Egyszerűen
nem tudjuk eléggé felfogni, hogyan lehetséges az,
hogy ezredévnyi távolságból
vagy még annál is távolabbi történelmi
múltból mennyire képes jelen lenni és
megrendítő hatást kifejteni egy rég meghalt
személy vagy egy ősi írás. Ez az
ember szellemiségének jele és a jelenlét
titka. Szent István királyunk olyan
hatással van magyar népünkre, közelebbről: a
keresztény magyarokra, hogy szinte
fölmérhetetlen. Hiszen még az 1990-es nagy politikai
fordulatnak is részese volt.
Vannak ebben az országban, akik közömbösek
maradnak iránta. Talán azért, mert
ateisták. Megtehetik. Legfájóbb mégis az,
amikor azok, akik magukat „igazi
magyaroknak” hirdetik, elfordulnak tőle. Voltak persze szellemi
emberek, költők
is, akik azzal szereztek „jó pontokat” a pártállam
idején, hogy ők magyarok
ugyan, de nem István király magyarjai, hanem a
pogány magyarok utódai. Például
Koppány hívei.
Szent
István királyunk ellenségei nem ismerik jól
a történelmet, Nem tudják, hogy
Koppány eredeti neve Kapkán. Egy neves
történészünk javított ki, amikor
Koppány
nevét a Kubánból eredeztettem volna. A
Kapkán pedig eredeti avar
méltóságnév,
összeomlásuk idejéből. S testvéreim, az
új pogány magyarok nem akarják
tudomásul venni, hogy az avar uralom azért omlott
össze, mert nem volt képes
beilleszkedni a keresztény Európába, , s mert
pogány szokás szerint az avarok
nem bírták el a békés időszakokat,
ivásnak adták a fejüket, meg ami ezzel jár..
Elzüllöttek. Fogoly avar vallotta meg Bizácban.
Él
bennem valami felfoghatatlan nosztalgia az avarok iránt. Tudom,
hogy teljes
néven ők voltak az avarhunok. Tudom azt is, hogy nekünk nem
Attila hunjaihoz
volt közünk, hanem az avarhunokhoz, akik két és
fél évszázadig laktak itt
előttünk a Kárpát- medencében.
Közöttük jelentős számban voltak a
Meótiszból
magukkal hozott, ugor nyelvet beszélő magyarok is.
Maradékukat a nemzet testébe
asszimiláltuk, s utódaik, bár genetikai
keveredéssel mai itt vannak köztünk.
Például avarszékelyként. Paptársaim
közül a már elhunyt Bokor István
színtiszta
mongol arca van előttem. S különös felfedezés,
hogy Csernoch prímás arca és
termete szlovákiai avar eredetre vall. Megtudtam, hogy
megkeresztelkedett avar
főember vértanú lett, amikor visszajött
Nyugatról. Meggyilkolták a pogány
avarok.
Koppány
tehát avar származású pogány
vezér volt. Ezt üzenem azoknak a büszke magyar
testvéreimnek, akik István királyunk
ellenségét ősmagyarnak hitték és hiszik.
Fájó a naivitásuk, a táltosok
idealizálásával, a kisajátított
„magyarok
Istenével” és pogány hitükkel.
Amerikába
szakadt honfitársunk versét olvasom, aki az
újpogány büszkeséggel feszíti ki a
mellét. Neki Koppány volt az igazi magyar.
Versének címe: „Koppány vezér
hitvallása!” Csakhogy Koppány, a hozzánk
tartozó avar-utód jobbágyaival harcolt
István királyunk ellen, aki hatalmi érdekből
ellensége volt az egységes
Magyarországnak. A magát „ismeretlen költőnek”
nevező amerikai honfitársunk
pogánykodó versét olvasva elszomorít, hogy
mennyi benne a zavarodott
tudatlanság. Mert Péter szobra bronzból van a
Szent Péter bazilikában, és nem
vasból, mint azt ő állítja. Ha pedig ő a
tundrák földjéről jött, akkor nem
lehet Csaba unokája, mivel Csaba sosem volt azon a
földön. Versében megveti a
Magyarok Nagyasszonyát, Máriát is Vallja, hogy ősi
hite „kacag a szent holmikra”.
A Szent Koronára is? Számára
az is szent
holmi, Mondja a magáét, lepocskondiázva a „szent
apácát” (nyilván Szent
Margitról van szó) és a „görbe
hátú barátot”. Ezzel, akarva- akaratlanul
Juliánusz barátra is céloz, csak nem meri
kimondani a nevét, mert gyáva. Hogy
István királyunkról is így
vélekedik, azt megint nem meri kimondani. Mert ahhoz
még inkább gyáva. Egyházunkból is
csatlakozók, akik Boldog Gizellát
gyalázzák,
István királyunk feleségét, Szent Imre
édesanyját. Ezzel együtt István
királyunkat is gyalázzák. Csak ezt már nem
merik kimondani. Mert gyávák.
Veled,
vagy ellened István királyunk? Csak azt
kérdezném meg tőlük, elsősorban
Amerikába szakadt hazánk fiától,
Koppány buzgó hitvallójától, hogy
hányan
tartanának vele a várbeli Szent István
körmeneten? Vagy a Szent-jobb
körmeneten, a pesti oldalon, a Szent István
bazilikánál? És a magyar falvakban,
városokban? Vagy a csíksomlyói
búcsún? Vajon hányan? Hogyan
reagálnának az
Erdélyből, a csángóktól és az
óhazából odasereglett magyarok, ha ő az
„Éljen
Koppány vezér” feliratú zászlóval
furakodna közéjük?
Veled
vagy ellened? Ez itt a kérdés. Szent István
királyunk, országunk alapítója,
hazánk pártfogója. Mi veled vagyunk, és
veled maradunk.
(Béel
2010-es cikke alapján)
Ebben
az évben Varga András atya, egykori
káplánunk, ma salgótarjáni kerületi
esperes, plébános atya volt vendégünk.
András atya szeretettel emlékezett
vissza a 11 köztünk eltöltött hónapra, s
örömmel vett részt ezen az ünnepi
szentmisén, hisz káplán korában ezen a
napon még és már nem volt
közöttünk.
Álljon itt néhány gondolat mindabból, amire
felhívta figyelmünket beszédében.
"Ha
tehát föltámadtatok Krisztussal, azt
keressétek, ami odafönn van, ahol Krisztus
ül az Isten jobbján. Ami odafönn van, arra
irányuljon figyelmetek, ne a
földiekre. Hiszen meghaltatok és életetek
Krisztussal az Istenben van elrejtve.
Vessétek le a régi embert szokásaival együtt
és öltsétek föl az újat.... Mint
Isten szent és kedves választottjai, öltsetek
magatokra szívbeli irgalmat,
jóságot, alázatosságot,
szelídséget és türelmet. Viseljétek el
egymást és
bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza van a
másik ellen. Amint az Úr
megbocsátott nektek, ti is úgy tegyetek! Mindezen
felül pedig szeressétek egymást,
mert ez a tökéletesség köteléke. ...
Bármit szóltok és tesztek, mindent az Úr
Jézus nevében tegyetek s adjatok hálát
által Istennek, az Atyának." (Kol
3).
Loyolai
Szent Ignác életéből tudjuk, hogy Isten
lehetővé tesz nekünk egy nagy
átöltözést. Jézus Kisztus
áldozatával lehetővé tette, hogy levetkőzzük
a velünk
született, megromlott természetet és mintegy
felöltsük azt az új természetet,
amit Krisztus ad a benne hívőknek.
-
Így kezdi Szent Pál: öltsétek magatokra az
irgalmasságot, könyörületes szívet.
Mi olyan világban élünk, ahol ennek az ellenkezője
jellemző és azt tartják
erénynek. Ki-ki magáról gondoskodjék.
Magát érvényesítse. Hogy közben
esetleg
az mások rovására, kárára is
történik? Védjék meg magukat. Mindenkinek a
maga
feladata saját magát biztosítani. Az
irgalmatlanság és kegyetlenség az utakon,
a házasságban, a nemzedékek közötti
feszültségekben, az egész gazdasági
életben
egyre jellemzőbb lesz. Jézus azt mondja: nem erre
tanított minket, hanem legyen
irgalmas szemünk és könyörületes
szívünk.
-
A másik, amit említ: a jóság. A
jóság mindig a kicsinyek, a megvetettek, az
elveszettek, a segítségre szorulók
irányában nyilvánul meg. A jóságnak
mindig
ára van. Ha jó vagyok valakihez, meg kell fizetnem az
árát. Jóság és áldozat
karonfogva járnak. Ezért félnek sokan jók
lenni.
-
Öltsétek magatokra az alázatot és
szelídséget. Temérdek nyugtalanságnak,
szorongásnak, versengésnek, aggódásnak az
oka az, hogy nem merünk, és nem
akarunk alázatosan és szelídek maradni. Mindig
nekem kell felül maradni, mindig
az enyém legyen az utolsó szó. Be kell
bizonyítanom, hogy igazam van, akkor is,
ha már tudom, hogy nincs. Ebből nem jön nyugalom.
Jézus arra adott példát, hogy
milyen az igazi alázat és szelídség. Soha
nem élt vissza az Ő isteni hatalmával
és sokszor nem is élt vele, a maga javára soha nem
élt vele. Ha mások javára
használhatta, akkor igen.
-
Aztán említi a türelmet. Ez jelenti azt is, hogy
eltűrni mindazt, amit Jézusért
el kell szenvednünk és tudni várni mindarra, amit
Isten megígért és majd
megvalósít. Tűrni és várni. Csak az tudja
ezt, aki bízik Istenben és ismeri Őt.
-
A következő: öltsétek magatokra a
megbocsátás ruháját. Bocsássatok meg
egymásnak úgy, ahogy Isten megbocsátott nektek a
Krisztusért. És Ő hogy
bocsátott meg? Feltétel nélkül. Nem azt
mondta, hogy majd ha megváltozol és
rendbe hozod mindazt, amit elrontottál, beszélhetünk
arról, hogy van-e bocsánat
vagy nincs. Hanem azt mondta: megbocsátottam neked és ez
ad erőt ahhoz, hogy ne
ismétlődjék az életedben az, amit most meg kellett
bocsátani. Ez a feltétel
nélküli, sokszor előlegezett bocsánat.
-
Mindezt, amit eddig felsorolt, övezzétek körül a
szeretettel, mert az mindent
szépen összetart. Ha a szeretet öve kerül ezekre
a ruhadarabokra, akkor
mindegyik a helyén lesz, mindegyik jól működik.
Mindegyik áldás lesz másoknak.
A szeretet mindig cselekedet. Mindig azt cselekszem, amire a
másiknak szüksége
van. És nem várok tapsot, jutalmat, elismerést,
semmit.
-
És ha mindezeket megteszitek, akkor egyszer csak
különösen tapasztaljátok, hogy
Krisztus békessége betölti a szíveteket.
És ennek kapcsán felszakad a
szívetekből a hála, az Istent dicsőítő ének.
Tudnunk
kell, hogy ez az új ruha nem divatos öltözék.
Soha nem is volt az. Jézus
tanítása soha nem volt korszerű, de mindig időszerű volt.
Örökké időszerű.
Ezekben a ruhákban nem nagyon lehet boldogulni, de lehet
boldoggá lenni és
boldoggá tenni másokat. Ezekkel a tulajdonságokkal
az ember sokszor alul marad.
A többiek hangosabbak, erőszakosabbak és sokszor
érvényesítik is a nyers
erejüket az ilyenek felett. De igazán nagy győzelmeket csak
ezekkel a
tulajdonságokkal lehet aratni. Igazán nagy
értékeket csak ezekben lehet
másoknak továbbadni. Készek vagyunk-e megfizetni
az árát?
(Egy
olvasótól, 2013.07.31-én, Szent Ignác
napján)
Nagyon
örültünk, amikor áprilisban Krisztián
megkeresett bennünket, hogy lenne-e
kedvünk velük tartani júliusban két
keréken a Balaton körül. Johnnyval rögtön a
naptárunkhoz kaptunk, hogy itthon leszünk-e a nyár
közepén. Természetesen az
időpont megfelelt, így nagy lelkesedéssel vágtunk
neki a túrának. Az útvonal
számunkra nem volt ismeretlen, hiszen a hittanos
közösségünkkel már
hagyománnyá
vált, hogy minden évben körbebiciklizzük a
Balatont.
Július
25.-én reggel indultunk a Déli
pályaudvarról vonattal. Negyed nyolcra értünk
oda, és nagyon megijedtünk, amikor a
kígyózó sort megláttuk a
jegypénztárnál,
de végül elértük a vonatot, így időben
érkeztünk Balatonakarattyára, ahol már
az Érsekvadkerti Kolping család fiataljai vártak
bennünket.
Krisztián
bemutatott bennünket a csapatnak és ismertette a
hétvégi túránk menetét. Ezek
után nekivágtunk az első nap viszontagságos 84
km-ének. Az első nap sok-sok
megpróbáltatása (defektek,
kondícióhiány, a nagy meleg, domborzati
nehézségek…
stb) után megérkeztünk Badacsonylábihegyre,
ahol az első éjszakát egy nagyon
kényelmes kempingben töltöttük. A bőséges
vacsora után izgalmas Balatoni kvíz
játékra került sor, Eszti és Krisztián
szervezésével.
Másnap
tovább folytattuk a túrát Balatonfenyves
felé. Utunk közben a Szigligeti
várban, egy vitézi bemutatót tekinthettünk
meg, majd a kis pihenés után tovább
indultunk. Keszthelyen egy biciklis pihenőben
megebédeltünk, majd a fárasztó út
után nagyon megörültünk, amikor a Balatonfenyvesi
Kolping házba megérkeztünk. A
szállásunk elfoglalása után a fiúk
elmentek vásárolni, majd lementünk a
Balatonhoz fürdeni. Este a vacsora után
kitöltöttük az újabb Balatoni kvízt, majd
Krisztián húgának, Annának
megünnepeltük a névnapját! J
A
balatonfenyvesi szállás mindenkinek elnyerte a
tetszését. A kertben található
hatalmas trambulin, amin (a fáradságunk ellenére)
egész este jó kedvűen
ugráltunk, valamint a közös kiülő ahol
közös programjainkat töltöttük.
Szombaton
pihenőnapot tartottunk, egész nap strandoltunk,
beszélgettünk, játszottunk,
majd közüs sütögetéssel és a
szokásos kvízzel zártuk a napot.
Vasárnap
reggel misével köszöntöttük a napot, majd
szállásunkat elhagyva nekivágtunk az
utolsó 71 km-nek, és meg sem álltunk
Balatonkeneséig, ahol végre elmondhattuk,
hogy „jaj, de jó, körbetekertük négy nap alatt
a Balatont”. Ebéd után szomorúan
búcsúztunk el, az érsekvadkertiektől, majd
Johnnyval vonatra szálltunk.
Ezúton
is nagyon köszönjük, hogy együtt sportolhattunk,
nyaralhattunk az érsekvadkerti
ifjúság csapatával.
Sári
és Johnny (Budapest
Vízibárosból)
Arany kalász, arany
kalász,
Teremj búzát nékünk,
Hogy kenyerét megkaphassa
Szegény magyar népünk.
Nyári eső
termékenyítsd
Barna földeinket,
Égi harmat lágyítsd meg a
Sok-sok kemény szívet.
Hogy akinek Isten adott,
Adjon a szegénynek,
Örömöket szerezve a
Földnek és az égnek.
Áldd meg Isten,
esedezünk
Az összes terményünk,
Mindennapi kenyerünket
Ó, add meg minékünk!
(Blaskó Mária)
Mikor
a templomba lépünk, amikor este aludni térünk,
reggel új napra ébredünk,
szenteltvízzel keresztet vetünk magunkra.
A
víz! A titokzatos víz! Ha bepiszkolt az élet sara,
ismét tisztára mos! Ha
eltikkasztott az élet küzdelme, ismét frissé
üdít! Amikor belépek a templomba
tisztának kell lennie gondolataimnak, szívemnek,
munkás szándékomnak. Ezért
érintem szenteltvízzel homlokomat és
mindkét munkás vállamat. Nem egészen
természetes ez?
És
jön az este s bontakoznak az éjszaka sötét
hatalmai, amit oly sokszor
megénekeltünk, amikor zengett a templomban is a „gonosz
álmok fussanak és
minden éji képzelet” sorokat tartalmazó
gitáros énekben. Az éj nem barátja az
embernek. Mi a napsugár, a fény, a
világosság fiai vagyunk! Amikor tehát a
homály a sötét, az alvás, az
öntudatlanság sötét birodalmába
indulunk, s
kialszik a villany fénye és az öntudat fénye
egyaránt. Krisztus Urunk erősítő
keresztjelét írjuk magunkra, hogy Isten oltalmazzon meg
bennünket minden lelki
sötétségtől, bűntől az „ellen kezének
megkötésével”. Reggel felébredve ismét
keresztet vetünk magunkra, hogy a világ
világossága fényeskedjék a megkezdett
nap útjain.
Kedves
és természetes szimbólum a szenteltvíz
használata. A cikket mindenki folytassa
azzal, hogy átgondolja hol és mikor használja
egyházunk által nekünk
ajándékozott szentelményt!
(Tihamér
atya 1929. évi cikke alapján)
„Most pedig halld, Izrael,
azokat a parancsokat és törvényeket, amelyeknek a
megtartására tanítalak''
(MTörv 4,1)
Isten
úgy szól hozzánk, mint
barátaihoz. Izrael ősi népe büszke volt arra, hogy
Istene olyan Isten, aki
közel van hozzá, aki igaz törvényeket és
szabályokat ad neki. Ezt olvashatjuk
az Ószövetségben, a Második
Törvénykönyvből fent idézett részletben
is. Isten
igéjének különleges varázsa van.
Ezért könnyen azt hihetjük, hogy mindent
megteszünk azzal, ha meghallgatjuk. Ezzel szemben az igét
életté is kell
váltanunk, és ez alapvető fontosságú.
Az
Újszövetségben Jakab
apostol is erre hívja fel az első keresztények
figyelmét: ,,Legyetek
megvalósítói az igének, s ne csak
hallgatói, különben önmagatokat csaljátok
meg!''
Ugyanezt tanította Mózes is, amikor ezekkel a szavakkal
fordult a néphez:
,,Most pedig halld, Izrael,
azokat a parancsokat és törvényeket, amelyeknek a
megtartására tanítalak''
Hallgatni
tehát és élni az igét.
Jézus
van jelen az általa
kimondott igékben; az Ő igéi: Ő
maga.
Örök igék, ezért minden időben
aktuálisak; és egyetemesek, tehát mindenkire
érvényesek, bőrszíntől és
kultúrától függetlenül. Szavai nem
egyszerűen
buzdítások, javaslatok vagy parancsok, mint az emberi
szavak, hanem magukban
hordozzák és átadják az Életet.
Ezzel
kapcsolatos Jézus
ismert példabeszéde, a hegyi beszéd. Ennek
végén homokra épített házhoz
hasonlít mindenkit, aki lelkesen hallgatja igéit, de nem
váltja életté. Amikor
jön az eső és a szél vagyis a könnyű és
csábító emberi megoldások és a
múló
káprázatukkal elbűvölő hamis tanítások
-, az ilyen ember talpa alól
kíméletlenül kicsúszik a talaj, mert az
evangéliumi üzenet nem vált benne
életté.
Azokat
pedig, akik
gyakorlattá váltják igéit, Jézus
sziklára épített házhoz hasonlítja:
jöhetnek
próbatételek, kísértések,
kételyek vagy elbizonytalanodások, az ilyen ember
mégis rendíthetetlenül az Evangélium
útján marad, és továbbra is Isten
Igéjében
hisz, mert megtapasztalta igaz voltát.
Isten
igéjének megélése
valóban forradalmasítja személyes
életünket, és annak a közösségnek
az életét
is, amely osztja velünk az Evangélium üzenetét.
Jézus
igéit gyermeki
egyszerűséggel kell megélnünk. Ezt mondja
nekünk:
,,Adjatok,
és adnak majd
nektek is!''
Hányszor
megtapasztaltuk,
hogy minél többet adtunk, annál többet kaptunk!
Milyen sokszor láttuk, hogy nem
maradtunk üres kézzel, mert minden alkalommal, amikor
adtunk a rászorulóknak,
százszor annyi érkezett cserébe! És ha nem
volt mit adnunk? Jézus talán nem azt
mondta, hogy ,'kérjetek, és adnak nektek”? Mi is
kértünk… és házunk megtelt
mindenféle földi jóval, hogy legyen mit
továbbadnunk.
Amikor
aggódással tölt el
egy-egy erőnket felülmúló helyzet, és a
szorongás megbénít minket, emlékezzünk
Jézus szavaira:,,Jöjjetek hozzám mindnyájan,
akik elfáradtatok és meg vagytok
terhelve!'' Ha rábízzuk minden nyugtalanságunkat,
meglátjuk, hogy visszatér a
békénk, és megoldást találunk
problémáinkra.
Isten
igéje megtöri énünket,
eltörli önzésünket, és
Jézuséhoz hasonlóvá alakítja
gondolkodásmódunkat,
akaratunkat, cselekedeteinket. Az igét élve
felülkerekedik bennünk az isteni
logika' az evangéliumi mentalitás, és mindent
új szemmel fogunk látni'
Megváltoznak másokkal való kapcsolataink is. Ha
azok, akik korábban nem
ismerték egymást, együtt megélik Isten
igéjét, és elmesélik egymásnak ebből
fakadó tapasztalataikat, felfedezik, hogy egymás
testvéreivé, egy néppé, élő
Egyházzá
válnak. Az evangélium egyetlen igéje, ha sokan
életté váltanák,
megváltoztathatná a történelem menetét.
Isten
igéje, ha megéljük'
csodákra képes. Ezért szívünkben
új, határtalan bizalom születik az Atya
szeretete iránt, aki minden nap közbelép, hogy
gyermekein segítsen. Igéi
igazak. Ha megéljük azokat, akkor ó is
szóról szóra betartja őket, és megadja
mindazt, amit megígért: a százszorost itt a
földön, a Mennyországban pedig az
élet teljességét és a soha véget nem
érő boldogságot.
Chiara
Lubich
Ebben
az évben három időpontban és két
helyszínen töltöttek el egy-egy hetet
egyesületünk tagjai, hogy a világ
zajából kiszakadva töltődjenek fel az újabb
kihívások leküzdésére. Megjegyezni
kívánom, a három csoportos
kirándulást a
résztvevők nagy száma tette
szükségessé, hisz ennyi embert egy időben
olcsó
szálláson elhelyezni szinte lehetetlen.
Középiskolásaink
csapata friss diplomásokkal kiegészülve most is a
Balatont kerülte meg
kerékpárral, melyről olvasható is az
összefoglaló írás újságunkban,
míg a
fiatal szülők gyermekeikkel lapzárta idején
Bogácsra térnek vissza immár
negyedik éve.
Az
„öregek”, ha nevezhetjük 40 fős csapatunkat így, mivel
a korösszetételben 10
hónapostól 65 évesig sok évszám
szerepelt, ismét Bogácson vertek sátrat. A
péntektől péntekig tartó nyaralásnál
kirándulásokat most nem terveztünk. Szabad
programokkal, igazi pihenéssel teltek napjaink, melynek
mindennap közös pontja
volt az együtt elfogyasztott, két-két család
által elkészített ebéd. Öröm volt
látni a mindannyiunkat szolgáló,
szorgoskodó kezeket, melynek eredményét mindig
jóízűen fogyasztottunk el, épülve
általa testileg és lelkileg egyaránt.
Természetesen nem feledkeztünk meg a nyaralási idő
alatti születésnaposokról,
névnaposokról és a 12. házassági
évfordulójukat ünneplőkről sem, és
része volt
napjainknak a gyógyvíz használata mellett a
hosszan tartó beszélgetések,
véleménycserék sora is.
Egy
üdülés nem igazi, ha abban csak a földiek kapnak
helyet. Ignác napja fogadalmi
ünnepe egyházközségünknek. Mi most nem
otthon ültük meg ezen ünnepet, hanem
Bogácson, a szilvásváradi plébános
úr által bemutatott szentmisével.
Megjegyezni kívánom azt is, hogy nem volt szentmise
úgy, hogy ne képviseltettük
volna azon magunkat, hisz ez így természetes.
Ajándékot is hoztunk kedves
olvasóinknak, az alábbi imát, amit nap nap
után imádkozik a helyi közösség:
Templomodból uram,
mielőtt távozom
Földporába
hullva újra imádkozom.
Buzgón esedezve arra
kérlek Téged
Ne ostorozd tovább
sanyargatott néped.
Ha Tebenned bízva
munkája után lát
Hullasd
munkájára áldásod harmatát.
Ha könnyei
között örömért kiált fel
Bűnbánatos
néped, ó Uram, ne vesd el.
Hogyha vész rohan
rá, s Tőled kér
segélyt
Hatalmas kezeddel
hárítsd el a
veszélyt.
Hogy így
napról napra virradván örömre
Nevedet
dicsérjük most és mindörökre.
(Bogács-Érsekvadkert,
2013.08.03. emjé)
Jézus
egyik legismertebb mondata ez az Evangéliumban: „Én
vagyok az út, az igazság és
az élet. Senki sem juthat el az Atyához, csak
általam”.
Jézus
nem önmagát hirdeti, hanem az ő Mennyei Atyját.
Ezért végső soron nem is őhozzá
igyekszünk, hanem rajta keresztül az Atyához. Csak
éppen az Atya láthatatlan, ő
pedig látható. Ezért amikor Jézushoz
igyekszünk, az Atya országa felé tartunk,
a Szentlélek erejében.
Az
út és az életfolyamatot jelent, az igazság
pedig állapotot Igazsággal bebiztosítva
járjuk utunkat, ezzel párhuzamosan egy másik utat
is járunk, ez pedig maga az
élet. Az élet természetes szinten egy utat jelent.
A természetfeletti út pedig
maga az élet. A kettő közötti kapcsolat az
igazság. Szokták úgy is fogalmazni,
hogy életutunk van. Ez egybefoglalja
zarándoklásunk természetes és
természetfeletti jellegét.
Stabil
igazság nélkül nem tudjuk rendesen járni
életutunkat. Olyan zsákutcák
csalogatnak, amelyekbe könnyű besétálni, de
visszafordulni már nagyon nehéz. De
a Szentlélek erejében ez sem lehetetlen.
(ESJÉ)
Az
idő múlásáról a világ
milliónyi eseménye tanúskodik. Nem a
változás ténye a
kérdés, hiszen a szülők és a gyermekek
világa sosem volt teljesen azonos, hanem
a sebessége és a gyökeressége. Gyorsabb-e,
nagyobb-e, alaposabb-e, vagy ha úgy
tetszik végletesebb-e a réginél?
Megkérdezhetnénk
az ügyben szociológusokat, mutassák
idevágó méréseiket, de nem tesszük,
mert
értelmes tudós vagy józan akárki
kimutatás nélkül is tudja az eredményt. A
kérdőívek, súlyozott átlagok,
számítógépes műveletek leginkább
csak a
tudományosság leplei.
Ismerjük
a szomszédokat, a barátokat, a gyermekek
iskolatársait, netán még saját
családunkat is, és halljuk, hogyan beszélnek az
emberek és a nemzedékek
egymással, hogyan viselkednek, , s kiderül
számunkra, miként élnek. Hogy
esetleg mi is ugyanúgy vagy hitványabbul, azt már
nehezen ismerjük el,
lehetőleg fel sem tesszük az ideirányuló
kérdést magunknak, s ezért a lényeg
homályban marad.
Ha
emlékeinket faggatjuk, akkor nagyjából az
derül ki, hogy 50 -60 évvel ezelőtt a
gyermekek a mainál sokkal keményebb iskolába
jártak, ahol a rosszalkodók verést
kaptak, és a sarokban térdeltek. Egyszer Szilágyin
Jóska az iskolai
sakkversenyre hozott nekünk, a vetélytársaknak egy
üveg pálinkát. Ő ugyan
nyert, de másnap Beödök tanár úr
végigpofozta az egész sakkversenyt. Jól tette.
Egymás közt mi is gyakran bunyóztunk.
Kicsiért, nagyért, mert akadtak verekedős
gyerekek, akik az élő fába is belekötöttek.
Játékaink mégis emberiek voltak,
ami úgy értendő, hogy csakis egymással
játszottunk, amikor csavarogtunk,
kergetőztünk, a lányok varkocsát huzigáltuk,
fociztunk. Még a modellezés és a
babázás is emberjáték volt, hiszen
leginkább társaságban történt, s a
baba maga
is családtag volt. Olvasmányaink körbejártak,
jórészt titokban, mert csak a
háború előtti rongyos lapokról olvashattuk A
koppányi aga testamentumát, a May
Károly és Cooper könyveket. Így lettünk
bandázásainkban dakoták- huronok,
törökök- magyarok, ellenfélként is emberek.
Mai
buta szóval „képi kultúrában”
élünk, mert nincs határozott mondanivalója
egy
egy műnek, azt mindenki maga határozza meg képzelete
alapján.
A
mi időnkben a kútból húztuk a vizet, hasogattuk -
hordtuk a tüzelőt, a
nagymamával váltva kevertük a szilvalekvárt
az üstben, hoztuk a répalevelet a
határból a kiskacsáknak, teregettünk,
almoztunk, csépléskor szalmazsákot
tömtünk. Bölcseleti tanulmányok
nélkül is tudtuk, hogy a szeretet a másik
életterhének az átvállalása. Nem
létezett vízvezeték, mosógép,
porszívó,
hűtőszekrény, távfűtés,hús és olykor
kenyér sem. Mi több, tévé és
számítógép
sem nyelt el öreget és fiatalt, hogy ne ő
játsszék, hanem az ember és
gyerekelegyen különböző programok eszköze,
rabszolgája és szenvedélybetege, és
ne tudja többé elképzelni a Létet.
Akkor
is léteztek csonka családok, bár
kevésbé a szesz, a hűtlenség meg a
bűnözés, hanem
a háború miatt.
Hogy
mi volna a korszakos különbség, azt három
szóban foglalhatjuk össze. Amikor
hazaértünk az iskolából, és
beszámoltunk a történtekről, mi is feltettünk
egy
kérdést. Tanúsíthatom, mert sok
pajtásomnál megfordultam, mindannyian: parasztgyerekek,
lelencek, iparosfiak, verekedősek és nyafkák, fiúk
és lányok mind megkérdeztük:
„Édesanyám, mit segítsek?”
Ha
azt tudakolja valaki, hogy miért bomlik a család,
miért nem értik egymást a
nemzedékek, miért nem születnek gyermekek, és
ha igen, miért nem törődnek oly
sokukkal, s miért a tömérdek magányos
és a függő szenvedélybeteg? A válasz
íme
itt van: a szeretet gyermeki alapkérdése kiveszett!
(Czakó
Gábor cikke alapján)
A
képújságunk mellett ezúton is
tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta
egy alkalommal, délután öt
órától ingyenes jogi tanácsadás van
a Polgármesteri Hivatalban.
Közreműködő
ügyvéd: dr. Molnár Arnold
Bejelentkezni a
06-20-823-1091
telefonszámon lehet
A következő időpont: 2013. szeptember 16.
hétfő
Az
1028. számú Néri Szent
Fülöp Cserkész csapat lapja
Bármerre
is nézünk azt
látjuk, hogy társadalmunkat ezer darabra szedi a harag, a
gyűlölet, vélt vagy
valós érdekek kérlelhetetlen
szembenállása. Emberek indulattal elfordulnak
egymástól, veszekednek, pártoskodnak,
háborúskodnak! Ennek következtében
családjaink széthullanak, közösségeink
lemorzsolódnak, népünk mint oldott kéve
szétsodródik a nagyvilágban. Döbbenten
olvasom, hogy a Kárpát-medencei magyar
háztartásokból minden harmadikban
magányosan él az ember. A mi Urunk Jézus
Krisztus életét nézve láthatjuk, hogy ő nem
szétszór, hanem összegyűjt. A születése
pillanatában már angyalok hívják a
pásztorokat, égi csillagok szólítják
meg a
napkeleti bölcseket, mert Jézus közösséget
épít, szeretettel mindenkit befogad!
Megkeresztelkedésének napján, nyilvános
működésének kezdetén már
tanítványokat
gyűjt maga köré, közülük apostolokat
választ, semmit nem csinál egyedül.
Magával viszi barátait a kánai menyegzőre, a
tanító, gyógyító útjaira
és
tudatosan hirdeti, hogy ő mindenkit válogatás
nélkül magához akar vonzani.
A
történelemből láthatjuk,
hogy mily könnyen lehet ember embernek farkasa. Igen,
félelemből, gyűlöletből
szembe fordulhatunk egymással, sebeket okozva megoszthatjuk a
közösséget, de ez
az út a sötét káoszba, a pusztulásba
vezet. Hogy kinek van igaza? Két autó ha
összemegy, mindkettő összetörik, és a
kórházba szenvedve, sovány vigasz, hogy
neked volt igazad! A történelem nagyjai Jézus
Krisztus integráló, befogadó
útját járják. Gondoljunk csak Szent
László királyra, aki a trónra
lépésekor az
egymással szemben álló kérlelhetetlen
erőket képes volt egy asztalhoz ültetni.
Akkoriban nem csak családi, közösségi
érdekek feszültek egymásnak, hanem a
keresztény és a pogány világnézet is
megosztotta az embereket. Mennyi vér és
fájdalom,- Szent Gellért halála, anarchia,
háború, szörnyű sebek- és Szent
László király bölcsen, igazságot
szolgáltatva minden erőt befog, megalapítsa a
középkori
nagy Magyarországot.
Szent
királyunk képes volt
még a legyőzött ellenségeket is integrálni. A
győztes csatája után, a legyőzött
kunokat katonái elkezdik lekaszabolni, a szent király
saját katonáit sírva
kéri, hogy ne bántsák a legyőzött
ellenséget. Így szól: Papokat hívunk, majd
tanítsák őket, mindannyian Urunk Istenünk gyermekei
vagyunk, letelepednek,
békében együtt építsük
országunkat és háborúban fegyverrel a
kézben együtt
fogjuk megvédeni azt.
Erdély
aranykorát, Bethlen
Gábor hozta el. Erdély népei félrevezetve,
bután egymás ellenségei lettek. A
székelyek nem csak fellázadtak, hanem
megölték fejedelmüket Báthori Endrét, a
belső
széthúzás meg a külső hatalmak szinte
szétzilálták a csöpp fejedelemséget. A
Marosillyén
született és Gyergyószárhegyen felnőtt nagy
fejedelem bölcsen és okosan ki
tudta engesztelni az egymással szemben álló
erőket, Erdély különféle nemzetiségű
lakóit be tudta vonni az ország
építésébe. Bár protestáns
fejedelem volt, mégis
a katolikus hitet belülről ismerte, anyai ágon
családja katolikus volt.
Nagy
kortársa, Pázmány Péter
esztergomi hercegprímás, mindig az elismerés
és a tisztelet hangján szólt róla.
Bármerre
utazunk a Kárpát-medencében,
láthatjuk, hogy szép városaink,
középületeink nagy része a kiegyezés
után
épültek. Az l860-as években Deák Ferenc
vezette magyar tárgyaló delegáció,
Bécsben a császári udvarban minden fontos,
lényeges kérdésben
"kiegyezett".
Déván,
húsz évvel ezelőtt én
is tudatosan, Jézus Krisztus befogadó, a másikat
szeretettel átölelő útjára
léptem. Az elmúlt évek alatt a kedves
munkatársaimmal 72 otthonban közel 5000 gyermeket
fogadtunk be. Jelszavunk: Szent Ferenc Alapítvány
szeretne egy nagy fa lenni,
melynek ágai közé örömmel befogadjuk az
ég madarait, mindazokat a gyermekeket,
fiatalokat kik fáradtan, magányosan élnek, kiknek
nincs hol lehajtaniuk a
fejüket.
Azt
tapasztaltam, hogy ez a
befogadó jézusi magatartás hihetetlenül
gazdaggá, széppé tette a mindennapjainkat,
mert végtelenül színes, sziporkázóan
csodálatos az élet, nincs két egyforma gyermek
vagy életút. E húsz év alatt
megtapasztaltam, hogy aki szeretetet, jóságot vet,
az szeretet és jóságot is arat! Egyetlen igent sem
bántam meg mit kimondtam!
Nagy
nagy alázattal köszönöm
az Istennek az erőt, bátorságot mellyel bemertük
fogadni az ajtónkon kopogtató
sokféle gyermeket, fiatalt.
Erdély,
Kárpát-medence elég nagy
ahhoz, hogy becsületes megélhetést
biztosítson mindazoknak akik itt élnek.
Ezért imádkozom, hogy egyházi felekezeteink,
politikai pártjaink, különféle
világnézetű
csoportosulások ne kiszorítani akarják
egymást, hanem merjük megvalósítani
bizalommal
azt amit a II. Vatikáni Zsinat annyira szépen
megfogalmazott: " Isten azt
akarja, hogyaz emberiség egy nagy családot alkosson, s
mindannyian egymásnak jó
testvérei legyünk!''
Telefonszámaink.
340-228, 06-20-578-0867
Várjuk
hívását! A
Támogató Szolgálat vezetője
és dolgozói
A
július 25.-én megtartott önkormányzati
testületi ülés az alábbi napirendi
pontokat tárgyalta és hozott azokban a
jegyzőkönyvben rögzített döntéseket.
-
A közterületet-elnevezések
megállapításáról,
változásról, jelöléséről
szóló
rendelet a most hatályos törvényhez illesztése
-
A közterületek használatáról
szóló rendelet módosítása.
-
Határozat a települési értéktár
létrehozásáról.
-
Határozat a felvehető működési hitel
maximumáról.
-
Határozat a hulladékgyűjtő szigetek
megszüntetéséről. Csak a Bokréta
mögötti
parkolóban lesz konténer, melybe csak ÜVEG
helyezhető el. Megjegyezni kívánom,
hogy a szigetek egyenlőre funkció nélkül maradnak,
bízva abban, hogy felnövünk
(az eddigi mindent bele használat minden
elképzelést felülmúlt és jelentős
költséget okozott a községnek) a
gyűjtőedények kiírás szerinti
használatához.
-
Zárt ülés keretében került
elbírálásra az óvodavezetői
pályázat, melynek
győztese Ősziné Kaba Lívia lett.
A
Petőfi Sándor Általános Iskola
területén lévő műfüves sportpálya az
iskolai
sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22
óráig a sportolni vágyó fiatalok
és felnőttek számára bérleti díj
ellenében igénybe vehető.
Tornák
esetén öltözőt biztosítunk! Esti
pályavilágítás van!
Bérleti díj:
Alkalomszerű
használat esetén:
4500
Ft/ óra
Rendszeres
(legalább 10 alkalom) használatnál:
3500
Ft/ óra
Focitornák
esetén a rendszeres használat díját kell
fizetni!
A
bérlési időszakra vonatkozó
térítési díj munkaidőben a
Polgármesteri Hivatal
pénzügyi irodájában fizethető be. A
befizetést igazoló bizonylatot a pálya
használata előtt a gondnoknak be kell mutatni.
Pénztári időn túli használat
díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.
További
információt és időpont egyeztetést
kérni - hétvégi használat esetén is
- Molnár
Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u
137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143
telefonszámon lehet.
„Falubajnokság
Újratöltve” címszó
alatt 2013.szeptember 6. kezdettel, szombatonként 18
órától, 2x 20 perces játék
idő mellett falubajnokság szerveződik, a fenti
pályán. Az 5+1 fős csapatokba
maximum 15 fő nevezhető augusztus 20-ig. Nevezési díj a
csapatokkal történő
egyeztetés után kerül rögzítésre.
Bővebb információ és nevezési lap a benti
címen és telefonszámon, vagy az emje52@gmail.com
email címen szerezhető be.
Termény
hálaadásunk augusztus
25-én, vasárnap a de. fél 10-kor kezdődő
szentmisén, és az azt követő
körmeneten lesz.
Pusztaberkiben
a szentmise: vasárnap du. 5-kor lesz.
SZEPTEMBER
1-ÉN HŐSÖK ÜNNEPE, a
fél 10-es szentmisét követően emlékezés
a Hősök emlékművénél.
Szeptember
8-a, Kisboldogasszony napja ez évben vasárnap lesz.
Szokásos vasárnapi
miserenddel.
A
KÁLVÁRIA BÚCSÚ: SZEPTEMBER
14-15-ÉN LESZ. Szombaton
fél 6-kor keresztúti ájtatosság, majd
szentmise a Kálváriánál.
15-én,
vasárnap a templomból fél 10-kor indul a
körmenet a Kálváriához, majd ott
szentmise, és körmenetileg jövünk vissza.
Pusztaberki
szentmise du. 5 órakor
Szeptember
utolsó vasárnapja SZENTÍRÁS
VASÁRNAP.
Pusztaberki
búcsú napja: Szeptember 29, vasárnap. Szentmise
délután
15. Schulz
Benedek (Schulcz László- Pince Mónika)
16. Kelemen
Boldizsár (Kelemen István – Jakubecz Anett)
17. Demeter
Loránd, Mihály (Demeter Bálint – Vitéz
Katalin)
18./ Nagy
Domán (Nagy Krisztián- Vitéz Anita)
19.
Záhorszki Hanna (Záhorszki Ferenc – Kovács
Mónika)
20.
Englóner Dominik, József (Englóner Dávid-
Megyes Zsuzsanna)
21.
Englóner Fruzsina,Boglárka,Johanna (Englóner
Dávid- Megyes Zsuzsanna)
22. Iktaii
Gergely (Iktaii Mohamed Gergely- Hutlasza Erzsébet Márta)
HÁZASSÁGOT
KÖTÖTT:
8. Aug.
17: Tóth Tibor – Zsiga Amália
HALOTTAINK:
23. Losó
Mária (1951)
24. Makó
Dezső (1937)
25. Vincze
János (1961)
26. Berta
Józsefné, sz. Boda Erzsébet (1940)
27. Vitéz
Ferencné, sz. Nagy Erzsébet (1931)
1. vasárnap - Konopás István,
Konopás és Szlúka család élő
és elhunyt
tagjaiért
-
Hálából
-
Balogh János, felesége Pistyúr Emerencia,
élő és elhunyt családtagok
2. hétfő -
3. kedd
-
4. szerda
- Laczó János, felesége Erdős
Rozália, lányuk és vejük
5. csütörtök -
6. péntek - Jakubecz
István 1. évforduló, felesége Zöllei
Ilona
-
Sipos Ferenc, a Sipos és a Pataki család élő
és elhunyt tagjaiért
-
7. szombat
- Kristók Sándor, felesége Molnár
Ilona 1. évforduló, szülei,
testvérei, élő családtagok, valamint Halaj
Ignác, felesége Kosztrihán Mária,
fiuk, vejük, szüleik
-
-
Holman János 30. évforduló, szülei,
élő és elhunyt hozzátartozók
8. vasárnap - Dr. Mácsik Ferenc, szülei,
valamint a Mácsik család élő és
elhunyt tagjaiért
-
Súth Antal, felesége Bicskei Anna 15.
évforduló, fiuk, szüleik és unokavejük
-
Vitéz József, felesége Szabó Anna és
hozzátartozók, Nagy Jánosné Boda Margit, 2
férje és hozzátartozók
9. hétfő -
Urbán Ignác, Urbán és Kaba család
elhunyt tagjai
(Alapítványi)
10. kedd
-
11. szerda
-
12. csütörtök - Laczó András, felesége
Kácsor Erzsébet, élő és elhunyt
családtagok
13. péntek - Bartók
László, szülei, apósa, anyósa,
élő és elhunyt
hozzátartozók
-
Szabó Ignác, felesége Záhorszki Margit,
gyermekeik, szüleik, testvéreik és
elhunyt családtagok
-
Urbán János 40. évforduló, szülei,
testvérei és hozzátartozók, valamint
Hegedűs
Lászlóné
14. szombat
- Jakubecz János, felesége Szabó
Erzsébet 5. évforduló, szülők,
hozzátartozók
-
Berta és Boda család élő és elhunyt
tagjaiért és Brozsek Károlyné Berta Margit
-
Néder Géza apát úr
15. vasárnap -
16. hétfő -
17. kedd
- Záhorszki Gergelyné Csillag Erzsébet
évfordulós és szülei
18. szerda
-
19. csütörtök -
20. péntek -
21. szombat
- ifj. Valkó János és nagyszülők
-
Kristóf Ferenc, felesége Pálinkás Julianna,
a család élő és elhunyt tagjaiért
-
Kukkel József, felesége Kristóf Erzsébet,
élő és elhunyt családtagok
22. vasárnap - Boda János, 2 felesége,
szüleik, nagyszüleik, nászuk Csabák
István
és hozzátartozók
-
Gréczi István, felesége Boda Mária, fiuk
István, nászasszonyuk és
hozzátartozók
-
Kristók, Dósa, Gréczi és Valkó
család halottaiért
23. hétfő -
24. kedd
-
25. szerda
-
26. csütörtök -
27. péntek - Híves
Mihály, 2 felesége, gyermekeik, szüleik, élő
és elhunyt
hozzátartozók
-
Szabó János, szülei, anyósa, apósa
és Czinege Ferenc
28. szombat
- Gálik István 3. évforduló,
szülei, apósa, anyósa, Gálik és
Hrapan család halottai
-
-
Mészáros Lajos, felesége Boda Erzsébet, 2
fiuk és hozzátartozók
29. vasárnap - Jakubecz Mihály, felesége Mrekvicska
Mária, szüleik és gyermekeik
-
-
Jakubecz Gergely, élő beteg felesége, szülei,
unokája István, Czinege és Varga
család halottaiért
30. hétfő -