Vadkerti harangok
2010. Május

A Háromságos Egy
Szentmiseszándékok
Életige
Osztálytalálkozó 40 év után
Gyönyörű költői mű
Köszönöm
Három kérdés fiataloktól - három válasz a pápától
Elsőáldozók élményei az első gyónásról és szentáldozásról
Ingyenes jogi tanácsadás
Cserkészek közt
Kalász - hírek
Kolping Híreink
Híreink


Vissza az előző menüre

A Háromságos Egy

Isten létének misztériumát a görög filozófusok már fölfedték. Elsősorban az Ősegy az, akiben fölismerték az „Első mozgatót”, minden teremtett lét kezdetét. De hogy az Ősegy három személyben léteznék, azt csak a kinyilatkoztatásból tudhatjuk meg. Nincs olyan zseniális gondolkodó, aki erre önmagától rájöhetett volna. Ez a Háromságos Egy, a titkok titka.

Kieshet-e Isten titka az ember érdeklődési köréből? Semmiképpen. Hiszen az embert nem az eszközhasználat tette emberré – azt az állatok is művelik-, hanem tekintetének transzcendenciája. Az a tudat, az az ősi hit, hogy létezésünk nem zárulhat le a halállal. A legősibb emberi sírok éppúgy erről vallanak, mint az életfa ábrázolások, amelyek a földből az égig érnek. A nyelvek tanulmányozása is sokat sejtet a transzcendentális, vagyis az érzékelhető világunk fölé hatoló tekintetünkről. Ezt igazolja, amikor azt kérdezzük, hogy egy ismeretlen nyelven hogyan mondják a szót: „ember, és hogyan mondják a szót: „Isten”. De az emberi minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyul, hogy behatoljon az Örökkévaló létének titkába.

Pedig az ember egész lénye arra mutat, hogy el vagyunk jegyezve a titokkal. A titok a mi sorsfordító motivációnk. Ennek tanúi a tudományos kutatások. Bonyolult dolog az anyagi világ, amit fürkésznek tudósaink. Ám az anyagi titkait ezerszeresen felülmúlja alélek és vele a szellemi lét titka, azt pedig még százezerszeresen, Isten titka.

Érdeklődésünk mozgató rugója a titok.  Ezt használják ki a tévéadások és a regények. Ha keresztrejtvényt fejtünk, átmenetileg átéljük a talány izgalmát. De ha megfejtettük, a rejtvény elveszíti jelentőségét. Mona Lisa mosolya azért olyan mágikus erejű, mert még mindig rejti titkát.

De mi ez az egész Isten titkához képest! Hol van a világban egyáltalán olyan titok, ami a Háromságos Egy misztériumához mérhető volna? Mi a tízes számérték a tízmilliárdhoz képest? Ha Isten titkát kimerítettük volna azzal, hogy egy az Isten, erejét veszítené az Örökkévaló misztériumának vonzása. Amikor azonban a görög filozófia már csak egy helyben tudott járni, megkaptuk a kinyilatkoztatást, benne pedig a Háromszemélyű Egy Isten titkát.

Sokan és sok könyvben próbálkoztak választ adni e titok megértéséhez. Meggyőződésem, hogy elvont fogalmak helyett abban kell megközelítenünk titkok titkát, amiben Isten megadta nekünk a hittételeken túli kinyilatkoztatást, azzal, hogy beleírta a Szentháromság nyomait a történelembe. Az Atya teremt, és mi a teremtés csodáiból sejthetünk rá a Teremtőre. A Fiú megvált, és mi tanúk általi tanúi lehetünk a földi életének és föltámadásának.  A Szentlélek műve pedig nemcsak a szentekben ragyog fel, de minket is éltet a mindennapjainkban nyomot hagyó pünkösddel. Schütz Antal könyve már a címében elmondja a lényeget: „Isten a történelemben”.

Lelkipásztorként versíró képességeimet latba vetve fogalmaztam meg gyerekeknek a Szentháromság titkának hasonlatát. Ma sem tudok jobbat:

„Mint egy fának három ága, három más gyümölccsel:
Atya teremt, Fiú megvált, Szentlélek megszentel.
Ésszel a legnagyobb titkot nem meríthetem ki.
Hiszek benned Szentháromság, s ajkam neved zengi.”
/béel cikke alapján/

Vissza az újság tetejére

Életige

 “Aki szeret engem, megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk és benne fogunk lakni.” (Jn 14,23)

Jézus erős és mélyreható búcsúbeszédet intéz az apostolokhoz, és többek között arról biztosítja őket, hogy újra látni fogják egymást. Jézus ugyanis kinyilatkoztatja magát azoknak, akik szeretik Őt.

Ekkor Júdás, nem a karióti, megkérdezte tőle, hogy miért nekik nyilatkoztatja majd ki magát, és miért nem a tömeg előtt. A tanítvány arra vágyott, hogy Jézus nagyszabású, külsődleges módon nyilatkoztassa ki magát, ami — szerinte — megváltoztathatta volna a történelem menetét, és alkalmasabb lett volna a világ megváltására. Az apostolok ugyanis azt gondolták, hogy Jézus az idők végezetének várva-várt prófétája, aki azért jött el, hogy mindenki előtt Izrael királyának nyilatkoztassa ki magát, és Isten népének élére állva véglegesen helyreállítsa Isten Országát.

Jézus ellenben azt válaszolja, hogy nem látványos és külsődleges módon fogja magát kinyilatkoztatni, hanem oly módon, hogy ahol hit és szeretet van, ott a Szentháromság egyszerűen és rendkívülien a hívek szívébe költözik.

Jézus ezzel a válaszával pontosítja, hogy halála után milyen módon marad övéi között, és azt is elmagyarázza, hogyan lesz majd lehetséges kapcsolatban maradni vele.

“Aki szeret engem, megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk és benne fogunk lakni.”

Jézus jelenléte a keresztény emberben és a közösségben tehát már mostantól fogva megvalósulhat, nem csak a halál után, ezért nem kell a jövőre várni. Jézus jelenlétét elsősorban nem a kőből épült templom fogadja be, hanem a keresztények szíve, és így ez a szív új tabernákulummá, a Szentháromság élő hajlékává válik.

“Aki szeret engem, megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk és benne fogunk lakni.”

De hogyan érheti el a keresztény ezt a szintet? Hogyan hordozhatja bensőjében magát Istent? Melyik az az út, amely ehhez a mély, vele való közösséghez vezet?

A Jézus iránti szeretet.

Olyan szeretet ez, amely nem pusztán a szentimentalizmusban, hanem a konkrét életben nyilvánul meg, elsősorban abban, hogy éljük az Igét.

Erre a tettekben megnyilvánuló szeretetre válaszol Isten saját szeretetével: a Szentháromság a keresztény ember szívébe költözik.

“Aki szeret engem, megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk és benne fogunk lakni.”

“… megtartja tanításomat.”

Melyik az a tanítás, aminek a megtartására a keresztény meghívást kapott?

János Evangéliumában a “tanításom” és a “parancsaim” kifejezések gyakran ugyanazt jelentik. A keresztény tehát arra kapott meghívást, hogy megtartsa Jézus parancsolatait, de ezeket ugyanakkor nem tekinthetjük egyfajta törvénykönyvnek. Azt kell inkább észrevennünk, hogy mindegyik parancsolat a kölcsönös szeretet parancsában foglalható össze, amelyről Jézus adott példát, amikor megmosta tanítványai lábát. Isten azt parancsolja minden kereszténynek, hogy a másikat egészen önmaga teljes odaajándékozásáig szeresse, úgy, ahogyan azt Jézus tanította és tette.

“Aki szeret engem, megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk és benne fogunk lakni.”

Hogyan éljük tehát jól ezt az Igét? Hogyan juthatunk el arra a szintre, ahol maga az Atya szeret minket, és a Szentháromság vesz hajlékot bennünk?

Úgy, hogy teljes szívünkből, radikálisan és kitartással éljük a kölcsönös szeretetet.

Ebben találja meg a hívő alapjában véve azt a mély keresztény aszkézist, amelyet a Keresztrefeszített vár el tőle. A kölcsönös szeretet által virágoznak ki ugyanis szívében a különböző erények; és általa tud megfelelni hivatásának, annak, hogy szentté váljon.

 Chiara Lubich

Vissza az újság tetejére

Osztálytalálkozó negyven év után

Elmondhatom, hogy a többség örömmel fogadta a meghívót, amely osztálytalálkozóra invitálta a régi iskolatársakat. Az 1970-ben végzett két osztályt és tanáraikat vártuk egy kötetlen beszélgetésre a falu Közösségi Házába 2010. április 17-én, az általános iskolából való kikerülés negyvenedik évfordulóján.

A két szervező, Záhorszki Anna (Csura) és Pálinkás Rozália remek munkát végeztek. Hónapokba telt, míg mindenkit tudtak értesíteni, de végül  munkájukat siker koronázta. Délután három órára szólt a meghívás és mindenki igyekezett is ezt betartani. A többség helyből érkezett, de voltak akik nagyon távolról, sőt külföldről utaztak haza szülőfalujukba. A bejáratnál elég nagy volt a tumultus, mert akik érkeztek, azonnal felfedeztek egy régen látott arcot és a meglepetéstől az ajtóban rekedtek. Üdvözölte egymást tanár és diák, persze akadtak olyanok is, akik némi segítségre szorultak az azonosítás terén. Azért mégis eltelt negyven év fölöttünk, „egy kicsit” megváltoztunk.  Egykori tanárainkat: Hotzi Jánost,  Pálinkás Józsefnét, Pálinkás Józsefet, Antal Gusztávot, Réti Lajost és Réti Lajosnét virággal köszöntöttük. Ezek után Konopás István kinevezett ceremónia mester az asztalokhoz invitált tanárt és diákot egyaránt. A két szervező felolvasta az osztálynévsort. Sajnos a két osztályból már elég sokan meghaltak, többek között a b) osztály osztályfőnöke Szabó József is. Róluk egyperces néma felállással és mécses gyújtással emlékeztünk meg.  

Pálinkás tanárnő, Kati néni üdvözölte a diákokat és azt javasolta, hogy sorban mindenki mondja el röviden, mi történt vele az elmúlt negyven évben. Erre mindenki egy kicsit megszeppent, - na itt van a feleltetés -, de a végén már mindenki belejött a mondandójába, ami  el is tartott majdnem két óra hosszáig. Közel ötven egykori diák volt jelen. Ebből a többség még most is itt él Érsekvadkerten,  volt aki ugyan közben elhagyta a falut, de azóta újra visszatért. Szinte mindenki továbbtanult a két osztályból. Sikeres üzletemberek, tanárok, köztisztviselők, banki szakemberek. Az élet több területén tevékenykedő hasznos emberekké váltak ezek az egykori diákok, akik hálás szívvel emlékeznek egykori tanáraikra. Bár lehet, hogy gyermekszemmel úgy tűnt, túl szigorúak voltak, de  az évek múltán egy kicsit másképp látják ezt. Meleg szívvel emlékeztek Hotzi tanár úr legendás szigorára, emlékezetes demarkációs vonalára! S, hogy soha ne felejtse el az osztályt, emlékül megkapta a régi mogyoróvessző másolatát, a „keresztapát” Hamula és a jómadarak felirattal.  Mindenki jót nevetett. Sokan felidézték Antal tanár úr felejthetetlen kirándulásait, Réti tanár úr fotószakkörét, ahol megtanulhatták a fényképezés alapjait. Hotzi tanár úr méhész szakkörét is sokan látogatták a két osztályból. Nagyon jó hangulatban telt a régi emlékek felidézése, a vége felé már egyre több sztori született. Végül a tanárokra is sor került, ők is elmondták mi történt velük az elmúlt években. Már mindenki nyugdíjas. A Réti házaspár idős koruk ellenére még most is serényen dolgozik a Helytörténeti Emlékház szépítésén, lelkesen gyűjtik a faluról szóló iratokat, népviseletet és egyéb hagyományőrző ereklyéket. Hotzi tanár úr lelkes méhész. A Pálinkás házaspár a Vadkerti Harangok kiadásában segédkezik. Tehát elmondhatjuk, hogy a tanári kar még igencsak aktív.

Az emlékek felidézése után került sor a vacsorára, ami szintén jó hangulatban telt el. Nagyon finom volt az étel, köszönet érte a szervezőknek és a szakácsoknak. A vacsorát mindenki kedve szerint leöblíthette finom borral, sörrel, üdítővel vagy vízzel, kinek mi tetszett. Természetesen volt még torta is, amit  cukrászokat megszégyenítve, Csura sütött és az osztálynaplót formázta. Köszönet érte!

A vacsora után kollektíven átvonultunk megnézni a Helytörténeti Emlékházat. A Réti házaspár volt az idegenvezetőnk. Részletesen elmagyaráztak mindent, mit mire használtak szüleink, nagyszüleink a múltban.  Nagyon sok szép dolgot láttunk. Volt, aki nagymamáját fedezte fel a régi fényképeken, volt aki anyukáját csecsemőként.

Újabb élményekkel gazdagodva visszatértünk a Közösségi Házba, ahol még sokáig tartott a beszélgetés az egykori diákok között.

A későesti órákban zárult e tartalmas, szinte mindenki számára örömet okozó találkozó. A társaság egyetértett abban, hogy öt év múlva meg kell ismételni. Úgy legyen!

Aki a meghívás ellenére sem jött el, bánhatja, hogy kimaradt ebből a  csodálatos napból, de reméljük öt év múlva talán  Ők is eljönnek.  

-bné-

Vissza az újság tetejére

Gyönyörű költői mű

(Aktuális gondolatok a Himnusz kapcsán)

1823. január 22-én, immár 187 éve írta le Kölcsei Ferenc Himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. A Nemzeti Múzeumban őrzött kéziratban csak egy- egy parányi javítás látható, tehát szinte ömlött tolla alól e felséges 64 sor. Igaz addig is volt a magyarságnak himnusza, a nép ajkán őrzött énekekben, mint például a Boldog-asszony anyánk, a Székely Himnusz, az Erős vár a mi Istenünk, vagy a Te benned bíztunk eleitől fogva evangélikus és református ének. A Tudós történészek nem igen emlegetik azt, hogy a Kölcsei mű egészen más, mint sok európai ország himnusza. A németek mai himnusza csak 1991-ben született. Az előtte énekelt himnuszuk, az  Über alles, Németország mindenek felettiségét hirdeti. A néhai Szovjetunió himnusza a soha nem létező szabadságot, az emberiség legnagyobb pusztítóit, Lenint és Sztálint éltette évtizedeken keresztül. Az utód Oroszország himnusza is csak alig múlt 10 éves. Ha a franciák himnuszát nézzük, az vérben álló harcról szól és fegyverbe hív.

A mi Himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót, nem himnusza még a honszerző Árpádnak sem, az ország építő IV. Bélának úgyszintén nem, de még a diadalt diadalra halmozó Mátyás királyt sem dicsőíti. A mi Himnuszunk az évszázadokon át szorongatott, kétségbe esett nép IMÁDSÁGA a mi megtartó Istenünkhöz. Az irodalom tudós művelői gyakran felejtik el e gyönyörű 64 sort közben járó imádságként is nevezni: Isten áldd meg a magyart! Pedig mindig az Isten segítségét, áldását kértük harcaink, elcsüggedésünk, elnyomatásaink nehéz éveiben, vagy balsors tépte évtizedeink alatt,és kérhetjük napjainkban is, hisz a kérés szavai ma sem vesztettek aktualitásukból.

Miért fontos ma, mit hagyott ránk a betegségekkel küzdő Kölcsei e nemzeti imában?

Azért fontos, mert a Himnusz megírásának napját 1989 óta a kultúra napjaként tartjuk számon, ám a magyar művészetek, kultúra szemünk előtt silányul el vagy hever romokban.

Ez az állapot kiállásra, kitartásra, s ha kell kiáltásra kell, hogy kényszerítsen minden jóérzésű, gondolkodó embert, a magyar értelmiséget pedig kötelezően. Mert látható módon megszűnt a tudás, a kultúra, az ifjúság oktatása és az Istenhit közötti sok évszázados, megbonthatatlan egység. Ez nem vallási, még csak nem is vallásossági és még kevésbé templomi kérdés. Mert ott, ahol az iskolaügy, tehát a jövő nemzedékének oktatása, nevelése csak tantervi, tantermi feladat, vagy egyszerűen csak munka vagy pénzkérdés, ott az elsődleges nemzeti feladatot elárulták! Ott, ahol nem a magyar nyelv és történelem a legfontosabb tárgy, ott a jövő sírját ássák a nemzetoktatást eláruló politikusok.

(Tranon 90)

Ott, ahol iskolákat zárnak be, vagy síneket szednek fel politikai parancsra, mindegy, hogy milyen indokkal, ott, azokon a helyeken temetők lesznek. Természetesen, ha ezt hagyjuk, hogy megcsinálják.

Ott, ahol oly módon bomlik fel rend, hogy tanárverést látunk a képernyőn, ott, a kisebbség törvénytelensége tobzódik a többség felett egy – állítólag jogállamban. Olyan kisebbségé, amely a Kárpát –medencében az elmúlt 6 évszázadban nemhogy egy templomot vagy iskolát, de még egy önsegélyző alapítványt sem tudott létrehozni magának, a legjobb szándékú vezetőinek erőfeszítésével sem.

Ott, ahol a tovább tanuló gyermekek miatt a családoktól elvesznek és nem adnak nekik, ott szellemi tolvajok járkálnak közöttünk és a társadalom legfontosabb sejtje a család ellen intéznek, előre megfontolt, sátáni támadást.

Ott, ahol az orvost, a rendőrt, a papot és különösen a pedagógust az éppen uralkodó hatalom nem fizeti meg kellő megbecsülés mellett, ott a nemzetet a tekintélynélküliség barbár útjára akarják lökni. Nem más ez, mint a 21. századi cseléd- és rabszolgasors! Vass Albert ezt írja soraiban: „aki bántja a magyart, Téged is üt. Nemzeted jussát, igazát védeni kötelességed. Csak úgy lesztek erősek, ha megvéditek egymást. Mert bármelyik magyar vesztesége, a Te veszteséged is.”

Magyarország bajban van! Nem lehetünk némák és bénák, hisz ezzel hitelessé teszünk minden ellenünk irányuló galád mozdulatot. Nem feledhető el az a tény, hogy nincs a világon rajtunk kívül még egy ország, amely saját országával van körülvéve. Nem feledhetjük sem őket, sem a viharos, de mégis gyönyörű történelmünket, mert Magyarországot, a mi Hazánkat, csupán tovább adó megőrzésre kaptuk elődeinktől. Ehhez adjanak erőt számunkra Himnuszunk utolsó verssorai:

Szánd meg Isten a magyart, kit vészek hányának,
Nyújts feléje védőkart tengerén kínjának,
Balsors, akit régen tép, hozz reá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt.

(Murányi László nyomán)

Vissza az újság tetejére

Köszönöm

Egyszerű, de lelket melengető, további cselekvésre ösztönző tud lenni e címként szereplő szép magyar szó, főként akkor, ha az tettek előzték meg, illetve követik minden napi életünkben. Nincs ez másképp, ha a cselekmények célpontját újságunk, a VADKERTI HARANGOK képezik. A szerkesztőség nevében köszönöm az újságunk perselyében elhelyezett 5000Ft támogatást, de legalább annyira fontosak a hozzánk eljuttatott írások is, melyek a már megadott elektronikus út mellett a harangok perselyén keresztül érkeznek. Minden írást a megjelenésig megőrzünk. Most MT nének köszönjük az új kormányzat felállásával aktuálissá lett BÍZUNK címmel küldött írását:

Megingok ott, hol léptem szilárd volt, s gondjaim terhe mellett elbukom. A nagyvilág oltárának lépcsőin, melyek a sötétben állnak, Isten felé magasodván. Béna kezem hittel kinyújtom. Csak port, pelyvát markolok, tapogatok. Kiáltok hozzá, ki érzem mindennek Ura, s a nagyobb reményben halványan bizakodom.

(szerkesztőség)

Vissza az újság tetejére

Három kérdés fiataloktól - három válasz a pápától


A XXV. ifjúsági világtalálkozó előkészületeként mintegy hetvenezer fiatal érkezett Olaszországból, főként Rómából és környékéről a Szentatyával való közös virrasztásra március 25-én este. XVI. Benedek a virrasztás során három római fiatal kérdéseire válaszolt.

Második kérdés: Szentatya, mit jelent az, hogy Jézus szeretettel tekint ránk? Ma is megtapasztalhatjuk ezt?

Úgy gondolom, igen, mert az Úr mindig jelen van, és mindannyiunkra szeretettel néz, csak észre kell vennünk a tekintetét. Ahhoz, hogy találkozni tudjunk Jézussal, először is meg kell tapasztalnunk, hogy szeret, és meg kell ismernünk őt. Ennek különféle útjai vannak. Az első: meg kell ismernünk Jézus személyét, ahogyan az evangéliumok bemutatják. A nagy példabeszédek – pl. a tékozló fiú vagy az irgalmas szamaritánus története – nagyon gazdag képet adnak róla. Minden példabeszédben, ahogy a hegyi beszédben is – világított rá a Szentatya – valóban megismerjük Jézus arcát, aki irántunk való szeretetből teljesen odaadta önmagát, egészen a kereszthalálig.

Elmélkednünk kell tehát Jézus személyéről, de nem elég pusztán elvont vagy elméleti síkon megismerni őt. Fontos, hogy a szívünkkel is megismerjük, azaz beszélgessünk vele az imádságban. Egy embert nem lehet ugyanúgy megismerni, mint ahogy a matematikát tanulmányozzuk, vagyis kizárólag az értelmünkkel. A személy megismeréséhez, különösen ha Jézusról van szó, az értelemre és a szívre egyaránt szükség van. Csak akkor tudjuk őt egyre jobban megismerni és szeretetét megtapasztalni, ha szeretettel, vagyis nyitott szívvel fogadjuk mindazt, amit mondott és tett. Fontos hát, hogy az Egyház közösségében figyelmesen hallgassuk Jézus igéjét, és válaszoljunk rá imádságunkkal, a vele való beszélgetéssel, amiben elmondjuk neki kéréseinket és kérdéseinket. Az igazi beszélgetés során egyre inkább rájövünk, hogyan ismerhetjük meg, s a megismerésből születik a szeretet.

Természetesen nem elég csak elmélkedni, imádkozni: tennünk is kell. A cselekvés – jót tenni, törődni felebarátainkkal – a Jézus felé vezető út lényeges része. Számos lehetőség kínálkozik; mindenki tudja, mit tehet a plébánián vagy a közösségében, hogy Krisztussal együtt odaadóan tevékenykedjen másokért, hogy élőbb legyen az egyház, hogy a hit valóban hatékony erő legyen a mai társadalomban. A lényeg: tudjunk meghallgatni, válaszolni, merjünk belépni a hívők közösségébe, őrizzük a Krisztussal való közösséget a szentségekben (az Eucharisztiában és a szentgyónásban), váltsuk tettekre hitünk szavait, amelyek erőt adnak, és megmutatják Jézus igazi arcát. Az ő szeretete segít és átformál minket – hangsúlyozta a pápa.

Vissza az újság tetejére

Elsőáldozók élményei az első gyónásról és szentáldozásról

-         Örültem, hogy áldozó lettem. Örültem, hogy tiszta lett a lelkem, jó hogy végre nincs most bűnöm. (Vígh Evelin, Szátok)

-         Nekem a gyónás nagyon tetszett, hogy a lelkem megtisztult a bűnöktől. Az áldozáskor öröm töltötte el a lelkemet, hogy Krisztus testét magamhoz vehettem. (Kordics Máté)

-         A szentgyónás előtt izgultam. De amikor bementem és meggyóntam utána könnyebbnek éreztem magam. Az első áldozás nagyon jó volt. (Lukács Attila)

-         Az elsőáldozásban az tetszett a legjobban, hogy mindenki egyformán fehérbe öltözött és hogy végre magunkhoz vehettük Jézust. (Kovács Melinda)

-         A szentgyónás után örültem, hogy megtisztult a lelkem. Azon a napon próbáltam bűnt nem elkövetni. Így hát tudtam áldozni. Nagyon izgultam, az volt a legjobb, hogy magamhoz vehettem Jézus testét. (Bozsonyik Dávid)

-         Az elsőáldozás előtt nagyon izgultam, de utána nagyon megkönnyebbültem. A szentgyónás után próbáltam nem elkövetni bűnöket. Nagyon remélem, hogy ez sikerülni fog. (Balga Krisztián)

Imádkozzunk az alábbi névsorban szereplő gyerekekért, hogy sokszor találkozzanak még az Úr Jézussal a szentmiséken:

Balatoni Zsolt, Boda Eszter, Halaj Liza, Jelen Katalin, Körtvélyesi Lili, Lukács Attila, Tuza Bernadett, Vitéz Mónika, Zsadányi Rebeka, Balga Krisztián, Bozsonyik Dávid, Kordics Máté,

Kovács Gábor, Kovács Melinda, Kónya Dávid, Kőkúti Bence, Kristóf Anna, Markó Bence, Szabó Dorottya, Vígh Evelin, Virág Alexandra, Virág Réka

2010.május 9.

Az elsőáldozás csoportképe itt letölthető nagy méretben

Vissza az újság tetejére

Ingyenes jogi tanácsadás

A képújságunk mellett ezúton is tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta egy alkalommal, délután öt órától ingyenes jogi tanácsadás van a Polgármesteri Hivatalban.

Közreműködő ügyvéd: dr. Molnár Arnold

Bejelentkezni a 06-20-823-1091 telefonszámon lehet

A következő időpont: 2010.június 21. hétfő 17-18 óra között

Vissza az újság tetejére

Cserkészek közt

Az 1028. számú Néri Szent Fülöp Cserkészcsapat oldala

A cserkész egyenruha és jelvények

Rendkívüli díszelgéseken engedélyezett a széles karimájú búr kalap, a "cserkészkalap" viselete, de a cserkészalakulat egyazon alkalommal, ugyanabban az időben megegyezés szerint csak az egyik fajta fejfedőt viselheti

A cserkészöv 3,5 cm széles, barna színű bőröv, amelyet elől cserkész bronzcsat köthet össze. Az övön legtöbb két bujtató és ugyanannyi karabinerfül lehet.

A cserkész egyenruhájához díszelgéskor kerek orrú barna félcipőt hord. Túrán, portyán, utazáskor magas szárú barna vagy fekete bakancsot viselünk. A nyakkendőgyűrű készülhet fonott szíjból, rajzunk szerint, de faragható fából, csontból, lehet fémből stb.

Őrsvezetőtől fölfelé a cserkészvezető szolgálatban sípot hord. A cserkészsíp 3 mm vastag, barna, sodrott zsinórra van akasztva. A sípzsinórt bal vállapunkra erősítjük svábhurokkal, majd a bal mellzsebbe tesszük, hogy szükség esetén könnyen előhúzhassuk. Esős időben ajánljuk a cserkészeknek a keki színű, puha műanyagból készült esőköpeny viselését.

Viharkabát dolgában a csapat megegyezése dönt a modellt illetőleg, hasonlóképpen a téli meleg holmi anyaga, szabása, formája sincs szabályozva.

Tudni illik, hogy a cserkészinget, pólót, cserkészsapkát csak egyenruhaként viselhetjük, a többi ruhadarabot alkalmi viseletként is szabad hordani. A cserkésznyakkendő viselése csak cserkész-foglakozásokon és táborban kötelező, cserkész­voltunkat cserkészjelvénnyel, de méginkább magatartásunkkal bizonyítjuk.

Cserkészház takarítás

Május 22-én igen szép számmal gyűltünk össze, hogy a cserkészházat kitakarítsuk. A lányok a belső-, a fiúk a külső körletet tették rendbe. Füvet nyírtunk, port töröltünk, bozótot irtottunk, mosogattunk, söpörtünk sátrat szellőztettünk. A sok (kisebb-nagyobb) cserkész csak úgy sürgölődött a ház körül. Jó volt látni ezt az összefogást, melyben kevés idő alatt (10 órától délig) olyan sok dolog a hely éré került.

Ebéd előtt játszottunk egy kicsit, hogy megfelelő étvággyal láthassunk neki az étkezésnek. Az ebéd zsíroskenyér volt újhagymával, melyet mindenki nagy örömmel (étvággyal) fogadott..

Akkor, ott, elmulasztottam megköszönni az ott lévőknek az aktív részvételt, ezt most pótolom: Köszönöm szépen!

roli

Cserkésztábor

Idei cserkésztáborunkat július 7-től 11-ig tervezzük. A helyszín még nem konkrét, minden valószínűség szerint a Börzsönyben lesz.

A már megszokott tábori körülmények között, de sok meglepetéssel, újdonsággal fogunk találkozni és reményeink szerint sok élménnyel megrakodva térünk haza.

Akiket a táborba várunk, hamarosan egy titokzatos meghívó levelet fognak kapni. (roli)

Cserkész kirándulás

Az időjárás miatt meghiúsult tavaszi kirándulásunk pótlására kirándulást szervezünk június 12-ére. Délután indulunk, hogy az évzárókról mindenki haza­érjen. Uticélunk a Gyadai tanösvény (Katalinpusztán). Terveink szerint számháborúzunk, játszunk, túrázunk. Este hat óra körül indulunk haza autókkal.

Vissza az újság tetejére

Kalász - hírek

Május minden hívő ember életében egyet jelent a Szűzanyával, minden ember életében az édesanyákkal, a ballagókkal, a gyerekekkel.

Összejövetelünk ezért égi édesanyánk köszöntésével kezdődött. Először meghallgattunk egy elmélkedést a Szűzanyáról, majd imával és énekekkel tettük teljessé a Rá gondolást. Égi édesanyánk után a földi édesanyákra emlékeztünk. Május első vasárnapján minden ember – legyen idős vagy fiatal – az édesanyját köszönti, aki még teheti személyesen, de sokan vagyunk, akik csak a temetőben, sírjánál állva mondhatjuk el a hála szavait. Olyan ünnep ez, melyet nem lehet elsöpörni, hisz értéke túlnő rendszereken, politikán. Csak arra vigyázzunk, hogy ne csupán erre a napra korlátozódjon a látogatás, a köszöntés, hanem életünk minden perce sugározza a szeretetet felé.

Az emlékezés percei után vezetőnk beszámolt a Tisztújító Közgyűlés határozatairól, majd ismertette Kalász csoportunk 2010. évi programját.

Amint a nap kisüt, kicsit melegszik a levegő, a falusi ember rögtön kimegy a kertbe, udvarra, alig várja, hogy megkezdhesse azt a munkát, aminek gyümölcsét, termését majd ősszel learathatja. Mi is rendbetettük a kalász-ház udvarát, kitakarítottuk a termeket, beengedve a friss, tiszta tavaszi illatot. Az idén is a Kalász-ház termében láttuk vendégül elsőáldozóinkat, hogy kis agapé keretében oldjuk izgalmukat, mellyel ezt a szép napot várták. Igyekeztünk a templom körüli díszítéssel is szebbé tenni számukra ezt az ünnepet.

Május 16-án a Segítő Szűzanya körmeneten mindig részt vesznek kalászosaink közül is néhányan, az idén is készülünk erre. Majd várjuk Úrnapját, hogy segíthessünk a sátrak készítésében és imádkozva, énekelve köszönthessük az Oltáriszentséget.

Májusi összejövetelünket kis ünnepléssel zártuk, hisz nem csak a munkában, hanem az ünneplésben is kell tudnunk közösen, örömmel osztoznunk.

Vissza az újság tetejére

Kolping hírek


Május elsejét a benti házunknál munkával ünnepeltük.  Rönkökből asztal és padok készültek az ugyanekkor épített nyársaló köré. Az egész napos munkálatok részét képezte a virágos kertek, az udvar, a homokozó, a gyümölcsös rendbetétele is. Köszönjük a közel negyven személy építeni akaró közreműködését.

2010. június 5-én szombaton 9 órai kezdettel rendezzük  az érsekvadkerti erdei házban körzeti juniálisunkat. A juniális programja megemlékezés a Trianoni Diktátum 90. évfodulóján.

A tervezett program a következő:

09-10 óra között Kolping Családok és érdeklődők érkezése az Erdei Házba

10-tól vendégünk Fábián Gyula történész, a „Trianon Szemle” c. folyóirat főszerkesztője (előadás + kötetlen beszégetés a tiranoni gyalázatról)

Az előadás után a Romhányi Kolping Család emlékműsora

13 órakor közös ebéd

15.30-tól a Rimóci tangóharmonika zenekar hangversenye

17 órakor szentmise, melyet plébánosunk és prézesünk, Lukács András atya mutat be. Hozsanna imakönyv legyen mindenkinél, mert a szentmise énekei abból kerülnek ki.

Aki a közös ebéden részt kíván venni, az alapanyagok beszerzése végett legkésőbb június 2-ig jelezze Beke Lászlónak.

Étkezési hozzájárulás (reggeli + ebéd) :  800 Ft. Büfét is működtetünk a rendezvény ideje alatt.

Örömmel fogadunk családonként egy tálca süteményt.

A program egyébként nyitott és ingyenes, melyre mindenkit szeretettel hívunk és várunk

Ne feledjétek! Június 6, vasárnap Úrnapja van. Reggel 6 órától készítjük a körmeneti sátrakat. Úgy szervezzétek életeteket, hogy a kolping mellett az egyházközség is számít tevékeny közreműködésetekre!

Kolping Támogató Szolgálat

Szent Borbála Vendégház Nonprofit Közhasznú Kft.  (Érsekvadkert, Rákóczi út 150.) Közhasznúsági jelentése:

  A Szt. Borbála Közhasznú Nonprofit Kft. 2009. március 31-én alakult. Fő tevékenysége: Egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül. A társaság a 2009. évben gazdasági tevékenységet nem folytatott. Az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesületének LEADER csoportjához „Minőségi ifjúsági szálláshely kialakítása „témában benyújtott pályázatának még nincs eredménye.

Záradék: E közhasznúsági jelentést a közgyűlés 2010. május 12-én elfogadta

Érsekvadkert, 2010. május 13.

Dr. Szrenkáné Nagy Erzsébet ügyvezető

FELHÍVÁS

A Kolping Támogató Szolgálat továbbra is várja azok jelentkezését, akik segítségre szorulnak maguk, vagy a ház körüli munkájuk ellátásában. Gépkocsival el tudjuk szállítani kórházba, rendelésre, bevásárolni, rokonlátogatásra, temetői látogatásra és az élet adta egyéb helyekre. Továbbra is foglalkozunk a térség hátrányos helyzetű gyermekeivel, hogy közösséget alkotva tartalmas életet élhessenek.

Telefonszámaink. 340-228,     06-20-578-0867
Várjuk hívását!  A Támogató Szolgálat vezetője és dolgozói

Vissza az újság tetejére

Egyházközösségi hírek

1./ jún. 5-én a Kolping erdei háznál juniális. Szeretettel várnak mindenkit. Du. 5 órakor záró szentmise

            2./ Június 6-ÁN VAN AZ Oltáriszentség nagy ünnepe. Úrnapja, a fél 10-es szentmise körmenettel.

3./ A szentmisék rendje júniusban: hétfő-kedd-szerda r. 7 órakor (utána 8-9 irodai ügyelet)

            csütörtök-péntek-szombat este 7 órakor előtte  5-6 között irodai ügyelet.

            Egyházi hozzájárulást, szentmisét rendezni a szentmisék után a sekrestyében is lehet.

 4./ Csütörtök esténként az esti szentmise után 8-ig csendes szentségimádás.

            5./ Júniusban jún. 12-én szombaton este fél 6-kor lesz keresztelés. Előtte csütörtök esti mise után fél 8-kor megbeszélés.

            6./ Június 29, Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepe, szentmisék r. 7 és este 7 órakor lesznek.

            7./ A Papszentelés a Váci Székesegyházban június 19-én, 10 órakor lesz.      

8. A Váci Egyházmegyei Találkozó jún. 25-26-án lesz GALGAHÉVÍZEN.

 

EZ TÖRTÉNT:

KERESZTTELTÜNK

            11. ESTELLE  BIZONARN   (Florent Bizonarn-Sági Orsolya)

            12. Szilágyi Gyula Máté  (Szilágyi Gyula – Párizs Judit)

             13.  VARGA NOÉMI (Varga Iván – Papp Georgina)

Elsőáldozó volt 22 gyermek május 9-én.

Április 18-án bérmálás szentségében részesült 43 fiatal.

 

HÁZASSÁGOT KÖTÖTT:

            1. Erdőssy Csaba – Csabák Enikő

            2./ Hébel Ferenc – Urbán Anna

            3./ Nagy Gábor – Kosik Mónika

 

Halottaink:

            17. Vidák Boldizsár (1936)

            18. Őszi József (1923)

            19. Varga Jánosné, Dombai Erzsébet (1919)

Vissza az újság tetejére

Szentmiseszándékok

Június

1. kedd            -

2. szerda            -

3. csütörtök            -

4. péntek            - Urbán István, felesége Csernák Mária és szülők, Temela Ignác, felesége Záhorszki Margit, fiuk és elhunyt hozzátartozók

            - Csabák Csaba, Csabák és Gubík család elhunyt tagjai

            - Laczó András, felesége, Szabó András, felesége, gyermekeik, szüleik és testvéreik

5. szombat            - Kaba János, Balogh István, felesége Kaba Ilona, Kaba és Kordics család élő és elhunyt tagjaiért

            - Vitéz István, felesége Kosztrihán Mária, Ferencsik és Pinke család elhunyt tagjaiért

            - Kristók János, veje, szülei, apósa Mrekvicska József, felesége Csillag Mária és elhunyt családtagok

6. vasárnap            - Konopás Jánosné szül. Csernák Margit 2. évforduló, édesapja Csernák József, apósa Konopás János és nagyszülők

            - ifj. Lencsés László, édesapja és hozzátartozók

            - Kristóf Józsefné szül. Antal Mária, testvérei, édesapja, apósa és nagyszülők

7. hétfő            - Fábián József, felesége, Vitéz Mária, szüleik, testvéreik és Nagy Ignác

8. kedd            -

9. szerda            -

10. csütörtök            - Szrenka József, felesége Laczó Margit, fiuk, szüleik és Laczó Mihály és hozzátartozók

            - Raffai János 1. évforduló, anyósa és apósa

11. péntek            - Halaj Gyuláné szül. Antal Margit és szülei

            - Boda György, szülei és nagyszülei

12. szombat            - Molnár János, szülei, Molnár József, felesége Boda Anna, élő és elhunyt hozzátartozók

            - Kovács Ignác és hozzátartozók

            - Deszpót Mihály, szülei, apósa, anyósa, testvére és sógorai

13. vasárnap            - Szarvas Józsefné szül. Kocsis Margit 1. évforduló, szülei és veje Vitéz János

            - Boda Holmann és Deszpót család elhunyt tagjaiért

            - Pincze András (10. évforduló) felesége Nagy Anna, szüleik, fiuk Ferenc, Busai Kázmér és szülei

14. hétfő            -

15. kedd            -

16. szerda            -

17. csütörtök            -

18. péntek            - Csillik és Záhorszki család élő és elhunyt tagjaiért

            - Vitéz Sándor, felesége Nagy Mária, szüleik, gyermekeik, unokáik és Ignác testvérük

19. szombat            - Holman József, Holman és Molnár család elhunyt tagjai

            - Záhorszki Ignác, felesége, 2 gyermeke, Záhorszki és Kosztrihán család elhunyt tagjai

20. vasárnap            - Szabó János, szülei, testvére és a Kaba család halottaiért (alapítványi)

21. hétfő            -

22. kedd            -

23. szerda            -

24. csütörtök            - Fábián Ferenc, szülei, testvérei, apósa, anyósa

25. péntek            - Fábián János, felesége Jakubecz Mária és szüleik

            - Jakubecz István 2. évforduló, élő és elhunyt hozzátartozói

            - Szabó Péter Pál, Erdélyi Béla, felesége, 2 gyermeke és nagyszülők

26. szombat            - Molnár János és hozzátartozók és Pásztor Ignác, dr. Mészáros Ede, felesége Margit (alapítványi)

            - Pálinkás Józsefné szül. Híves Erzsébet 1. évforduló, férje és szüleik

            - Varga Gergely, felesége Péter Anna, gyermekeik, hozzátartozók, unokájuk János és Ferenc

27. vasárnap            - Csűri István, 15. évforduló, neje Mocsaran Margit és szüleik

            - Koza János, szülei, apósa, anyósa

            - Szarvas Imre, felesége Sági Mária halálának 10. évfordulója, gyermekeik, szüleik

28. hétfő            -

29. kedd            - Kristók János, felesége Híves Katalin, szüleik és vejük

            - Paulicsek Péter, nagyszülők és hozzátartozók

            - Pásztor János 1. évforduló, szülei, apósa, anyósa

30. szerda            -  

Vissza az újság tetejére
Vissza az előző menüre