Vadkerti harangok
2013. június

László király és a lengyel mkapcsolat
Szentmiseszándékok
A párbeszéd lényefe
Hálaadás Érsekvadkerten
Életige
Fohász
Liturgiákink szimbolizmusa 4.rész
Utazás Erdélybe a Székely gyorssal
Négy ország - egy nemzet
Műfüves pálya bérlése
Ingyenes jogi tanácsadás
Cserkészek közt
Kolping híreink
Önkormányzati hírek
Híreink

Vissza az előző menüre

László király és a lengyel kapcsolat

Szent László király származása jellemző az akkori idők házasság-politikájára, amely összekötötte Európában a Keletet a Nyugattal, Északot Déllel. Orosz és lengyel uralkodóház kapcsolódott össze olykor némettel vagy a bizáncival. Szent László király először kötötte össze és indította történelmi útjára a magyar-lengyel kapcsolatokat, egészen a napjainkig. Először, amúgy igazában, hiszen nagyapja, az István király életére törő Vazul-Vázsoly neve a Vaszil változata lehet. S ha fiai: Endre, Béla, Levente Lengyelországba menekültek, akkor már valamiféle előzetes családi kapcsolat már feltételezhető.

Édesapja, Bajnok Béla a lengyel udvarban nevelkedve II. Miciszláv lengyel király leányát, Richezát vette feleségül. László király vitézségét édesapjától örökölte, akinek nevében a „Bajnok” sokat elárul. Lengyel édesanyja oltotta bele a keresztény lelkiséget. A történelem megtanítja a kutatót arra is, hogy a szláv gének révén lett „fejjel magasabb mindenkinél”. Apját, Bélát katonai kiválósága miatt hívta haza bátyja, I. András király, hogy seregeinek fővezére legyen, halála után pedig utódja. Fia születése után királyi bátyja visszavonta ígéretét, elvetve ezzel a későbbi testvérháború magját Salamon és Béla fiai között. Orosz mintára András megosztotta öccsével az uralmat, bár az ország javát magának tartotta meg, ami természetes. Béla pedig hazajövet igazolta a várakozást, akkor is, amikor bátyja halála után ő lett a király. Avatott történész ítélete szerint „Béla király vitéz katona, igazságszerető, irgalmas, bölcs fejedelem volt, aki mindenben javát kereste nemzetének”. Ekkor volt először sorsunkat meghatározó kapcsolat a két nép között. Hiszen a tét nem csupán az volt, ki kerül a trónra István király nyomán az Árpád-házban, hanem hogy mi lesz a pogányságból lassan ocsúdó magyar nép sorsa, jövője, ha a Kelet felé tekingető Vata és utódai veszik át a hatalmat.

Szent László király uralkodása tehát kiemeli a magyar-lengyel kapcsolatok jelentőségét, amelyet az ő nyomán IV. Béla erősített meg, elsőszülött leánya, Kinga révén, akit Boleszláv krakkói herceg vett feleségül. Ő lett „láncszeme annak a több évszázadra terjedő kapcsolatnak, amely a Krisztus hitére tért lengyel és magyar nép között szövődött” - olvassuk a Szentek életében. Őt sokáig „boldogként” tisztelték, mígnem a „lengyel pápa”, II. János Pál, szentté nem avatta, megerősítve ezzel a két nép lelki kapcsolatát.

A tatárok után jött a 150 éves török uralom. Nyugat felszabadító seregeinek fontos kapcsa lett I. Lipót császár és Sobieszki János lengyel király hadi szövetsége, ami XI. Ince pápa hatékony eszmei és anyagi segítségével Buda felszabadításához vezetett. Európa vívta meg harcát Magyarország visszafoglalásakor Ázsiával, lengyel segítséggel.

A két nép sorsközösségét jelentő kapcsolatának szimbólumává lett Báthory István, az erdélyi fejedelemből lett erőskezű lengyel király. Az 1848-as szabadságharcban is ott volt Bem apóval a lengyel csapatok segítsége. A II. világháború idején pedig emlékezetessé vált, hogy Horthy Miklós befogadta a lengyel hadsereg menekült katonáit. A történelmi múlt kötelezte erre. Számomra külön emlékezetes, hogy ami Szent Lászlóval kezdődött, annak apró kis töredéke még szülőfalumban, Drégelypalánkon is nyomot hagyott, amikor az üresen maradt laktanyában hozzánk menekült lengyel katonák kaptak helyet. Emlékszem a nemesi származású lengyel kapitányra, aki segített a szőlő megművelésben. Templomunk falai pedig még emlékeznek a lengyel katonák karácsonyi kórusának énekére.

Szent Lászlóval kezdődött, IV. Béla leányával, Szent Kingával folytatódott az Árpád-házban, aztán jöttek a további kapcsolatok egészen a máig, a kultúrában is.

Köszönjük neked, Szent László királyunk, akinek keresztnevét annyian viseljük, hogy elárvult népünket összekötötted és baráti kapcsolatba hoztad a hozzánk hasonlóan sokat szenvedő lengyel néppel.

(Boda László cikke alapján)

Vissza az újság tetejére

A párbeszéd lényege

A liberális gondolkodás, mely eluralta a világot, állandóan nyitottságra buzdít és párbeszédet kezdeményez, politikailag korrekt és felvilágosult módom. Ugyanakkor gyűlöletbeszéddel vádolja azokat, akik nem hajlandók a dialógusra, ha pedig mégis kialakulna valamiféle eszmecsere, akkor a partnert szalonképtelennek nyilvánítják. A pápai utazások jó példák arra, milyen nehéz lebontani a sok évszázados ellenségeskedés falait, hiszen sokan abból élnek, hogy fenntartsák és tovább magasítsák e falakat.

Pedig az emberiségnek már nem sok ideje maradt a beszélgetésre, a gazdasági világválság csak első jele annak, hogy valami végképp elromlott ebben az 1945 utáni világrendben. Az ENSZ gyenge, tekintély nélküli bábhivatallá silányult, a nagyhatalmak vétójoga miatt és kellő anyag és katonai erő híján nem az ésszerűség és a szolidaritás irányítja sem ezt, sem a legtöbb világszervezetet és szövetséget. Sajnos, csaknem ugyanez mondható el hazánkról, Az Európai Unióról is, mert keresztény alapelvek nélkül az európaiság csak ködös fogalom, amely nem biztosítja a szükséges összetartó erőt, hiszen mindig csak a piacról és a pénzről szól a történet.

Meg kell említenem, amikor Jézust megkísértette a Sátán, a Megváltó nem bonyolódott párbeszédbe az ateista liberális eszmék legfőbb mozgatójával és szószólójával, csak távozásra szólította fel. Nem próbál valamilyen középutat találni a két, gyökeresen különböző világnézet között, nem óhajtotta megérteni a Sátán sajátos szempontjait, sőt fel sem akarta oldani a Sátán kirekesztettség érzését. A jó és a rossz között ugyanis nem lehetséges értelmes párbeszéd. Aki alkuba bocsátkozik az ördöggel, esetleg megsajnálja, beleéli magát a „rosszul szocializálódott, elnyomott, kisebbségi érzéstől gyötört” ördög szerepébe, szinte észrevétlenül maga is ördöggé válik, vagyis ördögűző helyett az ördög ügyvédje lesz.

Jó és rossz viszonylagos, mondják a párbeszéd feltétlen hívei, akik szerint minden kultúra egyenértékű, az önkifejezés a fontos, az eredmény mellékes. Ez az elnéző, megengedő magatartás a magukat kereszténynek nevező egyházakban, felekezetekben is egyre inkább elterjedt, a helyes útról való letérést keresésnek nevezik, a katolicizmust pedig rugalmatlan, anakronisztikus, dogmatikus képződménynek állítják be, mely képtelen válaszolni a „modern idők” kihívásaira, mert ragaszkodik az evangéliumi tanításhoz, a „korszerű” homok helyett sziklára építkezik.

Nyilvánvalóan nem minden ellenvélemény, bírált a Sátán műve, és minden jóakaratú emberrel szóba kell állni, még akkor is, ha megtérésének súlyos akadályai vannak. A dialógusnak az emberiség közös ügyét kell szolgálnia, legalább annyit el kell érnünk, hogy az egymással vitatkozók ne folyamodjanak az erőszakos eszközökhöz a „meggyőzés” érdekében. Az Egyház megpróbált párbeszédet folytatni a nem létező szocializmussal, s ezt teszi most a globalizmussal is, de a valódi vita mindig a mindenkori lelki főhatalom és világi hatalom, Isten és a Császár között folyik. Tudjuk, hogy mindkét hatalomnak adóznunk kell, de az is világos, hogy Isten végtelenül fontosabb, mint a Császár. És bizony a császárokkal sokkal nehezebb beszélgetni, mint Istennel.

Ezekkel a Szentmihályi Szabó Péter sorokkal köszönti a Vadkert Harangok szerkesztősége a László, Péter és Pál olvasótáborát.

Vissza az újság tetejére

Hálaadás Érsekvadkerten

„Szeretettel jönnek hozzád, Atyánk, hívő gyermekid. Meghálálni kegyelmednek, nagy jótéteményeit” - zengett a bevezető ének templomunkban június 17-én az esti szentmisén, amikor plébánosunk, Lukács András és jelenlévő négy egri évfolyamtársa - Láng András Taksonyból, Ondavay Tibor Mezőtúrról, Szabó József Felnémetiből, Wutkowátz Károly Levelekből - a hívek sokaságával alkotott közösségben a papi pályán töltött 44 évért. Lélekben köztünk volt a Kőszegen élő verbita szerzetes, Dinya Vince és a Nyírteleken működő, betegeskedő Nyitrai Péter is. Vannak évfolyamtársak, akik már oda fentre kapott dispozíciós helyükön ünnepeltek velünk. Név szerint Domán Ferencre, Lékai Péterre, Mezei Andrásra és Murányi Miklósra gondolt az ünneplő közösség.

A hétköznapi, de mégis ünnepi szentmise felhívta figyelmünket arra, hogy egyházunk júniusban a Jézus Szíve hónapját ünnepli, ami egyben a papszentelések hónapja is. Jézus Szíve szeretni akaró szív. Nem kőszív, amely csak a maga érdekeit, a szerzést tartja szem előtt. Jézus szívéből önzetlen szeretet árad. E szívből kiáradó, személyválogatást nem tűrő szeretetre van szüksége való világunknak, még akkor is, ha strucc módjára homokba dugja a fejét. Minden hivatást, a papit és a polgárit is át kell, hogy hassa ez a szeretet, ha akarjuk azt, hogy egy új világ és a szebb jövő tekintsen le ránk, amit jól összefoglalt a homília részét képező, Papp Lajos professzor úr által jegyzett Az én Miatyánkom című, itt olvasható vers.

 Mikor a szíved már csordultig tele,
Mikor nem csönget rád, soha senki se,
Mikor sötét felhő borul életedre,
Mikor kiket szeretsz, nem jutsz az eszükbe.
Ó „élek”, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, reményteljesen,
S fohászkodj:
MIATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN!

Mikor a magányod ijesztőn rád szakad,
Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,
Mikor körülvesz a durva szók özöne,
Átkozódik a „rossz” - erre van Istene!
Ó „lélek”, ne csüggedj! Ne roppanj bele!
Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:
Uram!
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED!

Mikor mindenfelől forrong a „nagyvilág”,
Mikor elnyomásban szenved az igazság,
Mikor szabadul a Pokol a Földre,
Népek homlokára Káin bélyege van sütve,
Ó „lélek”, ne csüggedj! Ne törjél bele!
Nézz fel a magasba, - hol örök fény ragyog,
S kérd: Uram!
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD

Mikor beléd sajdul a rideg valóság,
Mikor életednek nem látod a hasznát,
Mikor magad kínlódsz, láztól gyötörve,
Hisz bajban nincs barát, ki veled törődne!
Ó „lélek”, ne csüggedj! Ne keseredj bele!
Nézz fel a magasba, - hajtsd meg homlokod,
S mondd: Uram!
LEGYEN MEG A TE AKARATOD

Mikor a „kisember” fillérekben számol,
Mikor a drágaság az idegekben táncol,
Mikor a "gazdag" milliót költ: hogy „éljen”,
S millió szegény a „nincstől” hal éhen,
Ó „lélek”, ne csüggedj! Ne roskadj bele!
Nézz fel a magasba, - tedd össze két kezed,
S kérd: Uram!
ADD MEG A NAPI KENYERÜNKET!

Mikor életedbe lassan belefáradsz,
Mikor hited gyöngül, - sőt - ellene támadsz,
Mikor: hogy imádkozz, nincs kedved, sem erőd,
Minden lázad benned, hogy - tagadd meg „ŐT”,
Ó „lélek” ne csüggedj! Ne egyezz bele!
Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet!
Uram! Segíts!
S BOCSÁSD MEG VÉTKEIMET!

Mikor hittél abban, hogy téged megbecsülnek,
Munkád elismerik, lakást is szereznek,
Mikor verítékig hajszoltad magad,
Később rádöbbentél, hogy csak kihasználtak...!
Ó „lélek”, ne csüggedj! Ne ess kétségbe!
Nézz fel a magasba, sírd el Teremtődnek:
Uram!
MEGBOCSÁTOK AZ ELLENEM VÉTKEZŐKNEK!

Mikor a „nagyhatalmak” a BÉKÉT TÁRGYALJÁK,
MIKOR A BÉKE SEHOL! csak egymást gyilkolják,
Mikor népeket a vesztükbe hajtják,
S kérded: miért tűröd ezt ISTENEM, MI ATYÁNK?!
Ó „lélek”, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, s könyörögve szólj!
Lelkünket kikérte a „rossz”, támad, s tombol!
URAM! MENTS MEG A KÍSÉRTÉSTŐL!

MENTS MEG A GONOSZTÓL!

AMEN

(emje-fater)

Vissza az újság tetejére

Életige

(Evangélium mindennap)

 „De ha jót cselekesztek és ugyanakkor türelmesen szenvedtek, ez értékes Isten előtt.” (1Pét 2,20)

Amikor Péter apostol arról beszél a közösségeknek, hogy hogyan lehet konkrétan megélni az evangélium igazi lelkületét, különös módon odafigyel a közösség minden egyes tagjának életkörülményeire, életállapotára.
Itt éppen azokhoz a rabszolgákhoz szól, akik megtértek, s akiknek – mint ahogy az akkori társadalomban élő minden rabszolgának – teljesen igazságtalanul sok meg nem értést és bántalmazást kellett elszenvedniük. Tágabb értelemben ezek a szavak minden olyan emberre vonatkoznak, akik valamikor és valahol meg nem értéseket és igazságtalanságokat kénytelenek elviselni felebarátaik részéről, legyenek azok feletteseik vagy velük egyenrangúak.
„De ha jót cselekesztek és ugyanakkor türelmesen szenvedtek, ez értékes Isten előtt.”
Az apostol azt kéri ezektől az emberektől, hogy ne ösztönös viselkedéssel válaszoljanak ezekben a helyzetekben, hanem a Jézus által tanúsított magatartás szerint cselekedjenek. Arra buzdít, hogy szeretettel válaszoljanak, kegyelmet, azaz Isten által megengedett lehetőséget lássanak a nehézségekben és a meg nem értésekben, hogy bizonyságot tegyenek az igazi keresztény lelkületről. Ily módon, a szeretet által Krisztushoz tudják majd elvezetni azokat is, akik meg nem értést tanúsítanak velük szemben.
„De ha jót cselekesztek és ugyanakkor türelmesen szenvedtek, ez értékes Isten előtt.”
Vannak néhányan, akik ezekből vagy ezekhez hasonló szavakból kiindulva azzal vádolják a kereszténységet, hogy a minden körülmények közötti megbocsátás hirdetésével elaltatja az emberek lelkiismeretét, és nem ösztönzi őket eléggé az igazságtalanságok elleni harcra.
Ez azonban nem így van. Jézus nem azért kéri tőlünk, hogy szeressük azokat is, akik nem értenek meg vagy bántanak bennünket, mert érzéketlenné akar tenni az igazságtalanságokkal szemben, sőt! Azért kéri ezt, mert meg akar tanítani bennünket egy valóban igaz társadalom építésére. Ez úgy lehetséges, ha az igazi szeretet lelkét visszük mindenhová azáltal, hogy mi kezdünk el elsőként szeretni.
„De ha jót cselekesztek és ugyanakkor türelmesen szenvedtek, ez értékes Isten előtt.”
Akkor hát hogyan éljük az e havi igét?
Ma is sokféle módon megnyilvánulhat, hogy nem értenek meg, hogy bántanak bennünket: Kezdve a tapintatlanságtól és udvariatlanságtól egészen a rosszakaratú ítélkezésig, hálátlanságig, sértésekig, az igazi és súlyos igazságtalanságokig menően.
Nos, minden ilyen alkalommal is arról a szeretetről kell tanúságot tennünk, amit Jézus hozott a földre, mely mindenkire vonatkozik, azokra is, akik bántanak minket.
Ez az ige arra akarja felhívni a figyelmünket, hogy az igazság és a jog törvényes védelme mellett soha ne felejtsük el, hogy keresztényként elsődleges kötelességünk, hogy szeressük a másik embert, hogy azt az új, megértő, szívélyes és irgalommal teli magatartást tanúsítsuk iránta, mellyel Jézus fordult felénk. Így, még ha védjük is igazunkat, nem fog megromlani a kapcsolatunk, és soha sem fogunk a neheztelés vagy a bosszúállás kísértésébe esni.
Ha így teszünk, Jézus szeretetének eszközeiként mi is Istenhez tudjuk majd vezetni testvérünket.

Chiara Lubich

Vissza az újság tetejére

Fohász

Imádkozzunk az árvíz sújtotta területekért, az ott élőkért.

És azért, hogy megszűnjék minden természeti csapás – vihar, árvíz, aszály, földrengés stb. – és ezek kiváltó okait is orvosolni tudjuk Isten kegyelmével.

Mennyei Atyánk!

Elismerjük, hogy bűneink és gondatlanságaink miatt jogosan érnek minket ezek a csapások. Nem voltunk jó gazdái, hanem csak használói és kihasználói a földnek, és megterheltük azt bűneinkkel, viszálykodásainkkal és szeretetlenségünkkel. Hálát adunk neked azért, hogy a nehézségek által felnyitottad a szemünket és szívünket, hogy szeretettel közelítsünk egymás felé és nagylelkű segítséget nyújtsunk a bajban lévőknek. Kérünk Téged most Jézus Krisztus nevében, hogy hatalmas erőddel állítsd le a ránk zúduló csapásokat! Add, hogy a természet erői visszataláljanak az eredeti rendbe és az egész teremtett világ megkönnyebbülten sóhajthasson Hozzád! Kérünk, hadd legyen meg újra a szép ideje az esőnek és napfénynek, télnek és nyárnak, a vetésnek és aratásnak! Hozd el újjáépítő kegyelmedet Szentlelked által, hogy a béke és az igazságosság, a kiengesztelődés és szeretet járja át hazánkat, az egész Kárpát-medencét és az egész világot! Újuljon meg a föld színe és jöjjön el közénk a Te országod, mint a Szeretet földje! Kérjük ezt tőled az angyalok és szentek seregével együtt, a mindenkor segítő Szűzanya közbenjárásával! Ámen.

Vissza az újság tetejére

Liturgiáink szimbolizmusa 4.rész

A mellverés

Kezdődik a szentmise. Rövid bevezető után máris a bűnbevallás következik. Közösen mondjuk, hogy gyónom a mindenható Istennek kezdetű imát, melyben háromszor is szerepel az én vétkem, amit mellverés kíséretében mondunk ki. Az áldozás előtti imát, mely kijelentjük azt, hogy nem vagyunk méltók az Úr hajlékunkba fogadására, mellünket verve mondjuk. Ugye a litániákban is mellet verve kiáltunk fel, amikor háromszor is azt mondjuk, hogy Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit.

A mellverés is egy szép szimbólum. Kopogtatunk szívünk közelében. Mikor szoktunk általában kopogtatni az ajtón? Például, ha valaki alszik, és fel kell ébreszteni. Kit akarunk ott benn, magunkban felébreszteni? Nem mást, mint a szunnyadozó, álmodozó lelkiismeretünket. Vigyázz! Ébredj! Gondolkodjál! El ne aludj a bűn halálában!

(Tihamér atya cikke alapján)

Utazás Erdélybe a Székely gyorssal

Indulás előtt egy héttel valami szerencse folytán kaptunk jegyet a Székely gyorsra, úgyhogy idén vonattal mentünk a csíksomlyói búcsúra. Gondoltuk, kipróbáljuk az utazás ilyen „híres” módját.

Május 17-én péntek reggel 5:15-kor indultunk Székelyföldre a Keletiből Szolnok, Biharkeresztes, Nagyvárad, Sebes-Körös völgye, Kalotaszeg, Kolozsvár, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda útvonalon az összecsatolt Székely gyors és Csíksomlyó expresszel. A két vonat 16 kocsiból állt és kb. 1100 utassal közlekedett. A szerelvény súlya kb. 840 tonna, élén új MÁV TRAXX mozdony, amely Mátyás király 555. évi királlyá választásának évfordulójára készült díszítéssel rendelkezett.

Az odautazás szakaszán a fenti városokban az ottani magyarok a vasútállomásokon nagy szeretettel várták a vonatot és zarándok utasait. A 15-20 perces rövid megállások alatt a kinti magyarok nagy szeretettel, műsorral köszöntöttek bennünket. Kaláccsal, pálinkával kínálták a leszálló utasokat. A külhoni, erdélyi, az anyaországi magyarok örültek egymásnak. A búcsúzásokkor a magyar és székely himnuszokat együtt énekelte a pályaudvar és a vonat összmagyarsága, sokan könnyező szemekkel. Nagyon megható pillanatok voltak és persze szomorú is, hogy a történelem így alakult.

A kb. 1100 utas elszállásolása a Csíkszereda előtti és utáni (Alcsík, Felcsík) mintegy nyolc falujában történt, ahol a két vonat Mádéfalván szétválva személyvonatként szállította a zarándokokat a megfelelő szállásfaluba. Mi Csíkmadarason laktunk, ahová péntek este kb. 20:30-kor érkeztünk meg.

A helyiek a falusi turizmus keretében oldották meg a vendéglátást. Rezesbanda zenekarral fogadtak a vasútállomáson. Lovaskocsi transzfer volt naponta a szállás, a kultúrház és a vasútállomás között. Minden nap a reggeli és a vacsora a falu kultúrházában volt megszervezve a kb. 150-200 vendégnek, ahol az első és utolsó este élőzenés műsor is volt Csíkmadarason.

A vasútállomásokon a kb. 1100 magyar „biztonságára” minden településen román kommandósok vagy rendőrök vigyáztak még Székelyföldön is.

Szombaton a csíksomlyói búcsún vettünk részt. Idén az eső elmaradt, az idő gyönyörű volt. Nagyon sok ember volt a nyeregben a búcsún.

Vasárnap Gyimesbükkre menünk, ami a régi Magyarország legkeletibb pontja a 30-as számú vasúti őrházzal, ill. az utolsó falu Erdélyben. Gyimesbükkre menet az ottani magyarok integetése kísért a kertjeikből, udvaraikból. Az integetők között talán még akadhatott olyan idős ember is, aki még Trianon előtt született.

Hétfőn a mintegy 19 órás hosszú (!) hazaút Erdély déli oldalán Tusnádfürdő, Sepsiszentgyörgy, Brassó, Olt völgye, Segesvár, Gyulafehérvár, Maros-völgy, Déva, Arad útvonalon keresztül volt. Errefelé nem csak azért, mert munkanap volt, de már alig voltak kinti magyarok a vasútállomásokon.

A maradandó élmények érzékeltetésére itt egy fotóválogatás a gyönyörű Erdélyről, a pünkösdi búcsúról és az utazás pillanatairól.

Sajnos ez a tömeges, falusi turizmus jellegű vendéglátás a személyes kapcsolatok kialakítását az anyaországi és kinti magyarok családjai között nem igazán tette lehetővé. A mi házigazdáink, ahol mi laktunk, csak szállást adtak. Egymás nevére jóllehet, már nem is emlékezünk…

(Kristók János és Csilla)

Vissza az újság tetejére

Négy ország  -egy nemzet

Június elsején jubileumi, tizedik alkalommal rendezte meg az érsekvadkerti kolpingos ifjúság a Nemzetközi Kolping Labdarúgótornát, melyen összesen négy ország fiataljai és idősei mérték össze focitudásukat. Az ünnepi hétvége alatt azonban nemcsak a sport volt a közös nyelv: minden résztvevőnek azonos volt az anyanyelve is. Különösen fontos számunkra, hogy minél több határon túli magyarral sikerüljön tartós, gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani, mivel nem a különféle állami vagy nemzetközi kezdeményezések az igazi mozgatórugói a nemzeti összetartozás erősítésének, hanem az ilyen és ehhez hasonló rendezvények.

Így látták ezt az Erdélyből (Csíkszereda, Kézdivásárhely, Székelykeresztúr), a Vajdaságból (Szaján), a Felvidékről (Ipolyszakállos) és a Magyarországról (Budapest – Víziváros, Érsekvadkert I-II.) érkezett csapatok is, és a mérkőzések is ezen összetartozás, barátság és mintegy Trianon felülbírálatának (8 csapat, négy ország jelzés (HU – RO- SK- SRB) és mind magyar) jegyében zajlottak. A képzeletbeli dobogó legfelső fokára Kézdivásárhely csapata léphetett fel, őket követte az ifjabbik érsekvadkerti csapat, s a bronzérmet a székelykeresztúriak nyakába akaszthatta fel Dr. Kovácsné Nagy Mária, polgármesterasszony, valamint Kontur Pál országgyűlési képviselő. A díjátadót és a vacsorát követően a Pázmány, valamint a Csepeli Néptáncegyüttes fellépése tette igazán felejthetetlenné a közös ünneplést.

Ezúton köszönjük közösségünk minden tagjának segítségét, amellyel létre jöhetett ebben az évben is a labdarúgótorna. Bízunk benne, hogy ezt a szép hagyományt az elkövetkezendő években is tudjuk folytatni.

(Gellért)

Vissza az újság tetejére

Műfüves pálya bérlése


A Petőfi Sándor Általános Iskola területén lévő műfüves sportpálya az iskolai sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22 óráig a sportolni vágyó fiatalok és felnőttek számára bérleti díj ellenében igénybe vehető.

Tornák esetén öltözőt biztosítunk! Esti pályavilágítás van!

Bérleti díj:

Alkalomszerű használat esetén:                             4500Ft/ óra

Rendszeres (legalább 10 alkalom) használatnál:   3500 Ft/ óra

Focitornák esetén a rendszeres használat díját kell fizetni!

A bérlési időszakra vonatkozó térítési díj munkaidőben a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodájában fizethető be. A befizetést igazoló bizonylatot a pálya használata előtt a gondnoknak be kell mutatni. Pénztári időn túli használat díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.

További információt és időpont egyeztetést kérni - hétvégi használat esetén is - Molnár Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u 137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143 telefonszámon lehet.

Vissza az újság tetejére

Ingyenes jogi tanácsadás

A képújságunk mellett ezúton is tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta egy alkalommal, délután öt órától ingyenes jogi tanácsadás van a Polgármesteri Hivatalban.

Közreműködő ügyvéd: dr. Molnár Arnold

Bejelentkezni a 06-20-823-1091 telefonszámon lehet

A következő időpont: 2013. július 15. hétfő

Vissza az újság tetejére

Cserkészek közt

Pál Feri atya "leverte" a Szürke ötven árnyalatát

Ha megnézzük a Bookline Top 50 legsikeresebb könyvét, azt látjuk, hogy a szenvedélyben nem szűkölködő romantikus könyvek mellett egyre több lélekbúvár könyv szerepel igen előkelő helyeken. Pál Ferenc atya a „Szorongástól az önbecsülésig” című könyve februárban az első volt a listán.

Pál Ferenc legújabb könyvében rávilágít a mindenkiben jelen lévő félelmek sokszínűségére, amelyek meghatározzák a hétköznapi reakcióinkat, hangulatainkat, befolyásolják döntéseinket és tulajdonképpen az egész személyiségünkre hatnak. Ha ezt felismerve, szembe merünk nézni saját félelmeinkkel, akkor eljuthatunk az önbecsülésig, ami segít abban, hogy ne másoknak és ne a társadalmi normáknak, hanem csakis magunknak akarjunk megfelelni, hiteles és értékes emberek legyünk és annak is tartsuk magunkat, továbbá a bennünket ért negatív eseményeket is – a sebek „nyalogatása” helyett - fel tudjuk dolgozni.

A könyvben választ kaphatunk a szorongásaink kialakulásának lehetséges okaira. Megdöbbentő hétköznapi példákat találunk arra vonatkozóan, hogyan próbáljuk elkendőzni félelmeinket magunk és mások előtt, továbbá hogyan próbáljuk meg kevesebb energia-befektetéssel  „kevésbé rosszul” érezni magunkat. Sok könyvvel ellentétben azonban nemcsak a gyengeségek felismerésére és tudatosítására fordít hangsúlyt, hanem hosszú-távú megoldási lehetőségeket is kínál, ha vesszük a fáradságot és magunkkal foglalkozunk.

Három gondolatot emelnék ki a könyvből:

Az intellektuális fölény, mint védekezési stratégia. Természetesen mindenki megpróbálja védeni magát mások lehetséges bántásaival szemben. Ha sikerül fölénybe kerülnünk másokkal szemben, akkor nem fognak tudni bántani bennünket. Sokféleképpen lehet fölénybe kerülni másokkal szemben. Ide tartozik a siker, a hírnév, de nem szoktunk arra gondolni, hogy például az intellektuális fölény is.

Az ember ott a legsebezhetőbb, ahol a legerősebbnek gondolja magát.

A gyenge pontjainkkal általában mindannyian tisztában vagyunk, ezért ott különösen védjük magunkat. Valójában az ember azonban ott a legsebezhetőbb, ahol a legerősebbnek gondolja magát.

Mert ott nem elég körültekintő, nem veszi figyelembe a körülményeket és a lehetséges gyöngeségét.

Hogyan dolgozzunk fel sorsfordító negatív eseményeket? A számunkra kedvezőtlen események átélése után a veszteség adott. Ilyenkor kizárólag abban dönthetünk, hogy „elveszítjük” vagy „,odaadjuk” magunkat.

A sorsfordító helyzetekben csak akkor lehetséges a továbblépés, ha önmagunkat is átadjuk, ugyanis nincs veszítenivalónk. „Ha magamat is feldobom a mérlegre'', az önátadás által kapom vissza új önmagamat.

A könyvet ajánlom mindazoknak, akik az önismeret útját járják, akiket érdekel a saját és mások viselkedésének motivációja, valamint a szülőknek, hogy körüljárják a nevelésük jövőbeli lehetséges hatásait és azoknak, akiket érdekel, hogy a saját gyerekkoruk miként hat a jelenlegi személyiségükre.

vvww.csaladhalo.hu

Vissza az újság tetejére

Kolping hírek


Kolping Támogató Szolgálat

FELHÍVÁS

A Kolping Támogató Szolgálat továbbra is várja azok jelentkezését, akik segítségre szorulnak maguk, vagy a ház körüli munkájuk ellátásában. Gépkocsival el tudjuk szállítani kórházba, rendelésre, bevásárolni, rokonlátogatásra, temetői látogatásra és az élet adta egyéb helyekre. Továbbra is foglalkozunk a térség hátrányos helyzetű gyermekeivel, hogy közösséget alkotva tartalmas életet élhessenek.

Telefonszámaink. 340-228,     06-20-578-0867
Várjuk hívását!  A Támogató Szolgálat vezetője és dolgozói

Vissza az újság tetejére

Önkormányzati hírek

Az előző számunk lapzártáját követően május 23-án és június 4-én ülésezett az képviselőtestület, melyen az alábbi témák szerepeltek a megtárgyalt napirendi pontok között.

Az üzletek éjszakai nyitvatartási rendje, mely igazodik az iskolai szünidőhöz.

Közép és hosszú távú vagyongazdálkodási terv tárgyalása.

A Petőfi Sándor Általános Iskola tornatermének felújítása a megnyert pályázati összegből.

A helyi adórendelet módosítása.

Belső Ellenőrzési Társulási Megállapodás módosítása

Rendelkezés a 2013. évi költségvetési terv módosításához.

Vagyonrendelet alkotás

Beszámoló az elsőfokú Gyámhatóság és Gyermekvédelmi Szolgálat 2012. évi munkájáról.

A Balassagyarmati Kistérségi Többcélú Társulat Társulati, megállapodásának elfogadása.

Határozat az Érsekvadkert-Ipolyvece községek közoktatási Intézményi Társulásának megszüntetéséről.

Nyugat-Nógrádi Gyermekvédelmi Társulás alapszabályának elfogadása.

Háziorvosok szerződésének aktualizálása.

Egyebek között is sok kérdéssel foglalkoztunk. Megállapodtunk abban, hogy továbbra is a jó gazda szándékával tevékenykedünk lakóhelyünk épülése érdekében úgy, hogy a moralitás és a törvényesség egybeesése mindig fennálljon döntéseink során. Továbbra is megteszünk mindent, hogy minél több pályázati forrás realizálódjon településünkön, ezzel is növelve a szűkre szabott költségvetési forrásaink volumenét, de örömmel vesszük a lakossági, a falu fejlődését szolgáló kezdeményezéseket is.

Itt köszönjük meg Czinege Istvánnak és az ÉRSEK Kft-nek azt, hogy a temetőnkben új helyén (a ravatalozó tetőszerkezetébe beépítve) ismét, immár elektromosan működtetve szól a kisharang az utolsó és nyugvóhelyre vezető úton.

Műfüves pálya bérlése

A Petőfi Sándor Általános Iskola területén lévő műfüves sportpálya az iskolai sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22 óráig a sportolni vágyó fiatalok és felnőttek számára bérleti díj ellenében igénybe vehető.

Tornák esetén öltözőt biztosítunk! Esti pályavilágítás van!

Bérleti díj:

Alkalomszerű használat esetén:                             4500Ft/ óra

Rendszeres (legalább 10 alkalom) használatnál:   3500 Ft/ óra

Focitornák esetén a rendszeres használat díját kell fizetni!

A bérlési időszakra vonatkozó térítési díj munkaidőben a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodájában fizethető be. A befizetést igazoló bizonylatot a pálya használata előtt a gondnoknak be kell mutatni. Pénztári időn túli használat díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.

További információt és időpont egyeztetést kérni - hétvégi használat esetén is - Molnár Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u 137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143 telefonszámon lehet.


Vissza az újság tetejére

Egyházközösségi hírek

 1./  Június 29, Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepe, szentmisék r. 7 és este 7 órakor lesznek. A  rá következő vasárnap, jún. 30-án a Péter fillér néven ismert gyűjtés a Szentatya rendelkezésére küldjük.

 2./ JÚLIUS 2- ÁN, kedden Sarlósboldogasszony napján, hogy minél többen részt vehessenek a szentmise, este 7 órakor lesz. Legyen ez ne csak a KALÁSZOSOK, de a többi közösségek együttes ünneplése is. 

 3./ Július 26-án, Szent Anna ünnepén, pénteken este 7 órakor szokás szerint a Temetői Szent Anna kápolnánál lesz a szentmise, utána az unokákkal együtt résztvevő nagyszülőket megáldjuk, kérve, hogy Isten áldása sok örömet adjon nekik általuk.

 4./ Szent Kristóf ünnepét követő vasárnap, július 28-án a szentmisék után imádkozunk az utazók védőszentjéhez, és megáldjuk a templom körül az autókat, járműveket.

 5./ Szent Ignác fogadalmi napunkon, Július 31-én, szerdán este 7 órás szentmisén emlékezünk meg őseink ígéretéről.  Vendégünk, az egykori Vadkerti Káplán, ma Salgótarjáni esperes plébános: Varga András lesz.

KERESZTELÉSEK:

10. Nagy Zente Medárd (Nagy Gyula – Boda Angéla)

11./ Petényi Denisz, Tamás (Petényi Tamás- Virág Éva)

12./ Generál Máté (Generál Péter – Bartók Ágnes)

13./ Gyulai Dávid, Ferenc (Gyulai László – Kakas Ildikó)

HÁZASSÁGOT KÖTÖTT:

5./  Jún. 7: Nagy Gyula – Boda Angéla

6./  Jún. 8: Majer Gábor – Várnai Krisztina 

HALOTTAINK:

19./  Boros Ernő (1923)

 20./ Varga Ferencné, Hibler Margit (1928)

Vissza az újság tetejére

Szentmiseszándékok

Július

1. hétfő           - Erzsébet, József és Lajos, szüleik

2. kedd           -

3. szerda        -

4. csütörtök    -

5. péntek        - Szabó József, felesége Mák Margit, gyermekeik és hozzátartozók

                        - Konopás István

6. szombat     - Boda István és hozzátartozók

                        - Dósa Pál, felesége Kopisz Borbála, Pálinkás Ignác, felesége Paulicsek Mária és a család halottaiért

                        - Valent József 2. évforduló, szülei, testvérei és apósa

7. vasárnap   - id. Csillag Gyula, felesége Kordics Borbála, szüleik, nagyszüleik, Dombai Gergely, felesége Mrekvicska Borbála, szüleik, nagyszüleik

                        - Kristók János, felesége Halaj Margit 2. évforduló, lányuk Mária, vejük József és a család halottaiért

                        - Szabó János, felesége Urbán Ilona, szüleik, Sulcz Pál, szülei, testvérei

8. hétfő           - Záhorszki Gergely 2 felesége Varga Erzsébet és Csillag Erzsébet és szüleik

13. szombat   - Szülőkért és élő családtagokért

                        - Kovács Ignác 6. évforduló, Kovács és Nagy család halottaiért

                        - Boda István, szülei, apósa, anyósa és nagyszülők

14. vasárnap - Csernák Józsefné Záhorszki Margit, élő és elhunyt hozzátartozók

                        - Pistyúr Gábor, szülei, testvére János, élő és elhunyt családtagok és sógora

                        - Zaáhorszki Jánosné Kovács Borbála, szülei, testvérei, élő és elhunyt hozzátartozók

15. hétfő        - Czinege Jánosné Híves Borbála, szülei, nagyszülők, hozzátartozók, Molnár és Urbán család elhunyt tagjai (Alapítványi)

18. csütörtök - Kristók Ignác, felesége Molnár Katalin, szüleik és gyermekeik

19. péntek     - Jakubecz János, édesapja, Major János, felesége Keresztes Ilona, szülők és testvéreik

20. szombat   - Varga Ignác, felesége Pistyúr Margit és szüleik

                        - Urbán és Koza család halottaiért, valamint Szabó István és Záhorszki János

                        - Kristók Ignác, szülei, apósa, anyósa és hozzátartozók

21. vasárnap - Konopás Istvánné Nagy Ilona 1. évforduló, férje, szüleik és testvéreik

                        - Boda István, felesége Molnár Margit, szüleik, gyermekeik, vejük, Záhorszki és Szuhánszki család halottaiért

                        - Varga János, felesége Pálinkás Julianna, Balog Istvánné Kaba Ilona és a családok elhunyt tagjaiért

22. hétfő        -

26. péntek     -

27. szombat   - Kristók János, veje, szülei, apósa, Mrekvicska József, felesége Csillag Mária, szülei, a család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Pálinkás István, felesége Csillag Erzsébet, szüleik, hozzátartozók

                        - Vitéz Sándor, édesapja, apósa, anyósa és a család elhunyt tagjaiért

28. vasárnap - Pinke Istvánné Kovács Anna, élő férje, Varga József, felesége Babik Margit

                        - Pistyúr János (1941), szülei, testvérei, apósa, nagyszülei és nászasszonya

29. hétfő        -

30. kedd         -

31. szerda      -

Vissza az újság tetejére
Vissza az előző menüre