Szent László
király származása
jellemző az akkori idők
házasság-politikájára, amely
összekötötte Európában a
Keletet a Nyugattal, Északot Déllel. Orosz és
lengyel uralkodóház kapcsolódott
össze olykor némettel vagy a bizáncival. Szent
László király először kötötte
össze és indította történelmi
útjára a magyar-lengyel kapcsolatokat, egészen a
napjainkig. Először, amúgy igazában, hiszen
nagyapja, az István király életére
törő Vazul-Vázsoly neve a Vaszil változata lehet. S
ha fiai: Endre, Béla, Levente
Lengyelországba menekültek, akkor már
valamiféle előzetes családi kapcsolat már
feltételezhető.
Édesapja, Bajnok
Béla a lengyel
udvarban nevelkedve II. Miciszláv lengyel király
leányát, Richezát vette
feleségül. László király
vitézségét édesapjától
örökölte, akinek nevében a
„Bajnok” sokat elárul. Lengyel édesanyja oltotta bele a
keresztény lelkiséget.
A történelem megtanítja a kutatót arra is,
hogy a szláv gének révén lett
„fejjel magasabb mindenkinél”. Apját, Bélát
katonai kiválósága miatt hívta haza
bátyja, I. András király, hogy seregeinek
fővezére legyen, halála után pedig
utódja. Fia születése után királyi
bátyja visszavonta ígéretét, elvetve ezzel
a
későbbi testvérháború magját Salamon
és Béla fiai között. Orosz mintára
András
megosztotta öccsével az uralmat, bár az
ország javát magának tartotta meg, ami
természetes. Béla pedig hazajövet igazolta a
várakozást, akkor is, amikor
bátyja halála után ő lett a király. Avatott
történész ítélete szerint „Béla
király vitéz katona, igazságszerető, irgalmas,
bölcs fejedelem volt, aki
mindenben javát kereste nemzetének”. Ekkor volt
először sorsunkat meghatározó
kapcsolat a két nép között. Hiszen a tét
nem csupán az volt, ki kerül a trónra
István király nyomán az
Árpád-házban, hanem hogy mi lesz a
pogányságból lassan
ocsúdó magyar nép sorsa, jövője, ha a Kelet
felé tekingető Vata és utódai
veszik át a hatalmat.
Szent László
király uralkodása tehát
kiemeli a magyar-lengyel kapcsolatok jelentőségét,
amelyet az ő nyomán IV. Béla
erősített meg, elsőszülött leánya, Kinga
révén, akit Boleszláv krakkói herceg
vett feleségül. Ő lett „láncszeme annak a több
évszázadra terjedő kapcsolatnak,
amely a Krisztus hitére tért lengyel és magyar
nép között szövődött” - olvassuk
a Szentek életében. Őt sokáig „boldogként”
tisztelték, mígnem a „lengyel pápa”,
II. János Pál, szentté nem avatta,
megerősítve ezzel a két nép lelki
kapcsolatát.
A tatárok
után jött a 150 éves török
uralom. Nyugat felszabadító seregeinek fontos kapcsa lett
I. Lipót császár és
Sobieszki János lengyel király hadi
szövetsége, ami XI. Ince pápa hatékony
eszmei és anyagi segítségével Buda
felszabadításához vezetett. Európa
vívta meg
harcát Magyarország visszafoglalásakor
Ázsiával, lengyel segítséggel.
A két nép
sorsközösségét jelentő
kapcsolatának szimbólumává lett
Báthory István, az erdélyi fejedelemből lett
erőskezű lengyel király. Az 1848-as szabadságharcban is
ott volt Bem apóval a
lengyel csapatok segítsége. A II.
világháború idején pedig
emlékezetessé vált,
hogy Horthy Miklós befogadta a lengyel hadsereg menekült
katonáit. A történelmi
múlt kötelezte erre. Számomra külön
emlékezetes, hogy ami Szent Lászlóval
kezdődött, annak apró kis töredéke még
szülőfalumban, Drégelypalánkon is nyomot
hagyott, amikor az üresen maradt laktanyában hozzánk
menekült lengyel katonák
kaptak helyet. Emlékszem a nemesi
származású lengyel kapitányra, aki
segített a
szőlő megművelésben. Templomunk falai pedig még
emlékeznek a lengyel katonák
karácsonyi kórusának énekére.
Szent
Lászlóval kezdődött, IV. Béla
leányával, Szent Kingával folytatódott az
Árpád-házban, aztán jöttek a
további
kapcsolatok egészen a máig, a kultúrában is.
Köszönjük
neked, Szent László
királyunk, akinek keresztnevét annyian viseljük,
hogy elárvult népünket
összekötötted és baráti kapcsolatba hoztad
a hozzánk hasonlóan sokat szenvedő
lengyel néppel.
(Boda
László cikke alapján)
A
liberális gondolkodás, mely eluralta a világot,
állandóan nyitottságra buzdít
és párbeszédet kezdeményez, politikailag
korrekt és felvilágosult módom.
Ugyanakkor gyűlöletbeszéddel vádolja azokat, akik
nem hajlandók a dialógusra,
ha pedig mégis kialakulna valamiféle eszmecsere, akkor a
partnert
szalonképtelennek nyilvánítják. A
pápai utazások jó példák arra,
milyen nehéz
lebontani a sok évszázados ellenségeskedés
falait, hiszen sokan abból élnek,
hogy fenntartsák és tovább
magasítsák e falakat.
Pedig
az emberiségnek már nem sok ideje maradt a
beszélgetésre, a gazdasági
világválság csak első jele annak, hogy valami
végképp elromlott ebben az 1945
utáni világrendben. Az ENSZ gyenge, tekintély
nélküli bábhivatallá silányult, a
nagyhatalmak vétójoga miatt és kellő anyag
és katonai erő híján nem az
ésszerűség és a szolidaritás
irányítja sem ezt, sem a legtöbb
világszervezetet
és szövetséget. Sajnos, csaknem ugyanez
mondható el hazánkról, Az Európai
Unióról is, mert keresztény alapelvek
nélkül az európaiság csak ködös
fogalom,
amely nem biztosítja a szükséges
összetartó erőt, hiszen mindig csak a piacról
és a pénzről szól a történet.
Meg
kell említenem, amikor Jézust megkísértette
a Sátán, a Megváltó nem bonyolódott
párbeszédbe az ateista liberális eszmék
legfőbb mozgatójával és
szószólójával,
csak távozásra szólította fel. Nem
próbál valamilyen középutat találni a
két,
gyökeresen különböző világnézet
között, nem óhajtotta megérteni a
Sátán sajátos
szempontjait, sőt fel sem akarta oldani a Sátán
kirekesztettség érzését. A jó
és a rossz között ugyanis nem lehetséges
értelmes párbeszéd. Aki alkuba
bocsátkozik az ördöggel, esetleg megsajnálja,
beleéli magát a „rosszul
szocializálódott, elnyomott, kisebbségi
érzéstől gyötört” ördög
szerepébe,
szinte észrevétlenül maga is
ördöggé válik, vagyis ördögűző
helyett az ördög
ügyvédje lesz.
Jó
és rossz viszonylagos, mondják a párbeszéd
feltétlen hívei, akik szerint minden
kultúra egyenértékű, az önkifejezés a
fontos, az eredmény mellékes. Ez az
elnéző, megengedő magatartás a magukat
kereszténynek nevező egyházakban,
felekezetekben is egyre inkább elterjedt, a helyes
útról való letérést
keresésnek nevezik, a katolicizmust pedig rugalmatlan,
anakronisztikus,
dogmatikus képződménynek állítják
be, mely képtelen válaszolni a „modern idők”
kihívásaira, mert ragaszkodik az evangéliumi
tanításhoz, a „korszerű” homok
helyett sziklára építkezik.
Nyilvánvalóan
nem minden ellenvélemény, bírált a
Sátán műve, és minden jóakaratú
emberrel
szóba kell állni, még akkor is, ha
megtérésének súlyos akadályai
vannak. A
dialógusnak az emberiség közös
ügyét kell szolgálnia, legalább annyit el
kell
érnünk, hogy az egymással vitatkozók ne
folyamodjanak az erőszakos eszközökhöz
a „meggyőzés” érdekében. Az Egyház
megpróbált párbeszédet folytatni a nem
létező szocializmussal, s ezt teszi most a globalizmussal is, de
a valódi vita
mindig a mindenkori lelki főhatalom és világi hatalom,
Isten és a Császár
között folyik. Tudjuk, hogy mindkét hatalomnak
adóznunk kell, de az is világos,
hogy Isten végtelenül fontosabb, mint a
Császár. És bizony a császárokkal
sokkal nehezebb beszélgetni, mint Istennel.
Ezekkel
a Szentmihályi Szabó Péter sorokkal
köszönti a Vadkert Harangok szerkesztősége
a László, Péter és Pál
olvasótáborát.
„Szeretettel
jönnek hozzád, Atyánk, hívő gyermekid.
Meghálálni kegyelmednek, nagy
jótéteményeit” - zengett a bevezető ének
templomunkban június 17-én az esti
szentmisén, amikor plébánosunk, Lukács
András és jelenlévő négy egri
évfolyamtársa
- Láng András Taksonyból, Ondavay Tibor
Mezőtúrról, Szabó József
Felnémetiből,
Wutkowátz Károly Levelekből - a hívek
sokaságával alkotott közösségben a papi
pályán töltött 44 évért.
Lélekben köztünk volt a Kőszegen élő verbita
szerzetes,
Dinya Vince és a Nyírteleken működő, betegeskedő
Nyitrai Péter is. Vannak
évfolyamtársak, akik már oda fentre kapott
dispozíciós helyükön ünnepeltek
velünk. Név szerint Domán Ferencre, Lékai
Péterre, Mezei Andrásra és Murányi
Miklósra gondolt az ünneplő közösség.
A
hétköznapi,
de mégis ünnepi szentmise felhívta figyelmünket
arra, hogy egyházunk júniusban
a Jézus Szíve hónapját ünnepli, ami
egyben a papszentelések hónapja is. Jézus
Szíve szeretni akaró szív. Nem kőszív,
amely csak a maga érdekeit, a szerzést
tartja szem előtt. Jézus szívéből önzetlen
szeretet árad. E szívből kiáradó,
személyválogatást nem tűrő szeretetre van
szüksége való világunknak, még akkor
is, ha strucc módjára homokba dugja a fejét.
Minden hivatást, a papit és a
polgárit is át kell, hogy hassa ez a szeretet, ha akarjuk
azt, hogy egy új
világ és a szebb jövő tekintsen le ránk, amit
jól összefoglalt a homília részét
képező, Papp Lajos professzor úr által jegyzett Az
én Miatyánkom című, itt
olvasható vers.
Mikor nem
csönget rád, soha senki se,
Mikor sötét
felhő borul életedre,
Mikor kiket
szeretsz, nem jutsz az eszükbe.
Ó „élek”, ne
csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a
magasba, reményteljesen,
S fohászkodj:
MIATYÁNK, KI
VAGY A MENNYEKBEN!
Mikor a
magányod ijesztőn rád szakad,
Mikor
kérdésedre választ a csend nem ad,
Mikor
körülvesz a durva szók özöne,
Átkozódik a
„rossz” - erre van Istene!
Ó „lélek”, ne
csüggedj! Ne roppanj bele!
Nézz fel a
magasba, és hittel rebegd:
Uram!
SZENTELTESSÉK
MEG A TE NEVED!
Mikor
mindenfelől forrong a „nagyvilág”,
Mikor
elnyomásban szenved az igazság,
Mikor
szabadul a Pokol a Földre,
Népek
homlokára Káin bélyege van sütve,
Ó „lélek”, ne
csüggedj! Ne törjél bele!
Nézz fel a
magasba, - hol örök fény ragyog,
S kérd: Uram!
JÖJJÖN EL A
TE ORSZÁGOD
Mikor beléd
sajdul a rideg valóság,
Mikor
életednek nem látod a hasznát,
Mikor magad
kínlódsz, láztól gyötörve,
Hisz bajban
nincs barát, ki veled törődne!
Ó „lélek”, ne
csüggedj! Ne keseredj bele!
Nézz fel a
magasba, - hajtsd meg homlokod,
S mondd:
Uram!
LEGYEN MEG A
TE AKARATOD
Mikor a „kisember”
fillérekben számol,
Mikor a
drágaság az idegekben táncol,
Mikor a
"gazdag" milliót költ: hogy „éljen”,
S millió
szegény a „nincstől” hal éhen,
Ó „lélek”, ne
csüggedj! Ne roskadj bele!
Nézz fel a
magasba, - tedd össze két kezed,
S kérd: Uram!
ADD MEG A
NAPI KENYERÜNKET!
Mikor
életedbe lassan belefáradsz,
Mikor hited
gyöngül, - sőt - ellene támadsz,
Mikor: hogy
imádkozz, nincs kedved, sem erőd,
Minden lázad
benned, hogy - tagadd meg „ŐT”,
Ó „lélek” ne
csüggedj! Ne egyezz bele!
Nézz fel a
magasba, s hívd Istenedet!
Uram! Segíts!
S BOCSÁSD MEG
VÉTKEIMET!
Mikor hittél
abban, hogy téged megbecsülnek,
Munkád
elismerik, lakást is szereznek,
Mikor
verítékig hajszoltad magad,
Később
rádöbbentél, hogy csak kihasználtak...!
Ó „lélek”, ne
csüggedj! Ne ess kétségbe!
Nézz fel a
magasba, sírd el Teremtődnek:
Uram!
MEGBOCSÁTOK
AZ ELLENEM VÉTKEZŐKNEK!
Mikor a „nagyhatalmak”
a BÉKÉT TÁRGYALJÁK,
MIKOR A BÉKE
SEHOL! csak egymást gyilkolják,
Mikor népeket
a vesztükbe hajtják,
S kérded:
miért tűröd ezt ISTENEM, MI ATYÁNK?!
Ó „lélek”, ne
csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a
magasba, s könyörögve szólj!
Lelkünket
kikérte a „rossz”, támad, s tombol!
URAM! MENTS
MEG A KÍSÉRTÉSTŐL!
MENTS MEG A
GONOSZTÓL!
AMEN
(emje-fater)
„De ha jót cselekesztek és
ugyanakkor
türelmesen szenvedtek, ez értékes Isten előtt.”
(1Pét 2,20)
Amikor Péter
apostol arról
beszél a közösségeknek, hogy hogyan lehet
konkrétan megélni az evangélium igazi
lelkületét, különös módon odafigyel a
közösség minden egyes tagjának
életkörülményeire,
életállapotára.
Itt éppen azokhoz a rabszolgákhoz szól, akik
megtértek, s akiknek – mint ahogy
az akkori társadalomban élő minden rabszolgának –
teljesen igazságtalanul sok
meg nem értést és bántalmazást
kellett elszenvedniük. Tágabb értelemben ezek a
szavak minden olyan emberre vonatkoznak, akik valamikor és
valahol meg nem
értéseket és igazságtalanságokat
kénytelenek elviselni felebarátaik
részéről,
legyenek azok feletteseik vagy velük egyenrangúak.
„De ha
jót cselekesztek
és ugyanakkor türelmesen szenvedtek, ez
értékes Isten előtt.”
Az apostol azt kéri ezektől az emberektől, hogy ne
ösztönös viselkedéssel
válaszoljanak ezekben a helyzetekben, hanem a Jézus
által tanúsított magatartás
szerint cselekedjenek. Arra buzdít, hogy szeretettel
válaszoljanak, kegyelmet,
azaz Isten által megengedett lehetőséget lássanak
a nehézségekben és a meg nem
értésekben, hogy bizonyságot tegyenek az igazi
keresztény lelkületről. Ily
módon, a szeretet által Krisztushoz tudják majd
elvezetni azokat is, akik meg
nem értést tanúsítanak velük szemben.
„De ha
jót cselekesztek
és ugyanakkor türelmesen szenvedtek, ez
értékes Isten előtt.”
Vannak néhányan, akik ezekből vagy ezekhez hasonló
szavakból kiindulva azzal vádolják
a kereszténységet, hogy a minden
körülmények közötti
megbocsátás hirdetésével
elaltatja az emberek lelkiismeretét, és nem
ösztönzi őket eléggé az
igazságtalanságok
elleni harcra.
Ez azonban nem így van. Jézus nem azért
kéri tőlünk, hogy szeressük azokat is,
akik nem értenek meg vagy bántanak bennünket, mert
érzéketlenné akar tenni az
igazságtalanságokkal szemben, sőt! Azért
kéri ezt, mert meg akar tanítani bennünket
egy valóban igaz társadalom
építésére. Ez úgy lehetséges,
ha az igazi szeretet
lelkét visszük mindenhová azáltal, hogy mi
kezdünk el elsőként szeretni.
„De ha
jót cselekesztek
és ugyanakkor türelmesen szenvedtek, ez
értékes Isten előtt.”
Akkor hát hogyan éljük az e havi igét?
Ma is sokféle módon megnyilvánulhat, hogy nem
értenek meg, hogy bántanak
bennünket: Kezdve a tapintatlanságtól és
udvariatlanságtól egészen a
rosszakaratú ítélkezésig,
hálátlanságig, sértésekig, az igazi
és súlyos
igazságtalanságokig menően.
Nos, minden ilyen alkalommal is arról a szeretetről kell
tanúságot tennünk,
amit Jézus hozott a földre, mely mindenkire vonatkozik,
azokra is, akik
bántanak minket.
Ez az ige arra akarja felhívni a figyelmünket, hogy az
igazság és a jog törvényes
védelme mellett soha ne felejtsük el, hogy
keresztényként elsődleges
kötelességünk, hogy szeressük a másik
embert, hogy azt az új, megértő,
szívélyes és irgalommal teli magatartást
tanúsítsuk iránta, mellyel Jézus
fordult felénk. Így, még ha védjük is
igazunkat, nem fog megromlani a
kapcsolatunk, és soha sem fogunk a neheztelés vagy a
bosszúállás
kísértésébe
esni.
Ha így teszünk, Jézus szeretetének
eszközeiként mi is Istenhez tudjuk majd
vezetni testvérünket.
Chiara Lubich
Imádkozzunk
az árvíz sújtotta területekért, az ott
élőkért.
És
azért,
hogy megszűnjék minden természeti csapás – vihar,
árvíz, aszály, földrengés
stb. – és ezek kiváltó okait is orvosolni tudjuk
Isten kegyelmével.
Mennyei
Atyánk!
Elismerjük,
hogy bűneink és gondatlanságaink miatt jogosan
érnek minket ezek a csapások.
Nem voltunk jó gazdái, hanem csak használói
és kihasználói a földnek, és
megterheltük azt bűneinkkel, viszálykodásainkkal
és szeretetlenségünkkel. Hálát
adunk neked azért, hogy a nehézségek által
felnyitottad a szemünket és
szívünket, hogy szeretettel közelítsünk
egymás felé és nagylelkű segítséget
nyújtsunk a bajban lévőknek. Kérünk
Téged most Jézus Krisztus nevében, hogy
hatalmas erőddel állítsd le a ránk
zúduló csapásokat! Add, hogy a természet
erői visszataláljanak az eredeti rendbe és az
egész teremtett világ
megkönnyebbülten sóhajthasson Hozzád!
Kérünk, hadd legyen meg újra a szép ideje
az esőnek és napfénynek, télnek és
nyárnak, a vetésnek és aratásnak! Hozd el
újjáépítő kegyelmedet Szentlelked
által, hogy a béke és az
igazságosság, a
kiengesztelődés és szeretet járja át
hazánkat, az egész Kárpát-medencét
és az
egész világot! Újuljon meg a föld
színe és jöjjön el közénk a Te
országod, mint
a Szeretet földje! Kérjük ezt tőled az angyalok
és szentek seregével együtt, a
mindenkor segítő Szűzanya
közbenjárásával! Ámen.
Kezdődik a
szentmise. Rövid bevezető után máris a
bűnbevallás következik. Közösen mondjuk,
hogy gyónom a mindenható Istennek kezdetű imát,
melyben háromszor is szerepel
az én vétkem, amit mellverés
kíséretében mondunk ki. Az áldozás
előtti imát,
mely kijelentjük azt, hogy nem vagyunk méltók az
Úr hajlékunkba fogadására,
mellünket verve mondjuk. Ugye a litániákban is
mellet verve kiáltunk fel,
amikor háromszor is azt mondjuk, hogy Isten
Báránya, ki elveszed a világ
bűneit.
A mellverés
is egy szép szimbólum. Kopogtatunk szívünk
közelében. Mikor szoktunk általában
kopogtatni az ajtón? Például, ha valaki alszik,
és fel kell ébreszteni. Kit
akarunk ott benn, magunkban felébreszteni? Nem mást, mint
a szunnyadozó, álmodozó
lelkiismeretünket. Vigyázz! Ébredj!
Gondolkodjál! El ne aludj a bűn halálában!
(Tihamér atya
cikke alapján)
Indulás előtt egy
héttel valami
szerencse folytán kaptunk jegyet a Székely gyorsra,
úgyhogy idén vonattal
mentünk a csíksomlyói búcsúra.
Gondoltuk, kipróbáljuk az utazás ilyen
„híres”
módját.
Május 17-én
péntek reggel 5:15-kor
indultunk Székelyföldre a Keletiből Szolnok,
Biharkeresztes, Nagyvárad,
Sebes-Körös völgye, Kalotaszeg, Kolozsvár,
Gyergyószentmiklós, Csíkszereda
útvonalon az összecsatolt Székely gyors és
Csíksomlyó expresszel. A két vonat
16 kocsiból állt és kb. 1100 utassal
közlekedett. A szerelvény súlya kb. 840
tonna, élén új MÁV TRAXX mozdony, amely
Mátyás király 555. évi
királlyá
választásának évfordulójára
készült díszítéssel rendelkezett.
Az odautazás
szakaszán a fenti
városokban az ottani magyarok a
vasútállomásokon nagy szeretettel
várták a
vonatot és zarándok utasait. A 15-20 perces rövid
megállások alatt a kinti
magyarok nagy szeretettel, műsorral köszöntöttek
bennünket. Kaláccsal,
pálinkával kínálták a
leszálló utasokat. A külhoni, erdélyi, az
anyaországi magyarok
örültek egymásnak. A
búcsúzásokkor a magyar és székely
himnuszokat együtt
énekelte a pályaudvar és a vonat
összmagyarsága, sokan könnyező szemekkel.
Nagyon megható pillanatok voltak és persze szomorú
is, hogy a történelem így
alakult.
A kb. 1100 utas
elszállásolása a
Csíkszereda előtti és utáni (Alcsík,
Felcsík) mintegy nyolc falujában történt,
ahol a két vonat Mádéfalván
szétválva személyvonatként
szállította a
zarándokokat a megfelelő szállásfaluba. Mi
Csíkmadarason laktunk, ahová péntek
este kb. 20:30-kor érkeztünk meg.
A helyiek a falusi turizmus
keretében
oldották meg a vendéglátást. Rezesbanda
zenekarral fogadtak a vasútállomáson.
Lovaskocsi transzfer volt naponta a szállás, a
kultúrház és a vasútállomás
között. Minden nap a reggeli és a vacsora a falu
kultúrházában volt
megszervezve a kb. 150-200 vendégnek, ahol az első és
utolsó este élőzenés
műsor is volt Csíkmadarason.
A
vasútállomásokon a kb. 1100 magyar
„biztonságára” minden településen
román kommandósok vagy rendőrök vigyáztak
még
Székelyföldön is.
Szombaton a
csíksomlyói búcsún vettünk
részt. Idén az eső elmaradt, az idő gyönyörű
volt. Nagyon sok ember volt a
nyeregben a búcsún.
Vasárnap
Gyimesbükkre menünk, ami a
régi Magyarország legkeletibb pontja a 30-as
számú vasúti őrházzal, ill. az
utolsó falu Erdélyben. Gyimesbükkre menet az ottani
magyarok integetése kísért
a kertjeikből, udvaraikból. Az integetők között
talán még akadhatott olyan idős
ember is, aki még Trianon előtt született.
Hétfőn a mintegy 19
órás hosszú (!) hazaút
Erdély déli oldalán Tusnádfürdő,
Sepsiszentgyörgy, Brassó, Olt völgye,
Segesvár, Gyulafehérvár, Maros-völgy,
Déva, Arad útvonalon keresztül volt.
Errefelé nem csak azért, mert munkanap volt, de
már alig voltak kinti magyarok
a vasútállomásokon.
A maradandó
élmények érzékeltetésére
itt egy fotóválogatás a gyönyörű
Erdélyről, a pünkösdi búcsúról
és az utazás
pillanatairól.
Sajnos ez a tömeges,
falusi turizmus
jellegű vendéglátás a személyes kapcsolatok
kialakítását az anyaországi és
kinti magyarok családjai között nem igazán
tette lehetővé. A mi házigazdáink,
ahol mi laktunk, csak szállást adtak. Egymás
nevére jóllehet, már nem is
emlékezünk…
(Kristók
János és Csilla)
Június
elsején jubileumi, tizedik
alkalommal rendezte meg az érsekvadkerti kolpingos
ifjúság a Nemzetközi Kolping
Labdarúgótornát, melyen összesen négy
ország fiataljai és idősei mérték
össze
focitudásukat. Az ünnepi hétvége alatt
azonban nemcsak a sport volt a közös
nyelv: minden résztvevőnek azonos volt az anyanyelve is.
Különösen fontos
számunkra, hogy minél több határon
túli magyarral sikerüljön tartós,
gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani, mivel nem a
különféle állami vagy nemzetközi
kezdeményezések az igazi mozgatórugói a
nemzeti összetartozás erősítésének,
hanem az ilyen és ehhez hasonló rendezvények.
Így
látták ezt az Erdélyből
(Csíkszereda, Kézdivásárhely,
Székelykeresztúr), a Vajdaságból
(Szaján), a
Felvidékről (Ipolyszakállos) és a
Magyarországról (Budapest – Víziváros,
Érsekvadkert I-II.) érkezett csapatok is, és a
mérkőzések is ezen
összetartozás, barátság és mintegy
Trianon felülbírálatának (8 csapat,
négy
ország jelzés (HU – RO- SK- SRB) és mind magyar)
jegyében zajlottak. A
képzeletbeli dobogó legfelső fokára
Kézdivásárhely csapata léphetett fel, őket
követte az ifjabbik érsekvadkerti csapat, s a
bronzérmet a székelykeresztúriak
nyakába akaszthatta fel Dr. Kovácsné Nagy
Mária, polgármesterasszony, valamint
Kontur Pál országgyűlési képviselő. A
díjátadót és a vacsorát
követően a
Pázmány, valamint a Csepeli
Néptáncegyüttes fellépése tette
igazán
felejthetetlenné a közös ünneplést.
Ezúton
köszönjük közösségünk
minden tagjának segítségét, amellyel
létre jöhetett ebben az évben is a
labdarúgótorna. Bízunk benne, hogy ezt a
szép hagyományt az elkövetkezendő
években is tudjuk folytatni.
(Gellért)
A
Petőfi Sándor Általános Iskola
területén lévő műfüves sportpálya az
iskolai
sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22
óráig a sportolni vágyó fiatalok
és felnőttek számára bérleti díj
ellenében igénybe vehető.
Tornák
esetén öltözőt biztosítunk! Esti
pályavilágítás van!
Bérleti díj:
Alkalomszerű
használat esetén:
4500Ft/
óra
Rendszeres
(legalább 10 alkalom) használatnál: 3500 Ft/ óra
Focitornák
esetén a rendszeres használat díját kell
fizetni!
A
bérlési időszakra vonatkozó
térítési díj munkaidőben a
Polgármesteri Hivatal
pénzügyi irodájában fizethető be. A
befizetést igazoló bizonylatot a pálya
használata előtt a gondnoknak be kell mutatni.
Pénztári időn túli használat
díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.
További
információt és időpont egyeztetést
kérni - hétvégi használat esetén is
- Molnár
Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u
137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143
telefonszámon lehet.
A
képújságunk mellett ezúton is
tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta
egy alkalommal, délután öt
órától ingyenes jogi tanácsadás van
a Polgármesteri Hivatalban.
Közreműködő
ügyvéd: dr. Molnár Arnold
Bejelentkezni a
06-20-823-1091
telefonszámon lehet
A következő időpont: 2013. július 15.
hétfő
Ha
megnézzük a Bookline Top
50 legsikeresebb könyvét, azt látjuk, hogy a
szenvedélyben nem szűkölködő romantikus
könyvek mellett egyre több lélekbúvár
könyv szerepel igen előkelő helyeken. Pál
Ferenc atya a „Szorongástól az
önbecsülésig” című könyve
februárban az első volt
a listán.
Pál
Ferenc legújabb könyvében
rávilágít a mindenkiben jelen lévő
félelmek sokszínűségére, amelyek
meghatározzák
a hétköznapi reakcióinkat, hangulatainkat,
befolyásolják döntéseinket és
tulajdonképpen
az egész személyiségünkre hatnak. Ha ezt
felismerve, szembe merünk nézni saját
félelmeinkkel,
akkor eljuthatunk az önbecsülésig, ami segít
abban, hogy ne másoknak és ne a
társadalmi normáknak, hanem csakis magunknak akarjunk
megfelelni, hiteles és értékes
emberek legyünk és annak is tartsuk magunkat,
továbbá a bennünket ért negatív
eseményeket is – a sebek „nyalogatása” helyett - fel
tudjuk dolgozni.
A
könyvben választ kaphatunk
a szorongásaink kialakulásának lehetséges
okaira. Megdöbbentő hétköznapi
példákat találunk arra vonatkozóan, hogyan
próbáljuk elkendőzni félelmeinket
magunk és mások előtt, továbbá hogyan
próbáljuk meg kevesebb
energia-befektetéssel „kevésbé
rosszul” érezni
magunkat. Sok könyvvel ellentétben azonban nemcsak a
gyengeségek felismerésére
és tudatosítására fordít
hangsúlyt, hanem hosszú-távú
megoldási lehetőségeket
is kínál, ha vesszük a fáradságot
és magunkkal foglalkozunk.
Három
gondolatot emelnék ki
a könyvből:
Az
intellektuális fölény, mint
védekezési stratégia. Természetesen
mindenki megpróbálja védeni magát
mások lehetséges
bántásaival szemben. Ha sikerül fölénybe
kerülnünk másokkal szemben, akkor nem fognak
tudni bántani bennünket. Sokféleképpen lehet
fölénybe kerülni másokkal szemben.
Ide tartozik a siker, a hírnév, de nem szoktunk arra
gondolni, hogy például az
intellektuális fölény is.
Az
ember ott a legsebezhetőbb,
ahol a legerősebbnek gondolja magát.
A
gyenge pontjainkkal általában
mindannyian tisztában vagyunk, ezért ott
különösen védjük magunkat.
Valójában
az ember azonban ott a legsebezhetőbb, ahol a legerősebbnek gondolja
magát.
Mert
ott nem elég körültekintő,
nem veszi figyelembe a körülményeket és a
lehetséges gyöngeségét.
Hogyan
dolgozzunk fel sorsfordító
negatív eseményeket? A számunkra kedvezőtlen
események átélése után a
veszteség
adott. Ilyenkor kizárólag abban dönthetünk,
hogy „elveszítjük” vagy „,odaadjuk”
magunkat.
A
sorsfordító helyzetekben csak
akkor lehetséges a továbblépés, ha
önmagunkat is átadjuk, ugyanis nincs
veszítenivalónk. „Ha magamat is feldobom a
mérlegre'', az önátadás által kapom
vissza
új önmagamat.
A
könyvet ajánlom mindazoknak,
akik az önismeret útját járják, akiket
érdekel a saját és mások
viselkedésének
motivációja, valamint a szülőknek, hogy
körüljárják a nevelésük
jövőbeli
lehetséges hatásait és azoknak, akiket
érdekel, hogy a saját gyerekkoruk miként
hat a jelenlegi személyiségükre.
vvww.csaladhalo.hu
Telefonszámaink.
340-228, 06-20-578-0867
Várjuk
hívását! A
Támogató Szolgálat vezetője
és dolgozói
Az
előző
számunk lapzártáját követően
május 23-án és június 4-én
ülésezett az
képviselőtestület, melyen az alábbi
témák szerepeltek a megtárgyalt napirendi
pontok között.
Az
üzletek
éjszakai nyitvatartási rendje, mely igazodik az iskolai
szünidőhöz.
Közép
és
hosszú távú vagyongazdálkodási terv
tárgyalása.
A
Petőfi
Sándor Általános Iskola tornatermének
felújítása a megnyert pályázati
összegből.
A
helyi
adórendelet módosítása.
Belső
Ellenőrzési Társulási Megállapodás
módosítása
Rendelkezés
a
2013. évi költségvetési terv
módosításához.
Vagyonrendelet
alkotás
Beszámoló
az
elsőfokú Gyámhatóság és
Gyermekvédelmi Szolgálat 2012. évi
munkájáról.
A
Balassagyarmati Kistérségi Többcélú
Társulat Társulati, megállapodásának
elfogadása.
Határozat
az
Érsekvadkert-Ipolyvece községek
közoktatási Intézményi
Társulásának
megszüntetéséről.
Nyugat-Nógrádi
Gyermekvédelmi Társulás
alapszabályának elfogadása.
Háziorvosok
szerződésének aktualizálása.
Egyebek
között is sok kérdéssel foglalkoztunk.
Megállapodtunk abban, hogy továbbra is a
jó gazda szándékával
tevékenykedünk lakóhelyünk
épülése érdekében úgy, hogy a
moralitás és a törvényesség
egybeesése mindig fennálljon döntéseink
során.
Továbbra is megteszünk mindent, hogy minél több
pályázati forrás realizálódjon
településünkön,
ezzel is növelve a szűkre szabott költségvetési
forrásaink volumenét, de
örömmel vesszük a lakossági, a falu
fejlődését szolgáló
kezdeményezéseket is.
Itt
köszönjük
meg Czinege Istvánnak és az ÉRSEK Kft-nek azt,
hogy a temetőnkben új helyén (a
ravatalozó tetőszerkezetébe beépítve)
ismét, immár elektromosan működtetve szól
a kisharang az utolsó és nyugvóhelyre vezető
úton.
Műfüves
pálya bérlése
A
Petőfi Sándor Általános Iskola
területén lévő műfüves sportpálya az
iskolai
sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22
óráig a sportolni vágyó fiatalok
és felnőttek számára bérleti díj
ellenében igénybe vehető.
Tornák
esetén öltözőt biztosítunk! Esti
pályavilágítás van!
Bérleti díj:
Alkalomszerű
használat esetén:
4500Ft/
óra
Rendszeres
(legalább 10 alkalom) használatnál: 3500 Ft/ óra
Focitornák
esetén a rendszeres használat díját kell
fizetni!
A
bérlési időszakra vonatkozó
térítési díj munkaidőben a
Polgármesteri Hivatal
pénzügyi irodájában fizethető be. A
befizetést igazoló bizonylatot a pálya
használata előtt a gondnoknak be kell mutatni.
Pénztári időn túli használat
díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.
További
információt és időpont egyeztetést
kérni - hétvégi használat esetén is
- Molnár
Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u
137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143
telefonszámon lehet.
1./ Június
29, Szent Péter és Szent Pál apostolok
főünnepe, szentmisék r. 7 és este 7
órakor lesznek. A rá
következő vasárnap,
jún. 30-án a Péter fillér néven
ismert gyűjtés a Szentatya rendelkezésére
küldjük.
2./
JÚLIUS 2- ÁN, kedden
Sarlósboldogasszony napján, hogy minél többen
részt vehessenek a szentmise,
este 7 órakor lesz. Legyen ez ne csak a KALÁSZOSOK,
de a többi közösségek
együttes ünneplése is.
3./
Július 26-án, Szent Anna ünnepén, pénteken
este 7 órakor szokás szerint a Temetői Szent Anna
kápolnánál lesz a
szentmise, utána az unokákkal együtt
résztvevő nagyszülőket megáldjuk, kérve,
hogy Isten áldása sok örömet adjon nekik
általuk.
4./
Szent Kristóf ünnepét követő vasárnap,
július 28-án a szentmisék után
imádkozunk az utazók védőszentjéhez,
és
megáldjuk a templom körül az autókat,
járműveket.
5./
Szent Ignác fogadalmi napunkon, Július
31-én, szerdán este 7 órás
szentmisén emlékezünk meg őseink
ígéretéről. Vendégünk,
az egykori Vadkerti Káplán, ma
Salgótarjáni esperes plébános: Varga
András lesz.
10. Nagy
Zente Medárd (Nagy Gyula – Boda Angéla)
11./
Petényi Denisz, Tamás (Petényi Tamás-
Virág Éva)
12./
Generál Máté (Generál Péter –
Bartók Ágnes)
13./ Gyulai
Dávid, Ferenc (Gyulai László – Kakas Ildikó)
HÁZASSÁGOT
KÖTÖTT:
5./ Jún.
7: Nagy Gyula – Boda Angéla
6./ Jún.
8: Majer Gábor – Várnai Krisztina
HALOTTAINK:
19./
Boros Ernő (1923)
20./
Varga Ferencné, Hibler Margit (1928)
1. hétfő -
Erzsébet, József és Lajos, szüleik
2. kedd
-
3. szerda
-
4. csütörtök -
5. péntek -
Szabó József, felesége Mák Margit,
gyermekeik és
hozzátartozók
-
Konopás István
6. szombat
- Boda István és hozzátartozók
-
Dósa Pál, felesége Kopisz Borbála,
Pálinkás Ignác, felesége Paulicsek
Mária és
a család halottaiért
-
Valent József 2. évforduló, szülei,
testvérei és apósa
7. vasárnap - id. Csillag Gyula, felesége
Kordics Borbála, szüleik,
nagyszüleik, Dombai Gergely, felesége Mrekvicska
Borbála, szüleik, nagyszüleik
-
Kristók János, felesége Halaj Margit 2.
évforduló, lányuk Mária, vejük
József
és a család halottaiért
-
Szabó János, felesége Urbán Ilona,
szüleik, Sulcz Pál, szülei, testvérei
8. hétfő -
Záhorszki Gergely 2 felesége Varga Erzsébet
és Csillag
Erzsébet és szüleik
13. szombat
- Szülőkért és élő
családtagokért
-
Kovács Ignác 6. évforduló, Kovács
és Nagy család halottaiért
-
Boda István, szülei, apósa, anyósa és
nagyszülők
14. vasárnap - Csernák Józsefné
Záhorszki Margit, élő és elhunyt
hozzátartozók
-
Pistyúr Gábor, szülei, testvére János,
élő és elhunyt családtagok és sógora
-
Zaáhorszki Jánosné Kovács Borbála,
szülei, testvérei, élő és elhunyt
hozzátartozók
15. hétfő - Czinege
Jánosné Híves Borbála, szülei,
nagyszülők,
hozzátartozók, Molnár és Urbán
család elhunyt tagjai (Alapítványi)
18. csütörtök - Kristók Ignác, felesége
Molnár Katalin, szüleik és gyermekeik
19. péntek - Jakubecz János,
édesapja, Major János, felesége Keresztes
Ilona, szülők és testvéreik
20. szombat
- Varga Ignác, felesége Pistyúr Margit
és szüleik
-
Urbán és Koza család halottaiért, valamint
Szabó István és Záhorszki János
-
Kristók Ignác, szülei, apósa, anyósa
és hozzátartozók
21. vasárnap - Konopás Istvánné Nagy Ilona
1. évforduló, férje, szüleik és
testvéreik
-
Boda István, felesége Molnár Margit, szüleik,
gyermekeik, vejük, Záhorszki és
Szuhánszki család halottaiért
-
Varga János, felesége Pálinkás Julianna,
Balog Istvánné Kaba Ilona és a
családok elhunyt tagjaiért
22. hétfő -
26. péntek -
27. szombat
- Kristók János, veje, szülei, apósa,
Mrekvicska József, felesége
Csillag Mária, szülei, a család élő és
elhunyt tagjaiért
-
Pálinkás István, felesége Csillag
Erzsébet, szüleik, hozzátartozók
-
Vitéz Sándor, édesapja, apósa,
anyósa és a család elhunyt tagjaiért
28. vasárnap - Pinke Istvánné Kovács Anna,
élő férje, Varga József, felesége
Babik Margit
-
Pistyúr János (1941), szülei, testvérei,
apósa, nagyszülei és nászasszonya
29. hétfő -
30. kedd
-
31. szerda
-