egyik legszebb hivatása a nagyszülői hivatás. Az unokákért való imádságra buzdította a nagyszülőket. A szeretet megszépít, megszépíti a házastársakat, a gyermeket és az unokát, szeress és szeresd a szülőföldet.

Nagyon sokszor gyermekek, unokák külföldre mennek, jobb megélhetést keresve. Ezért sokszor mi is felelősek vagyunk, mondta, hiszen ha azt halja tőlünk a fiatal, hogy szidjuk az országunkat, akkor inkább elmenekül. Nem azért kell imádkozni, hogy a fiatalok külföldön megtalálják a helyüket, hogy ott munkájuk legyen, hanem azért, hogy hazajöjjenek, hogy itt legyen boldog az élete a nagyszülőnek, gyermeknek és unokának, hogy egymásba kapaszkodva harmóniában, szeretetben éljenek. Soha nem éltünk ilyen jólétben, mint most, hiszen ha 40-50 éve megkérdezték, hány pár cipőd van, azt mondtad kettő, és ma meg sem tudod számolni, légy hálás azért, amid van, a kapott talentumaiddal pedig úgy gazdálkodj, hogy arról számot kell, hogy adj.

A kis Jézus kétezer éve merte magát Mária és Szent József karjaira bízni. Mi merjük magunkat Jézusra bízni? A nagyszüleink kezében ott volt a rózsafüzér, higgyünk az imádság erejében, higgyük el, hogy az imádság hegyeket mozgat és az imádság képes lesz ezt a világot átreformálni.

Máriát a térden álló mindenhatóságnak is nevezik, te is mindenható lehetsz, ha térdre borulsz és imára kulcsolod a kezedet.

Összeállította: Vitéz T.

Vissza az újság tetejére

Örök időkre megfogadjuk

Fogadalmi ünnepünk gondolatai

Különös kirándulásra hívott bennünket Dobák Gábor atya, mátraszentimrei plébános Szent Ignác napján, fogadalmi ünnepünk szentmiséjének tanításával. Mint tudjuk, Ignác korának kiemelkedő katonatisztje volt. Egy ostromnál azonban „ellőtték” az egyik lábát, ami a katonai pálya végét is jelentette földi viszonylatban. A betegségét sem tragédiaként kezelte, hanem Isten felé fordulva az Ő katonájává lett.


Most kezdjük mi is meg a bevezetőben jelzett kirándulásunkat, ám mindenki maradjon a helyén. A lélek útján induljunk a nagy útra, az énünk belseje felé. Már az indulás pillanata felénk szegezi kérdését. Ki is vagyok én valójában? Mindig az az ember vagyok-e, akinek mutatom magam mások felé? Netán az vagyok, akinek hiszem magamat, vagy aki valójában is vagyok? Gondoljuk át életünket, megnyilvánulásainkat (Ugyanarról a témáról a munkahelyen, otthon vagy baráti sörözés közepette) ennek tükrében! S ha átgondoltuk, rájövünk arra, hogy az adott helyzethez igazodva sokszor szerepet játszunk, és ahhoz a szerephez is hasonlítjuk magunkat. Ám jön egy kijózanító megrázkódtatás, és máris rádöbbenünk arra, hogy nem is azok vagyunk, akinek az előbb még hittük magunkat.

A tékozló fiú esetét jól ismerjük. Honnan indult, és a nagylábon élés elmúltával hogyan tér vissza az induláskor elvetett atyai házhoz. Hatalmas utat tett meg lélekben is. A disznókat látva döbben rá arra, hogy ki is ő. Elhagyta a boldogságot adó atyai házat, mekkora mélységbe tudott süllyedni. Nem süllyedhet tovább, születik meg benne az elhatározás. Sokszor átgondolva az idevezető utat, rádöbben arra, hogy van visszaút. A kondától az atyai ház felé kell venni az irányt. Nagy útra indul ezzel az elhatározással. A lénye mélyéig leás, ahol a mindig szerető Atyával találkozik. Átlépve minden szerepén ismét hazatér. Tudja, ahová megy, ott nem nevetik ki visszatérése miatt. Ezzel az elhatározással ismét él, valóban él, mert érzi, nincs egyedül ezen az úton. Tovább süllyedés helyett előre menekül az egészséges önérzet és a korlátait is ismerő alázat jegyében. Hatalmas bűnvallomás ez a lépéssor. Ezt mi sem spórolhatjuk ki életünkből, mert mi is mily sokszor eltávolodunk az Atyai Háztól. Számunkra is van visszaút, az őszinte gyónással, a hármas énünk egybeesésére irányuló törekvéssel, mert tudjuk, a mi Atyánk a legnagyobb tékozló irányunkban.

(Érsekvadkert, 2017.07.31., emjé ; fotó: Kristók J.)

Vissza az újság tetejére

Kalász hírek

Szeptembertől minden hónap második csütörtökén Kalász-gyűlést tartunk, majd részt veszünk a szentségimádáson és az esti szentmisén.

Várunk minden kedves Kalász testvért szeptember 14-én, csütörtökön este fél 6-ra a Kalász házba, fél 7-kor szentségimádás, 7 órakor szentmise.

Dr. Kovácsné Nagy Mária
Kalász-vezető

Vissza az újság tetejére

Ingyenes jogi tanácsadás

A képújságunk mellett ezúton is tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta egy alkalommal, délután öt órától ingyenes jogi tanácsadás van a Polgármesteri Hivatalban.

Közreműködő ügyvéd: dr. Molnár Arnold

Bejelentkezni a 06-20-823-1091 telefonszámon lehet

A következő időpont: 2017. szeptember 18. hétfő

Vissza az újság tetejére

Kolping hírek


Kolping Támogató Szolgálat

FELHÍVÁS

A Kolping Támogató Szolgálat továbbra is várja azok jelentkezését, akik segítségre szorulnak maguk, vagy a ház körüli munkájuk ellátásában. Gépkocsival el tudjuk szállítani kórházba, rendelésre, bevásárolni, rokonlátogatásra, temetői látogatásra és az élet adta egyéb helyekre. Továbbra is foglalkozunk a térség hátrányos helyzetű gyermekeivel, hogy közösséget alkotva tartalmas életet élhessenek.

Telefonszámaink. 06 35 340-228,     06-20-578-0867
Várjuk hívását!  A Támogató Szolgálat vezetője és dolgozói

Vissza az újság tetejére

Műfüves pálya bérlése


 

A Petőfi Sándor Általános Iskola területén lévő műfüves sportpálya az iskolai sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22 óráig a sportolni vágyó fiatalok és felnőttek számára bérleti díj ellenében igénybe vehető.

Tornák esetén öltözőt biztosítunk! Esti pályavilágítás van!

Bérleti díj:

Alkalomszerű használat esetén:                                   4500 Ft/ óra

Rendszeres (legalább 10 alkalom) használatnál:       3500 Ft/ óra

Focitornák esetén a rendszeres használat díját kell fizetni!

A bérlési időszakra vonatkozó térítési díj munkaidőben a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodájában fizethető be. A befizetést igazoló bizonylatot a pálya használata előtt a gondnoknak be kell mutatni. Pénztári időn túli használat díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.

További információt és időpont egyeztetést kérni - hétvégi használat esetén is - Molnár Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u 137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143 telefonszámon lehet.


Vissza az újság tetejére


Egyházközösségi hírek


 

A szokásos, évi terményhálaadó ünnepünk, augusztus 27-én vasárnap lesz a fél 9-es szentmise keretében.  – A pusztaberki szentmise de. fél 11 órakor.


SZEPTEMBER 3-ÁN HŐSÖK ÜNNEPE,
a fél 9-es szentmisét követően emlékezés  a Hősök emlékművénél. 


Szeptember 8-án, Pénteken: Kisboldogasszony napja.
Szentmisék a hétköznapi ünnepek rendje szerint reggel 7-kor és este 7 órakor lesznek. Köszöntsük Égi Édesanyánkat születésének napján 


A KÁLVÁRIA BÚCSÚ
: SZEPTEMBER 17-én LESZ. Előtte szombaton fél 6-kor keresztúti ájtatosság, majd szentmise.

Vasárnap 17-én fél-9-kor indul a körmenet a Kálváriához, ott ünnepi szentmise.  Pusztaberki szentmise vasárnap de. fél 11-kor lesz.  


Szeptember utolsó vasárnapja SZENTÍRÁS VASÁRNAP.

Pusztaberki búcsú: Szeptember 29-én, Szent Mihály főangyal ünnep-napján pénteken lesz.  Az Ünnepi szentmise du. 4 órakor.


A hétköznapi és szombati szentmisék szept.17-től (Kálvária búcsútól) este 6 órakor kezdődnek.
 

Vasárnap megünneplése továbbra is: Szombaton este, és vasárnap de. fél 9-kor, vagy Pusztaberkiben fél 11-kor.


KERESZTELTÜNK:


17./  Kovács Fruzsina (Kovács Tamás-  Viczián Erzsébet)   

18./ Szabó Eszter (Szabó Zoltán- Jakubecz Timea)

19./ Dósa Márk (Dósa Gábor – Zsembe Erika)

HÁZASSÁGKÖTÉS:

 7./ Scheerlinck Benoit – Őszi Nikolett

 8./ Boda Szabolcs – Kanalas Noémi

Halottaink:

 31. Hörömpő Imre (1935)

Vissza az újság tetejére

Szentmiseszándékok

Szeptember

1. péntek        - Kovács János, felesége Paulicsek Erzsébet, szüleik és nagyszüleik

                        - Kaba Antalné Mészáros Anna és szülei

2. szombat     - Murányi János, felesége Boda Katalin, fiuk János, valamint élő és elhunyt hozzátartozókért

                        - Vincze János és Dombai István 4. évforduló, valamint Vincze, Dombai, Balga család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Verebes Ignác, felesége Szabó Ilona, fiuk Ignác, Csontos János, felesége Keresztes Rozália és hozzátartozók

3. vasárnap   - Hazánkért

4. hétfő           - Laczó János, felesége Erdős Rozália, lányuk és vejük

5. kedd           -

6. szerda        -

7. csütörtök    - Jegyesekért

8. péntek        - Fábián Ferenc, felesége Kristók Mária, szüleik, nagyszüleik és hozzátartozók

9. szombat     - Urbán Ignác, Urbán és Kaba család halottaiért (Alapítványi)

                        - Pálinkás István, szülei, testvérei, a Dósa család halottaiért, élő és elhunyt családtagokért

                        - Boda János, 2 felesége, szüleik, testvéreik és hozzátartozók

10. vasárnap - Bulejka János, apósa, szülei és sógora Kristóf József és hozzátartozók

                        - Szabó jános, felesége Urbán Ilona, szüleik, valamint Sulcz Pál, szülei, testvérei, a család élő és elhunyt hozzátartozói

                        - Sipos Ferenc 10. évforduló, unokái, Sipos és Pataki család élő és elhunyt tagjaiért

11. hétfő        -

12. kedd         -

13. szerda      - Édesapáért

14. csütörtök - Bartók László, szülei, apósa, anyósa, élő és elhunyt hozzátartozók

15. péntek     - Szabó Ignác, felesége Záhorszki Margit, 3 fiúgyermekük, menyük Margit, szüleik, testvéreik és elhunyt családtagok

16. szombat   - Jakubecz János 25. évforduló, felesége Szabó Erzsébet 10. évforduló és szüleik, lányuk Margit, férje Péter és hozzátartozók

                        - Szabó István, bátyja Sándor, szülők és nagyszülők

17. vasárnap - Konopás István, felesége Nagy Ilona, szüleik, valamint Vitéz István, felesége Erdős Mária és szüleik

18. hétfő        -

19. kedd         -

20. szerda      -

21. csütörtök -

22. péntek     -

23. szombat   - ifj. Valkó János és élő hozzátartozók

                        - Gálik István, szülei, apósa, anyósa és hozzátartozók

                        - Pistyur Gergely, bátyja Sándor, felesége, szülei, apósa, anyósa és hozzátartozók

24. vasárnap - Verebes Ignác, szülei, nagyszülei, élő és elhunyt hozzátartozók

25. hétfő        -

26. kedd         -

27. szerda      -

28. csütörtök - Csillag József 30. évforduló, szülei, testvérei, anyósa, apósa, sógora, Csillag és Antal család élő és elhunyt hozzátartozóiért

39. péntek     -

30. szombat   - Híves Mihály, 2 felesége, szüleik, gyermekeik József, István és Mihály, 2 menyük és hozzátartozók

                        - Halaj Ignác, felesége Kosztrihán Mária 15. évforduló, fiuk Ignác, lányuk Margit, férje és hozzátartozók

                        - Kristók Sándor, felesége Molnár Ilona 5. évforduló, fiuk József, szüleik és testvéreik

 

Vissza az újság tetejére
Vissza az előző menüre