A Gyűrűk Ura
című film az elmúlt évek egyik
legnagyobb mozisikere volt. Szerte a világon milliók
láthatták, amint a jók
összefognak, hogy megsemmisítsék a gonosz hatalmat
megtestesítő gyűrűt. A
történet kezdetén a főhős, Frodó a tünde
úrnőtől, Galadrieltól Lembas kenyeret
kap, amely életben tartja őt mindaddig, amíg a
küldetését nem teljesíti.
Egy-egy apró falat oly nagy erőt ad neki és
kísérőjének, hogy folytatni tudják
útjukat. E példa is azt mutatja, hogy az embernek
rendkívüli erőt adó kenyér
nem csak a régi idők, hanem a modern kor
történeteiben is megjelenik. Miként a
bibliai Illés próféta az Istentől kapott
kenyér erejével 40 napon át tudott
menni, ugyanúgy a kis Frodó a Lebas kenyér
erejével tudja folytatni viszontagságos
útját.
A hónap
közepén (Úrnapján) minden idők
legkülönlegesebb kenyerét, az
Otáriszentséget ünnepeltük. Egy olyan kenyeret,
amely több mint testi táplálék. De ez nem
mesebeli kenyér, hanem valódi. Az
Oltáriszentség igazi, ehető kenyér, amelyben
hitünk szerint Krisztus
valóságosan jelen van. Ez a kenyér az Ő Szent
Teste. Az Oltáriszentség nem egy
regényíró képzeletvilágában
megszületett kenyér, hanem olyan eledel, amelyet
maga Jézus ad nekünk. Jogosan nevezzük az
Oltáriszentséget, az Eucharisztiát az
„élet kenyerének” és „élő
kenyérnek”, hisz benne az élő Jézus van jelen.
És ez
az élő, feltámadt Krisztus önmagát adja
nekünk, hogy bennünk legyen, bennünk
éljen és élet legyen bennünk.
Az élő
kenyér fogyasztása hozza létre a
Krisztussal való egységet és teremti meg a
testvéri közösséget. Amint ugyanis a
kenyér egy, bár sok búzaszemből lett, s e
búzaszemek, bár nem látszanak, mégis
benne vannak a kenyérben, úgyhogy
különállásuk tökéletesen eltűnik
tökéletes és
kölcsönös összeolvadásukban. Ugyanígy
vagyunk mi is egymással egyek, és
valamennyien egyek vagyunk Krisztussal.
Az
Oltáriszentség Jézus legdrágább,
legértékesebb ajándéka. Drága a
kenyér, s ezt a szegényebbek jobban érzik, mint
a tehetősebbek, akiknek a legdrágább kenyér is
könnyen megfizethető. Drágul a
kenyér, hallhatjuk rengeteg híradásban. Ha
aszály vagy más ok végett kevés a
gabona és rossz a termés, akkor drágul a
kenyér is. Ha pedig jó a termés, akkor
emelkedik a gáz ás üzemanyag ára és
drágul a kenyér. Minden földi
kenyérnél
értékesebb számunkra Krisztus testének
kenyere. Soha ne érjük be a hazugság
komiszkenyerével! Ne együnk a bűn romlott
kenyeréből! Inkább együk az igazi
lelki táplálékot, az örök élet
kenyerét, Krisztus testét!
Ez a
kenyér segít minket abban, hogy mi
magunk is kenyérré váljunk és odaadjuk
életünket mások szolgálatára. De ez
csak
akkor lehetséges, ha Krisztus Testével
táplálkozunk. Bár a világ forgataga
könnyen eltereli figyelmünket a lelki kenyérről, az
örök élet kenyeréről.
Sokszor észre sem vesszük, hogy itt van közvetlen
közelünkben ez a
legértékesebb eledel, hisz elmentünk a
lakomára, de nem ettünk a terített
asztalról. Pedig felkínálták a
szentmisék keretében!
Legyen
mindennapi kenyerünk az Úr Teste a
földi éltbe, és szerezze meg nekünk az
örök életet!
(Sándor
atyától 2008-ban)
Sokan
nem hisznek
Istenben, a Teremtő
létezésében, mert való világunk
zajában semmilyen kézzelfogható
bizonyítékot
nem találnak a tevékenységéről. Pedig
napjaink teli vannak apró kis csodákkal,
melyek meglátására
érzéketlenné váltunk. Közeleg az
aratás ideje. A hitetlenek
és mindannyiunk számára megosztom a tisztelt
olvasókkal a napokban kapott,
tanulságos történetet.
Egy
multimilliomos vállalkozó
sajtótájékoztatót tartott, ahol a
kíváncsi újságírók az
alábbi kérdést tették
fel neki.
Miért
hiszi, hogy van Isten?
A
kérdésre válaszolva hangzott el az alábbi
történet. Nézzék, nekem számtalan
üzemem van. Az egyikben autókat, a másikban
húsdarálót, és sok egyebet gyártunk.
Egy autó 140-150 ezer alkatrészből áll, de
előbb 24 mérnököm tervezget, amit az anyag
próbák követnek. A gyártásra csak
ezután kerül sor. No de vegyük az egyszerűbb
húsdarálót. Mindössze 9
alkatrészből áll és 17 mozdulattal szerelhető
össze a szalagszerű folyamatban,
amit a mozdulatok rögzüléséhez egy-egy
munkás 2-3 nap gyakorol. Ha nekem ezek
után valaki azt állítja, hogy a több
milliárdszor bonyolultabb világegyetem
megalkotásához nem kellett a Teremtő, az nem
normális.
Rendben van,
de mivel tudná Ön kézzel fogható
módon bizonyítani a Teremtő
létezését?
A
gyáros észrevette a gúnyos felhangot és
diktálni kezdett a titkárnőjének:
PÁLYÁZAT.
Építészmérnököt keresek, aki
megtervez, majd kivitelez egy
toronyépületet az általam felvázolt
méretekben és minőségben. Az épület
köralapú és 4 méter átmérőjű. A
magassága az átmérő legalább 200-szorosa,
azaz
800 méter. A toronyépületnek
kitámasztása nem lehetséges és
bírnia kell az
elemi erők okozta igénybevételt. A falvastagsága
az alaptól a felső szintig sem
lehet több, mint 25 centiméter. Ebbe a falban kell
elhelyezni a víz, a gáz, az
energia vezetékeit, a felvonókat és egyéb
kiszolgáló berendezések csövezetét
úgy, hogy a falazat kívül- belül sima.
Egyébként a torony belsejében semmi sem
helyezhető el, tehát teljesen szabad a tér. A megadott
méretű torony tetején
kell elhelyezni egy vegyi gyárat, amely emberi
fogyasztásra alkalmas
tápszereket állít elő. Siker esetén a
honorárium összegét, bármilyen összegben
az a mérnök szabhatja meg, aki a pályázat
kiírásának maradéktalanul eleget
tett. Elvette a papírt titkárnőjétől és
aláírva átnyújtotta az
újságíróknak.
Tessék,
itt a válaszom. Benne a bizonyíték.
Nem
értjük, hogy mi akar ez lenni.
Majd
később megértik. Egyelőre közöljék
lapjukban feltűnő helyen. Ha akad rá
jelentkező, újra találkozunk és folytatjuk a
sajtótájékoztatót.
A nagy
érdeklődést kiváltó eseményre
jó
néhány neves
építészmérnök és a
korábbinál is több
újságíró jött el.
Talán
el is kezdhetjük, szólt ironikusan a házigazda.
Kérem az első jelentkezőt, tegye meg ajánlatát,
ismertesse elképzeléseit. Csak
konkrét megoldást, kivitelezhető tervet fogadok el.
Néhány
percnyi vita után a szakma legkiválóbb
építésze dühösen megjegyezte. Rendben
van, én már kiestem a versenyből, de
szeretném látni azt az embert, aki ezt megtervezi! Ezt
egyszerűen lehetetlen
megépíteni!
Miután
több jelentkező nem akad, a gyárosunk
vállalkozott arra, hogy a tisztelt publikumnak bemutassa a
gyár eredeti
példányát. Titkárnője
átnyújtott neki egy hosszú, cső alakú
papírtekercset.
Kibontotta a végénél és óvatosan
kihúzott abból egy ép búzaszálat,
szép, tömör
aranykalásszal. Aztán így szólt a
jelenlévőkhöz:
Igazuk
van uraim, ez a feladat ember számára valóban
lehetetlen! De a Teremtőnk
mindenható, csodálatos alkotásokat hozott
létre, mint ez is, nézzék csak!
Mérjék le, itt vannak hozzá a
mérőeszközök. Figyeljenek kérem, kör
alakú a
szára és az átmérője pontosan 4 mm. A
magasság pedig az átmérő pontosan
200-szorosa, tehát 800 mm. A fal vastagsága a teljes
magasságban 0,25 mm. Kívül
sima, belül üres, az összes táp- és
kiszolgáló csatorna ebben a vékony falban
fut, nos és a csodálatos miniatűr vegyi üzem, a
kalász itt a tetején önállóan
működik. És tudják hogyan?
Napenergiával! Ráadásul a Napot is Isten
teremtette. Értik az
összefüggéseket? Ez a kis vegyi labor 8-9 féle
tápanyagot, vitamint állít elő
vízből és a talajból felszívott
ásványi anyagokból a nap sugarainak
közreműködésével. Ez alatt szelek és
viharok tépik, kényükre hajlítgatják,
akár
a földig. De a búzaszálak ezt is
kibírják. Nos, uraim az itt látható remekmű
és
a mi kontárkodásaink közötti
különbség egyértelműen bizonyítja a
Teremtő
létezését és határtalan,
számunkra szinte felfoghatatlan képességeit.
Köszönöm,
hogy eljöttek ide megszemlélni Isten teremtő
erejének egyik kézzelfogható
bizonyítékát. Ha körülnéznek, ha
tükörbe néznek, mindenütt az Ő alkotásait
látják. Ha pedig teremt, műveket alkot, akkor
létezik!
/netről/
A hagyomány szerint
az angliai származású
STOCK Szent Simon húsz évig remetéskedett egy
öreg fa odvában. Nem
elképzelhetetlen e jelenség, hisz
Márianosztrán járva látunk ilyen
fát, amit a
fotó is tanúsít. Remetesége idején
egy alkalommal megjelent neki a Boldogságos
Szent Szűz, és arra kérte, hogy lépjen be a
kármelita rend szerzetesei közé. A
remete engedelmeskedett a látomásban kapott
buzdításnak, majd a Szentföldre
zarándokolt, és hat évet töltött el a
rend kármelhegyi kolostorában. Hazatérése
után a rend elöljárójává
választották. Imádságában arra
kérte a Szűzanyát, hogy
adjon számára valamilyen jelet arra vonatkozóan,
hogy a kármelita rend különös
oltalma alatt áll. Ekkor jelent meg neki a Szűzanya és
vállruhát, vagyis
skapullárét mutatott neki. Ennek a szerzetesi
ruhának, felöltőnek a viselete
nagyon gyorsan elterjedt, amit V. Sixtus és XIII: Benedek
pápák is
szorgalmaztak a Szűzanya tisztelettel együtt.
A
Boldogságos Szent Szűz a legnagyobb a
szentek között, mert neki adatott az a kegyelem, hogy anyja
lehetett a megtestesült
Igének. Míg a szentek Jézus Krisztus
teljességéből merítik az állapotukhoz
szükséges kegyelmet, addig a Boldogságos Szűzanya
ugyanebből a forrásból
megkapott minden kegyelmet, amit teremtmény
egyáltalán megkaphat. Ne véletlenül
imádkozzuk azt, hogy kegyelemmel teljes. Szűz anyasága
öröktől fogva ott volt
Isten megváltó tervében, s amikor
elérkezett az idők teljessége, megtörtént az,
ami a természet rendjében sem azelőtt, sem azóta
nem fordult elő: anya lett a
szűz és fiút szült: Jézus a mi
Megváltónk!
Az
Egyház egyetlen szentről sem beszél úgy,
mint a Szűzanyáról. Mindezzel együtt Mária, a
Boldogságos Szűz valóságos ember,
akinek története, sorsa, életrajza, élete
van. Élete, amely teljesen Istenből
ered, Őérte és Őbenne van. Életét,
sorsát a legteljesebb bizalommal Istenbe
helyezte, mikor az alábbi szavakat kimondta: „ Íme, az
Úr szolgáló leánya
vagyok, történjék velem szavaid szerint.”
Mária „igen”-je által a megtestesült
Ige, az emberiség Megváltója halála
és feltámadása utáni
dicsőségében ma is velünk,
köztünk él. Kegyelmének, szeretetének
kiáradása által azokkal és azokban
él,
akik Máriával ma is feltétel nélkül
igent mondanak a jézusi útra, melyen Mária
is ott található. Mária ott volt a kánai
menyegzős első csodánál. Ott van a
kereszt alatt is, ahol az Egyháznak is anyja lett, de ott van a
pünkösd
varázsában is. Napbaöltözött
asszonyként, menybevételével teljes a halál
és bűn
feletti győzelme. Előttünk a példa, hogy hová vezet
a kimondott igen. Vajon
van- e erőnk kimondani fortyogó világunk
zsivajában e rövid szócskát?
Mária
istenbe vetet bizalmának útja a mi
utunk is. Ezért jó és balsorsban,
örömben és nehézségek idején
merjük kérni a
Szűzanya közbenjárását, hogy
életünk minden pillanatában,
különösen halálunk
óráján mellettünk álljon, és ő
vezessen s mutasson be minket Szent Fiának.
(RI.
2006 július)
Abban
az időben így beszélt Jézus a zsidó
tömeghez: ”Én vagyok a mennyből
alászállott, élő kenyér. Aki ebből a
kenyérből eszik, örökké fog élni. Az a
kenyér, amelyet én adok, az én testem a
világ életéért.” Vita támadt a
zsidók
között: „Hogyan adhatja ez testét eledelül
nekünk?” Jézus így felet nekik:
„Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia
testét, és nem
isszátok az ő vérét, nem lesz élet
bennetek. Aki eszi az én testemet és issza
az én véremet, annak örök élete van,
és én feltámasztom őt az utolsó napon.
Mert az én testem valóban étel, és az
én vérem valóban ital. Aki eszi az én
testemet és issza az én véremet, az bennem marad
és én őbenne. Amint engem az
élő Atya küldött, és én az Atya
által élek, úgy az is, aki engem eszik,
énáltalam él. Ez az égből
alászállott kenyér! Nem az, amelyet
atyáitok ettek és
meghaltak! Aki ezt a kenyeret eszi, örökké ék!”
Így tanított Jézus a kafarnaumi
zsinagógában, olvashatjuk Jn 6,51-58 soraiban.
Ez
a verssé emelkedett bibliai szöveg létünk
lényegét mondja el. Pál apostol
Szeretethimnuszát nagyon sokan magyarázták
már, beavatottan és nagyon sokszor,
mégsem elégszer. Amikor elolvassuk, majd újra
elolvassuk és huszadszor is elolvassuk,
érezzük, tudjuk, hogy itt létünk
miértjét megérintő bibliai üzenetről ”van
szó”. Csakhogy a titkot újra fel kellene nyitni. Nekem,
nekünk, mai
halandóknak.
Vissza kell
menni Ádámig és Éváig.
Egészen
addig, hogy mi emeli ki az embert az
állatvilágból. Miért kapta a megtisztelő
nevét, hogy ő a „homo sapiens”? A sapientia
bölcsességet jelent. S most
világosodik meg bennünk, hogy ehhez nem elég a
kreatív intelligencia. Mert szív
nélkül nem terem bölcsesség. Van az emberben
valami más is, mint az, hogy
”értelmes élőlény”. Nemcsak az agyunk, de
szívünk is más, mint az állatoké,
mármint ebben az átvitt értelemben, amit
Pál apostol kimond. A Szeretethimnusz
ilyen mélyen nyúlik vissza a múltba, hogy
megérinthessük általa embervoltunk
lényegét. Erről van szó.
S ha el kell
mondani a Szeretethimnusz
tartalmát, úgy vagyunk, mint az egyszeri diák, aki
azt a feladatot kapta a
tanárától, hogy mondja el Petőfi „Talpra, magyar!”
kezdetű versének tartalmát.
És ő – érthető módon- csak annyit tudott
kiötleni, hogy talpra magyar! Igaza
van. Pál apostol Szeretethimnusza esetében némileg
más a helyzet. Ám itt is
elfér a lényeg egy mondatban: „Ha szeretetem nincs, semmi
vagyok”.
De
hogy mit jelent ez, hogy miért fedi fel egzisztenciánk
lényegét, azt el kellene
mondani a mai embernek is, aki tv-t néz és azon a cunami
hullámaival ránk törő
szexet és gyilkolást. Meg a globalizáció
értékrendjét: „Légy milliomos!
Élvezz!” Azt nem mondják ki, hogy légy gyilkos!
Csak bemutatják, hogy ez van és
ilyen az élet. Összeszorul a szívünk, amikor a
gyönyörű, jó családból való,
intelligens lány gyilkol. Huszonévesen hallja a
bírói ítéletet:
„életfogytiglani börtön”. Film ez is. De film az is,
amikor a csupa gyilkolás
egyik elitéltje kegyelmet kap, hogy nálánál
is veszélyesebb bűnözőt
elfoghassák. S amikor megkérdezik tőle, mi a
kívánsága, azt válaszolja: látni
szeretné azt, akit szeret. Az már asszony. Férje,
gyermekei vannak. Csak annyi
idejük van, hogy egymásra nézzenek és
megöleljék egymást. Aztán végleg
elbúcsúznak. És csak ez maradt meg bennük a
vérből, gyilkolásból. Magdalénai
Mária juthat most az eszünkben Jézus
lábainál. Ennek a filmnek is megbocsátjuk
számtalan bűnét e kis jelenetért, amely
végre a lényegre tör.
Persze kell a
Biblia tudományos magyarázata,
hogy mit jelent az angyalok nyelvén szólni, s hogy az
emberi nyelv akadozik a
szeretet informatikájában. Talán csak azt tudja
kimondani: „Te…te…te”. Az
„angyalok nyelve” talán a lélek nyelve, amelyben kevesebb
a szó, és mindig több
az üzenet. Istenhez és emberhez. Erről van szó.
S még
valami. J. D. Watson Nobel-díjas DNS
című könyvét sok nyelvre
lefordították. Magyarra is. Istenről,
vallásról
szkeptikusan ír. Gyakorlati ateista. Olyan tudós ő, aki
nagyítóval nézi a Mona
Lisát, s nem lát belőle semmit, csak a
festékszemeket. Ilyeneket mond: „Ma is
vannak, akik az embert Isten teremtményének hiszik”.
Aztán meg kijön belőle a
homo sapiens. Egy tudós, aki bölcs is tud lenni, akit a
gének kábulatából
kiragad Pál apostol himnusza, amikor olvassa és
átérzi az üzenetet: Ha
szeretetem nincs, semmi vagyok. Ez a világhírű
tudós élete megvilágosodott
pillanatában megértette - mint mondja- „emberi voltunk
lényegét”.
(béel,2007)
Földrengés, vagy
villámcsapás alatt
A Hargitán egy szikla meghasadt.
Tenyérnyi rés volt. Az esők, szelek
Mind vittek abba néhány porszemet.
Évek múlva oda hullatott
Madár, vagy szél egy kis fenyőmagot.
A mag megszerette ott a földet,
S más tavasszal már mint kis fenyő zöldelt.
Gyökereit sziklába kellett
vájja,
S mégis egyre szebb lett a koronája.
Száz szél, vihar támadta, hogy kidöntse,
De annál erősebb lett a törzse.
Őseink az ily fenyőtől tanulták meg
talán,
Hogyan lehet megélni a Hargita oldalán.
És mi, mai székelyek is ha élni akarunk,
A kőből is kenyeret kell kiszorítson karunk.
(dr. Dobos Ferenc)
Csak
adni mindennap, ahogyan a forrás adja vizét az öreg
kútnak, kezdte előadását
dr. Székely János püspök atya az
érsekvadkerti Erdei háznál rendezett északi
körzeti családi napon, ahol amíg a felnőttek
lelkiekben gazdagodtak, a
gyermekek kézműves foglalkozás keretében
készítettek örömszerző
ajándékokat
jelenlévő szüleiknek.
Fontos
a bevezető mondat minden ember
életében, hisz oly sok embertársunk nem ismerve az
adás örömét, csak kapni,
fogyasztani szeret. Olyan világban élünk, amikor azt
tapasztaljuk
hétköznapjaink során, hogy az
érdektelenség ül a trónra. (Ez
látszott a másnapi
szavazás részvételi számaiban is) Itt az
ideje, hogy átgondoljuk azt, miért is
élünk e Földön. A pénz
logikájára épülő világ sok mindent
felperzselt az emberi
élet alapjai közül. Most a család, a falu
és a vallás van soron, mert ezek
mentsvárként állnak útjában. A
falunak még vannak gyökerei, az ott élőkre
még
nem terjedt át a hajbókolás, így
akadálya a nemzet tönkre tételének. A
család
is hasonló szerepet tölt be a senkihez nem kötődő
szinglivel szemben.
A
család, a vallás és a falu tehát kicsi
szigetekként át tudja menteni az „emberi” létet.
Az Isten azt akarja, hogy
minden élet szeretetből fakadjon. Nem a páros
önzés, hanem a minden szinten
termékeny együttlét helye a család. Itt, a
társadalom alapsejtjében, az emberi
lét kibontakozásának bölcsőjében
kinyílik a gyermek. E bölcső létrejötte az
első, egymásnak kimondott IGEN- nel veszi kezdetét.
Folytatásként ezt az igent
kell nap, mint nap kicsi igenekre váltani, s a boldogság
útja tárul fel
előttünk. A kicsi igenek ledobatnak minden álarcot
és a világ felé a
megbonthatatlan egységről tesznek tanúbizonyságot.
A kicsi igenek hatására
bármikor meg tudják fogni egymás kezét,
önzetlenül ajtót tudnak nyitni a
férjnek és a feleségnek, önmagukat legyőzve a
félre sikerült dolgokon is mosoly
fakad arcukon. Önmagukat legyőzve tudják tetteiket
úgy irányítani, hogy abból
világosan kitűnik, itt és most a másik fél
áll a középpontban. A jó kapcsolatban
soha sem az a fontos, kinek van igaza, hanem a probléma azonnali
megoldása
lebeg szemek előtt. Nem az azonossá válást, az
uniformizálást kell követni a
házassági kötelékben. Nem lehet szó
átnevelésről, hanem a másik fél szeretet
alapú tökéletesítése a mindenkori
cél. El kell érni azt, hogy a szeretlek
okaként a mert szeretlek váljék
uralkodóvá minden napjainkban, hangzott el
zárszóként az oly rövidnek tűnő bő egy
órás előadás során, ahol két
országgyűlési képviselőt (Balla Mihály,
Kontúr Pál) és a polgármester
asszonyunkat (dr Kovácsné Nagy Mária) népes
hallgatóság soraiban tudhattunk.
A
délutáni programot a romhányi énekkar
műsora vezette fel. Egy törékeny hölgy vezette
férfikar Trianonnak emléket
állító, az azt feledni nem hagyó
prózai részekkel fűszerezett, dalos
előadásával. Az ősi magyar énekek csokrával
körbejártuk az elszakított
területeket. Lélekben voltunk Kraszna Horka büszke
várában, Munkácson, erdélyi
tájakon, Délvidéken és Kismartonban
egyaránt.
A
kórust Sillye Jenő és barátainak
szentmisére
ráhangoló hangversenye (sok esetben közös
éneklés) követte. A Szentírás egy-egy
szakasza, az ahhoz kapcsolódó ének a
Pünkösd ajándéka volt. Felhívta
figyelmünket a fénylő láng nap, mint nap
történő eljövetelére épp úgy mint
a
porból létből a porrá válás
folyamatára. Ám nem kell aggódnunk. A
helyzetünk
nem reménytelen sors, hisz mindannyiunkat megváltott
Jézus, a Magvető. Azt,
hogy virágos rétté, tékozló
fiúvá, netán terméketlen sivataggá
válunk, az csak
rajtunk múlik.
A
délután ötkor kezdődő, zenével Jenőék
által
kísért szentmisére, az eső
elálltával , sokan kijöttek Érsekvadkertről
is. Így
a reggeltől jelen lévő Csepelről, Istenhegyről, Herminamezőről,
Pestszenterzsébetről, Városmajorból,
Dányból, Romhányból, Szentendréről
és a
Tóalmásról estig kitartó
testvérekkel együtt meghaladta a 300- at az együtt
ünneplő testvérek száma. A szentmise
keretében mintegy folytatódott a délelőtt
tanítása. A család kialakulása a
házassági igen kimondásával veszi
kezdetét. Az
édesanyák pedig Isten társteremtőivé
lesznek megszült gyermekeik által. Nagyobb
dolog ez, mint bármily nagy gyár megalkotása,
még akkor is, ha való világunk
agyon hallgatja is ezt a tényt. Óvakodnunk attól,
hogy elrabolják gyermekeink
gyermekkorát, hogy koravénként tengessék
másoktól függő életüket.
Nevelni,
gondozni kell őket. Ám ehhez a szó
kevés. Szülői tettekre van szükség. Ha a
szülő nem szégyelli hitét megvallani,
tiszteli az időseket, a gyermek sem fogja másképp
csinálni. Ha látja, hogy
szülei boldogok, a problémákat
sárdobálás nélkül oldják meg,
az otthon szerető
érzése erősödik a gyermeki lelkekben. E szülő
lényével történő nevelési mód,
hitéhez hű, a nehéz helyzetben is kitartó
embereket ad a világnak, akik
közreműködésével legyőzhető korunk
morális válsága, a válság okozta
gazdasági
nehézségek sorozata.
(Érsekvadkert,
2009-06-06. Egy a jelenlévők közül)
Mostanság
sokat beszélnek és írnak arról,
hogy világszerte, de hazánkban különösen
az a legnagyobb baj, hogy megrendült a
bizalom az emberek, a nép és a kormány, a termelők
és a kereskedők, a bankok és
ügyfeleik között. A bizalom pedig mind az üzleti
életben, mint pedig a
családban, a munkahelyeken olyan
nélkülözhetetlen dolog, amelyet semmiféle
törvény, írott szerződés nem pótolhat.
Régen egy kézfogással pecsételték
meg az
üzleti megállapodást, az egyezséget, aki
megszegte az ígéretét, az elvesztette
becsületét, kiközösítették a
társadalomból. Igaz, ez még abban az időben volt
általános, amikor a közösség tagjai
ismerték egymást személyesen, s nem gépek
segítségével érintkeztek. A
globalizált tömegtársadalomban a „becsület”
szó
lassan elvesztette eredeti értelmét, mint oly sok
erkölcsi kategória, az
íratlan törvények helyét
átvették a jog rideg betűi, vagyis a törvény
és az
erkölcs egyre inkább különvált, az emberi
törvények pedig egyre kevésbé
tükrözik az isteni törvények parancsait és
főleg a szellemét. Vajon mit tudna
kezdeni bármely törvényalkotó a
kereszténység szeretetparancsával? A jog nem
ismeri a szeretet fogalmát, a jog számára nincs
becsület, csak büntetlen
előélet. Akikről azt mondják: becsületes ember, az
lassanként annyit jelent csupán,
hogy élhetetlen, nem elég ügyes, nem
„versenyképes”. A tisztesség (tisztaság)
jó lelkiismeretet és megalapozott önérzetet
biztosít ugyan, de bármilyen
idealista nevelést is kap a gyermek, hamarosan
rádöbben, hogy a felnőttek
világában nincs „forgalmi
értéke”,
inkább kigúnyolják, lesajnálják
azok, akik áruba bocsátották lelküket,
meggyőződésüket, becsületüket. A becsület
fogalma korunkban jórészt legfeljebb
”betyárbecsület”, gonosztevők bűnszövetsége,
maffiatisztesség – holló a
hollónak nem vájja ki a szemét.
A politikai
osztály és az „értelmiség” nagy
része alaposan leszerepelt az elmúlt fél
évszázadban, a diktatúrákban
éppúgy,
mint a demokrácia két évtizede alatt. A mindent
átható korrupció nemcsak a
közéletben, hanem a magánéletben is
bizalmatlanságot szül, az egykori állami
keretek és szabályok kitágulásával
az ellenőrzés is lehetetlenné vált, mintha a
világgazdaság és világpolitika
különböző offshore cégekben működnék
igazán.
A
becsületes ember Isten legnemesebb
teremtménye, olvashatjuk az angol költő, Pope, 300
éve írott művében. Csakhogy
a modern ember számára az „Isten”, a „nemes” és a
„teremtmény” szavak idegenül
hangzanak, mert világnézeti
látóhatára térben és időben
rendkívüli korlátozott,
ahogyan emlékezete és jövőbeli
reménykedése is. Ezek az emberek a mai világban
a többséget alkotják, és nekünk,
keresztényeknek ebben a tömegben kell
léteznünk, mozognunk, haladnunk Isten felé
tisztességgel, becsülettel, jó
lelkiismerettel. Nem könnyű feladat, de gondoljunk mindig arra,
hogy az
őskeresztényeknek százszor, ezerszer nehezebb volt, mi
pedig már milliárdnyian
vagyunk itt a Földön. A becsület a mi
útlevelünk a túlvilágra. És azt sem
szabad elfelejtenünk soha, hogy itt lenn, a földi
létezésben mi őrizzük Isten
becsületét is, a mi példáinkból
ítélik meg Öt, azok, akik még soha nem
találkoztak vele, márpedig a térítés
legfontosabb eszköze a példa. A becsület.
(SzSzP)
Diákokkal
sokszor kirándultam. Nyári túrákon az volt
a szokás, hogy mindennapnak volt egy
jelmondata.
Egyszer
– nyilván rossz idő volt-, egy Radnóti vers
címét adtam jelszónak: „Fogaid
ne mossa panaszszó”.
Aztán
ez annyira bevált, hogy újra és újra
más kirándulásokon is előkerült, sőt a
saját életemben is egyre többször, amikor nem
másoknak mondogatom, hanem
önmagamnak.
Azt
gondolom, ez most olyan jelmondat, ami nem árt, ha
előhalászunk a feledésből.
Egy
kicsit játékos is, magával a fogmosás
gondolatával, mivel a panaszkodásnak ma
nagy divatja van, és sokszor vagyunk kísértve
arra, hogy ilyen rosszkedv
kampánytól megtévesztve, elteljünk azokkal a
dolgokkal, amiket nem ok nélkül
rosszallunk, de amibe mégsem volna szabad belefulladnunk.
Nekem
használt ez a mondat, ha reggelenként újra
elmondtam, vagy társaságba menet
csak úgy magamban: fogaidat ne mossa panaszszó.
Veszélyes,
ha valaki átengedi magát a panaszkodásnak, mert
másokat is elkedvetlenít,
másrészt pedig önmaga is valahogy úgy
belebonyolódik a panasznak áradatába,
hogy aztán nem találja meg a jót.
Azt
gondolom, nem volna helyes, ha a rosszat jónak mondanánk,
sőt néha bizony
szükséges, hogy panaszainkat megfelelő helyen, megfelelő
erővel megfogalmazzuk.
De
hogy a fogmosás helyett öblögessük vele
szánkat, az nem szerencsés, ehelyett
inkább meg kell, hogy keressük a jót, és az a
fontos, hogy azzal tudjunk mindig
szövetséget kötni.
(Jelenits
atyától)
A képújságunk mellett
ezúton is tájékoztatjuk
tisztelt olvasóinkat, hogy havonta egy alkalommal,
délután öt órától ingyenes
jogi tanácsadás van a Polgármesteri Hivatalban.
Közreműködő ügyvéd: dr. Molnár Arnold
Bejelentkezni a 06-20-823-1091
telefonszámon lehet
A következő időpont: 2009.július
13. hétfő 17-18 óra között
Itt
a jó idő, s cserkészek lévén, nem tudunk
egy helyben maradni, így hát
kitaláltuk, hogy kirándulni fogunk. Miután
eldöntöttük merre menjünk,
felnyaláboltuk kis csapatunkat, és elindultunk ki a
faluból, s csak az
számított, hogy a természetben legyünk.
Bár mi se tudtuk, pontosan hova is
készülünk, az a tudat, hogy ha egyszer
odaérünk mennyei ebédet fogyaszthatunk
el(ugyanis nyársalni készültünk), mindenkit
lelkesített. Az út folyamán, az
alatt a néhány kilométer alatt, sokat
nevettünk, beszélgettünk, és odafelé
csak
egyszer kellett megállnunk pihenni, ezzel is bizonyítva
szívós újoncaink
kitartását. Dél körül
érkeztünk meg kiszemelt célpontunkhoz, és
akkor - az
ebédet előkészítvén- megtanultuk, hogyan
kell helyesen tüzet rakni. Mikor
megfelelő volt a tűz a nyársaláshoz, mindenki elővette
otthonról hozott
finomságait, megsütöttük, és
jóízűen elfogyasztottuk. Ezután, mivel sok
újonnan
étkezett tag van csapatunkban, a tűzrakás után egy
néhány csomót is
megtanultunk. Ezután érkezett el az a pillanat, ami egy
cserkész-kirándulásból
sem hiányozhat, és véleményem szerint, az
egyik legszórakoztatóbb elfoglaltság,
a számháború. Két csapatot alkotva mindenki
kapott egy számot, S egyszer
védőként, egyszer támadóként
ejtettük ki egymást a játékból.
Ezután indultunk
haza. A visszaút kicsivel tovább tartott,
erőkészleteink megcsappanása miatt,
de kárpótolt mindenért a fagylalt, melyet
hazaérkezésünk örömére
fogyasztottunk
el, megkoronázva ezzel ezt a remek napot.
Hartai
Gábor szalézi atya újraalakította a
balassagyarmati cserkészcsapatot. Meghívott minket, hogy
segítsünk neki az
újoncokat próbáztatni. A próba napja
június 17-e szerda volt.12 jelöltnek kellett
számot adnia a tudásáról, 13
állomáson. A résztvevők 10 év
körüligyerekek
voltak (fiúk, lányok vegyesen). A következő dolgokat
kellett tudni a próbázóknak:
Tízparancsolat, Cserkésztörvények,
rovásírás, konyhai ismeretek,
népdaléneklés,
csatakiáltások, térképészet
-tájékozódás, találós
kérdések, növények-, állatok ismerete,
tisztálkodás, elsősegélynyújtás,
tűzrakás elmélete, gyakorlata. Az elméleti
tudás
számonkérése mellett ügyességi
és erőnléti gyakorlatok is voltak:
kötélmászás,
húzódzkodás,
kúszás. A keretmese Szent Györgyhöz
kapcsolódott . A próbázók, a kis lovagok
talpig fegyverben jártak állomásról
állomásra. Nagyon alapos számonkérés
volt,
ugyanis hat óra után kezdtük és 10 óra
után fejeztük be. Ekkor még atya a
cserkészethez
kapcsolódó évszámokat kérdezte ki a
gyerekektől. Mi sajnos nem várhattuk meg a végét
mert 11:30-kor jött az utolsó autóbuszunk
Balassagyarmatról. A gyerekek nagyon felkészültek
voltak, remélem mindegyikük sikerrel vette az
akadályt, sikeresen lepróbázott, amikor
legközelebb találkozunk, akkor 12 cserkésszel
gazdagabb lesz a csapatuk !
Mint
azt az utcán elhaladva láthatják,
színező vakolat felviteléve, Híves Mihály
kivitelezésében, befejeződött a
Kolping ház ősszel elkezdett felújítása.
Ami a járó kelők számára nem
látható,
az udvari részeken a Confector (Holman Attila és
László) anyagi és munka
hozzájárulásával jól szigetelő
műanyag ablakok váltották ki a régi, csak
részleges záró
nyílászárókat.
Jön a
nyár és vele a nyári szünet. Ez nem
jelentheti azt, hogy a ház felé sem nézünk. A
fű akkor is nő az udvarban és a
tavaly telepített gyümölcsösben egyaránt.
Jó lehetőség a fiataloknak, hogy egy
kis kertgondozással is rögződjenek falusi gyökereik.
Az augusztusi
tóalmási és balatoni üdülési
lehetőségekről a vasárnapi
összejöveteleinken juthatnak az érdeklődők
információkhoz.
Működési
költségeink alapjául a TAGDIJ
szolgál. Akinek elmaradása van, ne várjon
felszólítást, érezze
kötelességének a
vállalt hozzájárulás rendezését.
Telefonszámaink.
340-228, 06-20-578-0867
Várjuk
hívását! A
Támogató Szolgálat vezetője
és dolgozói
Július
2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén, este 7-kor lesz
szentmise.
Ez a KALÁSZOSOK közös szentmiséje. Más
csoportokat,
egyesületek tagjait is szeretettel várjuk. Legyen ez
közösségeink szép ünnepe.
Július
5-én
vasárnapi templomi gyűjtésünket a Szentatya
rendelkezésére küldjük. Ezt nevezik
Péter-fillérnek, amivel az egész
egyház kimutatja a Pápához való
hűségét, és segíti őt, hogy
segíthessen.
Július
25-én, szombaton
este fél 7-kor Szent Anna napját megelőző
napon, - ha az idő engedi - a szombat esti szentmise a temetőben
lévő Szent
Anna kápolnánál lesz. Szentmise után
külön áldásban részesülnek azok
a
nagyszülők (nagyanyák, nagyapák- akik
unokájukkal együtt vesznek részt ezen a
szentmisén. (csak azok!)
Előző napokban a
terület szentmiséhez méltó
előkészítéséhez, ( fűnyírás,
díszítés, stb.) segítőket várunk.
(Bővebben a
templomi hirdetésben)
Július
27-én
minden szentmise után autó megáldás,
közös ima a szentmise végén a
közlekedésben résztvevőkért.
Balassagyarmati
Szent Anna Palóc búcsú júl.26-én lesz, Folytassuk a megkezdett
hagyományt, ami a hűség
jele.
Július
31-e, Szent Ignác ünnepe, egyházközségünk
Fogadalmi Napja.
Este 7 órakor lesz ünnepi szentmise.
Július
vasárnapjain a szentmisék rendje a szokásos:
r. fél 8, - de. fél 10 (előtte szombaton este 7)
- A hétköznapi szentmisékre figyeljenek, mert 2
hétre
pihenőre megyek, azokon a heteken kedden – szerdán -
csütörtökön nem lesz
szentmise.)
Vadkertről
és a Szentekről szóló egyházi
könyv kapható!
Keresztelt(ek):
13.
Boka Dániel (Boka Géza – Fövényesi Anita)
14.
Boda Bálint (Boda Gábor – Kocsis Beatrix)
15.
Kőkúti Martin (Kőkúti Tibor – Tóth Judit)
-
Halottaink:
1. szerda
-
2. csütörtök
-
3. péntek
-
Boda István és hozzátartozók
-
Dósa Pál, felesége Kopisz Borbála,
Pálinkás Ignác, felesége Paulicsek
Mária és
a család halottaiért
-
Molnár József, felesége Jámbor Ilona (3.
évforduló) szüleik, testvéreik
4. szombat
-
Kosztihán István, édesapja, Kosztrihán
és Erdős család halottaiért
-
Gréczi János, felesége Híves Mária,
élő és elhunyt családtagokért
-
Bozsonyík István (1956) és nagyszülők,
Bozsonyík, Koza és Szrenka család család
halottaiért
5.
vasárnap -
Szabó István 1. évforduló
-
Sulcz Pál, szülők, testvére, Szabó
János, szülei, élő és elhunyt
családtagok
-
Elhunyt szülőkért
6. hétfő
-
Záhorszki Gergely 2 felesége, Varga Erzsébet
és Csillag Erzsébet és szülőkért
-
Virág Tibor 1. évforduló
10. péntek
-
Hálából
-
Szabó István 1. évforduló és
hozzátartozók
-
Szabó Ignác
11. szombat -
Urbán István, felesége Csernák
Mária, Koza József, felesége Nagy Erzsébet,
vejük és szüleik
-
Kovács Ignác, Kovács és Nagy család
élő és elhunyt tagjaiért
-
Boda István, felesége Pistyúr Mária,
gyermekeik, vejük és 2 menyük, unokájuk
István
12.
vasárnap -
Pistyúr Gábor (3. évforduló), szülei,
testvére és élő és elhunyt
családtagok
-
Kovács István (10. évforduló),
felesége Szabó Rozália és
hozzátartozók
-
Czinege Jánosné Híves Borbála, szülei,
nagyszülők, hozzátartozók, Molnár és
Urbán család elhunyt tagjeiért
13. hétfő
-
17. péntek
-
Varga Jánosné, született Paulicsek Erzsébet
1. évforduló és férje Varga János
-
Kosztrihán József, fia István és
hozzátartozók
-
Kordics Károly, felesége Kristók Erzsébet,
Kordics Erzsike, a Kordics és
Kristók család halottaiért
18. szombat -
Urbán Andrásné született Pistyúr Anna,
férjei, Urbán és Gyurcsek család
halottaiért
-
id. Kovács István (1. évforduló) és
fia
-
Varga Ignác, Varga, Pistyúr és Erdős család
halottaiért
19.
vasárnap -
Boda Sándor, felesége, szüleik, testvéreik,
Holmann György, felesége és a
család élő és elhunyt tagjaiért
-
Záhorszki János, felesége Berta Mária,
kislányuk, szüleik, nagyszüleik, Dosa
István és Dósa Margit
-
Buzás István, szülei, apósa, anyósa
és unokája Ildikó
20. hétfő
-
Hálából
21. kedd
-
22. szerda
-
23. csütörtök
-
Jakubecz István és hozzátartozók
-
Fábián Ignácnézületett Halaj Anna,
szülei, apósa, anyósa és a család
halottaiért
24. péntek
-
Kovács Dávid – Szikora Lívia jegyesekért
25. szombat -
26.
vasárnap -
Pinke Kálmán, felesége Szabóki
Rozália, élő és elhunyt
családtagokért
-
Tomcsik Pál tanár és a Drágffy
család elhunyt tagjaiért
-
Kristók Ignác, szülei, apósa, anyósa
és hozzátartozók
-
Pinke Istvánné Kovács Anna, Pinke és
Kovács család elhunyt tagjaiért
27. hétfő
-
28. kedd
-
29. szerda
-
30. csütörtök
-
31. péntek
-