(Nagyheti
gondolatok)
Ehhez az
embernek rá kell szánnia magát
arra, hogy bármilyen sürgető feladata legyen is a
hétköznapokban, három napra –
csütörtök déltől vasárnap délig-
félre tudjon tenni mindent. Ha rohanó életben
így meg tudunk állni egy időre és hagyjuk a csend,
a 3 napos szilencium
megteremtse bennünk is a belső csendet, sokkal
befogadóbbá tudunk válni húsvét
titkára.
Ebből sejthetünk meg valamit
például a csütörtök éjszakai
virrasztáson, amikor egy ember csak egy-egy órát tölt csendes
szentségimádásban a Getszemáni -kertben
imádkozó
Krisztus mellett, de az apostolokhoz hasonlóan ezalatt az
egyetlen óra alatt is
le-leragad a szeme. Talán a nagycsütörtöki
szentmise záróénekének szavai
segíthetnek mégis a virrasztásban kitartani: „
Szomorú a lelkem mindhalálig,
maradjatok itt és virrasszatok vélem!”
A
megváltás már közel 2000 éve
megtörtént és
így nagypéntek gyászában is ott van
már a remény, mégis átélhetjük
azt a
várakozást is amellyel az apostolok
szemlélhették a megváltás emberileg
érthetetlen megvalósulását.
Nagypéntek csendje és fájdalma után a
teljes
szombati nap szomorú, de reményteli
várakozása után különös erővel hat
nagyszombat vigíliája, amely valóban a kitörő
öröm forrása.
Most, a
virágvasárnaptól hátra lévő időben
gondoljuk át Jézus életének főbb
mozzanatait. A megszületett Megváltó
befogadásához ugye meleg családi
légkörbe zárkózunk és szeretetteinkkel
közösen
vesszük körül a jászlat, együtt
értjük meg a Szent Család örömét,
és
gyermekeink ragyogó arcán
látjuk meg legtisztábban
a Kisdedet. A Megfeszítettel és a Feltámadottal
való találkozáshoz viszont ki
kell lépnünk világunkból, el kell hagyni”
földünket”, vándorrá és keresővé
kell
lennünk. Hiszen a megszokottakban ( árral
úszás során) az ember nem érti a
földi gondolkodásmódunkkal szembeszegülő
jézusi búcsúbeszédet, a
lábmosást, nem
tud leborulni a kereszt előtt, meditálni a sírnál,
majd a Feltámadottat a
szeretett tanítványként felismerni, akár
egy felebarátban rejtőző Isten arcban
is. Ehhez nyerjünk kegyelmet a közelgő szent három
napon.
„ F.A. nyomán
2005. március”
Vissza
az
újság tetejére
Minden nap megítéllek. |
Sírjon a maga vesztén (Csanád Béla) |
Tudom,
többen kritizálják majd újságunkat e
felhívás végett. Ennek
ellenére sokat tűnődve a Gyulai Endre Szeged-Csanád –i
megyés püspök februárban
közzé tett, Választások elé
körlevelén és a most kezembe került a Püspöki Kar 4
éve a templomainkban is felolvasott fent című
írás mondanivalóján. Az utóbbi
írás a múltja és ma is aktuális
volta végett segíthet a helyes döntésünk
meghozatalában, ezért ajánlom megfontolásra
az abban leírtakat. A körlevél így
hangzott:
Kedves
Testvérek!
Hazánkban
a választások közelednek. Ezért
főpásztori
kötelességünk, hogy híveinket és
jóakaratú honfitársainkat ebben, a hazánk
jövőjét meghatározó
döntésükben segítsük. Tőlünk, a mi
szavazatunktól függ,
hogy az iskolákban kik és milyen szellemben nevelik
gyermekeinket és
unokáinkat, hogy a társadalom miként gondoskodik
betegeinkről, csökken-e a
munkanélküliség, sikerül-e
megállítani a népesség
fogyását, amitől hosszú távon
a jövőnk függ, aminek első jeleit már láthattuk
a mögöttünk hagyott évezred végén.
Már
a II. vatikáni zsinat is figyelmeztet: „…tudja meg tehát
minden állampolgár, hogy a közjó
érdekében joga és egyben kötelessége a
szavazás szabad lehetőségével élni.” Aki
tehát nem megy el szavazni. Nemcsak a
maga sorsát rontja, de utóda jövőjét is
veszélyezteti.
El kell tehát mennünk a választások
mindkét fordulójára és
felelősséggel kell szavaznunk. A keresztény ember
olyanokra szavaz, akik
a keresztény értékrendet tiszteletben
tartják és védik. Nem szabad csupán az ígéretekben hinni
(média függő dömping
van abból), hanem eddigi tapasztalatainkra alapozva kell
döntenünk
Arra
szavazzunk tehát:
Aki védi a teljes életet, a
házasság és a család
szentségét, biztosítja a
többgyermekes
családok megélhetését,
a
gyermekvállalás megbecsülését.
Aki
óvja fiataljainkat az önromboló, káros
szenvedélyektől, segíti a fiatalokat
az első lakáshoz jutásban, biztosítja a
tanulás és továbbtanulás
lehetőségeit.
Aki garantálja a hit- és
erkölcsoktatás
szabadságát.
Aki biztosítja az
egyház szabad működését.
Akinek programja meg is valósítható.
Az egyházvezetése tiszteletben
tartja minden
hívő szabad döntését, ezért sem
személy sem
párt nem kerül megnevezésre. A magyar
választó rendszer ismeretében
viszont arra hívják fel figyelmünket, hogy
esélytelen jelöltekre ne
vesztegessük el szavazatainkat. Az első
választási fordulóban próbáljuk
megtalálni azt az egyéni képviselőt, akit
leginkább alkalmasnak tartunk, akinek
esélye van a bejutásra is. Ugyanígy
döntsük el már az első fordulóban melyik
párt listájára adjuk voksunkat. Ha ugyanis az
általam választott párt nem éri
el az 5%-ot, nem jut be a parlamentbe, szavazatunkat pedig más
párt
fogja megkapni. Ezzel olyan pártot is előnyhöz juttatunk,
amely akaratunkkal
ellenkező nézeteket képvisel.
A második fordulóra is van teendőnk. Az
állva maradt jelöltek
közül azt kell támogatni, aki értékeinket
elfogadja, vagy legjobban képviseli.
Addig is közösen imádkozzunk, hogy a
választásokon a Szentlélek
megvilágosító
kegyelme segítsen mindnyájunkat és a felelős
döntésünk valóban (a változást
váró) hazánk javát szolgálja.
MKPK
2002.03.havi levele
alapján
Mottó: Nem
mondhatod őszintén Jézusnak,
Szeretlek Uram,
Ha van ember, akit kizársz
szeretetedből!
Hagyományosan
az idén is Nagyböjt első szombatján
került sor a Kolping Erdei házban az Északi
Körzet lelkigyakorlatára. Vendégünk
volt Farkas István /Lupusz/ piarista pap-testvér, aki 5
év után tért vissza. De
eljöttek Kolpingos testvérek Csepelről,
Tóalmásról, Dunavarsányból,
Budaörsről.
Lelkigyakorlatunk 3 nagy téma köré rendeződött gondolatokból állt, amit az eseményre hivatkozva, a későbbiek során, témakörönként is közzé teszünk.
Az atya, aki sok-sok éve
tanít középiskolásokat
egyházi gimnáziumokban lebilincselő,
közérthető stílusban egyházi és
világi
példákkal világította meg számunkra
az adott témát. Sokszor tanúnak megidézve
plébánosunkat, Imre atyát, igaza
biztosítására. Nagy kihívás volt
számunkra az
előadások szüneteiben elrendelt elcsendesülés.
Csönd melyben lehetőség nyílt a
halottak átgondolására, belső gondjaink
újra gondolására. Más-más
érveket adott
a napi gondjaink kezelésére a sok-sok tanmese, anekdota,
a Tiszán való felfelé
evezés, az autópályán szemben való
autózáson át ördögnek tetsző
imáig.
De ezek a részletek,
emléktöredék csak az egész nap
az egész előadás a csöndekkel együtt
érthető meg illetve adhatnánk át.
Azt a napot akkor
és ott meg kellett élni együtt a
résztvevő és ismeretlen keresztény
testvérekkel, az erdő csendjében kiszakadva
egy kicsit a mindennapok zaklatottságából.
Bár nehéz volt és nem
mindig sikerült beszélgetéseink
nem az önsajnálatról, a gondokról
szóltak, hanem Isten eljövendő
országáról.
Fontos része volt az a lelki megnyugvás
/megtisztulás/ melyet a szentgyónás
adott számunkra.
A készület a
záró szentmisére, találkozás az
Úrral,
közös és egyéni gondolatok,
könyörgések, hálaadások.
A máskor ólomlábon
járó idő most gyorsan elszaladt és
elérkezett a búcsú ideje. Egy tartalmas nap
után megköszönve Farkas atyának a
lelki vezetést, csillogó szemmel kimondatlanul
mindnyájan tudjuk, hogy, ha
lehet akkor, jövőre Veled ugyan itt találkozunk. Útra való
gondolatként addig is átgondolásra ajánlom
az alábbi
sorokat:
Jobb
az Úr házának küszöbén
várakozni, mint
a tömegekkel haladva a bűnösök sátrában
tanyát veri!
Érsekvadkert,
2006.03.05 zl.
Az ima olyan, mint egy élő virág, kezdte a mondandóját Farkas István piarista atya az erdei háznál. Ugye ti sem kóróval, vagy művirággal kedveskedtek szeretteiteknek, hanem a legfrissebbet keresitek abból. Az imánk akkor Istennek tetsző, ha abban benne vannak környezetünk emberei is. Azt kell abban Isten elé tárni életünkből, ami a legjobban nyomaszt.
A vázába tett virágot is gondozni kell ahhoz, hogy sokáig dísze legyen a lakásnak. Hasonlóan kell eljárni az imáink területén is. Az ima az Istennel való élő kapcsolat, amit akkor gondozunk megfele1ően, ha van kellő bűntudatunk, tudunk csöndben lenni, el tudjuk mondani Istennek, ami fáj. A jó ima nem önigazolásra törekszik. Nem magunk személye körül forog és nem farizeusi megnyilatkozással tarkított, mert az hervadt virág módjára csak az ördög számára örömszerző. Az ima hatalom, melynek a legfejlettebb haditechnika is csak jelenthet. Az imádság királyné, akinek szabad bejárása van a királyhoz, az Istenhez, így sok mindent elérhet számunkra ha az alázat hittel társul.
Az ima párbeszéd. Ebbő1 lehet arra is következtetni, hogy a sok, egy irányba haladó szó nem eredményez automatizmusszerű meghallgatást. Nem ima, csak szövegmondás, ha a másik félre nem figyelek. Nem hagyom szóhoz jutni az Istent. A módszerre figyelmeztet az emberi fej is, ahol két fél egy száj a dupla hallgatás és fele, de őszinte beszéd képe is egyben.
Sokfé1eképp lehet imádkozni. Mindenkinek meg kell találnia az egyensúlyt az egyéni (rám és az Istenre tartozó) és a közösségi, a saját szavakkal mondott és a kötött szövegű, az apró-cseprő dolgok és az örök távlatokat tartalmazó imák világában, hogy a végtelen vonzásának engedve itt tudjuk hagyni mindazt, ami véges. Ebben segít az elmélkedő ima, a meditáció is. Aki az elmélkedés gyakorlatához hűséges, az nem kárhozhat el, mondta Avillai szent Teréz. Az elmélkedéssel a szöveg és a tettek közti szakadék leszűkül. Ezért aki sohasem elmélkedik, könnyebben távolodik el a valóságtól.
Nincs időnk az elmélkedésre! De vajon keressük-e rá az alkalmat? A paraszt bácsi, amikor az igás állattal szántotta a földet, a természet adta nyugalomban átgondolta a világ dolgait. Elmélkedése lett bölcsességének alapja, gazdagodott igazság látásban. A ma embere, ha egy kicsit is csöndben lehetne sem teszi, mert azonnal bömböl az autó rádiója, vagy a sétáló magnó kerül a fülére, de a tv is előkelő helyet foglal el az elmélkedés idejének elvonásában. így jut oda, hogy már saját magával sem áll szóba, nem pedig az Istennel. S máris az ember embernek farkasa kapujába kerülünk. Fontoljuk meg az atya szavait. Használjuk fel a meghirdetett imaévet arra, hogy imaéletünket helyes útra terelve, aktív közreműködői legyünk nemzetünk felemelkedésének.
"Érsekvadkerti Krónikás"
Nem
tud mit kezdeni magával a világ nagyjából
azóta, hogy szembe került egymással a
szív és az ész, az elmélet és a
gyakorlat, az egyén és a közösség.
Utoljára a
keresztény Európa kínálta mindezek
egységét, természetes
harmóniáját.
Aztán
jöttek a különféle földrajzi és
tudományos felfedezések, a felvilágosodás,
az evilági jólét nagy ígéretei, s
lassan
magára maradt mind az egyén, mind pedig a
közösség. A küzdelem ma már egészen
nyíltan az emberi létezés legfontosabb sejtje, a
család ellen folyik, mert ha a
család megsemmisül, eltűnik mind az egyén, mind a
közösség, utolsó, természetes
mencsvára.
Ma
a világ legtöbb gyermeke az egyéni és
közösségi élet mintáit nem a
közvetlen
környezetéből veszi, hanem a
televízióból, a rajzfilmekből,
reklámokból, a
szappanoperákból, a valóságshow-k
rettenetes torzszüleményeiből. A világ
hazugságiparosai esélyegyenlőségről és
tudás alapú társadalomról fecsegnek,
miközben a globalista rend rabszolgáinak
milliárdjait készítik elő örökös
és
kilátástalan versenyre, az értelmetlen
fogyasztásra. (Kialakul a zsebbel
történő gondolkodás és elfogy a
szívvel történő, amit jól mutatnak napjaink
történései)
Nem
véletlen, hogy az EU alkotmánya nem képes
tudomást venni Istenről és
kereszténységről,
ahogyan a nemzetekről és nemzeti- etnikai kisebbségekről
sem. Csak egyénekről
beszél, csak egyéni jogokra épít, pedig az
atomizált egyén védtelen és
életképtelen a családi, etnikai, nyelvi,
vallási közösség nélkül. A modern
rabszolgaság lényege éppen abban áll, hogy
az egyén maradjon védtelen,
kiszolgáltatott állapotú. Legyen bárhol
és bármikor mobilizálható
bérrabszolga,
hálás fogyasztó. Beprogramozott robotként
járjon a fizikai és szellemi szükségleteinek
megfelelő termékelosztó központokba, fizesse
engedelmesen a kirótt adókat,
melyek súlyosabbak ma, mint a sötét
középkori jobbágyoké volt.
Ez
a globalista rend gyűlöl minden identitást, mely ebben a
rendszerben nem
értelmezhető. Gyűlöli azokat, akik nem kedvelik a
gyorséttermeket, a
katasztrófafilmeket, s kiveti a társadalomból
azokat, akik nem hajlandók az
éppen esedékes divat szerint öltözködni
vagy gondolkodni. A mai világ egyetlen
mértéke, hajtóereje a pénzben
mérhető siker és a hírhedtséggel
egyenértékű hírnév.
Kulcsfogalma ennek a kornak az amerikai kihívás, a
challenge, amely a világot
és a többi embert valamiféle legyőzendő
ellenfélként láttatja, nem képes
barátságra, segítőkészségre
szeretetre, mert csak a pénzt és az azzal
megvásárolható
dolgokat szereti. Nem kell ahhoz kereszténynek lenni,
csupán gondolkodó
embernek, hogy belássuk, ez a világrend
tévúton jár, s nemcsak Isten-, hanem
ijesztően emberellenes is. Valamennyien érezzük, hogy ez a
civilizáció, melynek
akarva-akaratlanul immár mi is részesei vagyunk,
halálra van ítélve. Az
euroatlanti tömegkultúra. életmód,
civilizáció, amit ma a monolitikus hatalmat
birtokló PAX AMERIKA próbál
rákényszeríteni a világra, ember, és
környezetellenes. Az egyénből vegetáló
agyhalottat csinál a közösségből, arctalan
tömeget, kiszámíthatatlan csőcseléket, mint
tették azt a letűnt diktatúrák. A
különbség csupán a jelszavakban van, de az
eredmény hátborzongatóan ugyanaz:
(felebaráttalanítás).
Nekünk,
keresztényeknek és magyaroknak ma ez az igazi
kihívás, az igazi feladat. Szembe
fordulni az árral, a másik emberben meglátva az
Istenarcot, visszaadni az egyén
méltóságát és a
közösség (család, egyesület,
egyházközség?...) becsületét.
SSzP-MJ
Az
ifjú Indiana Jones cserkész volt bár
cserkészegyenruhájában csak egy rövid,
üldözéses jelenetben láthattuk. A
történet megalkotója, Steven Spielberg és a
régészprofesszort alakító Harrison Ford
szintén cserkészkedtek fiatalkorukban.
Neil Amstrong, az első ember a Holdon ugyancsak, az őt követő 11
űrhajósból 10
szintén. A C vitamint felfedező Szentgyörgyi Albert, a
mostanában "Az
angol beteg" főhőseként ismertté váló
Almásy László, a magyar
rendszerváltás első miniszterelnöke, a svéd
király... és folytathatnánk még
hosszan a sort.
A
bélyeggyűjtők is jól tudják:
a
cserkészet szerte a világon jelen van. Hat országa
van csupán a Földnek, ahol
nincs, nem lehet, mert a fennálló politikai rendszer nem
engedélyezi. Tagjai is
szép számmal vannak: a világ
lakosságának fél százaléka
cserkész; Angliában
például a felnőtt lakosság egynegyede volt tagja.
A cserkészet a világ
legnagyobb ifjúsági mozgalma. A cserkészet ennek
megfelelően nagyon sokszínű. A
cserkészet lényege: eszméi, elvei minden
ország cserkész-szövetségeiben
ugyanazok, de ahogyan különbözők az emberek, a
hagyományok, a fennálló
viszonyok az egyes országokban, ugyanúgy a
cserkészet megjelenési formája is
sokféle lehet. Törvényeik szövege se
mindenütt egyforma, sőt nem is mindig pont
tíz van belőlük, de a mondandójuk
lényegében megegyezik.
Más-más
országok cserkészei ránézésre sokban
különböznek egymástól. A cserkészek
bőrszíne sokféle, ahogy az emberiségé is
az. A hangzavar, amit elő tudnak
idézni, az viszont mindenütt egyforma, hiszen a
jókedvük is az. A görög
cserkészek sötétkék színű inget
viselnek, a mexikóiak sombrerót tesznek a
fejükre, s a Fiji-szigeteki cserkészfiúk
szabályos viselete a cikkcakkos szélű
sötétzöld szoknya. És akkor még nem
szóltam a nyakkendők sokszínűségéről (sok
országban csapatonként különbözőek)
és a nyakkendőgyűrűk
változatosságáról. A
sokféleség azonban valójában
hasonlóságot takar a megjelenésben is. A nemzeti
sajátságok szerint alakított viselet
mindenütt cserkészegyenruha, mindenütt
hordják a cserkésznyakkendőt, és a
cserkésztisztelgés is mindenütt egyforma. A
cserkészjelvény is egyaránt a liliom valamilyen
formája: a magyar
cserkészjelvényen a korona látható, a
thaiföldin tigrisfej, az amerikain sas,
az izraeli liliom pedig a hatágú Dávidcsillagon
van rajta.
Egyes
országokban a mi kiscserkészeinknél fiatalabb
korban is lehet csatlakozni a
cserkészethez: a legtöbb országban
hódcserkésznek nevezik őket, a
kiscserkészeket pedig farkaskölyöknek. A legkisebbeket
néhol szöcskének hívják,
Ausztráliában meg kiskengurunak. Az, hogy ki milyen
valláshoz vagy felekezethez
tartozik, nem lényeges, a fontos a saját hitbeli
meggyőződés és az annak
megfelelő élet. Míg sokfelé a világon a
különböző hit alapján irtják
egymást az
emberek, a világcserkészetben és a
világtalálkozókon szépen megfér
egymás
mellett a mohamedán, zsidó, keresztény, buddhista
és a többi vallás. A cserkészetben
ugyanígy nem számítanak más
különbségek sem. Amikor Dél-Afrikában
még faji
megkülönböztetés sújtotta a
feketéket, a cserkészetben a fehér és
fekete fiúk
együtt vettek részt; s míg a
világpolitikában az arab és a zsidó
országok közt
közismert a feszültség, a legutóbbi
világjamboreen az arab cserkészek
találkozójukon a teljes izraeli csapatot
vendégül látták.
Ahogy BiPi
eredeti cserkésztörvénye kimondta:
a cserkész minden cserkésznek testvére...
Forrás:
www.cserkesz.hu
(Gondolatok a „Mit visz a jövő?” c.
januári cikkhez)
A közelmúltban kezembe
került egy 1929-ben kiadott
könyv, melyben Tóth Tihamér atya a
tízparancsolatot magyarázza. Ebből
közölnék
egy részletet, mely mintha most szólna hozzánk.
Gondolkodjunk el a sorok
tartalmán, és próbáljunk belőle
minél többet gyakorlattá is tenni.
Kedves Testvéreim! Nem
szeretnék olyan emberek közé
tartozni, akik folyton a régi idők felé
sóhajtoznak, mintha az akkori emberek
,nem ugyanúgy mint mi, gyarló teremtmények lettek
volna. Pedig minden kornak
meg volt a maga baja és mindig volt sok bűn és bűnös
is. De a mai fiatalság
eldurvulásáról annyian panaszkodnak, hogy
végre el kell hinnünk a szomorú
tényt: ily lelki elárvultságban talán
még soha sem nőtt fel a fiatal nemzedék,
mint ma. Pedig ennyi iskola soha sem volt, soha sem tanultak ennyit a
gyerekek
és soha sem jelent meg ennyi pedagógiával
foglalkozó irodalom, mint
napjainkban. Mindenünk megvan a nevelésben, csak egy dolog
hiányzik, amit semmi
sem képes pótolni. Nagyon hiányzik a
vallásos keresztény családi nevelés.
Mert boldog az a gyermek, ha annak
vallásos szülei
vannak, még ha a kor átlagánál
szegényebben is élnek. Boldogtalanok viszont
azok, ahol a jólét ellenére Istentől és
egymástól elhidegült szülők mellett
nőnek fel.
1929-ben egy olasz léghajó
elhaladva az Északi sarok
felett, földünk legészakibb pontjára ledobta a
pápa által küldött kétméteres
ébenfa keresztet. Megváltásunk jele azóta
ott áll. Az egész föld tarja a
keresztet azóta, ám azt sem szabad elfelejteni: a kereszt
tartja fenn az egész
földet is! A kereszt tartja össze a családokat is.
Pedig mennyi családból
hiányzik Krisztus keresztje! A kereszt hiánya szüli
a jégmezővé dermedt, fagyos
családi életet.
Mi a tennivalónk? Kiáltsuk
világgá a IV. parancsolat
jelszavát: Csak a családok – mint a társadalom
alapsejtjei – erkölcsi
újjászületése mentheti meg a lejtőre
került (globalizálódó) társadalmunkat,
nemzetünket. Az anyagi javak hajszolása atomizálja a
közösségeket. Hiába hoznak
törvényeket, terítik (piros alapú)
óriásplakátokon anyagi előbbre jutásunkat,
ha a belső tartalom lufi módjára üres. Lelki
és erkölcsi újjászületésre
(változásra) van szükség. Családok
kellenek, apák, anyák, gyermekek, akik szép
csendben tartják magukat a tízparancsolathoz.
Családok, amelyek szentélyében
épül Isten országa. Családok, ahol Krisztus
törvényt jelent. Családok, ahol
gyermekek növekedését nem a plázák
és hitvány tévéműsorok világa
vezérli.
Családok kellenek, akik az erkölcsileg jéggé
fagyott világunkban magasra
tartják Krisztus keresztjét, akiket cselekedeteik miatt
Krisztus keresztje tart
majd magasan.
Tanuljunk
és
tanítsunk tekintélytisztelet, mert ennek
hiányában a felnövekvő nemzedék tönkre
teszi önmagát és apái
örökségét egyaránt. Csak a szülői
tiszteletben és
istenfélelemben nevelt gyermekeken épülhet egy
új világ és boldogabb emberi
jövő.
(egy olvasó)
-Köszönjük a
testvérék pozitív
hozzáállását a Katolikus
iskoláknak meghirdetett gyűjtés esetéhen is.
Eredményként 297 000 Ft-tal tudtuk
segíteni az ügyet.
-A nagyböjti lelkigyakorlat április 2,3,4 (vasárnap,
hétfő,
kedd) este 7 órakor kezdődnek templomunkban. Ez idő alatt
gyónási lehetőség is
lesz.
-A tavaszi szentségimádási napunk
Húsvétvasárnapra esik. A
tizedek 12 órától (Nagymisét követően)
este 7-ig tehetnek eleget az eleinktől
vállalt nemes feladatnak.
-Április l-től az esti szentmisék kezdési
időpontja 7 óra.
-Önszervező módon, egyeztetett keretek között
lehetőség
nyílik arra, hogy májusban a Kálvária
Kápolnánál is lesznek litániák. Az
ima
erejében bízva így is segíthetjük
nemzetünk felemelkedését.
-Hirdetjük továbbá, hogy a visszavonásig
minden vasárnap
16-17 óra között a csendes
Szentségimádást a Szent Erzsébet Katolikus
Általános
Iskola jövőjéért ajánljuk fel.
Emjé
Szentségimádások
beosztásai
Keddenként 19 órától
Április
4 Kalász csoport
11 Rózsafüzértársulat
18 Karitasz csoport
25 Csendes félóra
Vasárnapokon 16-19 óra között
Április
2 Ferenc imacsoport
9 Pió imacsoport
16 Szentségimádási nap
23 János Pál imacsoport
30 Teréz anya imacsoport
Imaórák: Minden hónap
13-án az esti mise előtt 6-órától
Fatimai Szűzanya tiszteletére. Minden kedden este 7
órakor imaóra
nemzetünk lelki megújulásáért. Minden
hónap első vasárnap
15-16 Rózsafüzér Királynője
tiszteletére.
Kereszteltek:
Raffael Máté (Raffael János Csaba-Bogdán
Erika)
Halottaink:
Gyurkovics Sándor
Nagy Ferenc
Budai Károly
Varga János
A múlt havi számunkban beszámoltunk a sérült gyermekekkel való foglalkozásokról, most pedig szeretnénk közzé tenni egy idős nénivel készített beszélgetést a Támogató Szolgálat másik fontos tevékenységi köréről, a házi segítség nyújtásról, betegápolásról.
Szabó Gergelyné, Mariska nénit kértük meg, mondjon nekünk pár szót, mit jelent számára ez a segítségnyújtási forma, -Olvastam a szolgálatról a Vadkerti Harangokban és kezembe került a Szolgálat szórólapja is, így tudtam meg, hogy van lehetőség segítséget kérni .Mivel nem tudok kimozdulni a lakásomból, nagyon jól jött nekem ez a lehetőség .Hetente egyszer bevásárolnak a Támogató Szolgálat dolgozói, bekészítik a tüzelőt, ha kell elsöprik a havat, de bármilyen házkörüli munkában szívesen segítenek. .Mindig kedvesek, még egy kis beszélgetésre is van idejük, ami bizony nagyon jól esik, hiszen teljesen egyedül élek .Már alig várom a jó időt, mert megbeszéltem a Szolgálat gépkocsivezetőjével, kivisz engem a temetőbe, kicsit rendbe szedhetem kedves halottaim sírját. Ha kell kiváltják a gyógyszeremet, de hallottam azt is, misére szállítják azokat, akik gyalog már nem tudnának elmenni. Vizsgálatra, kezelésre is elvisznek, ha kell még Budapestre is! Biztatok minden hozzám hasonlóan idős, nehezen mozgó társamat, keressék fel bátran a Kolping Szövetség Támogató Szolgálatának munkatársait, majd meglátják, milyen szívesen és szeretettel segítenek.
Tisztelettel: özv. Szabó Gergelyné
Köszönjük Mariska
néninek a biztató szavakat, most
emlékeztetőül ismét leírjuk a
Szolgálat
telefonszámait:
340-228 és
06-20-923-6060
„Szné”
2006.február 18-án, Máriabesnyőn, rendezte egyházmegyénk az egyházközségi elnökök ez évi első találkozóját, ahol Beer Miklós megyéspüspökünk és Udvardy György püspök atya vezetésével hallgathatunk előadásokat, majd beszélgethettünk egyházunk jövőjét szolgáló, a mában megvalósítandó feladatokról. Gondolat ébresztőül címszavakban megosztjuk a kedves olvasóikkal az ott elhangzott témaköröket, hogy ne a múlt felé elmerengve éljük életünk, hanem emelt fővel, a kapott kereszteket elviselve, a jövőre irányítsuk figyelmünket az alábbiak szerint:
A plébániák nem lehetnek egy
személyesek. Oda életet kell
vinni.
A plébánia nem csak a papok lakhelye, hanem a
közösségi élet
központja is.
Fontos a nyitottság, a templomon kívüli kapcsolat
építés.
Pontosan meg kell határozni az arányokat a lelki
és fizikai
(anyagi) dolgok között.
Nem a templom tatarozása a legfontosabb feladat. Mit ér
ha
dísz világítás aranyozza be az
épületet kívülről, ha az
Istenházának
csak ritkán van látogatója (
vasárnapi kereszténység).
A képviselő testület 1993.tól
tanácsadó testület, aki az
Egyház szemléletének
megvalósításában segíti a
plébánost.
Kiemelt szerepe van az egyének és
közösségek
együttműködésére, egymást erősítő
szerepére.
Munkálkodni kell a plébániák közti
együttműködésen (Templom
búcsúk látogatása, Családi nap, 10
falu egy asztal, ökumené, stb.).
Feladat megosztás és
plébániai önállóság.
Ehhez kaphatunk további támpontokat az
egyházmegyénk által
most meghirdetett programokon is, amelyek a következő időpontban
kerülnek
megrendezésre:
2006. április 29.
Vác Egyházközségek
találkozója ( Elnök + 2
.- 3 fő)
2006 szeptember 09. Dabasgyón
Ifjúsági találkozó
2006.október 8-9
Szentkút
Egyházmegyei zarándoklat
( Szécsényből gyalog is lehet)
„zéel”
A Nemzetközi Kolping Focitorna 2006.04.29-én 8 órától kerül megrendezésre a balassagyarmati sportcsarnokban. Szurkoljunk fiataljainknak, hogy megtartsák a tavaly megszerzett első helyüket.
Április 29 és május 1 között hosszú hétvégével egybekötött társadalmi munkát szervezünk az erdei Kolping háznál. Az épület körüli tavaszi feladatok mellett, faluháznak tett játszótér ígéretünk előkészítésével is itt foglalkozunk.
A csíksomlyói búcsú időpontja 2006.05.31 és 06.06. Utazási lehetőségekről információ beszerezhető Beke Lászlótól és Szabó Jánostól a szerda esti hittanok és a nagymisét követő aktuális dolgok megbeszélése alkalmával.
-Hallotta
szomszéd? A Jenő bácsit megharapta egy kutya.
-Szegény! És mi baja lett?
-Neki semmi, de a kutyát azóta is kezeli az
állatorvos
alkoholmérgezéssel.
A gyöngyösi
vasútállomáson egy diák megkérdi a
vasutast:
-Tessék mondani, mikor megy legközelebb Miskolcra vonat?
-A gyors 5 perc múlva, míg a személy
másfél óra múlva. Ennek
ellenére én a személyt javaslom.
-Miért?
-Mert az itt is megáll.
-Mondja Kovács
kolléga, maga mit szokott csinálni, ha nem
tud elaludni?
-Számolok háromig, azután már alszom is.
-Tényleg? Háromig?
-Háromig, de előfordul, hogy fél négyig is.
Miért rakja a
rendőr hűtőbe a szőnyeget?
Azért, hogy kirázza a hideg.
Orvosok műtét
közben:
-Meddig operálunk még?
-Szegény betegből alig marad valami…
-Operálunk? Nem boncolunk?