A szentek szolidalitása
Szentmiseszándékok
Ha meghalok
Életige
Azok, akik komolyan gondolják 2
Márianosztra
Mini-evangélium
Egy búcsú üzenete
A fal
Önkormányzati hírek
Mi kell a változáshoz?
Boldogok az irgalmasok...
A Biblia és a mobilom
Televízió Zsoltár
Hirdetés
Ingyenes jogi tanácsadás
Cserkészek közt
Kolping Híreink
Híreink

A szentek szolidaritása

 A szolidaritás a mai emberiség egyik legvonzóbb jelszava. Emberi természetünkből fakadó törekvés. A puszta érdekeket hirdető világban összetartozásunk tudatának és érzésének bizonyítéka, lásd Felsőzsolca vagy Kolontár esetét. Mert miközben az erkölcsi érzéket a vak önzés áradat vörös iszapként fenyegeti a vallásukat elveszítő tömegekben, a szoliraditás érzését nem lehet elfojtani. S amikor igazságtalanul elítélnek valakit a világban, aki jó ügyért harcolt, kontinentális távlatokból állnak ki mellette nagyon sokan az emberi szolidaritás jegyében.

A szolidaritás családokon belül, iskolákban, politikai szervezetekben, országunkban, határainkon túl is jelentkezik. Ezt emeli még magasabb szintre Egyházunk, amikor a II, Vatikáni Zsinat szövegeiben az emberiséget egy nagy családnak tekinti, hiszen a családtagok szolidaritása múltjában a legrégibb és hatékonyságában a legerősebb.

A „legek könyvébe” mégsem az emberiség összetartozásának tudata kerül. Még ennél is tágasabb a „küzdő”, „szenvedő” és „győzedelmes Egyház”szolidaritásának megélése, amelynek ünnepe a MINDENSZENTEK. Ez ugyanis a földit köti össze a földöntúlival, a tér és az idő történelmi dimenzióit azzal a másik világgal, amely fölötte van térnek és időnek. Igaz viszont, hogy az ünnep nevében a szentekre utal, de nemcsak a kanonizáltakra vonatkozik, hanem minden üdvözültre és az örök kapuzár megnyitására váró tisztítótűzben szenvedőkre is.

Az üdvözült lét csak a tisztákat fogadja be. Velük vagy az odaáti tisztulásra várakozó lelkekkel  a kapcsolat mobiltelefonon és egyéb informatikai eszközzel nem vehető fel. Az imádság és az emlékező szeretet hullámhosszán jön létre az üdvösség eget-földet összekapcsoló szolidaritása.

A temetőkben éjszakába nyúlóan gyertyák milliárdjai égnek szerte a világon. Nem véletlen, hogy mindenszentek ünnepe bensőséges kapcsolatban van a halottak napjával.

Megható, hogy hányan vannak a kegyeletet megadók sokaságfában, akik még távolról útra kelve is meglátogatják elhunyt szeretteik sírját, és imáik kíséretében vagy csendes jelenlét mellett meggyújtják az emlékezés gyertyáit. Annál fájdalmasabb látni a kivételt: egyes fiatal családtagokat, akik a „semleges nevelés” gyümölcsként zsebre tett kézzel, unottan netán rágógumi és cigaretta kíséretében nézik a gyertyákat meggyújtó, az emlékezés virágait elhelyező szülőket, rokonokat, mint akik kiszakadtak az emberi kegyelet humánumának térben és időben egyetemes közösségéből.

„Emlékezz ember!” Emlékezz azokra, akik révén a világra jöttél, akik fölneveltek és szeretetükkel sorsukban hordoztak. Felejtsd el most a rosszat, ami esendő létükből adódhatott. Emlékezz azokra, akik melletted voltak és segítettek, hogy ne csak biológiai mivoltodban nevezzenek embernek. És ha az értékek dolgában „semlegesnek” is neveltek az iskolában, most nézz jól körül, és vedd észre, hogy mit jelent embernek lenni abben a teret és időt átölelő egyetemes kegyeletben.

Mindenszentek ünnepe a halottak napjához kapcsolódik. Hiszen a kegyeletben is van valami szent. Örök emberi vágy, hogy „Emlékezz rám!” Most itt a jó alkalom. Jusson eszünkbe a Szentírás „aranyszabályának” bölcsessége. Úgy add meg a kegyeletet elhunyt szeretteidnek, ahogyan kívánod, hogy az utódok majd neked is megadják azt. Égő gyertyákkal pár szál virággal, zsebre tett kezek nélkül.

(béel cikke alapján)

Gárdonyi Géza: Ha meghalok

Vissza az újság tetejére

Életige

Vissza az újság tetejére

Azoknak, akik komolyan gondolják 2.

4. Családi étkezés

 A családi étkezést értéknek tartjuk,
- közös imával kezdjük és zárjuk,
- ezt az imát vendégeink miatt se hagyjuk el,
- ne legyen ez az alkalom a számonkérés, a dorgálás helye.

5. Tartózkodás a szenvedélyektől

Amint mi magunk sem, úgy gyermekeink sem lehetnek a könnyű szórakozás rabjai,
- tartózkodunk az alkohol, a kávé és minden egészségre ártalmas szer túlzó fogyasztásától,
- gyermekeinket óvjuk a kólák, a fagyik, az édességek túlzásaitól,
- ugyanígy teszünk különbséget a videokazetták között is,
- óvjuk gyermekeinket a túlzó számítógépes játékoktól, a kemény rockzenétől, a diszkók negatív hatásaitól,
- minden durva és trágár hangvételű vagy agresszív tartalmú műsort, horrort vagy pornót kizárunk otthonainkból,
- a testi- lelki egyensúly érdekében családunkban kellő hangsúlyt kap az olvasás, a társasjáték, a testmozgás, s a kirándulások.

6. Idősek szeretete

Idős családtagjainkat szeretjük, tiszteljük, értékeljük,
- őket gondjaikkal együtt vállaljuk,
- a többi rokoni kapcsolatot is ápoljuk, sőt más családokkal is barátságot keresünk,
- az idősek okos érdeklődéssel és őszinte szeretettel tegyék magukat szeretetre méltóvá.
(folytatás a következő számban)

Vissza az újság tetejére

Búcsújáró helyek Magyarországon 4. rész

Márianosztra

Fekete Madonna kegyhelye

 Márianosztrát Nagy Lajos király alapította 1352-ben a magyar alapítású és az általa nagyon kedvelt pálos szerzetesek részére. A kolostor mellé Magyarok Nagyasszonya tiszteletére templomot emeltetett. A település a templom titulusáról, védőszentjéről kapta nevét, latinul: Maria nostra, ami szó szerinti fordítással a Mi Máriánk, magyarosan Magyarok Nagyasszonyát, népiesen a Boldogasszonyt jelenti. Nagy Lajos királynak "Ez volt a legkedvesebb kolostora. Fényes visegrádi palotájából gyakran járt ide, hogy ima és elmélkedés között merítsen erőt nagy birodalma ügyeinek intézéséhez, s a maga erősítéséhez.

Mielőtt elindult a velencei hadjáratba, itt jövendölte meg neki nagy győzelmét a szent életű Lukács házfőnök. Egyben azt is jelezte neki, hogy remete Szent Pál testét fogadalmához híven megszerzi Velencétől. A legenda szerint itt hajtott dús lombozatot az a hársfacsemete, melyet Lukács atya ültetett el jövendölése emlékére, s melyet a királyról Lajos fájának neveztek el. A fa a XV. században a törökökkel vívott harcokban pusztult el" (Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története, I. köt.)

Márianosztráról indult el 1382-ben az a tizenhat magyar pálos szerzetes, akik megalapították a Jasna Gora-i kolostort, amely nemsokára látogatott búcsújáró hellyé tette Czestochowát.

Márianosztrát meglátogatja Kapisztrán Szent János, aki azzal a megállapítással távozik: ha szenteket akartok látni, menjetek Márianosztrára!" Ezek a szentek a pálos szerzetesek voltak, akik szigorú, vezeklő életüket az országért, a népért ajánlották fel Istennek.
 Márianosztrát Mátyás király és felesége, Beatrix királynő, valamint az utána következő királyok is meglátogatták.
 A török hódoltság alatt pusztulásnak indult a feldúlt kolostor. Csak évtizedekkel Buda felszabadítása után kezdődött meg a kolostor felújítása és a rendi élet újjászerveződése Czestochowából érkező lengyel szerzetesek segítségével.

1712-ben kezdődött meg a helyreállítása Széchenyi György esztergomi érsek 17 ezer forintot kitevő hagyatékából. Elsőnek a szentélyt állítják helyre, melynek gótikus ívei még jó állapotban maradtak. Ezután következik a hajó, melyet teljesen újra kell építeni egészen az alapoktól. Vépi Máté pálos atya tervei szerint készült el a hajó a két toronnyal, barokk stílusban 1720-ra, betartva a középkori pálos-építészeti szabályt, hogy a szentély és a hajó hossza egyforma legyen. A belső berendezés, az oltárok Hassenmiller János pálos testvér művészi elgondolását fémjelzik. A főoltár és a mellékoltárok fa felépítménye is az ő alkotása. A főoltár központi helyén foglal helyet a márianosztrai csodatevő kegykép.

Márianosztra új templomát 1729. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony vigíliáján szentelte fel Esterházy Imre hercegprímás, esztergomi érsek, aki maga is pálos szerzetes volt.

Amikor 1711-ben megkezdődött az ősi pálos kolostor és templom újjáépítése, ez Czestochowában igen nagy örömöt váltott ki, s egy pálos atya megfestette a czestochowai kegyképnek a változatát. Mielőtt azonban elhozták volna, hozzáérintették a Czestochowában levő csodatevő kegyképhez, mert ők nem csupán művészi értéket akartak Márianosztrának ajándékozni, hanem kegyképet, ami azt jelenti, hogy annak a másiknak minden kegyelmi erejét is akarták ajándékozni. Úgy látszik Isten kegyelméből sikerült is, mert az első rendkívüli csodás gyógyulás 1739-ben történt, amikor egy haldokló testvér egy szempillantás alatt meggyógyult. Ennek híre természetesen bejárta a környéket és a zarándokok száma évről évre nagyobb lett.

Ennek népszerűségét, s gyorsan kibontakozó tiszteletét jelzi, hogy 1749. augusztus 31-én megkoronázták. (Újabb koronázására 1983. október 2-án került sor, a Magyarok Nagyasszonya ünnepe előtti napokban, amikor Lékai László bíboros, prímás a magyar Szentkoronára emlékeztető fejdísszel ékesítette. )

 II. József császár a rendet és a kolostort 1786-ban föloszlatta. Bár a templomi szolgálatot egyházmegyés papok ellátták, a pálos kolostor 1858-ig üresen állott. Akkor császári rendelkezésre női fegyházzá alakították át, amelyben Vincés nővérek szolgáltak. 1950-től férfi fegyház. 1989-től tértek vissza ismét a pálosok, s ők látják el a kegyhely gondozását.

Égi Édesanyánk, Világ Királynője,
Nevednek erejével zúzd össze a Sátánt minden eszközével együtt.
Belőlünk pedig nevelj szenteket a kegyelem által.
Győzd le bennünk a világ szellemét és győzd meg általunk a világot,
hogy mielőbb eljöjjön Jézus Szíve országa
akié vagyunk egészen. Amen!

(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon, Panoráma, Budapest, 1990. 104-105.old.)

Mini-evangélium

Van Isten,
Szeret az Isten,
Eljött az Isten,
Megbocsát az Isten,
Hazavár az Isten.