Vadkerti harangok
2015. július

A találkozás öröme
Szentmiseszándékok
Mennybe fölvett mosolya
Pio atya fegyvere
Fény és sötétség
Lelki élet
Ferenc pápa üzenetei XIX.rész
Loyolai Szent Ignác
Hittanos tábor
Életige
Önkormányzati hírek
Műfüves pálya bérlése
Ingyenes jogi tanácsadás
Kolping híreink
Híreink



Vissza az előző menüre

A találkozás öröme


Szent László ünnepén Nagyoroszi adott helyet a XI. Váci Egyházmegyei találkozónak, amit mindannyiunk megboldogult Imre bácsija kezdett szervezi templomának 250. Szentelési évében. Sajnos ezt a napot ő már nem tölthette velünk, hisz tavaly ősszel, Szent Imre napján, itt a templom kertben eltemettük. Tudjuk azt, hogy csak az hal meg igazán, akit elfelejtenek. Ez vele nem történhet meg, hisz a találkozó első és kiemelkedő eseményeként került megáldásra a sírjához felállított kopjafa, hogy arra rátekintve, mindig az élő Tarnai Imre atya képe álljon előttünk.

A kopjafa megáldását a megújult templom megszentelése követte, majd Miklós püspökünkkel az élén, hitvalló körmenettel vonultunk át a templomkert mögött lévő iskolaudvarra, ami a többi program, élén a szentmisével, helyszínéül szolgált. Volt ott játszóház a gyermekek részére, könyves pavilonok, jelen volt a Mária Rádió, bemutatkozott több szerzetesrend és énekkar. Ezekről mindről sokat lehetne írni, de azt most meghagyom másoknak. Ajándékként azonban megosztom kedves olvasóinkkal megyés püspökünk néhány, a szentbeszédben elhangzott gondolatát.

Nem lehet nem észrevenni a helyszínen álló nagy keresztet és a mögötte lobogó „angyalos” nemzetiszínű zászlót, most Szent László ünnepén, a XI. találkozónk helyszínén. Ez is lehet jel, hogy a megzavarodott világban e kis hazában nem lehet szépen élni, csak keresztényként és magyarként. Egy másik erre utaló jel, hogy Imre atyát Szent Imre napján temettük itt, s most Szent László napján van e szép en előkészített rendezvény.  Mondhatjuk a magyar szentek figyelnek ránk, még ha forrong is a világ. Látjuk hatalmas népvándorlás vette kezdetét. Ám nem szabad kétségbe esnünk, mert mindenre van megoldás a jó vezér esetében. Nekünk pedig ez megadatott Jézus Krisztus személyében. Ezt üzeni nekünk Ferenc pápa is azzal, hogy a Jézus nyomában történő járásra biztat bennünket. Mit is jelen Jézus nyomában járni? Azt is jelenti, hogy nem csak azt kell megtennünk, ami kényelmes a számunkra, hanem le kell küzdenünk az emberi önzés által elénk álló nehézségeket is.


Szolidárisnak kell lennünk egymással, hisz mindannyian testvérek vagyunk. Ez adja azt a parancsot, hogy lépjünk ki az önzés világából, mert a Föld mindannyiunk lakóhelye. Ha mások elől önzésünkkel elorozzuk az anyagi javakat, ezzel emberhez nem méltó életfeltételeket állítva elő számukra, ne csodálkozzunk azon, hogy népvándorlás indul a gazdagok irányába azért, hogy visszavegyenek valamit abból, amit évszázadok során elvettek tőlük. A megoldásban ne várjunk parancsra. Forduljunk szeretettel egymás felé, itt Európa közepén, magyarként és keresztényként, vállalva az ebből adódó nehézségeket is. Ezt vigyük magunkkal, és osszuk meg az otthon maradottakkal, hogy megoldva az előttünk tornyosuló feladatokat, egy új világ és szebb jövő köszöntsön, itt Európa közepén kis hazánkra, s általunk a hitét vesztett Európára, most a XXI. század elején. S hogy ebből mennyit sikerült megvalósítanunk, arról majd beszélünk jövő ilyenkor Vecsésen, a XII. Egyházmegyei találkozó alkalmával. Addig is éljen bennünk a találkozás öröme, mint az emmauszi tanítványokban, amikor a feltámadt Jézus csatlakozott hozzájuk a Jeruzsálemből haza vivő úton, hisz itt és most, de majd Vecsésen is, és addig  is minden szentmisében mi is Vele találkozunk a kenyér színe alatt.

(Nagyoroszi- Érsekvadkert, 2015.06.27. emjé; fotó Kristók J)

Vissza az újság tetejére

Mennybe fölvett mosolya


Az üdvözülteket csak a megváltozott lét mosolyával tudjuk elképzelni. Ez a mosoly a beteljesült boldogság hírnöke, és az a biztató benne, hogy földi életünkben ellenőrizhető mindazok arcán, akik karizmatikus tanúként a megkezdett örök élet légkörében éltek és élnek, mint a Mária- jelenések látnokai is.

A kereszténység elveszítené hatóképességét, ha nem igazolnák azok, akik közelünkbe hozzák annak a másik létformának derűjét, tisztán és átszellemülten, túl a biológián. Ők azok, akik az eljövendő élet előízét tapasztalják meg, és válnak annak hiteles tanúivá az emberi közösségben. Ha mai hasonlatot keresünk, olyan ez, mint amikor egy különlegesen szép film előzetesét láthatjuk, amely néhány megragadó jelenetet mutat be nekünk, a jövő hét műsorából. Persze minden hasonlat sántít. Ez is. Valamit azonban közelebb hoz abból, amit a Szentírás így jellemez: „Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készít, akik szeretik őt” (1Kor 2,9).

Egyetlen igazi hírnöke van az üdvözült lét mosolyának földi létünk kereteiben, de őt csak az Egyház által hitelesnek minősített kiválasztottak láthatták a Mária – jelenésekben. Ebben kiemelkedő tanú Soubirous Bernadette, a lourdes-i látnok, aki megtapasztalhatta, milyen a földön túli a Hölgy mosolya, amikor megjelent neki.  A róla készült film is emlékezetesen szép és hiteles.

A művészi alkotások hatalmas tárlatából már rutinszerű gyakorisággal hivatkozunk Mona Lisa mosolyára. Mert ez a mosoly annyira átszellemült, mintha nem a valóság volna, hanem annak égi mása. Üdvözült mosoly ez is a maga módján. Titkának leghitelesebb megfejtése az, amit egy angol kutató fedett föl. Első gyermekét váró fiatalasszony sejtelmes mosolya ez, ami teljesen beillik abba a háttérbe, hogy Leonardó egy firenzei hölgy képmását festette meg, aki már ifjú feleség volt. Igaz viszont, hogy Leonardó zsenije emelte ezt a mosolyt földön túli magasságba, mintegy téren és időn túlról érkezőt.

Tükör által, homályban közelítünk a földön túli lét misztériumához. Élő emberi arcok tükrében próbáljuk megsejteni a biológián túlmutató, átszellemült mosoly titkát. Sisselét például, aki Mascagni Ave Mariáját énekelve rámosolygott partnerére, Placido Domingóra.

Magam is szorgalmasan gyűjtöm emlékezetemben a földi üdvözültek mosolyát. Lelki pillanatfölvételek. Mert sosem tudom elfelejteni II. János Pál pápa mosolyát vagy Taizé nagy lelki emberének, Roger Schütz-nek mosolyát. Utóbbinak csak egy átfutó dokumentumfilm közvetítésével lehettem tanúja. Persze hosszú a sor még, nagyon hosszú.

„Fölvitetett”, zendül föl az ünnepi ének, miközben felidézzük a Mária- jelenéseket.  Hiszen Ő lett fia „nagykövete” az Egyház történelmében, valahányszor nekünk üzenve megmutatta arcát és mosolyát a kiválasztottnak. Az Egyház elővigyázatos, amikor elfogad egy látnokot és jóváhagyja a jelenéshez kapcsolódó búcsújáróhelyet. A hiszékenység nem léphet a megalapozott hit helyébe. hogyan is léphetne.

Keressük a menybe fölvétel födi tapasztalatát. Nekünk nem adatott meg a jelenés kivételes ajándéka. Hitünk azonban megalapozott, mert olyan tanúi vannak Mária mosolyának, s általa az üdvözült lét valóságának, mint Bernadette, s vele a Mária –jelenések Egyházunk által hitelesített látnokai.

(béel nyomán)

Vissza az újság tetejére

Pio atya fegyvere

"Egy nap az atya elmesélte az orvosoknak egy jelenését, amelyet ő álomnak nevezett:

"A kórus ablakában találtam magam. Az alatta elterülő téren hatalmas tömeget láttam gyülekezni. Megkérdeztem: ‘Kik vagytok? Mit akartok?’ Kórusban felelték: ‘Pio atya halálát!’ Bementem. A Szűz a kezembe adott egy fegyvert, amellyel legyőzhettem őket. A fegyver ötven kilométeres távolságra is elért. Az ablakból a tömegre céloztam vele. Mindannyian meghaltak. Felébredtem, majd újra visszaaludtam. Az álom folytatódott. Kinéztem az ablakon, még mindig sok ember volt ott. ‘A csudába, nem haltak meg!’ - kiáltottam fel. Majd megkérdeztem: ‘Mit akartok? Kik vagytok?’ Azt válaszolták: ‘Mind keresztény fiak vagyunk.’ Én pedig azt mondtam nekik: ‘Legyetek állhatatosak a jóban, engedelmeskedjetek nekem, kövessetek engem és ne féljetek, senki nem árthat nektek. Megáldalak titeket.’ És ekkor felébredtem"

Az orvosok egymás között azt mondogatták: ‘De hát milyen fegyvert adhatott neki a Madonna? Vajon hol rejtette el? (…)’ Eltelt néhány év. Egyik este Pio atya már ágyban volt, amikor azt mondta az unokaöcsémnek (Mario Penelli, Cleonice unokaöccse, aki Pio atya unokahúgát, Pia Forgionét vette feleségül. - A szerk.):

‘Hozd ide a fegyvert a ruhámból!’ Az engedelmeskedett, ám nem talált semmiféle fegyvert. Így szólt: ‘Bácsikám, semmi sincs a ruhája zsebében, csak a rózsafüzér. Tessék, itt van.’ Majd átadta neki. Mire az atya:

‘A rózsafüzér talán nem fegyver?’

Attól az estétől kezdve mindenki tudta, hogy a rejtélyes és nagy hatótávolságú fegyver a rózsafüzér volt. Amióta felfedte a titkot, a rózsafüzért fegyvernek hívta. Néha ’szablyának’ is nevezte. A kezében tartotta, forgatta, a nappal és az éjszaka minden órájában. Utolsó hónapjaiban két rózsafüzér is volt nála: az egyik a csuklóján, a másik a kezében. Unokaöccse, Mario elmondta nekem, hogy az atya éjjelenként csupán néhány percet töltött ágyban. Egy széken ülve virrasztott, szenvedett és imádkozott.

Az a szék volt az oltár, amelyen az áldozati bárány csendben és elhagyatottságában oly hatalmas kínszenvedések közepette gyötrődött, amilyeneket csak Isten ismert. Az a szék volt az egyetlen tanúja marcangoló fájdalmának, haláltusájának. Az utolsó éjszakáján pedig abból a székből emelkedett fel az égbe.”

Cleonice Morcaldi: Életem Pio atya közelében, Lelki napló, részlet

Vissza az újság tetejére


Fény és sötétség

A világ legismertebb és leghatalmasabb jelképe: fény és sötétség. „Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől” – szólnak a Teremtés Könyvének szavai. Az emberiség ebbe a kétpólusú világba született bele, melyben a fény és a sötétség nemcsak váltja egymást, de fel is tételezi. Nekünk a sötétség kell, hogy üdvözölni tudjuk a világosságot. És a fényt a sötéttel összekeverni nem szabad: ez a legundorítóbb bűn, melyet önmagunk és a világ ellen elkövethetünk, mert az eredmény szürke lesz, az ősemberi barlang félhomálya, a babonák, a hamis próféták, bálványok, a félelem és az ostobaság félhomálya.

A „nagy fényesség” a Bibliában mindig Isten, a mennyország, Krisztus és az angyalok képi megjelenítésével függ össze, az éjfekete sötétség pedig a Sátán „háttere”m melybe az ördög belesimul, hogy szinte láthatatlanul támadjon légiónyi hadával. Már többször szóltam arról, hogy a Sátán legnagyobb csele, hogy elhinti a világban: valójában nem is létezik, nevetséges babonaságnak minősíti saját kedélyes, szarvas- patás- farkas megjelenítését. Pedig a Gonosz létezik, működik, s minden egyes emberi lélekért harcba indul a világossággal szemben.

A Sátán legnagyobb és legsikeresebb hazugsága az volt, amikor a keresztény középkort „sötétnek” bélyegezte, önmagát pedig a haladás, a felvilágosodás, a civilizáció, a modernizáció bajnokának tüntette fel. A türelmességet, nyitottságot, nyitott házasságot és nyitott társadalmat hirdetők hamis igéi mögött gyakran fedezhetjük föl a Sátán törekvéseit, hogy eltörölje emlékezetünkből a legfőbb parancsolatokat, s mások és önmagunk ellenelkövetett bűnöket elfogadtassa és megszoktassa a közvéleménnyel a „másság” jegyében.

A keresztény történelem legnagyobbjai, a szentek és vértanúk együttérző szeretetet és szánalmat mutattak a bűnösök iránt, de kíméletlen szigort a bűnökkel szemben. Amint Isten elválasztotta egymástól a fényt és a sötétséget, ugyanúgy követői sem tanúsíthatnak megértést az erkölcsi nihilizmust hirdetők iránt, aki polgári és emberi szabadságjogként akarják  feltűntetni Isten legfőbb parancsainak sorozatos megsértését.  Fény és sötétség nem egyezhet ki egymással, nem köthet békét a homály és szürkeség koalíciójának jegyében.

„Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön. Mi mást is akarnék, mint hogy lángra lobbanjon. Azt hiszitek, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Nem azt, hanem – mondom nektek – széthúzást”. Ezt mondja Jézus Lukács evangéliumában, amit július elején a templomban is hallhattunk. Nem békét hirdetett a fény és a sötétség között, hanem széthúzást, elválást, végső kenyértörést a jó és a rossz között minden egyénben, családban, közösségben, társadalomban. Nincs és nem is lesz kiegyezés, közbülső, harmadik út. Színt kell vallanunk- Isten színe előtt. Fehéren, feketén.

(+szszp nyomán)

Vissza az újság tetejére

Lelki élet

(Támpontok Ferenc pápa üzeneteihez)

A farizeusok  - ne feledjük el- sohasem tudják, hogy ők farizeusok. Mihelyt megtudják, már nem azok többé,írja könyvében Annemarie Obler.  Ugye igaz ez a kozmetikai kereszténység esetében is?

A hitéletben nincs szünet. Mihelyt beáll ez, s valaki azt mondja: ebből elég - a lelke már elveszett, hívja fel figyelmünket Szent Ágoston.

Az ember életében a vasárnapi misére járás fontos, önmagában véve csak a kezdet: mint a maratoni futóversenyen az első száz méter. Tovább, sőt végig kell futni a pályát, személyesen kell kötődni Jézushoz, mert nélküle nem megy, üzeni Balczó András.

Ne magyarázgassátok hibáitokat és ne mentegetőzzetek, mert ez visszatart minket a tökéletesség útján! Serényen haladjatok előre. Isten a hibák miatt nem fog elveszejteni titeket mindaddig, amíg ti kitartotok elhatározásotokban, hogy nem akarjátok elveszíteni Őt, adja tudtunkra Szent Pio atya.

(Igazak bölcsességéből)

Vissza az újság tetejére

Ferenc pápa üzenetei XIX. rész

(Jézus elítéli a kozmetikai kereszténységet)

 A hitnek nem külsőségekre van szüksége, hanem olyan szívre, amely képes hitelesen szeretni, hangsúlyozta a Szentatya Lukács evangéliumának 11,37-41 soraira utalva.

Jézus elítéli a kozmetikai lelkiséget, azt, ha jónak és szépnek tűnünk, de ami belül van, az más. Elítéli a jó modorú, de rosszbeidegzéssel élő embereket. Olyan rossz megszokások ezek, amelyek nem tűnnek fel, amelyeket az ember akkor gyakorol, amikor senki sem látja.

„Adjátok oda inkább, ami benne van (a poharatokban és tálatokban) a rászorulóknak, és akkor tiszták lesztek egészen” (Lk11,40) idézte az evangélium sorait hallgatóságának és emlékeztetett, hogy az alamizsna a Szentírás hagyományában az igazságosság próbaköve.

Ferenc pápa hangsúlyozta továbbá, hogy a törvény önmagában nem üdvözít. „A hit a lényeges. Melyik hit? A szeretet által tevékeny hit. Olyan hit ez, amely nem csak annyiból áll, hogy elmondjuk a Hiszekegyet: persze mindannyian hiszünk az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben, az örök életben. De ez egy mozdulatlan hit, nem tevékeny. Ami számít, az a hitből fakadó tevékeny szeretet, amely elvezet a tágabb értelemben vett alamizsnaadáshoz: Elszakadni a pénz diktatúrájától és bálványimádásától.”

Szentbeszédében a pápa elmesélt egy történetet is, amely Pedro Arrupéval, a Jezsuita rend egyik generálisával esett meg. Egyszer egy gazdag nő pénzt akart neki adományozni a japán misszió javára. Az újságírók és fényképészek jelenlétében történő átadást Arrupe atya  nagyon megalázónak tartotta, de ennek ellenére elfogadta  a pénzt a japán szegények érdekében. Ám amikor belenézett a pénzes zsákba, mindössze 10 dollár volt benne.

Tegyük fel0 magunknak a kérdést, hogy a mi keresztény életünk látszet kereszténység-e vagy tevékeny szeretettel átitatott hit. „Jézus azt mondja: ne verd nagydobra, és ne csak a feleslegedből adj! Elénk tárja a szegény özvegyasszony példáját, aki mindenét odaadta, amije csak volt – és dicséri ezt az asszonyt” –emlékeztette hallgatóságát a Szent Márta házban, és emlékeztet bennünket, e sorok olvasóit a Szentatya.

(VR nyomán)

Vissza az újság tetejére

Loyolai Szent Ignác


1491-ben született Loyola városában. Katonai pályára ment. Pamploma ostrománál megsebesült. Hosszabb ideig feküdt kórházban. Ott kezdett el a vallással foglalkozni. Életgyónást végzett, majd egy Manresa melletti barlangban remetéskedett és sokat elmélkedett hitének elmélyítése érdekében, hogy a világ jó katonájából az Isten legjobb katonája lehessen. Itt írta meg a lelkigyakorlatos könyvét is, majd 6 társával 1534-ben megalapította a Jézus Társaságot. Ez lett az újkor egyik legeredményesebben működő rendje, akit ma is Jezsuiták néven ismer az egész világ. Ő is és társai igaz védőbástyái voltak az Egyháznak, ami napjainkban is igaz. Ignác 1566. július 31.-én Rómában halt meg. Szobra templomunkban is látható az oldalajtóval szemben.

Halálának napja az Egyházközségünk fogadalmi ünnepe. Ezt örökíti meg az a szentély sekrestye felőli falánk, az eleink által készítetett, a ma emberének is utat mutató freskója is. Tudni kell azt, hogy az 1700-as évek második felében rettenetes dögvész pusztította az itt élő emberek állatait, ami az emberi létet is veszélybe sodorta. Őseink könyörögtek, böjtöltek, kérték Istent, irgalmazzon nekik. Az első nap, amelyen nem volt elhullás, július 31., Szent Ignác napja volt. Megfogadták, hogy ezt a napot minden évben megünneplik. Állataikat ezen a napon nem fogták be, nem dolgoztak, húsos ételt nem fogyasztottak és ünnepi szentmisén vettek részt. A freskó felirata, mely a szent lába előtt fekszik az oltár lépcsőjén feladat a ma emberének így rögzítődött: „Örök időkre megfogadjuk.”

Megváltozott világunkban ma is sokan megtartják ezt az ünnepet. Ennek folytatásához adjon erőt minden olvasónknak és a környezetében élőknek  az Eszterházy László máriaremetei plébános atya által bemutatott ünnepi szentmise, s az abból fakadó kegyelem.

(LA. Szentekről röviden alapján)

Hittanos tábor 2015


Az idei hittanos nyári tábor az előzőektől kicsit eltérőbb volt. Egész héten a gyerekek a cserkészházban gyülekeztek, és a napot ott töltöttük különféle programokkal. Volt Mindent vagy semmit játék, kézműves foglalkozás, az iskola műfüves pályáján foci, körjátékok, bibliai-hittanos vetélkedők, akadályverseny. A csoportok szerzetesrendeket alkottak, és így versenyeztek. Minden nap nagyon finomakat ettünk, sok-sok süteményt hoztak a szülők, amivel szintén jóllaktunk. Csütörtök este közös szentmisére mentünk, ahol hálát adunk az egész hétért. Pénteken pedig meglátogattuk a Mátraverebély-szentkúti Szűzanyát. Szétnéztünk a szépen felújított kegyhelyen, ittunk a Szent László forrásból, és megnéztük a remeték barlangjait.

Maradandó élménnyel térhettünk haza a hétről, melyet alátámaszt a gyerekek táborról alkotott véleménye. Nézzünk csak ezek közül néhányat.     

Nagyon jó volt a tábor, jók voltak a programok. Minden nap sokat játszottunk. Nagyon fáradtan és élményekkel teli mentünk haza. Szerdán Jézus csodáit kellett bemutatni a csapatoknak. (Veres Csenge)

A hittantábor nagyon jó volt. Az volt a legjobb benne, amikor a csapatok elindultak a faluban lévő keresztekhez, ahol kérdések voltak. Nekem nagyon tetszett, jövőre is jövök. (Konopás Ákos)

Nagyon jó volt ez a tábor. Szeretném, ha 5-ben is lenne és nem csak alsó tagozatban. Minden nagyon tetszett. (Villant Anna)

A tábor nagyon jó volt. Úgy a játékok, úgy a kvíz, egyszóval minden. Ez a legszupibb tábor! (Fekete Bálint)



(Évad,2015.július 14. Táborlakóktól)

Vissza az újság tetejére

Életige

Evangélium mindennap

 „Gyertek félre egy magányos helyre, és pihenjétek ki magatokat egy kicsit!” (Mk 6,31)

Megcsodáljuk a fa koronáját, virágait, és várjuk, hogy gyümölcsöt érleljen, pedig a gyökérzet az, ami által a fa életet terem. Így vagyunk ezzel mi is. Arra kaptunk meghívást, hogy ajándékozzunk, hogy szeressünk, szolgáljunk, hogy a testvériséget építsük kapcsolatainkban, hogy egy igazságosabb világ építésén dolgozzunk. De ehhez gyökerekre van szükségünk: az Istennel való bensőséges életre, a Vele való személyes szeretet-kapcsolatra. Ez mozgatja és táplálja a testvéri közösség életét és társadalmi elkötelezettségünket.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a felebarát iránti szeretetünk növeli, élővé és konkréttá teszi Isten iránti szeretetünket úgy, ahogyan a fény és a meleg a faleveleken áthatolva hozzájárul a gyökérzet fejlődéséhez. Az Isten és a felebarát iránti szeretet ugyanannak a szeretetnek kétféle megnyilvánulása. Külső és belső életünk egymásban gyökerezik.

Az erre a hónapra kiválasztott életige mégis arra hív meg bennünket, hogy különös figyelmet szenteljünk benső életünk gondozására, elsősorban az összeszedettségben, a magányban és a csendben, hogy képesek legyünk mélyre hatolni Istennel való személyes kapcsolatunkban. Jézus hozzánk is intézi azokat a szavakat, amelyeket egykor tanítványainak mondott, akik belefáradtak abba, hogy annyiszor ajándékozzák önmagukat másoknak.

„Gyertek félre egy magányos helyre, és pihenjétek ki magatokat egy kicsit!”

Maga Jézus is – számos teendője ellenére – nem egy esetben félrevonult. Várták a betegek, akiket meg kellett gyógyítania, a tömegek, akiket tanítania kellett és jóllakatnia, a megtérésre váró bűnösök, a szegények, akik segítséget és vigaszt kerestek, a tanítványok, akiket vezetnie kellett… Mégis, bár mindenki Őt kereste, vissza tudott vonulni, lakatlan vidékre menni, a hegyekbe, hogy egyedül legyen az Atyával, mintha hazatérne. Ebben a személyes, csöndes párbeszédben találta meg azokat a szavakat, amelyeket később az övéinek mondott, jobban megértette küldetését, erőt merített a következő naphoz. És azt akarja, hogy mi is így tegyünk:

„Gyertek félre egy magányos helyre, és pihenjétek ki magatokat egy kicsit!”

Nem könnyű megállni. Időnként magával ragad bennünket a munka és a cselekvés lendülete: mint egy gépszíj, amely felett elveszítettük uralmunkat. A társadalom gyakran rendkívül gyors életritmust kényszerít ránk, hogy egyre többet termeljünk, haladjunk előre a ranglétrán, kitűnjünk valamiben… Nem könnyű szembesülni a külső és a belső csenddel, pedig ez a feltétele annak, hogy meghalljuk Isten hangját, hogy megvizsgáljuk életünket Igéjének tükrében, hogy ápoljuk és elmélyítsük a Vele való szeretet-kapcsolatot. E nélkül a belső nedvkeringés nélkül azt kockáztatjuk, hogy „üresen pörgünk”, és sok ügyködésünk nem hoz gyümölcsöt.

Ezért fontosak az olyan időszakok, még ha rövidek is, amikor fizikailag és szellemileg pihenünk, azért is, hogy elkerüljük a stresszt. Úgy tűnhet néha, hogy csak vesztegetjük az időt, de ekkor is rá kell bíznunk magunkat Jézus szavaira:

„Gyertek félre egy magányos helyre, és pihenjétek ki magatokat egy kicsit!”

Jézus azért hívta félre tanítványait, hogy együtt legyenek, és Őbenne találjanak pihenésre: „Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve – én felüdítelek titeket… s megtaláljátok lelketek nyugalmát.” A legjobb pihenés az, amikor időt szánunk arra, hogy Jézussal legyünk, kegyelemben, szeretetben éljünk, és hagyjuk, hogy az Ő Igéje formáljon és vezessen minket.

Az imádság előtti pillanat egyedülálló alkalom arra, hogy „Vele legyünk”.

Ezért ima előtt különösen jót tesz, ha elszakadunk mindentől, pihenünk egy kicsit, összeszedjük magunkat, és belépünk belső szobánk rejtett csendjébe. Nem szabad méricskélnünk az imádságra szánt időt. Minél többet „vesztegetünk” rá, annál többet nyerünk rajta. Ha belemerülünk az Istennel való egységbe, megtaláljuk a békét. Így folyamatos párbeszéd jön létre Vele, mindig összeszedettek leszünk, az imádság számára fenntartott időn túl is. Ez a sokéves tapasztalatom.

Egy alkalommal ezt írtam:

„…Uram!
Szívemben hordozlak Téged,
ez az a kincs, amelynek át kell hatnia minden mozdulatomat.
Kísérj figyelemmel, tekints rám, tiéd
a szeretet: öröm és szenvedés.
Egyetlen sóhaj sem lehet másé.
Elrejtőzve tabernákulumodban
élek, dolgozom mindenkiért.
Kezem érintése legyen a tiéd,
csak a te hangodon szóljon a szám…”

Még ha nem is tudunk félrevonulni a zaj elől, a minket körülvevő világ örvényéből, szívünk mélyébe térhetünk, és megkereshetjük Istent, aki mindig ott van. Néha elég, ha csak ennyit mondunk cselekedeteink vagy összejöveteleink előtt: „Érted, Jézus!” Ez is egy módja annak, hogy visszavonuljunk egy pillanatra, és mindennek értelmet, természetfeletti színezetet adjunk. Ezen kívül felajánlhatjuk Neki minden kis vagy nagy fájdalmunkat.

A Vele való közösség egyre tökéletesedni fog. Ennek fizikumunk is hasznát látja majd, és felfrissülve fogunk visszatérni tevékenységünkhöz, hogy még nagyobb lendülettel tudjunk szeretni.

(Chiara Lubich)

Vissza az újság tetejére

Önkormányzati hírek

Soron következő ülését június 23-án tartotta az önkormányzatunk képviselő testülete. Aki részleteiben is kíváncsi a döntések megszületésére, az a könyvtárban vagy a hivatalban tájékozódhat az ott készült jegyzőkönyvek alapján. Ezért most is, csak címszavakban ismertetem a tárgyalt témaköröket. Így beszámolót hallhattunk az Ary Erzsébet Óvoda 2014-15 nevelési évéről és a Védőnői szolgált 2014. Évi tevékenységéről. Határozat született a Települési Értéktár bizottság megválasztásában (vezetője Antal Jánosné). Címváltozás végett módosításra került a Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti ás Családsegítő Társulás megállapodása.  Gyermek tábor szerveződött Érsekvadkerten Kérelmükre a műfüves pálya ingyenes használatát engedélyeztük. (Jól döntöttünk, mutatta a megvalósulásban szerzett sok résztvevői élmény is) Határozat született a vadkerti sportkör tartozásának törvény szerinti rendezésének tárgyában is. Tájékoztatót hallhattunk a Zöld Híd Régió gazdasági helyzetéről, ami nem rózsás a különböző körök hozzáállása végett. Egy alkalommal engedélyeztük a fölső kocsma szombati napon hajnal háromig történő nyitva tartását. Folytatásáról az első alkalom visszhangja után születik döntés

Lapzártánk idején is volt egy soron kívüli ülésünk, melyen jelen volt Balla Mihály országgyűlési képviselőnk, aki egyben felügyeli a megyei fejlesztési pénzeket is. Ülés témája a 4 ha ipari területünkre érkező, munkahelyet is teremtő, újabb beruházó jelentkezésének befogadása, hogy mielőbb érdemi beruházás kezdődhessen ott.

Másik alkalommal tájékoztatást kaptunk a beérkezett jegyzői pályázatokkal kapcsolatban, és felvetődött az új M2 kiépítéséhez kapcsolódóan a Vadkertet elkerülő és a szűgyi ipari parkhoz az öreg út nyomvonalán haladó út megépítési igénye is (Ez megoldaná a Petőfi út égető problémáját is)


Jövőre újra kezdjük igénnyel június 20-án befejeződött a harmadik alkalommal az Önkormányzat és a Tizenhárom almafa alapítvány közös szervezésében kiírt focibajnokságunk.  Az öt induló csapat 63 játékossal (nagyrészük a csoportképen is látható) nevezett a tornára, akik aktivitásukkal életet leheltek a Műfüves pályánkba. Az egyre izgalmasabb, általában sportszerű (köszönhető Pádár Sándor játékvezetésének is) mérkőzés sorozat győztese 2015 ben a Jamaica (Puruczki Tamás) lett, akik büntető rúgásokkal győzték le az örök ifjú FOCI Bt-t (Halaj Ferenc). Harmadik helyen a Kolping  csapata (Beke Krisztián) végzett szoros mérkőzése nyerve az Elit Alakulat (Súth Edvin) ellen. Az újonc, de nagyon lelkes Rajkert (Barák Barna) végzett az ötödik helyen. Első alkalommal hirdettünk gólkirályt is, ami rögtön két személy lett, hisz Bogdán Csaba (Jamaica) és Mácsík Levente (Kolping) 14 -14 gólt szerzett, megelőzve a 13 gólt jegyző FOCI BT-s Szabó Lászlót. Női góllövője is volt bajnokságunknak Mácsík Viktória (Kolping) személyében.


Alig ért véget a Falubajnokság, újabb torna színhelye volt a GAMESZ által jól előkészített Műfüves pályánk és annak hátterében álló Petőfi Sándor Általános Iskola öltözője. Június 27-én, immár az idén második alkalommal REUS kupáért játszottak. A Pádár Zoltán és segítője Dóri mozgósításával  8, különböző fantázia nevű csapat két csoportba mérkőzött meg  azért, hogy az ott elfoglalt jó helyezésükkel harca szállhassanak a végső győzelemért

A torna végső győztese a GÁHOR névre hallgató, Sági Bencét is magába foglaló csapat lett, akik nagy csatában nyertek az I. REUS kupa győztese, a Jöttünk, Láttunk Győztünk ellen, akik a mielőbb megrendezésre kerülő III. REUS kupán szeretnék visszavenni első helyüket

(Emjé, fotók Fábián A)

Vissza az újság tetejére

Ingyenes jogi tanácsadás

A képújságunk mellett ezúton is tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta egy alkalommal, délután öt órától ingyenes jogi tanácsadás van a Polgármesteri Hivatalban.

Közreműködő ügyvéd: dr. Molnár Arnold

Bejelentkezni a 06-20-823-1091 telefonszámon lehet

A következő időpont: 2015. augusztus 24. hétfő

Vissza az újság tetejére

Kolping hírek


Kolping Támogató Szolgálat

FELHÍVÁS

A Kolping Támogató Szolgálat továbbra is várja azok jelentkezését, akik segítségre szorulnak maguk, vagy a ház körüli munkájuk ellátásában. Gépkocsival el tudjuk szállítani kórházba, rendelésre, bevásárolni, rokonlátogatásra, temetői látogatásra és az élet adta egyéb helyekre. Továbbra is foglalkozunk a térség hátrányos helyzetű gyermekeivel, hogy közösséget alkotva tartalmas életet élhessenek.

Telefonszámaink. 340-228,     06-20-578-0867
Várjuk hívását!  A Támogató Szolgálat vezetője és dolgozói

Vissza az újság tetejére

Műfüves pálya bérlése


 

A Petőfi Sándor Általános Iskola területén lévő műfüves sportpálya az iskolai sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22 óráig a sportolni vágyó fiatalok és felnőttek számára bérleti díj ellenében igénybe vehető.

Tornák esetén öltözőt biztosítunk! Esti pályavilágítás van!

Bérleti díj:

Alkalomszerű használat esetén:                                   4500 Ft/ óra

Rendszeres (legalább 10 alkalom) használatnál:       3500 Ft/ óra

Focitornák esetén a rendszeres használat díját kell fizetni!

A bérlési időszakra vonatkozó térítési díj munkaidőben a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodájában fizethető be. A befizetést igazoló bizonylatot a pálya használata előtt a gondnoknak be kell mutatni. Pénztári időn túli használat díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.

További információt és időpont egyeztetést kérni - hétvégi használat esetén is - Molnár Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u 137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143 telefonszámon lehet.


Vissza az újság tetejére


Egyházközösségi hírek


 1./ Ebben az évben a Szűzanya legnagyobb ünnepe, Nagyboldogasszony, Aug. 15-e szombati napra esik.  Reggel 8-kor és este 7 órakor lesz szentmise. Parancsolt ünnep lévén Pusztaberkiben is lesz szentmise, 10 órakor, hanyagság miatt elmulasztott szentmise halálos bűn. – Igyekezzen mindenki beosztani idejét, hogy eljusson a szentmisére.

2./ Augusztus 20-án, csütörtökön, Szent István első királyunk ünnepe. Reggel 8 órakor lesz szentmise. – Pusztaberkiben de. 10 órakor.

3./A szokásos, évi terményhálaadó ünnepünk, augusztus  23-án vasárnap lesz a nagymise keretében. – A pusztaberki szentmise du. 5 órakor.

KERESZTELTEK  

12./  Sági Emese (Sági Szabolcs- Kruzslik Zita)

13./  Kelemen Hanna (Kelemen Károly – Pincze Natália)

HÁZASSÁGKÖTÉS

           -

 
HALOTTAINK:

38. Bojtos Pál (1937)

39. Boda Istvánné, szül. Csillag Anna (1934)

40. Kakas Mihály (1938)

Vissza az újság tetejére

Szentmiseszándékok

Augusztus

1. szombat     - Záhorszki Ignác, felesége Kosztrihán Ilona, szüleik, testvéreik, Záhorszki és Kosztrihán család elhunyt tagjaiért

                        - Kristók, Valkó, Gréczi család halottaiért és Vándornyik János

                        - Hálából 25. házassági évforduló

2. vasárnap   - Tomis József, felesége Szabó Erzsébet, vejük Holman István, szüleik, testvéreik, élő és elhunyt családtagok, valamint Krizsan István, felesége Szabó Emerencia és hozzátartozók

3. hétfő           -

4. kedd           -

5. szerda        -

6. csütörtök    - Raduly Dénes – Palkovics Patrícia jegyesekért

                        - Paczek Tamás – Pásztor Veronika jegyesekért

7. péntek        - Pálinkás és Nemcsók család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Dombai János, felesége Kácsor Margit 1. évforduló, szüleik, élő és elhunyt hozzátartozókért

8. szombat     - Csabák Csaba, nagyszülők, csabák és Gubik család halottaiért

                        - Szabó János, felesége Boda Ilona, Vitéz János, felesége Kopisz Rozália és elhunyt hozzátartozókért

                        - Pál Jánosné, Pál István és elhunyt hozzátartozók

9. vasárnap   - Jakubecz, Czinege és Varga család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Kristóf Imre, élő és elhunyt hozzátartozók

                        - Vitéz Ferenc, felesége Nagy Erzsébet

10. hétfő        -

11. kedd         -

12. szerda      -

13. csütörtök -

14. péntek     - Berta József, felesége Boda Erzsébet

                        - Holman Kálmán, felesége Kordics Anna 1. évforduló, valamint Murényi József, felesége Záhorszki Mária 1. évforduló

15. szombat   - Szakács János, felesége Kovács Rozália, Halaj József, felesége Konopás Mária, élő és elhunyt hozzátartozókért

                        - Fábián Ferenc, felesége Kristók Mária, szüleik és nagyszüleik, Kristók Ignác, felesége Molnár Katalin és gyermekeik

                        - Kovács István, felesége Mrekvicska Erzsébet, szüleik, testvéreik, hozzátartozók és nászuk Híves András

16. vasárnap - Péter András, felesége Kácsor Ilona, élő és elhunyt hozzátartozók

                        - Kaba András, felesége, Kristók és Molnár család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Urbán Sándor, szülei, veje, 2 násza, Benyovics, Bozsonyik és Muladi család halottaiért

17. hétfő        - Szabó János, szülei, testvére és a Kaba család halottaiért (Alapítványi)

18. kedd         - Fábián Istvánné Laczó Ilona

                        - Pénzes Ilona, nagyszülei, hozzátartozók

19. szerda      - Kosztrihán István, édesapja József, nagyszülei, Kosztrihán és Erdős család halottaiért

                        - Laczó János, felesége Szrenka Erzsébet 1. évforduló, fiuk János, szüleik, élő és elhunyt hozzátartozók

20. csütörtök - Hazánkért

21. péntek     - Csabák János, szülei, apósa, anyósa és hozzátartozók

                        - Jakubecz György, felesége Csernák Ilona, szüleik, testvéreik, élő és elhunyt hozzátartozók

                        - Szabó Károly, felesége Híves Margit, Vitéz István, felesége Csillag Mária és a család halottai

22. szombat   - Pistyúr Gergely 10. évforduló, szülei, apósa, anyósa és hozzátartozók

23. vasárnap - Szabó Vince, felesége Kormosói Ilona, szüleik, Csillag Gyula, Mrekvicska Ignác, felesége Szabó Margit és szülők

24. hétfő        -

25. kedd         -

26. szerda      -

27. csütörtök - Boda Istvánné Csillag Anna, szülei, apósa, anyósa és hozzátartozók

                        - Pistyúr János 1. évforduló

                        - Vitéz Sándor, fia Sándor, a Vitéz és Halászi család halottaiért

28. péntek     - Molnár és Urbán család elhunyt tagjaiért

                        - Záhorszki Ignác, felesége Nagy Erzsébet, szüleik és testvéreik

                        - Kolping család élő és elhunyt tagjaiért

29. szombat   - Kovács és Kökény család halottaiért

                        - Virág Emil (Tobi)

30. vasárnap -

31. hétfő        -

Vissza az újság tetejére
Vissza az előző menüre