2020. szeptember
Szentmiseszándékok
75.születénap
József atya életútja
Minden varázslat
Hagy szóljon
Események dióhéjban
Felhívás
Hittan tábor 2020
Elsőáldozás
Termény-betakarítási hálaadás Érsekvadkerten
Kolping híreink
Híreink
Szentírás Vasárnapja
Minden
évben
szeptember utolsó vasárnapján, ebben az évben szeptember
27-én ünnepli az egyház Szentírás vasárnapját. Nálunk
kettős ünneppé lesz ez a nap, hisz ekkor lesz a tavaszi
vírushelyzet miatt halasztódott elsőáldozás ünnepe is. A
Biblia védőszentjének, Szent Jeromosnak az ünnepéhez,
szeptember 30-ához legközelebb eső vasárnapon a katolikus
egyház különös figyelmet szentel a Szentírásnak.
Bár
a
Szentírást az Egyház mindig is kiemelten tisztelte, mégis
csak a II. Vatikáni Zsinat rendelkezései szenteltek neki
külön ünnepet. A zsinat alkalmával történt először, hogy a
világ püspökei a Szent Péter Bazilikában a főhelyre tették
és a tanácskozások középpontjába állították a Bibliát. Az
1962 és 1965 között tartott zsinaton a főpapok testülete
Dei Verbum címmel új szellemű határozatot fogadtak el a
Bibliáról, amely többek között arra szólítja fel a
katolikusokat, hogy rendszeresen olvassák a Szentírást.
A
szentírásvasárnap megtartását a Magyar Katolikus Püspöki
Konferencia az elsők között rendelte el a világon.
Kezdetben nagyböjt egyik vasárnapján ülték meg az ünnepet,
később azonban áthelyezték szeptember utolsó vasárnapjára.
Ezen
a
napon a katolikus közösségek a templomokban kiemelt helyre
teszik a Bibliát, és hálát adnak Istennek azért, hogy a
szent könyvnek köszönhetően megismerhetik a Teremtő
elképzeléseit és akaratát, a helyes erkölcsi értékeket és
alapelveket, eligazítást és erőt meríthetnek belőle életük
egész folyamán, és bizonyosságot arról. hogy az ember
öröklétre kapott meghívást.
(NET-ről)
75. Születésnapra
Uram, köszönöm az életet, amit adtál,
S melyet 75 évig kezedben
tartottál.
A hitet, amit örököltem
édesanyámtól
Segítettél megőrizni, s
óvtál a szezon-ideológiáktól.
Ifjúként hányszor próbáltak
eltéríteni, mennyit tűnődök ezen.
Már-már el is indultam, de
Te jöttél és megfogtad a kezem.
Mennyit vívódtam, mikor
válaszúthoz értem,
Ám Te mindig ott voltál,
vezettél, bár meg nem érdemeltem.
Hányszor jöttek csalfa
csábítások, hogy hittel az ember a vesztébe rohan.
De Szentlelked által te
adtál erőt, hogy bátran megvallhassalak, Uram.
Hittem benned, s mégis
áldozata lettem sok-sok tévedésnek.
Uram, bocsáss meg ezért
nekem, könyörögve kérlek.
Öregszem, lépéseim
nehezednek, szükségem van hordani a mankót,
Másik kezemet Te fogd meg,
vezess, hogy országodban találjak nyitott ajtót.
S ha még úgy gondoltad, hogy
adsz nekem szerepet
Mindig mottóm legyen, hogy
„Isten a szeretet”.
Hogy mennyi van még hátra,
nem tudom.
De megelégszem azzal, amit
adsz, Uram.
Csak utolsó órámban is add,
hogy hozzád kiáltsak:
Békédet add, Uram: a
gondomat viselőknek, egyházamnak és az egész világnak.
(Baritz Gergely verse
alapján)
József atya életútja
Kovács József
vagyok, a Nógrád megyei Pásztón születtem 1964.
június 1-én.
Egy kis
dél-nógrádi, 1200 fős faluban, Héhalomban
nevelkedtem fel. (Tizenkét papot adott ezen
település a múlt században.) A gyöngyösi ferences
barátok missziója révén is benne élt az emberekben a
ferencesek és az Egyház szeretete. Buzgó, vallásos
falu még most is. Sok ferences és világi papi
hivatás indult innen: Dr Füzér Julián, Dr. Várnai
Béla, Szita Teofil, Pataki Alfonz kapucinus;
egyházmegyések: Dr. Kovács Gábor spirituális, turai
plébános, nagybátyám, Dr. Szücs Ferenc, aki
Lourdesban van eltemetve, Kovács Imre esperes,
nagybátyám, Szücs János, piarista, tartományfőnök -
néhányat említve. Sokat ministráltam gyermek- és
ifjúkoromban. Sok munka volt a földeken, bátyámmal,
aki orosz-német szakos gimn. tanár, nyaranta szőlőt
kapáltunk, szénát gyűjtöttünk. Szüleink egyszerű
földművesek voltak, sokat dolgoztak, a családban
igaz becsületes keresztény életre-nevelést kaptuk. A
kommunizmus sok kárt tett nekünk, elvette
földjeinket, édesapám, nagyapám életét sok szenvedés
kísérte. Édesapám megjárta mint kassai huszár a
Don-kanyart, 1943 januárjától átélte a borzalmas
visszavonulást. Erről sokat beszélt nekünk. Jelenleg
van egy nővérem is, Turán lakik családjával. Egy
bátyám már meghalt, kőműves volt, nagy családja van.
Papi hivatásom
formálódásában Szita Teofil ferences nagyban
segített, példája vonzó volt számunkra, ahogy
nyaranta itthon misézett, dolgozott. Úgy volt, hogy
a ferencesekhez kerülök Esztergomba, de a családom a
piaristák felé irányított. Így hát a Kecskeméti
Piarista Gimnáziumba kerültem. Ez szép 4 év volt,
sokat kellett tanulni, főleg a
természettudományokat. 1982-ben érettségi után Vácra
jelentkeztem kispapnak Bánk érsek-püspöknél.
Felvettek és Egerbe irányítottak. Az Egerben
eltöltött egy év után katonaság következett
Lentiben. Szép és kemény emberformáló tapasztalat
volt a hadsereg a kommunizmus utolsó éveiben. 1985.
februártól fél évig órákat és előadásokat
hallgattunk Egerben, majd szeptemberen elkezdhettem
a 2. évet. 1987-ig voltam Egerben. Ekkor már a
negyedév következett volna, de én eljöttem onnan
hivatásom tisztázására. Marosi Izidor püspök úr
Kecskeméti Főplébániáján fogadott be, itt voltam sok
kiváló káplán (Stella Leontin, Tóth András, dr.
Kocsis Imre, Keserű István, Nagy Károly) mellett
hitoktató, harangozó, sekrestyés és mindenes. Sokat
tanultam tőlük!
A szegedi
szemináriumban folytattam tanulmányaimat 1990-92
között, Dr. Turai Alfréd volt a rektorom, aki
jelenleg Vácott él. 1992. június 21-én szentelt
pappá Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök úr. Első
állomáshelyem újra a kecskeméti főplébánia volt,
majd 1994-99 között Kerekegyháza, plébánosi
beosztással. Itt nyugdíjasként tevékeny
lelkipásztori kisegítésben Tátrai Gábor ferences
atya nekem is sokat segített lelki tanácsaival, aki
egyébként hosszú éveket esperesként a Szeged-Csanádi
egyházmegyében, Békéssámsonban tevékenykedett.
Aztán szép
ötévi kerekegyházi szolgálat után Mátranovákra
kerültem, Salgótarján és Eger közelébe a Mátra
hegység északi részére, gyönyörű vidékre, ahol 4
plébániát kaptam a hozzá tartozó fíliákkal. Itt öt
évig szolgáltam (Kerületi Esperesként is 2000-2005
között). Majd Tápiószecső következett, alföldi rész,
ahol nagyon buzgó hitéletet, mély lelki életet
tapasztaltam a gyónások kapcsán. Innen szűk egy év
múlva Vácrátótra kerültem, amely szintén gazdag
élményt, tapasztalatot adott nekem, itt újabb öt
évig voltam, 2010-ig. Innen kerültem be
munkatársként, központi szolgálatra Vácra a Püspöki
Levéltárba és Könyvtárba. Közben elvégeztem a 2 éves
képzést ( 4 szemeszter dr. Dóka Klára professzor
asszony vezetésével az Országos Levéltárban,
Budapesten) és levéltárosi végzettséget nyertem. A
Kánonjogi Postgraduális képzést is elkezdtem még
Mátranovákról, egy évet (2 szemeszter vizsgái)
sikerült végeznem, de a sok munkám miatt már tovább
nem tudtam bejárni Budapestre. Kiadványt
szerkesztettem Mátranovák krókája címmel ez időben.
2011-13 között
a Párizsi Magyar Katolikus Misszió lelkészeként
voltam külföldön. Igyekeztem jó lelkipásztora lenni
magyar testvéreimnek. A francia nyelvvel volt
nehézségem. Mindennapi miséző helyem a l'Eglise
saint Elisabeth de Hongroise, a párizsi Máltaiak
főtemploma. Vasárnap természetesen a Magyar
Missziónkban miséztem magyarul, utána ott ebéd, és
kulturális-lelki programok is voltak. Hétköznap
családokat látogattam, főleg erdélyieket, és
fogadtam a Misszióban a vendégeket. A Magyar
Intézetben tanultam franciát, a College de
Bernardin-ban exegézist, egyházjogot, liturgikát
hallgattam. Az Institute Catholique de Paris
Intézményben tovább folytattam nyelvi képzésemet. A
párizsi Notre Dame székesegyházban sokszor
koncelebráltam a világegyházból ide látogató számos
pappal, élükön Vingt-Trois bíborossal.
2013-ban
visszakerültem az Egyházmegyébe, és augusztustól
Karancslapujtőn szolgáltam. Itt a Karancskeszi
plébánossal, Szász Gyula atyával láttunk el 8
plébániát főleg hétvégén. Majd újra Központi
Szolgálatban (2014-15), az Egyházmegyei Könyvtár
munkatársakért. A régi Periodikákat kellett
regisztrálnom, katalogizálnom (évkönyvek, váci
egyházmegyei és a Nagymagyarország összes
Schematizmusai). Jelenleg Turai professzor filozófia
tárgyú, vegyes nyelvű könyvállományát katalogizálom.
2015-17 között Ecsegen és Csécsén voltam plébános
(Nógrád megye szintén).
Innen 3 éve
kerültem az Érsekvadkert előtti állomáshelyemre,
Vác-Hétkápolna kegyhelyre. Itt is örömmel
szolgáltam. Innen is sok helyre, plébániára is
eljutottam, ahová hívtak kisegíteni lelkipásztor
barátaim, paptestvéreim (Szob, Nagymaros, Zebegény,
Kismaros, Érsekvadkert, Bercel és a hozzájuk tartozó
miséző helyek).
A zsolozsma
olvasmányos imaórája Szent Ágoston püspök
gondolatait hozta az ő megtérésével kapcsolatban.
,,Nem keresnél, ha már meg nem találtál volna. (...)
Nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik benned
Istenünk."
Keresem én is
Isten akaratát ebben a missziómban, augusztus 1-től,
itt Érsekvadkerten.
Köszönöm
mindazt a szeretetet, amivel a kedves érsekvadkerti
hívek körülvesznek. Isten áldja meg őket bőséges
áldásával!
Az évközi idő
evangéliumai, olvasmányai nekem egyet mélyítenek el:
kérni alázattal Jézustól a Szentlelket. Jézus
szomjazza a mi szeretetünket, Ő kér: ,,Adj innom".
Nekem pedig Jézust kell látnom és szolgálnom a
testvérben, ahogy az életige is megélni bátorít
engem: ,,Mindazt, amit akartok, hogy nektek tegyenek
az emberek, ti is tegyétek meg nekik. Ez a törvény
és a próféták."
(Kovács József
kisegítő lelkész, rk. áldozópap)
Minden varázslat
Einstein
szerint
csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel,
hogy a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a
világon minden varázslat.
A
2020. szeptember 5-én a Kolping ház udvarában megrendezett
családi nap ténye már önmagában varázslat volt. Emellett
utazás az időben.
2014
óta
minden májusban várta a kisgyermekes családokat a nyitott
udvar, sok játékkal, kézműves foglalkozásokkal és
előadásokkal. A 2020. májusra tervezett alkalmat az élet
felülírta, a koronavírus járvány miatt a közösségi
rendezvények elmaradtak.
Szeptemberben
ugyanakkor
visszaforgattuk az idő kerekét. Egyrészt azok a közreműködők
jöttek el, akikkel májusra is megbeszéltük, másrészt a
gyerekek önfeledt és boldog játéka a kapukon kívül tartott
minden aggodalmat. Mindezekben pedig segítségünkre volt
Szervác, Peti, Edit, Gabó, Bianka és Balázs is.
A
Kámfor Bábszínház a Só valamint a Sárkány és az ördög című
mesék élőzenével kísért előadásával varázsolta el a
gyerekeket, akik maguk is a mesék részeseivé váltak. Sőt, a
sárkány szerencsehozó hasát is megsimogathatták.
A
résztvevők új értelmet adhattak tárgyaknak is. Zsolnai
Gabóval háztartási papírhulladék újrahasznosításával
marionett bábok és egyéb játékok készültek, Filamella
Edittel pedig kavicsokat lehetett különleges festési
technikával életre kelteni. Aki pedig maga szeretett volna
más bőrebe bújni, annak Boda Bianka volt segítségére.
Arcfestése után lettek közöttünk kalózok, kutyák és
pillangók is.
A
végére pedig maradt az igazi varázslat: Kiss V. Balázs
bűvész előadása. A gyerekek bevonásával végrehajtott trükkök
után - és ez nem túlzás - mindenki szája tátva maradt.
Sokasodó és vándorló labdák, hát mögött forgatva kirakott
Rubik kocka, kártyatrükkök, találomra választott számok
szorzásából telefonszám… A mutatványba bevont gyerekek talán
még mai is azt kérdezik: de hogy csinálta?? A műsor pedig a
repülő asztallal zárult…
A
több mint száz résztvevő pedig tanúsíthatja: a varázslat
létezik. Úgyhogy: hókuszpókusz, abrakadabra, gyertek jövőre
is a családi napra!
(molnárarnold)
Hagy szóljon!
Nem
kívánunk
belefolyni abba a mai napig élénk vitába, hogy
a gitárosoknak van-e létjogosultsága az
egyházban és a liturgiában, vagy nincs. Inkább
arról szólnék, miért csináljuk.
A
gitáros énekkar tevékenysége szolgálat és
eszköz, aminek célja, hogy közelebb
kerülhessünk az Istenhez. A zene - legyen az
klasszikus vagy könnyűzene - képes az igét
szolgálni a liturgia során, így rengeteg hívőt
segít az imában. Törekvésünk arra irányul,
hogy szolgálatunk megszólalása méltó módon
dicsőítse Istent, egyben segítsen a híveknek
utat nyitni Hozzá.
Tevékenységünk
hajtó ereje a dicsőítés. Ahogy a katekizmus is
írja:
„A
dicséret
az az imaforma, mely egész közvetlenül
Istennek ismeri el Istent. Önmaga miatt énekel
Neki, dicsőíti Őt, nem azért, amit tesz,
hanem, mert Ő VAN.” (KEK 2639)
Sebők Sándor atyával valljuk: „Nem azért
énekelünk, hogy jól érezzük magunkat a
templomban, hanem mert már jól érezzük
magunkat, és a magunk hangján akarunk szólni a
Jóistenhez”.
2020.
évi
terveink között - immár harmadik alkalommal -
szerepelt egy gitáros tábor megrendezése a
Kolping Erdei háznál. A zenei táborok
középpontjában a gitárral is kísérhető dalok
tanulása révén a hitélet, valamint a
közösségépítés áll. Célja az, hogy a
résztvevők elmélyülhessenek a gitáros
egyházzenében, valamint új dalok tanulása
mellett hasznos szakmai ismereteket
szerezzenek a gitáros énekek liturgián belüli
és kívüli szerepéről, alkalmazhatóságáról.
Hagy
szóljon!
A
mottó eredetileg arra utalt, hogy
folytathatjuk a megkezdett utat. Aztán jött a
koronavírus miatti veszélyhelyzet és úgy tűnt,
idei táborunk csak terv marad. Aztán a
Gondviselés megengedte, hogy valóban szóljon,
és július 10-12. között – igaz, a tervezetthez
képest szűkebb körben – megvalósult a tábor.
Együttlétünk
témája
a ’Keresztény könnyűzene és az ünnepek’,
központi eleme pedig egy nászmisés esküvő
dalainak összeállítása és gyakorlása. Rövid,
de intenzív és eredményes hétvége volt,
melynek magját az Érsekvadkerti Gitáros
Énekkar és az ipolyszalkai Vox Juvenilis
énekkar adta. A szombat esti programon pedig
részt vettek az Érsekvadkerti Kolping Család
tagjai és - búcsúzásképpen - Berta László atya
is.
A
táborban tanult dalok pedig augusztus 15-én –
Bandi és Évi esküvőjén – az ipolyszalkai
templomban a liturgia során váltak élővé.
Molnár
Arnold
Események dióhéjban
A vírushelyzet változása nem gátolta meg, hogy folytatódjék
Érsekvadkerten augusztus utolsó vasárnapján már hagyománnyá
vált hálaadás, mely az emberi munka gyümölcsét helyezi
előtérbe. Már előző nap a KALÁSZ házban nagy volt a
sürgés-forgás. A behozott terményeket a szorgos kezek
formázták templomdíszítő elemekké, melyek már a szombat esti
szentmisétől a vasárnapi nagymisét követő körmenetig a
templomunkat és a körmenetet egyaránt ékesítették a
népviseletbe öltözött testvérekkel együtt. Ismét testet
öltött, hogy a hagyomány és a hűség kéz a kézben járása egy
új világ és szebb jövőt jelenít meg vajúdó világunk számára.
Szeptember
4-én
került megáldásra az Önkormányzatunk szervezésében a Rákóczi
és a Táncsics utak találkozási pontjában lévő
szabadterületen elkészült Trianon park, mely a múlt
ismeretének tükrében jövőépítés zálogaként lett új dísze
Érsekvadkertnek.
Szeptember 5-én ismét, az egész falu felé nyitott családi
nap volt a Kolping házunkban. Öröm volt látni a kifestett
arcú gyerekeket, az állandó nyüzsgést, melyről lapunkban a
Minden varázslat című írásában olvashatunk.
Szeptember
6-án
hőseinkre emlékeztünk. Az ünnepi szentmise és az azt követő
hősök téri megemlékezés a köszönet jele volt eleink értünk
meghozott áldozatáért.
Hála Istennek az idén nem szólt bele az időjárás, de még a
vírus sem, hogy a hagyományainkhoz hűen, méltó módon
ünnepelhessünk Kálvária búcsúnk alkalmából. Mint mindig, úgy
most is szorgos kezek varázsolták ékszerdobozzá a Kálvária
kápolnát és annak területét. Így méltó körülmények között
11-én, szombat este kísérhettük végig Jézust a keresztútján.
A keresztutat szentmise követte, ahol József atya felhívta
figyelmünket arra, hogy fa által (édenkerti almafa) jött a
bűn a világba, és a dicsőséges keresztfa által érkezett az
emberiség megváltása.
Vasárnap a plébánia templomtól a rendőrség, a polgárőrség és
az önkéntes tűzoltók által biztosított útvonalon
körmenetben, imádkozva-énekelve, lobogók és Mária-szobor
kíséretében mentünk az ünnepi szentmise színhelyére, a
Kálvária kápolnánkhoz. Ma új plébánosunk, Gyuri atya vezette
a szertartást, mutatta be a szabadtéri oltárnál a
legszentebb áldozatot. Tanításában mogyoródi emlékeit
felidézve ő is a keresztet járta körül. Felhívta
figyelmünket, hogy életutunkon számtalan kereszttel,
útkereszteződéssel találkozunk, mint fizikai, mint pedig
lelki értelemben. Döntenünk kell a jó mellett és beismerni,
nem megmagyarázni a helytelen döntéseinket.
Az
események
sora folytatódik. Miközben szépül a plébániánk, szeptember
20-án „Veni Sanctéra”, 27-én pedig elsőáldozásra készülünk,
melyről majd a következő számban olvashatunk.
(Érsekvadkert,
2020. 09. 15. emjé, fotó: Kristók J.)
Felhívás
Az
Érsekvadkerti Öregek Egyesített Szociális Intézménye
szeretettel várja az új igénybevevőit!
Alapszolgáltatásaink:
-
Idősek
nappali ellátása. Ennek igénybevétele INGYENES. Az
ellátáshoz háromszori étkezés is kérhető.
-
Szociális
étkeztetés, amely elvitellel vagy lakásra szállítással is
igénybe vehető.
A
térítési díjak jövedelemtől függőek.
Helyben
fogyasztás esetén: 630 Ft/nap
Elvitel
esetében: 575 Ft/nap
Kiszállítási
díj: 150 Ft/nap
Bővebb
információ: Gálikné Végh Erika. Telefon: 06-35-341-008,
06-20-286-7515
Hittan tábor 2020
Szerencsére
ezen
a zűrös nyáron sem maradtunk móka nélkül, ugyanis idén is
megrendezésre került a hittan tábor. A tábor időpontja
augusztus 10-14. között alakult, de a helyszín nem
változott. A Kolping-házban és annak udvarán töltöttük el
együtt ezt a játékos és vidám kis hetet.
Az
első
napon reggel 8 órára várt minket Ági néni és Anna néni. A
reggeli csoportos ima, majd egy rövid ismertető elteltével
megkezdődött a tábor. A gyerekeket négy csoportra
osztották, majd a csapatvezetők is helyet foglalhattak az
asztaloknál a csapatuk tagjaival. Rengeteg tanulságos,
kreatív és lefoglaló programban volt részünk. Az első
emberpróbáló feladat a kérdőív kitöltése volt, de egy kis
idő elteltével mindenki belerázódott. A programok közé
tartozott még például a mindennapos ima, a sorverseny,
őrangyalkodás. A nővérek látogatásából is sok mindent
tanulhattunk, sőt még medált is hoztak nekünk, amin a Szűz
Mária látható. Aztán jött a gyöngyfűzés és egy kis
mesedélután Böbi óvónénivel, a táncolás Anna nénivel, a
társas játékok és még sok szórakoztató program. Külön öröm
volt számunkra a fagyizás. Napközben átlátogattak hozzánk
az atyák is, József atya és Gyuri atya. Csütörtökön az
eredményhirdetésre is sor került a csapatok között, akik
egész héten szorgalmasan gyűjtötték a mosolygós arcokat.
Pénteken volt a kirándulós nap, amikor ellátogattunk az
ismert kegyhelyre, Mátraverebély-Szentkútra. Gyuri atya
még misét is tartott nekünk a templomban. Mindenki töltött
egy kis szentkúti vizet a kulacsába és hazafelé vettük az
irányt. A tábor az egymástól való elbúcsúzással zárult.
Köszönjük
a
tábor szervezőinek, Ági néninek és Anna néninek a tábor
vezetését és a sok szülőnek a sütiket. 😊
Bencsik
Anna
Elsőáldozás
Ártatlan báránykák vonulnak
ma szépen,
az Úr a templomban várja
mindet éppen...
Hófehér ruhában járulnak
Ő-elé...
Szívük pecsétje azt
ragyogja: Jézusé...
Zengnek a harangok. Orgona
hangja száll...
Lelkükbe költözik Krisztus,
a nagy Király...
S ők fogadják szépen,
ártatlanul szenten,
talán mindük angyal... csak
épp embertestben.
Nagy, szent találkozás....
Boldogság és öröm...
Tiszta színű ostya....,
jó-kegyelem özön....
Tartsd meg őket drága, örök,
édes Atya,
s ragyogjon reájuk szíved
napsugara!
Kisleányok, fiúk térdelnek,
ím, eléd....
Micsoda szeretet! Ebből
sosem elég!
Áraszd őket, kérlek, eztán
mindig fénnyel,
bárhol járnak is majd, Te
légy, ki vezérel!
Legyél bennük, Uram, s ők
pedig Tebenned!
Ahogyan mondottad, amiképp
hirdetted...
Hiszen megígérted, hogy
sosem lát halált,
aki tested eszi, kibe szíved
beszállt...
E kisbáránykáid magukhoz
vesznek épp...
Te, az áldás Ura, maga a
föld s az ég,
cseppnyi hajlékukba Te térsz
be édesen...
hogy majd uralkodhass a
csöppnyi szíveken....
(Babik Erzsébet)
Termény-betakarítási hálaadás
Érsekvadkerten
2020.
augusztus utolsó vasárnapján az idén is megtartották a
nagyon látványos termény-betakarítási hálaadó ünnepet
Érsekvadkerten, szentmisével és a hagyományos körmenettel.
A szép palóc népviselet és a termények szemet
gyönyörködtető elrendezése, a szentmisét követő körmenetre
sokakat vonzott. A szentmisét az új plébános, Máthé György
atya mutatta be, aki szentbeszédében a tudásról, az
igazságról, a kérésről és a hálaadásról elmélkedett.
A
plébános örömét és háláját fejezte ki azért, hogy milyen
lélekemelő ez az esemény és előkészülete. Az előkészületre
előző nap került sor, számos falubeli asszony és férfi
részvételével, akik azon dolgoztak, hogy látványos és
méltó legyen a vasárnapi ünnep.
Máthé
György
szentbeszédében a vasárnapi evangéliumból, Jézus Urunk
szavaiból az „elveszteni és megtalálni" tudás igazságát
emelte ki. Utalt arra is, hogy ez az igazság minden
területen érvényes! Igaz a tanuló ifjúság esetében, a most
induló tanévben, hisz ha szorgalmasan és áldozatosan
tanulnak, ha „befektetnek", akkor lesz jó érdemjegy is.
Igaz ez a termény-hálaadásra is, hisz az új kenyér és az
idei gyümölcstermés hátterében rengeteg emberi munka van.
De az Úristen is dolgozott! Ennek, az isteni gondviselés
szükségességének tudatában volt tavasszal búzaszentelés, a
jövőbeli jó termésért való könyörgő imádság, míg a
jelenben, itt a nyár végén és az ősz elején a hálát éljük
át – hangoztak a szónok, lelkesítő szavai.
Az embernek gyermekkorban és felnőtt korban is
szükségessége a kérés, de utána tudnia kell köszönetet is
mondani! A kérés és a köszönet együtt kell járjon! A sok
népviseletbe öltözött gyermek és fiatal látványa különösen
is reménykeltő, hisz az idősebb korosztálytól átvett, ősi
néphagyománynak a jelenben is van értékmegőrző ereje és
üzenete Érsekvadkerten. Vállalni az ősök nagyon szép
hagyományait az kötelesség, az értékmegbecsülés, az a
szépre érzékenység lelki és szellemi képességét jelenti.
Bizony sokszor tapasztaljuk, hogy Nyugat-Európában
„verjünk szét és tüntessünk el mindent, ami nemzeti, ami
népi, és ami keresztény" állapot van. Napjainkban egy
nagyon súlyos kultúrharc folyik a nagyvilágban. Ne
ijedjünk meg ettől, de lépjünk fel ellene! – buzdította a
jelenlévőket a plébános.
Hogy
hogyan
lépjünk fel a nyugati hamis eszmeáramlatok ellen, erre
nagyszerű példa és gyakorlat az érsekvadkerti emberek
magatartása, ahol volt ima, szentmise, ének, néphagyomány,
körmenet, és közösségteremtés, hisz a megáldott kenyér és
kalács, bor és sok-sok fajta gyümölcs a szentmise után
elfogyasztásra került a jelenlévő hívek által. Örültek a
helybeliek, hogy sokan jöttek haza az elköltözöttek közül
és sokan jöttek más településről is „megfürödni ebben a
csodában". Minden visszajelzés azt tükrözte, jó volt ezen
a napon együtt imádkozni és együtt ünnepelni!
Isten
áldja
meg Érsekvadkert Istenhívő és hagyományőrző népét!
Forrás:
Érsekvadkerti
Egyházközség
Fotó:
Kristók
János
Kolping Támogató Szolgálat
FELHÍVÁS
Telefonszámaink. 06 35
340-228, 06-20-578-0867
Várjuk hívását! A
Támogató Szolgálat vezetője és dolgozói
Egyházközösségi hírek
A rózsafűzért
hétfőn-kedden-szerdán este fél 6-kor a
Kálvária Kápolnában, csütörtökön- pénteken-
szombaton este fél 6 kor a templomban,
vasárnap a két szentmise között végezzük.
Szerdai napokon a rózsafűzér után a Kálvária
Kápolnában mutatjuk be a szentmisét is.
A járványhelyzetre
tekintettel felhívjuk a Kedves Testvérek
figyelmét a liturgiákon a védőmaszk
viselésére, melyet a Kálvária Kápolnában
különösen is fontosnak tartunk.
Október 2-án lesz a
hónap első pénteke, délelőtt felkeressük az
idős-beteg testvéreket otthonukban.
Környezetünkben, ha van olyan idős-beteg, aki
a templomba nem tud eljönni és szeretné, hogy
az atyák első péntekenként felkeressék, őket a
szentségekkel jelentsék be őket a
sekrestyében.
Október 4-én gyűjtés lesz a szentföld javára.
A szokásos
Mátraverebély-Szentkút-i zarándoklat ebben az
évben a járvány miatt elmarad.
Október 18-án a Missziók Vasárnapja lesz, a perselyadományokat
a missziók javára küldjük.
Október 23-án, pénteken
az 1956-os Forradalom és Szabadságharc
évfordulóján a rózsafűzért és a szentmisét
Magyar Hazánkért ajánljuk fel.
Október 24-én, szombaton
délután
4 órakor lesz templomunkban a bérmálás.
A bérmálás szentségét dr. Varga Lajos váci
segédpüspök atya szolgáltatja ki az arra
felkészült fiataljainknak.
Ne feledjük el, hogy október
25-én reggelre kell az órákat a téli
időszámításra igazítani.
Mindenszentek ünnepe ebben az évben
vasárnapra
esik. Aki
szeretné, új síremlékét megszenteltetni
kérjük, jelezze a sekrestyében. Az
időpontról a vasárnapi hirdetésekben adunk
tájékoztatást.
Jövő évi kalendárium és falinaptárak a
sekrestyében kaphatók.
Ez
történt
Kereszteltünk:
9.
Bozsonyik Lea (Bozsonyik
Kristóf- Molnár Lilla Zsuzsanna
10.
Virág
Mirella Sztefani (Virág Loretta)
Házasságot kötöttek:
4. Szabó Kornél – Laczó Boglárka
34.
Pincze Imre (1955)
35.
Hotzi János (1933)
Szentmiseszándékok
Október
1. csütörtök -
2. péntek
-
3. szombat
- Fábián Ferenc, felesége Kristók
Mária, szüleik, testvéreik, nagyszülők és
hozzátartozók
- Csillag Gyula halálának 35.
évfordulója, felesége Pistyúr Anna,
gyermekeik, szüleik, nászuk Jakubecz
György és felesége Csernák Ilona
- Kaba Ignác 2. évforduló, Kaba
János, felesége Kordics Mária 10.
évforduló, élő és elhunyt hozzátartozók
4. vasárnap -
5. hétfő
-
6. kedd
-
7. szerda
-
8. csütörtök -
Magyar hazánkért
9. péntek
- Szabó János, felesége Kaba
Erzsébet, szülei, testvérei és a Kaba
család halottaiért (Alapítványi)
10. szombat -
Szabó Kornél, testvére Olivér, édesanyjuk
Mák Brigitta 4. évforduló
- Pálinkás János, felesége Benyó
Erzsébet, fiuk János, vejük Kakulya
György, valamint Pálinkás Ignác, felesége
Boda Ilona, Boda István, felesége Dombai
Rozália és szüleik
11. vasárnap -
Erdős János, szülei, apósa, anyósa, élő és
elhunyt hozzátartozók
- Koza Kálmán, felesége Kosztrihán
Ilona, Szúnyogh Sándor, Péter András,
szüleik, nagyszüleik és hozzátartozók
12. hétfő
-
13. kedd
-
14. szerda
-
15. csütörtök -
16. péntek
-
17. szombat -
Molnár János 15. évforduló, Molnár, Kaba
és Kristók család élő és elhunyt
hozzátartozói
18. vasárnap -
Jamrik Antal, felesége Kordics Borbála, 2
fia, menye, Jamrik és Kordics család élő
és elhunyt hozzátartozóiért
19. hétfő
-
20. kedd
-
21. szerda
-
22. csütörtök -
Zöllei István 10. évforduló, a Zöllei és
Horváth család élő és elhunyt tagjaiért
- Kalmár István, felesége Fábián
Rozália, fiuk, a család élő és elhunyt
tagjaiért
- Hoszpodár Józsefné Szabó
Julianna, szülei, a család élő és elhunyt
tagjaiért
23. péntek
- Magyar hazánkért
24. szombat -
Szabó János 20. évforduló, szülei, anyósa
és hozzátartozók
- Jakubecz Lajos, felesége Kaba
Piroska, szüleik, Kaba és Záhorszki család
halottaiért
- Szabó Ignác, felesége Záhorszki
Margit, 3 fiuk, 2 menyük, a család élő és
elhunyt tagjaiért
- Fejes Gáborné Gyurcsek Julianna
4. évforduló, a család élő és elhunyt
tagjaiért, valamint Ary Erzsébet óvónéni
és Vitál Ida tanító néniért
25. vasárnap -
Pásztor János, felesége Antal Ágnes, élő
és elhunyt hozzátartozók
26. hétfő
- Szabó Jánosné Kaba Erzsébet,
férje, szüleik, testvéreik és a Kaba
család halottaiért (Alapítványi)
27. kedd
-
28. szerda
-
29. csütörtök -
30. péntek
-
31. szombat -
Murányi István, felesége, fiuk, menyük,
unokájuk Ilona, Kristóf Sándor, édesapja,
szüleik, élő és elhunyt hozzátartozók
- Kosztrihán és Erdős család élő és
elhunyt tagjaiért