Vadkerti harangok
2008. július


A Szentírás éve 7.
Szentmiseszándékok
Öreg Biblia
Szent István, a magyar és európai
Bibliai kapaszkodók (3)
A megszegett kenyér
Hazaszeretet, magyarságtudat, kereszténység
Jubileumi Szent Pál év
Kommentár nélkül
Egy hétvége négy kontinens fiataljaival
Hittanos tábor 2008
A felesleges idő
Szent István király intelmei
Aknát ások
Tükör
Köszönet nyilvánítás
Cserkészek közt
Kolping Híreink
Híreink

Vissza az előző menüre

A Szentírás éve 7.

 Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is és a mammonnak is. (Ma sem szolgálhatunk, hiába minden ködösítés!) Ezért azt mondom nektek: ne aggódjatok az életetek miatt, hogy mit esztek, vagy mit isztok, sem a testetek miatt, hogy mibe öltöztök. Nem több az élet az ételnél és a test a ruhánál? Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem is aratnak, és magtárakba sem gyűjtenek, hanem a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem értek ti sokkal többet azoknál? Ti aggodalmaskodók, melyiketek tudja életét egyetlen lépésnyivel is megtoldani? És a ruházat miatt miért aggodalmaskodtok? Figyeljétek a mezők liliomait, hogyan nőnek, pedig nem fáradoznak és nem is szőnek. Mondom nektek: Salamon még dicsősége teljében sem öltözött úgy, mint egy ezek közül! Ha a mezei virágot, amely ma virul, és holnap kemencébe kerül, így öltözteti az Isten, akkor titeket nem sokkal inkább, kicsinyhitűek? Ne aggodalmaskodjatok hát, hogy mit együnk? Mit igyunk? Mibe öltözzünk? Ezeket a pogányok keresik. Mert a ti mennyei Atyátok jól tudja, hogy minderre szükségetek van. Ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, és ezeket mind megkapjátok hozzá. Ne aggódjatok hát a holnap miatt! A holnap majd gondoskodik magáról! Elég a mának a maga baja” olvasható Máté evangiliumának 6,24-34 szakaszában.

 Az isteni gondviselés magasztalását hallhatták Jézus szájából az apostolok és hallhatjuk mi is kései utódaik. Ha a Jézust megelőző időkben az isteni gondviselés azt szolgálta, hogy felkészítse a teremtett világot és az embert Jézus jövetelére, vajon milyen célt szolgálhat a ma is tartó Jézus utáni időben? A második isteni személy emberré válása maga is e gondviselés része, amely által a jóságos Isten segítségünkre siet, hogy megmentsen minket, bűnösöket. Ezt nevezzük megváltásnak. A gondviselés tehát arra irányul ma is, hogy újra megtaláljuk Istent, s a vágyakozáson túl mindent megtegyünk azért, hogy az üdvösséget elnyerjük. Amikor arról beszélünk, hogy Isten a gondunkat viseli, akkor arra gondoljunk, hogy megad nekünk minden lelki lehetőséget az üdvösséghez, de nem veszi el szabad akaratunkat.

Vajon én elfogadom-e a Gondviselés nekem szóló ajándékait? Talán megelőzi azokat való világuk egoista anyagelvűsége? Ne mérlegeljünk! Még ha meg is mosolyognak, merjünk szembe menni korunk, a római birodalom bukását idéző szellemiségével!

( István atya nyomán)

Vissza az újság tetejére

Öreg Biblia

Míg élt, betűzött reggel, este,
erőt, vigaszt bennem keresve.
A kis szobára boldog csend ült.
Könnye sárgult lapomra perdült.
Mindig a menny felé vezettem,
s úgy szerettük egymást mi ketten.

Aztán elment. Örököltek
engem, a régi kopott könyvet.
Az új örökös magatelten
nézett körül a házon-kerten,
s mit nem ítélt elég becsesnek,
eladogatta az ószeresnek.
Egy darabig megtűrt. Én vártam.
Erő volt lapjaimba zártan,
élet, vigasztalás, békesség…
múltak a nappalok esték…
de nem nyitott ki… nem kellettem…
ott porosodtam elfeledten. 

Most eladtak az ószeresnek.
Kik öreg Bibliát keresnek,
talán belépnek ma, holnap,
s szomjú szívvel megvásárolnak.
Aztán olvasnak reggel-este
erőt, vigaszt bennem keresve,
a könnyük lapjaimra perdül,
a kis otthonukra boldog csend ül.

(Túrmezei Erzsébet)

Vissza az újság tetejére

Szent István a magyar és európai

(Szent István napi gondolatok)

A történelem, az idők múlása nemcsak homályba borítja a régi idők emlékezetét, hanem mindig fényesebbé teszi a múlt nagyjait. Szent István király alakja, egyénisége és műve is a dicsőség fényébe öltözik az utókor tiszteletében, s ezt a hagyomány írásos legendái csak táplálják. Ugyanakkor él bennünk a vágy a történelmi valóság hitelesítésére.

 Milyen lehetett első szent királyunk megjelenésében? Kerek vagy hosszú volt-e az arcvonása? Alacsony, netán magas volt-e a termete? A fönnmaradt hagyományok, a híres királyi palást aranyos szőttesében őrzött képe arra enged következtetni, hogy arcalakzatában, megjelenésében magyar volt Géza és Sarolt fia. Ezt próbálták kifejezni azok a művészek is, akik a markáns esztergomi, váci vagy fehérvári szobrokban megformálták őt.

Milyen lehetett első szent királyunk jelleme, lelkisége? Ha a történelmi valóság talaján maradunk, feltételezhetjük, hogy feltehetően bizánci keresztségben részesült, mivel édesanyja inkább a keleti görög egyházzal, amely akkor még nem szakadt el Rómától, volt kapcsolatban a bolgár-görög származása kapcsán. Erre utal nagybátyjának, Mihálynak neve is, amely a Bizáncban nagy tisztelettel övezett Szent Mihály arkangyalt állítja védőszentjéül. A római egyházban viszont kimutatható az, hogy a megkeresztelteknek az egyház vértanúinak nevét adták. Ezt támasztja alá az is, hogy a megkeresztelt avar uralkodó a Teodor nevet kapja. Géza fejedelem második neve is István lehetett, ha ezzel a névvel veretett pénzt, amivel azt is érzékelteti, hogy bizánci és római is egyidejűleg.

 István nem tartotta meg a Vajk nevet. Szent István első vértanú nevét kapta. Megkeresztelője és nevelői szent életű nyugati bencés szerzetesek voltak. Ők oktatták az ifjú Istvánt lelkiségre és kultúrára, a világi udvari emberek pedig vadászatra és fegyverforgatásra. Nevelésében, mint tudjuk fontos szerepe van Szent Adalbertnak, Asztrik bencés apát pedig az Egyházhoz való kapcsolódás területén formálja őt. Asztrik diplomáciai kapcsolatának szerepe volt abban, hogy a bajor Gizella István felesége lett, ő járt közben, hogy a pápa adományaként „apostoli király” lehetett. Ezáltal alapíthatott két érsekséget és püspökségeket, egy férfi (Pannonhalma) és egy női apátságot. István, apjával szemben, már belső meggyőződéssel volt keresztény, mely a fiának adott intelmeiből, a mának is szólva, kiviláglik.

 Számunkra a jelenben István király európaisága az, ami külön figyelmet érdemel. Erősödő nyugathoz való lelki-szellemi kapcsolatai mellett, helyet biztosít a bizánci lelkiségnek is, hisz Szent Vazul rendjének helyet biztosít a Dunántúlon. Ez is alátámasztja uralkodói bölcsességét, messzire látó voltát, elfogulatlan kereszténységét.

 Kelet vagy Nyugat? Ezzel a nagy kérdéssel bizonyára szembekerült az Európa szívébe szakadt, keletről érkező magyarság. István jól mérte fel a helyzetet azzal, hogy a Nyugat mellett döntött, hisz döntésével elkerülte az avarok és megannyi kis nép sorsát, a felszívódást. Ettől a pillanattól lett a magyarság a Nyugat védőbástyája és Európa része. Szent István európaiságát igazolja az is, hogy Gizellában Bajor feleséget választ magának, királyi koronáját a római pápától kapja és lelki kapcsolatot tart fenn a kor francia szerzetesi reformcentrumával, Clunyvel, amivel nagy tiszteletet szerez az ország határain kívül is.

Szent István királyunkban tehát egyszerre ünnepelhetjük a szentté avatott keresztény uralkodót és hazánk európai kapcsolatainak nagyszabású megalapozóját. Mi, magyarok egyre jobban átérezzük, mit jelent a jó döntés, sportban, tudományban, politikában. Népünk rohamosan fogyatkozik. Tapasztalati tények sorozata igazolja, hogy megmaradásunk záloga ugyanaz, mint István király idejében. Úgy alkalmazkodni, hogy megmaradjunk.

(BÉEL írása alapján)

Vissza az újság tetejére

Bibliai kapaszkodók (3)

Az életünk során sokszor és sokféle problémával találkozunk. Csüggedni nem szabad, hisz a Szentírás által Isten ad megoldásra vezető útmutatást, csak élnünk kell az alábbi lehetőségekkel:

Ha helyesen akarsz bánni embertársaiddal, támpontokat találsz a Római levél 12. fejezetében, s ha családod miatt vagy gondban, orvosságot a 121. Zsoltárból vehetsz.

Ha viszont bűneid gyötörnek, figyelmesen olvasd el Lukács 15, 1-32 evangéliumi részt, biztos felébred bizalmad.

 (Apát úr jegyzeteiből)

Vissza az újság tetejére

A megszegett kenyér

Meghal a búzaszem. Aranykalász
Sarjad szívéből. Kaszasuhanás…
Halál, melyet megint halál követ:
A cséplőgép…kemény malomkövek…
Az erjedés…a tűz…a fájdalom…
És most fehér kenyér az asztalon. 

A szenvedések útján ím, felér
A Koponyák hegyének asztalára
És vár reánk a megszegett kenyér.
Mi, akik epedünk és éhezünk,
Kinyújtjuk érte elaszott kezünk…
Égi erőt, új életet nyerünk
És üdvösség az, amit érezünk.

(T.E. 1933)

Vissza az újság tetejére

Hazaszeretet, magyarságtudat, kereszténység

Globalizálódó korunkban, a politikai határokat nem ismerő információs társadalom kialakulásának idején élénken jelentkezik közéletünkben is az a szemlélet, amely a nemzeti társadalom, etnikai identitás helyét, érvényességét a múltba helyezi, illetve a polgárosodás klasszikus korának történetiségének korába utalja. Valóban feloldódóban vannak azok a nemzetállami keretek, amelyek a nyelv, a gazdaság, a piac és a politika egységén alapultak. A kérdés azonban nyitott, mint ahogy a vallásos világkép korszerű voltának, személyes magánügy vagy társadalom építő közügy gyanánt való értelmezésének megítélése is az.

 A XX. század közepétől már-már úgy látszott, hogy a szekularizációs folyamatok végképp visszaszorítják az Isten felé forduló közösségi-társadalmi mentalitást. A rendszerváltozásnak nevezett módszerváltozás, ha nem is fordulatot, de a korábbiakhoz képest nyitást hozott ( Cserkészet, Kalász, Karitasz, Kolping , az azóta megszűnt Katolikus Iskolánk ekkor születte meg, de a Terményekért adandó hála népviseletet is felélesztő ünnepe és a Kálváriához vezető körmenet ez időszakban éledt ujjá). Az ezredvég nagy jubileumai is olyan légkört teremtettek, amelyben a pusztán fogyasztó helyett az alkotó magatartás, a pusztán anyagelvű helyett a teremtményi lelkület, az individualizmus helyett a nemzeti-közösségi életérzés kapott pozitív értelmet.

 Nemzetünk egyik legkarakteresebb néprajzi csoportja a palócság, amely a vallásához fokozottan ragaszkodik. Trianoni területi szétszakítottsága ellenére is máig megőrizte lelki és kulturális közösségét. A térség kulturális örökségének bázis intézménye a Palóc Múzeum, amely a közel múltban is sokrétűen átfogta a palócok vallásos magyar kultúráját. 1996-ban „káponkával” és faragott kereszttel gazdagodott a Palóc liget. Ezek az építmények a népi vallásosság lényegi jellemzőit jelenítik meg. A kápolna egyébként a szandai eredeti építészeti másolata, mely egy ruhás „Máriácskát” foglal magában. Külső megjelenésével és történetével egyaránt paraszti eleink sajátos tér-, idő- és tárgyszemléletére emlékeztet, beleértve az alkalomhoz igazodó szobor ruhaviseletet is. A kápolna megáldására, melyre sokan emlékeznek közülünk is, Szent Anna napi búcsú keretében történt. E  már nagytérségi búcsú az idén július 27-én lesz, ahová mindenkit ( fiatalt és idős, népviseletbe öltözöttet és egyházközségi jelképet vivőt, szereplőt és csak résztvevőt) örömmel látnak a balassagyarmati testvérek.

 Fontos a fogékony fiatalok jelenléte, hisz a leomló határokon túlról érkezőkkel is kapcsolatba léphetünk, ami erősíti a vallás és hitvilág megtartó erejét, nemzetintegráló szerepét. Indíttatást kaphatnak például arra, hogy Szent László legendájának nyomába szegődve bejárják hazánkat, a Felvidéket és Erdélyt, de ha Szent Istvánt választják, akkor is sok szép, a közös múltunkban gyökeredző információ (például a szlovákiai Prencsfalván az istváni korona felajánlás) szolgál a hitük növekedésére.

(Limbacher Gábor írása alapján)

Vissza az újság tetejére

Jubileumi Szent Pál év

XVI. Benedek pápa jubileumi Szent Pál évet hirdetett meg 2008.junius 28 és 2009.junius 29. közötti időszakban az apostol születésének 2000. évfordulója alkalmából. A történészek ugyanis Krisztus után 7 és 10 közé teszik az apostol születésének időpontját. A Szentatya a Szent Pál évet meghirdető beszédében három fő gondolatot emelt ki a szent életéből: A Krisztusnak való teljes önátadást, a görög szellemiség és az evangéliumi igazság harmonikus egybekapcsolását, és végül az Egyház egységéért való fáradhatatlan erőfeszítését. Külön kiemelte a Szentatya a Szent Pál év ökumenikus jellegét. A népek apostola rengeteget tett azért, hogy az evangélium jó hírét elvigye minden népnek és szüntelenül fáradozott a keresztények egységéért, egyetértéséért. A Szentatya szavai különös súlyt kaptak azzal, hogy I. Bartolomaiosz Konstantinápolyi ökumenikus pátriárka követei is jelen voltak a szentév meghirdetésekor.

 Segítsen bennünket is Szent Pál apostol példája és közbenjárása az Egyház egységének őszinte megvallásában, melyben bátorítást jelent számunkra a protestáns testvérekkel közösen még most is tartó Biblia éve. Ennek szellemében örömmel fogadunk minden, Szent Pál apostolhoz kapcsolódó írást, fotót, hogy a Vadkerti Harangokban megjelentetve azokat, a mi közösségeink is tevőleges részesévé váljanak a meghirdetett szentévnek.

(Egyházmegyei honlapró)

Vissza az újság tetejére

Kommentár nélkül

(Tanmese mindenkinek)

Az Egyesült Államokban egy sérült gyerekeket oktató, iskolai gyűjtést rendező vacsoráján felszólalt az egyik szülő, kinek beszédére ma is sokan emlékeznek. Miután megdicsérte az intézményt és a hozzá tartozó nevelőket, így folytatta:

 A természet, ha külső hatásokkal nem avatkoznak bele annak rendjébe, tökéleteset alkot. Ettől függetlenül az én fiam, Sanyi nem képes úgy tanulni, mint mások. Nem érti úgy meg a dolgokat, mint más gyerek. A fiamban miért nem található a természet tökéletessége?

Elcsendesedett a hallgatóság a kérdéstől.

 Azt hiszem, folytatta az apa, amikor egy olyan gyermek születik, mint Sanyi, alkalom nyílik arra, hogy kifejezzük az emberiség igazi természetét, mégpedig azzal, ahogyan bánunk azzal a gyermekkel. Sanyi az apjával sétált, amikor néhány ismerős gyereket látott baseballozni. Sanyi kérdezte: Szerinted engednek játszani? Az édesapa tudta, hogy a legtöbb gyerek nem örülne, ha a fia az ő csapatában játszana, ugyanakkor megérezte fia azt az igényét, hogy tartozni akar valahová. Ezért megkérdezte fiút, aki legközelebb volt hozzájuk, hogy engedik-e a Sanyit játszani.

 A megkérdezett fiú segítségkérő tekintettel körülnézett, s mivel nem kapott segítséget, saját kezébe vette az ügyet, és azt mondta: 6 ponttal vesztésre állunk és a nyolcadik körben vagyunk. Hozzánk beállhat és a kilencedik körben pedig üthet is.

 A nyolcadik kör végére 3 pontra feljött Sanyival erősödött csapat. Sanyi miután kesztyűt húzott, a középpályán játszott, ahol a játék ideje alatt nem járt labda egyszer sem. Az új csapattag ennek ellenére nagyon boldog volt. Fülig ért a szája, amikor integetett neki az édesapja.

 A kilencedik körben ismét ütöttek egy pontot. Így már elérhető közelségbe került a nyerési lehetőség is. Ám a következő és egyben utolsó ütő Sanyi volt. Ha ő üt, biztosan veszítenek. Ilyen helyzetben ki adná át neki az ütési lehetőséget?

 Meglepő módon Sanyinak adták az ütőt. Mindenki tudta, hogy lehetetlenség eltalálnia a labdát, hiszen az ütőt sem tudta rendesen megfogni. Ettől függetlenül, amint ütéshez készült Sanyi, a dobó közelebb lépett és nagyon lágyan szinte ejtve dobta a labdát. Ám Sanyi mellé trafált, de a második így dobott labdába belenyúlt és egyenesen az egyik fogó felé ütötte.

 A fogónak könnyűlabda volt és könnyen kiüthette volna Sanyit, azonban az első bázis mellé dobta a labdát. Mindenki elkezdett kiabálni: Fuss Sanyi, fuss az elsőre! Sanyi a többiek aktív közreműködésével célba ért és győzött a csapatuk. Hősként ünnepelték őt a többiek, mintha a bajnokságot nyerték volna meg.

 Ezen a napon mindkét csapat fiúi igazi szeretetet és emberséget hoztak a világba, folytatta elcsukló hangon, könnyekkel a szemében a sérült gyermek édesapja. Mi is, mindannyian képesek vagyunk megváltoztatni a dolgokat. Minden nap ezer alkalom nyílik arra, hogy megvalósítsuk a „természet rendjét”. Olyan sok, látszólag triviális módon vagyunk kapcsolatban embertársainkkal és e kapcsolatokban sokszor felmerül a kérdés, tudunk-e adni valamennyi szeretetet és emberséget, vagy elmegyünk a lehetőségek mellett és egy kicsit hidegebben hagyjuk a világot. Ne hagyjuk, adjunk!

(NET-HÍR)

Vissza az újság tetejére

Egy hétvége négy kontinens fiataljaival

A Magyar Kolping Szövetség elfogadva az augsburgi testvéreink meghívását, 34 fiatalt – köztük 7 érsekvadkertit – küldött a július 4-6. között megrendezett Bajor Kolping Napokra.

A háromnapos találkozó alatt – a lelki feltöltődés mellett – három kontinens kultúrájából kaptunk, illetve sajátunkéból adtunk ízelítőt a népes résztvevőseregnek, akik Dél-Amerikából Ázsiából, Afrikából és Európából érkeztek.

A tanulságos előadások, beszámolók között kiemelkedett a dél-afrikai prézes, Father Roland országukat bemutató beszéde, melyben a drog keltette veszélyekre, az AIDS-re és a mérhetetlen szegénységre hívta fel a figyelmet, melyek az ő térségüket súlyosan érintik.

Ám nem csak komoly dolgokkal töltöttük a hétvégét: együtt táncoltunk az afrikaiakkal, közösen barangoltuk be a várost a litvánokkal, élveztük a peruiak néptáncát, és közben mi is adtunk egy kis szeletet a magyar hagyományokból: standunkon érsekvadkerti népviseletben hazai bort kínáltunk, illetve prospektusokkal, plakátokkal és egy kis beszélgetéssel hoztuk közelebb Magyarországot a minket még nem ismerőkhöz.

A programokat vasárnap az augsburgi püspök és a kolping-prézesek celebrálta szentmise zárta.

A befejező összejövetelen ifjúsági vezetőnk, Szabó Gellért a kultúrák kölcsönös átadásának fontosságát, megismerésének lehetőségét emelte ki a közös hétvége fő üzeneteként. Végszóként az augsburgi egyházmegye égisze alatt megvalósítandó kölcsönös kapcsolattartásra és jövőbeni együttműködésre tettünk ígéretet dél-afrikai, indiai és litván kolpingos testvéreinkkel. 

Írta: mng

Vissza az újság tetejére

Hittanos tábor 2008

      Ebben az évben ismét lehetőség nyílt rá, hogy a felső tagozatos hittanos gyerekek hittan táborban vegyenek részt. 2008. július 1-3-ig hazánk nyugati részét látogattuk meg.

     A 3 nap alatt sok programon vehettünk részt. Kedden korán reggel indultunk Veszprémbe. Először a Szent Mihály Székesegyházat tekintettük meg, majd a Gizella kápolnát. A kápolna mellől szép kilátás nyílt a városra és a Viadukt hídra. Ezután meglátogattuk a veszprémi állatkertet, ahol sok érdekes állattal találkozhattunk. Aztán elindultunk Csepregre, a szállásra. Útközben megtekintettük a jáki templomot és a Szent Jakab kápolnát. Mikor Csepregre értünk megvacsoráztunk majd elfoglaltuk a szállást. A második napot egy kis hajókázással indítottuk a Fertő-tavon. Utána megnéztük a fertőrákosi kőfejtőt, majd Fertődön az Esterházy-kastélyt.  Miután megvacsoráztunk szentmisén vettünk részt a csepregi templomban Sarlós Boldogasszony ünnepe alkalmából. A csütörtöki napot vetélkedővel kezdtük, amit Vitéz Tamás és csapata nyert meg. A vetélkedő után a csepregi tűzoltóságot néztük meg. Azután elindultunk hazafelé. Útközben megálltunk Kőszegen, ahol elmentünk a Jurisics várhoz, a Hősök kapujához és a Jézus Szíve templomba. Utolsó nagyobb állomásunk Sopron volt. Itt felmentünk a Tűztoronyba, elmentünk a Kecske templomba és fagyiztunk egyet.

  Nagyon jól éreztük magunkat, köszönjük az érdekes programokat a kísérő felnőtteknek: Marika néninek, Ági néninek, Diának, Ancsinak, Vikinek, Gyuszi bácsinak, Leventének, Petinek és a legjobb buszsofőrnek, Grolyó Laci bácsinak. Reméljük lesznek még ilyen jó táborok a közeljövőben.

Eszti és Anna J

Vissza az újság tetejére

A felesleges idő

(A belső lomtalanítás jegyében)

 Amikor az embernek rohamosan fogyni kezd az ideje, hirtelen rádöbben, milyen pazarlóan bánt vele. Jó volna az egykori szociáldemokrata követelés immár gunyorossá vált jelszavát skandálni: „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás”- de nem megy. Manapság az emberek nagy része nem így osztja be az idejét. Akad, aki 16 órát dolgozik, és olyan is van bőven, aki ugyanennyit pihen, vagy szórakozik. A napi időmérleget ritkán tudjuk elkészíteni, Istennek talán egy röpke fohász jut. S a családnak sem sokkal több, hiszen a mindennapi munka (sok esetben a kikényszerített vasárnapi munka), a háztartás gondjai felemésztik erőnket.

 Özvegyember létemre nem találom a helyem: főzök, mosok, takarítok, de senki sem szól bele és senki sem parancsol. Ezerszámra vesznek körül a könyvek, de valahogy nincs sok kedvem olvasni mostanában. Rádiót és tévét is csak háttérzajnak használom, hogy ne legyek teljesen egyedül. Megy a világ, fogy az idő, a világ ideje és az enyém (miénk), mintha felesleges idő lenne, eltékozolt idő. Különösen a rendszerváltozás (módszerváltozás) óta folyik minden össze lelki szemeim előtt: mintha egyhelyben járt volna az egész ország. Talán csak egyetlen, nagyon kemény leckét kaptunk Istentől: nincs külső segítség, csak magunkra számíthatunk, maradék magyarok és keresztények. Az lesz, amit ki tudunk sajtolni agyunkból és szívünkből az emberiség, a haza, a magyarság érdekében, hogy 1000 év után is fennmaradjunk gyermekeinkben, unokáinkban tovább élve.

 Csak a felesleges időt sajnálom, csak a kidobott, elmulasztott idő miatt van egyre inkább növekvő lelkiismeret furdalásom. Micsoda katedrálist építhetett volna a magyarság Istennek, micsoda munkát végezhettünk volna el egyénenként is, ha nincs bennünk fáradtság és kicsinyhitűség, ha nem ragaszkodunk annyira a 8 óra munka, 8 óra pihenés és 8 óra szórakozás „jogához”! Ha dolgoztunk volna, ha dolgoztam volna úgy, ahogyan Isten rendelte, nem itt tartanánk. Persze lehet, hogy türelmetlen vagyok. Emberi léptékkel mérem az isteni időt. Pedig hát az emberi történelem egésze eddig az üresjáratok sorozata volt. Gyilkos, értelmetlen háborúkban ritkítottuk (ma is ritkítjuk) egymást, s minden nagy szellemi teljesítmény szinte az idő ellenében jött létre, sietve és elkapkodva. Elpazarol, eltékozolt, felesleges idő.

 De hát emberek, felebarátaim, keresztény magyarok, tényleg ennyi felesleges időnk van? Isten türelmére hagyatkozunk, s dúdoljuk a régi dalt, „minden elmúlik egyszer”? Hát persze, minden elmúlik egyszer, s mi magunk is. Akkor nem lenne jobb, értelmesebb és Istenhez közelebb álló, ha nem hagynánk múlni a felesleges időt?

 Isten kijelölte a mi időnket itt a Földön. Eldönthetjük, mivel töltjük. Munkával, pihenéssel vagy szórakozással. Én a munkát ajánlanám.

(SzSzP)

Vissza az újság tetejére

Szent István király intelmei

Közel ezer éve hangzottak el ezek a mondatunk első szent királyunk szájából. Az államiságunk születésének ideje volt az a kor. Sokan már idejét múltnak is tekintik azokat, pedig ha elgondolkodunk a sorok tartalmán, igen csak utat mutat nekünk is, XXI. századi utódoknak, akik a globalizálódó világ válságával küszködünk. Ennek tudatában gondoljuk át és töltsük meg élettel az alábbi sorokat, természetesen egy-egy fogalom helyébe behelyettesítve annak mai megfelelőjét:

1.)   A katolikus hit megőrzése
2.)  
Az egyházi rend becsben tartása
3.)  
A főpapok tisztelete
4.)  
A főemberek és vitézek tisztelete
5.)  
Az igaz ítélet és a türelem gyakorlása
6.)  
A vendégek befogadása, gyámolítása
7.)  
A bölcsek tanácsának keresése
8.)  
Az elődök és hagyományok követése
9.)  
Az imádság megtartása
10.)A kegyesség, irgalmasság, valamint a többi erény gyakorlása

Vissza az újság tetejére

Aknát ások

(A Szentírásolvasás módja)

 Egy hívő ember szívesen látogatta meg testvéreit, hogy Isten dolgairól beszélgessen velük. Az egyik napon egy bányászt látogatott meg. Késő délután volt, a bányász már hazatért a munkából, megfürdött, átöltözött és a kopott Bibliájának tanulmányozásába mélyedt.

 Nos, János, hol gyűjtögetsz ma? Tette fel a kérdést a látogató.

 A Rómaiakhoz írt levél 8. fejezetében, válaszolt a bányász.

 Néhány héttel később újból ellátogatott hozzá. Akkor is a Biblia tanulmányozásában találta Jánost. A Biblia még most is annál a fejezetnél volt kinyitva. A látogató csodálkozva meg is kérdezte: Miért olvasod ezt ennyi ideig János? Hát néhány hete, amikor itt jártam, akkor is ennél a fejezetben ástál!

 Igen. Valóban itt voltam akkor is. Tudod testvérem, aknát ások itt.

Ne olvassuk mi sem felületesen Szent Könyvünket. Elmélkedjünk el az olvasott részen, keressük mit is akar Isten üzenni nekünk, vagy épp mit is vár tőlünk. Aknát ássunk, mélyedjünk el a sorok mondandóján, necsak fussunk felületesen át azok felett.

(Apát úr jegyzetei közül)

Vissza az újság tetejére

Tükör

Mindig soknak tartjuk, amit mi teszünk másoknak;
Ellenben amit mások tesznek érettünk,
azt semmibe vesszük.
Úgy látszik két szívünk van:
Egy lágy, gyöngéd, engedékeny- önmagunk számára
És egy kemény, szigorú, zord- embertársaink számára.

(Szalézi Szt. Ferenc)

Vissza az újság tetejére

Köszönet nyilvánítás

 Hálás szívvel mondunk köszönetet azoknak a jóakaratú embereknek, akik személyesen, vagy közösségeiken keresztül nagy bajunkban segítségünkre siettek. Adománnyal, munkával, jó szóval álltak mellénk házunk leégésének pillanatától. Jó volt megtapasztalni azt, hogy a mai világban is mennyi jó szándék él az emberekben.

Érsekvadkert, 2008.július

Köszönettel: A tűzkárosult Füleki család

Vissza az újság tetejére

Cserkészek közt

Táborba hívó levél

Még élnek a tavalyi cserkésztábor emlékei és már nemsokára itt az idei. Ebben az évben Szent Pált kísérjük el apostoli útjain. 

Pál, Isten akaratából Krisztus Jézus apostola a Vadkerten élő szent és hívő test-véreknek Krisztusban. Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól. (vö. Kol 1,1-2)

Örömmel adjatok hálát az Atyának aki méltókká tett titeket arra, hogy nektek is részetek legyen a szentekkel a világosságban. Kiragadott minket a TV, az Internet, az Xbox, a diszkó hatalmából és áthelyezett szeretett fiának országába és lehetőséget adott arra, hogy velem együtt vándorolhattok utaimon az Úr 2008. esztendeje au-gusztus havának 13. nap-jától a 19-ig. Vándorlásunk Tar község Csevice-forrásánál kezdődik, melyet a Magasságbeli ereje ár-nyékoz, és nem lehet mobiltelefonnal beszélni. (vö. Kol 1,12-13)

Siess, jöjj hozzám mielőbb, a köpenyemet, (esőkabát, meleg ruha, fürdőruha, kényelmes cipő, váltás alsónemű, tisztálkodó szerek) amelyet Vadkerten hagytam arra jöttödben hozd magaddal, úgyszintén a könyveket is, de legfőképp a pergameneket (Szentírás). Továbbá gyűjtsetek össze testvérek fejenként 7500 Ft-ot hogy azzal az éhezőket támogatni tudjuk. (vö. Tim4,9-13)

Azt akarom, hogy tudjátok meg, hogyan küzdünk ér-tetek, hogy szívetek megvigasztalódjék, és szeretetben összeforrva el-jussunk a megértés teljességének minden gaz-dagságára. (vö. Kol2,1-4)

Ti pedig testvérek ne hagy-jatok fel a jócselekedetekkel! Ha valaki nem enge-delmeskedik a levélben megírt szavunknak, azt tartsátok számon, és kerüljétek a társaságát, hadd szégyellje magát. (vö. 2Tessz3,13-15)

Én Pál, a saját kezemmel írom az üdvözlést. Minden levelemben ez az ismertető jel. Így írok. A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen (vö.2Tessz 3,16-18)

Fürdési szabályok

 

A vízicserkész honlapról, praktikus tanácsok:

A nyári szezonban alighanem sokan keressük fel a szabad vizeket túrázás és/vagy fürdés céljából. Ne felejtsük azonban a következőket:

TILOS fürdeni a következő helyeken:

Hajóútban, kikötők, veszteglő- és rakodóhelyek, kijelölt zárt vízisí és vízirobogó (jet ski), valamint egyéb motoros vízi sporteszköz közlekedésére szolgáló pályák, hajóállomások területén, egészségre ártalmas vizekben és ahol azt tiltó tábla jelzi. A kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve, ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig

300 m-nél nem szabad jobban megközelíteni a következő helyeket:

vízlépcsők és vízi munkák

100 m-nél nem szabad jobban megközelíteni a következő helyeket:

hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek.

Vissza az újság tetejére

Kolping hírek


A közösségek megtartó ereje az együtt töltött időből táplálkozik. Ennek szellemében köszöntöttük a Lászlókat, Pétereket (természetesen az épp aktuális névnapokat is),a születés napjukat ünneplőket, amit az akkor készült fotók is megörökített.

Ebben a szellemben a fiatalok kis csapata rendbe tette a hátsó kertbe telepített gyümölcsöst és a patak partot, hogy a lapzárta idején zajló vadkerti várnapok kellemes környezetben történjék meg. Ezt a célt szolgálta egy felajánlásból érkezett búvárszivattyú felhasználásával kiépített locsoló berendezés üzembe helyezése is.

Vasárnaponként, a nagymise után még lehet jelentkezni a tóalmási üdülésre. Ugyanekkor beszéljük meg az épület külső tatarozási megoldását. Amit lehet felajánlott társadalmi munkával kívánunk megvalósítani, hisz az ünneplés mellett a munka is össze tud kötni embereket.


FELHÍVÁS

A Kolping Támogató Szolgálat továbbra is várja azok jelentkezését, akik segítségre szorulnak maguk, vagy a ház körüli munkájuk ellátásában. Gépkocsival el tudjuk szállítani kórházba, rendelésre, bevásárolni, rokonlátogatásra, temetői látogatásra és az élet adta egyéb helyekre. Továbbra is foglalkozunk a térség hátrányos helyzetű gyermekeivel, hogy közösséget alkotva tartalmas életet élhessenek.

Telefonszámaink. 340-228,     06-20-578-0867
Várjuk hívását!  A Támogató Szolgálat vezetője és dolgozói

Vissza az újság tetejére

Egyházközösségi hírek

- Augusztus 15. Nagyboldogasszony ünnepe. Szentmisék reggel fél 8 és este 7-kor.

- Augusztus 20. Szent István királyunk ünnepe. Szentmise reggel 8-kor.

- Terménymegáldó körmenet augusztus 24. én lesz.

- Augusztus 28-án Honton lesz a szokásos havi szentségimádás és szentmise papi és szerzetesi hivatásokért. Szentségimádás 6-kor, szentmise este 7-kor.


Vadkertről szóló egyházi
könyv kapható!

Keresztelt(ek):

Rinkács Gréta Rita /Rinkács Tamás – Kovács Viktória/
Csábi Dávid /Csábi István – Hornyák Kitti/
Zsiga Luca /Zsiga Bernát – Kristók Dorottya/
Fehér Levente /Fehér Zsolt – Saját Éva/

Házasságot kötöttek:  
Demeter Bálint – Vitéz Katalin
Zsiga László – Horváth Katalin

Halottaink:
Jakubecz István 1962
Halaj Sándorné Balla Erzsébet 1942
Virág Tibor
Szabó István 1922

Vissza az újság tetejére

Szentmiseszándékok

Augusztus

1. péntek        - Dósa Pál, felesége Kopisz Borbála, Pálinkás Ignac, felesége Paulicsek Mária és a család elhunyt tagjaiért

                        - Benyó Sándor, Valent János, felesége és gyermekei, násza, valamint Krajcs János és felesége

2. szombat     - Záhorszki József, szülei, testvére, apósa, anyósa, család elhunyt tagjaiért

                        - Balogh István, neje Kaba Ilona és a családok élő és elhunyt tagjaiért

3. vasárnap  - Pistyúr Gergely és a család halottaiért

                        - Kovács István, felesége Mrekvicska Erzsébet, szülők, testvérek és családtagok

4. hétfő           - Betegekért

5. kedd           -

6. szerda        -

7. csütörtök    - Gáspár István 1. évforduló és minden elhunyt családtagokért

                        - Kristóf Imre, szülei, anyósa, Gyurkovics Sándor és édesanyja

8. péntek        - Halaj Gyula, felesége Margit, élő és elhunyt családtagokért

                        - Antal György, felesége Macska Ilona, szüleik, gyermekeik, unokáik, menyük, vejük valamint Mária Szebalda nővér

9. szombat     - Boros Ernőné szül, Zsilkó Erzsébet 1. évforduló

                        - Murányi János, felesége Boda Katalin, fiuk János, élő és elhunyt családtagokért

                        - Szabó János, felesége Boda Ilona 1. évforduló, Molnár Ignác, felesége Boda Emerencia 1. évforduló

10. vasárnap           - Boda, Csabák, Kovács, Gréczi család elhunyt tagjaiért

                        - Szabó Ferenc 1. évforduló, felesége Czinege Piroska, szüleik, vejeik

11. hétfő         -

12. kedd         -

13. szerda      - Hálából

14. csütörtök  - Pinke Ferencné, férje és szüleik, Kristók János és szülei

15. péntek     - Kaba András, felesége Kovács Ilona, vejük, Kaba, Kristók és Molnár család halottaiért

                        - Szakács János, felesége Kovács Rozália, szüleik, hozzátartozók

                        - Szabó Károly, felesége Híves Margit, 2 gyermekük, vejük és a család élő és elhunyt tagjaiért

16. szombat   - Kovács János, felesége Halaj Mária és családtagok, Hrapan Pál, felesége Szarvas Mária, fiuk Pál és a család elhunyt tagjaiért

                        - Csillag Sándor, leánya és szülei

17. vasárnap           - Kovács István, felesége Pálinkás Mária, Gál Géza és 2 unokája

18. hétfő         - Szabó János, szülei, testvérei, Kaba család halottai

19. kedd         -

20. szerda     -

21. csütörtök  -

22. péntek      - Fábián Istvánné szül. Laczó Ilona és szülei

                        - Laczó András, felesége Jakubecz Mária, lányuk, vejük, unokájuk valamint Szabó András, felesége Csernák Rozália, szüleik, testvéreik, nászuk és nászasszonyuk

23. szombat   - Csabák János, szülei, sógorai, Kovács Lajosné, sz. Mária és családtagok

                        - Kiss András, a család élő és megholt tagjaiért

                        - Kukkel Józsefné, a család élő és elhunyt tagjaiért

24. vasárnap           - Szabó Vince, felesége Kormosói Ilona, szüleik, Mrekvicska Ignác és szülei és Csillag Gyula és szülei

                        - Halászi István, felesége Mária, szülei, gyermekeik

                        - Vitéz Sándor, testvére, sógora, szülei, apósa, anyósa

25. hétfő         - Élő és elhunyt családtagokért

26. kedd         -

27. szerda      -

28. csütörtök  -

39. péntek      - Záhorszki Ignác, neje Nagy Erzsébet, szüleik és testvéreik

                        - Molnár és Záhorszki család elhunytjaiért

30. szombat   - Kovács és Kökény család halottaiért

                        - Szabó János, felesége Boda Ilona, Vitéz János és elhunyt hozzátartozók

                        - Vitéz Istvánné Csillag Mária, 2 fia, szülők és Mrekvicska József

31. vasárnap           - Varga Kálmán, felesége Szabó Ilona, szüleik, testvéreik, sógoraik és nászuk

                        - Kácsor János, felesége Pálkovács Ilona, szüleik és testvéreik

Vissza az újság tetejére
Vissza az előző menüre