Az egyéniség kultusza kötelezővé tette az „önmegvalósítást”, a jóság, az önfeláldozás erénye helyett a fizikai erő és a pénzben mérhető tudás lett a sikeres élet mércéje. Minden, ami az elmúláshoz vezet vagy azzal kapcsolatos, kellemetlen képzeteket kelt az átlagemberben, tehát kerülendő. Ilyen a gyengeség, a fogyatékosság, a betegség, a szegénység, az öregség. Az emberiség mintegy hátat fordít saját múltjának is, és egyre eszeveszettebb sóvárgással tekint a jövő felé, melytől a tudomány és a technika még újabb csodáit várta lelkesen. A tér és az idő legyőzősére tett az emberiség nagy kísérletet, s úgy tetszik sokak számára, az emberiség még itt a Földön saját sorsának ura lesz előbb – utóbb, s nem szorul rá a megváltásra. Az „emberistennek” eszeveszett gőgje nyilvánult meg a szovjet marxizmusban, a német fasizmusban, de a mindkettőt legyőző amerikai fogyasztói társadalomban is. Az önzés tanait sajátítják el évtizedek óta azok a nemzedékek, amelyek az amerikai életforma bűvöletében nőttek fel, elhitetve az emberiség nélkülöző többségével is, hogy a Pénzisten javaiból előbb – utóbb nekik is jut majd. A „sose halunk meg” durva és könyörtelen hazugsága bűntudattal tölti el mindazokat, akik nem tudják megvásárolni azokat a gépeket, eszközöket, krémeket, vitaminokat, gyógyszereket, melyek örök ifjúságot, frissességet, boldogságot ígérnek, akárcsak a különféle biztosítótársaságok, melyek mintegy a földi lét csúcspontjának tekintik a kedvezményes életbiztosítást. Ebben a primitív és nevetséges világban a keresztények közül is sokan idegenül és megalázottan csetlenek-botlanak, akár rendelkeznek az áhított javakkal, akár nem: ők ugyanis tudják, milyen mulandó és hazug világhoz kellene alkalmazkodniuk.

Ebben a rettentő értékzavarban többféle, hamis életforma mosódik össze Magyarországon: a szülők még a késő Kádár- korban szerezték esetleg a világról alkotott nézeteiket, gyermekeik viszont az internetkorszak egyidejűségében próbálják megérteni a gondolatsebességgel változó világukat. A halál fenyegető értelmetlensége azonban sötét árnyékként telepszik rá a „sose halunk meg” rikító reklámjaira. A keresztény meggyőződés jó híre alig jut el a tömegekhez, akik a „sose halunk meg” sátáni hazugságában élnek, pedig ez a jó híregyszerűen annak erős hite, hogy bizony FELTÁMADUNK. Te is. Én is.

( +szszp. 2014. október)

Az ítéletalkotásról

Az előítéletet az ördög sugallja, olvasható a Szentatya üzenetébe és biztosan fennakadna a lapunkban közzé tett három szita első rostáján is. Na, de nézzük, hogy ismert személyek és hiteles mit is mondanak az ítélettel kapcsolatban.

„A gonosz könnyen gyanakszik másokra; mint aki szédül, azt hiszi, hogy minden mozog körülötte, pedig ebben nem a körülötte lévő dolgok, hanem a fejében nyugtalankodó vér a hibás” - vallja e témakörről Loyolai Szent Ignác.

„Annak a tükörnek, amelyeket mások elé tartasz, mindkét oldala tükör legyen!” - olvashatjuk Daniel Seebergernél.

„Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint másokon. Ha sikerül helyesen ítélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy” - írja e témakörről Exupéry.

„Ha valaki magát az igazság és a tudás bírájává emeli, az Isten nevetése süllyeszti le azt” - jelenti ki Albert Einstein.

„Rettenetes, ha a gyűlölet a vizsgálóbíró” - állítja Victor Hugo.

„Nem a mi dolgunk igazságot tenni. A mi dolgunk csak igazabbá lenni” - tanítja Reményik Sándor.

Zsinati hírek

Egyházmegyénk zsinata október kilencedikén folytatódott Nagyorosziban, a betegséggel küzdő Imre bácsi egyházközségében. Az egyházmegye élete került most megbeszélésre, ami öt pontban foglalható össze.

Az első szint az egyházmegyei szint, ami a papok helyezésének, a papi rekolekciók szükségességét és hatékonyságát, kérdéskörét foglalta magába a megbeszélés során.

A második pontban az esperesi kerületek életével foglalkoztunk, mely magában foglalta az ott szolgáló papság és a kerületben lévő egyházközségek jelenlegi és célként megjelölt, egymást erősítő kapcsolatát.

Legközelebb hozzánk a plébániák élete áll. Magában hordozza a pap és a hívek kapcsolatát, a közösségek egyházközségeket építő szerepét, a laikusok aktív közreműködését.

A negyedik témakörben az iskolai és plébániai hittanok tárgyköre, míg az ötödikben a közelünkben működő szerzetesrendek adta lehetőségekről váltottak szót a jelenlévők.

Zsinatunk időpontja beleesett az október 5-én Rómában kezdődött rendkívüli püspöki szinódus időszakába. A világ minden tájáról érkezett bíborosok a családpasztoráció kihívásaival foglalkoznak az evangélium tükrében. Munkájuk sikeréért templomainkban, így nálunk is, minden szentmisén az alábbi imát imádkoztuk:

Jézus, Mária és József, bennetek szemléljük az igaz szeretet csillogását. Hozzátok fordulunk bizalommal. Názáreti Szent Család! Tedd a mi családjainkat is a megélt közösség és imádság helyévé, az Evangélium hiteles iskolájává, kicsiny családegyházzá.

Názáreti Szent Család! Add, hogy a családoknak ne kelljen többé megtapasztalniuk az erőszakot, a bezártságot, a megosztottságot. Akiket pedig megbántottak vagy megbotránkoztattak, hamarosan megvigasztalódhassanak és meggyógyuljanak.

Názáreti Szent Család! Add, hogy Isten Szentlelke mindenkiben újraélessze annak tudatát, hogy a család szent és sérthetetlen, Isten tervének ékköve.

Jézus, Mária és József! Halljátok meg és hallgassátok meg könyörgéseinket. Ámen

Életige

Evangélium mindennap

 „Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem fog éhezni, és aki bennem hisz, sohasem szomjazik meg.” (Jn 6,35)

János leírja evangéliumában, hogy Jézus a kenyérszaporítás után, Kafarnaumban tartott nagy beszédében többek között ezt is mondta: „Ne azért az eledelért fáradozzatok, mely veszendő, hanem azért az eledelért, amely megmarad az örök életre, amelyet majd az Emberfia ad nektek” (Jn 6,27).

Hallgatói számára egyértelmű, hogy a mannára utal, s ez egyben a „második” mannára való várakozást is jelenti, mely a Megváltó eljövetelekor száll majd alá a mennyből.

Nem sokkal ezután, ugyanebben a beszédben Jézus úgy mutatkozik be a tömegnek – mely még nem érti Őt –, hogy Ő maga a mennyből alászállott igazi kenyér, s ezt a hitünkkel kell elfogadnunk:

„Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem fog éhezni, és aki bennem hisz, sohasem szomjazik meg.”

Jézus már úgy látja önmagát, mint a kenyeret. Ez ugyanis földi életének legfőbb célja. Kenyérré lenni, hogy megegyék. Kenyérré lenni, hogy átadja nekünk életét, hogy önmagává alakítson minket. Eddig tehát világos ennek az igének a lelki tartalma, az ószövetségi vonatkozásaival együtt. Szavai azonban titokzatosabbá és kellemetlenebbé válnak, amikor Jézus ezt mondja magáról: „A kenyér pedig, amit én adok, az én testem a világ életéért” (Jn 6,51b) és „Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet tibennetek” (Jn 6,53).

Az Eucharisztia hírüladása ez, ami sok tanítványt megbotránkoztatott és eltávolított Jézustól. Pedig éppen ez a legnagyobb ajándék, melyet az emberiségnek akar adni: saját jelenlétét az Eucharisztia szentségében, mely betölti a test és a lélek szomjúságát, s a Jézussal való bensőséges egység által az öröm teljességében részesít minket.

Ha ezzel a kenyérrel táplálkozunk, nem vágyunk semmilyen más eledelre. Minden szeretet és igazság utáni vágyunkat kielégíti az, aki maga a Szeretet, aki maga az Igazság.

„Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem fog éhezni, és aki bennem hisz, sohasem szomjazik meg.”

Ez a kenyér tehát Vele táplál már itt lent, de azért kaptuk, hogy mi viszont a bennünket körülvevő emberiség lelki és fizikai éhségét csillapítsuk.

Krisztus üzenetét nem annyira az Eucharisztia által ismeri meg a világ, hanem sokkal inkább a keresztények életéből, akik az Oltáriszentségből és az Igéből táplálkoznak, akik életükkel és szavaikkal adják hírül az evangéliumot, s ez által teremtik meg Krisztus jelenlétét az emberek között.

A keresztény közösség élete az Eucharisztiának köszönhetően válik Jézus életévé, vagyis olyan életté, amely képes Isten szeretetét és életét adni a többieknek.

„Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem fog éhezni, és aki bennem hisz, sohasem szomjazik meg.”

A kenyér hasonlatával Jézus megtanít minket a testvér iránti szeretet igazabb, „keresztényibb” módjára.

Mit jelent ugyanis szeretni?

Szeretni annyit jelent, hogy „eggyé válunk” mindenkivel, eggyé válunk mindabban, amire a többiek vágynak, a legkisebb és a legjelentéktelenebb dolgokban, azokban is, melyek számunkra kevésbé fontosak, de a többieket érdeklik.

Jézus azáltal, hogy kenyérré lett számunkra, ragyogó példáját adta ennek a szeretetnek. Kenyérré válik, hogy behatoljon mindenkibe, hogy ehetővé váljék, hogy eggyé váljon mindenkivel, szolgáljon, szeressen mindenkit.

Egyszóval, váljunk eggyé mi is, egészen addig, hogy egy falat kenyér legyünk a másik számára.

Ez a szeretet: oly módon eggyé válni a többiekkel, hogy érezzék, szeretetünk táplálja, megvigasztalja, felemeli és megérti őket.

Chiara Lubich

"Úgy emlékezz Istenre egész életedben, mint énrám!"

   Múlt század első éveiben Amerika őserdejében élt egy erkölcsös házaspár. Az apa - munkás, anya indián családból való. Keményen dolgoztak a mindennapi kenyérért.  1909.febr.12-én gyermekük született, akiről senki sem sejtette a jövőt. Apa nemsokára meghal.

Évek múlva anyja ölébe vette és így beszélt a lelkére:

"Fiam, TESTEDÉRT keveset tehetek - szegény vagyok: kenyér, táplálék éjt nappallá tevő munkám gyümölcse.

  LELKEDÉRT még kevesebbet tudok tenni, de bár tudatlan vagyok - de nem szűnök meg azon fáradozni, hogy számodra feltárjam ama fenséges sugarakat, melyek az égből jönnek.

  JÖVÖDÉRT semmit sem tehetek, félek, hogy a hétköznapok lármája, a világ kísértései, az élet hullámai megkísértenek, hogy felejtsd Isten szavát. De most amilyen hangosan csak tudom, füledbe kiáltom oly annyira ISTEN NEVÉT, hogy azt soha, senki, semmi el ne tudja halkítani lelkedben. Egész életedben UGY EMLÉKEZZÉL ISTEN NEVÉRE, MINT ÉNRÁM."

  Egy év múlva meghal.  De ezt az órát a fiú el nem feledte, akkor sem, amikor naggyá lett.

Lincoln Abraham, a rabszolgák felszabadítója, az Egyesült Államok 2-szer választott elnöke volt. Merénylet áldozata lett.                                        /Dr.Schaub Z.jegyz/

Események dióhéjban

Az immár hagyománnyá vált Falunapunk szeptember 27-én került megrendezésre a páston. A reggel kilenctől kifulladásig tartó rendezvény sok embernek nyújtott kikapcsolódást és szolgált találkozási helyéül a szülőfalujuktól távol élők és az itt lakó barátaik találkozási helyéül. Miközben főtt a gulyásleves és több sátorban a nagygönc, már ekkor is szinte minden náció talált magának programot. Gumivárak, arcfestés, fafaragás, kovácsműhely, íjászat, népi játékok a kicsiknek lekötöttséget, míg az egészség sátor, az Agrárkamara, a kirakodó vásár, koncertek és folklór műsorok, amatőr és profi fellépők a felnőtteknek biztosították a kikapcsolódást a hajnalig tartó tánclehetőség mellett.

Amíg a Páston a gyerekprogramok folytak, addig a Műfüves pályán Súth Edvin szervezésében Hamula Edit, ifj Holman József, Halaj Tüzép, Ruzsin Pál méhész és Szabóki Viktor szponzorálásával (labdák, kupák) a „Gönc Kupa” mérkőzései folytak sportszerűen és derűsen. A négy csapat, mely a csaták után egy csoportképre az újság kedvéért is összeállt, az alábbi erősorrendet alakította ki: első helyen végzett a Puruczki Tamás által szervezett JAMAICA. Őket a KOLPING követte Szabó Gergő szervezésében. A harmadik helyet az ELIT ALAKULAT szerezte meg. A Súth Edvin által szervezett csapat számára tornák következtében előállt siker ez a helyezés. A sort a Murányi Csaba által szervezett GÖNCÖSÖK zárták a torna táblázatán. Köszönjük az önszervezett falunapi programrész megvalósítását.

Október 11-én, szombaton két program is várta a rendezvények hiányát hirdetőket. Közösségi Házunk foglaltsága miatt a Kolping ház nagyterme Táncháznak adott otthont 17 órától. A zenét kedvelők a Gyöngyvirág Presszóban Bene Annamária (fuvola) és Fábián Annamária (gitár) „barokk muzsikájával” gazdagíthatták immár másodízben zenei élménytárukat.

Október 12. Az önkormányzati választások napja volt. A legtöbb embert ez mozgatta meg reggel hat és este hét között. Tevékenységük eredményeként az alábbi személyek kaptak bizalmat Érsekvadkert ügyeinek előmozdítására. Dr. Kovácsné Nagy Mária polgármesterként, dr. Kovács János, Valent József, Molnár János, Szabó János, Antal Jánosné és dr. Őszi Attila Csaba képviselőként tevékenykedik az elkövetkező öt évben.

KART-Art alkotótábor munkálkodott településünkön október 17 és 23 között. Az alkotók az ország szinte minden tájáról érkeztek hozzánk. Műveikből kiállítás nyílik október 18-án. Örömteli, hogy Balla Fanni és Sipos Dávid személyében két érsekvadkerti fiatal is munkálkodott a „csapatban”.

Október 18-án, szombaton szüreti vigadalom lesz a Tájházban, amit este szüreti bál követ a Közösségi Házban, míg október 25-én színházlátogatásra (Fekete szárú cseresznye) invitálnak bennünket a szervezők.

Október 22-én az esti órákban az Önkormányzati ünnepség keretében emlékeztünk meg 56 hőseiről, míg másnap a Magyar Hazánkért felajánlott szentmisén imádkoztunk múltunk ismeretében a szereteten alapuló jövőnkért.

Végül, de nem utolsó sorban kívánom megjegyezni a semmi nem történik-et harsogóknak, hogy novemberben és decemberben is lesznek programok településünkön. Így lesz KARÁCSONYI HANGVERSENY is templomunkban az öröm vasárnapján, december 14-én délután fél öttől. Igaz egy programra sem kényszerítenek senkit, de a frekventált helyeken időben tudatják a szervezők.

(emjé)

Kolping hírek

Kolping Támogató Szolgálat

FELHÍVÁS

A Kolping Támogató Szolgálat továbbra is várja azok jelentkezését, akik segítségre szorulnak maguk, vagy a ház körüli munkájuk ellátásában. Gépkocsival el tudjuk szállítani kórházba, rendelésre, bevásárolni, rokonlátogatásra, temetői látogatásra és az élet adta egyéb helyekre. Továbbra is foglalkozunk a térség hátrányos helyzetű gyermekeivel, hogy közösséget alkotva tartalmas életet élhessenek.

Telefonszámaink. 340-228,     06-20-578-0867
Várjuk hívását!  A Támogató Szolgálat vezetője és dolgozói

Vissza az újság tetejére

Önkormányzati hírek

A leköszönő önkormányzati képviselő testület utolsó ülésére szeptember 30-án került sor. A cikluszáró beszámolón túl rögzítésre került a választási bizottság hiányzó tagjainak és póttagjainak személye. Döntés született a szociális tűzifa pályázaton történő részvételünkről, és örömmel hallgattuk az Érsekvadkert hírnevét határokon túl is erősítő, a Karácsonyi Hangversenyen is állandóan fellépő Pedagógus Kórus éves sikereiről szóló beszámolót.

Az október 12-én választott képviselő testület alakuló ülése lapzártánk idején lesz, október 24-én 17 órakor az Ifjúsági Házban. Napirendi pontjai a törvényi előírásokhoz igazodóan az előttünk álló ciklus programismertetőjét, az alpolgármester megválasztását, a polgármester és képviselőtestületi tagok eskütételét a bér és tiszteletdíj kérdéskörét foglalja magába.

Vissza az újság tetejére

Műfüves pálya bérlése

A Petőfi Sándor Általános Iskola területén lévő műfüves sportpálya az iskolai sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22 óráig a sportolni vágyó fiatalok és felnőttek számára bérleti díj ellenében igénybe vehető.

Tornák esetén öltözőt biztosítunk! Esti pályavilágítás van!

Bérleti díj:

Alkalomszerű használat esetén:                                   4500 Ft/ óra

Rendszeres (legalább 10 alkalom) használatnál:       3500 Ft/ óra

Focitornák esetén a rendszeres használat díját kell fizetni!

A bérlési időszakra vonatkozó térítési díj munkaidőben a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodájában fizethető be. A befizetést igazoló bizonylatot a pálya használata előtt a gondnoknak be kell mutatni. Pénztári időn túli használat díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.

További információt és időpont egyeztetést kérni - hétvégi használat esetén is - Molnár Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u 137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143 telefonszámon lehet.

Vissza az újság tetejére