Vadkerti harangok
2021. május
Szentháromság vasárnap
Szentmiseszándékok
A kenyérnek hódolunk
Eucharisztia
Születés és névnapi megemlékezés
Sík Sándor: Gyuri atyának
Útitársunk, a Szentlélek
Mennyire vagy elfoglalva a saját bajoddal?
Útravaló - Negyedik levél Istentől
Térdre  hullva
Félelem a jövőtől
A mennybemenetel misztériuma
Imádság
Felhívás
Híreink



Vissza az előző menüre

Szentháromság vasárnap

"Áldott legyen az Atyaisten és Isten Egyszülött Fia, valamint a Szentlélek, mert nagy irgalmasságot gyakorolt velünk."

Tuniszban a missziós atyák megkértek egy muzulmán egyetemi tanárt, hogy fordítsa le arab nyelvre az evangéliumból a tékozló fiúról szóló példabeszédet. Amikor elkészült vele, felolvasta a fordítást az atyák előtt. Meghatódottan csak ennyit mondott: "Nem gondoltam, hogy Isten ennyire gyengéd, irgalmas és kész a megbocsátásra."

Azok az ünnepek és időszakok, amelyeket az egyházi év folyamán eddig ünnepeltünk, üdvösségünk történetével és elsősorban Jézus Krisztus életével álltak összefüggésben. Így karácsonytól pünkösdig az Úrnak egész életét végig jártuk liturgikus ünneplésünkben.



Most, Szentháromság vasárnapjától egészen más jellegű ünnepek következnek. Ezek a hitnek az ünnepei, amennyiben egy-egy hittitok alkotja tárgyukat (Úrnapja-Eukarisztia). Ezt az ünnepsort a Szentháromság ünnepe nyitja meg, amelynek tárgya a hit legnagyobb, fölfoghatatlan és legmagasztosabb titka.

Szentháromság vasárnapja szentmiséjének kezdőéneke a Szentháromság titkába vezet be minket, annak is a lényegébe, amely a szeretet. A szeretet világítja meg a szentháromságos misztériumot, mivel Isten szeretet. Az isteni szeretet az ember felé fordulva az irgalom vonását ölti magára. „Irgalmas és könyörülő az Isten, hosszan tűrő, gazdag kegyelemben és hűségben” – halljuk az első olvasmányban.

Az ünnep tárgya a következő hitigazság: Egy Isten van, aki három személyű. Isten az Atya, Isten a Fiú és Isten a Szentlélek. Még sincs három Isten, hanem csak egy örök, végtelen, felfoghatatlan Isten.

Miért ünnepeljük éppen most ezt az ünnepet? Mert betetőzése az eddigieknek. A megváltás művében mind a három személy közreműködött és segített. Az Atya, Fiát küldte a földre. „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta nekünk, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen.” Az Úr menybemenetele után a Szentlélek lett a tanítónk, vezetőnk, útmutatónk és vigasztalónk. Amiként hálaadásul szívesen énekeljük a Te Deumot, úgy most a mai Szentháromság ünnep ilyen Te Deum az Egyház nagy ünnepei után: összefoglalása a karácsonynak, vízkeresztnek, húsvétnak, mennybemenetelnek és pünkösdnek.

Szívleljük meg, amit Szent II. János Pál pápa mondott Altöttingben 1980-ban: „Kérlek titeket, minden erővel munkáljatok hitetek megerősödésén, hogy elmélyüljön ismeretünk Istenről, főleg a Szentháromságról. Különben a szent titok puszta mítosszá válik, amely üdvösségünk történetének összeomlását jelentené”.

Kérjük Istentől a kegyelmet, hogy megerősödjünk hitünkben és a Szentháromság Egy Isten szeretetében!

(Kovács József atya, fotó: Barák B.)

 

Vissza az újság tetejére

A kenyérnek hódolunk


Krisztustestének és Vérének ünnepe nekünk, magyaroknak különösen is fontos, mivel ősszel Magyarországon, Budapesten tartják a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Ennek a mottója, fő gondolati iránya a Minden forrásom belőled fakad zsoltárvers (Zsolt 87,7). Most mi is hódolunk az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztus előtt, aki mennybemenetelekor megígérte tanítványainak, hogy „velük marad mindennap a világ végéig” (Mt 28,20). Ez a jelenlét valójában az Eucharisztiában valósul meg, melyet a szentségházban, a tabernákulumban őrzünk.

A szentmise alapítása az utolsó vacsorán történt, amikor Jézus kezébe vette a kenyeret és a borral töltött kelyhet, majd először kimondta, hogy „ez az én testem, ez az én vérem”. Az Egyház kétezer év óta mutatja be újra és újra, nap mint nap ugyanazokkal a szavakkal és gesztusokkal a szentmisét, amely Jézus Krisztus értünk való áldozatának szentsége.

A hívő életében különleges alkalom az első szentáldozás (nálunk, ebben az évben, e lapszám megjelenésekor történik), mely a lelki életnek is egy jelentős állomása, és az Istennel való kapcsolat rendszeres megnyilvánulása. Ennek szép példáját láthatjuk majd a Kongresszuson is.

A kenyér és a bor tulajdonképpen a mindennapi életünket jelenti, az alapvető táplálékra utal. Az étel és az ital természetes módon tartozik mindennapi életünkhöz. Jézus ezt a nagyon egyszerű, de mély jelentéssel is bíró táplálkozást használja fel mintegy önmaga odanyújtására a hívő embereknek.

Az Eucharisztia, vagyis az Oltáriszentség kétezer év óta alappillére az Egyháznak, mely nélkül nem lenne igazán teljes, nem lenne igazán Krisztus által elgondolt közösség. Az első keresztények az üldözések ellenére igyekeztek Krisztus Testét és Vérét magukhoz venni, és ki is mondták: „Nem élhetünk vasárnap nélkül!” – vagyis szentmise és Eucharisztia nélkül. Ez a forrás, amely lehetővé teszi számunkra nemcsak a puszta biológiai életet, hanem a természetfölötti életet is. Ezt egyedül Jézus adhatja meg, aki mindannyiunkat magához hív.

Egy nagyon változó és modern világban, ahol voltaképpen mindenünk megvan, a technikai eszközök kitöltik életünk minden percét, kevés idő marad a természetfölötti világgal való kapcsolatra. Nemcsak a nem hívőket, hanem a keresztényeket is fenyegeti a „felejtés kísértése”, mert az ember könnyen belesimul a világ által nyújtott kísértésekbe.

A hívő ember meghallja Pál apostol szólását, hogy „a mi igazi hazánk a mennyben van” (Fil 3,20). Földi és emberi feladatainkat sem tudnánk a maga teljes egészében elvégezni, ha nem adunk teret Istennek, a természetfölötti gondolkodásnak, azoknak az erkölcsi értékeknek, amelyek Jézus tanításából, az evangéliumból fakadnak.

Minden katolikus templom szentélyében ott van az Eucharisztia kincse. Egy apró lámpa, egy fény is jelzi, hogy a templom nem üres, valaki van benne. Ezért amikor belépünk egy római katolikus templomba, ott térdet hajtunk, és ezzel köszöntjük a köztünk lévő Urat, a második isteni Személyt. A keresztségben meghívást kaptunk a természetfölötti életre, és az Oltáriszentség ezt biztosítja számunkra.

Úrnapján, a szentmise végén, sok helyen körmenetet tartanak (Ha a vírushelyzet megengedi, Vadkerten is lesz!!!), amely a katolikusok örömét és ujjongását fejezi ki, hogy Krisztus velünk van az Oltáriszentségben. Soha nem volt könnyű a hit szerint élni, ám a szentáldozásban olyan forrásunk van, amely napról napra megerősít minket az elkötelezett keresztény életben. Amikor szentmisén veszünk részt, különösen figyeljünk arra, hogy Jézus maga jön el hozzánk, Ő kopogtat a szívünk ajtaján, s ha beengedjük személyes életünk részese lesz.


Legyen Úrnapja hitünk, reményünk és szeretetünk kifejeződése, s egyúttal hálaadás is Istennek, a mennyei Atyának, aki a Fiát küldte el, hogy megmutassa azt a hiteles emberi életet, amely igazán méltó az emberhez és kedves az Atyának is. Ennek a belső életnek a folyamatos táplálásához szükséges az Eucharisztia mint forrás, melyben elővételezzük az örök szeretetélet boldogságát is. A köztünk lévő Isten felé mély hódolattal, de a gyermeki szeretet módján tegyünk tanúságot arról, hogy Krisztus valóban velünk van az Oltáriszentségben, egészen a világ végéig.

(Kránitz atya cikke alapján, Fotó: Kristók J.)

Vissza az újság tetejére

Eucharistia

Fizikai valóságban

érzem: itt az Isten maga.

Jó-kegyelem, alászálltan...

Etet.... Eucharistia,

melyt az Úr a nagy vacsorán

kezéből ajándékozott...

S melyt vérével ott fenn, a fán,

érettünk is feláldozott...

 

Vette hát a kenyeret, bort

megáldotta, így szólva, ím:

„Vegyétek ezt ti mindenkor!"

Reám emlékezvén, mi kínt

hordtam törvén embertestem,

míg vérem folyt tiértetek...

Bárányaimként szeretlek,

ezért törlöm a vétkeket...

Tegyétek hát emlékemre

majd, ahányszor együtt lesztek !

Itt vagyok Benne örökre,

S ti világ végéig esztek,

miképp barbár törzs fiai

zord húsát zord isteneknek...

Egyesülvén azzal, ami.

Ti megkaptok, ha így tesztek...

 

Erősítlek, megtartalak...

Elárasztlak akár a Nap.

 

Vérem szentel. Testem megvéd.

Végy magadhoz! S hidd, e szentség

örömed és boldogságod,

melyben Istened megváltott...

 

(Babik Erzsébet, fotó: Kristók J.)

Születés és névnapi megemlékezés

Április 23-án az esti mise szándékok között a Hálából is szerepelt. Nem rászervezve a tömeges jelenlétre, azt más alkalomra tervezzük, szentmise végén köszöntöttük a születés- és névnapját ünneplő plébános atyánkat, Máthé Györgyöt.

Kedves Gyuri atya!


Az irgalmasság vasárnapi tanításában felhívta a figyelmünket arra, hogy mindannyian az elénk tornyosuló ellentétek között éljük az életünk. Ezek sorába tartozik a búcsúzás és a találkozás is. Múlt hetünk a búcsú jegyében zajlott, most viszont a kilenc hónapja kezdődött találkozásunknak örülünk. Örülünk, mert ma, e jeles napon, Gyuri atyánk a 70. születésnapját üli, melyet a holnapi névnapja követ.

Ebből az alkalomból, itt és most, az egyházközségünk közösségei és minden tagja nevében szeretettel köszöntöm, és kérem Isten áldását a további kegyelemközvetítő papi életére, e lélekben hálaadó szentmisét követően, az alábbi gondolatokkal.

Uram, ma lettem 70 éves.

Túl gyorsan múlnak el az évek

Még sokat szeretnék értetek tenni,

Az aranymisémen túl is, veletek ünnepelni!

Isten éltese Gyuri atyánkat!

Most pedig fogadja szeretetünk jeléül, az Ágoston által elszavalt Sík Sándor versét, valamint jelképes ajándékainkat! (Az igazi ajándék, hogy együtt és egymásért vagyunk.)

(Érsekvadkert, 2021.04.23. emjé, Fotó: Kristók J.)
Vissza az újság tetejére

Sík Sándor: Gyuri atyának

A második félszázad közepén

a múlt élő tükrébe visszanézel,

S mind, amit tettél, kézzel, szívvel, ésszel,

Rád mosolyog, mint tükörből a fény.

 

És feldobog szívedben az erény:

A hála és az alkotó alázat,

„A kegyelem, az érdem is Tenálad,

Én Jézusom, - rossz szolga voltam én.”

 

De szól az Úr és térdelő igédet

szárnyára ölti az örök ígéret:

„Hív szolgám voltál, béred megkapod,

 

Mert ki sokakat tanít igazságra,

A nem-múló örökkévalóságra,

Tündökölni fog, mint a csillagok!”



Vissza az újság tetejére

Útitársunk, a Szentlélek

Az evangélium teljes egészében nekünk szól, ám egyik-másik fejezet különösen. Jelesül ezek a Lk. 10,1-12 és 17-20 versek. „Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni szándékozott.” A roppant megtiszteltetést úgy vehetjük, hogy a föladat személy szerint nekünk, vagyis nekem és neked szól. A 72 egyrészt fontos szám, a vízözön utáni nemzedékek számára utal: tehát köztük lehetünk mi is. „Így szólt hozzájuk: Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába. Menjetek!” Igen békésen indul az útra bocsátó, hiszen a Mester elhozta a tudást, elvetette, a mag kihajtott; nekünk, tanítványoknak, csak be kell takarítanunk a Mester vetésének eredményét. Jámbor paraszti munka… Hanem az Úr szava hirtelen kiélesedik: „Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.”

Kereszténynek lenni mindenkor veszélyes. Veszélyes volt az úgynevezett „keresztény” világban is. Gondoljunk például a Szent Ferenc és kora felsőpapsága közti viszályokra, vagy éppen Jeanne d’Arc boszorkányként való megégettetésére. Ne feledjük a fölvilágosodás óta egyre durvább keresztényüldözéseket, amelyek silány gúnyolódásokkal kezdődtek (napjainkban a magyar médiában és a szakrális tárgyak rongálásában ismét megjelennek), majd a világtörténelem legnagyobb, s máig folyamatos vérengzésével folytatódtak. Fegyverkezzünk mi is? Ragadjunk kardot, puskát? Jézus másként gondolja: „Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut.” Tehát fegyver és külső erők nélkül vágjunk bele: se pénz, se tartalék, sőt, legyünk mezítlábasok, vagyis teljesen eszköztelenek. „Az úton senkit se köszöntsetek.” Vagyis ne legyünk cselesen behízelgők sem. „Ha betértek egy házba, először is ezt mondjátok: Békesség e háznak!” A legősibb közel-keleti köszöntés ez. Zsidóul: sálom aléchem „béke veletek”. Arabul ugyanez, némileg más kiejtéssel: Assalamu eleikum wa rahmatullah wa barakatuh – Allah, az Isten békéje, kegyelme és áldása legyen veled. „Szálem alejkum”-nak szokás mondani magyarosan.

Ez a köszönés segít megérteni a következőt: „Ha békesség fia lakik ott, akkor rászáll a ti békességtek, ha nem, visszaszáll rátok.” Ki a békesség fia? - kezdjük azzal, hogy ki a béke? A béke Isten. Nélküle azért nincsen béke sehol, csak verseny, viszály és háború (legyen az fizikai vagy szellemi). Ez az istentelen társadalmak a létmódja, nevezkedjenek szocialistának, liberálisnak vagy nemzetinek, és imádják a Mindenható helyett a pénzt, a tudományukat vagy saját népüket, azaz önmagukat. Isten nem viszálykodik senkivel, hiszen az egész világ, a Lét teljessége az övé. Egyedül az Antikrisztus képes megtámadni Őt. Mégpedig általunk: a mi eszünkkel és kezünkkel, ha a Gonosz oldalára állunk. Ha kilépünk Isten családjából, és megtagadjuk, hogy az Ő Lelke, a békesség fiai, az Ő országa polgárai volnánk. „Maradjatok ugyanabban a házban, és egyétek és igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra. Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak.” Az ősi vendégszeretet előírta a vándorok befogadását. Jézus megtiltja a válogatást. Sőt parancsot ad: „Gyógyítsátok meg ott a betegeket és hirdessétek: Elérkezett hozzátok az Isten országa!”

„De ha betértek valamelyik városba, és nem látnak titeket szívesen, menjetek ki az utcára, és mondjátok: Még a port is lerázzuk, ami a városotokban a lábunkra tapadt, de tudjátok meg: Elérkezett hozzátok az Isten országa.” Ennek értelme Máté 12,28 versében világlik ki: …ha én Isten Lelkével űzök ördögöt, akkor elérkezett hozzátok Isten országa.” Isten országa a Lélekben jön el, elutasítani annyi, mint elvetni a Szentlelket, s vele az egészséget, a békét, az életet!

„Bizony mondom nektek: Szodomának könnyebb sorsa lesz azon a napon, mint ennek a városnak.” A 72 tanítvány nagy örömmel tért vissza. „Uram - mondták -, a Te nevedre még a gonosz lelkek is engedelmeskedtek nekünk.” Ő így válaszolt: „Láttam a Sátánt: mint a villám, úgy bukott le az égből. Hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, hogy minden ellenséges erőn úrrá legyetek: Semmi sem fog ártani nektek. Mindazonáltal ne annak örüljetek, hogy a gonosz lelkek engedelmeskedtek nektek. Inkább annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyben.”

(Czakó Gábor, KÉ)

Vissza az újság tetejére

Mennyire vagy elfogadva a saját bajoddal?

„Ha nem Atyám tetteit viszem végbe, ne higgyetek nekem. De ha azokat viszem végbe, akkor ha nekem nem hisztek, higgyetek a tetteknek, hogy végre lássátok és értsétek: az Atya bennem van s én az Atyában vagyok.” (Jer 20, 37-38)

„Az Atya bennem van, s én az Atyában vagyok” - erről a szőlőtő és szőlővessző példabeszéd jut az eszembe. Ha nem vagyok Istenben, akkor nem hoz az életem bő termést. Néha el vagyok foglalva a saját bajaimmal. Az is lehet, hogy néha jól esik, ha sajnáltatom magam, mintha csak rajtam múlna minden. Mintha számot sem vetnék azzal, hogy létezik Valaki, aki több nálam, aki bennem akar munkálkodni.

Ezt az érzést tükrözi ez a kis történet is:

Egy 10 év körüli kisfiú ült a besötétített szobában és elmélyülten, magába feledkezve játszott egy számítógépes játékot.

Észre se vette, hogy bejött a szobába édesanyja és egy dobozt tett le elé az asztalra.

Még mérges is lett, mikor arra kérte az édesanyja, nézze meg, mi van a dobozban. Nem akarta megszakítani a játékot. Hangokat hallott a dobozból kiszűrődni, így mégis csak kíváncsian nyitotta ki a dobozt, melyből váratlanul elő dugta a fejét egy zsemle színű kölyökkutya.

A fiú örömmel vette ki a dobozból, de amikor észrevette, hogy hiányzik a kutyának a bal mellső lába, félrelökte a szőnyegre és folytatta a játékot. A kutyus szerette volna felhívni a figyelmet magára, vakkantott a fiúnak, de az mérgesen félrelökte.

A kutyus meglátott a szekrény mellett egy piros labdát. Játékosan odagurította a fiú lábához. Az elrúgta. A kutyus csonka lába miatt csetlett, botlott a labda után. Örömmel lökdöste az orrával, nem törődve ügyetlenségével. A fiú többször rápillantott a kutyára, aki ezt észrevéve, odavitte a szájában a labdát. A fiú nézte egy kis ideig a kutyát, majd felvette a labdát és az ajtóhoz bicegett mankójával. Bal lába térdtől hiányzott. Kinyitotta az ajtót és kiment a kutyussal labdázni.

Persze, nagyon nehéz kilépni abból, hogy magunk körül forogjunk és képesek legyünk észrevenni, felismerni, meghallani Isten halk üzeneteit.

A fenti történet tükrében adott a feladat: Figyeljem ma azokat a jeleket, amelyek a csöndben, az imádságban és a körülöttem lévő eseményekben mutatnak irányt számomra.

(V.I. Nagyböjti napló részlet)


Vissza az újság tetejére


Útravaló-Negyedik levél Istentől

Kedves Barátom!

Egy új kezdetre hívlak most, utolsó levelemben. Rád bízom mennyire gondolkodtál el azon, amit eddig mondtam számodra, mennyire fontoltad meg, hogy változtatsz-e életeden. Egyben biztos lehetsz, én mindig melletted fogok állni, akár figyelsz rám, akár nem. Csak szólítanod kell és én új kezdetre hívlak.

Tudom, hogy megtapasztaltad már az életed során, mennyire fáj, ha félreértenek, vagy ha becsapnak, lenéznek, levegőnek néznek, kiközösítenek. Átéltél már te is szakítást szerelmeddel, barátoddal, egy családtaggal? Kérdezd meg magadtól: vajon milyen új kezdet rejlik ezekben a nehéz helyzetekben? Ha a búzaszem nem hal el, nem hoz termést! Valami befejeződik és valami új kezdődik. Ilyen a születés.

Tehát el kell engedned a számodra megszokott, esetleg fontos dolgokat. El kell búcsúznod szeretett emberektől. El kell fogadnod, hogy változik életed, a gondolkodásod, a tested, és helyet ad, hogy megszülessen valami új. A földi életed végén te is ott hagyod a földi dolgokat, hogy megszülethess az Örökkévalóságnak.

Higgy az új kezdetben! Higgy az újjászületésben! Higgy abban, hogy mindenből valami új, jó dolog fog megszületni (…mert az Isten szeretőknek minden a javukra válik). Higgy abban, hogy az Úr mindig nagyobb, mint amit te el tudsz képzelni. Mindig sokkal többet ad, mindig jobbat tud kihozni az életedből, mint amit te valaha megálmodhattál. Higgy abban, hogy „Istennek semmi sem lehetetlen.” Ezt bizonyítottam karácsonykor és húsvétkor is!

Tudom, előfordul, hogy néha te is türelmetlen vagy? Szeretnél magadnak egy jobb életet MOST? Szeretnéd, ha munkahelyi problémáid, családon belüli gondjaid, anyagi szükségleteid MOST megoldódjanak? Bízz bennem! Alkalmas időben megsegítelek. Addig legyél türelemmel.

Most nem is mondok többet. Ennyi elég volt. Tudom, hogy érted, mit akartam mondani. Gondold végig még egyszer, mi az, amivel örömet okozhatnál szeretteidnek! Légy szíves, tegyél mindent szeretetből!

Szeretettel ölellek, a te Megváltód

Utóirat: Köszönöm, hogy fogadtad és olvastad leveleimet! Folytatásként meghívlak a Hegyi Camino zarándoklatra, melyre én is elkísérlek Veréb István a Találkozásaim Istennel és önmagammal c. könyvében foglaltak szerint.

Vissza az újság tetejére

Térdre hullva

Irgalmazz, Jézusom, lányod bűnbe fúlva!

Szívem és a lelkem, íme, térdre hull ma!

 

Ellenséged, lelkem, jeges bűnbe fújta...

Segíts vissza hozzád, a nagy-igaz útra!

 

Szánom minden vétkem, mély fájdalmam kútja...

Csak te menthetsz engem, szárnyad mögé bújva!

 

Bánatom dús könnye sajog, földre sújtva...

Adj erőt, Uram, hisz a sajátom nulla...!

 

Úgy repedt fel szíved, hogy hasadt a burka...

Add e szívet, lássam, mi a bűnöm súlya...!

 

Megváltásom örök, a kereszt a csúcsa!

Zengem, Jézus, feléd: Glóri-Halleluja!

 

Sohase kísértsen földi pokol múltja!

Vezess, Égi Bárány, a felhőkön túlra!

 

Ne hagyd, Mester, lelkem, hogy a rossz bezúzza!

De hagyd kapud nekem nyitva újra, s újra!

 

S mert esendő vagyok, szívem tüske szúrja...

Bocsáss meg, ha jövök lábaidhoz hullva...!

 

Angyallíraként peng bensőm tiszta húrja:

Szeretlek, Megváltóm! De, hisz szíved tudja...

 

(Babik Erzsébet)

 Vissza az újság tetejére

Félelem a jövőtől

Kedves Barátom!

Egy új kezdetre hívlak most, utolsó levelemben. Rád bízom mennyire gondolkodtál el azon, amit eddig mondtam számodra, mennyire fontoltad meg, hogy változtatsz-e életeden. Egyben biztos lehetsz, én mindig melletted fogok állni, akár figyelsz rám, akár nem. Csak szólítanod kell és én új kezdetre hívlak.

Tudom, hogy megtapasztaltad már az életed során, mennyire fáj, ha félreértenek, vagy ha becsapnak, lenéznek, levegőnek néznek, kiközösítenek. Átéltél már te is szakítást szerelmeddel, barátoddal, egy családtaggal? Kérdezd meg magadtól: vajon milyen új kezdet rejlik ezekben a nehéz helyzetekben? Ha a búzaszem nem hal el, nem hoz termést! Valami befejeződik és valami új kezdődik. Ilyen a születés.

Tehát el kell engedned a számodra megszokott, esetleg fontos dolgokat. El kell búcsúznod szeretett emberektől. El kell fogadnod, hogy változik életed, a gondolkodásod, a tested, és helyet ad, hogy megszülessen valami új. A földi életed végén te is ott hagyod a földi dolgokat, hogy megszülethess az Örökkévalóságnak.

Higgy az új kezdetben! Higgy az újjászületésben! Higgy abban, hogy mindenből valami új, jó dolog fog megszületni (…mert az Isten szeretőknek minden a javukra válik). Higgy abban, hogy az Úr mindig nagyobb, mint amit te el tudsz képzelni. Mindig sokkal többet ad, mindig jobbat tud kihozni az életedből, mint amit te valaha megálmodhattál. Higgy abban, hogy „Istennek semmi sem lehetetlen.” Ezt bizonyítottam karácsonykor és húsvétkor is!

Tudom, előfordul, hogy néha te is türelmetlen vagy? Szeretnél magadnak egy jobb életet MOST? Szeretnéd, ha munkahelyi problémáid, családon belüli gondjaid, anyagi szükségleteid MOST megoldódjanak? Bízz bennem! Alkalmas időben megsegítelek. Addig legyél türelemmel.

Most nem is mondok többet. Ennyi elég volt. Tudom, hogy érted, mit akartam mondani. Gondold végig még egyszer, mi az, amivel örömet okozhatnál szeretteidnek! Légy szíves, tegyél mindent szeretetből!

Szeretettel ölellek, a te Megváltód

Utóirat: Köszönöm, hogy fogadtad és olvastad leveleimet! Folytatásként meghívlak a Hegyi Camino zarándoklatra, melyre én is elkísérlek Veréb István a Találkozásaim Istennel és önmagammal c. könyvében foglaltak szerint.

Vissza az újság tetejére

A mennybemenetel misztériuma

Kedves Barátom!

Egy új kezdetre hívlak most, utolsó levelemben. Rád bízom mennyire gondolkodtál el azon, amit eddig mondtam számodra, mennyire fontoltad meg, hogy változtatsz-e életeden. Egyben biztos lehetsz, én mindig melletted fogok állni, akár figyelsz rám, akár nem. Csak szólítanod kell és én új kezdetre hívlak.

Tudom, hogy megtapasztaltad már az életed során, mennyire fáj, ha félreértenek, vagy ha becsapnak, lenéznek, levegőnek néznek, kiközösítenek. Átéltél már te is szakítást szerelmeddel, barátoddal, egy családtaggal? Kérdezd meg magadtól: vajon milyen új kezdet rejlik ezekben a nehéz helyzetekben? Ha a búzaszem nem hal el, nem hoz termést! Valami befejeződik és valami új kezdődik. Ilyen a születés.

Tehát el kell engedned a számodra megszokott, esetleg fontos dolgokat. El kell búcsúznod szeretett emberektől. El kell fogadnod, hogy változik életed, a gondolkodásod, a tested, és helyet ad, hogy megszülessen valami új. A földi életed végén te is ott hagyod a földi dolgokat, hogy megszülethess az Örökkévalóságnak.

Higgy az új kezdetben! Higgy az újjászületésben! Higgy abban, hogy mindenből valami új, jó dolog fog megszületni (…mert az Isten szeretőknek minden a javukra válik). Higgy abban, hogy az Úr mindig nagyobb, mint amit te el tudsz képzelni. Mindig sokkal többet ad, mindig jobbat tud kihozni az életedből, mint amit te valaha megálmodhattál. Higgy abban, hogy „Istennek semmi sem lehetetlen.” Ezt bizonyítottam karácsonykor és húsvétkor is!

Tudom, előfordul, hogy néha te is türelmetlen vagy? Szeretnél magadnak egy jobb életet MOST? Szeretnéd, ha munkahelyi problémáid, családon belüli gondjaid, anyagi szükségleteid MOST megoldódjanak? Bízz bennem! Alkalmas időben megsegítelek. Addig legyél türelemmel.

Most nem is mondok többet. Ennyi elég volt. Tudom, hogy érted, mit akartam mondani. Gondold végig még egyszer, mi az, amivel örömet okozhatnál szeretteidnek! Légy szíves, tegyél mindent szeretetből!

Szeretettel ölellek, a te Megváltód

Utóirat: Köszönöm, hogy fogadtad és olvastad leveleimet! Folytatásként meghívlak a Hegyi Camino zarándoklatra, melyre én is elkísérlek Veréb István a Találkozásaim Istennel és önmagammal c. könyvében foglaltak szerint.

Vissza az újság tetejére

Imádság

Kedves Barátom!

Egy új kezdetre hívlak most, utolsó levelemben. Rád bízom mennyire gondolkodtál el azon, amit eddig mondtam számodra, mennyire fontoltad meg, hogy változtatsz-e életeden. Egyben biztos lehetsz, én mindig melletted fogok állni, akár figyelsz rám, akár nem. Csak szólítanod kell és én új kezdetre hívlak.

Tudom, hogy megtapasztaltad már az életed során, mennyire fáj, ha félreértenek, vagy ha becsapnak, lenéznek, levegőnek néznek, kiközösítenek. Átéltél már te is szakítást szerelmeddel, barátoddal, egy családtaggal? Kérdezd meg magadtól: vajon milyen új kezdet rejlik ezekben a nehéz helyzetekben? Ha a búzaszem nem hal el, nem hoz termést! Valami befejeződik és valami új kezdődik. Ilyen a születés.

Tehát el kell engedned a számodra megszokott, esetleg fontos dolgokat. El kell búcsúznod szeretett emberektől. El kell fogadnod, hogy változik életed, a gondolkodásod, a tested, és helyet ad, hogy megszülessen valami új. A földi életed végén te is ott hagyod a földi dolgokat, hogy megszülethess az Örökkévalóságnak.

Higgy az új kezdetben! Higgy az újjászületésben! Higgy abban, hogy mindenből valami új, jó dolog fog megszületni (…mert az Isten szeretőknek minden a javukra válik). Higgy abban, hogy az Úr mindig nagyobb, mint amit te el tudsz képzelni. Mindig sokkal többet ad, mindig jobbat tud kihozni az életedből, mint amit te valaha megálmodhattál. Higgy abban, hogy „Istennek semmi sem lehetetlen.” Ezt bizonyítottam karácsonykor és húsvétkor is!

Tudom, előfordul, hogy néha te is türelmetlen vagy? Szeretnél magadnak egy jobb életet MOST? Szeretnéd, ha munkahelyi problémáid, családon belüli gondjaid, anyagi szükségleteid MOST megoldódjanak? Bízz bennem! Alkalmas időben megsegítelek. Addig legyél türelemmel.

Most nem is mondok többet. Ennyi elég volt. Tudom, hogy érted, mit akartam mondani. Gondold végig még egyszer, mi az, amivel örömet okozhatnál szeretteidnek! Légy szíves, tegyél mindent szeretetből!

Szeretettel ölellek, a te Megváltód

Utóirat: Köszönöm, hogy fogadtad és olvastad leveleimet! Folytatásként meghívlak a Hegyi Camino zarándoklatra, melyre én is elkísérlek Veréb István a Találkozásaim Istennel és önmagammal c. könyvében foglaltak szerint.

Vissza az újság tetejére

Felhívás

Kedves Barátom!

Egy új kezdetre hívlak most, utolsó levelemben. Rád bízom mennyire gondolkodtál el azon, amit eddig mondtam számodra, mennyire fontoltad meg, hogy változtatsz-e életeden. Egyben biztos lehetsz, én mindig melletted fogok állni, akár figyelsz rám, akár nem. Csak szólítanod kell és én új kezdetre hívlak.

Tudom, hogy megtapasztaltad már az életed során, mennyire fáj, ha félreértenek, vagy ha becsapnak, lenéznek, levegőnek néznek, kiközösítenek. Átéltél már te is szakítást szerelmeddel, barátoddal, egy családtaggal? Kérdezd meg magadtól: vajon milyen új kezdet rejlik ezekben a nehéz helyzetekben? Ha a búzaszem nem hal el, nem hoz termést! Valami befejeződik és valami új kezdődik. Ilyen a születés.

Tehát el kell engedned a számodra megszokott, esetleg fontos dolgokat. El kell búcsúznod szeretett emberektől. El kell fogadnod, hogy változik életed, a gondolkodásod, a tested, és helyet ad, hogy megszülessen valami új. A földi életed végén te is ott hagyod a földi dolgokat, hogy megszülethess az Örökkévalóságnak.

Higgy az új kezdetben! Higgy az újjászületésben! Higgy abban, hogy mindenből valami új, jó dolog fog megszületni (…mert az Isten szeretőknek minden a javukra válik). Higgy abban, hogy az Úr mindig nagyobb, mint amit te el tudsz képzelni. Mindig sokkal többet ad, mindig jobbat tud kihozni az életedből, mint amit te valaha megálmodhattál. Higgy abban, hogy „Istennek semmi sem lehetetlen.” Ezt bizonyítottam karácsonykor és húsvétkor is!

Tudom, előfordul, hogy néha te is türelmetlen vagy? Szeretnél magadnak egy jobb életet MOST? Szeretnéd, ha munkahelyi problémáid, családon belüli gondjaid, anyagi szükségleteid MOST megoldódjanak? Bízz bennem! Alkalmas időben megsegítelek. Addig legyél türelemmel.

Most nem is mondok többet. Ennyi elég volt. Tudom, hogy érted, mit akartam mondani. Gondold végig még egyszer, mi az, amivel örömet okozhatnál szeretteidnek! Légy szíves, tegyél mindent szeretetből!

Szeretettel ölellek, a te Megváltód

Utóirat: Köszönöm, hogy fogadtad és olvastad leveleimet! Folytatásként meghívlak a Hegyi Camino zarándoklatra, melyre én is elkísérlek Veréb István a Találkozásaim Istennel és önmagammal c. könyvében foglaltak szerint.

Vissza az újság tetejére

Egyházközösségi hírek


Az elsőáldozás május 30-án, Szentháromság vasárnapján a fél 10-es szentmisén lesz.

Május hónap elmúltával a szentmisék a korábban megszokott rendben lesznek, az- az hétfőn-kedden- szerdán reggel 7 órakor, csütörtökön, pénteken és szombaton este 7 órakor. Vasárnaponként reggel 8 órakor és délelőtt fél 10-kor vannak a szentmisék templomunkban. Szeretettel hívjuk és várjuk a Kedves Testvéreket.

Június 4-én lesz a hónap elsőpénteke, az atyák a szokott módon felkeresik otthonukban az idős-beteg Testvéreket a szentségekkel.

Június hónap Jézus szíve hónapja. A hónap minden péntekén az esti szentmise végén elénekeljük a Jézus szíve litániát.

Június 6-án lesz Krisztus Szent Testének és Vérének ünnepe Úrnapja. Ezen a napon templomunkból közvetíti az szentmisét a Kossuth Rádió és a Magyar Katolikus Rádió, a szentmise 10 órakor kezdődik. Reggel 8 órakor is lesz szentmise a szokott módon.

A jelenleg érvényben lévő püspöki járványügyi rendelkezés szerint templomon kívüli, közterületen zajló körmenet nem tartható, ennek értelmében Úrnapján nem lesz körmenet.

Június 11-én lesz Jézus Szentséges szívének ünnepe. Az ünnepi szentmise este 7 órakor lesz.

Június 29-én, kedden Szent Péter és Pál apostolok fő ünnepe lesz, templomunkban reggel 7 órakor és este 7 órakor lesznek a szentmisék.


Ez történt


Kereszteltünk:

2. Németh Szonja (Németh József- Virág Cintia)

3. Németh Zinajda (Németh József- Virág Cintia)

4. Oláh Anna Angelina (Oláh Gyula Krisztián- Radics Anna)

5. Oláh Dzseszika Zejnep(Oláh Gyula Krisztián- Radics Anna)

6. Szőnyi Erik Brájen (Szőnyi Erik- Pálfi Martina)

7. Szilágyi Kiara Boglárka (Szilágyi Attila Zsolt-Farkas Nárcisz)

8. Tajti Hunor (Tajti Győző-Halaj Veronika)

9. Hutka Hanna (Hutka Balázs-Vitéz Katalin)

10. Hutka Milán (Hutka Balázs- Vitéz Katalin)

Házasságot kötöttek:

-


Temetések:

22. Szabó Ignácné Laczó Mária (1935)

23. Csabák Ferencné Sztraka Mária (1954)

24. Urbán István (1967)


Vissza az újság tetejére

Szentmiseszándékok

Június

1. kedd           -

2. szerda        -

3. csütörtök   -

4. péntek       -

5. szombat     - Vitéz József 3. évforduló, felesége Fábián Erzsébet, fiuk, szüleik, a család élő és elhunyt tagjai

6. vasárnap   - Vitéz István, felesége Kosztrihán Mária, Ferencsik József, felesége Pinke Mária, szüleik és elhunyt hozzátartozók

                        - Szrenka János, felesége Szabó Ilona, Lukács János, Szrenka és Lukács család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Boda János 2. évforduló, Boda és Verebes család élő és elhunyt tagjaiért

7. hétfő          -

8. kedd           -

9. szerda        -

10. csütörtök -

11. péntek     -

12. szombat  - Kovács István, felesége Mrekvicska Erzsébet, szülei, testvérei és nászuk Híves András

                        - Mrekvicska Ignác, felesége Szabó Margit, Szabó Vince, felesége Kormosói Ilona, Csillag Gyula és szülők

                        - Szarvas József, felesége Kocsis Margit, testvéreik, Szarvas és Kocsis nagyszülők

                        - Kovács László, szülei, fia, Kácsor Dezső, felesége, szülei, testvérei

13. vasárnap - Neisz József, felesége Csabák Ilona, gyermekeik József és Mária, élő és elhunyt családtagokért

14. hétfő        -

15. kedd         -

16. szerda     -

17. csütörtök -

18. péntek     -

19. szombat  - Pistyúr családért hálából

20. vasárnap -

21. hétfő        - Szabó János, felesége Kaba Erzsébet, szülei, testvére, és a Kaba család halottai

22. kedd         -

23. szerda     -

24. csütörtök - Molnár János és hozzátartozók, Pásztor Ignác, dr. Mészáros Ede, felesége Margit

25. péntek     - Záhorszki Károly

                        - Urbán, Molnár és Valkó család élő és elhunyt tagjaiért

26. szombat  - Kosztrihán Józsefné, férje, fiai, a Kosztrihán és Erdős család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Híves Mihály és hozzátartozók

27. vasárnap -

28. hétfő        -

Vissza az újság tetejére

Vissza az előző menüre