Ehhez az embernek rá kell szánnia magát arra, hogy bármilyen sürgető feladata legyen is a hétköznapokban, három napra – csütörtök déltől vasárnap délig- félre tudjon tenni mindent. Ha rohanó életben így meg tudunk állni egy időre és hagyjuk a csend, a 3 napos szilencium megteremtse bennünk is a belső csendet, sokkal befogadóbbá tudunk válni húsvét titkára.

 Ebből sejthetünk meg  valamit például a csütörtök éjszakai virrasztáson, amikor egy ember csak egy-egy órát  tölt csendes szentségimádásban a Getszemáni -kertben imádkozó Krisztus mellett, de az apostolokhoz hasonlóan ezalatt az egyetlen óra alatt is le-leragad a szeme. Talán a nagycsütörtöki szentmise záróénekének szavai segíthetnek mégis a virrasztásban kitartani: „ Szomorú a lelkem mindhalálig, maradjatok itt és virrasszatok vélem!”

  A megváltás már közel 2000 éve megtörtént és így nagypéntek gyászában is ott van már a remény, mégis átélhetjük azt a várakozást is amellyel az apostolok szemlélhették a megváltás emberileg érthetetlen megvalósulását. Nagypéntek csendje és fájdalma után a teljes szombati nap szomorú, de reményteli várakozása után különös erővel hat nagyszombat vigíliája, amely valóban a kitörő öröm forrása.

  Most, a virágvasárnaptól hátra lévő időben gondoljuk át Jézus életének főbb mozzanatait. A megszületett Megváltó befogadásához ugye meleg családi légkörbe zárkózunk és szeretetteinkkel közösen vesszük körül a jászlat, együtt értjük meg a Szent Család örömét, és gyermekeink ragyogó  arcán látjuk meg legtisztábban a Kisdedet. A Megfeszítettel és a Feltámadottal való találkozáshoz viszont ki kell lépnünk világunkból, el kell hagyni” földünket”, vándorrá és keresővé kell lennünk. Hiszen a megszokottakban ( árral úszás során) az ember nem érti a földi gondolkodásmódunkkal szembeszegülő jézusi búcsúbeszédet, a lábmosást, nem tud leborulni a kereszt előtt, meditálni a sírnál, majd a Feltámadottat a szeretett tanítványként felismerni, akár egy felebarátban rejtőző Isten arcban is. Ehhez nyerjünk kegyelmet a közelgő szent három napon.

„ F.A. nyomán 2005. március”
Vissza az újság tetejére

Keresztúti napló

Vissza az újság tetejére

A mi szavazatunktól függ?

 Tudom, többen kritizálják majd újságunkat e felhívás végett. Ennek ellenére sokat tűnődve a Gyulai Endre Szeged-Csanád –i megyés püspök februárban közzé tett, Választások elé körlevelén és a most kezembe került a Püspöki Kar 4 éve a templomainkban is felolvasott fent című írás mondanivalóján. Az utóbbi írás a múltja és ma is aktuális volta végett segíthet a helyes döntésünk meghozatalában, ezért ajánlom megfontolásra az abban leírtakat. A körlevél így hangzott:

Kedves Testvérek!

 Hazánkban a választások közelednek. Ezért főpásztori kötelességünk, hogy híveinket és jóakaratú honfitársainkat ebben, a hazánk jövőjét meghatározó döntésükben segítsük. Tőlünk, a mi szavazatunktól függ, hogy az iskolákban kik és milyen szellemben nevelik gyermekeinket és unokáinkat, hogy a társadalom miként gondoskodik betegeinkről, csökken-e a munkanélküliség, sikerül-e megállítani a népesség fogyását, amitől hosszú távon a jövőnk függ, aminek első jeleit már láthattuk a mögöttünk hagyott évezred végén.

 Már a II. vatikáni zsinat is figyelmeztet: „…tudja meg tehát minden állampolgár, hogy a közjó érdekében joga és egyben kötelessége a szavazás szabad lehetőségével élni.” Aki tehát nem megy el szavazni. Nemcsak a maga sorsát rontja, de utóda jövőjét is veszélyezteti.

  El kell tehát mennünk a választások mindkét fordulójára és felelősséggel kell szavaznunk. A keresztény ember olyanokra szavaz, akik a keresztény értékrendet tiszteletben tartják és védik. Nem szabad csupán  az ígéretekben hinni (média függő dömping van abból), hanem eddigi tapasztalatainkra alapozva kell döntenünk

Arra szavazzunk tehát:

    Aki védi a teljes életet, a házasság és a család szentségét, biztosítja  a többgyermekes családok  megélhetését, a gyermekvállalás megbecsülését.

    Aki óvja fiataljainkat az önromboló, káros szenvedélyektől, segíti a fiatalokat az első lakáshoz jutásban, biztosítja a tanulás és továbbtanulás lehetőségeit.

    Aki garantálja a hit- és erkölcsoktatás szabadságát.

    Aki biztosítja  az egyház szabad működését.

    Akinek programja meg is valósítható.

  Az egyházvezetése tiszteletben tartja minden hívő szabad döntését, ezért sem személy sem  párt nem kerül megnevezésre. A magyar választó rendszer ismeretében viszont arra hívják fel figyelmünket, hogy esélytelen jelöltekre ne vesztegessük el szavazatainkat. Az első választási fordulóban próbáljuk megtalálni azt az egyéni képviselőt, akit leginkább alkalmasnak tartunk, akinek esélye van a bejutásra is. Ugyanígy döntsük el már az első fordulóban melyik párt listájára adjuk voksunkat. Ha ugyanis az általam választott párt nem éri el az 5%-ot, nem jut be a parlamentbe, szavazatunkat pedig más párt fogja megkapni. Ezzel olyan pártot is előnyhöz juttatunk, amely akaratunkkal ellenkező nézeteket képvisel.

  A második fordulóra is van teendőnk. Az állva maradt jelöltek közül azt kell támogatni, aki értékeinket  elfogadja, vagy legjobban képviseli.

  Addig is közösen imádkozzunk, hogy a választásokon a Szentlélek megvilágosító kegyelme segítsen mindnyájunkat és a felelős döntésünk valóban (a változást váró) hazánk javát szolgálja.

MKPK 2002.03.havi levele alapján

Lelkigyakorlat

Mottó:  Nem mondhatod őszintén Jézusnak,
             Szeretlek Uram,
             Ha van ember, akit kizársz szeretetedből!

Hagyományosan az idén is Nagyböjt első szombatján került sor a Kolping Erdei házban az Északi Körzet lelkigyakorlatára. Vendégünk volt Farkas István /Lupusz/ piarista pap-testvér, aki 5 év után tért vissza. De eljöttek Kolpingos testvérek Csepelről, Tóalmásról, Dunavarsányból, Budaörsről.

Lelkigyakorlatunk 3 nagy téma köré rendeződött gondolatokból állt, amit az eseményre hivatkozva, a későbbiek során, témakörönként is közzé teszünk.

1. Szánalmas öröm, örökké boldogító fájdalom
2. Élő imádság
3. Nehéz emberek az életemben /konfliktuskezelés/

Az atya, aki sok-sok éve tanít középiskolásokat egyházi gimnáziumokban lebilincselő, közérthető stílusban egyházi és világi példákkal világította meg számunkra az adott témát. Sokszor tanúnak megidézve plébánosunkat, Imre atyát, igaza biztosítására. Nagy kihívás volt számunkra az előadások szüneteiben elrendelt elcsendesülés. Csönd melyben lehetőség nyílt a halottak átgondolására, belső gondjaink újra gondolására. Más-más érveket adott a napi gondjaink kezelésére a sok-sok tanmese, anekdota, a Tiszán való felfelé evezés, az autópályán szemben való autózáson át ördögnek tetsző imáig.

De ezek a részletek, emléktöredék csak az egész nap az egész előadás a csöndekkel együtt érthető meg illetve adhatnánk át.

Azt a napot akkor és ott meg kellett élni együtt a résztvevő és ismeretlen keresztény testvérekkel, az erdő csendjében kiszakadva egy kicsit a mindennapok zaklatottságából.

Bár nehéz volt és nem mindig sikerült beszélgetéseink nem az önsajnálatról, a gondokról szóltak, hanem Isten eljövendő országáról. Fontos része volt az a lelki megnyugvás /megtisztulás/ melyet a szentgyónás adott számunkra.

A készület a záró szentmisére, találkozás az Úrral, közös és egyéni gondolatok, könyörgések, hálaadások.

A máskor ólomlábon járó idő most gyorsan elszaladt és elérkezett a búcsú ideje. Egy tartalmas nap után megköszönve Farkas atyának a lelki vezetést, csillogó szemmel kimondatlanul mindnyájan tudjuk, hogy, ha lehet akkor, jövőre Veled ugyan itt találkozunk. Útra való gondolatként addig is átgondolásra ajánlom az alábbi sorokat:

   Jobb az Úr házának küszöbén várakozni, mint a tömegekkel haladva a bűnösök sátrában tanyát veri!

Érsekvadkert, 2006.03.05 zl.

Az imádságról

Az ima olyan, mint egy élő virág, kezdte a mondandóját Farkas István piarista atya az erdei háznál. Ugye ti sem kóróval, vagy művirággal kedveskedtek szeretteiteknek, hanem a legfrissebbet keresitek abból. Az imánk akkor Istennek tetsző, ha abban benne vannak környezetünk emberei is. Azt kell abban Isten elé tárni életünkből, ami a legjobban nyomaszt.

A vázába tett virágot is gondozni kell ahhoz, hogy sokáig dísze legyen a lakásnak. Hasonlóan kell eljárni az imáink területén is. Az ima az Istennel való élő kapcsolat, amit akkor gondozunk megfele1ően, ha van kellő bűntudatunk, tudunk csöndben lenni, el tudjuk mondani Istennek, ami fáj. A jó ima nem önigazolásra törekszik. Nem magunk személye körül forog és nem farizeusi megnyilatkozással tarkított, mert az hervadt virág módjára csak az ördög számára örömszerző. Az ima hatalom, melynek a legfejlettebb haditechnika is csak jelenthet. Az imádság királyné, akinek szabad bejárása van a királyhoz, az Istenhez, így sok mindent elérhet számunkra ha az alázat hittel társul.

Az ima párbeszéd. Ebbő1 lehet arra is következtetni, hogy a sok, egy irányba haladó szó nem eredményez automatizmusszerű meghallgatást. Nem ima, csak szövegmondás, ha a másik félre nem figyelek. Nem hagyom szóhoz jutni az Istent. A módszerre figyelmeztet az emberi fej is, ahol két fél egy száj a dupla hallgatás és fele, de őszinte beszéd képe is egyben.

Sokfé1eképp lehet imádkozni. Mindenkinek meg kell találnia az egyensúlyt az egyéni (rám és az Istenre tartozó) és a közösségi, a saját szavakkal mondott és a kötött szövegű, az apró-cseprő dolgok és az örök távlatokat tartalmazó imák világában, hogy a végtelen vonzásának engedve itt tudjuk hagyni mindazt, ami véges. Ebben segít az elmélkedő ima, a meditáció is. Aki az elmélkedés gyakorlatához hűséges, az nem kárhozhat el, mondta Avillai szent Teréz. Az elmélkedéssel a szöveg és a tettek közti szakadék leszűkül. Ezért aki sohasem elmélkedik, könnyebben távolodik el a valóságtól.

Nincs időnk az elmélkedésre! De vajon keressük-e rá az alkalmat? A paraszt bácsi, amikor az igás állattal szántotta a földet, a természet adta nyugalomban átgondolta a világ dolgait. Elmélkedése lett bölcsességének alapja, gazdagodott igazság látásban. A ma embere, ha egy kicsit is csöndben lehetne sem teszi, mert azonnal bömböl az autó rádiója, vagy a sétáló magnó kerül a fülére, de a tv is előkelő helyet foglal el az elmélkedés idejének elvonásában. így jut oda, hogy már saját magával sem áll szóba, nem pedig az Istennel. S máris az ember embernek farkasa kapujába kerülünk. Fontoljuk meg az atya szavait. Használjuk fel a meghirdetett imaévet arra, hogy imaéletünket helyes útra terelve, aktív közreműködői legyünk nemzetünk felemelkedésének.

"Érsekvadkerti Krónikás"

Cserkészek közt

Az ifjú Indiana Jones cserkész volt bár cserkészegyenruhájában csak egy rövid, üldözéses jelenetben láthattuk. A történet megalkotója, Steven Spielberg és a régészprofesszort alakító Harrison Ford szintén cserkészkedtek fiatalkorukban. Neil Amstrong, az első ember a Holdon ugyancsak, az őt követő 11 űrhajósból 10 szintén. A C vitamint felfedező Szentgyörgyi Albert, a mostanában "Az angol beteg" főhőseként ismertté váló Almásy László, a magyar rendszerváltás első miniszterelnöke, a svéd király... és folytathatnánk még hosszan a sort.

A bélyeggyűjtők is jól tudják:

a cserkészet szerte a világon jelen van. Hat országa van csupán a Földnek, ahol nincs, nem lehet, mert a fennálló politikai rendszer nem engedélyezi. Tagjai is szép számmal vannak: a világ lakosságának fél százaléka cserkész; Angliában például a felnőtt lakosság egynegyede volt tagja. A cserkészet a világ legnagyobb ifjúsági mozgalma. A cserkészet ennek megfelelően nagyon sokszínű. A cserkészet lényege: eszméi, elvei minden ország cserkész-szövetségeiben ugyanazok, de ahogyan különbözők az emberek, a hagyományok, a fennálló viszonyok az egyes országokban, ugyanúgy a cserkészet megjelenési formája is sokféle lehet. Törvényeik szövege se mindenütt egyforma, sőt nem is mindig pont tíz van belőlük, de a mondandójuk lényegében megegyezik.

Közös értékek

Más-más országok cserkészei ránézésre sokban különböznek egymástól. A cserkészek bőrszíne sokféle, ahogy az emberiségé is az. A hangzavar, amit elő tudnak idézni, az viszont mindenütt egyforma, hiszen a jókedvük is az. A görög cserkészek sötétkék színű inget viselnek, a mexikóiak sombrerót tesznek a fejükre, s a Fiji-szigeteki cserkészfiúk szabályos viselete a cikkcakkos szélű sötétzöld szoknya. És akkor még nem szóltam a nyakkendők sokszínűségéről (sok országban csapatonként különbözőek) és a nyakkendőgyűrűk változatosságáról. A sokféleség azonban valójában hasonlóságot takar a megjelenésben is. A nemzeti sajátságok szerint alakított viselet mindenütt cserkészegyenruha, mindenütt hordják a cserkésznyakkendőt, és a cserkésztisztelgés is mindenütt egyforma. A cserkészjelvény is egyaránt a liliom valamilyen formája: a magyar cserkészjelvényen a korona látható, a thaiföldin tigrisfej, az amerikain sas, az izraeli liliom pedig a hatágú Dávidcsillagon van rajta.

Egyes országokban a mi kiscserkészeinknél fiatalabb korban is lehet csatlakozni a cserkészethez: a legtöbb országban hódcserkésznek nevezik őket, a kiscserkészeket pedig farkaskölyöknek. A legkisebbeket néhol szöcskének hívják, Ausztráliában meg kiskengurunak. Az, hogy ki milyen valláshoz vagy felekezethez tartozik, nem lényeges, a fontos a saját hitbeli meggyőződés és az annak megfelelő élet. Míg sokfelé a világon a különböző hit alapján irtják egymást az emberek, a világcserkészetben és a világtalálkozókon szépen megfér egymás mellett a mohamedán, zsidó, keresztény, buddhista és a többi vallás. A cserkészetben ugyanígy nem számítanak más különbségek sem. Amikor Dél-Afrikában még faji megkülönböztetés sújtotta a feketéket, a cserkészetben a fehér és fekete fiúk együtt vettek részt; s míg a világpolitikában az arab és a zsidó országok közt közismert a feszültség, a legutóbbi világjamboreen az arab cserkészek találkozójukon a teljes izraeli csapatot vendégül látták.

 Ahogy BiPi eredeti cserkésztörvénye kimondta: a cserkész minden cserkésznek testvére...

Forrás: www.cserkesz.hu

Könyvismertető

(Gondolatok a „Mit visz a jövő?” c. januári cikkhez)

A közelmúltban kezembe került egy 1929-ben kiadott könyv, melyben Tóth Tihamér atya a tízparancsolatot magyarázza. Ebből közölnék egy részletet, mely mintha most szólna hozzánk. Gondolkodjunk el a sorok tartalmán, és próbáljunk belőle minél többet gyakorlattá is tenni.

Kedves Testvéreim! Nem szeretnék olyan emberek közé tartozni, akik folyton a régi idők felé sóhajtoznak, mintha az akkori emberek ,nem ugyanúgy mint mi, gyarló teremtmények lettek volna. Pedig minden kornak meg volt a maga baja és mindig volt sok bűn és bűnös is. De a mai fiatalság eldurvulásáról annyian panaszkodnak, hogy végre el kell hinnünk a szomorú tényt: ily lelki elárvultságban talán még soha sem nőtt fel a fiatal nemzedék, mint ma. Pedig ennyi iskola soha sem volt, soha sem tanultak ennyit a gyerekek és soha sem jelent meg ennyi pedagógiával foglalkozó irodalom, mint napjainkban. Mindenünk megvan a nevelésben, csak egy dolog hiányzik, amit semmi sem képes pótolni. Nagyon hiányzik a vallásos keresztény családi nevelés.

Mert boldog az a gyermek, ha annak vallásos szülei vannak, még ha a kor átlagánál szegényebben is élnek. Boldogtalanok viszont azok, ahol a jólét ellenére Istentől és egymástól elhidegült szülők mellett nőnek fel.

1929-ben egy olasz léghajó elhaladva az Északi sarok felett, földünk legészakibb pontjára ledobta a pápa által küldött kétméteres ébenfa keresztet. Megváltásunk jele azóta ott áll. Az egész föld tarja a keresztet azóta, ám azt sem szabad elfelejteni: a kereszt tartja fenn az egész földet is! A kereszt tartja össze a családokat is. Pedig mennyi családból hiányzik Krisztus keresztje! A kereszt hiánya szüli a jégmezővé dermedt, fagyos családi életet.

Mi a tennivalónk? Kiáltsuk világgá a IV. parancsolat jelszavát: Csak a családok – mint a társadalom alapsejtjei – erkölcsi újjászületése mentheti meg a lejtőre került (globalizálódó) társadalmunkat, nemzetünket. Az anyagi javak hajszolása atomizálja a közösségeket. Hiába hoznak törvényeket, terítik (piros alapú) óriásplakátokon anyagi előbbre jutásunkat, ha a belső tartalom lufi módjára üres. Lelki és erkölcsi újjászületésre (változásra) van szükség. Családok kellenek, apák, anyák, gyermekek, akik szép csendben tartják magukat a tízparancsolathoz. Családok, amelyek szentélyében épül Isten országa. Családok, ahol Krisztus törvényt jelent. Családok, ahol gyermekek növekedését nem a plázák és hitvány tévéműsorok világa vezérli. Családok kellenek, akik az erkölcsileg jéggé fagyott világunkban magasra tartják Krisztus keresztjét, akiket cselekedeteik miatt Krisztus keresztje tart majd magasan.

Tanuljunk és tanítsunk tekintélytisztelet, mert ennek hiányában a felnövekvő nemzedék tönkre teszi önmagát és apái örökségét egyaránt. Csak a szülői tiszteletben és istenfélelemben nevelt gyermekeken épülhet egy új világ és boldogabb emberi jövő.
(egy olvasó)

-Köszönjük a testvérék pozitív hozzáállását a Katolikus iskoláknak meghirdetett gyűjtés esetéhen is. Eredményként 297 000 Ft-tal tudtuk segíteni az ügyet.
-A nagyböjti lelkigyakorlat április 2,3,4 (vasárnap, hétfő, kedd) este 7 órakor kezdődnek templomunkban. Ez idő alatt gyónási lehetőség is lesz.
-A tavaszi szentségimádási napunk Húsvétvasárnapra esik. A tizedek 12 órától (Nagymisét követően) este 7-ig tehetnek eleget az eleinktől vállalt nemes feladatnak.
-Április l-től az esti szentmisék kezdési időpontja 7 óra.
-Önszervező módon, egyeztetett keretek között lehetőség nyílik arra, hogy májusban a Kálvária Kápolnánál is lesznek litániák. Az ima erejében bízva így is segíthetjük nemzetünk felemelkedését.
-Hirdetjük továbbá, hogy a visszavonásig minden vasárnap 16-17 óra között a csendes Szentségimádást a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola jövőjéért ajánljuk fel.
Emjé

Szentségimádások beosztásai
Keddenként 19 órától

Április
4 Kalász csoport
11 Rózsafüzértársulat
18 Karitasz csoport
25 Csendes félóra
Vasárnapokon 16-19 óra között

Április
2 Ferenc imacsoport
9 Pió imacsoport
16 Szentségimádási nap
23 János Pál imacsoport
30 Teréz anya imacsoport

Imaórák: Minden hónap 13-án az esti mise előtt 6-órától Fatimai Szűzanya tiszteletére. Minden kedden este 7 órakor imaóra
nemzetünk lelki megújulásáért. Minden hónap első vasárnap 15-16 Rózsafüzér Királynője tiszteletére.

Kereszteltek:
Raffael Máté (Raffael János Csaba-Bogdán Erika)

Halottaink:
Gyurkovics Sándor
Nagy Ferenc
Budai Károly
Varga János

                                                                                                                         Vissza az újság tetejére

A Támogató Szolgálat másik arca

A múlt havi számunkban beszámoltunk a sérült gyermekekkel való foglalkozásokról, most pedig szeretnénk közzé tenni egy idős nénivel készített beszélgetést a Támogató Szolgálat másik fontos tevékenységi köréről, a házi segítség nyújtásról, betegápolásról.

Szabó Gergelyné, Mariska nénit kértük meg, mondjon nekünk pár szót, mit jelent számára ez a segítségnyújtási forma, -Olvastam a szolgálatról a Vadkerti Harangokban és kezembe került a Szolgálat szórólapja is, így tudtam meg, hogy van lehetőség segítséget kérni .Mivel nem tudok kimozdulni a lakásomból, nagyon jól jött nekem ez a lehetőség .Hetente egyszer bevásárolnak a Támogató Szolgálat dolgozói, bekészítik a tüzelőt, ha kell elsöprik a havat, de bármilyen házkörüli munkában szívesen segítenek. .Mindig kedvesek, még egy kis beszélgetésre is van idejük, ami bizony nagyon jól esik, hiszen teljesen egyedül élek .Már alig várom a jó időt, mert megbeszéltem a Szolgálat gépkocsivezetőjével, kivisz engem a temetőbe, kicsit rendbe szedhetem kedves halottaim sírját. Ha kell kiváltják a gyógyszeremet, de hallottam azt is, misére szállítják azokat, akik gyalog már nem tudnának elmenni. Vizsgálatra, kezelésre is elvisznek, ha kell még Budapestre is! Biztatok minden hozzám hasonlóan idős, nehezen mozgó társamat, keressék  fel bátran a Kolping  Szövetség Támogató Szolgálatának munkatársait, majd meglátják, milyen szívesen és szeretettel segítenek.

Tisztelettel: özv. Szabó Gergelyné

Köszönjük Mariska néninek a biztató szavakat, most emlékeztetőül ismét leírjuk a Szolgálat telefonszámait:
340-228 és 06-20-923-6060         „Szné”

Vissza az újság tetejére

Szeretni és szolgálni

(Gondolatok egy elnöki találkozóról)

  2006.február 18-án, Máriabesnyőn, rendezte egyházmegyénk az egyházközségi elnökök ez évi első találkozóját, ahol Beer Miklós megyéspüspökünk és Udvardy György püspök atya vezetésével hallgathatunk előadásokat, majd beszélgethettünk  egyházunk jövőjét szolgáló, a mában megvalósítandó feladatokról. Gondolat ébresztőül  címszavakban megosztjuk a kedves olvasóikkal az ott elhangzott témaköröket, hogy ne  a múlt felé elmerengve éljük életünk, hanem emelt fővel, a kapott kereszteket elviselve,  a jövőre irányítsuk figyelmünket az alábbiak szerint:

A plébániák nem lehetnek egy személyesek. Oda életet kell vinni.
A plébánia nem csak a papok lakhelye, hanem a közösségi élet központja is.
Fontos a nyitottság, a templomon kívüli kapcsolat építés.
Pontosan meg kell határozni az arányokat a lelki és fizikai (anyagi) dolgok között.
Nem a templom tatarozása a legfontosabb feladat. Mit ér ha dísz világítás aranyozza be az épületet kívülről, ha az Istenházának  csak ritkán van látogatója ( vasárnapi kereszténység).
A képviselő testület 1993.tól tanácsadó testület, aki az Egyház szemléletének megvalósításában segíti a plébánost.
Kiemelt szerepe van az egyének és közösségek együttműködésére, egymást erősítő szerepére.
Munkálkodni kell a plébániák közti együttműködésen (Templom búcsúk látogatása, Családi nap, 10 falu egy asztal, ökumené, stb.).

Feladat megosztás és plébániai önállóság.
Ehhez kaphatunk további támpontokat az egyházmegyénk által most meghirdetett programokon is, amelyek a következő időpontban kerülnek megrendezésre:

2006. április 29.        Vác  Egyházközségek találkozója  ( Elnök + 2 .- 3 fő)
2006 szeptember 09. Dabasgyón     Ifjúsági találkozó
2006.október 8-9       Szentkút         Egyházmegyei zarándoklat ( Szécsényből gyalog is lehet)
                                                                                                                „zéel”

Vissza az újság tetejére

Kolping hírek

  A Nemzetközi Kolping Focitorna 2006.04.29-én 8 órától kerül megrendezésre a balassagyarmati sportcsarnokban. Szurkoljunk fiataljainknak, hogy megtartsák a tavaly megszerzett első helyüket.

  Április 29 és május 1 között hosszú hétvégével egybekötött társadalmi munkát szervezünk az erdei Kolping háznál. Az épület körüli tavaszi feladatok mellett, faluháznak tett játszótér ígéretünk előkészítésével is itt foglalkozunk.

  A csíksomlyói búcsú időpontja 2006.05.31 és 06.06. Utazási lehetőségekről információ beszerezhető Beke Lászlótól és Szabó Jánostól a szerda esti hittanok és a nagymisét követő aktuális dolgok megbeszélése alkalmával.