Vadkerti harangok
2014. szeptember

Vedd és olvasd!
Szentmiseszándékok
Országos Kolping Családi Nap
Életige
Rózsafüzér Királynője
Kínai közmondás
Események dióhéjban
Ferenc pápa üzenetei X.rész
Biblia
Lelki közteherviselés
Beszéljünk többet a másik jóságáról!
Ingyenes jogi tanácsadás
Kolping híreink
Önkormányzati hírek
Műfüves pálya bérlése
Híreink

Vissza az előző menüre

Vedd és olvasd!

A liturgikus év egyik vasárnapját a Katolikus Egyház a Szentírás vasárnapjának jelölte ki, ebben az évben szeptember 28, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a Szentírásnak, mint kinyilatkoztatás forrásának az Egyház életében betöltött szerepére. Főleg arra szeretne indítani, hogy vegyük kezükbe a Bibliát, és olvassuk a saját hitélet gazdagítására. Az egyéni szentírásolvasás motiválására a Biblia három jellegzetességét érdemes fontolóra venni.

Elsőként a Szentírásnak azt a sajátosságát kell említeni, hogy nem hittételek vagy szisztematikus hittan formájában tanít, hanem az emberi történelemhez kapcsolódik, és ezekben tárja fel tanítását Istenről, az emberről és a világról. Ha biblia könyveit egymásutániságba helyezzük, akkor egy folyamatos történelmet kapunk, amelyben kirajzolódik az egész egyetemes emberiség sorsa, a kezdettől egészen a a világtörténelem befejezéséig. A bibliai történelem az őstörténettel – a világ és az egyetemes emberiség kezdeteinek elbeszélésével – kezdődik és a vég leírásával – a kozmosz és a történelem jelen állapotának lezárásával és Isten Országának végidőbeli eljövetelével – fejeződik be. (Ter  1-11; Jel 17 – 20.21-22) A kezdet és a vég eme egyetemes kitekintése között találjuk Izrael népe, Jézus és az ősegyház történetét. Ebbe helyezi el   a Szentírás népek, egyedi emberek, és az ősegyház sorsalakulását. Találkozunk benne nagyszerű és esendő emberekkel, az Istenhez való hűség és  az elpártolás példáival. A bibliai történelemből megismerjük, hogy Isten miként bánik az emberrel, irgalma és szeretete miként érvényesül a történelmi emberrel összefüggésben. Rámutat arra is, hogy Isten reális, és nagyon  esendő, földszagú embert akarja naggyá tenni, aki egyúttal Isten képére és hasonlatosságára teremtetett, és Isten számára senki, és semmilyen történelmi kor sem elveszett, legyen az erkölcsileg bármennyire is elferdült. Az újrakezdés lehetősége mindig megmarad. Isten minden körülmények között üdvösségre vezeti az emberiséget. A Szentírás középpontjában Jézus  alakja áll, akinek megváltó tevékenységében mutatkozik meg igazán Isten jósága.

Második szempont, amely a Szentírás olvasásra ösztönöz, ma bibliai ábrázolás módja. A rendkívül plasztikus ábrázolásnak szuggesztív és drámai ereje van, amellyel megteremti a beleélés lehetőségét, s ezzel fokozottan alkalmassá teszi a Szentírást arra, hogy betöltse az élet tanítómesterének feladatát. Az egykor történt eseményekben, vagy cselekvő személyek leírásában az egyedi vonások háttérbe kerülnek, s helyettük kiemelkedik az általános, a tipikus, az, ami mindenkor megismétlődhet. Ezáltal az olvasó a múlt történéseiben mindig felismerheti a jelenhez való vonatkozásukat, képes önmagát azonosítani vagy távolságot tartani az egykor törtétektől vagy személyektől.  Cselekvésre indító példák vagy ellenpéldák sora jelenik meg az elbeszélt eseményekben. A tipizálásban érvényesül a Szentírás tanító szerepe, főként vallási és erkölcsi tekintetben, és lesz a vigasztalás, buzdítás és intés eszköze.

A harmadik és talán legfőbb indíték a Szentírás olvasásra az, hogy benne találkozunk személyesen üdvösségünk szerzőjével, Jézus Krisztussal. Ha kereszténység Jézus követése, akkor fontos ismernünk azt, akinek követésére elkötelezzük magunkat. Életének elsődleges forrásai az Evangéliumok, amelyekből megismerhetjük Jézus életének legfőbb eseményeit és cselekedeteit születésétől egészen  kereszthaláláig, feltámadásáig, ahogyan azok beilleszkednek a  kor világába. Az evangéliumi hagyomány szerint Jézus mibenlétét Istenhez való viszonya határozza meg, tettei és tanítása erre vezethető vissza.  Egész életét közvetlen istenismeret és istentapasztalat hatja át, amely nem magyarázható különleges kegyelmekkel elhalmozott ember tapasztalatként. Állásfoglalása az ószövetségi Törvénnyel kapcsolatban, az üdvösség rendjében saját személyének tulajdonított egyedülálló jelentősége, és megnyilatkozásai Istenhez való viszonyáról összességükben kiemelik Őt az emberek világából és Isten mellé állítja: Ő a Fiú. Ezért Istenbe vetett reményünknek Ő az alapja, akiben megjelent Istenünk jósága és emberszeretete..

Szentírás vasárnapján a bibliaolvasásra jobb indétékot nem mondhatunk annál, amit Pál apostol írt tanítványának, Timóteusnak: „Ismered a Szentírást. Ez megadja neked az útmutatást. Minden Írás, amit az Isten sugalmazott, jól használható a tanításra, az érvelésre, a feddésre, s az igaz életre való nevelésre, hogy az Isten embere tökéletes legyen és minden jóra kész legyen:” (2Tim 3, 15-17)

erhá

Vissza az újság tetejére

Országos Kolping Családi Nap

Szeptember 6.-ás, szombaton, a szentendrei Skanzen Kisalföld tájegységi része adott otthont ennek a családi kapcsolatokat erősítő programnak. Az ország számos részéről érkeztek a résztvevők. Érsekvadkert a romhányiakkal kiegészülve egy autóbusszal és három személykocsival érkeztünk a helyszínre. Már az első benyomás is jó volt, hisz nagy volt a nyüzsgés a bejárat előtt felállított regisztrációs asztalnál, ahol a már régóta ismert gyöngyösi, egri, csepeli kispesti barátainkkal is találkozhattunk, épp úgy, mint a nap folyamán. És ez a találkozás erőt ad ahhoz, hogy minden nehézség ellenére is tenni kell a dolgunkat ott és abban a közösségben, ahová életünk helyezett. A regisztráció után az egész terület megtekintésére feljogosító karszalagot, kisvasút – és ebédjegyeket kaptunk, majd az első eligazítást követően minden jelenlévő az ásványrárói lakóház pajta épülete felé vette az irányt, amihez a szervezők által  az út mentén elhelyezett kolping zászlók szolgáltak segítségül.

A pajta bejáratánál házigazdánk, Tibor, köszöntötte az érkező családokat, majd ismertette a nap kötött és szabadon választható programjait. Ám nem lenne igazi családi nap ez a napunk, ha csak a szemmel láthatókkal foglalkoznánk. Ezért a betlehemi helyszín érzetét keltő pajtában szentmisével kezdtük a közösségben eltöltött Skanzen-os napunkat. A szentmisét Merlás Tibor atya mutatta be Kövesi Ferenc és egy román görög katolikus atya közreműködésével. Tibor atyáról tudni kell azt, hogy ez év szeptember 1-ig a román Kolping Szövetség Országos prézese volt, most pedig Osztie Zoltán atya mellet tevékenykedik. Mának és nagyon is a mának szóló volt a prédikációja, melyből megosztanék néhány gondolatot kedve olvasóinkkal. Ki kell lépnünk a templom falai közül, hogy megmutathassuk értékeinket a világ közömbössé vált embereinek. Kapcsolatépítéssel hidakat kell építenünk az emberek között, hogy belássák azt, mi minden köt össze bennünket. Az itt elért kis sikerek is csodákat tudnak teremni, hisz egyre inkább háttérbe tudja szorítani a csak rosszat látó nézeteinket

A szentmisét követően ki-ki idegenvezetőkkel, kisvasúttal kis csoportokban és kisgyerekekkel vágott neki a Skanzen meghódítására. Mindenki megtalálhatta a számára legszebb és legjobb dolgot, legyen az kézműves foglalkozás népi gyerekjátékok. Betekintést nyerhettünk a 100 évvel ezelőtti paraszti életformába, részesei és szereplői lehettünk a Kárpát - medence legjobb táncházzenészeinek

Találkozójának. Végül, de nem utolsó sorban, házigazdánk Tibor az utolsó órában ének és tánctanulásra invitált bennünket. Szavai nem hullottak terméketlen talajba, hisz a program végére meg is alakult az első „kolping tánc- és énekkar” Az ő szereplésük zárta e jól sikerült, barátságokat erősítő napunkat.

 Itt hívnám fel a figyelmet, hogy október 5.-én, Magyarok Nagyasszonya ünnepén, zarándoklatot szervezünk nemzeti kegyhelyünkre, Mátraverebély- Szentkútra. Bővebb információkhoz a templomi hirdetésben juthatunk. Keresztről és az egyesületi zászlók viteléről ne feledkezzünk el!

Körzeti Kolping imanap lesz Vácott október 25.-én Erről további információk beszerzésére, a részvételi szándékok leadására vasárnaponként, a nagymise után a kolping házban van lehetőség

Szentendre-Érsekvadkert, 2014.09.14. emjé)

Vissza az újság tetejére

Életige

Evangélium mindennap


Az egész világon milliók olvassák és igyekeznek tettekre váltani azt a magyarázatot, amelyet Chiara Lubich, a Fokoláre Mozgalom alapítója havonta a Biblia egy-egy mondatához fűzött, s amely széles körben hatással van az egyének és közösségek életére.


„Fogadjátok el egymást, amint Krisztus is elfogadott titeket Isten dicsőségére.” (Róm 15,7)

Szent Pál többek között ezzel a mondattal buzdítja a keresztényeket a rómaiakhoz írt levelében. A római közösséget – ahogy egyébként a többi közösséget is, mely a görög-római világban jött létre – olyan hívők alkották, akik egyrészt pogányok, másrészt zsidók közül kerültek ki, vagyis más volt a gondolkodásuk, kultúrájuk, lelki érzékenységük. Ezek a különbözőségek ítélkezést, előítéleteket, negatív megkülönböztetést, türelmetlenséget szültek közöttük, s ez biztos nem volt összhangban Isten akaratával, vagyis azzal, hogy fogadják el egymást kölcsönösen.


Az apostol nem talál hatékonyabb eszközt arra, hogy segítsen ezeknek a nehézségeknek leküzdésében, mint azt, hogy emlékezteti őket megtérésük kegyelmére. Az a tény, hogy Jézus meghívta őket a hitre, átadva nekik saját Lelke ajándékát, kézzelfogható jele volt annak a szeretetnek, amellyel Jézus – tekintet nélkül múltjukra, származásukra – mindannyiukat külön-külön elfogadta, hogy egyetlen testet alkosson belőlük.

„Fogadjátok el egymást, amint Krisztus is elfogadott titeket Isten dicsőségére.”

Szent Pál szavai Jézus szeretetének egyik megrendítő vonására irányítják figyelmünket: Jézus – földi élete során – mindig elfogadott mindenkit, főképpen a leginkább számkivetetteket, a legnagyobb ínségben élőket, a legtávolabb lévőket. Mindenkit megajándékozott bizalmával, barátságával, s ezzel egymás után döntötte le azokat a falakat, melyeket az emberi gőg és önzés emelt az akkori társadalomban. Jézusban a mennyei Atya mindannyiunkra irányuló, teljességgel elfogadó szeretete nyilvánult meg; nekünk is ilyen szeretettel kell tehát fordulnunk a többiek felé. Elsősorban ez az, amit az Atya akar tőlünk. Ezért azzal dicsőíthetjük meg leginkább az Atyát, ha arra törekszünk, hogy elfogadjuk egymást, méghozzá úgy, ahogyan Jézus fogadott el minket.

„Fogadjátok el egymást, amint Krisztus is elfogadott titeket Isten dicsőségére.”

Hogyan éljük tehát az e havi igét?


Ez az ige önzésünk egy olyan megnyilvánulására világít rá, mely igen gyakran jelentkezik, s melyet – mondjuk meg őszintén – a legnehezebb leküzdeni: hajlamosak vagyunk arra, hogy elzárkózzunk a többiektől, megkülönböztessük, félreállítsuk, kizárjuk a másikat, amennyiben nem olyan, mint mi, és ezért zavarhatja nyugalmunkat.


Ezt az igét tehát elsősorban családunkon, közösségeinken belül, munkahelyi környezetünkben igyekszünk majd élni úgy, hogy kigyomláljuk magunkból az ítélkezést, a negatív megkülönböztetést, az előítéleteket, a neheztelést, a türelmetlenséget egyik vagy másik felebarátunkkal szemben. Igen könnyen és gyakran beleesünk ezekbe a hibákba, melyek miatt nagyon hűvössé válnak, és veszélybe kerülnek az emberi kapcsolatok; ami megnehezíti, sőt megakadályozza a kölcsönös szeretet áramlását.


De szélesebb körben, társadalmi szinten is próbáljunk így élni! Határozzuk el, hogy tanúságtevői leszünk Jézus elfogadó szeretetének azok iránt, akiket a társadalmi önzés hajlamos kizárni vagy félreállítani.


A másik ember különbözőségének elfogadása a keresztény szeretet alapja. Ez a kiindulópontja, az első lépcsőfoka a szeretet civilizációja, a közösségi kultúra létrejöttének, melynek felépítésére ma Jézus különösképpen meghív mindannyiunkat.

Chiara Lubich

Magyar Kurír

Vissza az újság tetejére


Rózsafüzér Királynője

Kinn a természetben elvirágoztak a rózsák. A fák már hullajtják leveleiket. Erdő – mező a mulandóság szomorú látványát mutatja. Mégis, ebben a szomorú, hanyatló októberi hónapban, a katolikus egyház a Szűzanyának lelki rózsacsokrot ajánl fel a hónap minden napján. A buzgó hívek fűzérbe fonják áhítatukat és buzgóságukat, szeretetüket és fájdalmaikat, reménységüket és aggódásaikat. Így könyörögnek a titokzatos rózsához: Rózsafűzér Királynője, könyörögj érettünk!

Miért van szükség a rózsafűzérre?

Először is külső jel és fontos szerepet tölt be az egyházban. A jeleknek és a jelképeknek nagy jelentőségük van. Az örök dolgok üzenetét sugározzák felénk, emberek felé, akik testből és lélekből vagyunk, ami azt is jelenti, hogy bennünk összekapcsolódik a látható és tapintható a láthatatlannal. Az ember tehát külső kifejezési formákra szorul, hogy a természetfelettit, az istenit emberi formában kifejezze.

Másodszor a szentolvasó győzelmi, győzelemre vezető jel. Kin kell győzedelmeskednünk? Először saját magunkon. Amikor végigmorzsoljuk lassan a szemeket, és mondjuk az Üdvözlégy Máriát, lelki szemeink előtt lejátszódik Krisztus születése, szenvedése, halála és feltámadása. Lehetetlen, hogy ha szívből mondjuk, jobbá ne legyünk általa.

A szentolvasó kulcs is életünkben. Megnyitja számunkra mennyország kapuját. Jól mutatja ezt Michelangelo világhírű festménye, az „Utolsó ítélet” is, amely egy embert ábrázol, aki a szentolvasóba kapaszkodva emelkedik fel az égbe. Kövessük emberünk példáját és az októberi estéken közösen kapaszkodjunk a rózsafűzérbe.

(Bánk József  nyomán)

Vissza az újság tetejére

Kínai közmondás

„Az állam akkor van rendben,

amikor a kardokat rozsda emészti,

az ásók meg fényesek;

Amikor a börtönök az ürességtől konganak,

A magtárak pedig szűkek;

Mikor az orvosok gyalog járnak,

A pékeknek meg kocsira is jut;

Ez csak úgy valósul meg,

ha a törvényszék udvarát felveri a gyom,

s a templomok küszöbét kopottra járják!”

(Ugye, ez már a szeretet hatalma,

És nem a hatalom szeretete!)

(A. atyától)

Vissza az újság tetejére

Események dióféjban

 

A nyár vége felé tartunk. Lassan hazatérnek a szabadságukat máshol töltő családok is. Igaz a távollévőket rövidesen az ország különböző pontjain tanulmányaikat megkezdő diákcsapat váltja majd. De azért nem kell félni, még itthon is sokan vagyunk, ami igaz több ünnep alkalmából nem úgy tűnik. Most röviden, a távollévők tájékoztatása végett is, a teljesség igénye nélkül tekintsük át  az érsekvadkerti  eseményeket, hogy ismét ne legyen igazuk a falunkban semmi nem történik  (mert nem is akarnak részt venni) terjesztőinek.


Augusztus20., Nemzeti ünnepünk van. A való világon túl tekintők tábora reggel nyolc órakor kezdődő szentmise keretében emlékezett államalapító szent királyára, Istvánra. Az ünnepség a misét követően a Hősök terén folytatódott, ahol dr. Kovácsné Nagy Mária polgármesterasszony mondott ünnepi beszédet a templomból kijövők kis csapattal kiegészült ünneplő hallgatóságának. „Kik vagyunk mi magyarok? Hol a helyünk a világban, Jelentéktelen, vagy Isten dicsőségétől megáldott nép vagyunk?”, hangzottak el a bevezető kérdések, amik a beszéd során nem maradtak válasz nélkül.  Szent István király gazdag örökséget hagyott hátra. Ezek közül az egyik legfontosabb annak felismerése, hogy összefogás, nemzeti összetartozás nélkül elveszik a magyarság. Törvényeit is ennek tudatában hozta meg, melyek korának legszigorúbb, de legemberségesebb törvényei voltak Európa szerte. Ezer év után, napjainkban is nyomon követhető az istváni törekvés, amely az „Isten áldd meg a magyart” mondattal kezdődő új alaptörvényünkben rögzítődött és szolgálja a jogbiztonságot. Fel kell ismernünk, hogy mindenki a maga módján hozzájárulhat az ország, községünk fejlődéséhez, felemelkedéséhez. Ne másra várjunk, ne sarat dobáljunk. Mindannyiunk egy irányba ható erőfeszítésére van szükség, a Szent István által megálmodott büszke, erős Magyarország XXI. századi tartós megvalósulásához.

Augusztus 23., szombat van.  A Kalász házban javában folyik a hálaadó körmenet előkészülete. A központ sem üres. A gödörben kézműves foglalkozások, saját termékek vására, és a tűzi játékkal záródó Demjén koncert kínál lehetőséget a programokban történő részvételre.


Augusztus 24. vasárnap. Népviseletet öltött emberek sokasága tart a terményekkel díszített templomunk felé, hogy a nagymise és az azt követő körmenet keretében jelezze a világnak azt, hogy nem csak kérni, hanem megköszönni és hálát adni is képesek vagyunk. Ezt sugallta András atya prédikációja is, ami Isten bőkezű ajándékaira hívta fel figyelmünket. Bár a negatív gondolkodásmód erőt vett rajtunk, hisz a félig teli poharat is félig üresnek látjuk. Legtöbbször azzal foglalkozunk, amink nincs, mely az irigység konkoly magját ülteti el szíveinkbe.  Szakítanunk kell ezzel a gondolattal, s tanuljuk meg megköszönni mindazt, amivel Isten bőkezűen megajándékozott bennünket, melynek egy részét láthatjuk az oltár körül, körmenetben megmutatva a világnak, a körmenetet követően templomkerti agapé keretében elfogyasztunk. Isten ezeket a javakat mindannyiunknak adta. Ám az emberi önzőség sokakat a nélkülözés felé taszít. Így adva van a feladatunk: Tanuljuk meg és tudjuk (merjük) megosztani javainkat azokkal, akiknek kevés jutott, netán nélkülözni kényszerülnek.


Az utolsó augusztusi szombat sem maradt program nélkül. Most a kolping családi nap és a közösségi házban rendezett táncház programjai a Tizenhárom Almafa Alapítvány gondozásában a Gödörben valósult meg. Volt itt kézműves foglalkozások sokasága, fafaragás kipróbálása, fazekas mesterség keretében korongozási lehetőség, népi játékokkal történő ismerkedés, íjászat és a Nógrád néptánc együttes élő zene mellett történő, tánctanítással egybekötött táncház is.


Szeptember 7., vasárnap. Ma hőseinkre emlékezünk immár 25. alkalommal, hisz 1989. szeptember első vasárnapjára tért vissza temetői száműzetéséből az 1926- ban készült Turull madaras emlékművünk. A 8 órakor kezdődő szentmisén imádkoztunk minden háborúban elesett, vagy itthoni meghurcoltatást szenvedett testvéreinkért, tudatosítva magunkban azt, hogy az ő áldozatuk gyümölcse a mi emlékező jelenlétünk. Szétnézve a jelenlévők között, valamivel többen voltunk, mint az esős augusztus 20.-án.  Örömteli pillanatként tudatosult bennem a polgármester asszony köszöntőjének német nyelvű mondatai, hisz az ünneplők között a németországi Augsburg kolpingos küldöttei is jelen voltak, de képviseltette agát Csepel, Székesfehérvár és Városmajor is. Örömöm teljesebb lett volna, ha az október 12.-i választás több, független jelöltje jelenlétével tett volna tanúságot közéleti szereplésre való alkalmasságáról.

Lapzártánk idején, ha az időjárás is megengedi lesz a Kálvária búcsúnk, ahová hagyományainkhoz hűen a plébánia templomtól tanúság tevő körmenettel megyünk. Az időjárás azonban felülírta terveinket.  Így az időpontok változatlansága mellett a helyszín a plébánia templom lett. Pedig a kálvária kert a rendbetétele már meg is történt a búcsú előtti hétvégén. Köszönet a nagyszámú dolgos kéz munkájáért (köztük Csibészkéét, Robiét, stb), amivel szebbé varázsolták kápolna környezetét és ezt a falurészt, ami a hagyományokhoz történő hűség jelzése is a függetlenségét hangoztató való világunk felé.

Évad, 2014.09.14. emjé

Vissza az újság tetejére

Ferenc pápa üzenetei X. rész

(A konkoly nem Istentől származik)

A világban jelenlévő rossz, a konkoly, nem Istentől, hanem az ellenségtől származik, mondta a Szentatya július 20-án, a Szent Péter teret megtöltő híveknek és üzeni nekünk is.  Az aznapi evangéliumi példabeszédében Jézus a jó magról és a konkolyról, vagyis a világban jelen lévő rossz problémájáról szól.  A gazda elveti a magot. Éjszaka azonban megjelenik ellensége, és konkolyt szór a búza közé. A héberben a konkoly szó a sátán nevének gyökeréből er5ed, és utal a megosztottság fogalmára. Mindnyájan tudjuk, hogy az ördög „konkolyt hint”, ő az, aki mindig arra törekszik, hogy megossza az embereket, a családokat, a nemzeteket és népeket. A szolgák azonnal szeretnék kigyomlálni a gazt, de a gazda megakadályozza őket tettükben a következő indoklással: „Nem, hogy a konkolyt gyomlálva ki ne tépjétek vele a búzát is”. Mindnyájan tudjuk, hogy a konkoly, amikor növekszik, nagyon hasonlít a jó búzához, fennáll a veszélye annak, hogy összekeverik őket.

A példabeszéd tanítása kettős, folytatta a pápa. Mindenekelőtt azt mondja, hogy a világban jelenlévő rossz nem Istentől, hanem az ellenségtől, a gonosztól származik. Érdekes, hogy a gonosz éjszaka, a sötétben szórja a konkolyt a búza közé. Ott veti el a konkolyt, ahol nincs fény. Ravasz ez az ellenség: a rosszat a jó közé szórta, így nekünk, emberek számára lehetetlen jól elválasztani őket, Isten azonban meg tudja majd ezt tenni.

A másik téma a szolgák türelmetlensége és az Istent jelképező gazda türelmes várakozása közti ellentét. Néha sietve ítélkezünk, osztályba sorolunk embereket. Ide a jókat, oda a rosszakat helyezzük. Isten tud várakozni. Türelemmel és irgalommal szemléli minden személy életének „termőföldjét”.  Sokkal jobban látja a piszkot, a rosszat, mint mi, de látja a jó magvait is, és bizalommal várakozik, hogy megérjenek. Isten türelmes, tárt karokkal, nyitott szívvel vár, hogy befogadjon bennünket, hogy megbocsásson. Isten mindig megbocsát, ha elmegyünk hozzá.

A gazda magatartása a reményé, amely azon a bizonyosságon alapul, hogy nem a gonoszé sem az elsősem az utolsó szó.  Ennek a türelmes isteni erénynek köszönhető, hogy a konkoly, vagyis a vétkes, rossz szív végül jó maggá válik. Az evangéliumi türelem nem azt jelenti, hogy közömbösek vagyunk a rosszal szemben. Nem lehet összekeverni a jót és a rosszat!  A világban lévő konkollyal szemben  az Úr tanítványa arra kapott meghívást, hogy kövesse Isten türelmének példáját, táplálja reményt, rendíthetetlenül bízva a jó, vagyis az Isten végső győzelmében.

Végül ugyanis a gonoszt eltávolítják és megsemmisítik. Az aratás, vagyis a z ítélet napján az aratók végrehajtják majd a gazda parancsát, és különválasztják a konkolyt, hogy elégessék. A végső aratás napján Jézus lesz az ítélőbíró. Ő, aki elvetette a jó magot a világban, és aki maga is „búzaszemmé” vált, meghalt és feltámadt.

(K.É. 2014.07.27.)

Biblia

A vedd és olvasd cikk komolyabban vételéhez nézzük meg hogyan vélekednek emberek az „Igazak bölcsessége „könyvben a Bibliáról:

A Biblia létezése az emberi faj legnagyobb áldása. Ennek lekicsinylésére tett minden kísérlet az emberiség ellen elkövetet merénylet, fogalmazza meg Immanuel Kant.

A Szentírásban található igazság soha nem tesz boldoggá bennünket, amíg szívünkben élő igazsággá nem válik. A Szentírás nagy igazságait a természetből vett példákkal alátámasztani annyit jelent, mint Istennek egyik könyvét a másikkal magyarázni, vallja e témában C. H. Spurgeon.

Hogyan is olvasom a Szentírást? Be kell vallanom, hogy nem értelmezve. Hát akkor hogyan? Úgy, ahogy a csillagos égboltot nézem, egy fa koronáját, vagy a tenger szívverését. Nem értelmezve, hanem szemlélődve írja Pilinszky János.

Kíváncsiskodásunk sokszor megakaszt a Szentírás olvasásában, mert érteni és vitatkozni akarunk ott, ahol egyszerű lélekkel tovább kellene olvasnunk, állítja Kempis Tamás.

Isten igéje legfőképp nem a hallgatójának vagy hirdetőjének, hanem a végrehajtójának hajt hasznot, állítja boldog Assisi Egyed.

A víz természete szerint gyöngéd, a kő pedig kemény. Ha azonban a vizes edény a kő fölött függ, a víz cseppenként  kivájja a követ. Így Isten igéje is finom és gyöngéd, a szívünk pedig kemény. Ha mármost az ember gyakran hallgatja Isten igéjét, akkor megnyílik a szíve az istenfélelem számára, vallja Szent Poimen apát.

Vissza az újság tetejére

Lelki közteherviselés

(Gondolatok az önkormányzati választások előtt)

A közterhek viselésének megvalósítása a demokrácia egyik alapvető célkitűzése. Itt anyagiakról, vagyis a pénzről, adóról van szó. Ezért aztán nem véletlen, hogy a pénz „feltalálása „ óta mindig, minden kisebb – nagyobb közösségben ez a leggyakoribb téma: Ki mennyit kap a közösből, és ki mennyivel járul hozzá a közös vagyonhoz. Kevesebb szó esik a nehezebben megfogható, számszerűsíthető lelki közteherviselésről, illetve arról a lelki közvagyonról, mellyel egy család, egy település, egy nemzet rendelkezik, mint jogos örökséggel, melyet lehet gyarapítani, vagy el is lehet herdálni. Ugyanez a helyzet a vallások esetében is, vannak tünékeny és maradandó hitek, melyek egymással is versengenek évezredeken vagy évszázadokon át. Földi jövőjük attól függ, mennyire érvényesek a tanításaik, mennyire igazak és egyetemesek.

A „lelki közteher” sohasem oszlik el egyenlőképpen, ahogyan a talentumokat sem egyformán kaptuk. Mindenki annyi súlyt kap, amennyit elbír, és el is akar viselni. Az emberek jelentős többsége önző módon szeretné magát kivonni a terhek cipelésének fárasztó feladata alól, vagyis kibúvót, felmentést, ürügyet keres a távolmaradásra. Irtóznak bármilyen kötelességtől és felelősségtől, a szabadság számukra annyit jelent, hogy mindenki tegye azt, amihez éppen kedve van, az egyenlőség pedig csak szavazategyenlőséget jelent. Vagyis nincs jó vagy gonosz ember, sem bölcs vagy ostoba, hiszen minden „érték” viszonylagos, csupán nézőpont kérdése, kivéve az anyagi vagyont, a számukra legnagyobb szentséget, mely a „magántulajdon szentsége”.

Kénytelen vagyok elismerni, hogy a vallástalan embereknek nehéz az eligazodás, hiszen két, egymásnak teljesen ellentmondó társadalmi rendszert kellett átélniük, és sem az egykori szocializmus marxista materializmusa, sem pedig a kapitalista, fogyasztói materializmus nem segítette a lelki közteherviselést, vagyis a történelmi, vallási, nemzeti, kulturális összetartozás alapvető élményének megtartó erejét. A testi és lelki javak igazságos, ésszerű elosztásáról sok ezer év óta vitát folytat az egész emberiség, időnként háborúk és forradalmak formájában is. A krisztusi tanítás nem közgazdaságtani, hanem erkölcsi jellegű, a mennyiség helyett a minőségre és annak fejlesztésére alapoz. Ezt az isteni tervet nem lehet években vagy nemzedékekben mérni és meghatározni, ahogyan arra sincsenek reális számítások, mikor jön el Isten országa. A lelki terhek elosztása koronként és személyenként változik, ahogyan a Gondviselés által kijelölt életsorsok is különböznek. A szentek, próféták, hősök nevét azért ismerjük, mert ők voltak azok, akik a lelki közterhek viselésében szinte ember feletti teljesítményt nyújtottak. A politikai vezetők közül is csak azokat tartjuk számon, akik hűségesen szolgálták nemzetüket, vagyis államférfiként vállalták a rájuk bízott feladatot.

A keresztény ember arra kapott meghívást Istentől, hogy tökéletesítse önmagát és jobbítsa a földi világot. Tehát a tudatosan vállalt és gyakorolt keresztény vallás szellemi és fizikai értelemben is nagyobb közteherviselést követel. Nem azért, mert különbek vagyunk, hanem mert jobbak szeretnénk lenni, nem mások, hanem Isten előtt.

(szszp 2014 május 4)

Vissza az újság tetejére

Beszéljünk többet a másik jóságáról

Érdemes volna megszámolni, főként így kampány idején, hogy reggeltől estig hányszor mondunk jót és rosszat a másikról, legyen az jelölő vagy jelölt. És azt is, hogy a jónál vagy a rossznál időzünk többet. Ne feledjük, hogy a rossz nem új dolog, hanem ajó selejtes, vagy visszafogott változata. Ezért a rossznál ily sokat időzni annyit tesz, mint magunkat is apránként visszafejleszteni egy alacsonyabb szintre. Persze ennek örülnek csak igazán a bukott angyalok, akik nem akarják Krisztus győzelmét sem bennünk, sem környezetünkben, sem pedig az egész világban.

A bűnt, amibe mások rossz hírének keltése is beletartozik, a magát keresztény embernek tartónak, nem csak elkövetni, hanem fenntartani sem szabad. Hogy ennek eleget tenni könnyebb legyen, ajánlom ismét elolvasni az előző számunkban, a 6. oldalon megjelent, „A három szita „című írást.   Ha véleményünk az igazság és jóság szűrőjén átmegy, akkor az kimondható, mert jó. És ha a jó dolgokról beszélünk többet, akkor a világ is jobbá válik!

(esjé-emjé)

Vissza az újság tetejére

Ingyenes jogi tanácsadás

A képújságunk mellett ezúton is tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta egy alkalommal, délután öt órától ingyenes jogi tanácsadás van a Polgármesteri Hivatalban.

Közreműködő ügyvéd: dr. Molnár Arnold

Bejelentkezni a 06-20-823-1091 telefonszámon lehet

A következő időpont: 2014. október 20. hétfő

Vissza az újság tetejére

Kolping hírek


Kolping Támogató Szolgálat

FELHÍVÁS

A Kolping Támogató Szolgálat továbbra is várja azok jelentkezését, akik segítségre szorulnak maguk, vagy a ház körüli munkájuk ellátásában. Gépkocsival el tudjuk szállítani kórházba, rendelésre, bevásárolni, rokonlátogatásra, temetői látogatásra és az élet adta egyéb helyekre. Továbbra is foglalkozunk a térség hátrányos helyzetű gyermekeivel, hogy közösséget alkotva tartalmas életet élhessenek.

Telefonszámaink. 340-228,     06-20-578-0867
Várjuk hívását!  A Támogató Szolgálat vezetője és dolgozói

Vissza az újság tetejére

Önkormányzati hírek

2014. augusztus 26.- i ülésének az alábbi témái voltak:

A helyi választási bizottság megválasztása.

A nemzetiségi szavazókör szavazatszámláló bizottságának megválasztása.

Lakatos Vera támogatási kérelmének elbírálása, melyet a Szlovákiában autóbalesetben elhúnyt élettársa kapcsán adott be.

Egyebek tárgykörben a legfontosabb bejelentés az volt, hogy egy hét múlva megszületik a Hunyadi út felújítását rögzítő támogatási szerződés. Ezzel rövidesen kezdetét veszik a munkálatok is.

Lapzártakor, szeptember 15.-én tartotta soron következő ülését az Önkormányzati képviselő testület, ahol az alábbi témakörök szerepeltek: Tájékoztató az Önkormányzat költségvetésének I. félévi végrehajtásáról. Szándéknyilatkozat megalkotása a BURSA Hungarica felsőoktatási pályázathoz történő csatlakozásról.  A Derék-pataki víztározó ügye.  Felelős személy kijelölése a vizi - közmű vagyon tulajdonosi közösségének képviseletére. Határozathozatal a 10 millió forint pályázati támogatással nyert, utófinanszírozott kisbusz beszerezhetőségéről.

Szeptember 17.-i soron kívüli testületi ülés témája a közbeszerzési terv mai helyzethez igazításával, és a törvényi előírások maradéktalan betartása melletti, Hunyadi út megújítását megvalósító, utófinanszírozott, és hosszú idő után megnyert pályázatunk kivitelezőjének kiválasztásával foglalkozott, aki nem más, mint az OTYS Úttechnikai KFt. A tisztánlátás és minden kampány rémhír terjesztés  tisztázása végett megjegyzem, hogy az utófinanszírozás azt jelenti, hogy az elkészült munkát megcsinálom és az átvétel után az állam fizeti a szállítói megállapodásban szereplő összeget a szerződésben szereplő feleknek.

Vissza az újság tetejére

Műfüves pálya bérlése

A Petőfi Sándor Általános Iskola területén lévő műfüves sportpálya az iskolai sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22 óráig a sportolni vágyó fiatalok és felnőttek számára bérleti díj ellenében igénybe vehető.

Tornák esetén öltözőt biztosítunk! Esti pályavilágítás van!

Bérleti díj:

Alkalomszerű használat esetén:                                   4500 Ft/ óra

Rendszeres (legalább 10 alkalom) használatnál:       3500 Ft/ óra

Focitornák esetén a rendszeres használat díját kell fizetni!

A bérlési időszakra vonatkozó térítési díj munkaidőben a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodájában fizethető be. A befizetést igazoló bizonylatot a pálya használata előtt a gondnoknak be kell mutatni. Pénztári időn túli használat díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.

További információt és időpont egyeztetést kérni - hétvégi használat esetén is - Molnár Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u 137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143 telefonszámon lehet.


Vissza az újság tetejére


Egyházközösségi hírek


Az esti szentmisék szept.14-től 6 órakor kezdődnek.

Az első rózsafüzér ájtatosság okt. 1-én, szerdán este fél 6-kor lesz. A rózsafűzér és a szentmise is a Kálvária kápolnában.

Pusztaberki Szent Mihály templombúcsú szeptember 29-én, hétfőn lesz. Ünnepi szentmise du. 5 órakor.

A rózsafüzér: Hétfő-kedd-szerda fél 6-kor a Kálvária kápolnánál, csütörtök-péntek-szombat este az esti szentmise előtt fél 6-kor a templomban. Vasárnap a nagymise előtt.         

Október 5-én Mátraverebély - Szentkúti Magyarok Nagyasszonya búcsú. Ezen a napon áldja meg a megújult Lourdesi kápolnát a Lourdes-i püspök úr.

Okt. 19-én, Missziós vasárnapon a szentmiséken a missziókban munkálkodó papokért, szerzetesekért, segítőikért imádkozunk, és támogatásokra küldjük persely adományainkat. .

Okt. 23-án, NEMZETI ÜNNEP: csütörtökön a  SZENTOLVASÓT ÉS A SZENTMISÉT MAGYAR HAZÁNKÉRT AJÁNLJUK FEL.

Az Új síremlékek megáldása október utolsó vasárnapján október 26-án.du. 3 órakor és november1-én, a 3 órakor kezdődő temetői ájtatosság után lesz. Kérjük, hogy jelezzék szándékukat azok, akik kérik hozzátartozóik új síremlékének megáldását.

 

KERESZTELÉSEK:

22. Bartek Róza (Bartek Károly-Raduly Mária)  
23. Gubik-Szabó Ádám (Gubik Péter – Szabó Erzsénet)

 

HÁZASSÁGOT KÖTÖTT:

8./  Szabó István – Pincze Katalin
9./ Csernák Dávid – Farkas Andrea
10./ Kakuja György – Bíró Beáta
11./ Gálik Péter – Híves Vivien

HALOTTAINK:

38. Seres József (Pusztaberki, 1948)
39. Vitéz Ignác (1952)
40. Murányi Józsefné, sz. Záhorszki Mária (1928)
41. Kurfis István (1928)
42. Szarvas János (1946)

Vissza az újság tetejére

Szentmiseszándékok

Október

1. szerda        -

2. csütörtök    -

3. péntek        - Szabó János, szülei, anyósa, apósa és Czinege Ferenc

                        - Paulicsek Ignác, felesége Híves Erzsébet, gyermekeik Erzsébet és Ignác, vejük János és unokájuk Péter

4. szombat     - Halaj Ignác 20. évforduló, felesége Kosztrihán Mária, fiuk Ignác és 2 vejük és a Kristók család hozzátartozóiért

                        - Mrekvicska János, felesége Krizsan Rozália, gyermekeik, szüleik, vejük Kovács István, testvérek és hozzátartozók

                        - Fábián Ferenc, szülei és hozzátartozók

5. vasárnap   - Szrenka János, felesége Szabó Ilona, Lukács János, a Szrenka és Lukács család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Kovács Gyula, felesége Szabó Erzsébet, élő és elhunyt hozzátartozók, Molnár István, felesége MolnárMária, élő és elhunyt hozzátartozók

6. hétfő           -

7. kedd           -

8. szerda        - Szabó János, szülei, testvére és a Kaba család halottaiért

9. csütörtök    - Boda Gyula, felesége Nagy Anna, szüleik, fiuk, valamint Zachar László

10. péntek     - Jamrik József, felesége Erdős Anna, élő és elhunyt családtagok

11. szombat   - Szabó János 14. évforduló, szülei, anyósa, élő és elhunyt hozzátartozók

                        - Kristók Ferenc, felesége, a család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Kukkel József, felesége, a család élő és elhunyt tagjaiért

12. vasárnap - Súth János, szülei, veje, élő és elhunyt hozzátartozók

                        - Erdős János 5. évforduló és a család élő és elhunyt tagjaiért

13. hétfő        -

14. kedd         -

15. szerda      - Fábián Jánosné Dósa Erzsébet, szülei és elhunyt hozzátartozók

16. csütörtök -

17. péntek     - Valkó, Kristók, Gréczi család halottaiért, valamint hálából 55. házassági évfordulón

18. szombat   - Jakubecz János, Jakubecz és Varga család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Kovács Ignác, Kovács és Bozsonyík család élő és elhunyt hozzátartozóiért

                        - Majer László , felesége Danázs Erzsébet, fiuk László, Majer és Danázs család élő és elhunyt hozzátartozóiért

19. vasárnap - Molnár, Kaba, Kristók család halottaiért

                        - Csillag Ferenc, felesége Jakubecz Margit, szüleik, Molnár József, felesége Boda Mária, szüleik, élő és elhunyt családtagok

20. hétfő        -

21. kedd         -

22. szerda      -

23. csütörtök - Magyar Hazánkért

24. péntek     - Zöllei és Horváth család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Kalmár István, felesége, fiuk, a család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Hoszpodár Józsefné Szabó Julianna és szülei

25. szombat   - Murányi István, felesége, fiuk, vejük Kristóf Sándor, szülei és hozzátartozók

                        - Hálából

                        - Kovács, Gyurcsek és Puzsár család élő és elhunyt tagjaiért

26. vasárnap - Varga Kálmán 20. évforduló, felesége Szabó Ilona, Szabó és Varga család halottaiért, valamint Varga József

                        - Szabó Ignác, felesége Záhorszki Margit, gyermekeik, szüleik, testvéreik és elhunyt hozzátartozók

                        - Konopás István, szülei, és a Szlúka család élő és elhunyt tagjaiért

27. hétfő        -

28. kedd         -

29. szerda      -

30. csütörtök - Zöllei József, édesapja és hozzátartozók

                        - Boda János, 2 felesége, szüleik, testvéreik, nászuk Csabák István és hozzátartozók

31. péntek     - Csillag János hősi halott, id. Híves Erzsébet, szüleik, leányuk és vejük

Vissza az újság tetejére
Vissza az előző menüre