Vadkerti harangok
2006. augusztus


Köszönjük, köszöntjük!
Szentmiseszándékok augusztus
Sík Sándor: Életem útja közepén
Európa beteg
Kálvária Búcsú
Reményik Sándor: A kereszt fogantatása
Vadkerti Várnapok
Kolping Híreink
Cserkészek közt
Hittantábor
Konfliktuskezelés
Tegyünk Együtt Vadkertért!
Híreink




Vissza az előző menüre

Köszönjük, köszöntjük!

Kedves Péter Atya!

 Nehéz szavakat találni a búcsú alkalmára. Ezért hívom segítségül egy sokszor elhangzott énekünk sorait: Utazunk érkezünk, találkozunk és búcsúzunk, egy boldogabb világról álmodunk.

 Kedves Atya! Te is így vagy most. Alig hogy megérkeztél, máris a főpásztor kérésére tovább utazol. Ám ne feledd, az itt eltöltött rövid esztendő nem múlt el nyomtalanul. Nem feledjük felkészült prédikációdat, mellyel  alakulva alakítottál bennünket, de az Imre bácsi helyén beugorva, az együtt átbeszélt felnőtt hittanok sem maradtak hatástalanok. Külön örülünk annak, hogy hosszú idő után ismét, közreműködéseddel, papi vezetéssel lehettünk ott a Szentkúti búcsún.

 Most, hogy a fogadott engedelmesség értelmében, már a szolnoki testvéreink szolgálatára indulsz, kérjük bennünket se felejts el, mi pedig imádkozunk érted, hogy minden helyzetben szolgálni tudd az aratás urát, nemzetünk felemelkedése érdekében.

                                                                          Érsekvadkert, 2006.07.30.                                    


Főtisztelendő Apát Úr, kedves András atya!

  Minden e házhoz kötődő testvérem nevében álltam most ide, az oltár mellé, hogy köszöntsem egyházközségünkben új és reméljük a földi pályafutás végéig tartó állomáshelyén. Ám a rövid beszélgetéseink a köszöntés formai szavai helyébe a köszönet kinyilvánítását emelték.

  Kedves András atya!  Köszönjük Önnek, hogy 23 évi turai szolgálat után, ismeretlenül is elfogadott bennünket, az utóbbi időben hányatott sorsú egyházközséget, ami nagy lemondásról, hatalmas szeretetről egyaránt tanúskodik és a szolgálat vállalásában ölt testet.

  A szolgálat nagy kincs, a szolgálni tudás pedig követendő erény, hisz abban a folyamatban mindig a másik fél a kiemelt személy. Oly jó volna ezt valóra váltani az előttünk álló, kedvezőtlen külső hatásokkal terhelt időszakban is. Ebben az első lépés már megtörtént azzal, hogy most és itt Érsekvadkert új plébánosaként üdvözölhetem. Egy többször is énekelt dalocska sorai jutnak most eszembe, mellyel közös szolgálatra hívok minden jelenlévőt és az általuk képviselt kis közösséget az alábbiak szellemében:

Minden kincsem az, hogy szolgállak Téged jó Uram,
Minden kincsem az, hogy szolgállak Téged jó Uram.
Szolgálni mind jobban,
Szolgálni mind jobban!
Minden kincsem az, hogy szolgállak Téged jó Uram.

  Bízom abban, hazaviszik és tovább adják a szolgálat gondolatát és közösségeikben a plébános úr irányításával erre is helyezik a hangsúlyt, ami egy új világ és szebb jövő alapját képezi életünk során.
  Ehhez a feladatteljesítéshez kérjük szüntelenül az Isteni kegyelmet, hogy a szolgálatból eredő cselekvéseink minden helyzetben Isten dicsőségére legyenek és nyugodt szívvel mondhassuk Isten hozta hozzánk, haza, kedves András atya!

                                                                                 Érsekvadkert, 2006. 08.06.

Vissza az újság tetejére

Sík Sándor: Életem útja közepén

Életem útja közepén
- ó ezt az édes utat hogy szerettem! -
Akit az Isten küldött, hogy akarjon helyettem:
Új utat írt elém.
 

Még nem is értem, hogy kerülközött.
Csak tapogatom magam a talárban,
Akár az egyszeri szabó a bálban,
Mint Saul a pfóféták között.
 

Vonogatom a vállam,
És hümgetem, furcsállom a fejemben:
Hány ember volna boldog a helyemben!
Hány volna hétszer különb ide nálam!
Én nem kerestem, Isten látja lelkem!
 

Az öreg házat csak-csak visszasírom,
A gyökereim ott eredtek,
Ott szerettem és ott szerettek.
Ott, ott magától szólt a sípom.
 

Ez más világ!
Más életek másképp zenélnek!
Sok eső kell átültetett gyökérnek,
Míg forran új csírát!
 

Ej, ahogyan van, úgy a jó!
Durcás gyerekképp mit ficánkolódom!
Aki átplántált ilyen kurta módon,
Legjobban tudja, mi nekem való.
 

Ami dolog, majd csak eligazítom:
Tudok úgy, mint más, a kaszához én is,
Amilyen másé, lesz az én kepém is,
És kebelemben itt a régi sípom.
 

És lesz a lelkekben is otthonom!
Jó ember itt is van elég,
Aki a szívét tárja ki eléd,
S csak megérzik, hogy a szívem hozom.
 

Hát vállalom, amit a sorsom ad,
Csak kettőért könyörgök Istenemnek:
Uram, csak szívem maradhasson gyermek.


Vissza az újság tetejére

Európa beteg

  Európa nagyon beteg és jószerivel maga sem tudja, hogy mi baja. Identitászavarai vannak, nyugati felét nyomasztja a gyarmatosító múlt miatti lelkiismeret-furdalás, keleti felét a szovjet kommunizmus megszállásának traumája. Közben özönlenek a legális és illegális bevándorlók, akik átrajzolják a kontinens etnikai és vallási térképét. Szüntelenül folyik az új, minden eddiginél nagyobb népvándorlás és az Európai Unión belüli migráció. A liberális álom lassan valóra válik: egész Európa afféle Kozmopolisz lesz. Az Európai Egyesült Államok megvalósulását már csak a közös ( keresztény múltat kihagyó) alkotmány és a közös nyelv elfogadása hátráltatja. A közös nyelv minden bizonnyal az angol lesz (illetve marad), az alkotmányon pedig erősen dolgoznak.

  A legnagyobb problémát az jelenti, hogy nemcsak Európa, hanem az Amerikai Egyesült Államok is beteg. Persze a lakott világ jelenlegi urának betegsége nem olyan vészes, erőforrásai még hosszú időre elegendők, de a kulturális és civilizációs válság jellege  Európáéhoz sokban hasonló, a liberális kapitalizmus és a képviseleti demokrácia krízisében mutatkozik napjainkban.

  A betegség okai és következményei már nagyon összekeveredtek. A demográfiai válság és a vallási közöny. Az egyéni önzés és a cinikus relativizmus nagyon összekeveredett: Európa sokszor megjósolt alkonya itt van és tehetetlenek vagyunk. Az angol kormány többet költ jelenleg a muszlim, kínai és hindu vallási ünnepekkel kapcsolatos megemlékezésekre, mint a keresztény ünnepek méltó megünneplésére, de a mi kormányunk Vatikáni szerződés módosító megnyilvánulásai is erre utalnak. A brit belügyminisztérium elismerte a hátrányos megkülönböztetést, bár a belügyi szóvivő szerint a kereszténység történelmi és kulturális jelentősége az Egyesült Királyság történetében vitathatatlan. Nem tudom a magyar belügyi szóvivő tenne- hasonló nyilatkozatot? Mint tapasztaljuk nálunk továbbra is balliberális kormányzat van hatalmon, melynek semmiféle érdeke nem fűződik a kereszténység vallási, erkölcsi, politikai, társadalmi és kulturális megerősödéséhez, sőt, ha olykor burkoltan is,  inkább annak gyengítését tűzte zászlajára. Egy két uniós ország kivételével  ugyanez a helyzet mindenütt. A politikai vita gazdasági természetű, az általuk működtetett média a gazdaság jövőjével kapcsolatos ígéreteket ütközteti, akárcsak Amerikában.: ki mennyivel emel nyugdíjat, hol csökkent adókat, a megsarcolásunkat , a tudás megszerzésének megnehezítését pedig  reformként adja el az arra vevő b.nyájnak.

  Ez rettenetes. Mintha a süllyedő hajó parancsnoksága azon vitatkozna, milyen színűre fessék a fedélzetet. A hajótest már a víz alatt van, de a festőbrigád még dolgozik. A kreatív kommunikáció még a jelszavakon dolgozik: Biztonság. Bátorság. Igazságosság. Több munkahelyet ígérnek a festőknek és a kreatív kommunikátoroknak.

  Keresztény testvéreim, ne legyenek kétségeitek: Európa beteg. Magyarország is beteg(erről beszélt Barsi atya is Sümegen). Csak a krisztusi erkölcs és a példabeszédekből megismert krisztusi józan ész segíthet rajtunk. A keresztény Magyarország, a keresztény Európa.

                                                                                   Tanár úr Pliscsabáról

Vissza az újság tetejére

Kálvária Búcsú

(A Szent Kereszt felmagasztalása)

  Nem a fájdalmak jelképét ünnepli a liturgia és nem azt, amit a kereszt, mint ítélet fája jelképez. Nem a szenvedést és nem a vért. A fénybe borult kereszt felmagasztalását ünnepeljük. A kereszt eszköz és nem cél. A kereszt megváltásunk fája. Olyan fa, amely Jézus Krisztus által üdvösségünk gyümölcsét hozza

 Mit jelent Jézus keresztje? Pál apostol az Üdvözítővel való sorsközösség jelének tekinti, amikor az mondja: „Krisztussal engem is keresztre feszítettek.” Jézus Krisztus mintegy összefogva magára vette az emberiség szenvedését, ezzel megadta annak értelmét. Vére az átváltoztatás misztériumává lett: „Ez az én véremnek kelyhe”. A kereszt üdvösségünk jele. S mint jel ott van templomaink tornyán és belső terében és sokunk lakásában. A keresztvizet is kereszt rajzolatával öntötték homlokunkra, e jel alatti áldással távozunk a szentmisékről, de a kereszt jele alatt nyugszanak szeretteink temetőinkben.

  Juliánusz barát az őshazában maradt magyarokat kutatta fel. Tengernyi szenvedés érte útja során. Beszámolójában egy különleges  és élő hagyományról tudósít. A Kaukázus felől tovább vándorolva olyan hívő emberekkel találkozott. Akik kivételes tiszteletben tartották a kereszt jelét. Egy olyan vidéken, ahol háborúk dúltak, rablók fosztogattak egészen kivételes hatása volt a kereszt jelének. Akinek zászlaján szerepelt a kereszt, azt beengedték, nem bántották, annak enni és inni adtak. Azt befogadták. A kereszt jele csodát művelt És ez csak egy kis töredék történelmünkből.

 Nekünk, mai keresztényeknek vajon mit jelent ez a fénybe borult jel? Mit üzen a kereszt bölcsessége?  Ahogyan a múltban úgy ma is igaz, hogy nem csak a megváltásunk, de minden igazán értékes emberi mű és tett vagy életforma a szenvedés, a jelképes keresztvállalásával valósul meg, attól a pillanattól kezdve, hogy az anyák fájdalmak közepette hozzák világra gyermekeiket. Az emberiség kiemelkedői jellemei a vértanúk, akik a szenvedés útján lettek hősökké. Nagy küzdelmet vívnak meg önmagukkal a kutatók és az olimpiát nyert sportolók, a minden napok kis emberei egyaránt. Egész életünk a gyümölcs termő szenvedések és megpróbáltatások által formálódik. Így érlelődik hiteles emberségünk, keresztény hívői mivoltunk. A kereszt bölcsessége ennek megértését és elfogadását jelenti. Erre utal a Szentírás üzenete, amely szerint Krisztus keresztje üdvösségünk záloga, egyben reményünk horgonya. Olyan országban élünk, ahol jelentősen megnőtt az öngyilkosságok száma., mert szenvedni emelt fővel nem tudunk. A keresztény ember állóképessége, lelki ereje abból fakad, hogy Krisztussal könnyebben megtalálja szenvedései értelmét „Krisztusba vetett hitem nélkül már régen öngyilkos lettem volna” nyilatkozta minap egy idős asszony.

 Krisztussal és Krisztusban ismerhetjük fel minden napi szenvedéseink igazi értelmét, azt, hogy a kereszt üdvösségünk jelvénye. A fénybe borult keresztet ünnepeljük tehát :a Szent Kereszt  felmagasztalását. S azt a csodálatos érzést idézzük meg, amit a Himalája sikeres hegymászói éreznek ott fenn a világ tetején. Azt, amit az olimpiai bajnok érez arany éremmel a nyakában nemzeti himnusza hallatán.  És akaratlanul is a kereszt melletti tanúságtétel, amikor nyilatkozunk arról, hogy mindez mennyi lemondásba került. Nagy árat fizettünk érte, de megérte.

                                                                                           ( B.L. jegyzete alapján)

Vissza az újság tetejére

Reményik Sándor: A kereszt fogantatása

A Szentlélek nagy fergeteg-köpenyben
A Libanonra szállott.
A Libanon csúcsán egy cédrus állott.
Törzse obeliszk, feje korona.
A Szentlélek ráharsogott: Te fa!
Máriától a Szűztől most jövök.
Csirázik immár az Isten fia,
És áldott ő az asszonyok között.
Most rajtad a sor: ím vihar-kezemmel
Megáldalak: légy terhes a kereszttel!
Légy te is áldott minden fák között,
Érezd, hogy nő benned a feszület,
Éveid: a Megváltó évei,
Míg utatok egykor összevezet.
Rajtad csorogjon végig Krisztus vére,
Kidöntve majd magányod vadonából
Állítsanak a világ közepébe.
Ott áll majd minden árva faluvégen,
Ott függj a cellák kietlen falán,
Ős-fádnak ezer apró másaképpen.
Forgácsolódj szét millió darabra,
A Szabadító tekintsen le rólad
Millió megbilincselt életrabra.
A Szentlélek nagy fergeteg-köpenyben
Tovazúgott a Libanon felett,
Zúgásában ezer fa reszketett.
Ordító erdőn ment harsogva át.
Csak egy fa értette meg szavát.
Lehajlott óriási koronája:
Kereszt-sorsának megadta magát.

Vissza az újság tetejére

Vadkerti Várnapok

Várnapi alkotásokEgyszer volt hol nem volt, van egy Érsekvadkert nevezetű vármegye, annak egy Kolping Családja, és annak a két kezemen meg sem tudom számolni mennyi ifja.

Egyszer biza a három idősebbik vitéz arra gondolt meg kéne leckéztetni az ifjakat.

Tudták, hogy már az előző években minden környező várat meghódítottak, így arra jutottak ha a vitézek nem mennek a várhoz a várat hozzák ide a Kolping udvarba.

A megmérettetés meg is lett hirdetve a környező vármegyékben, így nagy létszámú érdeklődők jöttek Romhány, Csolnok vármegyéből. Százhalombattáról biza csak egy vitéz mert eljönni. A három furfangos ifjú igazi leckéket adott az A és B osztályba sorolt vegyes csapatoknak.

Első feladatunk az összetartás volt, ami abban jelentkezett, hogy a Vadkerti vármegyében el kellett menni egy extrém helyre és osztályfotót kellet készíteni. A nagy hőséget a vértjeink nem bírták, így a hűvösebb Kolping házban folytattuk a megmérettetést. Ez után iskolapadba ültettek minket. Jött az angol, a matek, a latin, a hittan és az irodalom után a történelem. Ezek elméleti feladatok voltak, amíg az okos vitézek fejében pörögtek az agykerekek, addig a csapat másik része aki a művészetben volt érdekelt testfestést és címerkészítést végzett. Várnapok Érsekvadkerten 2006Mikor a vértjeink nem voltak már forrók és az idő is lehűlt kissé, kimentünk az udvarra a várainkhoz. Ekkor következtek a gyakorlati feladatok. Ügyes kezűek elkészítették a vár makettjét, az ének-zene rejtvényt is megfejtettük, majd a darts dobásnál a legjobb célba lövők jeleskedtek.

Testnevelés tantárgy magába foglalta a labdajátékokat (Dekázás, tollaslabda, pókfoci).
Még kettőkor a hatalmas hőség miatt aggódtunk, ötkor már az eső elől menekültünk várainkba.
Az időjárás nem akadályozta meg a két osztály küzdelmét és jókedvét.
Az utolsó feladat nagy örömünkre vízibomba dobálás volt. A szervező vitézeken lehetett egész délutános agressziót kiélni.

Mindenki a feladatoktól kifáradva, elkezdett segíteni készülődni az esti lakomára. Az étel szokás szerint paprikás krumpli volt.

Eredményhirdetésen a B osztály vitézei örülhettek jobban, mert az idei év ügyesebb és okosabb osztálya ők lettek. A másik osztály sem csüggedt el, mert ők is gazdagodtak örömmel, új barátokkal és egész délutános együttléttel.

A vacsora után kareoke-val zártuk az estét. Itt mindenki elénekelhette a maga nótáját. Másnap gazdagabban ébredtek és várják a következő együttlétet.

Reméljük a három idősebbik vitéznek maradt lelkesedése és kedve a következő megmérettetésre, mert Németország tartományának Augsburg vármegyéjéből jelezték érdeklődésüket.

Köszönünk mindent Arninak, Balázsnak és Csabinak.

                                                                        Egy ifjú vitéz

Vissza az újság tetejére

Kolping hírek

-         szeptember 3-án a nagymise után, a Hősök terén  rövid ünnepség  lesz a világháborúban elesett testvéreink tiszteletére. Zászlóink alá várjuk tagtestvéreinket.

-         Az Északi körzet focibajnokságát ismét a Tóalmási Kolping Család rendezi a termál vizes Kemping területén. Ide várják női és férfi csapatainkat, hogy megvédjék, illetve visszahódítsák a vándorserleget. Természetesen szurkolókat is szívesen látnak, amivel nem élni vétek.

-         Szeptember 3. hetétől ismét tervezzük a felnőtt hittanokat, melyről pontos információ a templomi hirdetésekből szerezhető

-         A tervezhetőség végett már most jelezzük, hogy október 8-án Szentkútra megyünk, hogy az imaévben a nemzeti kegyhelyen is köszönthessük a Magyarok Nagyasszonyát. A tavalyi évhez hasonlóan a külső parkolóból körmenetben megyünk a Kegytemplomhoz.

-         A tagdíjak a Zachar családnál fizethetők általában a vasárnapi nagymise utáni megbeszélések alkalmával, de az egyedi megoldás sem kizárt ezen a területen

Vissza az újság tetejére

Cserkészek közt

Globalizáció és problémái

A gazdaság, a társadalom és a kultúra globalizálódásával az emberiségnek soha nem látott méretű és bonyolultságú problémákkal kell szembenéznie.

Olyan korban élünk, ahol tetteink a világ bármely pontján élő embertársainkra, sőt a teljes élővilágra hatással vannak. Ez a globalizáció eredménye. A globalizáció negatív vetülete pedig, a bevett tévhitekkel ellentétben, emberi döntések és tettek eredménye, nem pedig egy tőlünk függetlenül kialakult törvényszerű jelenség. S ha emberek hozták létre, akkor emberek meg is változtathatják!

Civilizációnk, története során először a 19 .században, az ipari forradalom hatására kezdett el globális egységgé válni. A tömeges távolsági kereskedelem, a vasút, a gőzhajózás, a világsajtó, a távíró mind ekkor jelentek meg, alapjaiban átalakítva az emberi teret és időt. A két világháború visszavetette némileg e folyamatot, hogy aztán a hetvenes években újult erővel törjön felszínre. Ezúttal óriási nemzetközi intézmények is segítették a gazdaság és a társadalom globalizációját: szabadkereskedelmi megállapodások, gazdasági integrációk, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, a GATT, majd a Kereskedelmi Világszervezet vagy az OECD mind a második világháborút követően jöttek létre.
De történt még valami jelentős a hetvenes évek környékén: alapvetően megváltozott a közgondolkodás, így hát megváltoztak a politikai rendszerek is. A piac hibáit kijavítani

hivatott állami beavatkozás elve helyett újra a szabad piac dogmája kerekedett felül: az abba vetett hit, hogy a gazdasági növekedés, a szabad kereskedelem, a piac minden problémánkra gyógyírt kínálhat. Az új intézmények és az új gondolkodás eredményeként futótűzként terjedtek a neoliberális politikai elméletek: a privatizáció, a liberalizáció és a dereguláció. E politikák eredményeként pedig soha nem látott méretűvé fokozódtak bizonyos problémák: a társadalmi egyenlőtlenségek országokon belül és országok között is óriásira duzzadtak, a környezet elkezdett rohamléptékben pusztulni, veszélyeztetve ezáltal a kulturális és ökológiai sokszínűséget.

Szociális hatások

A gyarmatosítás következményeként alakult ki az a munkamegosztás, amelynek keretében a déli, gyarmatosított országok a gyarmatosítók nyersanyag szolgáltatóivá, mezőgazdasági intézményeivé váltak. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank évtizedek óta azon dolgozik, hogy segélyekkel lássa el ezeket az országokat, és arra ösztönzi őket, hogy exportra termeljenek, mivel a segélyek önmagukban nem elegendőek a gazdasági fejlődéshez. Exportra pedig (a nemzetközi munkamegosztás szerint) azt termeljék, ami az erősségük, tehát mezőgazdasági termékeket, nyersanyagokat...

Ez két dolgot eredményez:

1. A nyereséges feldolgozó tevékenységet az iparosodott országokban végzik, így a többletár a fejlett világ országaiban adódik hozzá a termék értékéhez. A harmadik világbeli országok így felpumpált áron vásárolhatják vissza feldolgozás után az árukat.

2. Mivel minden déli ország fokozta a mezőgazdasági termékek exportját, túlkínálat alakult ki, amelynek hatására az árak süllyedni kezdtek. Míg 1975-ben 8 zsák kávé áráért vehetett meg a termelő egy traktort, 2000-ben már 40 zsák kávét kellett hozzá eladnia. A termelők így elindultak egy lefelé tartó spirálon: ahhoz, hogy megéljenek, többet kell termelniük. Ehhez nemcsak új szerszámokra, új technológiára, de gyermekeik munkaerejére is szükségük van. Kölcsönt vesznek fel- minél jobban rá vannak szorulva, annál rosszabb hitelkondíciók állnak rendelkezésükre. Növényvédő szereket használnak -így romlik a minőség, károsodik a környezet és a termőföld. Kiveszik a gyerekeket az iskolából -így megspórolják a tandíjat és fokozzák a termelést. Mivel szorult helyzetben vannak, már betakarítás előtt eladják a termést árutőzsdei spekulánsoknak.

folyt. köv.

forrás: www.fairvilag.org

Vissza az újság tetejére

Hittantábor

Ebben az évben Dömösön volt a hittantábor. A színes programok mellett megcsodáltuk a tájat is. Ellátogattunk az esztergomi bazilikához és Visegrád csodálatos fellegvárához. Dömösön pedig a prépostság romjait tekintettük meg. Persze a strandolás sem maradhatott el. A bobozást se felejtsük ki.

Nevelőink gondoskodtak arról is, hogy a táborhelyünkön se unatkozzunk, vetélkedőt szerveztek. A tábort 4 csapatra osztották. A vetélkedő az Árpád-házi szentekről (Árpád-házi Kinga, Erzsébet, Jolán és Margit) szólt, az ő életüket mutatták be a csoportok. A tábor végén mindenki kapott ajándékot. A táborban két szülinapost is ünnepeltünk, természetesen őket is megajándékoztuk.

Az utat hajóval tettük meg, oda és vissza is, ami nagyon élvezetes volt. Bár jó volt hazajönni, kicsit bántuk, hogy vége van a tábornak.

 

Bertalan Vivien és Balla Bernadett

Vissza az újság tetejére

Konfliktuskezelés

(Nehéz emberek az életemben)

  Nem mondhatom őszintén Jézusról, hogy szeretem, ha van olyan ember, akit kizárok szeretetemből, jelentette be az erdei háznál Farkas István piarista atya, a lelki gyakorlat délutáni bevezetőjében. Hisz minden ember a Isten  képmásaként lép a teremtés színpadára, így a szeretet megvonása valakitől az Isten szeretetét teszi felületessé.

  Nem könnyű mindenkit szeretni. Ha nem jó az Istenkapcsolatom, akkor az emberi vonatkozásúak is csorbát szenvednek. Fontos az is, hogy mások elfogadása, az önmagunk elfogadásának, ismeretének szolgál alapjául. Ez a folyamat erősíti a szeretet egyetemes jellegét, ami kivételt legfeljebb a rászorultság mértékében és nem öncélúan tesz.

  A szeretet hiánya a konfliktusok fő forrása. A szeretet igazi ellentéte ezért sem a harag, hanem a jéghideg sátáni leheletként megnyilvánuló közöny. Ilyen környezetben természetesen válnak gyakoriakká életünkben a konfliktus helyzetek. A szeretetet ( lelki békét) is csak úgy lehet megőrizni, ha tudom azt, hogy minden nehéz esetnek pozitív szerepe van életünkben. Örülni kell annak, ha életünk fáján harkály jelentkezik és nem papagáj, hisz az előbbi, ha fájdalmakat is okoz, kiszedi belőlem a férgeket (jellemhibákat), míg az utánzó madárka felületes hízelgéssel lopja be magát életünkbe, letérítve ezzel a krisztusi útról. Tartsuk tehát szem előtt azt, hogy az ellenségeink papagáj módon dicsérnek, míg az igazi barátok, harkályi hozzáállással a hibáimat és nem a személyemet veszik górcső alá a jelenlétemben.

  A konfliktusoknak mindig van alapja.  Sokszor szinte kisugárzik belőlünk saját konfliktusunk, ami bölcs hozzáállással könnyebben kezelhető. Nehezebb válfaja ennek, a kívülről nem látható gyanakvás, amit kívülről leszerelni nem lehet. Ugye előfordult már életünkben, hogy valakiről rosszat gondoltunk, netalán mondtunk is, vagy tettek is követték azt. Ha belegondolunk egy ilyen szituációba, beláthatjuk azt, hogy a cselekménnyel mi is rosszabbá váltunk, függetlenül cselekményünk igaz, vagy hamis voltától. Ebben a folyamatban könnyen a megszólást valósítjuk meg azzal, hogy olyannak mondjuk mindazt, akire nem tartozik a mondandóm tartalma. Ez már bőven kimeríti a bűn fogalmát is, hisz  az ítélkezéssel Isten jogait bitoroljuk. Döntőbírói szerepkörrel válunk farizeussá, amit a vakok közt a félszemű is óriás képzete hamisan erősít.

  Jegyezzük meg! Nekünk nem a köztörvényesek etikája, hanem az Atya tökéletessége a mércénk. Ezért  mások kritizálásával ne akarjuk elterelni figyelmet  saját hibáinkról, mert ez csak fölösleges energia emésztő folyamat. Fordítsuk azt inkább saját hibáink száműzésére, hisz azok kijavítására emberi vonalon egyedül mi vagyunk képesek.

  Ez nem jelenti a kritikánk elnyomását, mert ha társamat nem figyelmeztetem  a bűnének én is hordozójává válok. Tehát a kritika kötelező, de a közvetítők alkalmazása tilos.

  A kritika eltávolodást okozhat. Ezért mindig keresni kell a kibékülés útját. Ugyanis, ha én nem bocsátok meg Neked, nekem az Isten nem bocsát meg! Ilyenkor, balekságunk végett ,kapnak röhögő görcsöt az ördögök. Jézus tudja mi lakik az emberben, mégis megparancsolja az ellenség szeretetet. Ő nem állít lehetetlen feladat elé bennünket. Ha már magunkat nem sikerül, legalább az Istent próbáljuk abszolút komolyan venni. Ezzel agresszió elnyelő emberré válhatunk és kezelhetővé válik minden helyzet

                                                     Érsekvadkert, 2006-03-27.  „ Krónikás”

Vissza az újság tetejére

Tegyünk Együtt Vadkertért!

Nevem Dr. Kovácsné Nagy Mária

Dr Kovácsné Nagy Mária (Fotó: Barák Barna)független polgármester-jelöltként a FIDESZ és a KDNP támogatásával indulok az őszi helyhatósági választásokon. 1959. szeptember 2-án születtem Érsekvadkerten. Felsőfokú egészségügyi és pedagógiai végzettségem van. Férjem Dr. Kovács János, Érsekvadkert háziorvosa. Két egyetemista és egy gimnazista fiam van. Érsekvadkerti Önkormányzat Képviselő-testületének tagja vagyok. Nyolcadik éve dolgozom a Szociális és Rehabilitációs Bizottságban, melynek negyedik éve elnöke vagyok. 2001-tól vezetem az Érsekvadkerti KALÁSZ (Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége) csoportot.

Születésem óta minden szállal Érsekvadkerthez kötődöm. Szívemen viselem falunk fejlődését, az itt élő emberek boldogulását, jelenleg is képviselőként ezen fáradozom.
Meggyőződésem, hogy polgármesterként még többet tehetnék településünk és a lakosság érdekében.
Célom az, hogy a lehetőségekhez mérten javítsak az itt élő emberek életkörülményein. Becsületes, lelkiismeretes munkával azon leszek, hogy szép, virágos környezetben mindenki -fiatal és idős egyaránt - jól érezze magát, és itt, ebben a faluban találja meg boldogulását. Mindezek eléréséhez azonban szükségem van a lakosság támogatására.

Kérem, Tegyünk Együtt Vadkertért!

Érsekvadkert, 2006. augusztus 20.

Tisztelettel:
     Dr. Kovácsné Nagy Mária
                polgármester-jelölt

Vissza az újság tetejére


Egyházközösségi hírek

Kereszteltek:
Szunyog Nikolett /Szunyog Péter - Farkas Szilvia/
Kristóf Anna /Kristóf Viktor - Jass Lívia Mária/
Guba Máté /Guba Zoltán - Fábián Szilvia/
Virág Alexa Evelin /Virág Ernő Csaba - Németh Anna/
Győrfi Roland /Győrfi Mihály - Virág Tímea/
Vitéz Zsombor Márk /Vitéz Csaba - Genzelmann Hajnalka/
Valent Réka Mária /Valent Péter - Konopás Erzsébet/
Híves Sarolta Borbála /Híves Tamás - Tamás Erika/
Híves Emese Teréz /Híves Tamás - Tamás Erika/

Házasságot kötöttek:
Csábi István - Hornyák Kitti
Kaba Lóránt - Pincze Dorottya

 

Halottaink:
Kovács Jánosné
Radics Ferencné Mátyás Mária
Mészáros Károly
Bicskei József
Opitz Pálné Alaksa Mária
Urbán Sándor
Kordics Jánosné Pálinkás Anna
Berecz Károlyné Czinege Rozália
Vígh Pálné Puck Katalin
Madaczki János
Fábián Istvánné Laczó Ilona
Vitéz Istvánné Erdős Mária

Vissza az újság tetejére

Szentmiseszándékok

Szeptember

1. péntek     - Záhorszki Ignác, szülei, testvérei, valamint Nagy Sándor, neje Kristók Ilona és fiuk Sándor
2. szombat   - Súth Antalné, férje, fiuk, szüleik és unokavejük
                   - Pálinkás László és neje, 2 vejük és nagyszülők
                   - Csékei Lajos, neje, Homolya Ignác, neje, gyermekeik és a család halottai
3. vasárnap  - Busai Kázmér és szülei
                   - Szabó János halálának 1. évfordulója
                   - Molnár István, szülei, testvérei, apósa Murányi Lajos, felesége és elhúnyt hozzátartozók
                   - Sulcz Pál, szülei, 2 testvére, valamint Szabó János, szülei és hozzátartozók
4. hétfő       - Laczó Jánosné halálának 2. évfordulója és hozzátartozók
5. kedd       -
6. szerda     -
7, csütörtök - Élő és elhúnyt családtagokért
8. péntek     - Pálinkás és Nemcsok család halottai és hozzátartozóik

9. szombat   - Fábián Józsefné és hozzátartozók
10. vasárnap  - Urbán Ignác, szülei és a Kaba család halottai
                   - Szabó János, 2 gyermeke, szülők, nagyszülők és hozzátartozók
                   - Szeitleber és Pintér család halottai
11. hétfő     -
12. kedd     - Berecz Károlyné, szülei, apósa, anyósa, Radics Ferencné és hozzátartozók
                   - Kristóf Józsefné szül. Antal Mária
13. szerda    -
14. csütörtök   -
15. péntek   - Szabó Ignác, neje Záhorszki Margit, 2 fiuk János és József és hozzátartozók
16. szombat - Boda János, 2 neje, szüleik, testvéreik, sógora Gréczi István és hozzátartozók
                  - Fülöp Károlyné halálának 5. évfordulója, Mészáros Károly és felesége
                  - Péter István és Boda Gergely hősi halottakért, szüleikért és hozzátartozóikért és Kovács Gergelyért
17. vasárnap  - Kristók József, neje Varga Margit és hozzátartozók, Szabó Gergely és szülei
18. hétfő     -
19. kedd     -
20. szerda   -
21. csütörtök  -
22. péntek  - Kurfis István hősi halott, 2 felesége, nagyszülők, nászuk és nászasszonyuk, Forgács József és Forgács Józsefné
23, szombat  - ifj. Valkó János, Valkó és Varga nagyszülők és hozzátartozók
                - Varga Imre, szülei, Szakács József és családja, valamint Dombai Sándor, neje Lecskó Margit 1. évforduló
                - Boda Istvánné szül. Dombai Rozália 1. évforduló, Pálinkás Ignác, neje Boda Ilona és hozzátartozók
24. vasárnap  - Csillag István, felesége Kristók Mária és szüleik
                - Pálinkás István, felesége Erdős Mária és szüleik
                - Kristóf Ferencné, férje és hozzátartozók, Kukkel Józsefné, férje és a család halottai
25, hétfő   -
26. kedd   -
27. szerda -
28. csütörtök  - Paulicsek Ignácné és férje
29. péntek      - Molnár János, neje Záhorszki Margit és a család halottaiért
30. szombat    - Paulicsek Ignácnéért és hozzátartozókért
                - Németh István, felesége, Jakubecz és Varga család halottaiért
                - Halaj Ignác, neje Kosztrihán Mária, fiuk, vejük és szüleik

 

 

Vissza az újság tetejére
Vissza az előző menüre