Jézus
Szentséges Szíve ünnepén, június
19-én
XVI. Benedek pápa a római Szent Péter-
bazilikában megnyitotta a papok évét. A
Vianney Szent János halálának 150.
évfordulójához kapcsolódó
ünnepi év célja,
hogy a papok és hívek újra felfedezzék a
papi hivatás értékét. „Hivatásunk az
Egyház és a világ számára
egyaránt nélkülözhetetlen. Alapja a
feltétlen hűség
Krisztushoz, az állandó egység vele;
feltétele, hogy szüntelenül törekedjünk az
életszentségre, mint Vianney Szent János” – mondta
a Szentatya, aki a
szertartás előtt lerótta tiszteletét az ars-i
plébános ereklyéje előtt.
A
papság nem más, mint Krisztus Szíve iránti
szeretet, idézte a szent gondolatait a pápa. A Szentatya
egyébként azért Jézus
Szentséges Szíve ünnepén akarta megnyitni a
papok évét, mert ez a nap Isten
Szívének titkát állítja
elénk, „aki az egész emberiségre kiárasztja
szeretetét,
akkor is ha hálátlansággal találkozik,
akkor is ha a választott nép elutasítja,
sőt végtelen irgalmában egyszülött fiát
küldi a világba, hogy magára vegye a
szeretet visszautasításából fakadó
végzetet, s a halál és a bűn hatalmát
legyőzve helyreállítsa a bűn
szolgálójává lett ember fiúi
méltóságát. Ennek ára
pedig Isten egyszülött Fiának keresztáldozata.
„Krisztus
megváltó szeretete által már az
örökkévalóságban
élhetünk…Isteni szíve a szívünkhöz
szól, meghív, hogy lépjünk
ki önmagunkból, hagyjuk el emberi
biztosítékainkat, és bízzuk rá
magunkat, hogy
példája nyomán magunk is a kiáradó
szeretet ajándékaivá váljunk”. Ezért
fontos,
hogy a papok sokat elmélkedjenek „a kereszttől megsebzett
Szívről, és engedjék,
hogy Krisztus egészen legyőzze őket”, hogy ezáltal
megvalósuljon Isten terve a
történelemben: Krisztus legyen a világ szíve,
mindinkább Ó töltse be az emberek
szívét, elsősorban a papokét, akiket
legközelebb hívott magához”, mondta a
Szentatya.
A pápa
rámutatott: a papnak még
gyarlóságaival kapcsolatban is Jézus
Szívétől kell kérnie a „bűnök feletti
fájdalmat”. Majd így folytatta, talán a
közelmúltban napvilágot látott papi
botrányokra is utalva: „Hogyan is feledkezhetünk meg
arról, hogy nincs, ami
nagyobb szenvedést okozna az Egyháznak, mint a
lelkipásztorainak a bűnei,
elsősorban azokéi, akik ”a juhok rablóivá”(Jn 10
1sk) lesznek, mert saját
tanaikkal megtévesztik vagy a bűn és halál
kötelékeivel megfojtják őket? Ezért
kedves papjaim, nekünk is szól a megtérésre
hívó szó, nekünk is
szükségünk van
az isteni irgalmasságra. Szüntelenül és
alázattal imádkozzunk Jézus Szent
Szívéhez: őrizzen meg attól a veszedelemtől, hogy
ártsunk azoknak, akiknek
megmentésére szól a hivatásunk”.
Az
egyháznak szent életű papokra van
szüksége, akik hiteles tanúként
segítik a híveket, hogy megtapasztalják az
Úr
szeretetét és irgalmát zárta
mindannyiunknak szóló gondolatait a Szentatyánk.
Látszólag
a papoknak szól az üzenet, ám minden
megbérmált testvérnek is szól, hiszen a
híveknek is kötelessége, papjaik
támogatásával Isten országának
építése. A közösen elért
eredmények után
nyugodtan mondható el az, hogy Ő a mi papunk és ebben a
közösségben az én
híveim tesznek tanúságot vajúdó
világunkban.
(K.
É. Cikk alapján)
Mindenható
Isten! Te elküldted Fiadat a világba, hogy
Megváltónk és örök főpapunk legyen,
és kiárasztottad a Szentlelket, hogy működjön
Egyházadban. Kérünk, erősítsd és
vezesd az életszentség útján
püspökeinket, papjainkat, akikkel
megajándékoztad
Egyházadat! Ébressz papi hivatásokat! Adj
bátorságot fiataljainknak, hogy igent
mondjanak hívásodra, és állhatatosak
maradjanak küldetésükben! Adj lendületet,
energiát és áldozatkészséget
papjaidnak! Add, hogy a világi hívők imával
és tettekkel
segítsék lelkipásztorainkat és
egymást a Hozzád vezető úton! Vezesd
családjainkat és közösségeinket a hit, a
remény a szeretet és az egység hiteles
megélésének útján, hogy
életük példájával sokakat
Hozzád vonzzanak!
Szentséges
Szűz Mária, Egyházunk Anyja,
Vianney Szent János, a papok védőszentje és
Istennek minden szentjei!
Támogassátok imáinkat hathatós
közbenjárásotokkal, hogy az Egyház a
Szentlélek
segítségével, a papok és a hívek
életszentsége által megújuljon, s egyre
tökéletesebben tölthesse be hivatását a
lelkek üdvösségének
munkálásában! Amen.
(Erdő
Péter K.É. 07.05.)
A magyarok első királyára és a magyar nép apostolára, Szent Istvánra emlékezünk augusztus 20-án, aki méltán nyerte el több mint ezer esztendővel ezelőtt a római pápától az apostoli királyi címet. E cím elárulja nekünk, hogy Szent István olyan uralkodó volt, aki az ország vezetése, a földi haza közigazgatásának megszervezése, területének és határainak védelme és a külfölddel való kapcsolatteremtés mellett nagy gondot fordított arra is, hogy az égi haza felé vezesse ennek a népnek tagjait. Első szent királyunknak meggyőződése volt, hogy nem elegendő csupán a földi hazát teremteni, hanem az égi hazára is szüksége van a magyarságnak. Ezen az ünnepen gondoljuk át, hogy mit is jelent a királyság és az apostolság Szent István esetében.
Szent
István királyi jellem volt.
Királyságát
azonban nem uralkodói elnyomásra használta fel,
hanem népének szolgálatára.
(Kiskirályaink vajon kit szolgálnak napjainkban?)
Egész életét arra szentelte,
hogy minden erejével, Istentől kapott tehetségével
és képességeivel Krisztust
és a magyar nemzetet szolgálja. Királyi
erénye abból tűnik ki, hogy mind
alattvalóinak, mind pedig saját magának is tudott
parancsolni. Uralkodói
sikerei nem tették őt elbizakodottá és
gőgössé, de a kudarcok sem törték meg
lelki erejét. Uralkodóként és
családapaként egyaránt példakép
keresztény
életvitelében. Korának más
uralkodóival szemben ő már nem volt híve annak,
hogy
háborúk révén gyarapítsa
országának területét és
vagyonát, hanem a béke embere
volt és békére törekedett a szomszédos
népekkel.
Miután
megnéztük, hogy miért is volt Szent
István valóban király, most tekintsünk
másik nagy erényére, az apostoli
buzgóságra. Első királyunk a keresztény hit
elterjedése érdekében bencés
szerzeteseket hívott Bajorországból és
Itáliából, s kolostorokat létesített
számukra, amelyek missziós központokká
váltak. Annak érdekében, hogy az emberek
a vasárnapi pihenőnapot megszentelhessék és
szentmisén vehessenek részt,
elrendelte, hogy minden tíz falu építsen
templomot, ahol a hívek
összegyülekezhetnek az istentiszteletre.
Az 1000.
esztendő őszén Asztrik, pécsváradi
apát vezetésével előkelő
küldöttség érkezett Rómába, hogy
a magyarok vezetője
számára királyi címet és
koronát kérjen a római
pápától. Miután II. Szilveszter
pápa a küldöttek elmondásából
megismerte a fiatal uralkodó, István fejedelem
jellemét, népének a kereszténységre
való elvezetésének szándékát,
az ennek
érdekében eddig végzett
tevékenységét, a pápa nagy
lelkesedésében e szavakkal
fordult a küldöttekhez: „Én csak apostoli vagyok, ő
azonban valóságos apostol.”
II. Szilveszter pápa Péter apostol utódként
még önmagánál is buzgóbbnak ismerte
meg Istvánt, aki saját országában Krisztus
egykori apostolainak lelkesedésével
fáradozott a hit terjesztésén. Az
ezredforduló táján nem volt ritka, hogy az
európai országok uralkodói nem kis anyagi
áldozatot hozva, igen sokat törődtek
a keresztény hit terjesztésével. Az azonban ritka,
hogy ilyen rövid idő,
egyetlen emberöltő alatt egy egész nép
kereszténnyé vált volna. S nem csupán
felszínes vagy külsődleges volt a magyarság
megkeresztelkedése, hanem mély
lelki hatással is járt, amit mi sem bizonyít
jobban, mint hogy 1000 esztendőn
keresztül fontosnak tartottuk megőrizni azt a lelki kincset,
amelyet Szent
Istvántól kaptunk örökségként.
Sőt, éppen a kereszténység kincse adott (ad ma
is, ha vállaljuk múltunkat) népünknek lelki
erőt az elmúlt évszázadok (és
napjaink) nehézségei során.
Szent
István királyunk ünnepe arra
figyelmeztet minket, hogy nem elég hangzatos szavakkal
beszélnünk a
hazaszeretetről, s nem állhatunk meg azon a szinten, hogy
elkeseredetten
szemléljük a vallási buzgóság
hanyatlásának jeleit, hanem arra kell
törekednünk, hogy Isten törvényei
irányítsák nemzetünk és
családjaink életét.
Szent István példája szerint úgy
fáradozzunk földi hazánk
építésén, hogy közben
a mennyei haza felé is törekedjünk!
(István
atya írása alapján)
Az embernek minden korban nagy vágya volt, hogy kiszakadjon a Föld vonzásköréből, s legyőzve a gravitáció föld felé vonzó erejét eljusson a magasságokba. Amikor a XX. század elején végre sikerült repülőgéppel a magasba emelkedni, máris új cél lebegett az emberiség előtt: meghódítani a végtelen világűrt, s itt aztán már tényleg nincs vége a céloknak. E véget nem érő sorban az egyik ilyen nagy vágy az volt, hogy ember legyen a Holdon. Ez Armstongnak sikerült is 1969-ben, amit sok sikertelen kísérletet követően három évvel előbb egy ember által készített tárgy teljesített. A világűr meghódításában sikerek (bázisépítés, űrséták, több hónapos űrben élés) és kudarcok (Challenger, Columbia emberéleteket követelő katasztrófája) egyaránt előfordulnak.
Szűz
Mária mennybevételét ugyan semmiképp sem
nevezhetjük űrutazásnak, de nyugodtan mondhatjuk, hogy
sikeres út volt a
mennybe. Mária esetében nem voltak sikertelen
próbálkozások, nem voltak
céltévesztések, s nem fordultak elő az
űrutazásnál oly gyakori emberi hibák
sem. A mindenható Isten az Istenanyát
megdicsőítette azzal, hogy „földi
életpályája befejezése után
testével, lelkével felvette őt a mennyei
dicsőségbe”, miként ezt XII. Piusz pápa, az
Egyház több évszázados hitére
épülve 1950- ben meghirdetett.
Nagyboldogasszony
napján, Szűz Mária
mennybevételének ünnepén azzal a
szándékkal tekintünk Jézus anyjára,
hogy
életében szemügyre vegyük mindazokat a lelki
kincseket, amelyek alkalmassá
tették őt arra, hogy sikeresen megérkezzen abba a mennyei
dicsőségbe, melyet
Isten minden ember számára készít, s amely
nekünk is legfőbb célunk. Az első
ilyen érték, hogy Mária egész
életét Isten szolgálatába
állította, és azt
tette, amit saját hivatásaként megismert:
üdvösségünk szolgálatába
lépett.
Milyen szép volna, ha mi is keresnénk,
megtalálnánk, és mindig
teljesítenénk
Istentől kapott hivatásunkat!
Másodszor
azt érdemes kiemelnünk Mária lelki
értékei közül, hogy milyen bensőséges
szeretettel kötődött fiához, Jézushoz.
Több
volt ez, mint az édesanya szeretete gyermeke iránt. Benne
volt ebben a
szeretetben az ember szeretetteljes alázata és
engedelmessége Isten iránt. Ha
mi is mindennél és mindenkinél jobban
szeretjük Jézust, egyenes utunk lesz az
égbe.
Harmadszor
pedig talán érdemes
rácsodálkoznunk arra, hogy Szűz Mária élete
sem volt könnyű, neki is meg
kellett küzdenie az emberi élet minden
fájdalmával és gondjával. De ezeket a
nehézségeket, kereszteket bölcsen elfogadta
és hordozta. Igen, bölcsen, mert
fel kell ismernünk, hogy keresztjeink hordozása is
szükséges ahhoz, hogy az
üdvösségre eljussunk.
Végezetül
még egy gondolat: Mária mennybe
felvételének ünnepe azt is tanítja
nekünk, hogy emberi életünk nincs véglegesen
bezárva a születés és a halál keretei
közé, hanem mindannyian megkaptuk a
meghívást Istentől, hogy eljussunk hozzá a
mennybe, az örök életre. Ezen
hivatásunk teljesítésében segítsen
minket a mi égi édesanyánk, a mennybe
felvett Boldogasszonynak égi pártfogása!
(HIS)
Már
három éve annak, hogy a Szent István
Társulat gondozásában megjelent a Jezsuiták
Szent Ignác nyomdokain című könyv.
Eben az időben hármas jubileumot is ünnepelt a rend.
Megemlékezett a rendalapító
Loyolai Szent Ignác halálának 450.
évfordulójáról, valamint Ignác első
társai,
Xavéri Szent Ferenc és Boldog Fáber Péter
születésének 500.
évfordulójáról.
A barokk kor
három nagy alakjának írásai és a
hozzájuk fűzött magyarázatok új
fényben világítják meg a Jézus
Társasága egész
működését, hiszen – nemcsak Magyarországon- a
jezsuitákat üldözték a
legkitartóbban, és róluk terjesztették
leghatékonyabban a különböző vádakat.
Loyolai Szent Ignác lelki naplója a hívő ember
számára is megdöbbentő olvasmány:
az Istennel, vagyis a Szentháromsággal folytatott
könnyes-extatikus párbeszéd
racionális korunkban jobban megérteti velünk a
szolgálatnak és szeretetnek azt
a túláradását, mellyel Szent Ignác
élete minden pillanatában kereste a kegyelem
forrását. Az ignáci teológia lényege
a fentről leáradó kegyelem, mely minden
teremtett lényben és dologban felismeri Istent. Ez a
gyakorlati misztika
figyelhető meg a nagy térítő, Xavéri Szent Ferenc
leveleiben is, aki Szent
Pálhoz hasonló eltökéltséggel
terjeszti az Igét Indiában és Japánban,
hihetetlen megpróbáltatások közepette, hogy
végül 1552-ben, egy Kínához közeli
szigeten fejezze be küzdelmes életét. Xavéri
Szent Ferenc levelei pusztán
vallás- és kultúrtörténeti
szempontból is hallatlanul érdekesek, nemcsak a
bennszülöttek
szokásainak leírása miatt, hanem mert ezekből a
levelekből jobban megérthetjük
a missziós hevületet és azt a kétely
nélküli, elszánt hitet, amely a
jezsuitákat jellemezte. A szemlélődés és
cselekvés feszültségében élő rend
tanítását tükrözi Boldog Fáber
Péter lelki naplója is. Mit akar tőlünk és
általunk Isten? Hogyan szolgálhatjuk legjobban Isten
akaratát? Ezeket a
kérdéseket nekünk is fel kell tennünk az
elvilágiasodott korunk forgatagában
is. Ezt tették korunk modern jezsuatizmusának nagy
alakjai Teilhard de
Chardintól Kerkai Jenőig és lettek ezáltal a
katolicizmus lándzsahegyei.
Együttműködés az isteni kegyelemmel, annak
elősegítése, hogy az emberi lelkek
elérjék természetfeletti céljukat, vagyis
eljussanak Isten országába.
Sajnos, ma
Magyarország missziós terület. A
jezsuitáknak sem kell távoli földrészekre
utazniuk, hogy térítsenek. Vasárnapi
keresztények és hétköznapi pogányok
bolyonganak (közben összetörik
emlékoszlopainkat, feltörik lakásainkat,
rettegésben tartják idős
testvéreinket) a pusztaságban, vezetőre várva. A
bent megnevezett személyek
gondolatai segítenek abban is, hogy eldönthessük kinek
a szavára hallgathatunk!
(K.É.)
Azokban a
napokban Mária útra kelt és a
hegyek közé, Júda egyik városába
sietett. Belépett Zakariás házába,
és
köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet
meghallotta Mária köszöntését,
szíve
alatt megmozdult a magzat, és a Szentlélek
betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval
így kiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok
között, és áldott a te méhednek
gyümölcse! De hogyan lehet az, hogy Uramnak anyja
látogat el hozzám? Mert íme,
amikor fülembe csendült köszöntésed szava,
örvendezve felujjongott méhemben a
magzat! Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az
Úr mondott neki!”
Mária
megszólalt:
„Magasztalja
lelkem az Urat,
és
szívem ujjong megváltó Istenemben!
Mert
tekintetre méltatta alázatos
szolgálóleányát,
Lám,
ezúttal boldognak mond minden nemzedék.
Nagy
dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő neve!
Irgalma
nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik
félik őt.
Nagyszerű
dolgokat tett karja ereje,
Széjjelszórta
a gőgös szívűeket.
Lesöpörte
trónjukról a hatalmasokat,
És
felmagasztalta az alázatosakat.
Az
éhezőket elhalmozta minden jóval
De
a gazdagokat elküldte üres kézzel.
Felkarolta
gyermekét, Izraelt,
Megemlékezve
irgalmasságáról,
amint atyáinknak
megígérte:
Ábrahámnak
és utódainak mindörökre!”
Mária
ott maradt még körülbelül három
hónapig, azután visszatért otthonába.
(Lk
1,39-56)
„Ne
légy szeles. Bár munkádon más keres-
dolgozni csak pontosan, szépen, ahogyan a
csillag megy az égen, úgy érdemes.”
A vers ma is
érvényes, bár elég régen írta
József Attila. Amikor dolgozunk, tevékenykedünk,
akkor mindig a pragmatikus megoldás,
a napi, a holnapi siker jár az agyunkban, vezérel
bennünket. De talán, ha az
emberiség fennmaradásán, a jövő
nemzedék boldogságán kezdünk el gondolkodni,
akkor bátran vállalhatjuk azt, hogy munkánkon
sokszor más keres, mégis pontosan
és szépen kell dolgoznunk.
Azt hiszem, ha
nemcsak a mai nap örömeit,
vagy a holnap sikereit hajszoljuk, hanem fontos a cél, hogy a
munkánk, a
cselekedeteink, a viselkedésünk, az erkölcsi
normánk meghatározza az életünket,
akkor boldogabbak leszünk, hiszen tudjuk, hogy nemcsak ma, nemcsak
holnap van,
hanem létezik a múlt.
Generációk
vannak mögöttünk, akiknek
áldozatkészsége, szeretete benne él
lelkünkben, és generációk jönnek
utánunk,
akikben élni fogunk, hogyha megtartjuk ezeket a szép
szavakat.
(Dobos
Krisztina’2004)
Az igaz embernek
még a
Jóisten sem tud ellenállni!...
Isten szereti és felkarolja
a tiszta szívűeket; az igazakat, akik önmagukat sem
csapják be;
akik a gyengék mellé állnak;
akik tudják, hogy Önmagukban semmire sem képesek,
és
életüket ajándékként fogadjak
Istentől, s ezért készek mindig hálát adni.
Elimelech rabbi ezért mondhatta
egyik tanítványának:
„Be fogsz jutni Isten
országába, mert igaz ember vagy”.
Az életben nem az a
legfontosabb, hogy minden jól és hibátlanul
sikerüljön, hanem hogy, „jót és
jól” akarjak cselekedni. Nem a jótettek száma a
döntő, hanem a szándék,
amelyből kiindulva cselekedtem és cselekszem. Mindig
legyünk tudatában annak
is, hogy
(Szalézi
Szent Ferenc).
R. Abeln -A.
Kner: Légy jó
ember!
A lelkem terheket hordozott,
Egyszer csak könnyebb lett a
terhem,
Valaki értem imádkozott.
Talán apám, anyám régen?
Talán más is, aki szeret,
Jó barátom vagy testvérem.
Ki nékem megváltást hozott,
és azt, aki értem csak
egyszer is imádkozott.
Rudi lelkesen mesélte Bobinak:
-Képzeld,
azt álmodtam, hogy
halálom után a jó Isten elé jutottam.
Kedvesen fogadott, és rögtön beszédbe
elegyedtünk.
Megkérdeztem:
„Mondd, Uram, meddig tart
nálad egymillió év?”
„Egy pillanat” -válaszolta.
„És mennyi számodra
egymillió dollár?” -folyattam a
kérdezősködést.
„Mint egy garas.” –„Akkor
nagyon kérlek, adj kölcsön egy dollárt!”
-És mit válaszolt? -vágott
közbe izgatottan Bobi.
-Azt mondta, hogy várjak egy
pillanatot.
A Mennyei derű
és ború c.
viccgyűjteményből idéztünk
„Szent
Anna, Szent Anna, Krisztus Jézus nagyanyja, légy
híveid oltalma…”
hangzik fel a
templomainkba hívő népünk éneke Anna nap
tájékán. És megidézzük őt a
távoli
múlt emlékezetéből. Így éled meg
bennünk, a gyermek Mária felé kitáruló
karokkal, amely az ölelő szeretet
tágasságának leghitelesebb gesztusa.
A keresztény
hagyomány őrzi az ő és Szent
Joakim emlékét. S ha megkérdezzük, hol
élhettek és hol nevelkedett a gyermek
Mária, akkor találgatnunk kell. Mégis
összeáll a kép. A legvalószínűbb az,
hogy
Szefforiszban, Galilea egykori fővárosában éltek,
nem messze Názárettől. Azt,
hogy Mária korán elvesztette szüleit, sejteni lehet.
Ha visszaszámolunk, Mária
akkor születhetett, amikor Heródes király ravasz
politikai fogással a jeruzsálemi
templomot kezdte ujjá építtetni. Az
építkezés felgyorsítása
végett minden
használható embert odarendeltek akkor. S majdnem biztos,
hogy Szent József is
részt vett a templom építésében. A
régibb múltban azonban több nagy
megrázkódtatást is át kellett élnie
Mária szüleinek. Kr. e. 40-ben a római
polgárháborút kihasználva a perzsák
betörtek Palesztínába, és egészen
Jeruzsálemig hatoltak. Kilenc évvel később nagy
földrengés rázta meg az
országot, amit nagy éhínség követett.
Nem csoda, ha Mária korán elveszítette
szüleit. Mert azt kiolvashatjuk a
Szentírásból, hogy Anna asszony már nem
élhette meg Jézus születését.
Mikor
és miért került Mária a
fővárosból
Názáretbe, Ha a találgatásoknál
maradunk, belátható, hogy a főváros a
lázadások
végett veszélyes helynek számított. Szent
Joakim korábbi halála is jól
megindokolná az átköltözést, de az is
lehet, hogy Mária már árván került a
názáreti rokonokhoz. Szefforiszra azonban Jézus
korában csak a romok
emlékeztetnek. Az evangélium nem is utal rá, pedig
Heródes halála után az
adóterhek végett fellázadt galileaiak
fellegváraként számon tartott város volt.
Megérte-e mindezt Szent Anna? Vagy a gyermek
Máriával már korábban
Názáretbe
menekült? Nem tudjuk.
Nem
kétséges, hogy istenfélő, mélyen
vallásos
asszony volt, aki az „igazak” közé tartozott és az
Úr útján járt. Ő volt az,
aki nagy szeretettel nevelte a gyermek Máriát. Ő volt az,
akit Isten
kiválasztott, hogy az ő leánya majd méltó
anyja lehessen a megtestesült Igének,
a Názáreti Jézusnak.
Bár
keveset tudunk az életéről, nekünk az is
elég, hogy Szűz Mária édesanyja és Krisztus
Jézus nagyanyja volt. Arra
következtetni lehet, hogy nem volt ott unokája
születésénél, s még
kevésbé
akkor, amikor a gyermek Jézust bemutatták a templomban.
Szent Joakim helyett
már más valaki veszi a gyermek Jézust karjaiba: az
agg Simeon, aki felismeri a
gyermekben az Üdvözítőt. Szent Anna helyett is
másik asszonyról olvashatunk a
templomi bemutatásnál. Ő is Anna, aki
prófétáló képességgel
látja meg a
gyermekben a megígért Messiást.
Ha keveset is
tudunk életéről, azt azonban
tudjuk, hogy mit jelent ő a keresztény utókornak. Hiszen
már XII. századtól
egyre nagyobb a népszerűsége
az Egyházban. Ugyan ki tudná megszámolni,
hány templomnak lett védőszentje
azóta! Hát még azt, hogy mennyi gyermeket
kereszteltek az ő neve alapján
Annának. Festmények számtalan sora
eleveníti fel életét, köztük az egyik
legnevesebb, Leonardo da Vinci képével, amely Szent
Annát ábrázolja Mária és a
kis Jézus társaságában. Az sem
számít, hogy a földi életben nem lehettek
együtt
ők hárman. Az Egyházi ünnep
emlékezetében együtt vannak épp úgy,
mint azok a
nagyszülők és unokák, akik büszkén
vállalják helyi Szent Anna ünnepünk papi
áldását.
Szent
Annával, Mária édesanyjával, Jézus
nagyanyjával pedig megünnepeljük a vallásos
lelkületű édesanyákat is.
Mindazokat, akik szeretettel nevelik a keresztény hitre
gyermekeiket. Akik az
első keresztvetést megtanítják nekik s magukkal
viszik őket a templomba. S
velük együtt ünnepeljük a nagymamákat, akik
aggódnak, ha azt látják, hogy
unokáik már nem járnak a templomba, mert
hatalmukba kerítik őket való világunk
hamis és olcsó ideáljai. Ha pedig segíteni
tudják unokáik vallásos nevelését,
akkor nagy az ő örömük. Ne csak az anyai szeretetet
emlegessük tehát, hanem a
nagymamák szeretetét is. Mert Mária
édesanyjának örökébe lépve nagyon
sokat
jelentenek ők az Egyháznak és a magyarságnak, csak
komolyan élnünk kell a
lehetőséggel.
(béel
alapon)
Szent
Anna, legédesebb anya, te légy gyermekeink anyja is!
Rád bízzuk, anyai
szeretetednek adjuk át őket. Járd ki számukra
mindazt, ami itt a földön
szükséges nekik, és lelkük javát
szolgálja! Esdj ki mindnyájunknak szívbéli
szeretetet
Isten és embertársaink iránt; óvd meg őket
a bűntől, őrizd meg tisztának
valamennyiüket! Ne engedd, hogy rossz példát
mutassanak másoknak, és bennünket
is óvj meg attól, hogy mi mutassunk rossz
példát gyermekeinknek! Esdekeld ki,
hogy Isten és felebarátaink szeretetében
nevelhessük minden gyermekünket, és
állj mellettünk, hogy velünk együtt ők is
elnyerhessék majd az örök üdvösséget.
Ámen.
(KÉ.2008)
A képújságunk mellett
ezúton is tájékoztatjuk
tisztelt olvasóinkat, hogy havonta egy alkalommal,
délután öt órától ingyenes
jogi tanácsadás van a Polgármesteri Hivatalban.
Közreműködő ügyvéd: dr. Molnár Arnold
Bejelentkezni a 06-20-823-1091
telefonszámon lehet
A következő időpont: 2009.augusztus
17. hétfő 17-18 óra között
Mindenható
bírája az
embereknek s a megfoghatatlan mindenségnek !
Ámulattal
és imádattal
borulok le előtted, s csak gyengeségemet s szorongó
szívem dobbanásait érzem.
Engedd mérlegelnem magamban azt az erényt és
tökéletességet, amelyet az ember
minden fogyatkozása és tomboló szenvedélyei
ellenére már itt a földön elérhet!
Add nekem azt a
belső
vigaszt, a lélek ama nyugalmát, amely nélkül
a röghöz kötött halandó a te
szemléletedben nem gyönyörködhetik, s lelke azt a
föld fölötti szárnyalást el
nem érheti, melyre az ájtatos ima a
tétovázó kedélyt, hacsak rövid
percekre is képesíti!
Engedd, hogy ily
magaslaton
állandóan megmaradhassak! Acélozd meg bennem a
gondolkodó erőt, hogy habár még
e földi léthez vagyok is kötve, lelkileg halott ne
lehessek, s tiszta
képzelettel emelkedve föl hozzád, a te
jóságodat és nagyságodat megismerhessem
és földi pályám célját is
fölfoghassam!
Eszközöld
Te magad, hogy
elmém megértsen téged! Szabadítsd meg a
lelkemet az előítéletektől, s töltsd
meg szívemet véghetetlen béketű réssel
és szeretettel az egész emberi nem
iránt!
Vess
fátyolt elmúlt életemre
s engedd meg, hogy tapasztalataimból,
élményeimből, hibáimból s vétkeimből
az,
ami a legüdvösebb lesz, áramolhassék
reám.
Ámen.
Idénre
két rövidebb lélegzetvételű
táborozást terveztünk. A kisebbek tábora a
Börzsönyben a Kenyeres forrásnál – a
Diósjenőt és Kemencét összekötő
erdészeti
út mellett - lesz. Ideje: július 22-25 –ig.
A
nagyobbak tábor a vándor tábor lesz' mely
augusztus 7 -12-ig tart.
Mindkét
tábor keretmeséje a honfoglalás kora lesz.
Megismerkedünk az államalapítás
előtti és az államalapításkori eleink
szokásaival, ruházatával,
életmódjával,
írásával. A „szokásos'' sarokpontok
köré épül fel a tábor: tervezünk
egy
strandolós napot, lesz nagy túra, kézműves
foglalkozások, sok-sok játék,
esténként tábortüzek, reggeli-, esti
szertartások (zászló fel-, és
levonás)
stb.
A
nagyobbak tábora kissé rendhagyóbb lesz, a
vándorlós volta miatt. Az tervezett
útvonal az Élet Gyöngyei Zarándokút
Budapest - Érsekvadkert szakasza. A
zarándokút mentén szállások
találhatók (mint például itt Vadkerten is a
Kolping-ház is egy zarándokszállás) ahol az
éjszakáinkat tölteni szeretnénk.
Egy
autó fog minket kísérni két
segítőnkkel, akik a csomagunk egy részét viszik,
illetve mentesítenek a napi bevásárlás
terhe alól. Velük reggel és délután,
este – amikor felébredtünk, illetve az aktuális
szálláshelyre érkezésünkkor -
találkozunk.
Utunk
a Margit szigetről, Szent Margit sírjától indul.
Az első szállásunk Csobánkán
lesz. A második napon Visegrádnál
átkompozunk a Dunán és Kismaroson a
Csattogó-völgyi pihenőházakban
éjszakázunk. A harmadik napon vadkempingeztünk
Szokolya környékén. A negyedik napon már
Nógrádra érkezünk, ahol a
plébánia a zarándokszállás.
Az ötödik napon érünk Nagyorosziba, majd a
hatodik napon érkezünk haza. Naponta
18-30 kilométert tesztünk meg, összesen kb. 120 km a
teljes táv hazáig. Mint
egy "hagyományos'' táborban itt is megvannak a
tisztségek: napostiszt, ima
felelős, tábortűzfelelős stb. csak itt a fő
elfoglaltságunk a menés lesz.
Nincsenek
tapasztalataink, hogyan fog működni amit terveztünk, de
hát (képzavarosan):
A
puding próbája a menés...
Sarlós
Boldogasszony napja (július 2.) testvér
közösségünk, a Kalász ünnepe is
Érsekvadkerten. Az esti szentmise keretében, melyen a
Kolping Család is
képviseltette magát, kezdődött az
ünnepség, ami a kalászházban tartalmas,
agapéval egybekötött programmal folytatódott.
Július
4-én,
szombaton, az esti szentmise után, András atya
megáldotta a megújult Kolping
házat, áldást kérve azokra,
adományaikkal és munkájukkal segítettek a
megvalósulásban. Ekkor emlékeztünk meg
prézesünk 40 éves papi
pályafutásáról,
köszöntöttük névnapjukat és
születésnapjukat közelmúltban ünneplő
testvéreinket. Az ünnepség fehér asztal
mellett folytatódott, melyen külön
örömünkre szolgált a Kalászos
képviselet.
Július
10-én,
pénteken, szentmise keretében adott hálát
elnökünk, Szabó János és felesége
Kovács Erzsébet
házasságkötésük 25.
évfordulóján. A családjuk
ünnepét emelte az
is, hogy ezen a napon az Erzsi szülei (Jani bácsi
és Erzsi néni) az együtt
töltött 55 évért mondott köszönetet. A szentmisét Kolping házi
agapé követte.
Telefonszámaink.
340-228, 06-20-578-0867
Várjuk
hívását! A
Támogató Szolgálat vezetője
és dolgozói
Augusztus 15. Nagyboldogasszony ünnepe. Szentmisék reggel fél 8 és este 7 órakor.
Vadkertről
és a Szentekről szóló egyházi
könyv kapható!
Keresztelt(ek):
16.
Orsós Armandó (Orsós Zsolt – Raffael Gabriella)
17.
Buzás Rikárdó Péter (Buzás
Péter – Lakatos Mónika)
18.
Lakatos Virginia Brigitta (Lakatos Attila – Oláh Diána)
19.
Buzás Márkó Martin (Buzás Mihály –
Lakatos Magdolna)
20.
Szrenka Zsófia (Szrenka Viktor – Arató Mária)
21.
Szrenka Máté (Szrenka Viktor – Arató Mária)
22.
Körtvélyesi Nóra (Körtvélyesi
Tamás – Gyimesi Szilvia)
-
Halottaink:
1. szombat
-
Pálinkás és Nemcsók család
élő és elhunyt tagjaiért
-
Pistyúr János (1941), szülei, testvére,
apósa, nagyszülei és nászasszonya
-
Hálából élő és elhunyt
családtagokért
2. vasárnap
-
Tomis András, szülei, apósa, anyósa, veje
Takács Zoltán, szülei és elhunyt
családtagok
-
Varga Jánosné szül. Pálinkás Julianna,
élő és elhunyt hozzátartozókért,
valamint Balogh Istvánné szül. Kaba Ilona
-
Tomis Józsefné szül. Szabó Erzsébet 1.
évforduló és a család élő és
elhunyt
tagjaiért
3. hétfő
-
4. kedd
-
5. szerda
-
6. csütörtök
-
7. péntek
-
Kristóf Imre, szülei, anyósa, apósa
-
Őszi István, Őszi, Csabák ás Pálfi
család halottaiért
-
Szabó János, felesége Boda Ilona, valamint
Vitéz János és elhunyt hozzátartozók
8. szombat
-
Boros Ernőné Zsilkó Erzsébet
-
Kocsis Ferenc, felesége Pinke Anna és szüleik
-
Murányi János, felesége Boda Katalin, fiuk
János, valamint élő és elhunyt
hozzátartozókért
9. vasárnap
-
Sági Szabolcs – Kruzslik Zita jegyesekért
10. hétfő
-
11. kedd
-
12. szerda
-
Meghalt szülőkért és élő beteg
szülőkért
13. csütörtök
-
Pinke Ferencné, férje, szüleik, Kristók
János és szülei
-
Szakács János, felesége Kovács
Rozália, Halaj József, felesége Konopás
Mária,
fiuk Attila és hozzátartozók
14. péntek
-
Szakács jános, felesége Kovács
Rozália, Halaj József, felesége Konopás
Mária,
élő és elhunyt hozzátartozókért
-
Pistyúr Gergely és hozzátartozókért
-
Lukács Károlyné 1. évforduló, a
Lukács és Molnár család halottaiért
15. szombat -
Kaba András, felesége, veje, 2 násza,
nászasszonya és elhunyt családtagokért
-
ifj. Záhorszki József 1. évforduló
és édesapja József 1. évforduló
-
Fábián József, felesége Czinege Margit,
testvéreik, szüleik és Mrekvicska János
és szülei
16. vasárnap -
Szabó Ferenc, felesége Czinege Piroska, 2 vejük
és szüleik
-
Pásztor János és szülei
-
Szabó Károly, felesége Híves Margit, 2
gyermekük és vejük
17. hétfő
-
2 betegért
18. kedd
-
Szabó János, szülei, testvére, Kaba
család elhunyt tagjaiért (Alapítványi)
-
Fábián Istvánné szül. Laczó
Ilona, Fábián és Laczó család
elhunyt tagjaiért
-
Pálinkás János 1. évforduló,
felesége Benyó Erzsébet, fiuk János 1.
évforduló
és hozzátartozók
19. szerda
-
Hálaadó szándékra
20. csütörtök
-
Hazánkért
21. péntek
-
Csabák János (5. évforduló)
édesapja, 2 felesége, anyósa Kovács
Lajosné és
elhunyt családtagok
-
Antal Ferencné szül. Pálinkás Borbála,
3 gyermeke, szülei, apósa, anyósa
22. szombat -
Szabó
Vince, felesége Kormosói Ilona, szülei, Mrekvicska
Ignác és szülők, Csillag
Gyula és szülei
-
Kovács János, felesége Halaj Mária,
vejük Hrapan Pál, szülei és család
halottaiért
-
Velki Ferenc, szülei, apósa , anyósa
23. vasárnap -
Kácsor János, felesége Pálkovács
Ilona, élő és elhunyt családtagokért
-
Vitéz Sándor, szülei, apósa, anyósa
és testvére
-
Halászi István, felesége, 2 gyermekük
és szüleik
24. hétfő
-
25. kedd
-
26. szerda
-
27. csütörtök
-
28. péntek
-
Záhorszki Ignác, felesége Nagy Erzsébet,
szüleik és testvéreik
29. szombat -
Kovács és Kökény család
halottaiért
-
Molnár és Záhorszki család elhunyt tagjai,
Urbán család és ifj. Valkó János
-
Kovács Ignác és szülei, apósa
Bozsonyík Sándor és felesége és
hozzátartozók
30. vasárnap -
Házassági évfordulóra
31. hétfő
-