Hitünk szent titka
Szentmiseszándékok
Kármel hegye
20 év, Emlékvers
Jól választani
Út, igazság és élet
Legyen hited szerint
Szent Péter jótékony fillérei
Kőbe vésve
Family
Ingyenes jogi tanácsadás
Cserkészek közt
Kolping híreink
Önkormányzati hírek
Híreink

Hitünk szent titka

Úrnapi gondolatok

A gazdasági válság kezdete óta világszerte mindennapossá váltak az utcai tüntetések, amelyekről rendszeresen hírt hallunk. Általában az elégedetlen, mármint a jövedelmükkel, elégedetlen emberek vonulnak az utcára magasabb fizetést követelve. Más esetekben az utcai tüntetések politikai vonatkozásúak, vagy egy társadalmi problémára akarják felhívni a figyelmet a szervezők, illetve a résztvevők. Az ilyen utcai megmozdulások sokszor megmaradnak a békés felvonulás szintjén, máskor azonban sajnos elszabadulnak az indulatok, és akár napokra, vagy hetekre csatatérré változtatnak egy várost komoly anyagi károkat okozva, s főként veszélyes sérüléseket okozva embereknek.

Évente legalább két alkalommal a katolikus hívők is az utcára vonulnak papjaik és püspökeik vezetésével, de ezek a rendezvények különböznek az imént említettektől. A vallásos emberek nem fizetésemelést követelnek, és nem politikai véleményüket akarják kifejezni, hanem egészen más szándékkal lépnek ki a templom falai közül. A húsvéti feltámadási körmenet és az úrnapi körmenet külsőleg talán hasonlít egy békés felvonuláshoz, de egészen más a szándéka. Hitünk alapját, életünk forrását, Jézus Krisztust mutatjuk meg a világnak, aki valóságosan jelen van az Oltáriszentségben. Őt visszük a körmeneten, hogy áldja meg a világot, városainkat és falvainkat, ő áldjon meg bennünket. A körmenettel nem a feltűnést keressük és nem a közlekedést akarjuk megzavarni, amit a polgárőrök és rendőrök bevonása is alátámaszt, hanem szeretnénk megmutatni, hogy Isten jelen van köztük, jelen van a világban.

Kármel hegye

Ismerős az Ószövetségből, de velünk él az Újszövetségben is. Illés próféta mutatta be áldozatát, amellyel az idegen hitű papok előtt bizonyította Jahve erejét. A középkorban remeték is költöztek a Kármel hegyre, s innen indul el a kármelita rend, amely hazánkban is végzi áldásos szolgálatát.

A hegy mindig is jelképes volt az istenkereső ember számára. Magasságával, félelmetes mivoltával és azzal, hogy a közönséges, úgymond lapos világból kiemelkedik, Aki felmegy a hegyre, közelebb kerül Istenhez. Talán ez a titka a hegymászásnak is. Ők sem tudnak igazi magyarázatot adni, miért vállalnak annyi kockázatot.

Máté evangéliumában Jézus hegyi beszédet tart. Máté három fejezetben gyűjti össze mindazt, amit Jézus elmond Isten országáról, és itt találjuk a keresztény erkölcsi alapokat is. Lukács evangéliuma szerint Jézus nem hegyen, hanem egy sík mezőn mondja el beszédét. De ezzel a hegy jelképe nem tűnik el, hanem azt kell észrevennünk, hogy maga Jézus személye, az Ő közelsége emeli magasba tekintetünket. Ő lesz az a hegy, aki segít, hogy ne süllyedjünk el, hanem magasra jussunk.

(Magyar Kurír, Sánta János)

Vissza az újság tetejére

20 év

Vissza az újság tetejére

Jól választani

„A bölcs ember a jó irányt választja…” (Préd 10,2a)

Előfordul, hogy a rossz irányt választom. Olyan műsort nézek a tévében, ami beszennyezi a lelkemet. Úgy viselkedem, hogy ártok a házasságomnak. Olyan pénzt költök, ami nincs, nem azt mondom, amit szeretnék, abbahagyok dolgokat, amiket be kéne fejeznem. Indulatból cselekszem, és ezzel rosszul képviselem Jézust.

Hézagok vannak bennem: belső üregek, amik korlátoznak és meghatároznak – és ez meglátszik.

Ha itt érne véget a történet, nagy bajban lennék. Eltörnék dolgokat, amiket nem lehet megjavítani. Összezúznék valamit, amit már nem lehet összerakni. Tönkretennék kapcsolatokat helyrehozhatatlanul. Beteljesületlen életet élnék büszkén, és a lelkem nem találna nyugtot. Ha nem foglalkozom a bennem lévő hézagokkal, ez az eredmény.

De van a történetnek egy másik oldala is, és ez reményt kelt bennem. Jézus, aki természetfölötti lehetőségeivel fel tudja tölteni a legmélyebb szakadékokat is, hív és arra kér, válasszam azt az utat, ami rendbe hozza a lelkemet. Minden hívő számára fontos választás. Ez vezet az egész-séghez.

Nem mindig könnyű meghozni azt a döntést, ami meggyógyítja a lelkünket. Néha szakítanunk kell valamivel, amit szeretünk, ami mérgező szokásunkká vált. Gyakran fel kell adnunk saját akaratunkat, hogy Isten akarata szerint cselekedjünk.

Szeretem a fenti idézetet a Prédikátor Könyvéből: „A bölcs ember a jó irányt választja…” Ez az ige rámutat, hogy ha jóváhagyásunk nélkül vagy másvalaki akaratából történik is velünk valami, még mindig dönthetünk, merre indulunk tovább.

[w]hole című könyvemben megosztom az olvasókkal családom történetének egy szakaszát, amikor belekeveredtünk egy egész életünket felforgató botrányba főiskolás koromban. A zűrzavarban nem a jó utat választottam, olyasmiket tettem, amivel később fájdalmat okoztam magamnak és másoknak is.

De volt egy pillanat, amikor eldöntöttem, megváltozom. Jobb akarok lenni, engedni fogom, hogy Isten életem irányát az igazság felé fordítsa, még ha fáj is. Sosem bántam meg ezt a döntést, azt, ami a „jó útra” helyezett, a gyógyulás és a teljessé válás útjára. A lelki egészséget nem éri el az, aki csak félszívvel próbálkozik. Azok jutnak el oda, akik belefáradtak már, hogy önmaguknak éljenek, hogy saját élményeik, tapasztalataik áldozatai legyenek, azok, akik meg akarják találni igazi önmagukat, azok, akik többre vágynak a világi sikereknél. Az egész-séget az éri el, aki le akar vetni mindent, ami beskatulyázza, ami korlátozza, és aki bármire képes, hogy megváltozzék.

Mindig minden áldozatot megér a lelkünk gyógyulása. Bőséges öröm, Isten kegyelmi gazdagsága, az igazság és teljesség szilárd biztonsága lesz azé, aki úgy dönt, nem akar többé belső hézagokkal élni, egész akar lenni.

Ha hézagainkat Jézus elé tárjuk, ezzel esélyt adunk neki, hogy Önmagával feltöltse a réseket.

És ez, kedveseim, a jó út választása.

Uram, szeretnék jól dönteni. Segíts, hogy ne álljak saját gyógyulásom, egésszé válásom útjába. Ha fel kell adnom bizonyos szokásaimat, adj erőt, kérlek, hogy meg tudjam tenni. Segíts, hogy ne foglalkozzam olyasmivel, ami elkoptatja a lelkemet, ehelyett húzz magadhoz, hogy meríthessek végtelen bölcsességed, békéd és szereteted mélységes kútjából. Jézus nevében, Ámen

Vissza az újság tetejére

Út, igazság és élet

Jézus egyik legismertebb mondata így hangzik: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem juthat az Atyához, csak általam:” Jézus nem önmagát hirdeti, hanem az ő mennyei Atyját. Ezért végső soron nem is ő hozzá igyekszünk, hanem rajta keresztül az Atyához. Csak éppen az Atya láthatatlan, ő pedig látható. Ezért amikor Jézushoz igyekszünk, az Atya országa felé tartunk a Szentlélek erejében. Nem választható szét e három mozzanat. Jézus az utunk, igazságunk és életünk.

Az út az életfolyamatot jelent, az igazság pedig állapotot. Igazsággal bebiztosítva járjuk utunkat, s ezzel párhuzamosan egy másik utat is járunk, ez pedig maga az élet. Az élet természetes szinten egy utat jelent. A természetfeletti út pedig maga az élet. A kettő közötti kapcsolat az igazság. Szokták úgy is fogalmazni, hogy életutunk van. Ugye emlékszünk még egyik gitáros misénk énekére, mely tisztán kimondja, hogy „veled és feléd egy életúton át, veled élek így szép a világ”, ami egybefoglalja zarándoklásunk természetes és természetfeletti jellegét.

Stabil igazság nélkül nem tudjuk rendesen járni életutunkat, és olyan zsákutcák csalogatnak, amelyekbe könnyű besétálni, de visszafordulni már nagyon nehéz. Hallgatva a stuttgarti magyarok plébánosának, Templi atyának csíksomlyói pünkösdi prédikációját, egyértelművé vált, hogy a mindig köztünk lévő Szentlélek erejében ez sem lehetetlen, csak a lelki testvériség útját fel kell vállalnunk.

(Esjé írása alapján)