Izajás
próféta könyvében (Iz 58, 1-12) hosszú
beszéd foglalkozik az igazi böjttel.
Ennek részletei a nagyböjti szentmise olvasmányai
közt is szerepel. A „böjtöt”
az Ószövetségben a gyász idejének
nevezik, amelyet nagy természeti vagy
történeti katasztrófák
alkalmából a papok rendeltek el. Ilyenkor a nép
összegyűlt a templomban, megalázta magát
„zsákban és hamuban” és bűnbánati
imával, valamint könyörgésekkel Isten
segítségét kérték a baj
elhárítására.
Ilyen böjt tartására ismerünk
példákat a bibliai hagyományokból, sőt Joel
próféta könyve is egy ilyen böjtre való
felhívással kezdődik egy sáskajárás
idején. „Papok, öltsetek gyászt és
sírjatok, oltár szolgái jajgassatok!
Gyertek, s virrasszatok, zsákruhában, Istenemnek
szolgái! Mert eltűnt Istenetek
házából az étel- és
italáldozat Rendeljetek el böjtöt, hirdessetek
ünnepet;
vének, gyűjtsétek egybe az ország minden
lakóját az Úrnak, a ti Isteneteknek
házába! Kiáltsatok az Úrhoz” (Joel 1,13-14).
Izajás
könyve szerint a próféta egy ilyen nyilvános
böjt-istentisztelet alkalmával lép
fel, amikor a résztvevők arról panaszkodnak, hogy
hiába a böjt és az ima, Isten
nem hallgatja meg őket. Erre a panaszra válaszként
hangzik a prófétai beszéd,
amely rámutat, hogy a böjt Isten tetszésének
és jóakaratának keresése. De
hogyan nyerheti el a böjt Isten tetszését, ha a
részvevők a hétköznapi életben
nem követik Isten akaratát, s itt elsősorban a
felebaráti szeretet, a szociális
segítés, és az irgalom testi cselekedeteinek
hiányát kifogásolja élesen a
nyilvános böjtön résztvevők
szükségben szenvedő embertársaik iránti
magatartásában. Ezen kell változtatniuk
(változtatnunk), hogy böjtjük (böjtünk)
Istennél meghallgatásra találjon.
A
prófétai intés Isten szavaival, egyes szám
első személyben hangzik el: „Törd
meg az éhezőknek kenyered, és a hajléktalant
fogadd be házadba. Ha mezítelent
látsz, öltöztesd fel, és ne fordulj el
embertársad elől! Akkor majd felragyog
világosságod, mint a hajnal, és a rajtad ejtett
seb gyorsan beheged. Előtted
halad majd igazságod, és az Úr dicsősége
lesz hátvéded. Akkor, ha szólítod, az
Úr válaszol, könyörgő szavadra így
felel: Nézd, itt vagyok! Ha eltávolítod
körödből az igát, az ujjal mutogatást, a gonosz
beszédet, ha odaadod az
éhezőnek kenyered, és jóllakatod az elnyomottat,
akkor mint sötétben a gyertya
fénye felragyog világosságod, és
homályod déli verőfényre változik.
Izajás
könyve egy fontos igazságot tesz
nyilvánvalóvá, amely a keresztény ember
számára kötelező érvényű: Isten
parancsai iránti elkötelezettséget nem
pótolja
a kultusz, még ha azt is sugallja mai világunk,
esetünkben a böjt területén
tanúsított buzgalom, sőt ez egyenesen Isten
akaratának megkerülése. Az igazi
böjt tartalmát Isten akaratának követése
adja meg, mert nélküle csak lélektelen
gyakorlattá silányul az. Nagyon jól fogalmazza meg
ezt Ózeás (Óz6,6): Mert nem
az áldozat kell nekem, hanem a szeretet. Ezt mondja Jézus
is Máté
evangéliumában, ezt kéri tőlünk (Mt9,13) az
alábbi mindannyiunknak szóló
kérése: „Irgalmasságot akarok és nem
áldozatot”!
(RH nyomán,
fotó bébé)
Az
Egyházban is, az Egyház történetében
is
vannak férfiak, nők, idősek, fiatalok, akik így
választanak. Amikor hallunk a
vértanúk életéről, amikor olvasunk az
újságokban napjaink
keresztényüldözéseiről, gondoljunk ezekre a
határhelyzetben lévő testvéreinkre,
akik így választanak. Példát jelentenek ők
számunkra és arra bátorítanak, hogy
dobjuk be mindazt, amivel rendelkezünk az Egyház
kincsestárába.
Jót
tesz nekünk, ha ezekre a testvéreinkre
gondolunk, akik ma is végleges döntéseket hoznak.
Gondoljunk annyi anyukára,
annyi családapára, akik mindennap véglegesen
választanak, hogy ellássák családjukat,
gyermekeiket. Ez kincset jelent az Egyházban. Ők
tanúságot tesznek. Kérjük az
Úrtól a bátorság kegyelmét, hogy
előbbre haladjunk keresztény életünkben,
megszokott, hétköznapi helyzetekben csakúgy, mint a
határesetekben.
(VR)
Boldogok,
akik összhangban
vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelenül azt
tenniük, amit mindenki tesz.
Boldogok,
akik tudják, hogy
másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz
körülöttük.
Boldogok,
akik nevetni
tudnak önmagukon, mert nem lesz vége
szórakozásuknak.
Boldogok,
akik meg tudják
különböztetni a hegyet a
vakondtúrástól, mert sok zavartól
kímélik meg magukat.
Boldogok,
akik észreveszik a
diófában a bölcsőt, az asztalt és a
koporsót, és mindháromban a diófát,
mert
nem csak néznek, hanem látnak is.
Boldogok,
akik lenni is
tudnak, nem csak tenni, mert megcsöndül a csöndjük
és a titkok tudóivá válnak.
Leborulók és nem kiborulók többé.
Boldogok,
akik mentség
keresése nélkül tudnak pihenni és aludni,
mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel
indulnak útjukra.
Boldogok,
akik tudnak
elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak
ajándékba és nem lesznek
magányosak.
Boldogok,
akik figyelnek
mások hívására anélkül, hogy
nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert ők az
öröm magvetői.
Boldogok,
akik komolyan
tudják venni a kis dolgokat és békésen a
nagy eseményeket, mert messzire jutnak
az életben.
Boldogok,
akik megbecsülik a
mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk
napfényes lesz.
Boldogok,
akik jóindulattal
értelmezik mások botlásait akkor is, ha naivnak
tartják őket, mert ez a
szeretet ára.
Boldogok,
akik el tudnak
hallgatni, ha a szavukba vágnak, ha megbántják
őket, és szelíden szólnak, mert
ők Jézus nyomában járnak.
(Bandi
bácsi írást küldte
Wné Győrből, fotó KJl)
Nagyböjti
időszakhoz érkeztünk.
Lelkigyakorlatok sora kínálja az alkalmat arra, hogy
tiszta szívvel várjuk az
örömhírt: Feltámadt Krisztus. Úgy
gondoltuk, hogy könnyebb legyen megvalósítani
az évente gyónjál, s legalább a
húsvéti időben áldozzál minimális
elvárást, egy
rövid, a gyónással kapcsolatos sorozatot
indítunk útjára egy
Mátraverebély–szentkúti
kiadvány alapján Ennek első részét
olvashatják a fenti címszó alatt.
Ha
szeretünk valakit vagy valamit, azt akarjuk, hogy mindig a
közelünkben legyen,
és így örüljünk
jelenlétének. Vágyunk rá, hogy jobban
megismerjük, szívesen
megismertetjük másokkal. Ha tudjuk, hogy
megtámadták, meg akarjuk védeni, ha
pedig megbántották, mi is szenvedünk. Csak azt
szoktuk szeretni, ami számunkra
értékes. Az értékes dolgok
gyarapíthatják életünk
minőségét, jobb helyzetbe
kerülünk általuk, értünk vannak.
Elveszteni azt, ami értékkel bír, annyit
jelent, életünk minősége csökken, vagyis
rosszabb helyzetbe kerülünk.
Isten
parancsai a legfontosabb értékeket
hangsúlyozzák, amelyek nélkül az ember
elrontja az életét. Isten parancsai utat jelentenek
számunkra, melyen az Isten
ezt mondja nekünk: „Ember, fontos vagy, értékes
vagy. Ne veszítsd el önmagad!”
Ha
az ember érték, akkor felfogjuk, miért mondta az
Úr azt, hogy szeretnünk kell
egymást: ez az egyetlen viszony, amely tiszteli, és
előbbre mozdítja a
személyt. Megsérteni a parancsokat nem egyszerű
szabály áthágás, hanem annyit
jelent, hogy kevésbé leszünk emberek,
kevésbé leszünk boldogok.
Isten
tudja, hogy akkor vagyunk boldogok, ha szeretve érezzük
magunkat, Tudja azt is,
hogy a szeretet hiánya szenvedést,
frusztrációt, bizonytalanságot okoz
számunkra. Ezért mondja: Szeress! Szeresd az Istent, mert
Ő előbb szeretett
téged, szeresd testvéredet, mert tudod, hogyan szeret
téged az Isten. Isten a
szeretet. Megtanulni, úgy szeretni, ahogy az Isten szeret, nem
könnyű és nem
spontán folyamat. Hosszú és küzdelmes
folyamatról van szó, amely során
elbukhatunk, megfáradhatunk, elveszíthetjük
célunkat, bátorságunkat.
Isten
tudja ezt, és ezért elénk jön. Nem, mint
szigorú bíró, hanem mint egy jó atya.
Nyújtja felénk kezét, mert magánál
akar tudni bennünket, mint gyermekeit. Isten
nem botránkozik meg miattunk, nem ítél el, nincs
benne félelem a rossz
sötétjétől, és nem jön indulatba bűneink
miatt. Lehajol hozzánk, lábainkat
mossa, megérintve és begyógyítva rejtett
sebeinket, melyekhez még mi sem merünk
nyúlni. Ez a logikája annak, aki szeret.
Gyónni
azt jelenti, elfogadom a bűneinkért meghalt Krisztus
ajándékát, az első
ajándékot, amit föltámadva
tanítványainak adott húsvét napján:
„Vegyétek a
Szentlelket; akinek megbocsátjátok bűneit,
bocsánatot nyer”.
Aki
meggyónja bűneit, befogadja Isten irgalmát az élet
valóságában, álarcok nélkül.
Befogadja azt különösen ott, ahol az emberség
esendő, gyenge és gyógyulásra van
szükség.
(Következik
a Felkészülés a
szentgyónásra I. része)
Egyetlen
szentmise, melyen részt vettél, többet
használ neked, mint számos, melyet
halálod után ajánlottak fel érted
mások. A szentmise sok mulasztásodat és
hanyagságodat pótolja és eltörli a
bocsánatos bűneid, melyeket sohasem gyóntál
meg.
Mikor
jelen vagy a szentmisén és odafigyelsz, a legnagyobb
hódolatot mutatod be az Úr
Jézus szent Emberségének, és minden
szentmisével buzgóságod szerint
többé–kevésbé csökkentheted ideiglenes
földi büntetéseidet. Sok veszélytől és
szerencsétlenségtől szabadulsz meg, amit
különben nem kerülhetnél ki. Halálod
óráján az lesz a legnagyobb vigasztalásod,
hogy szentmisét hallgattál.
Minden
szentmisét magaddal viszel az ítéletre, ezek
lesznek közbenjáróid és új
dicsőséget szerez számodra az égben. Minden
szentmisén való részvételeddel
megrövidíted a tisztítótűzben viselendő
szenvedéseidet, melyek különben rád
várnak.
A
szentmisén való részvételeddel a lehető
legnagyobb segítséget nyújtod a
tisztítótűzben szenvedő lelkeknek,
különösen, ha értük ajánlod fel
részvételedet.
A
szentmise alatt az angyalok seregei között térdelsz,
akik félő tisztelettel
vannak jelen az isteni áldozatnál. A
szentáldozás során pedig felbecsülhetetlen
értékű kegyelemben részesülsz, és a
Sátán is gyengébb lesz veled szemben.
A
szentmisében a pap áldásában
részesülsz, amit Isten megerősít az égben is.
Várd
meg az áldást türelemmel. Így a
szentmiséről Isten áldását viszed haza
anyagi
ügyeidre is.
(Barsi
Balázs OFM, fotó BB))
Őszintének
tartjuk azt az embert, aki véleményét valamiről
mindenféle fenntartás,
kertelés, óvatoskodás nélkül kimondja.
Az őszinteséget általában mindenki
nagyra értékeli, házastársak, szülők
és gyermekek, barátok között elengedhetetlen
erény. Az már kissé idegborzongató, amikor
nem túl művelt emberek „megmondják
az őszintét”, többnyire tájékozatlanul,
alpári modorban, végső soron durván és
többnyire téves feltevésekből kiindulva. Vagyis az
őszinteség önmagában véve
akkor nevezhető erénynek, ha van mire alapozni,
különben az is őszinte, aki a
kocsmában behúz egy nagyot a másiknak.
Ráadásul az őszinteségnek a társadalmi
érintkezésben számos írott és
íratlan szabálya is van. Udvariasságból,
illemből
nem beszélünk olyasmiről, ami másokat
sérthet, pedig lehet, hogy igazat
mondunk, de az igazság is fájhat, sőt leginkább az
tud fájni. Saját, jól
felfogott érdekünkben nem szoktunk teljes
őszinteséggel megnyilvánulni
barátságtalan feljebbvalók és
hatóságok előtt. Közügyekben
megpróbálunk
pártatlannak, semlegesnek mutatkozni, hogy elnyerjük a
többség bizalmát,
egyetértését. Elhallgatunk fontos tényeket,
problémákat, hogy békességet
szerezzünk, középútra törekszünk a
jó és a rossz között, mert nem
szeretnénk
valamilyen vitában állást foglalni. Olyan egyedi,
egyéni, finoman hangolt
lélektani döntéseket kell hoznunk társas
életünk minden percében, melynek talán
tudatában sem vagyunk. A nevelés, az
élettapasztalat segít eligazodnunk a
bonyolult kérdésekben. Őszinteségre,
egyenességre törekszünk, de a kegyes
hazugságok hálójában, a
közéletben ezt „politikai korrektségnek” nevezik,
és
súlyos következményekkel is járhat, ha
bárki nevén nevezi a dolgokat. Persze ez
is megfogalmazás kérdése, hiszen csaknem mindent
körül lehet írni anélkül, hogy
épen az érvényben lévő normákat
sértené.
Jézus
ezért is beszélt parabolákban,
példabeszédekben. Az emberi történelem
legőszintébb, isteni tanítója sem mondta ki mindig
a teljes igazságot, csak
rávezetett, megmutatta az igazság felé vezető
utat. Őszinteségéért még így is
halállal lakolt, mert a teljes, isteni igazságot sem az
emberi elme, sem a
mindenkori társadalom nem képes megérteni,
elfogadni, még kevésbé annak érvényt
is szerezni. A teljes őszinteség isteni kiváltság,
mert egyedül Isten képes
minket őszintén megérteni, elfogadni és szeretni.
Hiszen ahhoz, hogy valóban
őszinték legyünk, meg kell szabadulni minden földi
nyűgtől, kötöttségtől,
félelemtől és előítélettől. Úgy
kellene szeretnünk a világot, ahogyan Jézus
tanította, de erre talán a legnagyobb szentek sem voltak
képesek, mert itt, a
Földön testi valónkban mind a tér és az
idő foglyai vagyunk. Ha nem így lenne,
nem kellene hinnünk, elég lenne a biztos tudás.
Így aztán csak örökös
vándorúton vagyunk a teljes igazság felé,
akár maga az Egyház, a ránk
hagyományozott tanítás egyre finomabb és
messzebb mutató iránytűje. Alighanem
gyarló gondolataink, és azok
leképezésére sem mindig alkalmas szavaink is
legyőzhetetlen akadályt jelentenek, hiszen a véges
sohasem foghatja fel a
végtelent.
Az
a legteljesebb őszinteség, ha ezt beismerjük, és
magunk között szerényen
ide–oda tologatjuk az őszinteség lehetséges
határait, mert porból vagyunk és
porrá leszünk. Nagyon őszinte porrá.
(szszp†)
A
húsvétra felkészítő negyvennapos böjt
hamvazószerdán vette kezdetét. A
keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus
Krisztus feltámadásának
megünneplésére készülnek, a hitben
való elmélyülés, a kiengesztelődés
és a
lemondás jegyében.
Mivel
a vasárnapokat az Egyház nem tekinti böjti napnak, a
VII. század óta szerdai
nappal kezdődik a nagyböjt, így
hamvazószerdától húsvét
vasárnapig a böjti
napok száma éppen negyvenet tesz ki. A nagyböjt
azért tart pontosan negyven
napig, mert a Szentírásban és az abból
kiinduló keresztény hagyományban a
negyvenes szám mindig az egyes események
jelentőségét emeli ki. Jézus Krisztus
nyilvános működésének megkezdése előtt
negyven napot töltött a pusztában.
Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig
vándorolt a zsidó nép, Mózes
negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen és
Jónás próféta negyvennapos böjtöt
hirdetett Ninivében.
A
negyvennapos böjt a XI. századig olyannyira szigorú
volt, hogy késő délutánig
semmit sem ettek; húst, tejtermékeket és
tojást böjti napokon egyáltalán nem
fogyasztottak. Az Egyház mára enyhített a
böjti szabályokon, de hamvazószerdára
és nagypéntekre szigorú böjtöt ír
elő: a tizennyolc és hatvan év közötti
híveknek csak háromszor lehet étkezniük
és egyszer jóllakniuk. E két napon és a
nagyböjt többi péntekén tizennégy
évesnél idősebb tagjait arra kéri, hogy a
böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
A
nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a XIII.
század óta jelképezi a
liturgiában a bűnbánatot. Ugyancsak a bűnbánat
jeleként marad el nagyböjt egész
folyamán a szentmisékben az alleluja, amely a
liturgiában az öröm
legközvetlenebb kifejeződése. A templomot ebben az
időszakban nem díszíti
virág. Egyházunk sajátosan a nagyböjthöz
kötődő szertartása a keresztúti
ájtatosság, amelyen a hívek mintegy
végigkísérik Krisztust a kereszthalála
felé
vezető úton.
A
böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a
megtisztulás, az áldozat és
könyörgés
fontosságát állítja a
középpontba, kifejezi az ember Isten iránt
tanúsított
szeretetét és az érte való
áldozatvállalását. Húsvétra
készülve az Egyház a
böjt mellett az ima és a szegények
megsegítésének lelkületét
ajánlja híveinek.
(VPP
Hírporta)
Ha
valakiről ítéletet
mondasz, az NEM arról szól, hogy milyen az illető.
Arról szól, milyen vagy TE!
Egyik
utamon, egy nagyon tehetős ember kertjében jártam, ahol
szép sétányok, értékes
növények, fák voltak, és egy szép kis
kiülő kemence, grillező. Őszintén
megcsodáltam mindent és megkérdeztem, hogy milyen
gyakran sikerül élvezni e
csodálatos kertje pompáját. Kiderült, hogy
nagyon ritkán, tavaly egyszer
gyújtott be a kemencébe. Arra gondoltam, hogy milyen
jó lenne, még ha nem is
lebontani a kerítést, de legalább egy nagy kaput
vágni rá, a városka fiataljai,
családjai számára. Miért ne
gyönyörködhetne egy-egy fiatal kisgyerekes család
az elzárt kert szépségeiben? A vasárnapi
szentmiséről hazafele menet, miért ne
süthetnék meg ebédjüket annak a
helységnek a fiatal családjai ebben a kertben,
és a tulajdonos, kinek gyermekei messzire szakadtak,
miért ne gyönyörködhetne
szülővárosa fiatal családjai gyermekeiben, mint
saját ritkán látott unokáiban?
Ki lehetne írni, hogy ez a kert minden vasárnap
délután nyitva áll a családok
számára. Mindenki megértené, hogy
„foglalt", ha néha a tulajdonos, a
messziről hazajött gyermekeivel szeretné a kertet
használni.
E
gondolattal játszódjunk csak tovább! Hány
hétvégi ház áll
hónapról-hónapra
üresen, hány nagyszerű házimozi rendszer porosodik
itt-ott egy-egy hatalmas
nappaliban, vagy kihasználatlan szép medence várja
hiába a látogatókat?
Folytassam a felsorolást? Egy csodálatos díszkutat
láttam egy elzárt udvaron,
gyönyörködve szemléltem és
megkérdeztem, hogy ez a szépség miért nem a
városka
parkjában áll? A tulajdonos rám nézett,
és éreztem a tekintetéből, hogy érti,
amit kérdeztem, sőt büszke lenne, ha ott állhatna
szép kútja szülővárosának a
főterén. És akkor – kérdeztem – miért nem
ott áll a kút? „Hm… eszembe sem
jutott” - mondta szelíden.
Régebb
a tehetős emberek, a közösség templomának
oltárait, szép üvegablakait
csináltatták meg, vagy egy-egy szobor, orgona
árának az átvállalásával
örökítették meg családjuk nevét.
Gondoljunk a Széchényi Könyvtárra, meg arra a
sok közösségnek ajándékozott
képtárra, múzeumra. Talán ma tehetősebb
emberek
vannak, mint régebben, hisz egy-egy régi udvarház,
mondhatni „vizet sem vihet”
a mai minden luxussal felszerelt otthonoknak.
Nagy-nagy
szeretettel, alázattal biztatlak téged, kit a gondviselő
Isten talán több
szellemi, anyagi, lelki értékkel
ajándékozott meg, hogy merd szeretettel,
jósággal megosztani a rád bízott javakat.
Hiszem, hogy így nemcsak
gazdagságodat fogják megcsodálni, hanem nemes
jóságodat, nagylelkűségedet is.
Példádat követni fogják, és így
a világ nemcsak szebb, testvéribb lesz, hanem
fenntarthatóbb is. Hiszen ha mindenki mindenből szeretne
önző módon magának is
szerezni, mivel az anyagi javak végesek, akkor
kénytelenek leszünk egymás
torkának esni. De ha testvéri szeretettel,
legalább azt, amire nincsen
feltétlenül szükségünk, meg merjük
osztani, akkor hiszem, hogy egy új kor
küszöbén állunk.
Mindazt,
amit itt mondok, bizalommal merem a figyelmedbe ajánlani, mint
életem
legértékesebb tapasztalatát. 1993-ban az
omladozó dévai kolostorba szegény
gyerekeket fogadtam be, otthont adtunk nekik, és a mai napig egy
asztalhoz
ülünk velük. Mindenünk közös. Ebből az
összefogásból csodálatos élet
bontakozott ki, hisz nagyon sokan őszinte szeretettel, kisebb, nagyobb
értékeket, vagyonokat adományoztak a gyerekeknek,
és így most 64 helységben
2200 gyereket gondozunk Erdély földjén. Meg vagyok
győződve, hogy e nélkül a
befogadó, megosztó szeretet nélkül nemcsak a
dévai romos kolostor, hanem a
dél-erdélyi magyar oktatás is a
múlté lenne.
Mi,
ferencesek Csíksomlyón a nemrég visszakapott
kertünket nem elzárni akarjuk a
külvilágtól, hanem szeretnénk benne
összefogással egy szép Mária-kertet
létrehozni, 15 különálló udvarral,
elmélkedésre, befelé fordulásra alkalmas,
mindenki számára nyitott teret, ahol az emberek nemcsak
egymáshoz, hanem
teremtő Istenükhöz is közelebb kerülhetnek. Hiszem,
hogy így, népünkkel
megosztva, sokkal szebb, értékesebb lesz a
csíksomlyói Szűzanya otthona.
Járható ez az út.
A
drága jó Ervin atya Szárhegyen visszakapott egy
nagy darab földet a Tatárdomb
mellett, és olyan csodálatos, hogy ez a kilencven
év feletti atya még meg sem
kapta a kolostor birtokát, már a
közösség számára szeretne rajta
kialakítani
egy Kájoni János tiszteletére szentelt
kulturális központot, hol a
Gyergyói-medencébe
érkező látogató nemcsak a medence
múltjával, szép földrajzi
adottságaival
ismerkedhet meg, hanem felüdítheti fáradt
testét, lelkét is.
Óriási
leckét kap most a világ az arab
országoktól! Hány mesés keleti vagyon hull
darabjaira, pusztul el, csak azért, mert gazdája
elzárta, nem merte megosztani
testvéreivel. Felgyújtották Kadhafi egyik
mesés palotáját, az interneten néztem
az égő csodát, sajnáltam, de megértettem,
hogy nem a malter és az acél tartja
össze a palotákat, hanem a szeretet és a
jóság. E nélkül minden, de minden
összedől.
Szolgáló
szeretet… Isten a maga végtelen örömét
szeretné megosztani velünk. Olyan rövid
az élet! Csak az lehet örökre a miénk, amit
szeretettel megosztunk népünkkel,
testvéreinkkel. Döntsünk a szeretet, a
szolidaritás mellett, és nyissuk meg
szívüket egymás felé bizalommal!
Csaba
testvér
„Fogadjátok
be egymást, ahogyan Krisztus is befogadott titeket Isten
dicsőségére!” (Róm
15,7)
Pál
apostol Rómába készült, […] ezért
előzetesen levelet írt a városban élő
keresztény közösségeknek. Ezek később
számtalan mártír
vértanúhalálával tettek
tanúságot őszinte és mély
kötődésükről
az evangéliumhoz, mégis volt közöttük
feszültség, meg nem értés és
versengés
is. A római keresztények társadalmi,
kulturális és vallási szempontból is
nagyon színes közösséget alkottak. Voltak
közöttük eredetileg zsidók,
görögök,
az antik római vallást követők, talán
sztoikus és más filozófiai irányzatokat
képviselők közül valók is. Mindannyian magukkal
hozták sajátos hagyományaikat,
gondolkodásukat és erkölcsi
beállítottságukat. Egyeseket
„gyöngéknek” neveztek,
mert különleges étkezési szokásokat
követtek, például vegetáriánusok
voltak,
vagy olyan naptárat használtak, amely
rendkívüli böjti napokat írt elő;
másokat
„erőseknek” neveztek, mert szabadok voltak ezektől a
kötöttségektől. […]
Pál biztos abban, hogy az eltérő meggyőződések
és szokások ellenére mindenki az
Úr iránti szeretetből cselekszik. Nem indokolt
tehát, hogy elítéljük azt, aki
másképp gondolkodik, még kevésbé,
hogy megütközést okozzunk becsmérlő és
fennhéjázó viselkedésünkkel.
Törekedjünk arra, ami a többiek javára,
egymás
épülésére szolgál: a
közösség és az egység
építésére. (vö. Róm 14,1-23)
Ezzel
kapcsolatban is cselekedjünk a
keresztény élet legfőbb szabálya szerint, amelyet
Pál néhány sorral korábban
említ a levelében: „A törvény
teljesítése tehát a szeretet” (13,10). Mivel a
római keresztények nem a „szeretetnek megfelelően”
jártak el (14,15),
alábbhagyott közöttük a testvéri szellem,
pedig ennek kellene átjárnia a
tagokat minden közösségben.
Az apostol egymás elfogadásában Jézust
állítja elénk példaként, hiszen Ő
„sem a
maga javát kereste”, hanem halálában magára
vette gyöngeségeinket (vö. 15,1-3).
A kereszten fölmagasztalva mindenkit magához vonzott,
és elfogadta Jánost, aki
zsidó volt, a római századost, Mária
Magdolnát és a mellette keresztre
feszített latort is.
„Fogadjátok
be egymást, ahogyan Krisztus
is befogadott titeket Isten dicsőségére!”
Keresztény
közösségeinkben, bár „Isten
mindnyájunkat szeret és meghívott az
életszentségre” (1,7), mégis jelen vannak
a római közösségben tapasztalt
széthúzások és ellentétek
különböző látásmódunk
és eltérő kultúránk miatt. Gyakran
egymásnak feszülnek a konzervatívok és az
újító szelleműek, a nyitottabbak és
óvatosabbak, a szociális kérdéseket
hangsúlyozó valamint a lelkiségre
összpontosító keresztények. Ezeket a
különbözőségeket erősíti az eltérő
politikai meggyőződés és a társadalmi
hovatartozás.
A bevándorlás következtében […] jelen vannak
a más országokból érkező
különböző
kultúrájú emberek.
Hasonló helyzetek állhatnak elő a
különböző egyházakhoz tartozó
keresztények
között, de a családban, munkahelyen vagy politikai
színtereken is.
Fennáll
a kísértés, hogy […] a másikat
elutasítva terméketlen ellenállást
tanúsítsunk egymás iránt.
Pál nem a mindent ellaposító egyformaságot
ajánlja, hanem az eltérők között
megvalósuló kommuniót, amely gazdagítja az
embert. Levelének előző két
fejezetében a test egységéről és a tagok
különbözőségéről beszél, ehhez
hasonlítja a sokféle karizmát, amely
gazdagítja és élteti a közösséget
(vö.
12,3-13). A modell nem a gömb – hogy a Ferenc pápa
által említett képpel éljünk
–, amelyben minden pont egyenlő távolságban van a
középponttól és nincs
különbség az egyes pontok között. A modell a
poliéder, amelynek különböző
oldalai vannak, aszimmetrikus test, melyben a részek megőrzik
eredetiségüket.
„Még azoknak a személyeknek is, akik
bírálhatók tévedéseik miatt, van
valamijük,
amivel hozzájárulhatnak mindehhez, s ezt nem szabad
veszni hagyni. Olyan népek
egysége ez, amelyek az egyetemes rendben megőrzik
sajátosságaikat; a személyek
összessége egy társadalomban, amely a valóban
mindenkit magában foglaló közjót
keresi.”
„Fogadjátok
be egymást, ahogyan Krisztus
is befogadott titeket Isten dicsőségére!”
Az
élet igéje határozottan arra hív,
hogy ismerjük fel a másikban a pozitívumot, ha
másért nem, hát azért, mert
Krisztus az életét adta azért az emberért
is, akit én képes lennék megítélni.
Az ige arra hív, hogy figyeljünk oda, hagyjuk el az
önvédelmi mechanizmusokat,
és legyünk nyitottak a változásra, fogadjuk
el tisztelettel és szeretettel a
különbözőségeket, hogy valóban
sokszínű és mégis egységes
közösséget
alkothassunk.
Ezt a mondatot az evangélikus egyház a 2015. év
igéjének választotta […].
Egymás befogadásának jele lehet a
különböző egyházak tagjai részéről,
ha ebben
a hónapban közösen törekszünk a
megvalósítására.
Így
egy szívvel, egy szájjal
dicsőíthetjük Istent (15,6), mert ahogy Chiara Lubich
mondta a genfi Szent
Péter református katedrálisban: „A jelen kor […]
mindannyiunktól szeretetet,
egységet, kommuniót és szolidaritást
kíván. Az egyházakat is arra hívja, hogy
állítsák helyre az évszázadokon
át széttöredezett egységet. Ezt kéri
tőlünk az
ég: a reformok reformját. Ez az első lépés
az egyetemes testvériség
megvalósítása felé. A világ ugyanis
akkor fog hinni, ha mi egy leszünk.”
Fabio
Ciardi
A
2015. február 2-án megtartott
ülésünkön az alábbi
témakörökkel foglalkoztunk:
Megtárgyalásra
került a 2014. évi számadás, melyek rendezett
dokumentációk mellett álltak
rendelkezésünkre. Mint azt a hálaadó
szentmisén is hallhattuk hatmilliós
tartalék képződött a vizsgált év
során úgy, hogy semmilyen kiegyenlítetlen
számlánk nem maradt.
A
bevételi sarokszámok ismeretében, azokhoz
igazodóan került megállapításra a
2015. évi pénzügyi tervünk is. Nagyobb
beruházást nem terveztünk be. Ez évi
feladatként kiemelt szerepet kapott a padfűtés
biztonságos voltának megoldása,
a bejövő rendszer felülvizsgálata.
Mint
azt sokan megtapasztalhatták, elengedhetetlen feladatként
állt elő Kálváriánk
környezetének rendezése. A
balesetveszélyessé vált, az épületeket
rongáló fák
eltávolítása az ez évi feladat
Természetesen nem maradna kopár a környezet,
hisz szakemberek és a majdani felhívásra megjelenő
segítő kezek
közreműködésével, a talajt jól elviselő,
parkszerűen telepítendő fák kerülnek a
területre.
Nem
hagyhatjuk tönkremenni a meglévő ingatlanjainkat
(Cserkész-, Kalász-,
Kolping-ház) sem. Állagmegóvó munkák
mellett, a kihasználtságot is figyelembe
véve tervek készülnek, hogy a kész tervek
segítségével pályázati
pénzeket is
bevonhassunk a megújításba.
Beszéltünk
még a plébánia épület
vizesedésének megoldásairól, a
Kálvária kápolna belső
vakolati hiányosságának
megszüntetéséről, az ottani ereszcsatorna
karbantartásáról is.
Szó
volt a nagyböjti lelkigyakorlatról, fogadalmi
ünnepünk vendégpapjairól is, a
betegek szentmiséjéről, az autósok
szentmiséjéről, a megszentelt élet
évéről,
melyekről az egyházközségi hírekben
olvashatunk majd.
Januári
lapzártánkat követően „nagyüzem volt”
önkormányzatunk
képviselőtestületénél.
Január 27-én rendkívüli és zárt
testületi ülés keretében
összeférhetetlenség
fennállásának tényével és
annak feloldási lehetőségeivel foglalkoztunk.
2015.
február 3-án volt a következő és tervezett
ülése képviselőtestületünknek. Ekkor
tette le képviselői esküjét Súth Edvin, aki
dr. Őszi Attila Csaba megüresedett
helyét tölti be ettől a naptól. Az ülés
elfogadta a tárgyév első félévére
vonatkozó ülés tervét is, melyben az
időpontok és a főbb napirendi pontok
egyaránt rögzítésre kerültek.
Döntés született a Nógrádi Korona
és a Nógrádi
Palócok Szociális Szövetkezetek
területvásárlási
szándéknyilatkozat határidő
módosításában is, amely mindkét
esetben ez év december 31-ben került
rögzítésre.
Anyagi
támogatási igények is szerepeltek a napirendi
pontok között. Így foglalkoztunk
a Rákóczi Szövetség, a Peter Czerny
Alapítvány és ifj. Bakó
László kérelmével
is. A kérelmek közül a fakitermelő
válogatottban elért eredményeiért - ami
Érsekvadkert hírnevét is viszi a világban -
ifj Bakó László támogatását
szavaztuk meg, és erkölcsi elismerésként
30 000 Ft-ot juttatunk el
számára.
Egyebek
címszó alatt tájékoztatást kaptunk a
volt szeméttelep rekultivációjáról,
a Pást
rendezésének jelenlegi állapotáról.
Még a füvesítés és a Mikszáth
út javítása
hátra van (időjárásfüggő).
Fontos
tudnivaló! Ez nem szemétlerakó hely! Be is lesz
kamerázva. Ne lepődjenek meg az
illegális szemetelők az esetleges bírságon. Ennek
elkerülése végett a környéken
lakók közreműködésére is
számítunk, hisz az üres zsák is
könnyebb, ha azt
többen viszik. E napirenden belül információk
hangzottak el a 22-es út
felújításáról, az
állandó trafipax főúti
elhelyezéséről, lezárt pályázataink
rendben talált ellenőrzéseiről, és a 2015-től
számunkra is megnyílt START
programba történő és munkahelyeket teremtő
belépésről. Tárgyaltunk még a
végén
a nullás NAV igazolások meglétéről (minden
választott képviselőnek rendelkeznie
kell ezzel), a parkolási lehetőségekről és
iskolánk támogatásáról.
Február
11-én került sor a 2015. évi
költségvetés első fordulós
tárgyalására, ahol
helyenként az intézményvezetők
bevonásával elemeztük a bevételi oldal
(főként
normatív támogatás) és a
működéshez szükséges költségek
viszonyát. Fontos
szempont, hogy adóság tervezésére nincs
lehetőség!
Lapzártánk
idejében, február 24-én ismét
ülésezik a testület. Ekkor kerül sor a 2014.
évi
költségvetési rendelet
módosítására, és a 2015. évi
költségvetési rendelet
megalkotására. Harmadik napirendként az új
Szociális rendelet megalkotásával
foglalkoztunk, és rögzítésre került az
óvodai beiratkozások időpontja is.
A
képújságunk mellett ezúton is
tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta
egy alkalommal, délután öt
órától ingyenes jogi tanácsadás van
a Polgármesteri Hivatalban.
Közreműködő
ügyvéd: dr. Molnár Arnold
Bejelentkezni a
06-20-823-1091
telefonszámon lehet
A következő időpont: 2015. március 16.
hétfő
Mint
már az előző számban is hírt adtunk róla,
2015. március 14-én az Erdei házban
körzeti Kolping lelkinap lesz. A lelki gyakorlatot Merlás
Tibor atya (volt
romániai Kolping szövetségi prézes, most
Osztie Zoltán atya segítője) vezeti.
A
lelki nap témája: NAGYBÖJTI
ÚJRATERVEZÉS
A
lelki nap időbeosztása: Érkezés 9:30 és
10:00 óra között, amit 10:45-ig az első
elmélkedés nyit. Negyedórás
kávészünet után 11:00 – 12:00
között kerül sor a
második elmélkedésre. 13:30-ig közös
ebéd, majd 14:00-tól erdei keresztút. A
napot a 15:30–kor kezdődő szentmise zárja, benne foglalva a
harmadik
elmélkedés.
Jelentkezni
március 9-ig lehet Beke Lászlónál
személyesen, vagy a 06-20-544-4742–es
telefonszámon. Étkezési szándék
Tájékoztatjuk
a Vadkerti Harangok olvasóit hogy a márciusi szám
március 15-i lapzárta mellett
27-én, míg az áprilisi 14-i lapzárta
mellett április 24-én jelenik meg.
Lapzártáig kérem a megjelenni szánt
írások megküldését a lapunkban
feltüntetett
email címre, vagy kézirati formában
Gyurcsekné Marikánál a sekrestyében leadni.
Március
14.-én 17:00 órától a
Közösségi Házban előadást
szervezünk. Az előadó dr.
Zacher Gábor toxigológus főorvos úr lesz.
Előadásának címe: MINDENNAPI
FÜGGŐSÉGEINK. Mindenkit szeretettel hívnak és
várnak a szervezők. Belépődíj:
300Ft
Telefonszámaink.
340-228, 06-20-578-0867
Várjuk
hívását! A
Támogató Szolgálat vezetője
és dolgozói
A
Petőfi Sándor Általános Iskola
területén lévő műfüves sportpálya az
iskolai
sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22
óráig a sportolni vágyó fiatalok
és felnőttek számára bérleti díj
ellenében igénybe vehető.
Tornák
esetén öltözőt biztosítunk! Esti
pályavilágítás van!
Bérleti díj:
Alkalomszerű
használat esetén:
4500
Ft/ óra
Rendszeres
(legalább 10 alkalom) használatnál:
3500
Ft/ óra
Focitornák
esetén a rendszeres használat díját kell
fizetni!
A
bérlési időszakra vonatkozó
térítési díj munkaidőben a
Polgármesteri Hivatal
pénzügyi irodájában fizethető be. A
befizetést igazoló bizonylatot a pálya
használata előtt a gondnoknak be kell mutatni.
Pénztári időn túli használat
díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.
További
információt és időpont egyeztetést
kérni - hétvégi használat esetén is
- Molnár
Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u
137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143
telefonszámon lehet.
Hamvazószerdával
megkezdődött a nagyböjt. Nagyböjti péntekeken
katolikus ember hústól
tartózkodik. (Kivétel a betegek, és az idegen
konyhán étkezők. Ők másfajta
lemondással, önmegtagadással vállaljanak
engesztelést vétkeikért.)
KERESZTÚTI
ÁJTATOSSÁGOT a nagyböjti vasárnapokon du.
3-kor, pénteken pedig esti szentmise
előtt fél 6-kor végezünk a templomban.
Márc.
15-én, nemzeti ünnepünkön de. fél 10-es
szentmisével könyörgünk Magyar
Hazánkért.
Március
25:
Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe. Szentmise
reggel 7-kor és este 6 órakor
lesz.
Nagyböjti, Húsvétra
felkészítő
lelkigyakorlatunkat, Ft. Dr.
Mátrai Benedek kanonok úr tartja március
19-20-21-én este a 6 órás szentmisén. A
lelkigyakorlat 3 estéjén 5 órától
lesz alkalom a szentgyónás
elvégzésére. Használják
ki a lehetőséget, ne halasszák
utolsó napokra szentgyónásuk
elvégzését. Az ünnepnapokon
nagycsütörtöktől
húsvéthétfőig nem lesz gyóntatás.
Márc.
21-én, a lelkigyakorlat befejező szentmiséjén
részesülnek a BETEGEK
SZENTSÉGÉBEN azok, akik a szentmisén
áldoztak is, idős koruk, gyengeségük miatt
különösen rászorulnak Jézus
segítségére.
(Áldozás nélkül nem vehető fel. A betegek
kenete SZENTSÉG, amit csak tiszta
szívvel fogadhatunk) – Akiket vasárnap a
nagy-misére tudnak elhozni, azokat is
részesítjük
a betegek kenetében.
(Azt
követő hét első napjaiban keresem föl az idős
testvéreket otthonukban, hogy el
tudják végezni ők is húsvéti
szentgyónásukat, jelentsék be őket időben.)
Ugyanazon
a héten
látogatjuk meg az elsőpéntekes betegeket is.
Márc.
29-én, virágvasárnap)
reggelre kell az órákat 1 órával előre
igazítani a Nyári időszámításhoz.
Az 1%-os befizetett
személyi adóról ne
feledkezzenek el rendelkezni!
A
Katolikus egyház technikai száma (0011)
megjelölésével.
Akinek
munkáltatója számolja el adóját, az
zárt borítékban, a borítékra
írt Név,
Lakcím,
adóazonosító felirattal, rendelkezhet az
Egyház javára 1%-ról, és valamely
Alapítvány javára a másik 1%-ról.
(Pl. Érsekvadkerten: Szent Kamill – az
érsekvadkerti beteg gyermekekért közhasznú
alapítvány javára (A kedvezményezett
adószáma: 18641107-1-12)
KERESZTELTEK
2./
Mácsik Regő, Fülöp (Mácsik Levente
László -
Valent Bernadett
HALOTTAINK:
3./
Halaj Gábor
(1970)
4./
Gubik János
(1926)
5./
Boskó Károlyné,
sz. Boda Mária (1931)
6./
Jakubecz
Gergelyné, sz. Czinege Erzsébet (1921)
7./
Szíjártó László (1948. Pusztaberki)
8./ Pataki
Andrásné, sz. Bimbó Mária (1940)
9./ Honti
Jánosné, sz. Gálik Erzsébet (1934)
10./ Pobori
Lászlóné, sz. Kiss Mária (1936)
11./
Fábián Ferencné, sz. Kristók Mária
(1933)
12./ Homuth
Mihályné,s z. Családi Margit (1920)
1. vasárnap - Csillag Gyula, felesége
Pistyúr Anna 25. évforduló, gyermekeik,
vejük
2. hétfő -
Záhorszki Gergely 1. évforduló, 2 felesége
és szüleikért
3. kedd
-
4. szerda
-
5. csütörtök -
6. péntek -
7. szombat
- Percsina, Berta és Babinszki család élő
és elhunyt tagjaiért
-
Elhunyt szülőkért, fiukért, vejükért
és élő gyermekeikért
-
Barák Imre és családja
8. vasárnap - Kovács Lajos, felesége
Bugyi Mária, Gyurkovics Sándor és szülei
9. hétfő -
10. kedd
-
11. szerda
-
12. csütörtök - Szabó István, felesége
Bozsonyík Borbála, menyük, nászuk,
szüleik,
testvéreik és élő hozzátartozók
13. péntek - Konopás
István, a Konopás és Szlúka család
élő és elhunyt
tagjaiért
-
Boda János, 2 felesége, szüleik, testvéreik
és hozzátartozók
-
Gréczi Jánosné születésének
100. évfordulója és a család
halottaiért, a Kristók
és Dósa családért
14. szombat
- Híves István, felesége Molnár
Emerencia, lányuk Borbála és
szüleik (Alapítványi)
-
Szabó Ignác, Laczó és Szabó
család halottaiért
-
ifj. Csordás Kálmán, fia, menye, szülei
és a család élő és elhunyt tagjaiért
15. vasárnap - Konopás János, felesége
Csillag Margit 3. évforduló, szüleik,
testvéreik, menyük Margit, élő és elhunyt
családtagok
-
Vitéz István 25. évforduló, felesége
Kosztrihán Mária, szüleik, a Ferencsik és
Pinke család élő és elhunyt
hozzátartozóiért
16. hétfő -
17. kedd
-
18. szerda
-
19. csütörtök - Kosztrihán József, fia István
és hozzátartozók
-
Nagy Ignác, felesége Vitéz Anna, szüleik,
nagyszüleik, és a családok
halottaiért
-
20. péntek - Zöllei és
Horváth család élő és elhunyt
hozzátartozóiért
-
Kalmár István, felesége Fábián
Rozália, fiuk és a család élő és
elhunyt
hozzátartozóiért
-
Hoszpodár Józsefné Szabó Julianna,
szülei, élő és elhunyt hozzátartozók
21. szombat
- Murányi István, felesége Komlós
Ilona 15. évforduló, szüleik,
élő és elhunyt hozzátartozók
-
Pistyúr András 30. évforduló, a
család élő és elhunyt tagjaiért
-
Holman Sándor, apósa, anyósa a család
élő és elhunyt hozzátartozóiért
22. vasárnap - Pistyúr Gábor, szülei,
testvére János, élő és elhunyt
családtagok
-
Fábián Ignác, felesége Kovács
Erzsébet, vejük Dósa József, szülők
és
nagyszülők, valamint a Boda és a Trombitás
család halottaiért
-
23. hétfő -
24. kedd
-
25. szerda
-
26. csütörtök -
27. péntek -
28. szombat
- Holman József, élő és elhunyt
családtagokért
-
Kristók József, szülei: Kristók Sándor
és Molnár Ilona és elhunyt
hozzátartozók
-
Halaj Ignác, felesége Kosztrihán Mária,
fiuk Ignác, vejük Szabó József, élő
és
elhunyt családtagok
29. vasárnap - Szabó Ignác, felesége
Kosztrihán Emerencia, szüleik, testvéreik
-
Nagy László, felesége Nagy Mária, Varga
Ignác, felesége Pistyúr Margit és
hozzátartozók
30. hétfő -
31. kedd
-