Vadkerti harangok
2008. május

A Szentírás éve 5.
Szentmiseszándékok
Gyermekszáj
Globális rabszolgaság
Temetői változások
Érsekvadkerti "VÁNDOR"
Bérmálási pillanatkép
Jézus életéből részesülünk
Búzaszentelés
Padlás
Köszöntelek sok-sok szeretettel
Áldott Szentháromság
Hogyan olvassuk a Szentírást?
Pünkösd
Karitasz hír
Életmérleg
Cserkészek közt
Kolping Híreink
Híreink
Vissza az előző menüre

A Szentírás éve 5.

(Elsőáldozási gondolatok)

Kafarnaumban így tanította (Érsekvadkerten ezen a szép napon szintén így tanítja) Jézus a sokaságot: „Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön nem éhezik többé és aki bennem hisz, nem szomjazik soha. Megmondtam nektek: Bár láttok engem, mégsem hisztek. Minden, amit az Atya nekem ad, hozzám jön. Aki tehát hozzám jön, nem utasítom el. Nem azért jöttem le a mennyből, hogy magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, aki küldött engem. Aki pedig küldött, annak az az akarata, hogy semmit sem veszítsek el abból, amit nekem adott, hanem feltámasszam az utolsó napon. Atyám akarata az, hogy mindaz, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen és én feltámasztom az utolsó napon.

 Mit is értsünk János evangéliumának 6 fejezetének 35-40 közti szakaszának üzenete alatt. Jézus eucharisztikus beszéde folytatódik a fenti sorokban. Az élet kenyerének, amit a képen látható 26 elsőáldozónk először vett magához, nevezi önmagát, aztán pedig a benne hívőkről, illetve a hitetlenekről szól. Jézus megismerése ugyan minden ember számára megadatik, de a hit sajnos nem. Az örök életre csak az juthat el, aki hisz Jézusban, s táplálkozik (nem csak egyszer eszik) az Ő testével. Az Oltáriszentség mindenképpen titok marad az emberi értelem számára, de elsősorban nem is megértenünk kell, hanem szeretetünk jeleként magunkhoz vennünk. A szentáldozásokkal kifejezzük egységünket Jézussal, valamint az Egyházzal, hiszen mi mindannyian egy kenyérből táplálkozunk. Éljünk hát vele, hisz a világ jobbá válásának ez az alapja, még akkor is, ha oly sokan megmosolyognak érte bennünket, mert én hiszem, Istenem, Megváltóm, erősen hiszem, hogy az Oltáriszentségben vagy, mint igaz Isten és igaz ember.

(István atya írása alapján)

Vissza az újság tetejére

Gyerekszáj

(Hogyan éltük át az első szentgyónást és szentáldozást?)

Éreztem, hogy ez a napom boldog lesz, jó érzés volt először áldozni. Amikor vonultunk be a misére nagyon jó érzés volt. A szentgyónáson kicsit izgultam, de túl lettem rajta, jó volt.

 Az elsőáldozáson annak nagyon örültem, hogy a szüleim és a nagyszüleim mind eljöttek, és velem együtt örültek annak, hogy elsőáldozó lettem. Magamhoz vettem Jézus testét, és boldogan imádkoztam.  A szentgyónásban vártam, hogy végre megszabaduljak a bűneimtől és tiszta legyen a lelkem.

 Az elsőáldozásban az tetszett, hogy énekeltünk és Jézus testét magamhoz vettem. A gyónásban pedig, hogy a papnak elmondhattam bűneimet, és amikor kijöttem megkönnyebbültem.

 A szentáldozáskor szép volt az ének és a vers is. Jó érzés volt Krisztus testét magamhoz venni. A gyónás után sokkal jobban éreztem magam, hogy Isten megbocsátotta bűneimet.

 Az elsőáldozásban az áldozás tetszett nagyon, hogy magamhoz vehettem Jézust, örültem. A gyónás azért tetszett, mert Jézus megbocsátott.

 Elsőáldozáskor szép fehér ruhában voltam, magamhoz vettem Jézus testét. Szépen énekeltünk és imádkoztunk.

 Jó volt nagyon megtisztulni a bűntől, és Jézus testét magamhoz venni.

 A gyónás előtt nagyon izgultam. Amikor kijöttem éreztem, hogy tiszta a lelkem. Nagyon vártam, hogy magamhoz vehessem Jézus testét.

 Az áldozásban az a gyönyörű, hogy Jézus testét magunkhoz vehetjük.

 Tetszett az elsőáldozás, mert magamhoz vettem Jézus testét. És finom volt az elsőáldozás utáni sütemény és kenyér.

 A legjobb a szentmise volt, az áldozás, hogy Jézus testét magamhoz vettem.

 Nem is volt olyan rossz, izgultam és mégis sikerült.

 Örültem, hogy magamhoz vettem Jézus testét. Örültem, hogy megbocsátott Jézus nekem.

(3. a és 3. b hittanosai)

 

 Ebben az évben 26 harmadik osztályos fiú és lány járulhatott először szentáldozáshoz. Az egész év során becsületesen, és lelkiismeretesen készültek a hittanórákon, hogy méltóképpen fogadhassák Jézust a szívükbe. Remélem amilyen szépen készültek, olyan lelkesen fognak minden szentmisén továbbra is részt venni és Jézussal egyesülni a szentáldozásban.

Jó Istenem! Te adtad nekem mindazokat, akiket szeretek, és akik engem szeretnek. Az életemet is Neked köszönhetem!

Te törődsz velem, és ezt minden nap megmutatod, és azzal is, hogy a szentáldozásokban majd mindig Te erősítesz meg engem.

Segíts, hogy minél jobban szeresselek Téged és minden embert!         

(Bartók Ágnes hittanár)

Vissza az újság tetejére

Globális rabszolgaság

(köszöntjük az édesanyákat)

 Nehéz bármilyen jóslatot megkockáztatni ebben a felfordult világban, amikor minden, ami eddig bizonyosnak látszott, kétségessé válik. Egy azonban mégis valószínű: az elbizakodott emberiség, mely mindent elkövet, hogy a „tudomány és technika” segítségével feldúlja és maga ellen fordítsa az egész teremtett világot, méghozzá értelem és hasznosság bűvöletében. Ennek ellenére több jel is (egri kispapok, pálos atya a Sziklakápolnából) utal az Istenhez történő emberi visszafordulásra, rábízva magukat azokra a parancsolatokra, amit tömegesen és büszkén oly sokan vettek és vesznek ma is semmibe. Vegyük észre, hogy fény ez, olyan fény, melyen a legnagyobb sötétség sem tud úrrá lenni.

 A balliberális médiumok is bár fanyalognak, de elismerik ezt a tényt, bár burkoltan sugallják azt, hogy az ész trónfosztása ez a jelenség. A hit és az értelem azonban nem zárja ki egymást, sokkal inkább segíti, bár kétségtelen, hogy ez a tétel leginkább a kereszténység és a ráció együttélésével és kölcsönhatásával nap mint nap igazolható. A többi vallás, mely Európában és kis hazánkban egyaránt csak az utóbbi időben a fokozódó migráció (bevándorlás) következtében jelent meg, tartalmaz olyan hagyományokat, babonákat, melyek nemcsak a „józan ésszel” , hanem a mindennapi élettel is kevéssé összeegyeztethetők.

 Ez az óvatos megfogalmazás azért van, nehogy más vallásokra kirekesztő legyen. Mi, keresztények is egyre több kérdésben kényszerülünk különvéleményre és külön útra a jelenlegi globális rend, a tudomány és technika számos területén. Eközben az emberiség meglepő gyorsasággal homogenizálódik, vagyis hasonlóvá válik és ugyanannak a tömegkultúrának lesz fogyasztója, megszűntetve a nemzetállamok határait. Minden szellemi és anyagi terméket piaci árúvá téve, az egyénekben egyre nagyobb a bizalmatlanság és a bizonytalanság. Mi lehet az ember szerepe és sorsa ebben a globális társadalomban, mely az egyént digitálisan leírható (Taj-, adó-, személyi szám, stb) és ellenőrizhető statisztikai adatként, potenciális fogyasztóként, adóalanyként vagy tücsök- segélyezettként tartja számon. Talán nem túlzás azt állítani, hogy kialakult egy új társadalmi forma, melyet meglehetősen történetietlenül, de jobb híján globális rabszolgaságnak (bérrabszolgaságnak) is nevezhetünk. Hiszen eltűnnek a klasszikus osztályok: hol van már a régi parasztság (már a fóliákból is kiüldöztetnek), munkásság, értelmiség? A globális rabszolgaság észrevétlenül átrendezte a társadalmakat, a világ valódi irányítói már rég nem a politikusok, hanem a bankok és multinacionális cégek, amelyek vígan megélnek mindenféle demokráciának vagy diktatúrának nevezhető képződményben, Amerikától Ázsiáig.

 Megint az az érdekes helyzet alakult ki, mint két-háromezer évvel ezelőtt, hogy kialakult a rabszolgaság, melyből kiutat egyedül a vallás kínál. Nekünk, keresztényeknek igen nagy nehézségek árán is sikerült „együtt élnünk” különféle társadalmi és gazdasági formációkkal,  így vannak bőséges és gyakran keserű tapasztalataink is. Ennek alapján vélem úgy, a keresztény vallásnak kell példaszerűen kidolgoznia a megfelelő választ erre a globális rabszolgaságra, mely nemcsak a hitbe menekülést jelenti, hanem megalapozza az új világrendet is, melyben Isten és Isten parancsolatai szerint élhet az emberiség, egy nyájban, egy akolban, egy Pásztor alatt, ám mégsem, mint engedelmes, védetlen birkák, hanem mint méltósággal bíró emberek, Isten földi képmásai.

(SzSzP cikke alapján)

Vissza az újság tetejére

Temetői változások

 Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy a temető 2008.06.01-től Önkormányzati tulajdonba került. Ettől az időponttól a sírhelyekkel kapcsolatos ügyintézés csak a Polgármesteri Hivatalban végezhető. Holman  Kálmánnét keressék.

A temetési szertartások területén nincs változás!

 Megjegyezni kívánjuk, hogy az önkormányzati tulajdon a miénk is. Ezért kérjük a sírhelyek körüli területek gondozását megoldani, hisz a temető állapota minket, a jelenben élőket minősít.

Vissza az újság tetejére

Érsekvadkerti "VÁNDOR"

„Aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust.” (Szt. Jeromos)

-         A Vándor Evangélium apostoli imaszolgálatot 2006. őszén azért indítottuk útjára, hogy a 2007. évi budapesti Városmisszióra való lelki készülés keretében alaposabban megismerjük Krisztust, és felfedezzük életünkben, hogyan tudjuk őt a konkrét élethelyzeteinkben, ki-ki saját életállapotának megfelelően követni. Most arra hívunk minden hívőt, hogy országosan kapcsolódjunk be ebbe az imaszolgálatban. 2008. a Szentírás éve. Erdő Péter bíboros atya áldásával és kérésére folytatjuk az imát, hogy minél több plébániaközösség megújulását segítsük Isten Igéjének megismerése és átelmélkedése által…

-         Minden keresztény a kereszténység szentségében Isten gyermekévé vált, mely által megbízást kapott, hogy Isten országát terjessze a világában.”Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.”(Mk 16, 15)…

-         Egy-egy otthonban három napig van a Vándor Evangélium, majd eljuttatják az imakör következő tagjához…

-         …a Szentírás évére minden egyházmegyét, minden magyar családot hívunk, hogy kapcsolódjanak be ebbe a tematikus imádságba, ami minden hónapban Jézust és az ő megismerését állítja elénk célul, életének valamilyen aspektusa alapján. A hónapok témái kapcsolódnak az egyházi év adott időszakához is…

-         Mikor hozzád érkezik a Vándor Evangélium, készíts neki méltó helyet a lakásban, ahol jól látható és – amennyiben lehetséges – köré is lehet gyűlni…

-         A számotokra legmegfelelőbb időpontban jöjjetek össze az igeoltár körül egy közös imádságra. Az imát mindig a Szentlélek hívásával kezdjétek…

-         A három nap után a Vándor Evangélium továbbmegy a következő taghoz úgy, ahogy hozzátok érkezett…

Többek között ezeket a sorokat olvashatták azok az érsekvadkerti családok (10 család) akik már bekapcsolódtak az országos imaszolgálatba.

Amit mindannyian örömmel éltünk meg, hogy ki-ki saját életállapotának megfelelően fogadhatja,- köztünk van a saját lakásunkban adunk neki otthont. Nem nagynevű előadók, vagy nagytudású biblia magyarázók előadásán veszünk részt, hanem mi a magunk egyszerűségével szerényen önmagunkat adva keresztényi lelkülettel végezzük el az imaszolgálatot. Mi magunk készítjük el a házi oltárt, nem a másoknak való megfelelés kényszerével, nem magamutogatásból, nem azért mert úgy illik.

Az őszintén és átéléssel elmondott ima mindig célba talál csak azt soha nem éljük meg látványosan. Ha kellő szerénységgel és alázattal lapozgatunk múltunk történéseiben, akkor nem mondjuk majd vádlón - Uram a legnagyobb szükségben egyedül hagytál! -, mert tudni fogjuk, hogy éppen akkor tartott karjaiban óvó szeretettel.

Aki következetes megfontoltsággal (lévén, hogy ez egy éveket is álívelő láncolat lehet) úgy dönt, hogy részt kíván venni ezen imaszolgálatban, és új csoportokat kíván alkotni azoknak szívesen segítek bővebben megismertetni és elindítani újabb Vándor Evangéliumi köröket.

Zsiga László csoportvezető

Vissza az újság tetejére

Bérmálási pillanatkép

„ Nehéz helyzetben vannak a mai fiatalok”, hangzott el képen látható bérmálkozók köszöntőjében. Az 51 felkészült érsekvadkerti fiatal azért kérte dr. Paskai László bíboros úr kegyelem közvetítő közreműködését egyházunk születés napján, Pünkösdkor, hogy az apostolok példáján felbuzdulva, a szentség vétele által válhassanak globalizálódó világunkban Péterekké, Pálokká, Jánosokká, Tamásokká, Máriákká és Magdolnákká.

(fotó: Kristók J)

Vissza az újság tetejére

Jézus életéből részesülünk

(Úrnapi gondolatok a körmenet kapcsán)

Ne féljünk az ellenvetésektől, melyek hitünk lényegét érintik. Jézust és kijelentéseit sem szégyenlenünk, sem féltenünk nem kell, csak meg kell szokni a hitben való elmélyülést, a csöndes leszállást a még csöndesebb isteni mélységekbe: az adorációt.

„Én vagyok a mennyből alászállott, élő kenyér. Aki ebből a kenyérből eszik, örökké élni fog. Az a kenyér, amelyet én adok, az én testem a világ életéért”. Evésről hallunk a fenti sorokban, ám a Föltámadott nem a gyomrunkba száll le, hanem az evéshez kötötten oda, ahol azt mondom, hogy „én”. Hol van bennem az az „én”? Nem tudom, de semmiben nem vagyok bizonyosabb, mint abban, hogy van”én”- em! Nem megdöbbentő, hogy én magam is olyan titok vagyok, mint az Oltáriszentség, aki ezen a napon körmenetben mutatunk meg a világnak.

 Olvasni figyelemmel Jézus szavait – jó alkalom erre a Szentírás éve is-, közeledni az általa alapított misztériumokhoz annyit is jelent, mint saját magunkat mélyebben, valóságosabban szemlélni: észrevenni, hogy mi magunk vagyunk a legnagyobb misztérium, s egyben mégis legvalóságosabb és leghétköznapibb tény.

 Ma sem a Jézus által a túlvilágból hozott üzenettel és a szentségeivel van baj, hanem felületes szemléletünkkel, hogy soha, vagy csak igen ritkán csodálkozunk el létünknek ebből a világból való megmagyarázhatatlanságán, szinte csodáján. Például azon, hogy van az „én”- em. Ez az „én” a legvalóságosabb számomra, de megragadni nem tudom azt. Testemben megnyilatkozik, de nem maga a testem; hiszen ha levágnák kezemet és lábamat, „én” akkor is vagyok. A halálom is olyan esemény, amire csak azt mondhatom, hogy velem történt, „én” velem! A föltámadt és örökké élő Krisztus is az „én”-emmel egyesül: énvelem.

 Urunk, Jézus krisztus, a föltámadásról beszélve utal arra, hogy az Oltáriszentség gyakori vétele a föltámadás és az örök élet világába emeli az embert. Az áldozó keresztény Jézusnak abból az életéből részesül, amely az Atyával való közösség: a Szentlélekből.

 Az eucharisztia így Istennel való azon közösség beteljesítése, amely a szent keresztségben elkezdődött és amely a dicsőséges világvégi föltámadásba torkollik, melynek parányi mozzanata a képen látható Úrnapi körmenetünk. Ezért hát ne féljünk, ne szégyeneljünk, hanem emelt fővel, tiszta szívvel tegyünk hitvallást aktív jelenlétünkkel!

(Barsi B írása alapján)

Vissza az újság tetejére

Búzaszentelés

Március 27-én, a tavaszi munkák közepett, búzaszentelés volt az érsekvadkerti templomkertben, hogy a verejtékes munkát Isten áldása kísérje a majd megtermett javakért ősszel kinyilvánítandó köszönetig. Az elhatározás jeleként a jelenlévő testvérek egy-egy megszentelt búzalevelet is elhelyeztek imakönyveikbe.

(Kj-MJ)

Vissza az újság tetejére

Padlás

(Programismertető a juniálishoz)

 Fiatal tudós kísérletezik a padláson: távoli, titokzatos bolygók üzeneteit próbálja megfejteni. Hát hová „pottyanna” néhány mesebeli szellem, több évszázados bolyongás után? Elfelejtett mesefigurák, akiket mindig kihagynak a mesékből. A Herceg, aki addig énekelte szerelmes dalait, míg vetélytársa csókkal fölébresztette Csipkerózsikát, Lámpás a nyolcadik törpe, az igazmondó Kölyök, s Meglökő, a bakó, aki ahelyett, hogy a dolgát végezte volna, ártatlanokat mentett. A padlásra várják Révészt, aki elviszi őket oda, ahol rájuk is emlékeznek. Révész megérkezik ugyan, de éppen Barrabás B. Barrabás nevű genszter alakjában, s ebből bizony bonyodalmak adódnak.

Kicsiknek és nagyoknak, 9-től 99 éves korig ajánljuk Presser Gábor mára klasszikusnak számító mesemusicaljét, a varázslatos padlás történetét, amit június 7-én az erdei házi családi napon előadunk.

(Sekrestye Színpad, Csepel)

Vissza az újság tetejére

Köszöntelek sok-sok szeretettel

Anyák napi ünnepségünkre április 28-án került sor a Kolping Támogató Szolgálat szervezésében Terített asztal, meleg szavak, rövid vers, lélekemelő kis történet, kedves kis ajándék várt bennünket és gyermekeinket Az olajággal díszített cserép igen elgondolkodtatott. Napokig elmélkedtem Noé és a mi sorsunk eme véletlen összefonódásán. Mit jelentett akkor neki és mit jelent most nekünk? A vízözön bizony az Ő és a családja számára is nagy megpróbáltatás volt, ugyanúgy, ahogy a mi számunkra is embert próbáló volt szembesülni gyermekünk fogyatékosságával. Noé bízott az isteni gondviselésben és hite segítette az újra kezdésben. Mi is kaptunk ígéretet: Veletek vagyok minden nap a világ végezetéig.”Ez az ígéret ad erőt a minden napi küzdelmekben. Köszönettel tartozunk mindenkinek, akik arra törekszenek, hogy gyermekeink életét boldogabbá tegyék.. Isten áldását kérjük az a fogyatékos emberek életét bármilyen módon megkönnyítő embertársainkra.

( Fábiánné  Csejk Erika)

Vissza az újság tetejére

Áldott Szentháromság

 A szentháromság vasárnapjának Evangéliumában Jézus szavait halljuk, aki az isteni élet titkát fejtegeti apostolai előtt. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek ugyanannak az isteni életnek birtokosai. Tanítása elvezeti az Egyházat a Szentháromság hitének megvallásához: Egy Istenben három személy van, az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

 Jézus az utolsó vacsorán tanításának igazságáról beszél az apostoloknak. Erről kell tanúságot tenni nekik, s nyomukban az Egyháznak, melynek mi is alkotó elemei vagyunk  A világ előtt kell Jézus tetteit és tanítását magyarázniuk, és igazságáról meggyőzni az embereket. Bátran hirdetni fogják, hogy Jézusban eldőlt az emberiség sorsa az üdvösség javára. Bármi is történjék az emberiség életében (még a rabszolgasors is feléledhet kifinomult formában), Isten segítségével végül a jó és a szeretet fog diadalmaskodni. Az Egyház életének ezt az optimizmust kell sugároznia ebben a kuszált világban is.

 Ez a küldetés emberi erőt meghaladó feladat. Jézusnak nincs szüksége arra, hogy a tanítványok feladatát most részletezze, mindent részletesen (receptszerűen) elmondjon nekik. Szavait amúgy sem értenék meg a kor(ok) egyszerű emberei. Az evangéliumból világosan kitűnik az, hogy a tanítványok a kor emberének szemléletével nézték Jézus földi életét és értetlenül álltak az események (ünnepelt és üldözött, meghalt és feltámadt) előtt. A jövőt a Szentlélek küldetése tisztázza előttük, megadva a történeti tisztánlátást. Megértik Jézus üdvözítő művét, és azt is, hogyan tegyenek meggyőző tanúságot Mesterükről. Maguk mögött hagyják a megrázó események által kiváltott sokkot és bátran hirdetik azt, amit a Jézus rájuk hagyott. Nem is ők beszélnek ekkor, írja Máté evangéliuma (10,20), hanem a Mennyei Atya Lelke szól belőlük.

 A teljes igazság magába foglalja mindazt, amit Isten az emberiség üdvössége érdekében közölni akart Jézusban és az Egyházra bízott. A Szentlélek tanítása Jézus tanítása is. Ezért eljövetele nem más, Jézus üdvözítő művének befejezése. A Szentlélek, akit a Fiú küld, közösségben van az Atyával is. Ő az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, olvashatjuk Jn 15,26 alatt az Evangéliumban. Jézus tanítása azonban feltárja az Atyával való saját életközösségét is, amikor azt mondja, hogy minden, ami az Atyáé, az enyém is. Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki (az Atya) küldött engem.

 Jézus szavaiból feltárul az isteni élet titka, az emberiséget üdvözítő kinyilatkoztatás a Szentháromság egy Isten, az Atya, a Fiú, és a Szentlélek műve. Megmutatja azt is, hogy az Egyház életét mennyire áthatja a Szentháromság személyeinek működése. Ezért valljuk hittel a Szentháromság dicséretét: „Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.”

( R.Huba cikke alapján)

Vissza az újság tetejére

Hogyan olvassuk a Szentírást?

H. P. Backer, az illusztrációk nagy mestere három dolgot figyelt meg a kertbeli virágjai között.

-         Az első egy lepke volt. Rászállt egy szép virágra, ott ült néhány másodpercig, majd átment egy másikra, majd sokáig ismételte ugyan azt. Látott és érintett sok virágot, de hasznot nem húzott belőlük.

-         Utána jött egy botanikus nagy jegyzetfüzettel és mikroszkóppal. Eltöltött bizonyos időt minden virág és növény fölött és terjedelmes jegyzeteket készítve azokról. Mikor azonban befejezte tevékenységét megtelt a jegyzete, ám a fejében nem sok maradt meg.

-         Azután egy méhecske jött. Rászállt egy- egy virágra, eltöltött ott bizonyos időt és virágporral megterhelve távozott. Üresen jött és tele távozott.

 Így van ez a Bibliaolvasásaink esetében is- Vannak, akik úgy olvassák a Bibliát, hogy egyik kedvenc helyről a másikra mennek, de keveset kapnak az olvasás folyamán.

 Mások igazán tanulmányozzák és jegyzeteket is készítenek az elolvasott részekről, de valójában nem értik az Írás tanítását.

 Néhányan pedig, mint a méhecske, elidőznek az Ige mellett, belemélyednek, többször is elolvassák, míg szívükkel megértik. Ez táplálja elméjük bölcsességét és életük mennyei édességgel telik meg.

(Apát úr jegyzeteiből)

Vissza az újság tetejére

Pünkösd

Hangot ha hallasz
Meg se fordulj
Én vagyok mindig én vagyok
Arcom többé nem láthatod.

Belém temetkeztél
Suhogok körülötted
Szél leszek vad szél
Hiába rejteznél
Menedékedben megkötözlek
Lángnyelvekkel megbéklyózlak
Soha már el nem oldozlak.

Hangot ha hallasz
Meg se fordulj
Én vagyok mindig én vagyok
Szemed ha üregébe apadt már
Arcom a lángban fölragyog.

(Vidor Miklós)

( Net cikk alapján) 

Vissza az újság tetejére

Karitasz hír

A Karitász érsekvadkerti csoportja június 7-én, az erdei házi juniálison jótékonysági vásárt rendez az általuk készített kézimunkákból. A befolyt összeggel a helyi idősek otthonát támogatjuk.

Vissza az újság tetejére

Életmérleg

Az Úr, nem azt fogja kérdezni, hogy milyen autót vezettél. Azt fogja kérdezni tőled, hány olyan embert, akinek nem volt semmilyen szállítási lehetősége, vettél fel saját autódba.

*  *  *
Mindig soknak tartjuk, amit mi teszünk másoknak;
Ellenben amit mások tesznek érettünk,
azt semmibe vesszük.
Úgy látszik két szívünk van:
Egy lágy, gyöngéd, engedékeny- önmagunk számára
És egy kemény, szigorú, zord- embertársaink számára.

(Szalézi Szt. Ferenc)

Vissza az újság tetejére

Cserkészek közt

Ugye lángolt a szívünk? Ifjúsági találkozó Nagymaroson

A Biblia évében a nagymarosi ifjúsági találkozó mindkét alkalommal májusban és októberben is a Szentírást állítja középpontba. A nap programja Gável Henrik atya által vezetett reggeli imával kezdődött. Ezután következett Jelenits István piarista szerzetestanár előadása, amelyben átfogó ívet rajzolt a Könyvek Könyvéről, s annak jelentéséről, jelentőségéről a zsidó és a keresztény nép történelmében, illetve arról, miért fontos, hogy az Ószövetséget és az Újszövetséget egységben szemléljük. A Bibliában egy nép történetéről, ezer évről, sok-sok emberi tapasztalatról van szó. Ezt a népet Isten kiválasztotta, megszólította őket, és prófétái, küldöttei által tanította. Azért fogta össze őket, hogy közöttük, bennük ez az Őrá vonatkozó ismeret nemzedékről nemzedékre egyre gazdagabb legyen, összegyűljön, és azután ez legyen összetartozásuk kincse és alapja. Isten semmilyen más kultúrában nem volt ennyire a középpontban, a vele való kapcsolat sehol nem járta át ennyire a mindennapi életet; ez a nép pedig hivatásának érezte, hogy Isten nagyságát köszöntse, ünnepelje, életre váltsa: ez betöltötte egész életüket, irányt szabott cselekedeteiknek, és meghatározta a más népekkel való kapcsolatukat is. Ők annak az Istennek a népe, aki később majd Fiát küldi el a világba, hogy minden népet megszólítson, maga köré gyűjtsön és üdvözítsen fejtette ki Jelenits atya. Szükségünk van az Ószövetségre, hiszen akkor érthetjük meg Jézust, ha látjuk mögötte Isten "nevelőiskoláját", amelynek hátteréből előlép, és amelyet ő is gyökerének tekint. Jézus teljesen emberi volt, egy közülünk, mégis egészen közel hozta Istent hozzánk. Azonban ő már nem kőtáblákra, hanem az emberek szívébe véste törvényeit. Hajlamosak vagyunk az Újszövetségből csak az evangéliumokat olvasni mondta Jeleníts atya, pedig nagyon fontos, hogy Jézust ne csak az evangéliumok fényében lássuk, hanem az apostolok leveleiben is. Az Ószövetség előkészítette Jézus eljövetelét, és amikor megjelent, ez a felhalmozott tudás, amit Isten csak egyetlen népnek adott át, az egész világ elé tárult. Szent Pálnak köszönhetjük azt, hogy a kereszténység ma a világ nyelvén szól. Szánjunk hosszabb időt a Bibliával való foglalkozásra, olvassuk minél többet, hiszen ahogy egy élettörténet gazdagodik, úgy jelenthet számunkra is egyre többet az ebben felgyülemlett tapasztalat, ismeret, tudás, és az élő Isten élő üzenete így lehet a miénk, bátorította a fiatalokat Jelenits tanárúr.

Az előadás után, 11 órától a fiatalok szokás szerint fakultációkon vettek részt. A Művelődési Házban a főelőadást tartó Jelenits

István atyával beszélgethettek az érdeklődők, a plébániatemplomban pedig ezúttal is Kerényi Lajos atya várta a keresőket. A Duna partján a fiatalok csoportokban beszélgethettek tovább a témáról. A plébánia altemplomában egész nap csendes szentségimádásra volt lehetőség. A Kálvárián Brückner Ákos Előd, Várnai Péter és Somogyi Sándor atyák, illetve Fülep Dániel szeminarista válaszolt a fiatalok kérdéseire.

A református templomban ezúttal a Közös Pont Misszióban együtt dolgozó Nobilis Márió és Körmendy Petra; egy katolikus és egy evangélikus lelkipásztor beszélt a fiataloknak a bibliaértelmezés felekezetközi vonatkozásairól. A plébániakertben Török Csaba atya tartott előadást és válaszolt a fiatalok kérdéseire a Biblia titkaival kapcsolatban. Délután 2 órakor szentségimádással folytatódott a program, majd 4 órakor kezdődött a szentmise, amelyet Székely János püspök mutatott be paptestvéreivel együtt. Szentbeszédében úgy fogalmazott: " Amikor Isten szólt, elsősorban nem információkat akart közölni. A Biblia nem hittankönyvhöz hasonlít. Isten nem "okos dolgokat" akart nekünk elmondani. Mindenekelőtt önmagát akarta belerejteni a szavaiba." A Szentírás végtelenül egyszerű mondatokkal van tele. Isten azért szálalt meg, hogy önmagát adhassa nekünk. Az ő jelenlétének a tüze rejtőzik a Biblia szavaiban, a sorok között. Az az ember kezdi érteni a Bibliát, aki megérzi ezt a tüzet a betűk mögött, a sorok között. Isten szava elsősorban nem betű, hanem lélek és élet. Isten élő jelenlétét hordozza mondta. A püspök is arra buzdította a fiatalokat, hogy vegyék kezükbe ezt a könyvet, még akkor is, hogy ha nem minden teljesen érthető számukra. " Az élő Isten rejtőzik benne, az ő ereje, ami az ember életét teljesebbé teheti, szép lendületet adhat egy emberi életnek. Saját testét, önmagát kínálja nekünk Jézus. Az élet kenyerét, amely életet ad a világnak, azért, hogy testvérekké tegyen minket és eggyé tegye ezt a világot, felépítse az ő titokzatos testét. Ahol egymásnak valóban testvérei vagyunk, egy lélek jár át minket: Krisztus szeretetének a lelke, s ezáltal eggyé lehetünk, testvérekké válunk foglalta össze gondolatait. A szentmise végén három köszöntésre is sor került. A fiatalok először is megköszönték Székely János püspök jelenlétét, majd a 75 éves Brückner Ákos Előd, a Nagymaros Találkozó egyik "atyja" és a 60 éves Dax aki az első találkozóktól kezdve Nagymaros hűséges zenésze tiszteletére elénekelték az ároni áldást. Ezután következett a Mária-litánia, majd a hagyományokhoz híven még sokan ott maradtak a plébániakertben együtt énekelni.

Vissza az újság tetejére

Kolping hírek


 A közösség ereje az együtt eltöltött időkből táplálkozik. Most, a csíksomlyói búcsú előtt, a házainknál végzett társadalmi munkák után, erdei házi majális keretében, megállni tilos és 50 km/ó sebesség korlátozó táblák átadása mellett köszöntöttük a nyugdíjba vonult Záhoszki Ignácot és a születésnapját (kettőt is!!) ünneplő Sági Pétert.

 „Gratulálunk” azoknak a bátor embereknek, akik az éj leple alatt immár harmadszor is legyőzve a házunk ellőtt álló szeméttároló ellenállását, diadalittasan két vállra fektették azt. Biztosan otthon is így járnak el a „faluszépítő emberkék”.

 Ne feledjétek! Június 7-én az erdei háznál 10 órától családi juniális lesz. Részletes program a templomi hirdetőtáblán is olvasható lesz. Meghallgathatjuk Bencsik János Tatabánya polgármesterének előadását, a csepeli és romhányi csoportok műsorát és délután 5 órakor részesei lehetünk egy közös szentmisének, amit Apát úr mutat be. A gyerekeknek játszóház, mindenki számára büfé üzemel a program ideje alatt. Ebédet is felszolgálnak felnőtteknek 700Ft-ért, 10 év alatti gyermekeknek 300Ft-ért, akik ezt legkésőbb junius 3-ig jelzik Beke Lászlónál.

 Lapzártakor még 4 szabad hely volt az őszi lengyelországi kirándulásra. Ezek 15000Ft befizetése mellett Molnár Jánosnénál lefoglalhatók a Takarékszövetkezetben.

Szintén a lapzárta idején zajló V. nemzetközi terem labdarúgó tornán érsekvadkerti siker született. Első helyen a „Szomjas Barátok” néven induló fiataljaink végeztek a 7 csapat közül megelőzve a két- két csehországi és erdélyi csapatokat. Gratulálunk

FELHÍVÁS

A Kolping Támogató Szolgálat továbbra is várja azok jelentkezését, akik segítségre szorulnak maguk, vagy a ház körüli munkájuk ellátásában. Gépkocsival el tudjuk szállítani kórházba, rendelésre, bevásárolni, rokonlátogatásra, temetői látogatásra és az élet adta egyéb helyekre. Továbbra is foglalkozunk a térség hátrányos helyzetű gyermekeivel, hogy közösséget alkotva tartalmas életet élhessenek.

Telefonszámaink. 340-228,     06-20-578-0867
Várjuk hívását!  A Támogató Szolgálat vezetője és dolgozói

Vissza az újság tetejére

Egyházközösségi hírek

- Júniusban ismét a szokásos rendben lesznek a hétköznapi szentmisék, hétfő, kedd, szerda reggel 7, csütörtök, péntek és szombat este 7-kor. Vasárnap fél 8 és fél 10.

- Június 14-én Papszentelés Vácott. Jelenlétünkkel és imáinkkal adjunk önbizalmat a papi pályára lépett testvéreinknek.

- Június 26-án Tolmácson lesz a szokásos havi szentségimádás és szentmise papi és szerzetesi hivatásokért. Szentségimádás 6-kor, szentmise este 7-kor.

- Június 27-28. Az elmúlt évekhez hasonlóan megrendezésre kerül a IV. VÁCI EGYHÁZMEGYEI TALÁLKOZÓ VÁC. Részletes program a hirdetőtáblán olvasható.

- Július 2-án ünnepel a KALÁSZ. Minél többen vegyünk részt az ünnepi szentmisén, ezzel is erősítve a működő közösségek egyház megújító összefogását.

Vadkertről szóló egyházi könyv kapható.

Keresztelt(ek):
Maximilian Adelmann (Stefan Adelmann – Dóbiás Tímea Mária)

Házasságot kötöttek:  
Horváth Mihály – Dr Dejtári Anett
Deszpót Péter – Kralovánszki Erika
Tokodi Viktor – Csűri Beáta

Halottaink:
Lakatos Margit 1917
Fésűs Gyula 1935
Gálik Lászlóné Hrijek Margit 1936

Vissza az újság tetejére

Szentmiseszándékok

Június

1. vasárnap  - Kovács Ferenc, szülei, testvére János, nagyszülők, Tóth József és hozzátartozók

                        - Varga József, leánya Margit, Varga és Babik család élő és elhunyt tagjaiért

                        - Kristóf Józsefné sz. Antal Mária, 2 testvére, édesanyja és apósa

2. hétfő           -

3. kedd           -

4. szerda        - Pintér Zoltán, szülei és testvérei Magdolna és Miklós, Szeitleben Lajosné és férje

5. csütörtök    - Paczolai István, fel. Kopisz Emerencia, szülők, hozzátartozók, Balogh Ignác, fel. Dombai Borbála, szüleik, fiuk, 2 menye és dédunokája

                        - Vitéz János, Szabó János, felesége Boda Ilona és elhunyt hozzátartozók

                        - Szrenka János, felesége Szabó Ilona 1. évforduló, Szrenka és Lukács család halottaiért

6. péntek        - Fábián József, felesége Vitéz Mária és hozzátartozók

                        - Csabák Csaba, nagyszülei, Csabák és Gubik család halottai

                        - Halaj Gyuláné sz. Antal Margit és szülei

7. szombat     - Vitéz István, fel. Kosztrihán Mária, szülei, Ferencsik, Pinke és Majer család elhunyt tagjai

                        - Kocsis Ferenc, fel. Pinke Anna és elhunyt nagyszülőkért

                        - Kovács Ignác 1. évforduló és hozzátartozók

8. vasárnap  - Lencsés László ifj. és nagyszülők

                        - Kovács László, szülei, Kácsor Dezső, neje Kordics Veronika, szüleik, testvéreik

                        - Kristók Ignác, felesége Pinke Erzsébet, Mrekvicska József, felesége Csillag Mária, a család élő és elhunyt tagjaiért

9. hétfő           - Hálából

10. kedd         -

11. szerda      - Záhorszki János (15. évf.) fel. Berta Mária, kislányuk, szüleik, nagyszüleik, Dósa István és Dósa Margit

12. csütörtök  - Szrenka József, fel. Laczó Margit, szüleik, fiuk, Laczó Mihály és nagyszülők

                        - Szabó, Laczó és Surman család élő és elhunyt tagjaiért

13. péntek      - Petykó Pál 20. évforduló, felesége Tokodi Erzsébet és unokájuk Ildikó

14. szombat   - Kovács, Boda, Bódi család halottaiért

                        - Tomis András, szülei, apósa, anyósa, veje Takács zoltán és összes elhunyt családtagok

                        - Kordics Ignác, elhunyt hozzátartozók, Sisa és Tolnai család halottaiért

15. vasárnap           - Kovács Lipót, felesége Kocsmáros Erzsébet, veje és szüleik

                        - Fábián István, felesége Csillag Mária, menye és szüleik

                        - Kristóf, Urbán és a Mészáros család elhunytjaiért

16. hétfő         - Csillik és Záhorszki család halottaiért

17. kedd         -

18. szerda      -

19. csütörtök  - Fábián Ferenc, szülei, testvérei, apósa, anyósa

20. péntek      - Varga Gergely, fel. Péter Anna, szüleik, gyermekeik és unokájuk János

                        - Pénzes Ilona 1. évforduló és nagyszülők és hozzátartozók

                        - Záhorszki Ignác, 2 gyermeke, szülei, Kosztrihán és Záhorszki család elhunyt tagjaiért (alapítványi)

21. szombat   - Szabó János, szülei, testvére és a Kaba család elhunyt tagjaiért

                        - Holman József, szülei, apósa, anyósa és a család elhunyt tagjaiért

                        - Molnár János, Pásztor Ignác, dr. Mészáros Ede, felesége Margit (Alapítványi)

22. vasárnap           - Urbán Ignác, felesége Bozsonyík Emerencia, szüleik, testvéreik és elhunyt családtagok

                        - Kristóf József 2. évforduló, lánya, menye és nászasszonya

                        - Sulczh, Szabó és Urbán család halottaiért

23. hétfő         -

24. kedd         -

25. szerda      -

26. csütörtök  - Kristók János, felesége Híves Katalin, szüleik és vejük

27. péntek      - Vitéz Sándor, felesége, szüleik, gyermekeik, unokáik és testvérük Ignác

28. szombat   - Paulicsek Péter és hozzátartozók

                        - Koza Kálmán, szülei, testvére, apósa, anyósa, Szúnyog Gusztáv, felesége Tóth Erzsébet, szülei és elhunyt hozzátartozók

                        - Boskó Istvánné, férje és fiuk István

29. vasárnap           - Pistyúr János 1. évforduló és felesége, Mészáros Pál, felesége, 3 gyermekük József, János, Rozália, vejük, menyük, Bujnyik Márton és felesége

                        - Koza János, szülei és apósa, anyósa

                        - Szabó Péter Pál, Erdélyi Béla, felesége Dombai Margit, gyermekeik és nagyszülők

30. hétfő         -

Vissza az újság tetejére
Vissza az előző menüre