Vadkerti harangok
2012. május

Mondom néktek
Szentmiseszándékok
Fenntartható vágyak
Az Egyház nem politakamentes, hanem politikus mentes
Köszönjük Püspök Atya!
Dsida Jenő: Pünkösdi várakozások
Létszakadás
Életige
Nemzeti hiszekegy
Szeretetből fakadó öröm
Ingyenes jogi tanácsadás
Cserkészek közt
Kolping híreink
Önkormányzati hírek
Híreink

Vissza az előző menüre

Mondom néktek

Így pünkösd tájékán, a búzaszenteléskor és a hivatások világnapján el-elgondolkodom a magyar ember, egyáltalán az ember állhatatlanságán, állóképességének hiányán, elvtelen magatartásán. Mégis csak van sikere az elmúlt ötven év sátáni törekvéseinek. A cél akkor és most is az, hogy ki kell hagyni az Istent, az erkölcstant az emberi életből. Iskoláink 70-80%-ban nincs is róla szó. Igaz, Európának sincs szüksége Istenre, hisz mint mindannyian tudjuk kihagyta uniós alkotmányából a keresztényi gyökerekre történő utalást. Ez az egész olyan ellentmondásos idétlenség, mintha azt mondanánk az autónak nincs szüksége konstruktőrre, a zenekarnak karmesterre. Hányszor bukott már meg az anyagelvűség eszmeileg és a gyakorlati életben egyaránt. Ugyanígy a szélsőséges liberalizmus is. És a mai napig nem térnek észre sem a megrögzött követők, sem pedig a kiutat keresők. El sem tudnak már mást képzelni, csak az anyag és az ösztönösség lélek és szellemiség nélküli variánsait. Képtelenek felfogni, hogy magasabb, magasztosabb eszméket is be kéne szőni az egészséges egyéniség kialakításához, családalapításhoz és a társadalom dinamikus bontakoztatásához. Szomorú kép édes hazánkban a közvélemény kutatások eredményeinek változása. Kikhez sodródnak az eszmény nélküli, anyagba beledöngölt embertömegek? Szegény, lelkileg hajléktalan, nemes érzésektől megfosztott tömeg, mi kell neked, ki kell neked? Vég nélkül sorakozik fel a kínálat. A szabadelvűek szabadosságot és élvezeteket kínálnak, csábító, vonzó külsőbe öltöztetve. Mételyes ártó vírusokkal teli portékák ezek. Amikor szabadon dönthetek az élet kérdéseiben abortusz, eutanázia, házasság rangjára emelt házasság nélküli élet, házas élet, a másság fokozott tisztelete (teljesen kificamított személyi méltóság), öntörvényűség értékesítés, nem más, mint a tízparancsolat semmibe vétele. Ha azonban a tízparancsolat feledésbe megy, hisz ennek tisztelet a kivételnek, nincs reklámja a médiákban, gyászos szellemiség alakul ki körülöttünk. Magyar ifjúság, élj tiszta életet, ne hazudj, ne lopj, tiszteld az időseket, tegyél minél több jót és ne a mammont, hanem az egy és igaz Istent imádd, helyébe az önmegvalósító, pillanatnyi hasznot és élvezetet kereső felfogás lesz a trendi. Hogy ebbe az irányba haladj, ne félj, segítünk, hittant, erkölcstant nem engedünk tanulni. Ha mellettünk döntesz, senkinek sem tartozol elszámolni, Isten, papok, család, megszületett, megölt kis és nagy gyermek nem számítanak. Ez ám a való világ!

Van-e erő, ami a sok rosszat jóra tudja fordítani? Igen, de tisztában kell lennünk, hogy hatalmas szellemi erők feszültségében élünk. Vannak pozitív és negatív motiváló szellemek. Pál apostol így tanít: „nem a test és vér ellen kell küzdenünk, hanem a gonoszságnak égi magasságokban lakó fejedelemségei ellen.” Az elromlott jó szellemről szól ez az intés, aki kilépett, magát kiszakította, Istennek a jó gondolkodást és helyes cselekvést irányító koreográfiájából. Ő a sátán. Görögül Diábolosz, azaz megosztó, szétdobáló, a mardosó, az üvöltő oroszlán, aki öl, hazudik, ígérget és becsap, a végén pedig kétségbe ejt. Telve van a világ (ez alól a mi környezetünk sem kivétel) az ő áldozataival és hogy tisztában legyünk az igazi való világgal, tudnunk kell a jó lélekről is.

Ő Isten szent lelke, akiről szintén sokat tudhatunk. Amíg a gonosz lélek megoszt személyiségeket, innen a sok skrizofén, addig a Szentlélek felelősséget kér, az erkölcsi nevelés fórumait kínálja, istenismeretet ihlet. Amíg az ellenlélek szétzilálja a házasságokat – már nagyon sokan le is szoktak róla -, Isten lelke a szentségi házasságot sürgeti, ahol igazi egyéniségek, jellemek teremnek. Az önmagában is megosztott, boldogtalan ellenlélek, jellem nélküli, szánalomra méltó törpéket bérel fel, mintegy kiszolgáló balekokat, hogy lopjanak, hazudjanak, ígérjenek fűt-fát, addig a Szentlélek Teréz anyákkal, János Pál pápákkal, szerény, tiszta életű papokkal, sok gyermeket vállaló családokkal, egyházukért tenni akaró újonnan bérmáltakkal, a magyar népet igazán szerető vezetőkkel kínál kiutat, kínálja egy új világ és szebb jövő felépítését, a sok bennünket körülvevő rossznak jóra fordítását. Éljünk hát vele.

(Kerényi atya írása alapján)

Vissza az újság tetejére

Fenntartható vágyak

Húsz éve folyamatosan vesszük fel minden évben a kölcsönöket, mert jobban, kényelmesebben akarunk élni, mint amennyire a munkavégzésünk feljogosít. Összevegyültünk egy uzsorás kufár társasággal, és most csodálkozunk? Döbbenetes, a hiánycél évente csak 3 százalék?! Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók. Fojtogatnak a bankárok? Nem kellett volna felvenni a kölcsönöket! Keseregni fölösleges! Eső után köpönyeg!? Mi a megoldás? - kérdezik itt is, ott is. Nem az a kérdés, hogy a múltban mit kellett volna tenni, hanem itt és most mit kell tennünk?

A cári Oroszország az uzsorás bankárok karmai között vergődött, ezért a fényűző életmódhoz szokott vezető rétegét a nagy októberi forradalomban elhajtotta, és nagyrészt, mint halálos ellenségét kiirtotta. Milliók és milliók haltak meg és nyomorodtak meg, és nem csak Oroszországban.

Németország a fojtogató pénzügyi örvényből próbált kitörni, és végül Hitler vezetésével egy világégés szörnyű kataklizmájába rántotta az emberiséget. Nem csak a politikusok és a katonák, de a pénzvilág bűne is volt a második világháború!

A valóság az, hogy mi mindannyian tápláljuk, éltetjük a kapzsiság ördögét, mi hizlaljuk legyőzhetetlenné! Nem vállalsz gyermeket, így pénzedből nem földet, otthont veszel gyermekednek, jövődet nem fiadra bízod, hanem bankot keresel, olyan emberekre bízod pénzedet, kik a legnagyobb kamatot ígérik. Persze őket is viszi a bírvágy szelleme, és pénzeddel mint cápák vetik magukat bele a pénz világába. Nincs kegyelem, ha nem sikeres ragadozók, és te pénzedet veszélyben érzed, hát te is könyörtelenül visszaveszed utolsó vasig, és más bankra bízod. Nincs megállás, a tőzsdék, a bankok, a pénzvilág modern kártyajátékai, és ha játszol, munka nélkül is gazdag lehetsz..., de valóban az lehetsz? A fogyasztás, a birtoklás vágya, a gonosz lélek vadászkutyái űznek, hajtanak a vesztedbe.

Az Isten által mindannyiunknak adott anyagi javak bölcs elosztása hatalmas feladat! A múltban ott vannak a félelmetes kudarcok! A kapzsiság, az önzés, a pénz, mint pusztító fenevad szedi az áldozatait. Van más megoldás?

Egyetlen elfogadható válasz a mai világ haláltáncára, Jézus Krisztus válasza. Kétezer évvel ezelőtt közénk jött, és nem állt le vitázni, kiosztani senkit, hanem szülőföldjén, Názáretben megélte szeretteivel a maga csendes, becsületes munkáséletét. Fenntartható vágyakat állított elénk, egy olyan életformát, mely elérhető, s mely boldoggá is tesz. Szent Ferenc már nyolcszáz évvel ezelőtt az ördög ganajának nevezte a pénzt, egyszerű, vidám életútja ma is járható. Fenntartható, tiszta örömök után kell kinyújtsuk a kezünket. Olyan örömök után, melyet nem esz meg a rozsda, melyet nem rág szét a moly, melyek után másnap nem keserű a szájunk íze. Van kiút, van válasz recsegő, ropogó világunk kérdéseire. Jézus, ha ma közénk jönne, ugyanazt tenné, mint kétezer évvel ezelőtt, szépen megélné a csendes, egyszerű názáreti életét szeretteivel. Dolgozna, alkotna, mint ács vagy földműves, vagy tanár, vagy orvos becsületesen, szorgalmasan, ott a szép szülőföldjén, ahol született.

Meg kell zabolázzuk elsősorban önmagunkban a kapzsiságot, hajtsuk el magunktól a fölösleges fogyasztás, a birtoklás utáni vágyat. Autónkban nem maximalizálni akarjuk a fogyasztást. A cél egy optimális, takarékos motor, mely kevés üzemanyaggal célba visz. Miért nem ugyanez a cél életed minden területén? Sokszor a kevés is elég, a szerény, egyszerű megoldás is célravezető. Egy angol polgármester névnapi ünnepségén voltam, szerény, egyszerű vacsora volt a 170 vendégnek: svédasztal kétfajta hússal, háromféle körítéssel, előétel nem volt, a végén mindenki vehetett egyféle süteményből, az italokat mindenki saját kontójára kérhette. Néztem a kedves 70 éves vendéglátónk egyszerű, természetes, vidám ünneplését, magamban azokra a rendezvényekre gondoltam, melyeket itt a Kárpát-medencében rendeznek - és elszégyelltem magam. Igen, a soktornyos, bádogtetejű házak lakóit lenézzük, de újgazdag rongyrázásban az egész társadalmunk ott liheg a nyomukba. Fölösleges költekezéssel akarjuk bizonyítani kiválóságunkat, és balgán, magunkat és egész társadalmunkat belerántjuk az adósság szörnyű szakadékába. Egyke, végzős gyerekeink tanévzárójára vagyonokat költünk, csak a fényképésznek egy egyszerű ember kéthavi fizetését adjuk gálánsan, mert fontos a látszat. Bűn! Mi vetettünk ágyat a gonosznak, miért csodálkozunk, hogy nyakunkra költözik? Elmennek a fiataljaink? Miért vállalnák az általunk felhalmozott adóssághegyeket?

Nézzétek az ég madarait, a mezők virágait! Van megoldás, adjátok oda a császárnak, ami a császáré, és ti keressetek olyan kincseket, mik megmaradnak az örök életre, mondja a mi Urunk! Ő maga is a názáreti csendes, egyszerű életével bizonyította, hogy szeretteink körében, szülőföldünkön, becsületes, egyszerű munkás életet élve, a szép természetben boldog lehet az ember. Ez az az út, melyet ő is járt, és melyet mi is járva egy fenntartható életet élhetnénk és boldogok lehetnénk.

Induljunk el Krisztus nyomában!

Csaba testvér (Forrás: magnificat.ro)

Vissza az újság tetejére

Az Egyház nem politikamentes, hanem politikusmentes

E kettőt sűrűn összemossák, főleg azok, akik azt akarják, hogy az Egyház ne szóljon bele a közélet dolgaiba. Az Egyház, amely az üdvösség házát jelenti a magyarban, már eleve nem lehet politikamentes, mert egyáltalán nem mindegy, hogyan alakítjuk emberi kapcsolatainkat.

A politika szó görög eredetű, és annyit jelent, mint közös ügyeink. Persze, sok embertársunk egyháztól és politikától egyaránt idegenkedik, ami nagyon helytelen. Nem lesz boldogabb, ha begubózik, és nem érdekli őt a közélet. Lehet, hogy magas körökbe került vezetőket nem tud lecserélni, de személyes környezetéért felel, és ez is politika kicsiben. Az is politika, közös ügy, hogy egy családban ki mit csinál. És ha Jézus az emberiséget feltámadásával egy családdá alakítja, akkor nagyon is fontos, kik és milyenek az emberi vezetőink. Ha nem jók, le kell váltani őket, ha jók, meg kell tartani. Erre valók a választások. Állandó téma, de most nem árt újra aláhúzni: az Egyház egyetlen pártnak sem elkötelezettje, vagy szövetségese. A dolog fordítva működik: a pártok szabadon eldönthetik, mennyit merítenek az Egyház által adott ajánlásokból, amelyeket Krisztustól tanulunk, hogy boldogabb legyen az életünk.

(Sánta János, Magyar Kurír)

Vissza az újság tetejére

Köszönjük Püspök Atya!

Az újjá alakult érsekvadkerti egyházközség képviselőtestülete és az általa képviselt testvérek nevében szeretettel köszöntöm abból az alkalomból, hogy húsvétot követő 4. vasárnap, pünkösd felé haladva az időben, 45 felkészült fiatal testvérünket, név szerint Bakó Norbertet, Barák Barnát, Bihari Bencét, Boda Líviát, Bozsonyík Kristófot, Czinege Bálintot, Csalár Barnabást, Csernák Dánielt, Dombai Bálintot, Dósa Katalint, Erdélyi Dánielt, Erdős Gabriellát, Gulya Tibort, Gúth Mártont, Halaj Lénát, Halaj Zsófiát, Hegedűs Dórát, Híves Balázst, Híves Barbarát, Holman Andrást, Holman Borbálát, Jánossy Lászlót, Kiss Krisztiánt, Kovács Krisztofert, Kovács Nikolettet, Kökény Krisztiánt, Laczó Pétert, Lakatos Ramónát, Márton Hildát, Molnár Ádámot, Nagy Máriát, Papp Dórát, Pap Nikolettet, Péter Ádámot, Pistyúr Zsófiát, Richter Jenifert, Soós Ádámot, Szinovszki Ákost, Temela Sárát, Valusz Martint, Varró Pétert, Viczián Bencét, Viczián Klementínát, Vitéz Dorinát és Záhorszki Viktóriát a bérmálás szentségében részesítette.

Egy régi énekünk sorai jutnak most eszembe, miszerint „múlnak az évek, s mi egyet újra lépünk már. Lehull a hó, de tudjuk, újra eljön majd a nyár. Utazunk, érkezünk, találkozunk és búcsúzunk, s egy új világról álmodunk.”

Püspök atyánk közreműködésével most a nyár jött közénk a pünkösd szellemét megvalló fiatalok által, akik tudják, közel 2000 éve pünkösd az a nap, hogy a gyenge és félénk apostolok az életüket kockáztatva váltak a világ felé tanúságot tévő és tanító hősökké, mert megértették azt, hogy a világnak Krisztus kell! Ma sincs ez másképp.

Az eredmény nem maradt el akkor sem, és ma is hozza hozamát, hisz megannyi vihar után él egyházunk és élni fog minden globalista törekvés ellenére is, főként ha komolyan vesszük szentélyünk freskójának „örök időkre megfogadjuk” feliratát.

Nagy ünnepe a mai nap egyházközségünknek is, hisz az itt megjelent fiatalok tanúk előtt kérték püspök atyánk közvetítő közreműködését, a jelen lévő testvérek imáját és példamutatását, hogy a keresztény nagykorúság szentségének vételével követni tudják az apostolok életútját és a tudati sötétséggel küszködő, való világunkban fénypontként tündöklő Péterek, Pálok, Jánosok, Tamások, Máriák és Magdolnák lehessenek.

Tisztelt Püspök Atya! Köszönjük, hogy vállalta ezt az érsekvadkerti szolgálatot. Isten hozta hozzánk bérmaútján, és Ö kísérje élete végéig egyházunk szolgálatában, benne a közelgő zsinat sikeres lebonyolításában.

Érsekvadkert, 2012.04.29.

Vissza az újság tetejére

Dsida Jenő: Pünkösdi várakozás

Kész a világ,
Feszült, ünnepi várás
Tereng felette.
Halotti csend.
Csak néha néha
Sóhajt az Isten lelke.

 
Kimérve minden pálya
Megtöltve minden lélek-lámpa,
Ahol csak úr a lét…
De jaj, sötét van
Mélységes iszonyú sötét!

 
A zordon tömeg-árnyék
Némán zokogva kering útjain,
S csak egyet tud és egyet érez…
…Most váratlanul vágyóan megvonaglik
és felzúg Istenéhez.

 
Betelt az idő!
Sugarat, fényt, színt adj nekünk,
Mert epedünk!
Fényesség nélkül oly sivár az élet!
Nagy Alkotónk, oh mondd ki szent igédet
Legyen világosság!…

 
És ismétlik mindig erősebben
A felviharzott étheren keresztül
És felharsan az egek harsonája
S a végtelennek zsolozsmája zendül
Zsibongva, zsongva…
És nagy szavát az Úr- kimondja!

Vissza az újság tetejére

Létszakadás

Gondolatébresztő

Napnál is világosabb, hogy korszakváltás előtt állunk. Hogy lássuk és értsük, kerüljük a nagypolitikát, a gazdaság látványos világ-válság eseményeit, az iszlám világba helyezett puskaporos hordókat, inkább menjünk el egy iskolai jelmezbálba. A gyerekek ugyanolyan vidáman ugrándoznak, mint régen, a szülők szeme pedig ragyog: ugye az én Hermioném, Darth Vanderem, Hegylakóm a legaranyosabb? Az én anyukám szeme is csillogott, amikor (40-50 éve) török basaként pompáztam előtte a Tündér Ilonák, Vasorrú Bábák, kurucok meg a labancok között.

Mi a különbség napjainkban?

Alapvetően semmi. Mivel mindenki onnan táplálkozik, ahonnan etetik. A virtuális/képzetes világ szülői és gyermekei a nekik kitalált szórakoztatóiparból, nagy- és dédszüleink pedig őseik végtelen sora a hagyományokból.

Itt valahol szakadt a lét.

A hagyomány a Létből ered, az emberiség történelmi, szellemi tapasztalataiból és az ezekből leszűrt sok évezredes következtetésekből. A hagyomány tehát valóság. Legmagasabb megnyilvánulása a vallás, és azon belül Isten személyes belépése a történelembe: kereszténység. Ha jól megnézzük magunk körül a pillanatnyi világot, akkor látjuk, hogy továbbra is hemzsegnek benne a kurucok meg a labancok, a török basák, a vasorrú bábák és a Tündér Ilonák. Mindössze annyi a különbség, hogy ma másképp hívjuk őket. Tehát a hagyományban élőnek gondolkodnia kell: azonosítani az újonnan felbukkanó figurákat, és figyelni változásaikat, vegyüléseiket. Ha éber, fölismeri őket és szándékaikat, ám hogy pontosan miképpen fognak vélekedni és cselekedni, az nem tudható előre, hiszen az ördög mindig a részletekben virgonckodik.

Egy biztos, Hegylakóék nem a hagyományból, hanem máshonnan jönnek. A képzetes világ kutatói szerint a semmiből, vagy pontosabban a Semmiből, a Valótlanból, finomabban szólva a képzeletből. Egyszerűen kitalálták őket a bevétel reményében. Híveiket, azaz a fogyasztóikat a semmibe rántják ugyan, de ez csak mellékhatás.

Más kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy Semmi nincsen. Ha nem is testesül meg, mégis megnyilvánul. Mondják ezt a Szétszóróra, az Antiktisztusra, aki a Jelenések könyvében hol ilyen sárkány, hol olyan vadállat, máskor hamis próféta vagy Nagy Parázna. Saját valósága nincsen, azokon keresztül cselekszik, akik homlokukon (gondolataikban, kezükön) az ő jelét viselik, útmutatásait követek.

Ismét mások azt írják, hogy a kultúra nem más, mint maga a kultusz: Isten szeretete és dicsérete. A kultúra fejlődése során a sötét erőket az ember tudata alá űzte, a tudattalanjába és ott fogságban tartotta. A modern kultúra viszont éppen a démonok elszabadításán fáradozik: szabaddá akarja tenni az embert a hagyomány kötelékeitől, s minden előítélettől mentesíteni igyekszik, melyek közül a Rossz elítélése áll az első helyen. Mondják, hogy korunk nagy migrációja nem a szegény népek nyomulás a világ gazdagabb fertályaiba, hanem benső, lélekben zajló folyamat. A tudattalanból kiszabadított démonok elárasztják, elfoglalják és megsemmisítik a történelmi tudatot, a műveltséget, az ember értékvilágát, egyenlőségjelet tesznek szép és rút, erény és bűn, nemes és nemtelen között

Eltörlik a múltat.

Akár így van, akár úgy, az is lehet, hogy e három vélemény lényegében egy: az eredmények azonos irányba mutatnak. A világtörténelemben páratlan ütemben bővülő és dráguló oktatási és tájékoztatási (?) rendszerekből újabb és újabb nemzedékek, emberek milliárdjai (!) vetődnek a társadalomba anélkül, hogy halvány fogalmuk lenne népük és az emberiség múltjáról, értékeiről, saját gyökereikről, az élet mélyebb értelméről.

A tudatlanságnak ez az üres lapja kell az Antikrisztusnak átmeneti uralmához. Nem kétséges, hogy (ha hagyjuk) tele fogja írni parancsaival.

(Czakó Gábor cikke alapján)

Vissza az újság tetejére

Életige

(Evangélium mindennap)

„Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, minthogy lángra lobbanjon!” (Lk 12,49)

Az Ószövetségben a tűz Isten igéjét jelképezi, amelyet a próféták közvetítettek; de utal az isteni ítéletre is, amely megtisztítja népét, miközben áthalad rajta.
Jézus szava is ilyen: építő, ugyanakkor lerombol mindent, ami értéktelen, ami esendő, ami hiábavaló, és csak az igazságot hagyja meg.
Keresztelő Szent János mondta Jézusról: „Ő majd Szentlélekben és tűzben fog benneteket megkeresztelni.”  Azt a keresztséget adta ezzel hírül, amely pünkösdkor valósult meg először a Szentlélek kiáradásával és a lángnyelvek megjelenésével.
Jézus küldetése tehát: tűzbe borítani a földet, nekünk adni a megújító és megtisztító erejű Szentlelket.
„Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, minthogy lángra lobbanjon!”
Jézus nekünk ajándékozza a Szentlelket. De hogyan működik Ő?
Úgy, hogy kiárasztja bennünk a szeretetet. Azt a szeretetet, amelynek – kívánsága szerint – mindig lángolnia kell a szívünkben.
És mi jellemző erre a szeretetre?
Az, hogy nem behatárolt és földi, hanem evangéliumi szeretet. Egyetemes, mint a Mennyei Atya szeretete, aki esőt és napot ad mindenkinek, jóknak és gonoszoknak egyaránt, az ellenséget is beleértve.
Ez a szeretet semmit sem vár el másoktól, hanem kezdeményez, elsőként szeret mindig.
Ez a szeretet eggyé válik mindenkivel: együtt szenved, együtt örül, együtt aggódik, együtt remél a többiekkel. És ha kell, konkrét tettekben jut kifejezésre. Nem érzelgősség, nem csak szavakban nyilvánul meg.
Olyan szeretet, ami Krisztust szereti a testvérben, szavaira emlékezve: „nekem tetted” .
Ez a szeretet a kölcsönösségre törekszik, a kölcsönös szeretetet akarja megvalósítani a többiekkel.
Ez a szeretet – mint evangéliumi életünk látható és fogható kifejeződése – kiemeli és hitelessé teszi mondanivalónkat, hogy evangelizálni tudjunk, hogy valóban evangelizáljunk.
„Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, minthogy lángra lobbanjon!”
A szeretet olyan, mint a tűz, tehát mindig égnie kell. Hogy így legyen, valamit mindig el kell égetnie. Elsősorban önző énünket, mégpedig úgy, hogy teljes mértékben a másik felé fordulunk: vagy Isten felé, úgy, hogy megtesszük akaratát, vagy a felebarátunk felé, akinek segítünk.
A lángoló tűz, bármennyire kicsiny, ha van ami táplálja, hatalmas tűzvésszé válhat. A szeretet, a béke, az egyetemes testvériség tűzvészévé, amelyet Jézus hozott a földre.

Chiara Lubich

Nemzeti hiszekegy

Ezzel a címmel közölt hosszú cikket egy szakjogász akkor, amikor hatályba lépett az új alaptörvényünk. Szerinte választói igény nem mutatkozott az új alkotmányra, inkább arról van szó, hogy a politikai hatalom kénytelen saját érvelését vallási alapra helyezni, hogy erkölcsi tekintélyt kölcsönözzön neki. Ily módon válik a vallás a politikai hatalom tanítómesterévé. Aztán jön a sok, jól ismert liberális szólam a trón és oltár szövetségéről, melynek jelképe a korona, valamint Szent Istvánról, aki „kötelezővé tette a katolicizmust”, és mily szörnyű, hogy hiányzik a világnézeti semlegesség. A Nemzeti Hitvallás a „keresztény hitet jelöli meg kiindulópontnak, jóllehet a történeti alkotmányra való hivatkozással csak a katolikus hitnormáinak felel meg”. A nemzeti együttműködés, mint ideológia az embereket egy fantáziavilágba zárja, sőt „az új alkotmány valódi célja, hogy megteremtse egy olyan keresztény-nemzeti állam alkotmányos kereteit, amelyre hivatkozik, és akit megidéz, hogy szóljon általa. Nem meglepő tehát, hogy egyetlen európai ország államfője gratulált gyorsan az új magyar alkotmányhoz, Vatikán állam uralkodója”.

Sok hasonló „szakértői” véleményt idézhetnék, mindben szerepel az untig megismételt „fékek és ellensúlyok hiánya” és a leplezetlen gyűlölet és felháborodás: mi az, hogy „keresztény Magyarország?”, milyen középkori és kirekesztő ez a jelzős szerkezet, végveszélybe kerül a demokrácia és a szabad gondolat (ebből is kicseng a Czakó Gábor által leírt létszakadás).

Mi, keresztények mindezt másképp látjuk, sőt hozzátesszük, hogy Magyarország hagyományaiban és kultúrájában még akkor is keresztény ország lenne, ha valamilyen sorscsapás folytán az egész lakosság balliberális ateistává „modernizálódna”. Nehezményezte is a „ballib” sajtó, mondván hogy Egyházunk a történelmi egyházakkal karöltve a jelenlegi kormányunk szája íze szerint nyilvánult meg alkotmányról, politikai és gazdasági világválságról, vagyis az egyházak politizáltak. Ha valaminek örülhetünk, akkor az éppen az, hogy az alaptörvény keresztény erkölcsi alapokra épül, vagyis magát a politikát akarja erkölcsi alapra állítani. Ezért is érthetetlen (vagy nagyon is érthető) a felháborodás, hogy az új oktatási törvény be akarja vezetni a hittant, illetve a nem hívők számára az erkölcstant. A szabadelvűek szerint egyiknek sincs helye az iskolákban, ami persze teljes képtelenség, hiszen gyermeket nevelni csak szilárd etikai normák szerint lehet vagy inkább szabad.

Az idézett íráshoz hasonló cikkek tucatszám jelennek meg magyarul és idegen nyelveken. Nyilvánvaló céljuk (politikai jelmezbál - Létszakadás) pedig annak bizonyítása, hogy a magyar kormány „vissza akarja forgatni az idő kerekét”, ásatag nacionalizmust és konzervativizmust képvisel, sőt az Aranybulla olyan passzusait is érvényesítenék, miszerint „fekvő birtok az országon kívülieknek ne adományoztassék”, hol marad akkor az Európai Unió legfőbb célja, az emberek, eszmék és áruk szabad áramlása?

Ne hagyjuk magunkat eltéríteni az igazságtól és letéríteni a helyes útról, mert hazánk keresztény ország volt és az is lesz, a nemtelen támadások pedig csak erősítenek bennünket abban, hogy emelt fővel vállaljuk nemzeti hitvallásunkat.

(szszp cikke alapján)

Vissza az újság tetejére

Szeretetből fakadó öröm

(Elsőáldozási gondolatok)


Isten szeretetének megtapasztalása örömöt ébreszt szívünkben. Ez csengett ki az elsőáldozási szentmisén felolvasott evangéliumi részletéből és sugárzott a 22 elsőáldozónk, névszerint Balla Boglárka, Benyó Bence, Csabák Dániel, Híves Fanni, Kecskeméthy László, Lakatos Karolina, Nagy Alexandra, Orem Roland, Pizinger Henrik,Trubin János, Vidák Renáta, Virág Richárd, Csizmadia Gergely, Fábián Flóra, Kónya Ádám, Lukács Leila, Magyar Afrodité, Mikle László, Rácz Anna Luca, Szrenka Franciska, Tuza Gyula és Virág Marina arcáról.

Az öröm abból fakad, hogy érzem: Isten találkozni akar velem. A találkozás pedig nemcsak érzelmet, szeretet érzést ébreszt bennem, hanem megmozgatja az értelmet és az akaratot egyaránt. Értelemmel ugyanis belátható, hogy az ember szerető jót akar nekem, sőt a legfőbb jót, az üdvösséget, az Ővele való örökké tartó együttlétet. Ennek első lépcsője a Szentáldozás, hiszen az Oltáriszentség magunkhoz vételekor Jézus jön hozzánk, hogy bennünk meghalva váljék eggyé velünk.

2012.05.13

Vissza az újság tetejére

Ingyenes jogi tanácsadás

A képújságunk mellett ezúton is tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta egy alkalommal, délután öt órától ingyenes jogi tanácsadás van a Polgármesteri Hivatalban.

Közreműködő ügyvéd: dr. Molnár Arnold

Bejelentkezni a 06-20-823-1091 telefonszámon lehet

A következő időpont: 2012.június 18. hétfő 17-18 óra között

Vissza az újság tetejére

Cserkészek közt

Emlékezzünk Marcel Callora!

25 évvel ezelőtt avatták boldoggá cserkésztestvérünket, a francia Callo Marcellt

Franciaország német megszállása, és annak kihatása Callo Marcell életére

l939-ben a hitleri német hadsereg betört Franciaországba, és nagyobb részét megszállta. 1943-ban a hazai német munkaerő pótlására francia kényszermunkásokat alkalmaztak a németországi gyárakban, kiváltképp a hadiiparban. Callonak meg volt a lehetősége arra, hogy kivonja magát a deportálásból. Ő azonban el akarta kísérni fiatal munkatársait, hogy jelenlétével Krisztust tartsa közöttük. Egyik nagynénjének ezt így fogalmazta meg:,,Én (velük) megyek, mint misszionárius.''

Marcell 1943. március 19-én - Szent József ünnepén – szívében mély gyásszal búcsúzott el jegyesétől. Ugyanis legkedvesebb leánytestvére, Madeleine néhány nappal korábbi bombatámadás alkalmával halt meg. Németországba utazva egy thüringiai fegyvergyárban dolgozott, ahol pisztolyokat kellett szerelni neki.

Ennek során egy hibás gépnél megégette a kezét. Ugyanakkor a nyomorúságos ennivalótól gyomormérgezést kapott. E megpróbáltatások miatt naponta erőt kellett venni magán, hogy el tudja fogadni nehézzé vált sorsát. Szüleinek ezt írta: ,'Krisztus nélkül nem tudom, mi lenne belőlem. itt nem találok vigaszt. Egyedül vagyok, hiányzik egy pap vigasztaló megerősítése, hogy a léleknek békét hozzon...! Sok lelki nyomorúságot kellene enyhítenie, és számos vigasztaló szót kellene mondania. Esténként, mikor a barakkomba érkezem úgy találom. jól megy nekem, hiszen miközben én másokkal jót tettem, magamnak is jót okoztam. Az esti nyugalom lehetővé teszi, hogy bizonyos dolgokat megtegyek, amelyeket napközben nem tudtam elvégezni; ima, rózsafüzér, lelkiismeret vizsgálat, beszélgetés Veletek. Milyen szerencsés vagyok, hogy Krisztus hírnöke lehetek! Krisztust állandóan a telkemben érzem, Ő az én támaszom és vigaszom.''

Callo Marcell apostoli munkája és annak következménye

Callo Németországban is apostolkodott kényszermunkatársai között. Más JOC tagokkal és egykori cserkészekkel titkos kis csoportokat alapított, amelyekben - legtöbbször színházi- vagy sportközösségekként - a JOC apostoli szellemében tevékenykedtek. Ezekben Marcell hitéleti programokat vezetett, vallásos témájú előadásokat tartott, és gyakran közreműködött színészként, vagy mint döntőbíró. Kórust is vezetett, és esetenként betegápolói feladatokat is ellátott.

Mindezeken túlmenően Marcell felvette a kapcsolatot német katolikus fiatalokkal is, akiktől megtudta, hogy ők szintén a náci rezsim belső ellenállói. Továbbá összeköttetést hozott létre olyan francia cserkészekkel is, akik szintén Németországban végeztek kényszermunkát. Velük időnként titokban találkozott, és közéjük új tagokat is felvett.

Ez a széleskörű tevékenység nem maradt titokban a nácik előtt. 1944 áprilisában a német politikai rendőrség, a Gestapó felderítette a francia JOC tagok egyik titkos, erdei összejövetelét. Az egyik résztvevőnél találtak egy listát tizenkét névvel, köztük Callo Marcellét is.

Nyomban beindult az üldöző gépezet, április 19-én Callot letartóztatták. A vád ellene: ,,Náci ellenes propaganda''. Büntetése először féléves fogság volt a gothai fogházban. Itt naponta tizenkét és félóra mezei munkát kellett végeznie. Ő azonban itt is folytatta apostoli tevékenységét, s ezen magatartása miatt koncentrációs táborba vitték, szigorú őrizetbe. Ítélete így hangzott: ,,Amiatt, hogy a munkaszolgálata folyamán a francia bajtársai között katolikus akciót folytatott, a német népközösséggel szemben ártalmasnak bizonyul.''

Ezt követően Marcellt marhavagonban a flossenburgi bajor koncentrációs táborba szállították. Itt gránit kőbányában - mínusz 25 fokos hidegben, harisnya és kesztyű nélkül _ kellett rabtársával együtt dol goznia.

folyt.köv.

Vissza az újság tetejére

Kolping hírek


Mindenkinek, aki részt vett a benti Kolping Ház és környezetének rendbetételében, köszönjük a munkáját. Van még feladat a telepített gyümölcsösünkben és a 20 éves jubileumi ünnepség kapcsán. Új arcokat is várunk!

Idén kilencedik alkalommal gyűlt össze a focit szerető kolpingos társaság, hogy összemérjék tudásukat a Nemzetközi Kolping Labdarúgó Torna keretében. Rendhagyó módon nem Balassagyarmaton, hanem az újonnan épült érsekvadkerti műfüves labdarúgó pályán feszült egymásnak a megjelent 11 csapat. Érkeztek csapatok Gyergyószentmiklósról, Segesvárról, Székelyudvarhelyről, Csíkszeredából, Romhányból, Budapestről és – természetesen - Érsekvadkertről. Az időjósokra némileg rácáfolt a verőfényes napsütés és a beígért vihar is csak a torna végeztével érte el falunkat. Így zavartalanul folyhattak a küzdelmek, melynek végén Erdélyből érkezett barátaink, a segesváriak hódították el a győztesnek járó serleget. Őket követte a képzeletbeli dobogón a romhányi csapat, míg a harmadik helyen Érsekvadkert második csapata végzett. Külön öröm volt számunkra – az eddigi rekordnak számító 11 csapat mellett -, hogy a hazaiak három csapattal is képviseltették magukat. Az idősebbek nyomdokaiba lépve a legfiatalabb, még középiskolás korú ifjak is felhúzták a labdarúgó cipőt, hogy jelezzék: van utánpótlása a nagy hagyományokkal és kiemelkedő eredményekkel (csehországi és itthoni tornagyőzelmek) rendelkező Érsekvadkerti Kolping Ifjúságnak. Ezúton is gratulálunk Nekik, és kívánjuk, hogy a mostani kezdet után, hasonló sikerekben legyen részük, mint amit idősebb társaik megéltek, ezzel is folyamatossá téve a generációk közötti hazai és nemzetközi kapcsolatot.

(nyolcvannyolcas)

Kolping Támogató Szolgálat

FELHÍVÁS

A Kolping Támogató Szolgálat továbbra is várja azok jelentkezését, akik segítségre szorulnak maguk, vagy a ház körüli munkájuk ellátásában. Gépkocsival el tudjuk szállítani kórházba, rendelésre, bevásárolni, rokonlátogatásra, temetői látogatásra és az élet adta egyéb helyekre. Továbbra is foglalkozunk a térség hátrányos helyzetű gyermekeivel, hogy közösséget alkotva tartalmas életet élhessenek.

Telefonszámaink. 340-228,     06-20-578-0867
Várjuk hívását!  A Támogató Szolgálat vezetője és dolgozói

Vissza az újság tetejére

Önkormányzati hírek

Április 23-án képviselő testületünk az alábbi tárgyköröket tárgyalta. 2011 évi költségvetési előirányzat módosítások rendeletbe foglalása, 2011. évi zárszámadás, valamint a lezárt évről szóló könyvvizsgálói jelentés tárgyalása. Rendeletalkotás a közterületek ünnepi fellobogózásáról. A már nem aktuális rendeletek hatályon kívül helyezése. Sportkoncepció módosítás, mely a műfüves pálya használatát is szabályozza.

Vissza az újság tetejére

Egyházközösségi hírek

1./ Május 27-én: PÜNKÖSD ÜNNEPE. Vasárnap fél 8, fél 10, Pusztaberkiben fél 12 – Pünkösdhétfőn r. 7 és este 7 órakor lesz szentmise
 (Pusztaberkiben nem lesz szentmise hétfőn)
2./ jún. 2-án az Érsekvadkerti Kolping megalakulásának 20. évfordulója. De. 10-kor ünnepi szentmise
3. / Júniusban jún. 9-én, szombaton este fél 6-kor lesz keresztelés. 
4./ Június 10-én van az Oltáriszentség nagy ünnepe: Úrnapja, a fél 10-es szentmise körmenettel. (Pusztaberkiben du. 5 órakor)
5./ A Papszentelés a Váci Székesegyházban június 23-án, 10 órakor lesz.          
6./ A Váci Egyházmegyei Találkozó jún. 29-30-án lesz PILINYBEN. A program a hirdetőtáblán tanulmányozható.          
7./ Június 29, Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepe, szentmisék r. 7 és este 7 órakor lesznek.

KERESZTELÉSEK:

7./ Kis Lara, Katalin (Kis Sándor-Csabák Edit)
8./ Kis Kyra, Klára (Kis Sándor-Csabák Edit)
9./ Petényi Stella (Petényi Tamás- Virág Éva)
10./ Boda Bence (Boda Gábor – Kocsis Beatrix)

Elsőáldozó volt 22 gyermek május 13-án.


HÁZASSÁGOT KÖTÖTT:       

  -

HALOTTAINK:

24. Szabó Tiborné, Lázár Jolán (1942)

Vissza az újság tetejére

Szentmiseszándékok

Június

1. péntek        -

2. szombat     - Hálából élő családért

                        - Hálából élő családért

                        - Temela és Kaba család halottaiért

3. vasárnap   - Kovács László, szülei, fia, Kácsor Dezső, felesége Kordics Veronika, szüleik és testvéreik

                        - Vitéz István, felesége Kosztrihán Mária, szüleik, Ferencsik és Pinke család élő és elhunyt tagjaiért

4. hétfő           -

5. kedd           - Urbán és Temela család élő és elhunyt tagjaiért

6. szerda        - Papi hivatásokért

7. csütörtök    - Szrenka József, felesége Laczó Margit, fiuk, szüleik, Laczó Mihály és nagyszülők

8. péntek        - Palánki és Hotzi család halottaiért

                        - Fábián József, felesége Vitéz Mária, szüleik és családtagjaik

                        - Halaj Gyuláné Antal Margit, szülei, Antal és Halaj család elhunyt tagjaiért

9. szombat     - Csabák Csaba (20. évforduló), nagyszülei, Csabák és Gubik család halottaiért

                        - Híves András 10. évforduló, szülei és hozzátartozók

                        - ifj. Nagy József, veje, szülei, Murányi Lajos, felesége és a családok megholtjai

10. vasárnap -

11. hétfő        -

12. kedd         -

13. szerda      - Virág Gyula és édesapja Gyula

14. csütörtök - Szabóki András, felesége Molnár Margit, szülők, élő és elhunyt családtagok

15. péntek     - Jézus Szíve tiszteletére

16. szombat   - Szarvas Józsefné Kocsis Margit, veje Vitéz János, Szarvas és Kocsis család halottaiért

                        - Zsiga Gyula, felesége Szabó Mária 2. évforduló, vejük, lányuk és hozzátartozók

                        - Konopás Jánosné Csernák Margit 4. évforduló, élő és elhunyt hozzátartozók

17. vasárnap - Rith József, felesége Sztrecskó Sarolta, lányuk Veronika, Rith és Sztrecskó család elhunyt tagjai

                        - Pincze András, felesége Nagy Anna, szüleik, fiuk Ferenc, Busai Kázmér és szülei

18. hétfő        -

19. kedd         -

20. szerda      -

21. csütörtök - Szabó János, szülei, testvére és a Kaba család halottaiért (Alapítványi)

22. péntek     - Fábián Ferenc és hozzátartozók

                        - Jakubecz István 4. évforduló, nagyszülők, élő és elhunyt hozzátartozók

23. szombat   - Molnár János és hozzátartozók és Pásztor Ignác lelkiüdvéért, dr. Mészáros Ede, felesége Margit (Alapítványi)

                        - Holman József, élő és elhunyt családtagok

                        - Jenei János 1. évforduló, élő és elhunyt családtagok

24. vasárnap - Koza János, szülei, élő és elhunyt családtagok

                        - id. Lencsés László, fia László és a család élő és elhunyt tagjaiért

25. hétfő        -

26. kedd         -

27. szerda      -

28. csütörtök -

29. péntek     - Pásztor János 3. évforduló, szülei, anyósa, apósa, Antal és Pásztor család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Kristók János, felesége Híves Katalin és nagyszülők

30. szombat   - Valent József 1. évforduló, szülei, testvérei, apósa

                        - Varga Gergely, felesége Péter Anna, szüleik, gyermekeik, unokáik János és Ferenc

                        - Macska András, a család élő és elhunyt tagjaiért

Vissza az újság tetejére
Vissza az előző menüre