Úrnapján, Krisztus testének
és vérének
ünnepén az Evangélium az Eucharisztia
rendelését beszéli el. Jézus szavai
arról
tanúskodnak, hogy eucharisztikus teste és vére
üdvözítő áldozatát jeleníti meg,
amely üdvösséget és bűntől való
szabadulást hoz az egész emberiségnek.
Az evangéliumi
hagyomány az utolsó
vacsora eseményeiből csak a lényeget őrzi meg,
kihangsúlyozva az Eucharisztia
alapítását. Azokat a vonásokat tartotta meg
az emlékezetében, amelyekkel Jézus
új tartalmat és jelentést adott a
húsvéti vacsorának. Az alapítási
szavakat az
evangélisták már az ősegyház
liturgiájából vették át, azzal a
mélyebb
megértéssel, ahogyan az ősegyház liturgiája
Jézus üdvözítő szenvedését
és
halálát értelmezte. Miközben Jézus
és tanítványai az utolsó vacsorán
Izrael
Egyiptomból való szabadulásának
emlékét idézik fel, valóságban
már az
Újszövetség húsvétja van jelen: „Étkezés
közben kenyeret vett a kezébe, megáldotta,
megtörte és ezekkel a szavakkal adta
nekik. Vegyétek, ez az én testem! Aztán fogta a
kelyhet, hálát adott és nekik
adta: Ez az én vérem, a szövetség
vére, mely sokakért kiontatik”.
Jézus
rendkívüli adományban részesíti
tanítványait. A kenyér, amelyet testként ad
nekik, nem más, mint saját maga. A
test nem emberi lényének egy részét, hanem
egész valóságát jelenti. Szavait így
is mondhatnánk: „Ez vagyok én”. Ezzel a vacsora új
értelmet nyer. Jézus
azonosítja magát a szétosztott kenyérrel, s
mint Messiás, az áldás és
üdvösség
forrása, adja magát övéinek.
Ajándékával eddig ismeretlen, páratlan
közösséget
hoz létre tanítványaival. A kehely Jézus
hamarosan bekövetkező szenvedését és
halálát idézi. A tanítványok
között szétosztott bor a kereszten kiontott
vére,
amelynek, miként testének is, személyes
hangsúlya van, a halálra
kiszolgáltatott életét jelenti. Jézus a
bort is önmagával azonosítja, de abban
elsősorban a halálra rendelt és a halált
önként elfogadó valósága jelenik meg.
Jézus kiontott
vérének üdvözítő
hatása, szövetségkötő ereje van, amely a Sinai
szövetséghez hasonlóan új
szövetséget, új kegyelmi rendet, új
Isten-népet hoz létre. Jézus vére
„sokakért
ontatik ki”. Kiontott vére üdvösség és
bűntől való szabadulás sokaknak. Ő, mint
a szolga sokakért, Izraelért és a
népekért, mindenkiért szenved.
Üdvözítő
hatása az egész emberiségre kiterjed.
Amikor az Eucharisztia
adományaira
tekintünk és körbe visszük a templomaink
környezetében lévő, virágokkal
borított sátrak útvonalán, tudjuk, hogy a
Messiás-Jézussal, az üdvösség
szerzőjével alkotunk közösséget, aki az
Újszövetség húsvéti
vacsorájának
résztvevőit a megváltott új Isten-népe
közösségében egyesíti.
(R.H.
cikke alapján)
Igen, a
Szentháromság! Nagy titok.
A Három, és
mégis mindig Egy,
Mely miatt oly sok
könny és vér folyt,
S amit nem árulok el
senkinek.
Pedig oly egyszerű, csak
nincs rá
szavatok,
Talán a
legközelebbi szó ez: család,
Vagy amint a
tükör tükrében az ember,
Mindent megsokszorozva
lát,
Vagy miként
együtt munkál benned is
Hit, értelem, erő,
akarat,
Mindegyik
különbözik, egymással
vitázik,
De az eredmény, az
összeg: te vagy
magad.
Létezik teremtő
szellem, mely csupán
figyel,
Van
Közbenjáró, az élő kapcsolat,
És ott a
Lélek, mely fáradhatatlanul
Keres mindkettőhöz
mutat.
Már régen van
rádiótok. Talán megérted
így:
Végtelen
hullámokon üzenek
mindenkinek,
Az én Fiamon
keresztül fogható fel,
De a Lélek juttatja
el az üzenetet.
(szszp: Istenes versei)
„Testvérek, ne panaszkodjatok
egymásra…” (Jak
5,9)
Hogy jobban
megérthessük az e
havi igét, figyelembe kell vennünk, hogy milyen
körülmények hatására született.
Azokban a közösségekben, amelyekhez Jakab apostol a
levelét intézte, több
nehézség adódott: botrányok,
társadalmi megkülönböztetés, a vagyon
önző
kezelése, a munkások
kizsákmányolása, inkább a szavakra, mint a
tettekre épülő
hit stb. Mindez neheztelést és ellentétet
váltott ki közöttük, és
elégedetlenséget szült az egész
közösségben.
„Testvérek,
ne
panaszkodjatok egymásra…”
Tehát már az apostolok idejében is észre
lehetett venni azt, amit ma is látunk
közösségeinkben: hitünket élve gyakran nem
azok a legnagyobb nehézségek,
amelyek kívülről, azaz a világból
érkeznek, hanem azok, amelyek belülről
származnak, bizonyos helyzetekből és a testvérek
viselkedéséből, amikor nem a
keresztény ideál szerint élnek. Ez pedig rossz
közérzetet, bizalmatlanságot és
csüggedést eredményez.
„Testvérek,
ne
panaszkodjatok egymásra…”
Ezek a súlyos vagy kevésbé súlyos
ellentmondások és következetlenségek
abból
fakadnak, hogy nem mindig világos a hitünk, és
még nagyon tökéletlen bennünk a
szeretet az Isten és a felebarát iránt. A
keresztény első reakciója mégsem
lehet türelmetlenség vagy könyörtelen
ítélet, hanem csak az, amit Jézus tanít.
Ő türelmes várakozást, megértést
és irgalmat kér, ami segíti kifejlődni a
belénk vetett jó magját, ahogy ezt a
konkolyról szóló
példabeszédében is
magyarázza. (Mt 13,24-30.36-43)
„Testvérek,
ne
panaszkodjatok egymásra…”
Hogyan éljük tehát e hónap
igéjét? Ugyanis a keresztény élet egyik
súlyos
problémáját tárja fel előttünk. Mi is
különböző közösségekhez tartozunk
(családhoz, plébániához, egyesülethez,
munkahelyi közösséghez, civil
szervezethez), sok mindent tapasztalunk, ami szerintünk nem
helyes: az emberek
temperamentuma, látásmódja,
cselekvésmódja, következetlensége, ami
fájdalommal
tölt el, és visszautasítást vált ki
belőlünk.
Íme, mindez alkalom lehet arra, hogy jól
éljük a hónap igéjét. Ahelyett, hogy
zúgolódnánk vagy ítélkeznénk
– ahogy kísértésünk támadhat rá
–, türelmesnek és
megértőnek kell maradnunk, és csak ezt követően
igazíthatjuk ki egymást,
amennyire lehetséges. Azzal pedig mindenképp a
kereszténységről teszünk
tanúságot, ha az esetleges szeretetlenségre
és az odaadás hiányára a mi nagyobb
szeretetünkkel és odaadásunkkal válaszolunk.
Chiara Lubich
Az érsekvadkerti
esperesi kerület
tavaszi ülését április 25-én
Szendehelyen tartotta meg, ahol a kateketikai munkacsoport
által készített témák kerültek
megbeszélésre. A vitaanyagot Marton Zsolt
esperes úr, gödi plébános küldte meg
számunkra, melyből néhány gondolatot
megosztok a kedves olvasóinkkal.
A katekézis, a
katekumenátus célja az,
hogy a vezetett felismerje, neki is feladata van, a
közösségnek, magának Isten
Országának építésében a
keresztény élet egyre mélyebb
megélésével. Ez a folyamat
olyan, mintegy háromlábú szék (a
három pont stabilitást ad a geometriában is),
ami a családi háttér, a hitoktatás, a
pap-egyházközség-szentmise egységében
ölt
testet a világban és Isten országának
szolgálatában.
A katekézis felelőse
a helyi
egyházközségekben mindig a plébános. Ő
valódi lelki gondozóként működik a
rábízottak között. Ennek ellenére meg
kell találni az egyes feladatokra
alkalmas felnőtteket és fiatalokat.
Az iskolai
hitoktatásban a fő feladat
az, hogy megtanítsák az Istenre figyelést, az
imádságos lelkületet. Ezt a
feladatot a pap mellett a munkát szívvel-lélekkel
végző hitoktató is végezheti.
Nagyon fontos elem a hittan
tanulás
mellett a rendszeres szentmisehallgatás, az azon
történő tevékeny jelenlét.
Sajnos meglehetősen nagy azoknak a száma, akik ugyan hittanra
járnak, de a
szentmiséket hanyagolják. Igaz, nekik a szüleik
sincsenek ott a templomban.
Kívánatos lenne abba az irányba elmozdulni, hogy a
hittanos gyermekek
szüleikkel járjanak a templomba, mert a gyermek sohasem a
szavainkból tanul,
hanem a tetteinket követi. Ezért kell törekedni arra,
hogy minden szentség
vételére történő
felkészülésnek a szülők is részesei
legyenek.
Az est folyamán
rövid előadásokat is
hallhattunk. Marton Zsolt atya előadásában hallhatunk
arról, hogy a hitoktatás
különböző formáinak egy a célja.
Elkötelezett Krisztus hívőket adni a világnak.
Csiba Tibor atya az iskolai
hittan és
a plébániai katekézis témakörét
járta körbe. Fontos, hogy ne a
rábeszélés,
hanem a felfedezés érzése alakuljon ki és
erősödjön a tanulási folyamat során
Edőcsényné,
Zita nagymarosi hitoktató
fontosnak, sőt elsőnek látja a felnőttek
megszólítását, a működő családi
közösségek kialakítását. Nem
szabad feladni akkor sem, ha egy-egy alkalomnál
két-három család képviselteti magát
az összejövetelen.
Farkas László
atya, ifjúsági referens
a fiatalok egyházközségi munkába
történő bevonását tárta a
jelenlévők elé.
Sokuknak hitismerete ugyan van, de eltávolodtak minden
közösségtől.
Visszatérésüket a közösségben
megtapasztalt élmények segíthetik elő, jól
alkalmazva számukra az oly sok veszélyt hordozó
virtuális világ eszközeit.
Az ülést
kérdések és a rá adott
válaszok zárták Engem legjobban Varga Lajos
püspök atya megnyilatkozása fogott
meg. Tudjuk, az Istenhez vezető utak száma végtelen.
Szép, eredményre vezető
dolgokról hallottunk az est folyamán. Még
plébánosi szolgálata alatt, egy
mátrai idős néni betegágyánál
hatalmas hitet tapasztalt meg. Pedig ő ezekről a
fogalmakról, ami az est folyamán elhangzottak, nem igen
hallott. Ő csak a
hagyományos vallásosság talaján
növelte ily hatalmasra az Isten és Egyház
szeretetét. Ez a gondolat erősítette meg bennem, hogy a
hagyom megtartása az
egyházban is hűséget eredményez.
(emje)
E gondolatok szellemében 2013. május
5-én
adták jelét iskolánk diákjai, név
szerint Villant Anna furulyán, Fábián
Balázs
versben és trombitán, Halaj Benedek altfurulyán,
Kovács Melinda versben, Tuza
Bernadett fuvolán, Pistyúr Zsolt versben, hogy figyelik
és a maguk módján
teszik azt, amit a felnőttek is tesznek a
kultúráért. A gyerekek műsorát
Buzási
Diána hegedűtanár a szív legmélyebb zugaiba
bejutó hegedűszólója zárta.
A gyerekek műsorát a
Pedagógus Kórus
fellépése követte, akik profi módon
nekünk is bemutatták programjukat, amellyel
a Mária Rádiónak a gazdagréti templomban,
május 25-ére szervezett Kórusversenyén
és másnap este 7-kor a váci Püspöki
Palota dísztermi Hangversenyén is
fellépnek.
Sok sikert, további
önzetlen
szolgálatot kívánunk minden szereplőnek, s az
összhangot zenei kísérettel és
vezényléssel biztosító Perneczky Zsolt
és Gyimesi László tanáruraknak.
Az a magyar, akinek
fáj Trianon. A
több mint kilencven éve fájó, sohasem
gyógyuló sebe most is égető emlék, a haza
2/3-ának elvesztésébe sosem lehet belenyugodni.
Csak együtt lehet élni a
békediktátum összes
következményével a megcsonkított
országban. A magyar
baloldal az internacionalizmus szellemének megfelelően
úgy vélte, a proletárok
nemzetközisége le fogja győzni a valóságos
határokat, a liberálisok kozmopolita
szemlélete pedig mindenkit világpolgárnak
tekintett. Most a globalizmus nótáját
fújják. Szerintük országokra, nemzetekre
nincs már szükség. Arra hivatkoznak,
hogy az Európai Unióban már a határok is
jelképesek, mindenki szabadon
kereskedhet és közlekedhet, és szabad verseny van az
eszmék között is újabban
elég a szlovák példára utalni, hogy
belássuk, sem a határok nem igazán
légiesedtek (legfeljebb a bűnözőknek az ellopott
áruk ipolysági bizományba
adásában), sem a kultúrák, sem a nemzeti
történelmek nem közösek, de még az
alapvető emberi jogok sem.
A
kereszténység nemzetek feletti
gondolkodásmódja az emberi minőséget teszi az első
helyre, de az Egyház
kezdettől fogva tudja, hogy a közösségek
rendjében nemcsak a család, hanem a
nemzet is alapvetően fontos megtartó erő, hiszen a nemzet az a
nagy család,
amelynek nyelve, hagyománya, kultúrája,
szokásai és törvényei nélkül az
egyén
gyökértelenné és számkivetetté
válik, mint a magyar nemzet egyharmada a
trianoni döntés után. A magyar
állampolgárság visszaadására tett
hősies
kísérlet 2004. december 5-én - a ma
„kanosszát” járó Flecó és csapata
áldásos
tevékenységére - kudarcot vallott, de mostani
kormányunk helyrehozta e
szégyenletes hibát. Sokat támadott
alaptörvényünk is tanúskodik ma már az
összetartozás mellett, hisz alkotói vallják,
hogy Isten a „történelem ura”. Ez
az idézőjelbe tett fél mondat 1945-2010 között
még törvényjavaslatban sem
szerepelhetett. Törvénybe kerülését -
látjuk - milyen felháborodást keltett a
balliberális hazai körökben, és a
keresztény gyökereit nem vállaló
Európai
Parlamentben. Liberális körökben azt
panaszolják, kifelé lejárat kampányt
folytatva, hogy a hivatalos szövegben történő Istenre
hivatkozás kirekesztő a
nem hívőkkel szemben, sőt azzal is gúnyolódnak, ha
az Isten a történelem ura,
miért engedte meg a trianoni tragédiát.
Fájdalmas dolog, hogy ezt magyar
állampolgárok teszik, akik úgy nőttek fel, hogy
jól megtanulták a leckét,
miszerint Trianon említése merő irredenta, horthysta,
náci, fasiszta bűntény,
mely feleslegesen sérti az utódállamokat, s
veszélybe sodorja a szomszéd
államok beilleszkedni vágyó
magyarságát. Sajnos, ezek az antimagyarok nem
fogják aláírni a
tanúságtételt, pedig csak arról volna
szó, hogy az
Országgyűlés fejet hajt mindazon férfiak és
nők, illetve az ő emlékük előtt,
akik e küzdelemben az elmúlt kilencvenhárom
év során magyarságukért
hátrányt,
sérelmeket szenvedtek, vagy életüket
áldozták nemzeti önazonosságuk
vállalása
végett. Pedig e nemzeti tragédia okainak és
következményeinek pontos ismerete
és feldolgozása nélkül
Csonka-Magyarország népe lelkileg is csonka marad, mint
azok, akik úgy vélik, Isten veszélyezteti a
köztársaságot és a demokráciát.
Nem tudják, mit
írnak, beszélnek. Nem
tudják, mit cselekszenek.
(szszp cikke
alapján)
András
még
egy hosszú pillantást vetett a
kilométerórára, mielőtt a villogó
rendőrautó
előtt lelassított:
Amikor a kocsi lelassított, András lehúzott, de
nem teljesen az út szélére;
hadd izguljon csak a zsaru a mellette alig fél méterre
elhúzó autók miatt.
Megállt.
A rendőr kiszállt a kocsijából, és egy
mappával a kezében előre jött.
József? József a gyülekezetből? Még csak ez
kellett! András próbált minél
jobban elsüllyedni az ülésben. Ez rosszabb, mint a
közelgő büntetés maga. A
keresztyén rendőr épp egy saját
gyülekezetéből való gyorshajtó embert fogott
meg. Egy embert, aki egy hosszú, fárasztó
és zaklatott nap után sietett
hazafelé a munkahelyről.
Szinte kiugrott az autóból, és ment a rendőr
felé, akivel minden vasárnap
találkozik a gyülekezetben, de eddig még soha nem
látta egyenruhában.
- Hát, szia, József! Örülök, hogy
látlak! Milyen érdekes, hogy itt találkozunk!
- Szervusz, András - semmi mosoly.
- Hú, de szigorúnak látszik a Biztos úr,
éppen most kapta el a felebarátját,
aki siet haza a feleségéhez és a gyerekeihez.
- Igen, úgy tűnik: elkapta. - József kissé
zavartan felhúzta a szemöldökét. Jó
jel!
- Nagyon húzós és hosszú napom volt ma.
Asszem kissé túlléptem a limitet - de
csak most az egyszer, he-he!
András lefelé sandítva arrébb rúgott
egy kavicsot az aszfalton.
- Az asszony finom vacsorát készített, már
nagyon vár haza. Érted, mire
gondolok?
- Tudom, mire gondolsz. És azt is tudom, hogy már
kétes hírnévre tettél szert a
körzetünkben az őrsön.
Ajjaj, nem jól áll a dolog, itt az ideje taktikát
váltani.
- Mennyit mértél?
- 115-öt. Volnál szíves visszaülni az
autóba?
- Várj egy kicsit. Amint megláttalak, én azonnal
megnéztem az órát, és épp csak
súrolta a 100-at.
A hazugság kegyesnek, célravezetőnek tűnt, és
"magától" jött.
- Légy szíves, András, ülj be a kocsiba.
András zavartan bemászott a kocsija ajtaján,
és becsapta az ajtót. Bambán
bámult előre a műszerfalra. Eltelt egy perc, kettő. Lassan,
kelletlenül nyúlt az
ablaktekerőhöz, de végül nem tekerte le az ablakot,
mert látta, hogy József ír
a mappán. Vissza a műszerfalra.
Miért nem kérte ez a jogsimat? Bármi
történjék is, az tuti, hogy 1-2 hónapig
nem ülök ennek az embernek még a
környékére sem vasárnap.
Eltelt még 2-3 hosszú perc, majd egy kopogás az
ablakon. András kinézett balra,
József volt az, kezében egy félbehajtott
papírdarabbal. A bűnös mintegy 3
centire lehajtotta az ablakot, épp csak annyira, hogy a
papír beférjen.
- Köszi! - András nem nagyon tudta leplezni a gúnyt
az arcán és a hangjában.
József szó nélkül ment vissza a
rendőrautóhoz, András csak nézte a
visszapillantóban.
Felemelte a papírt: Nnna, nézzük, mennyi.
Álljunk csak meg. Ez meg mi? Tréfa?
Nem büntetőcédula, az biztos.
András olvasni kezdett.
"Kedves András! Egyszer volt egy kislányom, akit 6
évesen elütött egy
autó.
Kitalálhatod: egy gyorshajtó.
Pénzbírság, 3 hónap a fogházban,
és az illető
szabad volt; mehetett haza magához szorítani a
kislányait, mind a hármat. Nekem
csak egy volt, és most várnom kell a
mennyországig, amíg újra megláthatom.
Ezerszer próbáltam megbocsátani annak az embernek,
és ezerszer gondoltam, hogy
meg is tettem. Lehet, hogy így van, de újra és
újra meg kell tennem. Most is. Imádkozz
értem, és hajts óvatosan: nekem egy kisfiam
maradt.
József "
András hátranézett, és látta, hogy a
rendőrautó megfordul, és elindul
visszafelé az úton. Csak bámult a távolba,
amíg a kocsi eltűnt. Szétesve ült a
kocsiban 20 percig, aztán beindította a motort, elindult,
és lassan, az Úrhoz
bűnbocsánatért esedezve hajtott hazafelé, hogy
aztán otthon percekig
szorongassa magához meglepett feleségét és
gyerekeit.
Ne ölj!
Ne kockáztass!
Esélyt se adj rá!
(barnától)
Van
más módja is tiszteletünk
kifejezésének. Ez épp ellenkezője a
térdelésnek. A
felállás.
Nézzünk
csak rá példát. Tegyük fel, hogy
íróasztalnál ülsz az irodádban
.Kopognak az
ajtódon, mire te a tessék szóval reagálsz.
Az ajtón belép a főnököd. Mi teszel?
Ugye azonnal felállsz. Állva beszélsz
hozzá, hisz az ülve maradás
figyelmetlenség volna irányába. Állok: azaz
figyelek, mint a királyra figyel a
hű szolga, és készen vagyok, mint egy bátor
harcos. Ezt jelenti a felállás.
Amikor
a szentmisében az evangéliumot olvassák,
tiszteletből felállunk. Mikor a
keresztszülők a keresztgyermek helyett a keresztségi
ígéretet teszik, amikor az
elsőáldozók megújítják
keresztségi fogadalmukat, amikor a jegyesek örök
hűséget
ígérnek az oltárnál, mind állnak. A
felállás így azt jelenti, kemény, komoly
dolgot ígérek, a harcra készen állok!
(Tihamér
atya nyomán)
2013. május 11-én 10
órától a benti Kolping
ház adott otthont egy hagyományteremtő családi
napnak, mely megszólítva sok
közösségen kívüli gyermekes
családot, a kifelé nyitás szellemében
szerveződött.
A helyszín is szépen átalakult erre az alkalomra.
Az első terembe szőnyegek
kerültek, ahol a legkisebbek, még menni sem tudók
csapata töltötte az időt
rajzolással, színezéssel és azzal, hogy
hogyan fordul a hátra fektetett
állapotából hasra.
A most készülő
kiülőben arcfestészet
keretében váltak oroszlánná,
pillangóvá, királylánnyá a
kíváncsi gyermekarcok.
Amíg erre az átalakulásra vártak,
kézműves foglakozás keretében számtalan
figura készült a szorgos kis kezek között.
A frissen nyírt
gyepű kertben ugrálóvár,
trambulin és mini foci pálya várta a hatalmas
(több mint negyven fős) gyereksereget.
Aki elfáradt, az a hintákon vagy a homokozóban
pihente ki magát a következő
játékhoz.
Déltájt
megjött a tűzoltó autó is.
Urbán Dávid és társai bemutatták az
autó minden zegzugát a kíváncsi
gyerekhadnak.
Sőt szinte mindenkit szirénaszó mellett egy templom
körüli útra is elvittek,
maradandó élményt adva ezzel számukra.
A kisgyerekek mellett az
idősebb
korosztály sem maradt program nélkül. Fél
kettőtől Tóth András ftzl vetítéssel
egybekötött előadása gazdagította a
jelenlévők közlekedésbiztonsági
tudását.
Megtudhattuk, hogy az ember legnagyobb ellensége a
közlekedésben maga az ember.
A felelőtlen gondolkodás, a nem megfelelő állapot nagyon
sok világot tör
darabjaira. Ezért az úton haladva nemcsak nézni,
de látni is kell úgy, hogy
meggyőződünk az autók holttereinek
veszélymentességéről is.
Rövid szünet
után dr. Kovács János
háziorvos vette át a szót, ahol az
egészségvédelem került
terítékre a
szenvedélybetegségek és azok forrásain
keresztül. Az alkohol, a nikotin, a
gyógyszerek, a szerves oldószerek és a
kábítószerek használata
kényszerbetegségek kialakulásához vezet,
melyből már segítség és önakarat
nélkül nincs visszaút. Ezért jobb az, ha
mindannyian a megelőzés tevékeny
követei leszünk, megtartva általa tévút
felé sodródó társunkat
családjának.
Az előadás
végére a babgulyás is
elkészült, amit a több mint 100 jelenlévő
közösen fogyasztott el úgy, hogy
közben újabb kapcsolatok épültek a
kötetlen beszélgetések során
Az
élményekben gazdag,
közösségépítő
programot sötétedéskor a gyermekek
örömét szolgáló tábortűz
zárta úgy, hogy sok
résztvevőben kérdésként felmerült a
következő hasonló rendezvény igénye is.
emjé
Miket
tart Ferenc pápa központi témáinak a
megválasztása óta elhangzott beszédei
alapján?
A pápa alapvetően
egy dologról beszél:
Isten irgalmasságáról, és arról a
válaszról, amit Isten minden embertől vár.
Püspöki mottója, melyet pápává
választása után is megőrzött,
egyáltalán nem
szokványos: Miserando atque eligendo
(megkönyörült és kiválasztotta). A
szöveg
Tiszteletreméltó Szent Béda
áldozópap egyik szentbeszédéből
származik. A
középkori angol szerzetes a vámszedő
Mátéval kapcsolatban azt mondta, hogy
meglátta őt Jézus, megkönyörült rajta,
és kiválasztotta. Isten rá vetett
tekintete hívás volt, melyet türelem és
szeretet járt át, és amely válaszra
várt. Ez Ferenc pápa központi témája,
mely a keresztény hagyományban is fontos
helyet foglal el.
Mit
visz tovább Ferenc pápa XVI. Benedek gondolataiból
Sok ilyen elem figyelhető
meg. XVI.
Benedek a hagyomány embere, aki nagy hangsúlyt helyez a
hit örökségének
megőrzésére és továbbadására
a jövő generációknak. Ez a törekvés
minden pápának
fontos, így a hagyomány tovább él a
különböző személyiségek során
át. De vannak
konkrétabb párhuzamok is, például a
judaizmus felé való közeledés és
jó
kapcsolat kiépítése, vagy a
legkiszolgáltatottabb keresztényekre való
odafigyelés, illetve válaszok keresése a mai
világban uralkodó
vallásnélküliség
és közöny problémáira.
Mik
Ferenc pápa prédikációinak jellegzetes
vonásai?
A pápa rendszerint
rövid és lényegre törő
prédikációkat tart, melyekben gyakran elhangzik,
hogy a keresztény emberek
mindennapjaiban szerepet kell kapnia a többi ember
tiszteletének és a
perifériákra való odafigyelésnek mind
földrajzi, mind spirituális értelemben.
Egy olyan pásztor szavai ezek, aki a lehető legközelebb
akar maradni a
nyájához.
Mely
területeken számít Ferenc pápa
úttörőnek?
Már maga a
személye is úttörő az
egyházban, hiszen a bíborosok választása
sokrétű jelentést hordoz. Utoljára a
XVIII. század első felében állt az egyház
élén Európán kívülről
származó pápa.
Ő az első dél-amerikai és az első jezsuita, aki a
pápai székbe ülhetett.
Névválasztása
is úttörő. A Ferenc név nem a
zsidó-keresztény hagyományból ered, hanem
egy
középkori név, mely azt jelenti:
Franciaországból származó, francia
nemzetiségű. Ez a név azonban Assisi Szent Ferenc miatt a
kereszténység egyik
jelképévé vált. Assisi Szent Ferencet a
korabeli források második Krisztusnak,
alter Christus-nak nevezték, akinek hatása messze
túlnyúlt a katolikus egyház
határain. Élete mindenki számára
üzenetet hordoz, hívők és nem hívők
részére
egyaránt.
Mely
XX. századi pápáktól merít Ferenc
pápa?
Sok párhuzam
vonható. Tartalmi
szempontból Ferenc pápa természetesen közel
áll elődjéhez, XVI. Benedekhez. Az
emberekkel való közvetlen kapcsolat
keresésében leginkább II. János
Pálhoz
hasonlítható, de I. János Pált, XXIII.
Jánost és XI. Piuszt is említhetnénk. A
szerdai pápai audienciák rendszerét
például XI. Piusz vezette be az 1925-ös
szentév alkalmából, mely a zarándokok
számának jelentős ugrásához vezetett. De
Ferenc pápa közvetlen viselkedését X.
Piusszal is párhuzamba állíthatjuk, aki
minden héten katekizmus magyarázatot tartott a
híveknek a Szent Damasus
udvarban.
Magyar
Kurír
Urunk
mennybemenetelének napján, a nagymisén megtelt a
kívül belül virágokkal
feldíszített, még beállványozott
templomunk, hisz az elsőáldozás nagy ünnep egy
közösségben. Szülők, rokonok és sokan
mások lettek tanúi annak, hogy a képen
látható 26 gyermek - Balga Dominik,
Bencsics Alexandra, Bogdán Norbert, Bozsonyik Gábor,
Bozsoniík Mihály, Dávid
Máté, Dósa Áron, Erdős Krisztián,
Farkas Hanna, Farkas Szabolcs, Gálik Gréta,
Gulyás Zsófia, Gyurkovics Ádám,
Híves Dóra, Kordics Rita, Körtvélyesi Kata,
Lukács Kristóf, Makó Zsuzsanna, Mulik
Zoltán, Pálfi Zsanett, Rácz Fanni, Szabó
Benjámin, Szabó Csaba, Szunyogh Márk, Vidák
Noémi, Virág János
Juliánusz - először veszi magához
az Élet kenyerét. Öröm volt látni a
mosolygó arcokat, hallani imáikat és gitár
kíséret
melletti éneküket, ami e jól ismert ének
sorait keltett ott életre. Veled és feléd,
egy életúton át, veled élek, így
szép a világ. Úgy legyen!
A
képújságunk mellett ezúton is
tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta
egy alkalommal, délután öt
órától ingyenes jogi tanácsadás van
a Polgármesteri Hivatalban.
Közreműködő
ügyvéd: dr. Molnár Arnold
Bejelentkezni a
06-20-823-1091
telefonszámon lehet
A következő időpont: 2013. június 17.
hétfő
Már
a 8-10 éves kis elsőáldozó-jelöltek is
tudják a
helyes választ a kérdésekre, hogy vajon
látták-e az apostolok, hogy a kenyér Jézus
testévé, a bor az ő vérévé
változott az utolsó vacsorán. Nem
látták hangzik a
válasz. Nem látták, hanem hitték.
Miért hitték? Mert ezt Jézus mondta nekik.
Miért hitték el Jézusnak? Mert ő Isten. Honnan
tudták, hogy ő Isten? Onnan,
hogy csodákat tett, és mert rajta teljesedtek be az
évezredes jövendölések,
melyeket a próféták az eljövendő
Messiásról elmondtak, akit Emmánuelnek
neveztek, ami annyit jelent, hogy velünk az Isten.
Ezért
van, hogy minden szentmisében, az utolsó Vacsora
megjelenítése után szinte felkiáltva mondja
a miséző lelkiatya: Íme, hitünk szent
titka!
Ott,
akkor, az utolsó vacsorán Jézus hatalmat adott az
apostoloknak - és csak nekik, még édesanyja sem
volt jelen -, hogy ők is ugyanezt
cselekedjék az ő emlékezetére. Ez a hatalom
aztán továbbadódott és adódik
kézrátétellel a papoknak Őr ezzel a hatalommal
változtatják át a kenyeret és a
bort minden szentmisében.
Egy
diákom egyszer azt kérdezte: miért adta
Jézus magát
nekünk eledelül?
Kettős
választ adtam neki.
1.
Mert így óhajtotta beteljesíteni az örök
emberi vágyat,
amely mióta ember az ember - ott él a szívekben:
valami módon személyesen
találkozni Istennel. Ezt Krisztus előtt (a primitív
emberek ma is!) úgy vélték
elérhetőnek, hogy az áldozati ételből vagy
állatból egy kis részt nem égették
hamuvá,
hanem kultikusan megették. Igazában ez nem volt
személyes találkozás és
egyesülés az istenséggel, de remek
előképpé magasztosult. Hiszen Jézus ezt a
találkozást igazán, lényegszerűen
(ontológiailag) megvalósította az utolsó
vacsorán' Az átváltoztatott kenyér
valóban az ő teste. A szentáldozás igazi
istentalálkozás.
2.
Azért is rendelte Jézus a szentáldozást -
volt második
válaszom a diáknak -, hogy nekünk „több
életünk legyen”. Ezt maga Jézus mondta
így. Erről a több életről így vall a
katekizmus:Aki rendszeresen eszi az Úr testét,
abban előbb-utóbb megerősödik a meggyőződés, hogy
Isten minden élethelyzetben
gondját viseli, és hogy lesz örök
életünk. Ez a belső élmény kizár
minden
kételkedést, lázadást, mert megtanul
várni. Több élet az életkedv, a lélek
békéje, az öröm és a szeretet. A
több élet képessé tesz jól
értelmezni a nehéz
élethelyzeteket: halált, szenvedést.
Megláttatja a kegyelmi összefüggéseket
és
a dolgok és történések igazi
lényegét.
Egy
halni készülő pap így búcsúzott az
itteni élettől: „Arra
kérem Krisztust, nyissa ki számomra a kaput, ismerjen
önmagáénak, hiszen
annyiszor magamhoz vettem őt, és annyiszor nyújtottam
másoknak.
Kérem,
hogy Vezessen haza országába, ahol ő lesz minden
mindenben.”
Kerényi
Lajos
Telefonszámaink.
340-228, 06-20-578-0867
Várjuk
hívását! A
Támogató Szolgálat vezetője
és dolgozói
2013.
április 30-án a képviselő testület az
alábbi témakörökben hozott döntést.
Az
Önkormányzat 2012. évi
költségvetésének
módosítása az érvényben lévő
törvények
és a megvalósulás összhangjában.
2012.
évi zárszámadás tárgyalása,
elfogadása.
Költségvetési
koncepció 2014. évre
A
2010-2012 éveket átfogó pénzügyi
átvilágítás eredményének
tárgyalása,
elfogadása. Megjegyezni kívánom itt is, hogy a MBI
könyvvizsgálói Kft pozitív
képet állított ki
gazdálkodásunkról.
Rendeletalkotás
a közterület használatról, a használati
díjak mértékéről.
Rendeletalkotás
az üzletek nyitvatartási rendjéről.
A
2012 évet vizsgáló belső ellenőri jelentés
tárgyalása.
Pályázatok
kiírása az Óvoda, a Művelődési ház,
a Konyha vezetői állás betöltésére,
amit a
június 30-án lejáró szerződések
tettek szükségszerűvé.
A
2013. évi közbeszerzési terv elfogadása.
A
20/2012.(IV. 23) számú rendelet visszavonása
megvalósulás elmaradása miatt. (
Roma közösség gazdálkodása
Székely János püspök úr
kezdeményezésével.)
Állásfoglalás
focipálya melletti 3 telek
bérbeadásáról, melynek célja
munkahelyteremtés.
Állásfoglalás
a műfüves pályagondnoki
állásáról.
LADA
NÍVA gépkocsi értékesítési
ügye.
A
megvásárolt butikok használatba vétele a
vizes blokkok kialakítását követően. A
volt Virágbolt bérbeadása május 15-től,
míg a másikat az Önkormányzat
üzemelteti konyhánk bevonásával..
A
zárszámadási adatok ismeretében a 2012-ben
még Ipolyvecével társulásban működő
iskolánk és óvodánk
többletkiadásainak létszámarányos
kérése Ipolyvecétől.
Műfüves
pálya bérlése
A
Petőfi Sándor Általános Iskola
területén lévő műfüves sportpálya az
iskolai
sportfoglalkozásokat követően, minden nap 22
óráig a sportolni vágyó fiatalok
és felnőttek számára bérleti díj
ellenében igénybe vehető.
Tornák
esetén öltözőt biztosítunk! Esti
pályavilágítás van!
Bérleti díj:
Alkalomszerű
használat esetén:
4500Ft/
óra
Rendszeres
(legalább 10 alkalom) használatnál: 3500 Ft/ óra
Focitornák
esetén a rendszeres használat díját kell
fizetni!
A
bérlési időszakra vonatkozó
térítési díj munkaidőben a
Polgármesteri Hivatal
pénzügyi irodájában fizethető be. A
befizetést igazoló bizonylatot a pálya
használata előtt a gondnoknak be kell mutatni.
Pénztári időn túli használat
díja a helyszínen, a használat előtt is fizethető.
További
információt és időpont egyeztetést
kérni - hétvégi használat esetén is
- Molnár
Jánosnál (Érsekvadkert Rákóczi u
137.) személyesen vagy a 06-30-494-5143
telefonszámon lehet.
1./ Június 2-ÁN LESZ AZ Oltáriszentség nagy ünnepe: Úrnapja, a fél 10-es szentmise körmenettel. (Pusztaberkiben du. 5 órakor)
8./ Virág Flóra, Vivien (Virág
László-Kovács Vivien)
9./ Fuchs Zoé, Anna (Fuchs Szabína)
Elsőáldozó
volt 26 gyermek május 12-én.
HÁZASSÁGOT
KÖTÖTT:
1./ Ápr.20:
Urbán Dávid- Babcsány Éva
2./
Ápr. 27: Ruzsin Róbert – Zachar Katalin
3./
Máj. 25: Csizmadia Kornél – Zöllei Ildikó
4./
Máj. 25: Kovács Dávid – Kovács
Eleonóra
HALOTTAINK:
15./ Verebes Ignácné, sz. Juhász Mária (1937)
16./
Kristók János (1931)
17./
Nagy Lajos (1935)
18.
Dósa Jánosné, sz. Pálinkás
Rozália (1923)
1. szombat
- Murányi János, felesége Boda Katalin,
fiuk János, élő és
elhunyt hozzátartozókért
2. vasárnap - Molnár Lajos, felesége
Kovács Borbála, menyük Erzsébet,
bátyjai,
szülők, nagyszülők, és élő
hozzátartozók
3. hétfő -
4. kedd
-
5. szerda
- Berecz Károly 1. évforduló,
felesége Czinege Rozália,
szüleik és hozzátartozók
6. csütörtök -
7. péntek - Halaj
Gyuláné Antal Margit és szülei
8. szombat
- Csabák Csaba, a Csabák és a Gubik
család élő tagjaiért és
elhunyt hozzátartozókért
-
9. vasárnap - Vitéz István,
felesége Kosztrihán Mária, szüleik, a
Ferencsik és
Pinke család élő és elhunyt tagjaiért
-
Konopás Jánosné Csernák Margit, élő
és elhunyt hozzátartozókért
-
Hotzi Jánosné Palánki Edit
10. hétfő -
11. kedd
-
12. szerda
-
13. csütörtök -
14. péntek - Pincze András,
felesége Nagy Anna, szüleik, fiuk Ferenc, Busai
Kázmér és szülei
15. szombat
- Boda Sándor, felesége Deszpót
Erzsébet 10. évforduló, a család
élő és elhunyt tagjaiért
-
Szarvas Józsefné Kocsis Margit 5.
évforduló, veje Vitéz János, Szarvas,
Vitéz
és Kocsis család halottaiért
16. vasárnap - Zsiga Gyula, felesége Szabó
Mária, vejeik, lánya Mária, a család
élő és elhunyt tagjaiért
-
-
Rith József, felesége Sztrecskó Sarolta, Rith
és Sztrecskó család elhunyt
tagjaiért
17. hétfő -
18. kedd
-
19. szerda
-
20. csütörtök -
21. péntek - Szabó János,
szülei, testvére és a Kaba család
halottaiért
(Alapítványi)
22. szombat
- Varga Gergely, felesége Péter Anna, gyermekeik,
szüleik, unokáik
János és Ferenc
-
Holman József, élő és elhunyt
családtagokért
-
23. vasárnap -
-
Molnár Ignác, felesége Kozák Margit 1.
évforduló, fiuk, Kaba Antal és felesége,
Kristók József és felesége és
elhunyt hozzátartozók
-
Jelen János 2. évforduló, élő és
elhunyt családtagokért
24. hétfő -
25. kedd
-
26. szerda
-
27. csütörtök -
28. péntek - Jakubecz István,
nagyszülők, élő és elhunyt
hozzátartozókért
-
Szabó
29. szombat
- Pásztor János 4. évforduló,
szülei, apósa, anyósa, élő és
elhunyt családtagokért
-
Kristók János, felesége Híves Katalin
és nagyszülők
-
Varga Ignác 1. évforduló, édesapja,
testvére, apósa, anyósa, és Hogál
János
30. vasárnap - Koza János és a Koza család
halottaiért
-
Konopás József 1. évforduló