Vadkerti harangok
2015. május


Áldott Szentháromság
Szentmiseszándékok
A hit a Szentlélek műve
Magyarország mit tettél keresztségeddel?
A nagy titok
Ima
Elsőáldozás 2015
Életige
Trianoni Himnusz
Ferenc pápa üzenetei XVIII.rész
A gyermek öröme a szülő legnagyobb boldogsága
Nyár előtti gondolatok
Ügyintézésről
Önkormányzati hírek
Ingyenes jogi tanácsadás
Kolping híreink
Falubajnokság
Híreink



Vissza az előző menüre

Áldott Szentháromság


Szentháromság vasárnapjának Evangéliumában a feltámadt Krisztus a világ népeihez küldi apostolait, és meghagyja, hogy tanítványaivá téve kereszteljék meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. A Szentháromságtól ered megváltásunk és kegyelméből táplálkozik keresztény életünk.

A Szentháromság titkát Jézus kinyilatkoztató szavaiból és az Ő tanítása nyomán az apostoli igehirdetésből ismerjük meg. Jézus nemcsak Isten küldöttjének mondja magát, hanem a Mennyei Atyával szemben a Fiúnak: „Senki sem ismeri az Atyát, csak a Fiú és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni”, olvashatjuk Mt 11,27 alatt, „ Ahogy az Atyának élete van önmagában, úgy megadja a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában” írja János evangéliuma a17,5 vers alatt. Állítja, hogy a világ teremtése előtt az Atyánál dicsőségben volt része, s neki is ugyanaz a tisztelet és imádás ját, mint az Atyának. „Én és az Atya egyek vagyunk”(Jn 5,30); nemcsak „egyek” valaminek a végrehajtásában, de egy létező, egy hatalmasság.

Jézus a Szentlélekről is beszél. Az utolsó vacsorán szavai szerint, Ő küldi a Szentlelket az Atyától, vagy az Atya küldi Őt a Fiú nevében (Jn 15,26, Jn 14,26). Pál apostol szerint a Szentlélek egyformán az Atyának és a Fiúnak Lelke. Ő is és az evangéliumok is megkülönböztetés nélkül, egyféleképpen tisztelik az Atyával és a Fiúval.

Az ember a keresztségben már itt a földön kapcsolatba kerül a Szentháromság életével. Ezért kapnak parancsot Krisztustól az apostolok, rajtuk keresztül az Egyház: „Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében” (Mt 28,19). Az evangélista a Jézustól kapott küldetést az ősegyház keresztelési szavaival fejezi ki, amely egyformán dicsőíti a három személyt, és megvallja a Szentháromságba vetett hitét.

A keresztény, aki naponta többször keresztvetéssel kezdi és zárja imáit, nem arra gondol, hogy ezzel egy elméleti hittitkot ismétel. Számunkra már természetes, hogy így üdvösségünk szerzőjéhez, a Szentháromság Egyistenhez fordulunk, aki bevont minket belső életáramába, és a színről színre látás örömével teljesíti be emberi valóságunkat. Hódoljunk Pál apostol szavaival a titkát kinyilatkoztató Isten előtt: „Mekkora a mélysége Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának! Mily megfoghatatlanok szándékai, mily kifürkészhetetlenek útjai! Minden belőle, általa és érte van, dicsőség neki mindörökké! Ámen.”

(Rózsa Huba írása alapján, fotó kájé)

Vissza az újság tetejére

A hit a Szentlélek műve


Ma olyan világban él az ember, melyben felbomlanak a hagyományos keretek, és eltűnnek az értékek; a hatalom és a pénz uralma átértékeli a kultúra minden területét, melyben elhalványul az Istenbe vetett hit és hűség. Sok jóakaratú és hívő ember aggódva figyeli a társadalom ölén céltalanul tengődő vagy sodródó közömbös tömeget. Talán új pünkösd kellene, Szentlélek látható és hallható kiáradása, hogy felrázza a mai tömegeket? Romano Gaurdini „Az Úr Krisztus” című, magyarul is pár éve újra megjelent könyvének gondolatai ma is újdonságként hatnak.

A mostani idők sok szempontból különböznek azoktól, melyben a könyv szerzője élt és dolgozott. De manapság éppen úgy igaz, mint az ő idejében, hogy az Egyházat, sőt az emberiséget fenyegető veszély a Jézus- Krisztus kép kifosztásában leselkedik, abban az igyekezetben, hogy Jézust a saját mércénkhez alakítsuk, hogy ne kövessük Őt engedelmes tanítványként, hanem újraalkossuk Őt saját képmásunkra. A Szentlélek azonban éppen ezt nem engedi meg.

Krisztust ugyanis csak az értheti meg, akiben él az, ami Krisztusé. Honnan jött Krisztus? Miből él? Milyen erőből való a hatása?  A Szentlélek Istenből. Általa lépett be a történelembe. Amikor a Jordánban megkeresztelkedik, a Szentlélek Isten kiönti fölötte ereje teljességét. S az emberek mindig érezték Isten Lelkének titokzatos hatalmát abban, amit tett és mondott. Ennek a Léleknek kell eljönnie az emberbe, ennek kell megadnia a belső érzéket, fogékonyságot, s összekapcsolnia Krisztussal az embert, hogy az ember megismerje, azaz higgye Krisztust.

A hit a Szentlélek műve. A hit nem csupán természetes megismerésnek fokozása, elmélyítése vagy finomítása; nem is általános megnyilvánulása a vallási élménynek. A hit az a különleges válasz, melyet a megszólított ember ad Krisztus szavára és személyének. Az Írás felfogása szerint „hívőnek” lenni annyit jelent, mint Krisztusban hinni. „Hinni” csak az az ember képes, akiben új élet fakadt. Ennek az új élet szívverése a hit. Az ember, úgy, ahogy van, magától nem tud hinni. A hit már az új ember élettevékenysége; előbb tehát meg kell születnie, hogy hihessen. De csak Istentől, pontosabban: csak a Szentlélekből születhetik. Erre hívja fel figyelmünket a Szentírás is, amikor ezt olvassuk:”Bizony, bizony mondom neked: Aki nem vízből és Szentlélekből születik, az nem megy be az Isten országába.

A hívő keresztény, aki a Szentlélek újrateremtő erejéből él, meg tudja érteni a világot, de a világ őt nem. Ezzel nem azt mondjuk, hogy hívő tehetségesebb, okosabb önállóbb, mint a többiek. Még kevésbé mondjuk azt, hogy a többiek azért nem értik a hívőt, mert az titokzatos üzelmekkel foglalkozik, idegenszerű szempontokat vagy rejtett célokat követ. Nem. Hanem a lelki ember azért képes a világot megfigyelni és megbírálni, mert az életcsíra, melynek birtokába jutott, a krisztusi szabadságnak csírája. Ez képesíti őt arra, hogy a világot bizonyos távolságból nézze. Ettől eltekintve, itt nincs szó semmiféle előnyről, mintha a hívők jobbak, az okos, becsületes magatartásra hajlamosabbak lennének. Minden tekintetben bárki felülmúlhatja a keresztényt. Nincs szó semmi olyasmiről, amivel dicsekedhetnénk. Amiről itt szó van – ha megvan-, Istentől származik, s voltaképpen követelmény, felszólítás arra, hogy éljünk új életet. Az újjászületés nem valami varázslat nem is rejtett misztériumokba történő beavatás, nem is valami magasabb rendű tudás megszerzése, hanem nagyon szerény dolog: MEGTÉRÉS. Ha kereszténnyé lenni annyit jelent, hogy a hit csírája lelkünkben megfogamzott, akkor kereszténynek lenni annyit jelent, hogy a csírát ki kell bontakoztatni. Úgy kell gondolkoznunk, ahogy Ő gondolkozik; úgy kell éreznünk, ahogy Ő érez, és életünket az Ő élete szerint kell alakítanunk. Mer-e ebben valaki dicsekedni? Hogy Hozzá mehessünk, kérnünk kell Őt, küldje segítségünkre a Szentlelket. Magunktól kell megszabadulnunk és bátran nekivágnunk, arra számítva hogy Ő felfog, és Magához von minket. Ha így gondolkodunk, és bízunk, még ha az első lépésnél tartunk is, már megtörtént az, amit reméltünk.

(KÉ, fotó: Barák B)

Vissza az újság tetejére

"Magyarország, mit tettél keresztségeddel?"


A Pécsi Egyházmegye ezeréves fennállásának ünneplésekor tette fel ezt a kérdést Schönborn bíboros úr, az ünnepi szentmise prédikációjában. Kérdésével a már ma szent II. János Pál pápa első franciaországi látogatásánál elhangzott kérdését idézte: „Franciaország, mit tettél keresztségeddel?” – Schönborn bíboros most ugyanezt kérdezte (kérdezhetné ma is itt Érsekvadkerten is) tőlünk, szegény magyaroktól, de egész Európától is, mert minden vigasztaló gondolat ellenére, a realitás egészen más, keserű és nem vigasztaló! Mi lett a keresztény Magyarországból, Mi lett Európából? Nemde réges- rég eltávolodott keresztény gyökereitől? Manapság Magyarország, mint ahogy egész Európa is, nemde a posztkommunista és posztkapitalista szekularizáció áldozata, amely egy keresztény Európa eszméjéből aligha hagy meg valamit? Nemde a legjobb úton van a kereszténység Magyarországon és Európában is a marginalitás, a mellékes jelenséggé válás felé? – tette fel a fájdalmasan igaz kérdést a bíboros, majd arra buzdította a híveket, ne csüggedjenek, kezdjék újra, menjenek el azokhoz, akik az Evangéliumot most még nem, vagy már nem ismerik. Bizony, ha tetszik, a bécsi bíboros politizálni merészelt, még azt is mondta, hogy Magyarország a rendszerváltozás vesztese. Az új szabadság mindennapjai fáradságosnak és terhesnek bizonyultak, és meggyengülve, kigúnyolva, megalázva, elszegényedve és nem dicsőségesen léptünk át a huszonegyedik századba, mi magyarok, keresztények, valóban európaiak.

Nagy dolog, ha valaki szembenéz a kellemetlen igazsággal, a rideg tényekkel, ha nem szépíti a valóságot és nem hazudik nekünk rózsás jövőt. Az igazsággal sokszor nagyon nehéz szembenézni. A gyarló ember hajlandó a múltba vagy jövőbe menekülni a jelen elől. Sokszor magam is így teszek, amikor nehezen viselem a jelen otrombaságait. Kissé öncsaló módon elmerülök a régi dicsőség meghitt homályában, vagy a jövő reménytelibb ábrándjaiban, ahogy Jókai is tette A jövő század regényében. Vajon hány politikus olvasta ezt a könyvet? Nemcsak az igazságtól félünk, pedig szabaddá tesz, hanem már szabadok sem akarunk igazán lenni, mert úgy vagyunk ezzel, mint egykor a rabszolgák, jobbágyok: Nem akarunk szabadok lenni, hogy aztán proletárok legyünk , úr és gazda nélkül, és persze munka és bér nélkül. A modern rabszolgaság új formái és elnevezései nem vonzanak minket. Szívesebben lennénk Szent István korának jobbágyai egy jóindulatú úr birtokán, ha ez az úr garantálná biztonságunkat, szerény gyarapodásunkat és mindennapi jólétünket. Ezer évvel ezelőtt a feltámadás reménysége nagyobb hajtóerő volt, mint a mulandó javak megszerzése e földi siralomvölgyben. Templomokat építettek az Úrnak, ma pedig templomokat fosztogatnak, eladnak. Nemcsak a műkincseke, kegytárgyakat viszik el, hanem egy esetben a harangot is. Lebontják a csatornát, kiürítik a perselyt, s ha hagyják, a sírköveket is széthordják az új pogányok, akik a „kultúrát” legfeljebb a sötét, aljas szórakoztató televíziókból kapnak. Magyarország – és egész Európa- missziós terület. Őseink szégyenkeznek miattunk és helyettünk is, ha letekintenek a sok vérrel váltott és őrzött hazára.

(szszp  írás alapján)

Vissza az újság tetejére


A nagy titok

A világ tele van titokkal. A nagy természetet még ma is ezer fátyol borítja. Titok az élet is. Azon sem csodálkozhatunk tehát, a hit, a vallás is tele van titokkal. Titok a megtestesülés, titok az Oltáriszentség, titok az isteni kegyelem és az emberi szabad akarat együttműködése és megannyi más! A titkok titka azonban a Szentháromság. A titok előtt az ész leveszi a kalapját és a hitnek adja át a szót.

(Bánk József)

Vissza az újság tetejére

Ima

"Istenünk, te felbecsülhetetlen ajándékot helyeztél életünkbe. Mindenkinek
fölajánlod a lehetőséget, hogy jelenléted fényének tükre lehessen. A
Szentlélek által szereteted szándékát nem kőtáblákra, hanem szívünk
mélységeibe vésed. És lelkünket betöltő békességed által képessé teszel
minket arra, hogy szebbé tegyük mindazok életét, akiket reánk bíztál.
"Adjon Isten bort, búzát, békességet, ha meghalunk, örök üdvösséget!"

Vissza az újság tetejére

Elsőáldozás 2015


Urunk mennybemenetelének ünnepén, május 17-én nagy ünnepe volt Egyházközségünknek. Az ünnep felhívja figyelmünket arra, hogy Jézust ettől a naptól csak lelki szemeinkkel láthatjuk az Oltáriszentség színe alatt. Erre hívta fel András atya a fehér ruhába öltözött gyermekek, a gyermekeiket idevezető szülők, és mindannyiunk figyelmét. A fehér ruhán minden folt meglátszik és kimosható. A lélek  a bűn által válik foltossá, ami a szentgyónással tisztítható, a szeretet nyelvének elsajátításával megőrizhető, melyre ezek a fiatalok is készültek és az alábbi verssel tudtunkra is adtak:

 

 Eljött életünknek egy csodálatos napja,

 Mikor szívünkbe száll ég és föld Királya.

 Ó, ha megértené sok ember e titkot,

 Futna Jézusához, a lelki orvoshoz.

 

 Ó, drága vendégünk, oly nagyon szeretünk,

Hogy ma belépsz hozzánk, boldogan köszöntünk.

 Angyalok sem kaptak ily nagy égi kincset,

 Hogy magukhoz vehessék az oltáriszentséget.

 

 Minket kitüntettél, magadhoz öleltél,

 Szent szívedben nekünk lakást készítettél.

 Terített asztalod mindig elénk tárod,

 Tedd méltóvá bennünk, kérünk fogadásod.

 

 Drága jó Jézusunk, esedezve kérünk,

  Ne hagyj el bennünket, maradj mindig velünk.

  Hogy a gonosz lélek ne árthasson nekünk,

  Szent kegyelmed által benned növekedjünk.

 

 Szeretnénk ezentúl gyakran hozzád jönni,

 Áldott szent Testedet szívünkbe fogadni.

 Hálát adni Néked, kérni kegyelmedet,

 Hogy soha meg ne bántsuk jóságos Szívedet.

 

 Kedves szeretteink és jó testvéreink,

 Minden jelenlévő kedves vendégeink.

 Imátokat kérjük és a jó példátok,

 Hogy gyakran áldozzunk, ne csak e szép napon.

 

 

Elsőáldozóink voltak:

 3.a Balatoni Gergő, Cseri Bálint, Gajdos Gergő, Gáspár Réka, Kristóf Anna, Szabó Fruzsina, Takács Korina Lujza, Urbán Emma.

 3.b Bernhardt Dávid, Csejk Attila, Gerliczki Botond, Gyurenka Alexa, Gyurkovics Vivien, Halaj Dorina, Halaj Dorottya, Homolya Barnabás, Kovács Zalán, Magyar Levente, Mészáros Karina, Tóth Dóra

 Vidéken tanulók Boda Zalán, Dósa Rebeka, Murányi Fanni, Murányi Márk

(fotó:kájé)


Vissza az újság tetejére

Életige

Evangélium mindennap

 „De Isten, aki gazdag az irgalmasságban, igen nagy szeretetéből, mellyel szeretett minket, noha bűneink miatt halottak voltunk, Krisztussal együtt életre keltett” (Ef 2,4-5 

Isten, az Úr megjelent Mózesnek a Sínai hegyen, és e szavakkal nyilvánította ki, hogy ki is Ő: „Jahve, Jahve irgalmas és könyörülő Isten, hosszan tűrő, gazdag kegyelemben és hűségben” (Kiv 34,6). A héber Biblia ennek az irgalmas szeretetnek a leírására egy olyan szót használ (raḥămîm), amely az anyaméhet idézi, ahonnan az élet fakad. Isten „irgalmasnak” nevezi magát, és ezzel elmondja, mennyire gondját viseli minden teremtményének, akár egy édesanya gyermekének: szereti, vele van, óvja és gondoskodik róla. A Biblia egy másik szót is használ (ḥesed), hogy még inkább kifejezze az irgalom-szeretet jellegét: hűség, jóakarat, jóság, szolidaritás. Jézus is beszél Isten szeretetéről, és azt mondja, olyan, mint egy „Atya”, aki velünk van és odafigyel minden szükségünkre, kész megbocsátani, és mindent megad, amire szükségünk van: „fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is.” (Mt 5,45) Szeretete valóban „nagy” és „gazdag”, ahogy olvassuk az efezusiakhoz írt levélben, amelyből az élet igéjét vettük:

„De Isten, aki gazdag az irgalmasságban, igen nagy szeretetéből, mellyel szeretett minket, noha bűneink miatt halottak voltunk, Krisztussal együtt életre keltett.”

Pál szinte örömujjongásban tör ki Isten rendkívüli tetteit látva: halottak voltunk és életre keltett, új élettel ajándékozott meg minket. Az emberiség tragikus körülmények között élt a vétkek és a bűnök terhe alatt, rossz és önző vágyak fogságában, az Isten ellen lázadó rossz erők hatalmában. Isten azonban nem bünteti meg, hanem életre kelti: nem a harag vezérli, hanem az irgalom és a szeretet. Jézus már utalt erre, amikor elmondta a példabeszédet a két fiú apjáról, aki tárt karokkal fogadta vissza embertelen körülmények közé süllyedt kisebbik fiát. Ez hangzott el a jó pásztorról szóló példabeszédben is, aki az elveszett bárány keresésére indul, vállára veszi és hazaviszi; vagy az irgalmas szamaritánus története is, aki bekötözte a rablók kezére került ember sebeit (vö. Lk 15,11-32, 3-7; 10,30-37). Isten, az irgalmas Atya, akiről a példabeszédek szólnak, nem csak megbocsátott, hanem fia, Jézus életét ajándékozta nekünk, az isteni élet teljességét. Ezért zeng a hála himnusza:

„De Isten, aki gazdag az irgalmasságban, igen nagy szeretetéből, mellyel szeretett minket, noha bűneink miatt halottak voltunk, Krisztussal együtt életre keltett.”

Az élet igéje hallatán a mi szívünkből is öröm és hála törhet fel, mint annak idején Pál és az első keresztény közösség szívéből. Isten mindannyiunknak megmutatja, hogy „gazdag az irgalmasságban”, és „nagy szeretetéből” kész megbocsátani és újra bízni bennünk. Nincs olyan helyzet – bármilyen bűnös, fájdalmas vagy magányos körülmények között legyünk is –, hogy Ő ne lenne velünk, ne szegődne mellénk az úton. Mindig bizalommal van irántunk, lehetőséget ad és erőt, hogy föltámadjunk, és mindig újrakezdjünk.

Ferenc pápa két évvel ezelőtt március 17-én az első Úrangyala imádság alkalmával Isten irgalmáról beszélt. Aztán újra és újra előhozta ezt a témát. Akkor így szólt: „Isten arca egy irgalmas Atya arca, aki mindig türelmes… megértő, aki vár ránk és soha nem fárad bele, hogy megbocsásson…” Rövid üdvözletét így zárta: „Ő szerető Atya, aki mindig megbocsát, aki irgalmas szívű mindannyiunk iránt. Tanuljunk meg mi is irgalmasnak lenni mindenkivel.”

Felhívása konkrét útmutatás számunkra, hogy hogyan éljük meg ezt az igét.
Ha Isten gazdag az irgalomban és nagy szeretettel van irántunk, akkor mi is arra kapunk meghívást, hogy irgalmasok legyünk a többi emberrel. Ha Isten szereti a rosszakat is, akik az ellenségei, akkor nekünk is meg kell tanulnunk, hogy szeressük azokat, akik nem „szeretetreméltóak”, sőt még az ellenségeinket is. Talán nem azt mondta Jézus: „Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak”? (Mt 5,7) Nem azt kérte: „Legyetek irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas”? (Lk 6,36) Pál is arra hívja meg az Istentől kiválasztott és szeretett közösségeket, hogy öltsék magukra „az irgalmasságot, a jóságot, alázatot, szelídséget és a türelmet” (Kol 3,12). Ha hiszünk Isten szeretetében, akkor mi is tudunk majd szeretni, és felebarátaink mellé állunk a fájdalmas helyzetekben és a szükségben, mindent megbocsátunk, oltalmunkba vesszük őket és gondoskodunk róluk.

Ha így élünk, tanúságot teszünk Isten szeretetéről, és akivel találkozunk, annak segítünk fölfedezni, hogy Isten gazdag az irgalomban és iránta is nagy szeretettel van.

Fabio Ciardi OMI

Trianoni Himnusz

Ki tudja merre, merre visz a végzet,

Göröngyös úton, sötét éjjelen.

Vezesd még egyszer győzelemre néped,

Csaba királyfi, csillagösvényen.

Maroknyi székely úgy áll, mint a szikla,

Népek harcának zajló tengerén.

Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

 

Áldott hazánk délvidéki népe,

Ezred év óta drága kincs nekünk.

Győztes hatalmak elrabolták tőlünk,

De szívünkben mi sosem feledünk!

Szabadka, Zombor, Újvidék és Bácska,

Mennyit kell szótlan ma is tűrnötök.

De sziklasírban, régen eltemetve,

Vigyáz s erőt ád sok- sok ősötök.

 

Szép Felvidék éd te, Kárpátalja,

Hazánk ősi, gazdag tájai,

Történelmünk hősi korszakában,

De sokszor védtek büszke várai!

Ungvár és Munkács, Kassa, Krasznahorka,

Lakóid ma is egytestvér velünk.

Segítsd őket, magyarnak maradni,

Védd nemzetünket, kérünk, Istenünk!

(Szomor Iván)

Vissza az újság tetejére

Ferenc pápa üzenetei XVIII.rész

(A jó tanács kincset ér)

Fontos, hogy főleg életünk legkeményebb pillanataiban számíthassunk olyan bölcs személyek javaslataira, akik szeretnek bennünket. A jó tanács ajándéka révén maga Isten Szentlelke világítja meg szívünket, hogy megértesse velünk a helyes beszéd módját, hogy miként viselkedjünk, és melyik utat kövessük.

Amikor befogadjuk és vendégül látjuk szívünkben a Szentlelket, azonnal fogékonnyá tesz bennünket hangja iránt, és Isten szíve szerint irányítja gondolatainkat, érzelmeinket és szándékainkat. Ugyanakkor egyre afelé irányít bennünket, hogy belső tekintetünket Jézusra szegezzük, legyen Ő a példaképünk cselekedeteinkben, az Atyaistenhez és testvéreinkhez fűződő kapcsolatainkban. A jó tanács az az ajándék, amellyel a Szentlélek képessé teszi lelkiismeretünket, hogy az Istennel való szeretetközösséget tudjuk választani, Jézus logikája szerint. Így a Szentlélek révén bensőleg pozitív módon növekszünk, a közösségben is. A Szentlélek segít, hogy ne váljunk az önzés, saját látásmódunk rabjává.

Ennek az ajándéknak a megőrzéséhez alapvetően fontos az ima. Mondjuk el azokat az imákat, amelyeket mindnyájan gyerekkorunktól ismerünk, de imádkozzunk saját szavaikkal is, kérjük Istent: Uram, segíts nekem, adj tanácsot! Mondd, mit tegyek? Az imával helyet készítünk a Szentléleknek. Imádkozzunk, hogy a Szentlélek adományozza nekünk a jó tanács ajándékát. Az Istennel való bensőséges kapcsolatban, szava meghallgatásában lassanként meghaladjuk személyes logikánkat, amelyet leginkább bezártságaink, előítéleteink, ambícióink diktálnak.

Mint a Szentlélek összes többi ajándéka, a jó tanács is kincset jelent az egész keresztény közösség számára. Az Úr nemcsak a szívünk belsejében szól hozzánk, hanem testvéreink hangja és tanúságtétele által is. Valóban nagy ajándék, hogy találkozhatunk olyan hitvalló férfiakkal és nőkkel, akik életünk legbonyolultabb és legfontosabb szakaszaiban segítenek nekünk, hogy megvilágosítsuk szívünket és felismerjük az Úr akaratát.

Egy alkalommal, amikor kedvenc kegyhelyemen gyóntattam, a várakozók sorában ott állt egy fiatalember, divatosan öltözve, kitetoválva, fülbevalóval. Azért jött, hogy elmondja mi történt vele. Nagy problémával küzdött. „És mit tettél?”- kérdeztem. „Elmondtam mindezt az anyámnak, aki azt tanácsolta: menj el a Szűzanyához, és ő majd megmondja, hogy mit kell tenned” – válaszolta a fiú. Íme, egy asszony, aki rendelkezett a jó tanács ajándékával. Nem tudta megmondani fiának, hogy hogyan oldja meg problémáját, de megjelölte számára a helyes utat: „Menj el a Szűzanyához, és ő megmondja neked”. Az az alázatos, egyszerű asszony a legigazabb, legszebb tanácsot adta fiának, aki ezt mondta nekem: „Rátekintettem a Szűzanyára, és éreztem, hogy ezt és ezt kell tennem.”

Nekem nem is kellett már beszélnem, fejezte be a történetet a pápa. Mindent elintézett az anyuka, a Szűzanya és a fiú. Ez a jó tanács ajándéka.

(2014. május; VR)

Vissza az újság tetejére

A gyermek öröme a szülő legnagyobb boldogsága


Ugráló vár, arcfestés és kézműves foglalkozások mellett ügyességi játékok várták a családokat, akik 2015. május 16-án ellátogattak a Tizenhárom almafa Alapítvány és a Kolping Család által szervezett Családi napra.

A Kolping ház kertjében nagy öröm volt látni, hogy ennyi család ellátogatott a rendezvényre. A Dósa Krisztiék által kitalált kézműves foglalkozások rendre lekötötték a gyerekeket és szüleiket is (készíthettek pl. gólyát és csigát, utóbbit versenyeztethették is), míg Boda Bianka arcfestése már művészi volt, állt is a sor folyamatosan előtte.

A Temela Zoltán által beszerzett ugráló vár mellett a Pistyúr Attila által készített népi játékokon ügyeskedhettek a gyerekek. Újdonság volt idén a magunk készítette kosárpalánk és a rúgó/dobófal, ahol a célzó képesség tesztelésére és fejlesztésére nyílt lehetőség.

Idén sem maradtak el Pásztor János vezetésével megjelent népszerű tűzoltók, akik a szirénás kör mellett a poroltó használatát mutatták be a gyerekeknek. (Ki is lehetett próbálni!)

A családi nap vendége volt a 10 éves KATÁNG együttes, akik hitvallásuk szerint a gyerekeknek írt dalokon, megzenésített verseken keresztül kívánnak szólni az egész családhoz. Az egy órás koncert alapján – amelybe a gyerekek és a szülők is bekapcsolódtak - bizton állítható: sikerült nekik. Köszönet az élményért!

Összefogás és tenni akarás kellett a családi nap megvalósításához. Ebben nagy szerepet vállalt még Boda Norbert, Fábián András és Molnár Balázs. (És persze még mások is.) De jóleső volt a Szamovill Kft és a Vadkerti (Horváth) szikvíz támogatása is.

Ennek az összefogásnak a következménye, hogy a nap során a gyerekek önfeledten játszhattak és játék közben azokká válhattak, akik csak szeretnének lenni. Már ezért megérte.

Molnár Arnold

Vissza az újság tetejére

Nyár előtti gondolatok

Minap, munkámból hazatérve fáradtan roskadtam le a kényelmes fotelba. Milyen jó, gondoltam, pünkösd közeleg, végre három nap, amikor nem kell dolgozni. Leheveredhetünk a fűre, fürödhetünk az ég kékjébe, csodálhatjuk a kergetődző bárányfelhőket. Pihenhetünk az erdő tövében, lombsátrak hűs menedékében. Folyók, tengerek hullámzó vizének szikrázó gyémántjaiban fürödhetünk. Kuksolva a szilvafák között vagy részegítő szénaillatú mező tövében. Messzi idegen tájakon; olyan, mint az álom! Erdély – Tündérország! Lelkünkben patakok zuhognak, s keringőzve táncolunk a reggeli harmatban. Vad fény tör elő az égből a zivatarban. Bokrok lubickolnak a langyos esőben. Mikor elvonul a vihar, szivárványkapun búg a gerlice, s kergetik a legyeket az énekes madarak. Nyár van. Újra itt van a nyár! Kapor, hagyma, bazsalikom, zeller illata kavarog a kertben.

Nyár – mennyi emlék! Ahogy múlnak az évek, egyre több album sorakozik a könyvespolcon.  Tipegő gyermekeimből felnőttek lettek. A nyárban a legszebb élmény, amikor velük vagyunk.

Nyáron sokan útra kelünk. De ne feledkezzünk meg, hogy van Valaki, aki visszavár, hazavár minket: Isten! Nyáron se feledkezzünk meg Róla! Álljunk meg egy pillanatra, köszönjük meg mindazt, amit kaptunk Tőle: a sok szép élményt, a vidám perceket, a meghitt együttlétet, a napsugarat, a nyarat. Térjünk be egy – egy hűs templomba, fürödjünk a csendben, s mondjuk el Istennek, hogy boldogok vagyunk. Mert mindezt Neki köszönhetjük.

(Balássy Péter)

Vissza az újság tetejére

Ügyintézésről

Lényeges dolgokat az emberek között sohasem a szavak, mindig a magatartás és a cselekedetek intéznek el.
(Márai Sándor)

Önkormányzati hírek

Április 28-án ülésezett az Önkormányzat képviselő testülete és az alábbi témaköröket tárgyalta:

A 2014. Évi mérleg elfogadása, mely az Állam kincstár felé történő elszámolás alapját képezi. Módosításra került az Intézmények konyhájának alapító okirata, megteremtve általa a központon lévő volt butikban a BÜFÉ konyhai hátterű működésének jogi feltételeit. Megjegyezni kívánom, hogy minden féle híresztelés ellenére a testületi döntéssel született annak idején a vásárlás és ott a büfészolgáltatás beindítása

Módosításra került a temetői rendeletünk is a J 54-55 sorban, megteremtve ezzel azon a helyen egy hatszemélyes családi sírbolt építésének jogi hátterét.

Tájékoztató hangzott el a Települési értéktár létrehozásáról is, amely hivatott lesz múltunk értékeinek feltárására, megörökítésére és a másokkal történő megismertetésére. Döntöttünk arról is, hogy nem kívánjuk a továbbiakban fenntartani tagságunkat a Duna- Ipoly Önkormányzati Településfejlesztési Program Társulásban.

Május 7-én rendkívüli ülés keretében egyhangúan kifejeztük akaratunkat a  BÜFÉ beindítása mellett. A személyek felvétele folyamatban van. Rövidesen megérkezik a pénztárgép, ami egyben a nyitás kezdete is. Az érintettek figyelmébe ajánljuk jegyzőkönyvi rögzítés mellett, hogy hagyjanak fel a kifogás menedzsmettel. Ne azt harsogják, hogy hogy nem lehet, hanem mutassák meg, hogyan lehet mindezt jól csinálni.

Május 12-én újabb rendkívüli ülésünk volt. Az Erdősor út folytatásánál lévő 4ha területünkre beruházó érkezett, akihez az ülésen kérdéseket intéztek a képviselők. Tudni kell a beruházóról, hogy Úriban csokoládé üzeme indult, Tolmácson az ipari parkkal szemben elkészült a csarnoka, melybe szeptemberi kezdéshez rövidesen érkeznek a CNC megmunkáló gépek, hogy az autógyárak részére három műszakban alkatrészek készülhessenek. Az érsekvadkerti beruházása is a kormány munkahelyteremtő kezdeményezését szolgálja. A testület úgy döntött, hogy az értékbecslő által megadott áron eladja számára a területet.

Május 19-én a munkatervében is szereplő ülése volt a testületünknek: Az alábbi témakörök szerepeltek a napirendben, Összefoglaló jelentés a 2014. Évi belső ellenőri jelentésről, Beszámoló a Gyermekjóléti Szolgálat és az I. fokú gyámhatóság tavalyi tevékenységéről. Határozat született a 2015-16 évi óvodatej programban történő részvételről, s számos szülő és óvoda pedagógus jelenlétében terítékre került az óvoda működési problémája is. Az ülés témái között napirenden volt ifj. Temela József telekalakítási kérelme is, míg egyebek tárgykörben az Intézmények konyhája felújítására kiírt pályázaton való részvételünk valamint a pályázható összeg függvényében az Erdősor út, Zrínyi út  a Kossuth  és Táncsics út közti szakaszának vagy a Hősök tér útjának felújítása került most rögzítésre.

Vissza az újság tetejére

Ingyenes jogi tanácsadás

A képújságunk mellett ezúton is tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta egy alkalommal, délután öt órától ingyenes jogi tanácsadás van a Polgármesteri Hivatalban.

Közreműködő ügyvéd: dr. Molnár Arnold

Bejelentkezni a 06-20-823-1091 telefonszámon lehet

A következő időpont: 2015. június 15. hétfő

Vissza az újság tetejére

Kolping hírek


Közreműködésünkkel április 18-án, lapzártánk idején, immár harmadik alkalommal megkezdődött a Foci bajnokság. Öt csapat nevezett, név szerint a Focit, Elit alakulat, Jamaica, Kolping és a Rajkert. A műfüves pályán szombat esténkét 18:00-tól tekinthetők meg a mérkőzések.

Május 16-án a Tizenhárom almafa alapítvány családi napot szervez a benti Kolping ház udvarán. Részletes program plakátokon jelenik meg. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a rendezők, hisz közösségben lenni jó.


Kolping Támogató Szolgálat

FELHÍVÁS

A Kolping Támogató Szolgálat továbbra is várja azok jelentkezését, akik segítségre szorulnak maguk, vagy a ház körüli munkájuk ellátásában. Gépkocsival el tudjuk szállítani kórházba, rendelésre, bevásárolni, rokonlátogatásra, temetői látogatásra és az élet adta egyéb helyekre. Továbbra is foglalkozunk a térség hátrányos helyzetű gyermekeivel, hogy közösséget alkotva tartalmas életet élhessenek.

Telefonszámaink. 340-228,     06-20-578-0867
Várjuk hívását!  A Támogató Szolgálat vezetője és dolgozói

Vissza az újság tetejére

Falubajnokság / Műfüves pálya bérlése


 

A Petőfi Sándor Általános Iskola területén lévő műfüves sportpálya az iskolai sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22 óráig a sportolni vágyó fiatalok és felnőttek számára bérleti díj ellenében igénybe vehető.

Tornák esetén öltözőt biztosítunk! Esti pályavilágítás van!

Bérleti díj:

Alkalomszerű használat esetén:                                   4500 Ft/ óra

Rendszeres (legalább 10 alkalom) használatnál:       3500 Ft/ óra

Focitornák esetén a rendszeres használat díját kell fizetni!

A bérlési időszakra vonatkozó térítési díj munkaidőben a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodájában fizethető be. A befizetést igazoló bizonylatot a pálya használata előtt a gondnoknak be kell mutatni. Pénztári időn túli használat díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.

További információt és időpont egyeztetést kérni - hétvégi használat esetén is - Molnár Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u 137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143 telefonszámon lehet.


Vissza az újság tetejére


Egyházközösségi hírek


1./ Június 7-ÉN LESZ AZ Oltáriszentség nagy ünnepe: Úrnapja, a fél 10-es szentmise körmenettel. (Pusztaberkiben du. 5 órakor)

 
2./ A Papszentelés a Váci Székesegyházban június 20-án, szombaton 10 órakor lesz.

Egyik új papunk PÁLFALVI Tamás, akinek Érsekvadkerti gyökerei is vannak. Újmiséje a Dunakeszi Szent Imre templomban lesz jún. 21-én du.6 órakor.

 
3./ A Váci Egyházmegyei Találkozó jún. 27-én, szombaton lesz NAGYOROSZIBAN.  A program a hirdetőtáblán tanulmányozható.

4./ Jeles ünnepnapok júniusban: június12: péntek: Jézus Szentséges Szívének ünnepe. Szentmise este 7-kor, majd Jézus Szíve litánia. 24-én keresztelő szent János születésének ünnepe, június 29-én, szent Péter és szent Pál főapostolok ünnepe lesz.

KERESZTELTEK

8./ Molnár RÓZA (Molnár Balázs- Fábián Ágnes)

9./ Magyar EMESE,Mária (Magyar Attila – Csizmadia Tímea)

HÁZASSÁGKÖTÉS

1. Május 9. Karman Pál – Kruzslik Gyöngyi 

 
HALOTTAINK:

25./ Jakubecz Józsefné, szül. Bugyi Terézia (1928)

26./ Szabó Ferenc (1941)

27./ Boda Kálmánné, szül. Valkó Ilona (1927)

28./ Temela János (1937)

29./ Berényi Jánosné, szül. Főfai Mária (1920)

30./ Kuris Jánosné, szül. Kakas Erzsébet (1955)

31./ Kajtor Pálné, szül. Majoros Erzsébet (1919)

32./ Macska Andrásné, szül. Szabó Ilona (1926)

Vissza az újság tetejére

Szentmiseszándékok

Június

1. hétfő           - Kukkel János, szülei, testvérei és élő családtagok

2. kedd           -

3. szerda        -

4. csütörtök    -

5. péntek        - Fábián József, felesége Vitéz Mária, szüleik, testvéreik és élő hozzátartozók

6. szombat     - Konopás Jánosné Csernák Margit 7. évforduló, szülei, testvére József, apósa, anyósa

                        - Záhorszki Erzsébet 5. évforduló, szülei, testvérei és veje

7. vasárnap   -

8. hétfő           - Lukács József, felesége Zsiros Erzsébet, fiuk József, elhunyt Lajos

9. kedd           -

10. szerda      - Pálinkás és Hotzi család halottaiért

                        - ifj. Brezniczki János, édesanyja, felesége Sipos Erzsébet és a család összes hozzátartozóiért

11. csütörtök -

12. péntek     -

13. szombat   - Kovács László, szülei, fia, Kácsor Dezső, neje Kordics Veronika, szüleik, testvéreik

                        - Zsiga Gyula, felesége Szabó Mária, lányuk Mária, és vejük, élő és elhunyt családtagok

                        - Záhorszki János 1. évforduló, a család élő és elhunyt hozzátartozóiért

14. vasárnap - Rith József, felesége Sztrecskó Sarolta, Rith és Sztrecskó család élő és elhunyt hozzátartozóiért

                        - Nagy Lajos, felesége, lányuk Nagy Mária és nagyszülők

                        - Vitéz István, felesége Kosztrihán Mária, szüleik, Ferencsik és Pinke család élő és elhunyt tagjaiért

15. hétfő        -

16. kedd         -

17. szerda      -

18. csütörtök - Szabó János, szülei, testvére és a Kaba család halottaiért (Alapítványi)

19. péntek     -

20. szombat   - Holman József, Holman és Molnár család elhunyt tagjaiért

                        - Pincze András, felesége Nagy Anna, szüleik, fiuk Ferenc, Busai Kázmér és szülei

21. vasárnap - Jelen János, élő és elhunyt családtagok

                        - Fábián Ferenc, felesége Kristók Mária, Kristók János, felesége Híves Katalin, szüleik és nagyszüleik

22. hétfő        -

23. kedd         - Molnár János, Pásztor Ignác, dr. Mészáros Ede, felesége Margit és hozzátartozók (Alapítványi)

24. szerda      -

25. csütörtök -

26. péntek     - Molnár, Szabó és Németh család halottaiért

                        - Pásztor János, felesége Antal Ágnes és szüleik

27. szombat   - Varga Gergely, felesége Péter Anna, szüleik, gyermekeik, unokájuk János és Ferenc, élő és elhunyt családtagok

                        - Boskó Tibor 1. évforduló, szülei, apósa, anyósa

28. vasárnap - Koza János, szülei és testvérei

                        - Csűri István 20. évforduló, felesége, Csűri és Mocsaran család élő és elhunyt hozzátartozóiért

                        - Vincze János, feleséfe Fábián Mária, szüleik és hozzátartozók

29. hétfő        - Vitéz Sándor, felesége Nagy Mária, szüleik, gyermekeik és hozzátartozók

30. kedd         -

Vissza az újság tetejére
Vissza az előző menüre