A
szolidaritás a mai emberiség egyik
legvonzóbb jelszava. Emberi természetünkből
fakadó törekvés. A puszta érdekeket
hirdető világban összetartozásunk tudatának
és érzésének bizonyítéka,
lásd Felsőzsolca
vagy Kolontár esetét. Mert miközben az erkölcsi
érzéket a vak önzés áradat
vörös iszapként fenyegeti a vallásukat
elveszítő tömegekben, a szoliraditás
érzését nem lehet elfojtani. S amikor
igazságtalanul elítélnek valakit a
világban, aki jó ügyért harcolt,
kontinentális távlatokból állnak ki
mellette
nagyon sokan az emberi szolidaritás jegyében.
A
szolidaritás családokon belül, iskolákban,
politikai szervezetekben,
országunkban, határainkon túl is jelentkezik. Ezt
emeli még magasabb szintre
Egyházunk, amikor a II, Vatikáni Zsinat szövegeiben
az emberiséget egy nagy
családnak tekinti, hiszen a családtagok
szolidaritása múltjában a legrégibb
és
hatékonyságában a legerősebb.
A
„legek könyvébe” mégsem az emberiség
összetartozásának tudata kerül. Még
ennél
is tágasabb a „küzdő”, „szenvedő” és „győzedelmes
Egyház”szolidaritásának
megélése, amelynek ünnepe a MINDENSZENTEK. Ez
ugyanis a földit köti össze a
földöntúlival, a tér és az idő
történelmi dimenzióit azzal a másik
világgal,
amely fölötte van térnek és időnek. Igaz
viszont, hogy az ünnep nevében a
szentekre utal, de nemcsak a kanonizáltakra vonatkozik, hanem
minden üdvözültre
és az örök kapuzár megnyitására
váró tisztítótűzben szenvedőkre is.
Az
üdvözült lét csak a tisztákat fogadja be.
Velük vagy az odaáti tisztulásra
várakozó lelkekkel a
kapcsolat
mobiltelefonon és egyéb informatikai eszközzel nem
vehető fel. Az imádság és az
emlékező szeretet hullámhosszán jön
létre az üdvösség eget-földet
összekapcsoló
szolidaritása.
A
temetőkben éjszakába nyúlóan
gyertyák milliárdjai égnek szerte a
világon. Nem
véletlen, hogy mindenszentek ünnepe bensőséges
kapcsolatban van a halottak
napjával.
Megható,
hogy hányan vannak a kegyeletet megadók
sokaságfában, akik még távolról
útra
kelve is meglátogatják elhunyt szeretteik
sírját, és imáik
kíséretében vagy
csendes jelenlét mellett meggyújtják az
emlékezés gyertyáit. Annál
fájdalmasabb
látni a kivételt: egyes fiatal családtagokat, akik
a „semleges nevelés”
gyümölcsként zsebre tett kézzel, unottan
netán rágógumi és cigaretta
kíséretében
nézik a gyertyákat meggyújtó, az
emlékezés virágait elhelyező szülőket,
rokonokat, mint akik kiszakadtak az emberi kegyelet
humánumának térben és
időben egyetemes közösségéből.
„Emlékezz
ember!” Emlékezz azokra, akik révén a
világra jöttél, akik fölneveltek és
szeretetükkel sorsukban hordoztak. Felejtsd el most a rosszat, ami
esendő
létükből adódhatott. Emlékezz azokra, akik
melletted voltak és segítettek, hogy
ne csak biológiai mivoltodban nevezzenek embernek. És ha
az értékek dolgában „semlegesnek”
is neveltek az iskolában, most nézz jól
körül, és vedd észre, hogy mit jelent
embernek lenni abben a teret és időt átölelő
egyetemes kegyeletben.
Mindenszentek
ünnepe a halottak napjához kapcsolódik. Hiszen a
kegyeletben is van valami
szent. Örök emberi vágy, hogy „Emlékezz
rám!” Most itt a jó alkalom. Jusson
eszünkbe a Szentírás
„aranyszabályának” bölcsessége. Úgy
add meg a kegyeletet
elhunyt szeretteidnek, ahogyan kívánod, hogy az
utódok majd neked is megadják
azt. Égő gyertyákkal pár szál
virággal, zsebre tett kezek nélkül.
(béel
cikke alapján)
Ne nézzetek rám borzalommal,
Ha meghalok:
Az a halott a koporsóban
Nem én vagyok.
Csak hamu az, elomló televény.
A láng eltünt. A láng, - az voltam én.
Sorsomnak gyászán se
könnyezzetek,
S ne mondja a pap: „Ime, porba hullt!”
Sirassátok az árva gyermeket,
S ne a rabot, aki megszabadult.
S mikor a szónok a
sírnál beszél,
S végül kiált: „Hát Isten veled!”
Ne le a sírba integessen nékem,
Fölfelé nyújtson búcsuzó kezet!
(Gárdonyi Géza)
„Nem mondom: hétszer,
hanem hetvenszer hétszer.” (Mt 18, 22)
Jézus ezekkel a
szavakkal válaszolt Péternek, aki miután
csodálatos dolgokat hallott, ezt kérdezte tőle: „Uram, ha
vét ellenem
testvérem, hányszor kell megbocsátanom?
Talán hétszer?” Mire Jézus: „Nem
mondom: hétszer, hanem hetvenszer hétszer.”
Pétert, akinek természetes jóságát
és nagylelkűségét ismerjük,
valószínűleg fellelkesítette a Mester
beszéde,
ezért elhatározta, hogy valami újat, valami
egészen rendkívülit fog tenni: akár
hétszer is megbocsát. […] Jézus azonban így
felelt: „hetvenszer hétszer.”
Szerinte tehát nincs határ: mindig meg kell
bocsátani.
„Nem mondom: hétszer, hanem
hetvenszer hétszer.”
Ez az ige
Ábrahám egyik leszármazottjának,
Lámechnek a szavait
idézi emlékezetünkbe: „Ha Káint
hétszer bosszulták meg, Lámechet
hetvenhétszer.”
A világ fiainak elhatalmasodó gyűlölete olyan a
kapcsolatokban, mint a medréből
kilépni készülő folyó. Jézus ezzel
szemben a szüntelen, a feltétlen
megbocsátást hirdeti, mely képes
megszakítani az erőszak ördögi körét. A
megbocsátás az egyetlen út, amely gátat vet
a rossz terjedésének, nehogy
elpusztítsa önmagát az emberiség a
jövőben.
„Nem
mondom: hétszer, hanem hetvenszer hétszer.”
Bocsássunk meg!
Mindig bocsássunk meg! A megbocsátás nem egyenlő a
felejtéssel, amely gyakran azt jelenti, hogy nem akarunk
szembenézni a
valósággal. Nem gyengeség, amely félelemből
nem vesz tudomást a hibáról, ha
nála erősebb követi el. Nem is abban áll, hogy
jelentéktelen apróságnak
tekintünk súlyos vétkeket, vagy jónak
ismerjük el azt, ami rossz. A megbocsátás
nem közömbösség, hanem tudatos, szabad, akarati
cselekvés: bár testvérünk
rosszat tett velünk, elfogadjuk őt olyannak, amilyen, ahogy Isten
hibáink
ellenére elfogad minket is, bűnösöket. A
megbocsátás abban áll, hogy a
sértésre
nem sértéssel válaszolunk, hanem a szerint
cselekszünk, amit Pál mond: „Ne
győzzön rajtad a rossz, te győzd le jóval a rosszat.” Ha
megbocsátasz,
lehetőséget adsz annak, aki megbántott, hogy új
kapcsolatba kerüljön veled.
Ezáltal ő is, te is új életet kezdhettek,
és olyan jövőt remélhettek, melyben
nem a rosszé az utolsó szó.
„Nem
mondom: hétszer, hanem hetvenszer hétszer.”
Hogyan éljük
tehát ezt az igét? Péter azt kérdezte
Jézustól:
„Hányszor kell megbocsátanom testvéremnek?”
Jézus válaszában leginkább a
keresztényekhez szólt, vagyis egyazon
közösség tagjaihoz, a köztük levő
kapcsolatokról. Elsősorban tehát ott kell így
viselkednünk, ahol összeköt a
hit: családban, munkahelyen, iskolában vagy a
közösségben, ahová tartozunk.
Hányszor előfordul, hogy egy mozdulattal, egy
szúrós megjegyzéssel viszonozni
akarjuk a sértéseket.
Tudjuk jól, akik együtt élnek, gyakran szeretetlenek
egymással különböző
természetük folytán,
ingerültségükben vagy egyéb okok miatt. Jusson
eszünkbe: a
béke és az egység csakis úgy
tartható fenn a testvérek között, ha
újra meg újra
megbocsátunk.
Mindig hajlamosak leszünk arra, hogy testvéreink
hibáira, múltjára gondoljunk,
és másnak akarjuk őket, mint amilyenek igazán…
Váljon szokásunkká, hogy új
szemmel nézzük, újnak lássuk őket, mindig
azonnali és teljes elfogadással,
akkor is, ha nem bánják meg, amit tettek!
Mondhatjuk, hogy „ez nehéz”. Bizony így van! De
éppen ezért szép a
kereszténység. Hiszen Krisztust követjük,
és Ő a kereszten az Atya bocsánatát
kérte azok számára, akik a halálát
okozták, és aztán feltámadt.
Bátorság. Kezdjünk el így élni!
Biztos, hogy soha nem tapasztalt béke és
túlcsorduló öröm fog eltölteni
bennünket, új, még ismeretlen öröm.
Chiara Lubich
4.
Családi étkezés
- közös imával kezdjük és
zárjuk,
- ezt az imát vendégeink
miatt se hagyjuk el,
- ne legyen ez az alkalom a
számonkérés, a dorgálás helye.
5. Tartózkodás
a szenvedélyektől
Amint mi magunk
sem, úgy
gyermekeink sem lehetnek a könnyű szórakozás rabjai,
- tartózkodunk az alkohol, a
kávé és minden egészségre
ártalmas szer túlzó
fogyasztásától,
- gyermekeinket óvjuk a
kólák, a fagyik, az édességek
túlzásaitól,
- ugyanígy teszünk
különbséget a videokazetták között is,
- óvjuk gyermekeinket a
túlzó számítógépes
játékoktól, a kemény rockzenétől, a
diszkók negatív
hatásaitól,
- minden durva és trágár
hangvételű vagy agresszív tartalmú műsort, horrort
vagy pornót kizárunk
otthonainkból,
- a testi- lelki egyensúly
érdekében családunkban kellő hangsúlyt kap
az olvasás, a társasjáték, a
testmozgás, s a kirándulások.
6.
Idősek szeretete
Idős
családtagjainkat
szeretjük, tiszteljük, értékeljük,
- őket gondjaikkal együtt
vállaljuk,
- a többi rokoni kapcsolatot
is ápoljuk, sőt más családokkal is
barátságot keresünk,
- az idősek okos
érdeklődéssel és őszinte szeretettel tegyék
magukat szeretetre méltóvá.
(folytatás a következő
számban)
Márianosztrát
Nagy Lajos király alapította 1352-ben a magyar
alapítású és az általa nagyon
kedvelt pálos szerzetesek részére. A kolostor
mellé Magyarok Nagyasszonya tiszteletére templomot
emeltetett. A település a
templom titulusáról, védőszentjéről kapta
nevét, latinul: Maria nostra, ami szó
szerinti fordítással a Mi Máriánk,
magyarosan Magyarok Nagyasszonyát, népiesen
a Boldogasszonyt jelenti. Nagy Lajos királynak "Ez volt a
legkedvesebb
kolostora. Fényes visegrádi
palotájából gyakran járt ide, hogy ima
és
elmélkedés között merítsen erőt nagy
birodalma ügyeinek intézéséhez, s a maga
erősítéséhez.
Mielőtt elindult
a velencei
hadjáratba, itt jövendölte meg neki nagy
győzelmét a szent életű Lukács
házfőnök. Egyben azt is jelezte neki, hogy remete Szent
Pál testét fogadalmához
híven megszerzi Velencétől. A legenda szerint itt hajtott
dús lombozatot az a
hársfacsemete, melyet Lukács atya ültetett el
jövendölése emlékére, s melyet a
királyról Lajos fájának neveztek el. A fa a
XV. században a törökökkel vívott
harcokban pusztult el" (Kisbán Emil: A magyar Pálosrend
története, I.
köt.)
Márianosztráról
indult el
1382-ben az a tizenhat magyar pálos szerzetes, akik
megalapították a Jasna
Gora-i kolostort, amely nemsokára látogatott
búcsújáró hellyé tette
Czestochowát.
Márianosztrát
meglátogatja
Kapisztrán Szent János, aki azzal a
megállapítással távozik: ha szenteket
akartok látni, menjetek Márianosztrára!" Ezek a
szentek a pálos
szerzetesek voltak, akik szigorú, vezeklő életüket
az országért, a népért
ajánlották fel Istennek.
Márianosztrát
Mátyás király és
felesége, Beatrix királynő, valamint az utána
következő királyok is meglátogatták.
A török hódoltság
alatt pusztulásnak
indult a feldúlt kolostor. Csak évtizedekkel Buda
felszabadítása után kezdődött
meg a kolostor felújítása és a rendi
élet újjászerveződése
Czestochowából
érkező lengyel szerzetesek segítségével.
1712-ben
kezdődött meg a
helyreállítása Széchenyi György
esztergomi érsek 17 ezer forintot kitevő
hagyatékából. Elsőnek a szentélyt
állítják helyre, melynek gótikus
ívei még jó
állapotban maradtak. Ezután következik a
hajó, melyet teljesen újra kell
építeni egészen az alapoktól. Vépi
Máté pálos atya tervei szerint készült
el a
hajó a két toronnyal, barokk stílusban 1720-ra,
betartva a középkori
pálos-építészeti szabályt, hogy a
szentély és a hajó hossza egyforma legyen. A
belső berendezés, az oltárok Hassenmiller János
pálos testvér művészi
elgondolását fémjelzik. A főoltár és
a mellékoltárok fa felépítménye is
az ő
alkotása. A főoltár központi helyén foglal
helyet a márianosztrai csodatevő
kegykép.
Márianosztra
új templomát
1729. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony
vigíliáján szentelte fel Esterházy
Imre hercegprímás, esztergomi érsek, aki maga is
pálos szerzetes volt.
Amikor 1711-ben
megkezdődött
az ősi pálos kolostor és templom
újjáépítése, ez
Czestochowában igen nagy
örömöt váltott ki, s egy pálos atya
megfestette a czestochowai kegyképnek a
változatát. Mielőtt azonban elhozták volna,
hozzáérintették a Czestochowában
levő csodatevő kegyképhez, mert ők nem csupán
művészi értéket akartak
Márianosztrának ajándékozni, hanem
kegyképet, ami azt jelenti, hogy annak a másiknak
minden kegyelmi erejét is akarták
ajándékozni. Úgy látszik Isten
kegyelméből
sikerült is, mert az első rendkívüli csodás
gyógyulás 1739-ben történt, amikor
egy haldokló testvér egy szempillantás alatt
meggyógyult. Ennek híre
természetesen bejárta a környéket és a
zarándokok száma évről évre nagyobb
lett.
Ennek
népszerűségét, s
gyorsan kibontakozó tiszteletét jelzi, hogy 1749.
augusztus 31-én
megkoronázták. (Újabb
koronázására 1983. október 2-án
került sor, a Magyarok
Nagyasszonya ünnepe előtti napokban, amikor Lékai
László bíboros, prímás a
magyar Szentkoronára emlékeztető fejdísszel
ékesítette. )
II.
József császár a rendet és a kolostort
1786-ban föloszlatta.
Bár a templomi szolgálatot egyházmegyés
papok ellátták, a pálos kolostor
1858-ig üresen állott. Akkor császári
rendelkezésre női fegyházzá
alakították
át, amelyben Vincés nővérek szolgáltak.
1950-től férfi fegyház. 1989-től tértek
vissza ismét a pálosok, s ők látják el a
kegyhely gondozását.
Égi
Édesanyánk, Világ Királynője,
Nevednek
erejével zúzd össze a Sátánt minden
eszközével együtt.
Belőlünk
pedig nevelj szenteket a kegyelem által.
Győzd
le bennünk a világ szellemét és győzd meg
általunk a világot,
hogy
mielőbb eljöjjön Jézus Szíve országa
akié
vagyunk egészen. Amen!
(Forrás:
Barna Gábor:
Búcsújáró és kegyhelyek
Magyarországon, Panoráma, Budapest, 1990. 104-105.old.)
Van Isten,
Szeret az Isten,
Eljött az Isten,
Megbocsát az Isten,
Hazavár az Isten.
„Ma, mint hazánk
Nagyasszonyához,
Kiált hozzád a honfi szó.
Jövendőnk tépő aggodalmán,
Keservtől, bútól hangozó.
Ne vesd meg a buzgó könyörgést,
Gyermekeid nagy bánatát!
Ó hallgasd meg a honi búnak
Esdeklő, zokogó szavát!”
Hóharmatra
ébredtek a palóc tájak október 10.-e
reggelén és ködös út vezetett
Szentkútra.
Az érkezésünket már napfény fogadta.
Ezzel köszöntötte a Magyarok Nagyasszonya
a közösségben ünneplésre
készülő zarándokok seregét, akik
határok belülről
(élükön a kolping keleti körzet
nagyszámú csapata) és kívülről
egyaránt
eljöttek nemzeti zarándokhelyünkre.
Már
egy órával a szentmise előtt, 10 órakor, megtelt a
szabadtéri oltár előtti tér,
és a szentmise kezdetéig zúgott az ének a
Nagyaszzonyunk és égi édesanyánk
tiszteletére, kérve
közbenjárását ahhoz, hogy az előttünk
álló keresztúton fia
példájára emelt fővel, derűvel, győztesen tudjunk
végig menni.
Isten
jósága sokféleképp nyilvánul meg,
hallhattuk Várszegi Asztrik püspök atya,
pannonhalmi főapát prédikációjának
fontos, bevezető bejelentését. E jó idő és
ennyi együtt imátkozó testvér,
köztük a szentmise keretében
bérmálkozóval, már
ajándék. Az itt létünk ajándék,
hisz az imádságos helyek ennyi égre emelt
tekintetű testvérrel, a lelki oázis
tápláló forrásai önzéssel teli
világunkban.
Kiszakadtunk környezetünk taposó
malmából, s tanulunk meg itt figyelni másokra.
Ünnep is ez az együtt imádkozás a Magyarok
Nagyasszonya lába előtt. Az ünnep
pedig öröm, ami a szürke hétköznapokban is
megmarad, mosolyt kell, hogy
fakasszon arcainkon, őszinte mosolyt, ami a szeretet
megnyilvánulása. Ezzel a
mosollyal kell vonzóvá tenni
közösségeinket, Egyházunkat egyaránt,
ami egyben
küldetésünk is a világban.
Küldetésünk tehát nem más, mint az
isteni örökség
felelevenítése és minden napi
megélése. Csak ezzel az életformával
lehetünk
úrrá lenni a ránk zúduló
nehézségeken, lehet az árvíz,
földrengés vagy
vörösiszap. Igaz a XX. Század nagyon kifosztott
bennünket a jót tenni jó
gondolatkör megélési igényétől.
Jobban, mint tatár, a török és a többiek.
Ám
még most sem panaszkodni kell, hanem cselekedni a régi
recept szerint, ami már
oly sokszor segítette át nemzetünket a
történelmi viharokon és vészeken Forduljunk hát bátran a Magyarok
Nagyasszonyához, égi Édesanyánkhoz, mert Ő
soha el nem hagy minket és
közreműködésével csak is fény
száll szép hazánkra.
Szentkút,
2010.10.10. emjé
Egy kopár, sziklás
sivatagban élt két remete.
Találtak két barlangot, amelyek egymással szemben
álltak. Évekig tartó
imádkozás és hosszú
önsanyargatás után az egyik remete úgy
gondolta, hogy
elérte a tökéletességet. A másik
remete meglehetősen jámbor volt, jólelkű és
megbocsátó. Megállt beszélgetni a
ritkán arra járó zarándokokkal, vigaszt
és
menedéket nyújtott azoknak, akik eltévedtek
és azoknak, akik valahonnan
menekültek. - Ez mind az elmélkedésből és az
imádkozásból elvett idő - gondolta
az első remete, aki nehezményezte a másik
mulasztását. Hogy látható módon
megmutassa neki, mennyire távol áll még a
tökéletességtől, elhatározta, hogy
minden alkalommal, amikor a másik bűnt követ el, egy
követ helyez a saját
barlangja elé. Néhány hónappal
később a barlang előtt tömör, szürke
kövekből
épült fal emelkedett. És ő bennmaradt befalazva.
Néha a hétköznapi
megbántódásokból, a
sértésekből, a csendből, a megoldatlan
kérdésekből és a
dacból falat építünk szívünk
köré. A legfontosabb feladatunk az, hogy
megakadályozzuk, hogy ne épüljenek föl ezek a
falak. Főképpen pedig az, hogy ne
legyünk kövek a többiek falában.
Október
14-én, ünnepi ülés keretében megalakult
a két hete választott önkormányzatunk
melynek keretében Molnár Jánost
választották az alpolgármesteri posztra. Az
alpolgármester és a képviselők tiszteletdíj
nélkül, társadalmi munkában
tevékenykednek
a közösség javáért. Szándékunk
az, hogy
a községünk lakóiért, nem pedig miattuk
fejtsük ki szolgálatunkat. Döntéseinket
a nyilvánosság előtt szeretnénk meghozni, melynek
legyen tanúja az ülés végén a
képviseltekkel egy közösségben
készült fotó is. A következő ülés
október utolsó
keddjén este 6-kor az Ifjúsági házban lesz
(Képújságunkon is meg lesz
hirdetve), ahová szeretettel hívunk minden alkotni
vágyó választópolgárt.
Emlékeztetőül a megválasztott képviselők
névsora: dr Kovácsné Nagy Mária
polgármester,
Fábián Attila, dr Kovács János,
Molnár János, Ősziné Kaba Lívia,
Szabó János és
Valent József.
Egy kicsivel
több kedvesség
és egy kicsivel kevesebb kapzsiság,
Egy kicsivel több odaadás és
egy kicsivel kevesebb elvárás,
Egy kicsivel több mosoly és
egy picivel kevesebb grimasz,
Egy kicsivel kevesebb rúgás
abba, aki elterült a földön,
Egy kicsivel több „MI” és
egy kicsivel kevesebb „ÉN”,
Egy kicsivel több nevetés és
egy kicsivel kevesebb sírás,
Egy kicsivel több virág az
életben
És egy kicsivel kevesebb a
sírokon.
/kk-2003/
„Boldogok
az irgalmasok, a szeretet megszállottjai, akiknek belső
szükségessége az, hogy
segítsenek, hogy szolgáljanak, és
megkönnyítsék mások életét…,
írja Szent-Gály
Kata Fény és vallomás című
könyvében. Eme idézet nagyon is igaz a
Támogató
Szolgálat aktív működtetőire, akik valóban
elesett, sérült és fogyatékkal élők
irgalmasai.
Napi
munkájuk mellett időt szakítanak arra, hogy
közösségi programokat is
szervezzenek a sérült gyermekeknek, felnőtteknek.
Íme néhány szép példa:
Megható
köszöntésben volt része az
édesanyáknak, amikor Erzsike az Ave Mária
gyönyörű
dalával lepett meg bennünket. Azok az anyukák, akik
a sors akaratából sérült
gyermeket nevelnek, minden nap küzdelem, hálás
küzdelem.
A
gyermekek örömére eljutottunk a Fővárosi
Állat – és Növénykertbe is, ahol a
rengeteg állat mellett 3D-s filmet is láttunk egy
elveszett kisdisznóról. Az
állatsimogató pedig külön élmény
volt gyermekeink számára, amely az arcok
sugárzásából messziről meglátszott.
A
nyár újabb kirándulást is tartogatott a
számunkra. Most Hollókő volt az uticél.
A vár lenyűgöző és félelmetes
magasságban áll, ám a kis csapatunk meg sem
állt
annak legmagasabb pontjáig. A faluba érve ismét
csak gyönyörködni tudtunk a
palóc - világ szépségeiben: a házak,
a szőttesek, az edények és a népviselet
szívet melengető hatással volt ránk. Nem
hiába a világ-örökség része e
nógrádi
kis falu.
Aztán
elérkezett szeptember 8.-a, Kisasszony napja.. Ekkor
ismét összejöttünk és elindultunk
Szentkútra, hogy eme kedves zarándokhelyen
köszönthessük mindannyiunk
édesanyját, Máriát. Az
időjárás ugyan nem volt barátságos,
mégis sok zarándok
testvérrel ünnepelhettünk egy
közösséget alkotva. Itt ünnepelni
különösen jó,
mert rohanó világunkban Szentkút lelki
forrásokat fakasztó lelki oázis. S az
itt elmondott imáink is meghallgatást nyernek,s nem
múlnak el nyomtalanul.
Aztán
voltak személyes ünnepeink is köztük több
születésnappal. Az erdei háznál
Zsófikát és Lacit
köszöntöttük, legutóbb pedig
Jánoskát éltettük nagy
szeretettel. Mindannyian nagyon örültek e
megemlékezésnek.
Zárásként
mit is lehetne mondani, mint a szívből jövő
köszönet szavait és kérni az Úr
áldását további munkátokra! Ennek
legyen jele Szent-Gály Kata fenti idézetének
folytatása: „…Olyanok, mint az önmagán
túlcsorduló forrás, mely
személyválogatás nélkül engedi, hogy
merít5senek a vizéből, Isten is engedni
fogja, hogy beteljenek Vele.”
Ilyenek
vagytok ti nekem, nekünk.
Évad.2010.10.06. (Sz-né
Babík Erzsébet)
Mi lenne, ha a
Bibliánkat úgy
kezelnénk, mint ahogy a mobilunkat?
Mi lenne, ha mindig magunkkal
hordanánk?
Mi lenne, ha mindig visszafordulnánk
érte, ha otthon felejtettük?
Mi lenne, ha az igékre úgy néznénk,
mint az sms-ekre?
Mi lenne, ha ajándékként adnánk?
Mi lenne, ha vészhelyzet esetén
elsőként ezt vennénk elő?
Mi lenne, ha úgy tekintenénk rá,
hogy nem tudunk nélküle élni a mai modern
világban?
Mert a Biblia olyan, mint a
mobilunk. Összeköt Istennel, ezáltal is tudunk
Vele kommunikálni, aki ezen keresztül
válaszol.
És miért jobb a Biblia, mint a
mobil?
Mert soha nem kell a
térerő miatt
aggódnunk, ugyanis Jézus Krisztus megteremtette a 100%-os
lefedettséget az
egész Földön és aláírta azt a
szerződést, mely örökre szól és
állja minden számlánkat, így ingyenesen
hívható…
S az
akkumulátoraink feltöltését is
elvégzi, ha kérjük…
A tv az én pásztorom
Nincs igényem másra!
Kényelmes fotelokban helyet készít nekem,
A hittől egyre távolabb vezet engem
Lelkemet lerombolja
Az érzékiség és az erőszak
ösvényén vezet,
Szerkesztői nevében.
Járjak bár a keresztény felelősség
köntösében,
Nem zavar meg semmi,
Hiszen a tv velem van,
Kábelei és távkapcsolója megvigasztalnak
engem.
Ellát minden jóval
Világiasságom törekvései szerint,
Megkeni fejemet
Humanizmussal és a törtetéssel az anyagiak
felé,
Kívánságaimat színig betölti.
Garantált lustaság és
nemtörődömség
Fog követni engem
Életem minden napján,
Én a tv nézők házában lakom
Időtlen időkön át.
A
bátorság és a szeretet a két legnagyobb
ajándék. Mindannyian elszenvedünk
vereségeket, ám ha ezt jókedvvel fogadjuk, okulunk
belőle, és legközelebb
másként próbálkozunk, meg fogjuk
találni a beteljesedést, mondta Rosanne Brown.
A
dicsőség nem kopik meg, sőt mindig fényesebb lesz,
valahányszor vereséget
szenvedünk, tartja az ősi kínai közmondás.
2011.
január elsején megnyitja kapuit a környék
első családi napközije Érsekvadkerten.
Szolgáltatásaink: bölcsődés és
óvodás korosztály számára
egész napos ellátás,
fejlesztés, szakember által
összeállított menü, napi négyszeri
étkezés, igény
szerint angol nyelv, népi játékok,
hitoktatás, alkalmi gyermekfelügyelet.
Iskolás korosztály számára pedagógus
irányításával házi feladat
elkészítése,
gyermekfelügyelet. Külön szolgáltatásaink
pszichológiai, logopédiai ellátás,
tanulás-és
viselkedészavarok felmérése,
javítása, konduktor
irányításával gyógytorna,
mozgásfejlesztés és javítás.
Érdeklődni lehet: dr. Szrenkáné Nagy
Erzsébet-
nél, a 06/20 4955-049 telefonszámon
Közreműködő ügyvéd: dr. Molnár Arnold
Bejelentkezni a 06-20-823-1091
telefonszámon lehet
A következő időpont: 2010.november
15. hétfő 17-18 óra között
Én
nyolc éve léptem be a cserkészek közé.
Nem bántam meg, mert azóta is cserkész vagyok.
Fölavattak kis cserkésszé és már
két éve nagy cserkész lehettem. Minden
évben
Van cserkészfarsang (itt őrsönként
beöltözünk, és előadunk valami vicceset,
utána pedig tombolázunk, és végül
jöhet a buli), cserkésznap (vetélkedő melynek
néhány állomása a faluban van) a legjobb a
cserkészmikulás (ajándékcsomagot
készítünk
amit a „mikulás” sorsol ki) és a
cserkészkarácsony (a nagymise után a
cserkészházba
megyünk és megnézzük, hogy mit hozott a
Jézuska).
Havonta van cserkészmise, hetente
pedig gyűlések, amin nagyon
jól szoktunk szórakozni. A cserkészgyűlés
nem csak szórakozás, hanem „kemény munka”,
hiszen itt tanuljuk meg a törvényeket, és a
cserkész élet rejtelmeit. Néhány
gyűlésen még az is előfordul, hogy
főzőcskézünk. Minden cserkésztáborban Van
egy téma, pl. volt már Hunyadi Mátyás
és a fekete sereg, Paraszt tábor, Hunok,
Kalózok stb. A táborban mindig szoros a napirend ami
általában így néz ki:
7-kor ébresztő,7:30-kor reggeli torna, 8-kor reggeli, 8 30-kor
indul a napi
program,14 30-kor indulás haza, 3-kor csendes pihenő (ami nem
mindig csendes,
mert a katicák vagyis mi állandóan hangoskodunk).
4-kor csapat program, 6-kor fürdés
(ez vagy a fürdősátorba vagy a mellettünk lévő
pataknál történik). 7-kor tábortűz,
10-kor takarodó.
Hát
remélem sokatoknak felkeltettem érdeklődéseteket
és csatlakoztok hozzánk.
Hegedűs
Dóra
Mödling
egy csudaszép osztrák kisváros, Bécs
közelében. Október
16-án hajnali 4 órakor vágtunk neki az
Útnak. 9 óra után megérkeztünk a
településre,
megkerestük a sziklát, amelyet mászni
terveztünk.
Kissé
didergősen vettük fel a szerelést, de miután
elkezdtünk mászni, rendesen
kimelegedtünk, még egy-két ruhadarabtól meg
is szabadultunk. Egy kb. 150 méter
magas szikla, amelyet megmásztunk, a mászás
mintegy 40 percig tartott (az itt
készült képekből kettő lent látható).
Miután felértünk a gerincre, ahol a
mászás
véget ér tízóraiztunk egy kiadósat,
majd sétáltunk egy nagyot a szemközti hegyen.
Végül megint másztunk egyet, és
délután, alaposan elfáradva (de sok-sok
élménnyel
gazdagabban) elindultunk hazafelé.
Este
9 óra körül épségben értünk
haza Érsekvadkertre.
-
Újságunk megjelenésével egy időben az
egyesületünket és Érsekvadkertet 41-en
képviselik a KOLPING Szövetség 20 éves
születésnapján Pécsett rendezett
jubileumi programokon. Rövid beszámoló a
következő számban olvasható lesz.
-
Október 10. Vasárnap. Magyarok Nagyasszonya
búcsú Szentkúton. Két buszt előre
lefoglaltunk,
melyre jelentkezőket várjuk. Jelentkezőket rögzíti
Beke Lászlóné, Gyurcsek
Gyuláné és Molnár Jánosné
október 4-ig. Várható
útiköltség 1500 Ft/személy.
Tervezett
indulás 8 órakor a Takarékszövetkezet elől. A
szentkúti megérkezést követően a
nagyparkolóban körmenetbe szerveződünk és
kereszttel az élen, lobogóinkkal,
zászlóinkkal imádkozva énekelve
megyünk a kegytemplomba. Kérjük az autóval
érkezőket is, hogy a körmenethez csatlakozzanak.
Hazaindulás a litániát
követően
Telefonszámaink.
340-228, 06-20-578-0867
Várjuk
hívását! A
Támogató Szolgálat vezetője
és dolgozói
November
1-én, Mindenszentek napján de. fél 8-kor
szentmise, du. fél
3 órakor a
temetőben rövid ima a halottakért, majd a bejelentett
új síremlékek megáldása
lesz.
November
2-án, Halottak napján, kedden reggel 7-kor
és este 6 órakor lesz ünnepi
szentmise az összes meghal hívőért.
November
12-én Pénteken ÉVES
SZENTSÉGIMÁDÁSI NAPRA hívjuk a K. Híveket.
De.
10-kor ünnepi szentmisével kezdődik, majd óránként, a
beosztás szerinti imaórák. Este 6
órakor rövid közös
szentségimádás, szentmise zárja
ünnepünket.
November
21-én,
vasárnap a Szent Erzsébet nappal kapcsolatos KARITÁSZ
GYŰJTÉS
lesz.
November
28-án, VASÁRNAP fél 10-kor dr. Udvardy
György püspök atyát hívtuk
ezüstmisére,
ami egyben a templombúcsúnk napja is lesz. – Természetesen Szent
András
napján este egyházközségünk ünnepe,
a szokás szerint.
27. Molnár Zétény,
Áron (Dr. Molnár Arnold-Holman Diána)
28. Molnár Hanna,
Margit (Molnár Balázs-Fábián Ágnes)
29. Deszpót Lilla
(Deszpót Péter-Kralovánszki Erika)
30. Cseri Bence
(Cseri Károly-Drenkovics Tímea)
HÁZASSÁGOT KÖTÖTT:
10. Kuris Gábor –
Nagy Bernadett (Pusztaberki)
HALOTTIANK:
41. Kiss Márton
(1947)
42. Benkó József
(Pusztaberki, 1936)
43. Árpás Antal
(Pusztaberki, 1923)
44. Gálik István
(1940)
45. Kaba Jánosné,
Kordics Mária (1912)
46. Verebes
Ignácné, Szabó Ilona (1925)
47. Varga Jánosné,
Varga Erzsébet (1922)
48. Fábián
Jánosné, Dósa Erzsébet (1946)
49. Dósa Sándorné,
Kovács Erzsébet (1923)
1. hétfő
-
2. kedd
-
Vadkerti hívekért
3. szerda
-
Dósa András évfordulós, felesége
Nagy Erzsébet, szülei Nagy Pál, felesége
Dósa
Emerencia, fiai, unokái és elhunyt
hozzátartozók
- Élő és elhunyt családtagokért
4. csütörtök
-
Urbán Ignác, Urbán és Kaba család
elhunytjaiért (alapítványi)
- Dombai Sándorné szül. Kordics Mária (2.
évforduló), lánya Mária, Dombai,
Kordics, Záhorszki és Mocsaran család
halottaiért
- Vitéz Ferenc, szülei, dr. Borsa Mihály,
szülei, testvérei, nagyszülők és élő
családtagok
5. péntek
-
Kristók János, felesége Híves Katalin,
szüleik és vejük
-
Erdős János (10. évforduló), szülei,
testvére, Halaj család elhunyt tagjaiért
-
Boda Sándor, felesége Pobori Mária és
szüleik, Boda Sándorné szül. Nagy Mária
és édesanyja
6. szombat
-
Erdős János, felesége Kopisz Mária, Erdős
és Kopisz család halottaiért
-
Laczó János, fia János és élő
családtagokért
-
Urbán István, felesége Csernák
Mária, Koza József, felesége Nagy Erzsébet
halálának 20. évfordulója, vejük
és szüleik
7. vasárnap
-
Czinege János, felesége Pálinkás
Rozália, szülei, fiuk István, menyük
Borbála
és hozzátartozók (alapítványi)
-
Vitéz Sándor, felesége Nagy Mária,
szüleik, fiai, unokái és Nagy Ignác
-
Okos József, felesége Pálinkás Mária
1. évforduló, szülei
8. hétfő
-
9. kedd
-Fábián
István, felesége Csillag Mária, menyük
és hozzátartozók
10. szerda
-
11. csütörtök
-
Pistyúr Károly, felesége, élő és
elhunyt családtagok, Híves Mihály, 2
felesége
és hozzátartozók
- Szabó István, felesége, gyermekük,
Fábián Ignác, felesége és
szüleik
- 3. évforduló János
testvérünkért, élő és elhunyt
hozzátartozókért
12. péntek
-
Csernák István, szülei és a Zöllei
család halottaiért
-
Macska Károly, felesége Czinege Erzsébet és
a család halottaiért
-
Kaba János, felesége Kordics Mária, lányuk
Ilona, vejük István
13. szombat -
Holes
Antal 7. évforduló és élő
családjáért
-
Záhorszki János, felesége Szabó
Apollónia, gyermekük, hozzátartozók
-
Dósa János, felesége Csillag Ilona (4.
évforduló), szülők, hozzátartozók
14. vasárnap -
Molnár
István, felesége Laczó Erzsébet és
fiuk István
-
Boda János, felesége Kakas Margit, szüleik és
a Kakas család halottaiért
-
Kovács Lajos, felesége 10. évforduló
és vejeik
15. hétfő
-
16. kedd
-
17. szerda
-
18. csütörtök
-
Kalmár József 1. évforduló, apósa
Jakubecz János, élő hozzátartozók
- Dósa Sándorné Kovács Erzsébet
és lánya Fábián Jánosné,
Dósa Erzsébet
19. péntek
-
Urbán Ignác, felesége, testvére,
szüleik és Molnár család halottaiért
-
Valkó Ignác, 2 gyermeke, a Valkó és a
Péter család halottaiért
-
Pelle András, felesége Szúnyog Ilona (5.
évforduló), Dombai Gábor, felesége,
hozzátartozók, Murányi Lajosné és
hozzátartozók
20. szombat -
Kristók
Ignác, élő és elhunyt családtagok
-
Boros Ernőné, született Zsilkó Erzsébet
-
Záhorszki Ferenc 1. évforduló, szülei
és apósa
21. vasárnap -
Szabó
Istvánné született Csillag Mária,
édesapja, anyósa, apósa, nászai és
élő
családtagok
-
Kovács Lipót, felesége Kocsmáros
Erzsébet, vejük és szüleik
-
Dósa Sándor, felesége Fábián
Viktória, 2 gyermekük és szüleik
22. hétfő
-
23. kedd
-
24. szerda
-
25. csütörtök
-
Pálinkás és Nemcsók család
élő és elhunyt tagjaiért
26. péntek
-
Fábián József, felesége Mrekvicska
Rozália és a család halottai
-
Kovács János, Kovács és Paulicsek
család halottaiért
27. szombat -
Mohai
Sándorné született Dombai Mária, szülei,
nagyszülei, apósa, anyósa
-
Valcz Ferenc, felesége, fiuk, 2 menyük, szüleik,
valamint Sors Károly és
felesége
-
Csillag Sándor, szülei, leánya és
hozzátartozók
28. vasárnap -
Lencsés
László, fia, szülei, apósa, anyósa
és hozzátartozók
-
Zöllei József, szülei, anyósa, apósa,
fia és menye
-
Nagy Jánosné született Boda Margit 2.
évforduló, 2 férje, élő és elhunyt
hozzátartozók
29. hétfő
-
Kiss András, élő és elhunyt családtagok
(alapítványi)
30. kedd
-