Vadkerti harangok
2009. Július

Szentmiseszándékok
Napi ima papi hivatásokért
Király és apostol
Sikeres út az égbe
Szent Ignác nyomdokain
Evangélium mindennap
Ellesett gondolatok
Igaz ember
Valaki értem imádkozott
Isten mértékével
Nagyszülők védőszentje
Szülők imája Szent Annához
Ingyenes jogi tanácsadás
Cserkészek közt
Kolping Híreink
Híreink

Vissza az előző menüre

Papok éve

Jézus Szentséges Szíve ünnepén, június 19-én XVI. Benedek pápa a római Szent Péter- bazilikában megnyitotta a papok évét. A Vianney Szent János halálának 150. évfordulójához kapcsolódó ünnepi év célja, hogy a papok és hívek újra felfedezzék a papi hivatás értékét. „Hivatásunk az Egyház és a világ számára egyaránt nélkülözhetetlen. Alapja a feltétlen hűség Krisztushoz, az állandó egység vele; feltétele, hogy szüntelenül törekedjünk az életszentségre, mint Vianney Szent János” – mondta a Szentatya, aki a szertartás előtt lerótta tiszteletét az ars-i plébános ereklyéje előtt.

A papság nem más, mint Krisztus Szíve iránti szeretet, idézte a szent gondolatait a pápa. A Szentatya egyébként azért Jézus Szentséges Szíve ünnepén akarta megnyitni a papok évét, mert ez a nap Isten Szívének titkát állítja elénk, „aki az egész emberiségre kiárasztja szeretetét, akkor is ha hálátlansággal találkozik, akkor is ha a választott nép elutasítja, sőt végtelen irgalmában egyszülött fiát küldi a világba, hogy magára vegye a szeretet visszautasításából fakadó végzetet, s a halál és a bűn hatalmát legyőzve helyreállítsa a bűn szolgálójává lett ember fiúi méltóságát. Ennek ára pedig Isten egyszülött Fiának keresztáldozata.

„Krisztus megváltó szeretete által már az örökkévalóságban élhetünk…Isteni szíve a szívünkhöz szól, meghív, hogy lépjünk ki önmagunkból, hagyjuk el emberi biztosítékainkat, és bízzuk rá magunkat, hogy példája nyomán magunk is a kiáradó szeretet ajándékaivá váljunk”. Ezért fontos, hogy a papok sokat elmélkedjenek „a kereszttől megsebzett Szívről, és engedjék, hogy Krisztus egészen legyőzze őket”, hogy ezáltal megvalósuljon Isten terve a történelemben: Krisztus legyen a világ szíve, mindinkább Ó töltse be az emberek szívét, elsősorban a papokét, akiket legközelebb hívott magához”, mondta a Szentatya.

A pápa rámutatott: a papnak még gyarlóságaival kapcsolatban is Jézus Szívétől kell kérnie a „bűnök feletti fájdalmat”. Majd így folytatta, talán a közelmúltban napvilágot látott papi botrányokra is utalva: „Hogyan is feledkezhetünk meg arról, hogy nincs, ami nagyobb szenvedést okozna az Egyháznak, mint a lelkipásztorainak a bűnei, elsősorban azokéi, akik ”a juhok rablóivá”(Jn 10 1sk) lesznek, mert saját tanaikkal megtévesztik vagy a bűn és halál kötelékeivel megfojtják őket? Ezért kedves papjaim, nekünk is szól a megtérésre hívó szó, nekünk is szükségünk van az isteni irgalmasságra. Szüntelenül és alázattal imádkozzunk Jézus Szent Szívéhez: őrizzen meg attól a veszedelemtől, hogy ártsunk azoknak, akiknek megmentésére szól a hivatásunk”.

Az egyháznak szent életű papokra van szüksége, akik hiteles tanúként segítik a híveket, hogy megtapasztalják az Úr szeretetét és irgalmát zárta mindannyiunknak szóló gondolatait a Szentatyánk.

Látszólag a papoknak szól az üzenet, ám minden megbérmált testvérnek is szól, hiszen a híveknek is kötelessége, papjaik támogatásával Isten országának építése. A közösen elért eredmények után nyugodtan mondható el az, hogy Ő a mi papunk és ebben a közösségben az én híveim tesznek tanúságot vajúdó világunkban.

(K. É. Cikk alapján)

Vissza az újság tetejére

Napi ima papi hivatásokért

Mindenható Isten! Te elküldted Fiadat a világba, hogy Megváltónk és örök főpapunk legyen, és kiárasztottad a Szentlelket, hogy működjön Egyházadban. Kérünk, erősítsd és vezesd az életszentség útján püspökeinket, papjainkat, akikkel megajándékoztad Egyházadat! Ébressz papi hivatásokat! Adj bátorságot fiataljainknak, hogy igent mondjanak hívásodra, és állhatatosak maradjanak küldetésükben! Adj lendületet, energiát és áldozatkészséget papjaidnak! Add, hogy a világi hívők imával és tettekkel segítsék lelkipásztorainkat és egymást a Hozzád vezető úton! Vezesd családjainkat és közösségeinket a hit, a remény a szeretet és az egység hiteles megélésének útján, hogy életük példájával sokakat Hozzád vonzzanak!

Szentséges Szűz Mária, Egyházunk Anyja, Vianney Szent János, a papok védőszentje és Istennek minden szentjei! Támogassátok imáinkat hathatós közbenjárásotokkal, hogy az Egyház a Szentlélek segítségével, a papok és a hívek életszentsége által megújuljon, s egyre tökéletesebben tölthesse be hivatását a lelkek üdvösségének munkálásában! Amen.

(Erdő Péter K.É. 07.05.)

Vissza az újság tetejére

Király és apostol

(Szent István napi gondolatok)

A magyarok első királyára és a magyar nép apostolára, Szent Istvánra emlékezünk augusztus 20-án, aki méltán nyerte el több mint ezer esztendővel ezelőtt a római pápától az apostoli királyi címet. E cím elárulja nekünk, hogy Szent István olyan uralkodó volt, aki az ország vezetése, a földi haza közigazgatásának megszervezése, területének és határainak védelme és a külfölddel való kapcsolatteremtés mellett nagy gondot fordított arra is, hogy az égi haza felé vezesse ennek a népnek tagjait. Első szent királyunknak meggyőződése volt, hogy nem elegendő csupán a földi hazát teremteni, hanem az égi hazára is szüksége van a magyarságnak. Ezen az ünnepen gondoljuk át, hogy mit is jelent a királyság és az apostolság Szent István esetében.

Szent István királyi jellem volt. Királyságát azonban nem uralkodói elnyomásra használta fel, hanem népének szolgálatára. (Kiskirályaink vajon kit szolgálnak napjainkban?) Egész életét arra szentelte, hogy minden erejével, Istentől kapott tehetségével és képességeivel Krisztust és a magyar nemzetet szolgálja. Királyi erénye abból tűnik ki, hogy mind alattvalóinak, mind pedig saját magának is tudott parancsolni. Uralkodói sikerei nem tették őt elbizakodottá és gőgössé, de a kudarcok sem törték meg lelki erejét. Uralkodóként és családapaként egyaránt példakép keresztény életvitelében. Korának más uralkodóival szemben ő már nem volt híve annak, hogy háborúk révén gyarapítsa országának területét és vagyonát, hanem a béke embere volt és békére törekedett a szomszédos népekkel.

Miután megnéztük, hogy miért is volt Szent István valóban király, most tekintsünk másik nagy erényére, az apostoli buzgóságra. Első királyunk a keresztény hit elterjedése érdekében bencés szerzeteseket hívott Bajorországból és Itáliából, s kolostorokat létesített számukra, amelyek missziós központokká váltak. Annak érdekében, hogy az emberek a vasárnapi pihenőnapot megszentelhessék és szentmisén vehessenek részt, elrendelte, hogy minden tíz falu építsen templomot, ahol a hívek összegyülekezhetnek az istentiszteletre.

Az 1000. esztendő őszén Asztrik, pécsváradi apát vezetésével előkelő küldöttség érkezett Rómába, hogy a magyarok vezetője számára királyi címet és koronát kérjen a római pápától. Miután II. Szilveszter pápa a küldöttek elmondásából megismerte a fiatal uralkodó, István fejedelem jellemét, népének a kereszténységre való elvezetésének szándékát, az ennek érdekében eddig végzett tevékenységét, a pápa nagy lelkesedésében e szavakkal fordult a küldöttekhez: „Én csak apostoli vagyok, ő azonban valóságos apostol.” II. Szilveszter pápa Péter apostol utódként még önmagánál is buzgóbbnak ismerte meg Istvánt, aki saját országában Krisztus egykori apostolainak lelkesedésével fáradozott a hit terjesztésén. Az ezredforduló táján nem volt ritka, hogy az európai országok uralkodói nem kis anyagi áldozatot hozva, igen sokat törődtek a keresztény hit terjesztésével. Az azonban ritka, hogy ilyen rövid idő, egyetlen emberöltő alatt egy egész nép kereszténnyé vált volna. S nem csupán felszínes vagy külsődleges volt a magyarság megkeresztelkedése, hanem mély lelki hatással is járt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy 1000 esztendőn keresztül fontosnak tartottuk megőrizni azt a lelki kincset, amelyet Szent Istvántól kaptunk örökségként. Sőt, éppen a kereszténység kincse adott (ad ma is, ha vállaljuk múltunkat) népünknek lelki erőt az elmúlt évszázadok (és napjaink) nehézségei során.

Szent István királyunk ünnepe arra figyelmeztet minket, hogy nem elég hangzatos szavakkal beszélnünk a hazaszeretetről, s nem állhatunk meg azon a szinten, hogy elkeseredetten szemléljük a vallási buzgóság hanyatlásának jeleit, hanem arra kell törekednünk, hogy Isten törvényei irányítsák nemzetünk és családjaink életét. Szent István példája szerint úgy fáradozzunk földi hazánk építésén, hogy közben a mennyei haza felé is törekedjünk!

(István atya írása alapján)

Vissza az újság tetejére

Sikeres út az égbe

(Gondolatok Nagyboldogasszony napjára)

Az embernek minden korban nagy vágya volt, hogy kiszakadjon a Föld vonzásköréből, s legyőzve a gravitáció föld felé vonzó erejét eljusson a magasságokba. Amikor a XX. század elején végre sikerült repülőgéppel a magasba emelkedni, máris új cél lebegett az emberiség előtt: meghódítani a végtelen világűrt, s itt aztán már tényleg nincs vége a céloknak. E véget nem érő sorban az egyik ilyen nagy vágy az volt, hogy ember legyen a Holdon. Ez Armstongnak sikerült is 1969-ben, amit sok sikertelen kísérletet követően három évvel előbb egy ember által készített tárgy teljesített. A világűr meghódításában sikerek (bázisépítés, űrséták, több hónapos űrben élés) és kudarcok (Challenger, Columbia emberéleteket követelő katasztrófája) egyaránt előfordulnak.

Szűz Mária mennybevételét ugyan semmiképp sem nevezhetjük űrutazásnak, de nyugodtan mondhatjuk, hogy sikeres út volt a mennybe. Mária esetében nem voltak sikertelen próbálkozások, nem voltak céltévesztések, s nem fordultak elő az űrutazásnál oly gyakori emberi hibák sem. A mindenható Isten az Istenanyát megdicsőítette azzal, hogy „földi életpályája befejezése után testével, lelkével felvette őt a mennyei dicsőségbe”, miként ezt XII. Piusz pápa, az Egyház több évszázados hitére épülve 1950- ben meghirdetett.

Nagyboldogasszony napján, Szűz Mária mennybevételének ünnepén azzal a szándékkal tekintünk Jézus anyjára, hogy életében szemügyre vegyük mindazokat a lelki kincseket, amelyek alkalmassá tették őt arra, hogy sikeresen megérkezzen abba a mennyei dicsőségbe, melyet Isten minden ember számára készít, s amely nekünk is legfőbb célunk. Az első ilyen érték, hogy Mária egész életét Isten szolgálatába állította, és azt tette, amit saját hivatásaként megismert: üdvösségünk szolgálatába lépett. Milyen szép volna, ha mi is keresnénk, megtalálnánk, és mindig teljesítenénk Istentől kapott hivatásunkat!

Másodszor azt érdemes kiemelnünk Mária lelki értékei közül, hogy milyen bensőséges szeretettel kötődött fiához, Jézushoz. Több volt ez, mint az édesanya szeretete gyermeke iránt. Benne volt ebben a szeretetben az ember szeretetteljes alázata és engedelmessége Isten iránt. Ha mi is mindennél és mindenkinél jobban szeretjük Jézust, egyenes utunk lesz az égbe.

Harmadszor pedig talán érdemes rácsodálkoznunk arra, hogy Szűz Mária élete sem volt könnyű, neki is meg kellett küzdenie az emberi élet minden fájdalmával és gondjával. De ezeket a nehézségeket, kereszteket bölcsen elfogadta és hordozta. Igen, bölcsen, mert fel kell ismernünk, hogy keresztjeink hordozása is szükséges ahhoz, hogy az üdvösségre eljussunk.

Végezetül még egy gondolat: Mária mennybe felvételének ünnepe azt is tanítja nekünk, hogy emberi életünk nincs véglegesen bezárva a születés és a halál keretei közé, hanem mindannyian megkaptuk a meghívást Istentől, hogy eljussunk hozzá a mennybe, az örök életre. Ezen hivatásunk teljesítésében segítsen minket a mi égi édesanyánk, a mennybe felvett Boldogasszonynak égi pártfogása!

(HIS)

Vissza az újság tetejére

Szent Ignác nyomdokain

(Támpontok a fogadalmi ünnepünkhöz)

Már három éve annak, hogy a Szent István Társulat gondozásában megjelent a Jezsuiták Szent Ignác nyomdokain című könyv. Eben az időben hármas jubileumot is ünnepelt a rend. Megemlékezett a rendalapító Loyolai Szent Ignác halálának 450. évfordulójáról, valamint Ignác első társai, Xavéri Szent Ferenc és Boldog Fáber Péter születésének 500. évfordulójáról.

A barokk kor három nagy alakjának írásai és a hozzájuk fűzött magyarázatok új fényben világítják meg a Jézus Társasága egész működését, hiszen – nemcsak Magyarországon- a jezsuitákat üldözték a legkitartóbban, és róluk terjesztették leghatékonyabban a különböző vádakat. Loyolai Szent Ignác lelki naplója a hívő ember számára is megdöbbentő olvasmány: az Istennel, vagyis a Szentháromsággal folytatott könnyes-extatikus párbeszéd racionális korunkban jobban megérteti velünk a szolgálatnak és szeretetnek azt a túláradását, mellyel Szent Ignác élete minden pillanatában kereste a kegyelem forrását. Az ignáci teológia lényege a fentről leáradó kegyelem, mely minden teremtett lényben és dologban felismeri Istent. Ez a gyakorlati misztika figyelhető meg a nagy térítő, Xavéri Szent Ferenc leveleiben is, aki Szent Pálhoz hasonló eltökéltséggel terjeszti az Igét Indiában és Japánban, hihetetlen megpróbáltatások közepette, hogy végül 1552-ben, egy Kínához közeli szigeten fejezze be küzdelmes életét. Xavéri Szent Ferenc levelei pusztán vallás- és kultúrtörténeti szempontból is hallatlanul érdekesek, nemcsak a bennszülöttek szokásainak leírása miatt, hanem mert ezekből a levelekből jobban megérthetjük a missziós hevületet és azt a kétely nélküli, elszánt hitet, amely a jezsuitákat jellemezte. A szemlélődés és cselekvés feszültségében élő rend tanítását tükrözi Boldog Fáber Péter lelki naplója is. Mit akar tőlünk és általunk Isten? Hogyan szolgálhatjuk legjobban Isten akaratát? Ezeket a kérdéseket nekünk is fel kell tennünk az elvilágiasodott korunk forgatagában is. Ezt tették korunk modern jezsuatizmusának nagy alakjai Teilhard de Chardintól Kerkai Jenőig és lettek ezáltal a katolicizmus lándzsahegyei. Együttműködés az isteni kegyelemmel, annak elősegítése, hogy az emberi lelkek elérjék természetfeletti céljukat, vagyis eljussanak Isten országába.

Sajnos, ma Magyarország missziós terület. A jezsuitáknak sem kell távoli földrészekre utazniuk, hogy térítsenek. Vasárnapi keresztények és hétköznapi pogányok bolyonganak (közben összetörik emlékoszlopainkat, feltörik lakásainkat, rettegésben tartják idős testvéreinket) a pusztaságban, vezetőre várva. A bent megnevezett személyek gondolatai segítenek abban is, hogy eldönthessük kinek a szavára hallgathatunk!

(K.É.)

Vissza az újság tetejére

Evangélium minden nap

Azokban a napokban Mária útra kelt és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!”

Mária megszólalt:
„Magasztalja lelkem az Urat,
és szívem ujjong megváltó Istenemben!
Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát,
Lám, ezúttal boldognak mond minden nemzedék.
Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő neve!
Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt.
Nagyszerű dolgokat tett karja ereje,
Széjjelszórta a gőgös szívűeket.
Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat,
És felmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket elhalmozta minden jóval
De a gazdagokat elküldte üres kézzel.
Felkarolta gyermekét, Izraelt,
Megemlékezve irgalmasságáról,
amint atyáinknak megígérte:
Ábrahámnak és utódainak mindörökre!”
Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután visszatért otthonába.
(Lk 1,39-56)

Vissza az újság tetejére

Ellesett gondolatok

„Ne légy szeles. Bár munkádon más keres- dolgozni csak pontosan, szépen, ahogyan a csillag megy az égen, úgy érdemes.”

A vers ma is érvényes, bár elég régen írta József Attila. Amikor dolgozunk, tevékenykedünk, akkor mindig a pragmatikus megoldás, a napi, a holnapi siker jár az agyunkban, vezérel bennünket. De talán, ha az emberiség fennmaradásán, a jövő nemzedék boldogságán kezdünk el gondolkodni, akkor bátran vállalhatjuk azt, hogy munkánkon sokszor más keres, mégis pontosan és szépen kell dolgoznunk.

Azt hiszem, ha nemcsak a mai nap örömeit, vagy a holnap sikereit hajszoljuk, hanem fontos a cél, hogy a munkánk, a cselekedeteink, a viselkedésünk, az erkölcsi normánk meghatározza az életünket, akkor boldogabbak leszünk, hiszen tudjuk, hogy nemcsak ma, nemcsak holnap van, hanem létezik a múlt.

Generációk vannak mögöttünk, akiknek áldozatkészsége, szeretete benne él lelkünkben, és generációk jönnek utánunk, akikben élni fogunk, hogyha megtartjuk ezeket a szép szavakat.

(Dobos Krisztina’2004)

Vissza az újság tetejére

Igaz ember

Az igaz embernek még a Jóisten sem tud ellenállni!...
Isten szereti és felkarolja a tiszta szívűeket; az igazakat, akik önmagukat sem csapják be;
akik a gyengék mellé állnak; akik tudják, hogy Önmagukban semmire sem képesek, és
életüket ajándékként fogadjak Istentől, s ezért készek mindig hálát adni. Elimelech rabbi ezért mondhatta egyik tanítványának:
„Be fogsz jutni Isten országába, mert igaz ember vagy”.
Az életben nem az a legfontosabb, hogy minden jól és hibátlanul sikerüljön, hanem hogy, „jót és jól” akarjak cselekedni. Nem a jótettek száma a döntő, hanem a szándék, amelyből kiindulva cselekedtem és cselekszem. Mindig legyünk tudatában annak is, hogy

„Isten nem számol, hanem mér”

(Szalézi Szent Ferenc).

R. Abeln -A. Kner: Légy jó ember!

Vissza az újság tetejére

Valaki értem imádkozott

Mikor a bűntől meggyötörten
A lelkem terheket hordozott,
Egyszer csak könnyebb lett a terhem,
Valaki értem imádkozott.

Valaki értem imádkozott.
Talán apám, anyám régen?
Talán más is, aki szeret,
Jó barátom vagy testvérem.

Én nem tudom, de áldom Istent
Ki nékem megváltást hozott,
és azt, aki értem csak
egyszer is imádkozott.

(Reményik Sándor)

Vissza az újság tetejére

Isten mértékével

Rudi lelkesen mesélte Bobinak:

-Képzeld, azt álmodtam, hogy halálom után a jó Isten elé jutottam. Kedvesen fogadott, és rögtön beszédbe elegyedtünk.

Megkérdeztem:
„Mondd, Uram, meddig tart nálad egymillió év?”
„Egy pillanat” -válaszolta.
„És mennyi számodra egymillió dollár?” -folyattam a kérdezősködést.
„Mint egy garas.” –„Akkor nagyon kérlek, adj kölcsön egy dollárt!”
-És mit válaszolt? -vágott közbe izgatottan Bobi.
-Azt mondta, hogy várjak egy pillanatot.

A Mennyei derű és ború c. viccgyűjteményből idéztünk

Vissza az újság tetejére

Nagyszülők védőszentje

„Szent Anna, Szent Anna, Krisztus Jézus nagyanyja, légy híveid oltalma…”
hangzik fel a templomainkba hívő népünk éneke Anna nap tájékán. És megidézzük őt a távoli múlt emlékezetéből. Így éled meg bennünk, a gyermek Mária felé kitáruló karokkal, amely az ölelő szeretet tágasságának leghitelesebb gesztusa.

A keresztény hagyomány őrzi az ő és Szent Joakim emlékét. S ha megkérdezzük, hol élhettek és hol nevelkedett a gyermek Mária, akkor találgatnunk kell. Mégis összeáll a kép. A legvalószínűbb az, hogy Szefforiszban, Galilea egykori fővárosában éltek, nem messze Názárettől. Azt, hogy Mária korán elvesztette szüleit, sejteni lehet. Ha visszaszámolunk, Mária akkor születhetett, amikor Heródes király ravasz politikai fogással a jeruzsálemi templomot kezdte ujjá építtetni. Az építkezés felgyorsítása végett minden használható embert odarendeltek akkor. S majdnem biztos, hogy Szent József is részt vett a templom építésében. A régibb múltban azonban több nagy megrázkódtatást is át kellett élnie Mária szüleinek. Kr. e. 40-ben a római polgárháborút kihasználva a perzsák betörtek Palesztínába, és egészen Jeruzsálemig hatoltak. Kilenc évvel később nagy földrengés rázta meg az országot, amit nagy éhínség követett. Nem csoda, ha Mária korán elveszítette szüleit. Mert azt kiolvashatjuk a Szentírásból, hogy Anna asszony már nem élhette meg Jézus születését.

Mikor és miért került Mária a fővárosból Názáretbe, Ha a találgatásoknál maradunk, belátható, hogy a főváros a lázadások végett veszélyes helynek számított. Szent Joakim korábbi halála is jól megindokolná az átköltözést, de az is lehet, hogy Mária már árván került a názáreti rokonokhoz. Szefforiszra azonban Jézus korában csak a romok emlékeztetnek. Az evangélium nem is utal rá, pedig Heródes halála után az adóterhek végett fellázadt galileaiak fellegváraként számon tartott város volt. Megérte-e mindezt Szent Anna? Vagy a gyermek Máriával már korábban Názáretbe menekült? Nem tudjuk.

Nem kétséges, hogy istenfélő, mélyen vallásos asszony volt, aki az „igazak” közé tartozott és az Úr útján járt. Ő volt az, aki nagy szeretettel nevelte a gyermek Máriát. Ő volt az, akit Isten kiválasztott, hogy az ő leánya majd méltó anyja lehessen a megtestesült Igének, a Názáreti Jézusnak.

Bár keveset tudunk az életéről, nekünk az is elég, hogy Szűz Mária édesanyja és Krisztus Jézus nagyanyja volt. Arra következtetni lehet, hogy nem volt ott unokája születésénél, s még kevésbé akkor, amikor a gyermek Jézust bemutatták a templomban. Szent Joakim helyett már más valaki veszi a gyermek Jézust karjaiba: az agg Simeon, aki felismeri a gyermekben az Üdvözítőt. Szent Anna helyett is másik asszonyról olvashatunk a templomi bemutatásnál. Ő is Anna, aki prófétáló képességgel látja meg a gyermekben a megígért Messiást.

Ha keveset is tudunk életéről, azt azonban tudjuk, hogy mit jelent ő a keresztény utókornak. Hiszen már XII. századtól egyre nagyobb a népszerűsége az Egyházban. Ugyan ki tudná megszámolni, hány templomnak lett védőszentje azóta! Hát még azt, hogy mennyi gyermeket kereszteltek az ő neve alapján Annának. Festmények számtalan sora eleveníti fel életét, köztük az egyik legnevesebb, Leonardo da Vinci képével, amely Szent Annát ábrázolja Mária és a kis Jézus társaságában. Az sem számít, hogy a földi életben nem lehettek együtt ők hárman. Az Egyházi ünnep emlékezetében együtt vannak épp úgy, mint azok a nagyszülők és unokák, akik büszkén vállalják helyi Szent Anna ünnepünk papi áldását.

Szent Annával, Mária édesanyjával, Jézus nagyanyjával pedig megünnepeljük a vallásos lelkületű édesanyákat is. Mindazokat, akik szeretettel nevelik a keresztény hitre gyermekeiket. Akik az első keresztvetést megtanítják nekik s magukkal viszik őket a templomba. S velük együtt ünnepeljük a nagymamákat, akik aggódnak, ha azt látják, hogy unokáik már nem járnak a templomba, mert hatalmukba kerítik őket való világunk hamis és olcsó ideáljai. Ha pedig segíteni tudják unokáik vallásos nevelését, akkor nagy az ő örömük. Ne csak az anyai szeretetet emlegessük tehát, hanem a nagymamák szeretetét is. Mert Mária édesanyjának örökébe lépve nagyon sokat jelentenek ők az Egyháznak és a magyarságnak, csak komolyan élnünk kell a lehetőséggel.

(béel alapon)

Vissza az újság tetejére

Szülők imája Szent Annához

Szent Anna, legédesebb anya, te légy gyermekeink anyja is! Rád bízzuk, anyai szeretetednek adjuk át őket. Járd ki számukra mindazt, ami itt a földön szükséges nekik, és lelkük javát szolgálja! Esdj ki mindnyájunknak szívbéli szeretetet Isten és embertársaink iránt; óvd meg őket a bűntől, őrizd meg tisztának valamennyiüket! Ne engedd, hogy rossz példát mutassanak másoknak, és bennünket is óvj meg attól, hogy mi mutassunk rossz példát gyermekeinknek! Esdekeld ki, hogy Isten és felebarátaink szeretetében nevelhessük minden gyermekünket, és állj mellettünk, hogy velünk együtt ők is elnyerhessék majd az örök üdvösséget. Ámen.

(KÉ.2008)

Vissza az újság tetejére

Ingyenes jogi tanácsadás

A képújságunk mellett ezúton is tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy havonta egy alkalommal, délután öt órától ingyenes jogi tanácsadás van a Polgármesteri Hivatalban.

Közreműködő ügyvéd: dr. Molnár Arnold

Bejelentkezni a 06-20-823-1091 telefonszámon lehet

A következő időpont: 2009.augusztus 17. hétfő 17-18 óra között

Vissza az újság tetejére

Cserkészek közt

Az 1028. számú Néri Szent Fülöp Cserkészcsapat oldala

Széchenyi István: Mindennapi ima

Mindenható bírája az embereknek s a megfoghatatlan mindenségnek !

Ámulattal és imádattal borulok le előtted, s csak gyengeségemet s szorongó szívem dobbanásait érzem. Engedd mérlegelnem magamban azt az erényt és tökéletességet, amelyet az ember minden fogyatkozása és tomboló szenvedélyei ellenére már itt a földön elérhet!

Add nekem azt a belső vigaszt, a lélek ama nyugalmát, amely nélkül a röghöz kötött halandó a te szemléletedben nem gyönyörködhetik, s lelke azt a föld fölötti szárnyalást el nem érheti, melyre az ájtatos ima a tétovázó kedélyt, hacsak rövid percekre is képesíti!

Engedd, hogy ily magaslaton állandóan megmaradhassak! Acélozd meg bennem a gondolkodó erőt, hogy habár még e földi léthez vagyok is kötve, lelkileg halott ne lehessek, s tiszta képzelettel emelkedve föl hozzád, a te jóságodat és nagyságodat megismerhessem és földi pályám célját is fölfoghassam!

Eszközöld Te magad, hogy elmém megértsen téged! Szabadítsd meg a lelkemet az előítéletektől, s töltsd meg szívemet véghetetlen béketű réssel és szeretettel az egész emberi nem iránt!

Vess fátyolt elmúlt életemre s engedd meg, hogy tapasztalataimból, élményeimből, hibáimból s vétkeimből az, ami a legüdvösebb lesz, áramolhassék reám.

Ámen.

Cserkésztábor

Idénre két rövidebb lélegzetvételű táborozást terveztünk. A kisebbek tábora a Börzsönyben a Kenyeres forrásnál – a Diósjenőt és Kemencét összekötő erdészeti út mellett - lesz. Ideje: július 22-25 –ig.

A nagyobbak tábor a vándor tábor lesz' mely augusztus 7 -12-ig tart.

Mindkét tábor keretmeséje a honfoglalás kora lesz. Megismerkedünk az államalapítás előtti és az államalapításkori eleink szokásaival, ruházatával, életmódjával, írásával. A „szokásos'' sarokpontok köré épül fel a tábor: tervezünk egy strandolós napot, lesz nagy túra, kézműves foglalkozások, sok-sok játék, esténként tábortüzek, reggeli-, esti szertartások (zászló fel-, és levonás) stb.

A nagyobbak tábora kissé rendhagyóbb lesz, a vándorlós volta miatt. Az tervezett útvonal az Élet Gyöngyei Zarándokút Budapest - Érsekvadkert szakasza. A zarándokút mentén szállások találhatók (mint például itt Vadkerten is a Kolping-ház is egy zarándokszállás) ahol az éjszakáinkat tölteni szeretnénk.

Egy autó fog minket kísérni két segítőnkkel, akik a csomagunk egy részét viszik, illetve mentesítenek a napi bevásárlás terhe alól. Velük reggel és délután, este – amikor felébredtünk, illetve az aktuális szálláshelyre érkezésünkkor - találkozunk.

Utunk a Margit szigetről, Szent Margit sírjától indul. Az első szállásunk Csobánkán lesz. A második napon Visegrádnál átkompozunk a Dunán és Kismaroson a Csattogó-völgyi pihenőházakban éjszakázunk. A harmadik napon vadkempingeztünk Szokolya környékén. A negyedik napon már Nógrádra érkezünk, ahol a plébánia a zarándokszállás. Az ötödik napon érünk Nagyorosziba, majd a hatodik napon érkezünk haza. Naponta 18-30 kilométert tesztünk meg, összesen kb. 120 km a teljes táv hazáig. Mint egy "hagyományos'' táborban itt is megvannak a tisztségek: napostiszt, ima felelős, tábortűzfelelős stb. csak itt a fő elfoglaltságunk a menés lesz.

Nincsenek tapasztalataink, hogyan fog működni amit terveztünk, de hát (képzavarosan):

A puding próbája a menés...

Vissza az újság tetejére

Kolping hírek

Sarlós Boldogasszony napja (július 2.) testvér közösségünk, a Kalász ünnepe is Érsekvadkerten. Az esti szentmise keretében, melyen a Kolping Család is képviseltette magát, kezdődött az ünnepség, ami a kalászházban tartalmas, agapéval egybekötött programmal folytatódott.

Július 4-én, szombaton, az esti szentmise után, András atya megáldotta a megújult Kolping házat, áldást kérve azokra, adományaikkal és munkájukkal segítettek a megvalósulásban. Ekkor emlékeztünk meg prézesünk 40 éves papi pályafutásáról, köszöntöttük névnapjukat és születésnapjukat közelmúltban ünneplő testvéreinket. Az ünnepség fehér asztal mellett folytatódott, melyen külön örömünkre szolgált a Kalászos képviselet.

Július 10-én, pénteken, szentmise keretében adott hálát elnökünk, Szabó János és felesége Kovács Erzsébet házasságkötésük 25. évfordulóján. A családjuk ünnepét emelte az is, hogy ezen a napon az Erzsi szülei (Jani bácsi
és Erzsi néni) az együtt töltött 55 évért mondott köszönetet. A szentmisét Kolping házi agapé követte.

FELHÍVÁS

A Kolping Támogató Szolgálat továbbra is várja azok jelentkezését, akik segítségre szorulnak maguk, vagy a ház körüli munkájuk ellátásában. Gépkocsival el tudjuk szállítani kórházba, rendelésre, bevásárolni, rokonlátogatásra, temetői látogatásra és az élet adta egyéb helyekre. Továbbra is foglalkozunk a térség hátrányos helyzetű gyermekeivel, hogy közösséget alkotva tartalmas életet élhessenek.

Telefonszámaink. 340-228, 06-20-578-0867
Várjuk hívását! A Támogató Szolgálat vezetője és dolgozói

Vissza az újság tetejére

Egyházközösségi hírek

Augusztus 15. Nagyboldogasszony ünnepe. Szentmisék reggel fél 8 és este 7 órakor.
Augusztus 20. Szent István királyunk ünnepe. Szentmise reggel 8-kor.
Terménymegáldó körmenet augusztus 30-án lesz.

Vadkertről és a Szentekről szóló egyházi könyv kapható!

Keresztelt(ek):
16. Orsós Armandó (Orsós Zsolt – Raffael Gabriella)
17. Buzás Rikárdó Péter (Buzás Péter – Lakatos Mónika)
18. Lakatos Virginia Brigitta (Lakatos Attila – Oláh Diána)
19. Buzás Márkó Martin (Buzás Mihály – Lakatos Magdolna)
20. Szrenka Zsófia (Szrenka Viktor – Arató Mária)
21. Szrenka Máté (Szrenka Viktor – Arató Mária)
22. Körtvélyesi Nóra (Körtvélyesi Tamás – Gyimesi Szilvia)

Házasságot kötöttek:
-

Halottaink:
32. Pálinkás Józsefné Híves Erzsébet (1927)
33. Pásztor János (1933)

Vissza az újság tetejére

Szentmiseszándékok

Augusztus

1. szombat - Pálinkás és Nemcsók család élő és elhunyt tagjaiért

- Pistyúr János (1941), szülei, testvére, apósa, nagyszülei és nászasszonya

- Hálából élő és elhunyt családtagokért

2. vasárnap - Tomis András, szülei, apósa, anyósa, veje Takács Zoltán, szülei és elhunyt családtagok

- Varga Jánosné szül. Pálinkás Julianna, élő és elhunyt hozzátartozókért, valamint Balogh Istvánné szül. Kaba Ilona

- Tomis Józsefné szül. Szabó Erzsébet 1. évforduló és a család élő és elhunyt tagjaiért

3. hétfő -

4. kedd -

5. szerda -

6. csütörtök -

7. péntek - Kristóf Imre, szülei, anyósa, apósa

- Őszi István, Őszi, Csabák ás Pálfi család halottaiért

- Szabó János, felesége Boda Ilona, valamint Vitéz János és elhunyt hozzátartozók

8. szombat - Boros Ernőné Zsilkó Erzsébet

- Kocsis Ferenc, felesége Pinke Anna és szüleik

- Murányi János, felesége Boda Katalin, fiuk János, valamint élő és elhunyt hozzátartozókért

9. vasárnap - Sági Szabolcs – Kruzslik Zita jegyesekért

10. hétfő -

11. kedd -

12. szerda - Meghalt szülőkért és élő beteg szülőkért

13. csütörtök - Pinke Ferencné, férje, szüleik, Kristók János és szülei

- Szakács János, felesége Kovács Rozália, Halaj József, felesége Konopás Mária, fiuk Attila és hozzátartozók

14. péntek - Szakács jános, felesége Kovács Rozália, Halaj József, felesége Konopás Mária, élő és elhunyt hozzátartozókért

- Pistyúr Gergely és hozzátartozókért

- Lukács Károlyné 1. évforduló, a Lukács és Molnár család halottaiért

15. szombat - Kaba András, felesége, veje, 2 násza, nászasszonya és elhunyt családtagokért

- ifj. Záhorszki József 1. évforduló és édesapja József 1. évforduló

- Fábián József, felesége Czinege Margit, testvéreik, szüleik és Mrekvicska János és szülei

16. vasárnap - Szabó Ferenc, felesége Czinege Piroska, 2 vejük és szüleik

- Pásztor János és szülei

- Szabó Károly, felesége Híves Margit, 2 gyermekük és vejük

17. hétfő - 2 betegért

18. kedd - Szabó János, szülei, testvére, Kaba család elhunyt tagjaiért (Alapítványi)

- Fábián Istvánné szül. Laczó Ilona, Fábián és Laczó család elhunyt tagjaiért

- Pálinkás János 1. évforduló, felesége Benyó Erzsébet, fiuk János 1. évforduló és hozzátartozók

19. szerda - Hálaadó szándékra

20. csütörtök - Hazánkért

21. péntek - Csabák János (5. évforduló) édesapja, 2 felesége, anyósa Kovács Lajosné és elhunyt családtagok

- Antal Ferencné szül. Pálinkás Borbála, 3 gyermeke, szülei, apósa, anyósa

22. szombat - Szabó Vince, felesége Kormosói Ilona, szülei, Mrekvicska Ignác és szülők, Csillag Gyula és szülei

- Kovács János, felesége Halaj Mária, vejük Hrapan Pál, szülei és család halottaiért

- Velki Ferenc, szülei, apósa , anyósa

23. vasárnap - Kácsor János, felesége Pálkovács Ilona, élő és elhunyt családtagokért

- Vitéz Sándor, szülei, apósa, anyósa és testvére

- Halászi István, felesége, 2 gyermekük és szüleik

24. hétfő -

25. kedd -

26. szerda -

27. csütörtök -

28. péntek - Záhorszki Ignác, felesége Nagy Erzsébet, szüleik és testvéreik

29. szombat - Kovács és Kökény család halottaiért

- Molnár és Záhorszki család elhunyt tagjai, Urbán család és ifj. Valkó János

- Kovács Ignác és szülei, apósa Bozsonyík Sándor és felesége és hozzátartozók

30. vasárnap - Házassági évfordulóra

31. hétfő -

Vissza az újság tetejére
Vissza az előző menüre