Vadkerti harangok
2014. február


Hamu sapiens
Szentmiseszándékok
Az ember anatómiája
Betegség
Tél vége
Az újbor varázsa
Beszéd
Hívom a családokat 2014 februárjában
Ferenc Pápa üzenetei - IV.rész
Ingyenes jogi tanácsadás
Kolping híreink
Önkormányzati hírek
Műfüves pálya bérlése
Híreink

Vissza az előző menüre

Hamu sapiens

Ember, emlékezzél: porból vagy és porrá leszel. Ezeket a szavakat mondja a pap, mikor hüvelykujját belenyomja a tálcán lévő hamuba, majd keresztet rajzol a homlokomra. Az elmúlásra emlékeztet, de legyek pontos, engem az én elmúlásomra. Bölcsen teszi, köszönetet is mondok érte, mert hajlamos vagyok elfeledkezni róla. Pedig annyi jelet kapok erről a múlásról nap mint nap. És most nem kezdem sorolni gyarapodó számú nyavalyáimat, az állandó derékfájástól a mélyebben lappangó bajokig, amelyek időzített bombaként ketyegnek bennem, tehát mivel nem ismerem az időzítésüket, késznek kell lennem rá, hogy bármikor felrobbanhatnak. Ugyanis miért ne? Egy kedves barátom hólyagrákkal küszködik. Kettővel korábbi levelében arról írt, hogy hosszú hónapok gyötrelmes terápiájának köszönhetően legyőzte a kórt. A következő értesítés már úgy szólt, hogy azt közölte vele az orvosa: a terápiák beláthatatlan ideig folytatódnak, mert legyőzni nem, csak feltartóztatni sikerült az alattomos kórt. Mielőtt ezeket a sorokat írni kezdtem volna, a facebookon ráakadtam egy régóta keresett ismerősömre. A főiskolán volt csoporttársam. A fényképről az a kedves, fiatal női arc nézett vissza rám azzal a régi mosollyal, amelyet annak idején annyira szerettem. Végre megtaláltalak, Annácska! Aztán azt olvasom, hogy ezt az oldalt felnőtt lánya hozta létre édesanyja emlékére, hogy így értesíthesse nemrég bekövetkezett hirtelen haláláról a régmúltba veszett ismerőseit.

Ember, emlékezzél… emlékeztetnek ezek a történések a világ rendjére, amely gyakran elfelejtődik rendetlen gondolkodásunk káoszában. A világ rendje, hogy minden ember halandó. Laci barátom, a matematikus ugyan azt mondta a múltkor, hogy ez az állítás nem tekinthető bizonyítottnak –legalábbis a matéták különösen szigorú logikájával -, de az elmondható, hogy minden ember, aki megszületett, és már nem él, az halandó volt. Nos, ennyi azért elég lehet ahhoz, hogy a felszólítás szellemében emlékezzünk: legalábbis nagyon erősen valószínű, hogy mi is –vagyis hát én magam is – porrá leszek.

Némi bölcs belátással persze rábólinthatunk: rendjén van ez így. Elgondolni is borzasztó, milyen volna örökké élni gyarapodó nyűgökkel-bajokkal, képtelenségekkel és hiányokkal. Rémképek sorát idézhetnénk magunk elé, milyen is volna, ha egy emberéletnyi idő után az adott méretű Földön nem adnánk át helyünket az utánunk érkezetteknek… Előbb-utóbb át kell mennünk azon a forgóajtón, amely az ismeretlen tartományba nyílik, amely felé születésünk, pontosabban fogantatásunk pillanatától haladunk. Talán azért is van fájdalom és a szenvedés, hogy lassan megbarátkozzunk ezzel a gondolattal, hogy végül kedvet kapjunk a meghaláshoz.

Ezt azért jó végig gondolni, és nem elfelejteni, nem pánikolva elűzni, hanem inkább újra meg újra emlékezetünkbe idézni, hogy a porrá létig tartó, még hátra lévő időt az élettel tölthessük. A dalai láma írja valahol: „az ember feláldozza egészségét, hogy pénzt keressen. Aztán feláldozza a pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét. És mivel olyan izgatott a jövőjével kapcsolatban, hogy elfelejti élvezni a jelent. A z eredmény az, hogy nem él sem a jelenben, sem a jövőben. Úgy él, mintha soha nem halna meg, és aztán úgy hal meg, hogy sohasem élt igazán”.

Ebből a szörnyű és nevetséges csapdából segít kikecmeregni, ha tudomásul vesszük a végességet. Ez a határait elfogadó ember józansága, a hamu sapiens bölcsessége. És még egy további távlat is nyílik a por és hamu gondolatából. Aki arra emlékeztet, hogy porból vagyok él porrá leszek, akinek köszönhetem, hogy porból lettem, az abból a porból is életre támaszthat, amivé leszek. Isa por es homu vogymunk - ahogy a Halotti beszéd szavai mondják - és ez nemcsak intés, hanem bátorítás is.

(Kipke Tamás KÉ)

Vissza az újság tetejére

Az ember anatómiája

Az emberi agy is csak egy kivitelező szerv igaz, a legmagasabb szinten differenciált. Olyan, mint az autó kormánykereke. Ahogy a kormányos is a kormánykerék mögött ül, az emberi személy lényege is az agy mögött van. Tehát szabad akaratunk nem az agyunkban van, de azt az agyunk segítségével közöljük. Tehát, az emberi személy lényege nem csak az agyban van. A lelkiismeret nem az agyban van. A szeretet a megbocsátás nem az agyban van, ahogy az Isten-kapcsolatunk sem. Ezt Szentágothai professzor el is mondta a 70-es években az orvostanhallgatóknak. Azok átmentek a bölcsészkarra és elmondták Lukács György marxista esztéta professzornak. Lukács azt mondta: igaza van Szentágothainak, de ezt ne nagyon hangoztassák. Így szól a legenda.

Az, hogy nem valamik vagyunk, hanem valakik, nem csak az agyunktól függ. Hát akkor mitől?

Erre eddig egyetlen valaki tudott tökéletes választ adni, a megfeszített majd feltámadt Krisztus.

Vagy elfogadjuk, vagy nem; ez már a szabad akaratunktól függ. Ha nem, akkor elkezdünk csúszkálni a saját magunk által gyártott jégen. Ezt teszi Európa. Kitalálta magának az emberiség történetének legveszélyesebb vallását, aminek a lényege az, hogy az ember az Isten, és a tágabb értelemben vett tudományon (amibe a politika tudománya is beletartozik) keresztül uralni tudja a problémákat. Kimaradt az EU alkotmányból a kereszténységre való hivatkozás, benne maradt viszont a görög-római kultúrára való hivatkozás, sőt a felvilágosodásra is.

Jó példát hallottam egy templomi prédikációban a Mária rádióban, kicsit kiegészítve közvetítem a gondolatot.

Ha idejönne egy marslakó és körbenézne, nyilván megkérdezné, hogy miért írtok ti 2013-at. Mondanánk, mert 2013 évvel vagyunk Krisztus után és ehhez igazítjuk az időszámítást.

Aztán megkérdezné, hogy miért a vasárnap a pihenő ünnepetek.

Megmondanánk neki, hogy akkor volt a feltámadás és ezt ünnepeljük. Ezt az orosz nyelv szépen megőrizte, mert a vasárnap voszkreszenyie szó feltámadást jelent. Tehát amikor Brezsnyev azt mondta, hogy vasárnap találkozunk a Vörös Téren a díszszemlén, akkor azt mondta, hogy a feltámadás napján találkozunk ott.

Aztán megkérdezné a marslakó, hogy mutassátok a szép épületeiteket Európában, és mi elsődlegesen megmutatnánk a templomokat a kölni, firenzei, milánói és természetesen a római bazilikát, a párizsi Notre Dame-ot.

Kérdezné tovább a kultúrát: festészet, szobrászat - és mi mutatnánk Michelangelo, Leonardo, Rembrandt, Giotto, Tiziano és a mi Munkácsynk trilógiáját; mindegyik keresztény ihletésű mű.

Aztán kérdezné: a fantasztikus tudományos eredményeitek hogyan lettek - és mi idéznénk Einsteint;a tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak.

Max Planckot és Heisenberget; amikor az első kortyot kiiszod a tudás poharából, könnyen ateistává válsz, de a végén mindig ott vár Isten, vagy Pascalt, de a mi Neumann Jánosunkat is, akit a tudósok az emberiség eddig élt legnagyobb géniuszának tartanak, nagyobbnak, mint Einsteint. Ő igazi matematikus módon közelítette meg a hitét, de logikus és helytálló: ha úgy élek, mint Krisztus tanácsolja, abból bajom nem lehet, akkor sem, ha nem igaz a feltámadás, de ha igaz és nem úgy élek, ahogy az evangélium tanítja, abból óriási nagy bajom lehet.

Szóval mindezek után a marslakó azt kérdezné: szerencsétlen európaiak nektek teljesen elment az eszetek?

És ha azt is hozzáadnánk, hogy az összes európai jogrendszer, alkotmány a keresztény tanokra épülve született meg, végképp csodálkozna.

Arra már csak megdöbbenten legyintene, hogy egyetlen vallás hirdeti alapelvként a cselekvő felebaráti szeretetet: és ez a kereszténység.

Az iszlám a feltétlen engedelmességet, a buddhizmus a belső kiüresítést; a hinduizmus a szánakozásig ugyan eljut, de aktív cselekvő szeretetre képtelen. Ehhez Teréz anyának kellett elmenni Indiába, hogy megmutassa.

Ezzel szembe menve a kis Magyarország létrehozott egy olyan alkotmányt, amiben Istent meg meri említeni, a családot védi, a kereszténységre utalva. Ez az, ami nem tetszik bennünk a fejlett nyugatnak.

Az EU még nem tért le a fogyasztásban való tobzódás bűvöletéből az élvezetek halmozásáról. Súlyos dolog a szenvedélybetegség. Egy narkós vagy alkoholista mindenre képes, hogy megszerezze az aznapi adagot. Igaz ez nagyobb léptékekben is. Tehát a súlyos szenvedélybeteg nyugat, a fogyasztási mániájában kénytelen minket is, és akit lehet, kizsákmányolni, hogy legyen még fogyasztani valója.

Az elmúlt három évben óriási dolog történt: ezzel az árral szembe fordult a népünk, országunk. Ha csak ennyi történt volna, az már az elmúlt évszázadok egyik legnagyobb sikere 56-on kívül, folytatnunk kell, hogy rajtunk keresztül térjen meg Európa újra a gyökereihez, a kereszténységhez. Ne hallgassunk azokra a hazudozókra, akik újra csatlóssá akarnak tenni minket.

Istennek jó a humora. 1955. december 8-án szavazták meg egyhangúan az EU zászlót: a Szeplőtelen fogantatás napján, a 101 beérkezett pályázatból. Kikötés volt, hogy nem lehet sem politikai, sem vallási utalás a zászlóban. - A kék a Szűzanya színe, a 12 csillag a Jelenések könyvéből a napba öltözött asszony fejét díszíti. A szavazók egyike sem gondolt erre. - Isten szerencsére nem fáradt bele a megbocsátásba, sajnos mi fáradunk bele sokszor a bocsánatkérésbe mondta Ferenc pápa nemrégiben.

Ne adjuk hát fel (főként a közelgő választások idején), ne fáradjunk és a jó úton haladó hazánk tovább fog emelkedni!

(Csókay András idegsebész)

Vissza az újság tetejére

Betegség

Gondolatok a február 11-i betegjeinkért bemutatott szentmise után

Senki sem szeret beteg lenni, örökös problémánk világszerte az egészségügy állapota, ugyanakkor kétségtelen, hogy a nyugati civilizációkban egyre magasabb az átlagos életkor. Az orvostudomány és a gyógyszerészet hatalmasat fejlődött az utóbbi száz évben. Jómagam, hála Istennek, a szokásos gyermekkori betegségeken kívül legfeljebb a fogaimmal bajlódtam, munkás éveim alatt betegszabadságon nem voltam, ha nagy ritkán valami bajom volt, azt hétvégére „időzítettem”.

Tudom, hogy a betegségre való hajlam örökletes, részben genetikai adottság, de mindig úgy véltem, legfontosabb a betegségtudat elutasítása, amit egy baráti társaságban így fogalmaztam meg: a betegséget jellemhibának tekintem. Ezen kissé meglepődtek, tréfának vették, pedig az élni akarás együtt jár a Gondviselésbe vetett, erős hittel. Megteszem, amit lehet, hogy elkerüljem a bajt, de ha beköszönt, tiszta lelkiismerettel viselem Isten akaratát. Ez vonatkozik a mindenkire egyformán váró földi halálra is, amelyre a különböző betegségek mintegy előleget, ízelítőt adnak, sőt vizsgáztatnak is emberi méltóságból, alázatból. Persze vannak, nem is kevesen, akik megoldatlan problémáik miatt a betegségbe menekülnek, és valószínűleg igazuk van azoknak, akik szerint a legtöbb testi betegségnek lelki okai vannak. Mindenki ismeri a régi mondást: „ép testben ép lélek”, de megfordítva is igaz; az ép lélek kordában képes tartani a testet, parancsolni tud neki, miként ezt szentek, mártírok, remeték sokasága bizonyította. A betegekért imádkozunk a szentmisén és magányunkban. Szinte mindenkinek vannak betegei, hozzátartozók, barátok, rokonok, ismerősök, és valahányszor kórházban vagy temetőben járunk, mindig megcsap minket az elmúlás és a halál fuvallata.

A „régi” ember a természethez és a nagycsaládhoz közelebb élt, a Nagy Körforgás szinte mindennapos volt számára. A modern ember riadtan áll a mindenség végső titkaival szemben, félelmének oka a belső bizonytalanság, a kétely mindenben, ami túlmutat ezen az egyetlen anyagi létezésen. Hiányzik belőlünk az elfogadás és a megbékélés nyugalma, mert a világ arra tanít, hogy minden rajtunk múlik, mi vagyunk saját szerencsénk kovácsai, mi irányítjuk sorsunkat. Minden betegség jótékony figyelmeztetést jelent, gyengéd meghívást a felkészülésre, a nagy útra, „honnan még nem tért meg utazó” - Krisztus kivételével. A nagy Vigasztaló, a Szentlélek ott őrködik minden betegágy mellett, és pontosan tudja, mikor kell megfogni a szenvedő kezét, hogy elvezesse abba a világba, ahol örök világosság fényeskedik.

Csak a sötétség gyermekei ragaszkodnak rögeszmésen az általuk megismert anyagi világhoz, mert lelkük mélyén sejtik, nem méltóak belépni az Úr házába, hiszen kitagadták az Urat hajlékukból. A betegségben ráismerünk valódi önmagunkra, megszűnik a pótolhatatlanságunk tudata, kiszállunk a javakért folytatott, véget nem érő földi versenyből. Jézus köré mindig a betegek tömege gyűlt, akik könyörögtek hozzá, szabadítsa meg őket betegségüktől. Jézus sokakat meggyógyított, de a végső, örökké tartó gyógyulást csak az Ítélet után nyerhetjük el, amikor romolhatatlan testben találkozunk szeretteinkkel, és egymás után felismerjük őket, mielőtt Isten színe elé jutunk.

(szszp)

Vissza az újság tetejére

Tél vége

Kövér varjú hintázik a juharfán ablakunk alatt, közben hangosan károg. Bizonyára nem fázik, mert pluszt mutat a hőmérő, s talán éhezni sem igen éhezik, hiszen elolvadt a hó és a jég, könnyen eleséghez tud jutni. A minap volt Mátyás, a jégtörő, de nem volt mit törnie, napok óta enyhe az idő. A néphit szerint, ha Mátyás nem talál jeget, hát csinál. Remélem, meggondolja magát, s lassan véget ér a tél, kitehetjük a végére a pontot, mint egy rosszul sikerült mondat után. Nem tudom Zsuzsanna napján megszólalt-e a pacsirta – a környékünkön nem élnek pacsirták, a mezők szép hangú énekesei –, mert ha igen, akkor hosszú hallgatásukra lehet számítani, ami köztudottan nem sok jót jelent. Azt, hogy még sokáig tart a tél. Ahogy öregszik az ember, egyre sürgetőbben várja a tavaszt. Nem akar hóembert építeni, legfeljebb unokái unszolására fog bele, nem botorkál fel a domboldalra, hogy szánkóval lecsusszanjon a völgybe. A hógolyózás sem tartozik kedvenc időtöltései közé. De azért egy befagyott tócsa incselkedni kezd vele. Testi épségét kockáztatva nekifut és végig csúszik rajta.

Ha szerencséje van, megússza csonttörés nélkül. Eszébe jutnak gyermekkora telei, a nagy havazások, a szánkózások, amikor kipirult arccal, vöröslő fülekkel, átnedvesedett gúnyában édesanyja a tüzes kályha mellé parancsolta szárítkozni, s forró teával itatja meg. Szájában érzi a sült alma ízét, a héjában sült krumpliét, amiket úgy szeretett. Volt úgy, hogy a nagymamámmal megbeszéltem, mielőtt iskolába mentem, hogy süssön nekünk héjában krumplit, jó sokat, szünetben majd hazaszaladok érte. Közel laktunk az iskolához. Nagymamám unokái közül akkor négyen voltunk iskolások. A megadott időre kész volt a sült krumpli, dagadt a „keblem” a még forró csemegétől, amiből néhány perc múlva már egy morzsányi sem volt. Szánkat összeégetve gyorsan befalatoztuk. A héjában sült krumplit egyébként vajjal, szalonnával fogyasztottuk, de nem egyszer csak úgy magában. Szegényes idők voltak, mégis oly szívmelengető visszaidézni.

Szeretném, ha minél előbb vége lenne a télnek, ha már nem esne a hó, nem pengetné dallamtalan citeráját a fagy, ha minél előbb kitavaszodna, kidugná fejét a haraszt alól a hóvirág, visszatérnének itthoni fészkeikre a gólyák és a fecskék.

Az erkélyre madáretetőt raktunk ki. Járnak is szorgalmasan magokat csipegetni a kenderikék, cinkék, feketerigók és néha egy-egy fakopács. Velünk együtt ők is nagyon várják, hogy véget érjen a tél. Hogy vidám füttyel hímezzék ki a lakótelep kopár csöndjét. Az ablak alatt hangoskodó varjúval mormolom én is, kár, kár. Kár, hogy tél van, és nem tavasz. De ami késik, nem múlik, ahogy a népi rigmus mondja: január, február, itt a nyár!

(Fecske Csaba KÉ)

Vissza az újság tetejére

Az új bor varázsa

A Kolping Borest rendezvénysorozat 2014. január 25-i állomásán hét borvidék különböző újborát - 3 fehér, 2 rozé és 2 vörös fajtát - kóstolhatta meg a mintegy 40 borbarát.

Az újborok kóstolása azért érdekes, mert ebben a stádiumban áll a bor a legközelebb a szőlőhöz, az elsődleges szőlőillatok és -ízek ilyenkor még dominánsak, ami friss, üde és gyümölcsös jelleget biztosít a bornak.

Az est során történelmi kitekintést kapva megtudtuk, hogy Mezopotámiában Gilgames az élet fájaként talál a szőlőre. Míg a bor Egyiptomban csak az uralkodóréteg és a gazdag kereskedők élvezeti cikke volt, ugyanakkor Görögországban több helyen törvények által próbálták megakadályozni a borfogyasztás terjesztését, megkötözött részegeket mutogattak a piactéren elrettentésül. A Római Birodalom idején az arisztokrácia szemében a földbirtok számított a legelőkelőbb befektetésnek. Emellett a bor gyógyhatásait ismerték és alkalmazták is, a katonáknak és a rabszolgáknak is napi fejadagjuk volt, így ugyanis kevesebben betegedtek meg. Érdekes, hogy a Korán szerint a Paradicsomban nem-poshadó vizű, tejjel, mézzel és borral folyó patakok vannak.

Az Ószövetségben 212 alkalommal esik szó a borról, jelképként is többször megjelenik. Izraelben - a kóser szabályok szerint - a három évnél fiatalabb szőlő termését nem szabad felhasználni, valamint minden 7. évben (szombatév) szedetlenül és metszetlenül kell hagyni az ültetvényt.

Jézus Krisztusnak életében a bor különösen kitüntető szerephez jut. Példabeszédeiben szívesen használ szőlővel és borral kapcsolatos képeket. A bor a Bibliában szimbolikusan mindig az örömöt jelenti. Ha nincsen bor, nincsen öröm. Jézus azért jött, hogy örömöt hozzon, hogy igazi életet hozzon, hogy igazi ital legyen: az élet itala.

A bor és az ismeretek megemésztését kis falatkák és a háttérben szóló koncertzene tette könnyebbé.

A borkóstolás búcsúpohárral és a Szent János áldással zárult, valamint azzal, hogy folytatás következik.

https://mail.google.com/mail/images/cleardot.gif

Vissza az újság tetejére

Beszéd

A szó veszélyes fegyver, mondja egy régi sláger szövege. Ez tükröződik a pletykáról szóló pápai üzenetből is. Nézzünk most néhány beszéddel kapcsolatos mondást az igazak bölcsessége könyvből:

A beszéd képessége emberi kiváltság, a hallgatni tudás emberi kiválóság. A kimondott szavak mögött szándékok rejlenek, a hallgatásba bölcs megértés, türelem, tisztelet vegyül. Egy embert inkább hallgatásából, semmit a beszédéből ismerhetünk meg, vagyis abból, hogy a kellő pillanatban hallgatni tud - írja Akhilleusz Tatiuosz.

A kedves szavak rövidek és könnyen kiejthetők, de visszhangjuk valóban végtelen, vallotta Kalkuttai Boldog Teréz anya.

Két ember között a legrövidebb út az egyenes beszéd, tanítja velünk Szilágyi Domokos.

Ha észreveszed, hogy rosszakarók vagy tudatlanok rágalmakkal halmoznak el, kérd Istent, mentsen meg attól, hogy amikor rosszat mondanak rólad, egyszersmind igazat is mondjanak, hívja fel figyelmünket Loyolai Szent Ignác.

Nagy elmék ötletekről beszélnek, átlagos elmék eseményekről, kis elmék más emberekről, jegyzi meg a beszéddel kapcsolatban Rickover.

Hét tulajdonságáról ismerni meg a bölcset: nem beszél az előtt, aki tudásra és korra megelőzi őt; nem szakítja félbe más beszédét; nem válaszol elhamarkodva; kérdez s felel, amint illik; rendet tart a beszédben; megmondja, ha nem érti; s helyesli az igazat - tanítja a beszédről a Talmud.

Hívom a családokat 2014 februárban



Hívom a családokat, házaspárokat, jegyeseket és szerelmeseket, a családokat szerető szerzetes- és paptestvéreket, és mindenkit, aki a család és az élet mellett áll!

Ha régi iskolatársak az utcán összetalálkoznak, szinte meg se várják „hogy vagy” kérdésükre a választ, rögtön panaszkodásba kezdenek: az újabb rendeletek nem kedveznek az üzleti vállalkozásnak. Két ismeretlen asszony a piacon nem győzi egymást túllicitálni az árukínálat és az árak, de legfőképpen az árusok szidásában. A szülők elégedetlenek gyerekeik iskolájával: nem azt tanítják és nem úgy, ami és ahogy az – szerintük – a gyerek mihamarabbi érvényesülését szolgálná. Az idős asszony felháborodottan meséli, hogy az orvosi rendelőben órákat kellett várnia, mire ahelyett, hogy gyógyítani kezdték volna, a szakrendelőbe küldték vizsgálatokra. Akárhova nézünk, úgy tűnik, semmi nem működik jól, minden lehetne jobb, igényeinknek, elvárásainknak megfelelőbb. Úgy érezzük, hogy a társadalom, amelyben élünk nem figyel ránk, nem törődik velünk. Ha gondjaink, nehézségeink vannak, nincs kihez fordulnunk, jó, ha egyáltalán valaki meghallgat. Vannak mindenféle hivatalos és magán intézmények, amelyek feladata a bajba jutottakon való segítés, ezekre azonban nehéz rátalálni, és nehéz bennük megbízni.                                                                                                              Mondjatok olyan területeket, ahol minden jól működik, ahol mindig jól érzitek magatokat! Mi lehet ezeknek a területeknek a titka?                                                                                                                                                                                   Szerencsés ember, aki olyan családban élhet, ahol nyugalom és béke van, ahol a családtagok egymás javát akarják, tudva, hogy a család java a családtagok javának összességéből adódik. Az ilyen családban mindenkinek van kire támaszkodnia, ha tanácsra, segítségre van szüksége, mindenki figyel a másikra anélkül, hogy megfosztaná önállóságától. Itt mindenki fontosnak érzi a maga szolgálatát, és hálás a többiek szolgálatáért. A családi összetartozás önmagában biztonságérzetet ad, segíti a családtagok kiteljesedését. A családtagok nem azon versengenek, hogy kinek jut valamiből több, hanem azon, hogy ki tud többet adni magából, szolgálatkészségéből. Nem legyőzni akarják egymást, hanem közös erővel akarják a család előrehaladását szolgálni. Az ilyen családban élni jó és öröm, még akkor is, ha gondok, nehézségek szakadnak a családra, mert újra és újra megtapasztalják, hogy mindig számíthatnak egymásra, hogy egymáshoz fűződő kapcsolatuk nem attól függ, hogy az éppen most előnyös vagy hátrányos számukra.

Milyen összefüggés van a családon belüli kapcsolatok és a családtagok istenkapcsolata között? Hogyan tudsz segíteni a valamilyen okból kilátástalan helyzetbe került családnak, hogy túljusson a krízisen?                                                           

Még ha társadalmunkat sok jó család alkotja is, messze vagyunk attól, hogy a társadalomban béke és nyugalom uralkodjon. Mai posztmodern társadalmunkat egyre inkább a piaci érdekek vezérlik, az embert akkor tekintik értéknek, ha van piacképes tudása, munkaereje, befektetni való vagyona. Egyre nagyobb a szakadék a tehetősek és a szerény lehetőségekkel rendelkezők között, egyre nehezebben tud kitörni nehéz körülményei közül az, aki nem „piacképes”. Ez pedig a társadalom egészének fejlődését akadályozza, a társadalmi igazságtalanság növeli a társadalmi feszültséget. „Hamis az a társadalmi béke, amely csak arra szolgál, hogy igazoljon egy, a gyengéket hallgatásra kényszerítő társadalmi berendezkedést. … Az emberi méltóság és a közjó sokkal nagyobb érték, mint az előjogaikról lemondani nem tudó kevesek jóléte”. (Evangelii Gaudium 218). 

A társadalom és a család kölcsönhatásban állnak egymással. Jó családok nélkül nem képzelhető el jó társadalom, ugyanakkor a társadalom is rányomja bélyegét az őt alkotó családokra. Békétlen, igazságtalan társadalomban nehéz a családoknak kiteljesedni. Az emberi történelem folyamán a társadalom sokat változott, és napjainkban is változik. Megváltozott a család helyzete a társadalomban és az egyén és a társadalom viszonya is. Másképp tekintenek a családra, mint a társadalom alapegységére a föld különböző részein, mások a családon belüli szerepek és hierarchikus kapcsolatok a posztmodern korban, mint a világháborúk előtti világban. Az ember azonban állandó, a változó felszín alatt a történelem során változatlanul keresi önmagát, élete értelmét és célját, boldogságát. Vágyik arra, hogy hódolattal boruljon le az előtt, aki belehelyezte ebbe a csodálatos világba, amelynek jobbítására meghívást kapott. „A te indításod az bennünk, hogy gyönyörűség dicsérnünk téged, mert magadnak teremtettél minket, s nyugtalan a szívünk, míg csak el nem pihen benned.” (Szt. Ágoston: Vallomások I/1)

Az útját kereső és boldogulni akaró ember egyedül nem juthat célba, szüksége van kapcsolatokra. Amíg pedig a maga közvetlen környezetében igyekszik jobbítani a világot, tisztelnie kell mások érdekeit és törekvéseit is, még akkor is, ha ezekkel a másokkal nincs szoros és állandó kapcsolatban. Sőt, ahhoz hogy a kapcsolatok valóban az emberek kölcsönös boldogulását szolgálják, szükséges, hogy kölcsönösen tiszteljék egymás személyi méltóságát. Fontos ez a családban épp úgy, mint a táradalomban, a közéletben, a politikában, a gazdasági életben, a kultúrában, de még a népek és nemzetek közötti kapcsolatokban is. A világ jobbításán fáradozni is csak úgy érdemes, ha a szűkebb és tágabb közösség javát, a közjót tartjuk szem előtt. A családban sem vezet jóra, ha olyan megoldásokat alkalmazunk, amelyek egy-egy családtagnak kedveznek, az egész családnak pedig hátrányosak. Az sem vezet jóra, ha a családoknak, vagy a családok egy csoportjának az érdekeit az egész közösség, falu, vagy város érdeke fölé helyezik. Ilyenkor békétlenség keletkezik, a társadalom sodródik a szétesés felé. Fontos tehát, hogy mind a családok, mind pedig az egyes társadalmi csoportok figyelembe vegyék egymás érdekeit, intézkedéseikben legyenek egymással szolidárisak. A szolidaritáshoz hozzá tartozik a bármilyen okból bajba jutottak önzetlen megsegítése is, nem csupán anyagi téren, hanem minden vonatkozásban. Az idősebb testvér szolidáris a kisebbel, ha segít neki a nehéz matematika házi feladat megoldásában; az egészséges vizű kúttal rendelkező szomszéd szolidáris azzal a szomszédjával, akinek engedi, hogy az ő kútjából hordja a vizet; a népek közötti szolidaritás szép példáit látjuk akkor, amikor katasztrófák idején segélyekkel, mentőcsapatokkal sietnek a bajba jutottak segítségére. A másik személyi méltóságát sértjük azonban, ha segítség címén elvégezzük helyette a feladatot, vagy ráerőltetünk olyasmit, amit maga is meg tud szerezni, vagy oldani. Károkat okoz, rombolja a családi, társadalmi kohéziót, ha figyelmen kívül hagyják a szubszidiaritás elvét. Régi igazság, hogy az élelemmel rosszul ellátott közösségen nem az segít igazán, aki élelmiszercsomagokat küld, hanem az, aki megtanítja halászni, búzát termelni, vagy kecskéket tartani.
Az emberi személy méltóságának elve a közjó, a szolidaritás és a szubszidiaritás elve az emberről szóló, az értelem és a hit által megismert teljes igazság kifejeződései, amelyek az evangéliumi üzenetnek és a belőle eredő követelményeknek – melyeket a főparancs, az Isten és az embertárs iránti szeretet parancsa és az igazságosság foglal össze – felelnek meg. (vö. Az egyház társadalmi tanításának kompendiuma, 160-161.)

Mondjatok példát családi, baráti, ismerősi körben megtörtént esetre, melyben nem az anyagi segítség, hanem a szolidaritás, a másik igaza melletti kiállás segített a békét helyreállítani! Hogyan érvényesíthető a személyi méltóság tisztelete a munkahelyen, pl. a főnök – beosztott viszonyban?                                                                                                   

Ha a társadalomban érvényesülnének ezek az elvek, olyan rendeletek születhetnének, amelyek nem az egymást kiszorítani akaró konkurens vállalkozók korlátozására, hanem együttműködésük elősegítésére irányulnának. A piaci árusok azon mesterkednének, hogy a vevőknek kedvében járjanak, olcsó és jó árut kínálnának, a vevők pedig ezt hűségükkel hálálnák meg. A szülők és tanárok együtt működnének azon, hogy a gyerekek élete kiteljesedhessen. Az orvos úgy fogadná a hozzá fordulót, hogy az már a fogadtatás hatására is megkönnyebbülne. Mindennek következtében a családokban és a társadalomban béke és nyugalom lenne, mindenki megérezhetné, hogy „az Isten országa köztetek van.”(Lk 17, 21)

Bíró László
az MKPK családreferens püspöke
a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke

Vissza az újság tetejére

Ferenc Pápa üzenetei - IV. rész

A pletykáról

„Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre” - indult ki válaszadásában, az evangéliumot idézve Szentatyánk. Jézus kérdése felrázza minden idők emberének lelkiismeretét. Jézus miután az alázatról szólt, most az ellenkezőjére mutat rá, arra a gyűlöletes magatartásra, amellyel ítélkezünk testvéreink felett. Jézus erőteljes szót használ ennek megjelölésére: hipokrita, vagyis álszent, képmutató.

Azok, akik ítélkeznek mások felett, akik rosszat mondanak másokról, azok hipokriták, álszentek, mert nincs erejük, bátorságuk ahhoz, hogy saját hibáikat észrevegyék. Az Úr nem sokat beszél erről, de később azt mondja, hogy akinek a szívében egy kis gyűlölet lakozik testvére iránt, az gyilkos. János apostol első levelében világosan megfogalmazza ezt. Aki gyűlöli testvérét, az sötétségben van; aki ítélkezik testvéréről, az a sötétségben halad előre. Minden alkalommal, amikor szívünkben elítéljük testvérünket, sőt, ami még ennél rosszabb, amikor erről másokkal is beszélünk, gyilkos kereszténnyé válunk, mondta Ferenc pápa a Szent Márta házban tartott szentmise homíliájában.

Gyilkos keresztény! Nem én mondom, hanem az Úr. És ebben az esetben nincs helye árnyalatoknak. Ha rosszat mondasz testvéredről, megölöd őt. Minden alkalommal, amikor ezt tesszük, Káin tettét utánozzuk, aki a történelem első gyilkosa volt.

A pápa hozzátette: ezekben a napokba sok szó esik a háborúkról, felkelésekről és annyira fohászkodunk a békéért.

Szükség van a megtérésünk gesztusára. A pletykák mindig a bűntett dimenziója felé haladnak. Nincsenek ártatlan pletykák. A nyelvünk, ahogy Jakab apostol mondta, arra szolgál, hogy dicsőítsük Istent, de amikor arra használjuk, hogy rosszat mondunk fivérünkről vagy nővérünkről, akkor megöljük Istent, megöljük Isten képmását testvérünkben.

Valaki azt mondhatná: vannak, akik megérdemlik, hogy pletykáljanak róluk. Azonban ez nem lehetséges. „Menj és imádkozz érte”! És ha szükséges, beszélj azzal a személlyel, aki megoldhatja a problémát. De ne mondd el mindenkinek! Pál nagy bűnös volt, és saját magáról ezt mondta: „azelőtt káromkodó, üldöző és erőszakos ember voltam”. Ám Isten mégis megkönyörült rajtam.

Talán senki sem káromkodik közülünk – talán. De ha valaki közülünk pletykál, akkor minden bizonnyal üldöző és erőszakos. Kérjük magunknak és az egész Egyháznak a kegyelmet, hogy a pletyka bűntettéből megtérjünk a szeretetnek, az alázatnak, a szelídségnek, a türelemnek, a másik iránti szeretet nagylelkűségének, fohásszal zárta üzenetét mindannyiunk számára Ferenc pápa.

(VR/MK)

Vissza az újság tetejére  


Ingyenes jogi tanácsadás

A képújságunk mellett ezúton is tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta egy alkalommal, délután öt órától ingyenes jogi tanácsadás van a Polgármesteri Hivatalban.

Közreműködő ügyvéd: dr. Molnár Arnold

Bejelentkezni a 06-20-823-1091 telefonszámon lehet

A következő időpont: 2014. március 17. hétfő

Vissza az újság tetejére

Kolping hírek


Felhívjuk tagságunk figyelmét, hogy március 8-án körzeti lelkigyakorlat lesz az erdei házban. A 10 órakor kezdődő lelki program vezetője Petkó Tamás, dunaföldvári plébános atya. A program délután 5-kor kezdődő szentmisével. Ezen a napon ünnepli 20. születésnapját a TÓALMÁSI Kolping család is, amit a lelkigyakorlattal is köszöntünk. Bővebb infók köremailban és vasárnaponként a nagymise után szerezhetők.

Ugyancsak március 8-án 9 órától, Velünk élő múlt címmel a Helytörténeti Emlékház és a benti Kolping ház ad otthont a hagyományok napja színes programsorának. A Tizenhárom Almafa Alapítvány szervezésében a Kalász Egyesület, a Kolping ifjúság, a Múltidőző Hagyományőrző Egyesület, az Önkormányzat és a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai biztosítják a résztvevők számára a tartalmas és közösségépítő együttlétet.

Március 15. Nemzeti Ünnep. Vegyünk részt minél többen a Hazánkért felajánlott szentmisén, az azt követő Szentmisén és a Velünk élő múlt képkiállítás megnyitóján, felvállalva ezzel a jövőnk alapját képező múltunkat.

Még a nagyböjtben megtartjuk éves közgyűlésünket is, melyről értesítés megy köremailon. Ekkor lehet megrendelni 800 Ft befizetésével a Kolping újságot is.




Kolping Támogató Szolgálat

FELHÍVÁS

A Kolping Támogató Szolgálat továbbra is várja azok jelentkezését, akik segítségre szorulnak maguk, vagy a ház körüli munkájuk ellátásában. Gépkocsival el tudjuk szállítani kórházba, rendelésre, bevásárolni, rokonlátogatásra, temetői látogatásra és az élet adta egyéb helyekre. Továbbra is foglalkozunk a térség hátrányos helyzetű gyermekeivel, hogy közösséget alkotva tartalmas életet élhessenek.

Telefonszámaink. 340-228,     06-20-578-0867
Várjuk hívását!  A Támogató Szolgálat vezetője és dolgozói

Vissza az újság tetejére

Önkormányzati hírek

Január 28-án a testületi ülés keretében az alábbi témakörökbe született döntés

A képviselőtestület 2014. évi első félévi munkaterve. A szociális rendelet módosítása. A gyermekvédelmi rendelet módosítása. Kistérségi Társulási Megállapodás módosítása. Módosításra került a Közterület használatáról szóló rendeletünk is Így bekerült abba a közterületeken történő Italfogyasztás tiltása, mely alapján a rendőr bármikor bírságolhatja a szabály ellen vétőket!

Határozat született KIA gépkocsink értékesítéséről, az Óvodatej-programban történő részvételről, az Utánpótlás SE és az Érsekvadkerti labdarúgócsapat TAO-s pályázatának támogatásában. Támogatásunkról biztosítottuk a Sportpálya úton megvalósítandó élelmiszer-feldolgozó üzemet és a tűzoltó egyesületünk működésével kapcsolatos kérelmet.

Február 4-én maratoni értekezlet keretében került sor a 2014. évi önkormányzati költségvetés első fordulós tárgyalására. Az itt született módosító javaslatok figyelembevételével kerül átdolgozásra a tárgyalt anyag, mely vázában a február 24-i falugyűlésen is hallható lesz.

Február 26-án a költségvetés második fordulós tárgyalása, majd a költségvetési rendeletünk megalkotása szerepel a főbb feladatok között.

Vissza az újság tetejére

Műfüves pálya bérlése

A Petőfi Sándor Általános Iskola területén lévő műfüves sportpálya az iskolai sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22 óráig a sportolni vágyó fiatalok és felnőttek számára bérleti díj ellenében igénybe vehető.

Tornák esetén öltözőt biztosítunk! Esti pályavilágítás van!

Bérleti díj:

Alkalomszerű használat esetén:                                   4500 Ft/ óra

Rendszeres (legalább 10 alkalom) használatnál:       3500 Ft/ óra

Focitornák esetén a rendszeres használat díját kell fizetni!

A bérlési időszakra vonatkozó térítési díj munkaidőben a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodájában fizethető be. A befizetést igazoló bizonylatot a pálya használata előtt a gondnoknak be kell mutatni. Pénztári időn túli használat díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.

További információt és időpont egyeztetést kérni - hétvégi használat esetén is - Molnár Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u 137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143 telefonszámon lehet.


Vissza az újság tetejére


Egyházközösségi hírek


Hamvazószerdával (márc.5-én) megkezdődik a nagyböjt, Nagyböjti péntekeken katolikus ember hústól tartózkodik. (Kivétel a betegek, és az idegen konyhán étkezők. Ők másfajta lemondással, önmegtagadással vállaljanak engesztelést vétkeikért.)
KERESZTÚTI ÁJTATOSSÁGOT a nagyböjti vasárnapokon du. 3-kor, pénteken pedig esti szentmise előtt fél 6-kor végezünk a templomban.
Márc. 15-én, szombaton, nemzeti ünnepünkön r. 8 órakor közös szentmisével könyörgünk Magyar Hazánkért.  Este szokásos vasárnap előesti szentmise lesz.

Március 25: Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe. Szentmise reggel 7-kor és este 6 órakor lesz.
Nagyböjti, Húsvétra felkészítő lelkigyakorlatunkat, Ft. Dr: Sánta János kanonok úr tartja március 27-28-29-én este a 6 órás szentmisén.
A lelkigyakorlat 3 estéjén 5 órától lesz alkalom a szentgyónás elvégzésére.  Használják ki a lehetőséget, ne halasszák utolsó napokra szentgyónásuk elvégzését. Az ünnepnapokon nagycsütörtöktől húsvéthétfőig nem lesz gyóntatás.

Márc. 30-án, a fél 10 órás szentmisén, részesülnek a BETEGEK SZENT-SÉGÉBEN AZOK, akik a szentmisén áldoztak is, idős koruk, gyengeségük miatt különösen rászorulnak Jézus segítségére. (Áldozás nélkül nem lehet, a betegek kenete SZENTSÉG, amit csak tiszta szívvel fogadhatunk)

(Azt követő hét első napjaiban keresem föl az idős testvéreket otthonukban, hogy el tudják végezni ők is húsvéti szentgyónásukat, jelentsék be őket időben.)Márc. 30-án, vasárnap reggelre kell az órákat 1 órával előre igazítani a Nyári időszámításhoz.

Az 1%-os befizetett személyi adóról ne feledkezzenek el rendelkezni!  

 A Katolikus egyház technikai száma (0011) megjelölésével.

Akinek munkáltatója számolja el adóját, az zárt borítékban, a borítékra írt Név,

Lakcím, adóazonosító felirattal, rendelkezhet az Egyház javára 1%-ról, és valamely Alapítvány javára a másik 1%-ról.

(Pl. Érsekvadkerten: Szent Kamill – az érsekvadkerti beteg gyermekekért közhasznú alapítvány javára (A kedvezményezett adószáma: 18641107-1-12)

KERESZTELÉSEK:

          1./ Szabó Bálint (Szabó Tamás- Kovácsovics Éva)

HÁZASSÁGOT KÖTÖTT:

          -

HALOTTAINK:

6./ Kordics János (1921)
7./ Macska Andrásné, szül. Kordics Erzsébet (1954)
8./ Kovács József (1939)
9./ Őszi Istvánné, szül. Boda Mária (1922) 

Vissza az újság tetejére

Szentmiseszándékok

Március

1. szombat     - Percsina Pál, szülei, nagyszülei, Berta és Babinszki család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Pinke Kálmán, felesége Szabóki Rozália, szüleik, testvéreik, élő és elhunyt családtagok

2. vasárnap   -

3. hétfő           -

4. kedd           - Havasréti Mária

5. szerda        - Lukács József atya 2. évforduló

6. csütörtök    -

7. péntek        - Fábián József, felesége Vitéz Mária, szüleik, testvéreik és Nagy Ignác

8. szombat     - Barák Imre, élő és elhunyt családtagokért

                        - Szabó István, felesége Bozsonyík Borbála, menyük, nászuk, szüleik, testvéreik és élő hozzátartozók

                        - Elhunyt édesanyáért 1. évforduló, édesapáért, fiukéer, vejükért és élő gyermekeikért

9. vasárnap   - Gálik János 2. évforduló és hozzátartozókért

                        - Kovács Lajos, felesége Bugyi Mária, vejeik, Gyurkovics Sándor és szülei

                        - Vitéz István, felesége Kosztrihán Mária, szüleik, Ferencsik és Pinke család élő és elhunyt hozzátartozókért

10. hétfő        -

11. kedd         -

12. szerda      -

13. csütörtök -

14. péntek     - Holman István 3. évforduló, szülei, testvére, apósa, anyósa, élő és elhunyt hozzátartozók

                        - Szabó Ignác, szülei, nagyszülei, a Laczó család halottaiért

15. szombat   -

16. vasárnap - Híves István, felesége Molnár Emerencia, lányuk Borbála és szüleik (Alapítványi)

                        - Boda, Holman és a Deszpót család élő és elhunyt hozzátartozóiért

                        - Pistyúr Gábor, szülei, testvére János, élő és elhunyt családtagok

17. hétfő        -

18. kedd         - Záhorszki Gábor, felesége Kaba Mária, gyermekeik, szüleik, Jakubecz Lajos, felesége Kaba Piroska és szüleik

19. szerda      - Szt. József tiszteletére

                        - Kosztrihán József, fia István, Kosztrihán és Erdős család halottaiért

20. csütörtök - Nagy Ignác, felesége Vitéz Anna, szülők, nagyszülők és családtagok

                        - Kovács János, felesége Paulicsek Erzsébet, élő és elhunyt hozzátartozókért

21. péntek     - Zöllei és Horváth család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Kalmár István, felesége, fiuk és a család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Hoszpodár Józsefné Szabó Julianna és szülei

22. szombat   - Murányi István, felesége Komlós Ilona, szüleik, élő és elhunyt hozzátartozók

                        - Holman József, élő és elhunyt családtagok

                        - Hálából 2 család élő és elhunyt hozzátartozóiért

23. vasárnap - Konopás János, felesége Csillag Margit 2. évforduló, szüleik, testvéreik, vejük és hozzátartozók

24. hétfő        -

25. kedd         -

26. szerda      -

27. csütörtök -

28. péntek     -

29. szombat   - Hálából, valamint Temela Ignác, felesége Záhorszki Margit, fiuk Ignác, a család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Fébián Ignác, felesége, vejük Dósa József, szülők, nagyszülők, valamint a Boda és Trombitás család halottaiért

                        - Kovács János és a család halottaiért

30. vasárnap - Szabó Ignác, felesége Kosztrihán Emerencia, szüleik és testvéreik

                        - Nagy László, felesége Nagy Mária, Varga Ignác, felesége Pistyúr Margit és vejük János

31. hétfő        -

 

Vissza az újság tetejére
Vissza az előző menüre