A
Sátoros ünnep alkalmával Jézus így
beszélt
a farizeusokhoz: „Én elmegyek és ti hiába
kerestek, mert meghaltok bűneitekben.
Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek.” A
zsidók erre tanakodni kezdtek. „Csak
nem akarja magát megölni, hogy ezt mondja: Ahová
megyek, oda ti nem jöhettek”?
Jézus így folytatta: „Ti innen alulról vagytok,
én felülről vagyok. Ti ebből a
világból vagytok, én nem ebből a
világból vagyok. Azért mondtam nektek, hogy
meghaltok bűneitekben, mert nem hiszitek el rólam, hogy ki
vagyok: ezért kell
meghalnotok bűneitekben”. Erre megkérdezték: „De
hát ki vagy te?” Jézus így
válaszolta: „Kezdettől fogva vagyok, amit mondok is nektek.
Sokat kellene még
beszélnem rólatok és ítéletet
mondanom felettetek, mert aki engem küldött,
igazmondó: én pedig azt hirdetem a világnak, amit
tőle hallottam”. De azok nem
értették meg, hogy az Atyáról beszél
nekik. Végül Jézus azt mondta nekik: „Ha
majd felemelitek (a kereszten) az Emberfiát, akkor
megtudjátok, hogy én vagyok
és hogy semmit sem teszek önmagamtól, hanem azt
hirdetem, amit Atyámtól
tanultam. Aki küldött engem, az velem van, és nem hagy
magamra, mert én mindig
azt cselekszem, amiben ő tetszését találja”. E
szavak után sokan hittek
Jézusban.
Az
evangéliumi rész (Jn 8,21-30) azt a részt
feszegeti, hogy ki is valójában Jézus és
honnan jött. Sokan azt gondolják, hogy
tisztában vannak Jézus
származásával. Názáretből
való és ismerik családját. Ez
igaz ugyan, de ezzel az igazság nem teljes. Aki csak ezt tudja
Jézusról, az
nagyon keveset értett meg abból, hogy Ő a mennyei Atya
küldötte. Aki csak Jézus
származását ismeri, nem érti, hogy Istentől
jött. Jézus igazi kilétére
nagypénteken, kereszthalálakor fény derült,
mert még a római százados is
belátta és kijelentette, pedig neki ehhez érdeke
nem fűződött, hogy ez az ember
valóban Isten fia volt. Önfeláldozása az az
esemény, melyben egyértelműen
kifejezi szeretetét irántunk, melyről a lekigyakorlaton
is hallhattunk. Ő a mi
Megváltónk, aki az Atya iránti
engedelmességből vállalja megváltásunk
szolgálatát. Gondolkodjunk el ezeken a sorokon és
Húsvét üzeneteként váltsuk
valóra a szürke hétköznapjainkban!
(H.I.S.
írása alapján)
A
rádió beszámolt egy érdekes levél
kézbesítéséről. A levelet egy angol
tengerész írta, pontosan 414 évvel ezelőtt.
Nem is egy levél, hanem három: egy az édesapja
részére, egy a feleségének, egy
pedig az apósának volt címezve 1594. évi
keltezéssel.
A levelet
1972. szeptember közepén
kézbesítették. Nem a postás, hanem egy
diplomata adta át a fénykópiákat a
British Múzeumnak.
Miért
késett ennyit a levél? Azért, mert
annak idején a spanyol cenzor nem engedte meg annak
továbbítását.
A
Szentírás utolsó levelét
körülbelül 1900
évvel ezelőtt írták. Neked írták,
talán több példányban is ott lapul a
könyveid
között, de mégsem olvasod. Miért? Cenzor nem
engedte? Netán hanyagság, vagy
érdektelenség a „felbontatlanság oka?” Pedig neked
és rólad szól Isten üzenete,
a Biblia. Olvasd, megtudod ki vagy, honnan jöttél és
hová mégy és megtudod
hogyan élhetsz örökké.
(Apát
úr jegyzeteiből)
A
feltámadás az
üdvösségtörténet középponti
eseménye. A Feltámadott kilépett a
történelemből. Ott maradtak viszont, akik
tanúskodnak róla. Kivételes hangsúlya
van tehát az Apostolok cselekedeteiből vett mondatnak: „Mi
tanúi vagyunk”.
A tanú őserejű szó, amely emlékek zuhatagát
indítja el, a Tízparancsolat
törvényszegőire emlékezve: „Hamis
tanúságot ne tégy!” Az
Apostolok Cselekedetei az Ószövetség
prófétáit is ebből a szempontból
idézi
meg: „Minden próféta tanúságot tesz
róla”. Valami elemi erejű emberi van a
tanúskodásban. Regények, filmek,
színdarabok megunhatatlan témája. Szinte
minden egyes bírói tárgyalás feszült
dráma is egyben. Vallomás arról, mivé lett
az ember Isten nélkül. Szekularizálva. A
korábbi századokban kivételes hatása
volt annak, amikor egy tanú a Bibliára tette ujjait,
és megesküdött, hogy az
igazat, csakis az igazat vallja. Az esküszegő pedig élete
végéig a közösség
élete végéig megbélyegzett alakja lett. Ma
különös visszhangja van, amikor
valaki nem a bírói tárgyaláson, hanem az
életével válik hamis tanúvá.
Húsvét
jelentősége már az ősegyházban
megmutatkozik. Péter apostol a Feltámadott
átlelkesült hírmondója az Apostolok
Cselekedeteiben. Szent Pál drámai módon
szembesíti a húsvét üzenetet athéni
beszédében az őt hallgató görögök
várakozásával, akik azt hiszik, hogy valami
új filozófiai gondolatot hallanak majd. Elsőre még
nem képesek lelkileg
megemészteni a híradást. Még
kételkednek. Ma már országos ünnep a
görögöknél a
feltámadás, Athénban épp úgy, mint a
szigeteken. Amit Pál hirdetett, megfogant
a történelemben.
A
kereszténység lényege nem változott a
századok során, hisz az nem más mint maga
Jézus Krisztus a maga keresztre
feszíttetésével és a
megváltásunkat beteljesítő
feltámadásával együtt. Naponta
hallható ez a szentmiséinken, hisz kimondatik a
lényeg: „Halálodat hirdetjük
Urunk és hittel valljuk feltámadásodat,
amíg el nem jössz.”
Mit jelent ez a keresztény tanúságtétel a számok nyelvére fordítva? Van, aki 1000km és 2000 év távolából is hatásos tanú számunkra az életével és írásai által. Gondoljunk most az egyház szentjeire. Tanúk, ha olvassuk életrajzukat, de tanúk ők ha csupán odapillantok a „ Szentek életére” könyvespolcomon.. Egyesek díszes öltözetben, mások szegényes ruhában. Van, aki a tömegek ünneplése közepette és van, aki a remeteség magányában mutatja az utat. A maguk helyén, a maguk idejében, a maguk hatáskörében, velünk együtt tanúi ők Krisztusnak
Tanú
vagyok, ha akarom, ha nem. Tanú vagyok
hívőként, közömbösként. És
tanú vagyok hitetlenként is. A történelem
hírességeit már úgy olvasom, mint
életformák tanúit. Valami megvilágosodott
bennem és azóta másképp lépek ki az
utcára is. Még lelkiismeretvizsgálatot is
másképp tartok, mert én is tanú vagyok
teljes mivoltommal, tekintetemmel és mozdulataimmal,
kimondott vagy kimondatlan szavaimmal, bíróként
vagy a vádlottak padján. Mert a
halálra ítélt is tanú nemcsak azzal,
ahogyan élt, hanem azzal is, ahogyan a
jobb vagy bal lator módjára meghalt, Egyre
mélyebben hatol belém a felismerés,
hogy hívő keresztényként a Feltámadott
tanúja vagyok életemben,
halálomban és még halálom után is.
Ez
a húsvét üzenete „az Istentől kijelölt
tanúknak, vagyis nekünk.” ( ApCsel
10,41) Ezzel kívánunk Kegyelmekben gazdag
HÚSVÉTOT minden kedves
Olvasónknak
(
béel 2007 nyomán)
Három önálló, ám mégis összefüggő témakör szerepelt Kürtösi Krisztián Lehel Pálos rendi szerzetes atya templomunkban megtartott, Húsvétra felkészítő lelkigyakorlatán, ami ráadásként a fekete vasárnapi betegek kenetének templomi kiszolgálásával (131 személynek) ért véget. Sokan hallhattuk az atya gondolatait. Biztosan sokunk számára azóta is tovább gondolkodás alapjául szolgál az ott elhangzott tanítás. Néhány gondolatát e rövid írásban közzé teszek, hogy aki már hallotta és aki csak most olvassa, el tudjon gondolkodni a jézusi szavakon.
Nagyböjt
vége felé járunk. Közeleg a szent
három nap ideje. Idézzük fel Jézus
utolsó szavait. Mit is mondanak nekünk, hisz
sokáig szoktunk emlékezni egy közeli
hozzátartozó, egy jó barát
haláltusájában
tett megnyilvánulásaira. Jézus is jó
barátunk. Ő akkor sem hagy cserben, ha mi
a „keresztrevelét” harsogjuk is való világunkban.
Nézzük hát utolsó szavait,
melyből különböző élet helyzeteinkre tárul
fel a megoldás.
„
Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják
mit cselekszenek” szavak ugye ismerősen csengenek fülünkbe.
Helyettünk is
bocsánatot kér a Mennyei Atyától.
Még abban a szituációban is ránk gondol,
mert
akkor is, ott is, most is szeret bennünket. Pedig tudja azt, hogy
hónapok óta
készülnek erre a gyilkosságra, mert nem
ismerték fel benne a Messiást.
Mi
vajon felismerjük-e, vagy megtartott bűneikkel a feszítsd
meg őt kiabálók
táborát gyarapítjuk?
Visszatérő
gondolat a szentté vált jobb
latornak tett jézusi kijelentés. „ Még ma velem
leszel a Paradicsomban.” Ez egy
számtalan vétket elkövetett ember Messiást
felismerő kérésére – Emlékezzél meg
rólam Országodban- hangzik el. A jobb lator bevallja
hibáit és a jutalom
tudatában távozik e világból. Vajon
én beismerem és őszintén megbánom amit az istenarcot magánhordó
embertársaim
szándékosan vétettem? Melyik lator vált
példaképemmé?
Asszony,
íme a te fiad! Fiú, íme a te anyád!
Ugye ismerősek ezek a szavak. A halál tusát
vívó édesanyját adja nekünk. Itt a
kereszt alatt válik teljessé Mária igenje, amit
érettünk és helyettünk is
kimondott. Mária nem roppan össze a nagy teher alatt, mert
abban a helyzetben
is tudott hinni. A fiú a szüleitől sokat tanul. Tanuljunk
mi is Máriától, égi
Édesanyánktól. Ne
adjuk fel a harcot,
bármilyen teher is nyomja vállunkat. A legnagyobb
betegségben is tudjunk
ajándékozni és az ajándék
tárgya lehet a másokért felajánlott
szenvedés,
A kereszt
kínjai szakítják ki Jézus emberi
testéből az „Én Istenem, én Istenem, miért
hagytál el engem” szavakat. Első
kézből a legmagányosabb emberből kitörő
kérdésnek tűnnek ezek a sorok., ami nem
más mint a Zsoltárossal ( 22.Zsolt) történő
ima bevezető szakasza. Felmerül a
kérdés, hogy én tudok-e imádkozni
szenvedéseim idején? Készülök-e arra,
hogy
imával az ajkamon lépjem át a földi
élet határát?
A
szenvedésnek vannak külső jelei is. Erre
utal a szomjazom elhangzása is. Vajon mire szomjazott az
élő vizek forrása? Nem
vízre, hanem reánk, emberekre és ahogyan a
vízért lévő, vadházasságban
élő
szamariai asszonytól, tőlünk is el akarja venni bűneinket.
Vajon mi odaadjuk
azokat, vagy makacsul ragaszkodunk azokhoz?
Beteljesedett!
A katonák, az írástudók nem
értik ezt a kijelentést. 30év rejtett emberi
élet, 3 év tanítás,
3 nap szenvedés, 3 óra haláltusa
után elhangzik a századosi kijelentés:
Valóban Isten fia volt. Hogy állunk mi
ezzel a gondolattal? Belátjuk-e, hogy csak az elhalt mag hozhat
új termést ma
is? A vetés már az
utolsó vacsorán
megtörténik. Akkor és azóta
nap mint
nap a kenyér és bor színébe születik
bele világunkba a Megváltónk, hogy
magunkhoz véve őt váljék eggyé velünk.
Mennyire élünk ezzel a
lehetőséggel? Fizikai
akadályoztatás
esetén tudunk-e a vágyak szintjén
találkozni vele?
Ne
legyünk hát restek a Szentségi Jézus
vételében. Ne hagyjuk őt a templomaink
magányában, Nyissuk rá az ajtót akár
egy
rövid pillantás erejéig is. Jutassuk el Öt a
lakáshoz kötött betegeinkhez, hogy
még erőteljesebb motorjai legyenek Egyházunknak, melynek
ugye mi is tagjainak
tartjuk magunkat. Ne csak alkalmi fellángolás, hanem
stabil életforma legyen ez
számunkra. Cselekedeteinkkel éreztessük azt, hogy a
világnak Krisztus kell, még
akkor is ha erről globalizálódó volta
végett nem akar tudomást szerezni. Ehhez
adjon erőt, kegyelmet mindenkinek
Krisztus Feltámadása.
(2008-03-10.
egy a jelenlévők közül)
Uram!
Nem csodát, nem jelenéseket kérek Tőled. A
mindennapok küzdelméhez adj erőt
nekem! Kérlek taníts meg lépésről
lépésre Feléd haladás
művészetére, hogy
föltaláljam magam a napi forgatagban, idejében
és talpraesetten tudjak dönteni
és ügyeimben okosan gyümölcsöztessem
ismereteimet, tapasztalataimat.
Segíts,
hogy helyesen tudjam beosztani az időmet!
Add,
hogy biztosan érezzem, mely ügyem nem tűr halasztást!
Segíts,
hogy mindig időt találjak a szellemi, lelki fejlődésre is!
Kérlek,
segíts, hogy minden esetben a lehető legjobban
készülhessek fel az éppen
előttem álló feladatra!
Add
meg, Uram, a kegyelmet, hogy akivel csak találkozom, arra
úgy tudjak
odafigyelni és úgy tudjak neki segíteni, mintha
Téged hallgatnálak és Néked
segítenék!
Add,
hogy mélyen megértsem, hogy a nehézség, a
kudarc, a sikertelenség és a zsákutca
is lehet sorsfordító részemre! Sőt ezek
szükségesek is ahhoz, hogy fejlődjek és
megérjek. Kérlek, szükség esetén, a
kellő pillanatban küldj valakit, aki jó
szívvel szemembe meri mondani az igazságot, ha
amúgy berzenkednék ellene!
Tudom,
Uram, hogy számtalan nehézséget nem a lázas
tevékenység, hanem az idő old meg.
Te tudod jól, mily nagyon rászorulok az őszinte
barátságra. Add, hogy
kiérdemeljem az életnek ezt a legszebb,
legértékesebb, leggyöngédebb és
hatalmas ajándékát! Kérlek tartsd
távol tőlem a szorongást okozó gondolatot,
miszerint az életem hiába való lenne!
Ne
azt add Uram, amit kívánnék, hanem azt, amire
szerinted valóban szükségem van!
Kérve
kérlek, taníts meg, Uram, a lépésről
lépésre Feléd haladás
művészetére! Amen.
(
Saint-Exupéry-től)
(március 15-i gondolatok)
.Ó
Istenünk, eléd letérdelünk, téged
kér szívünk. Álld meg a népünk,
áldd meg
nemzetünk ismert
gitáros énekünk
sorai csengenek a fülembe nemzeti ünnepünkön. Hisz
valóban ünnep volt. Még a
nap is mosolygott a jelenlévők sokaságára. Sokan
voltunk, pedig sok munka lett
volna házaink körül a legszebb ünnepünk, a
Húsvét, közeledtével. Ám a több
száz
ember úgy gondolta, a munka megvárja őket. A
munkát és az ünnepet is illik
Isten áldásával kezdeni, mert ahová Őt
őszinte szívvel hívják, szívekben meg is
jelenik.
Meg is telt a
templomunk március 15-én a
reggel 8 kor kezdődött szentmisén, hisz a 160 éves
szabadságvágyunkra
emlékezve, nem lehet kihagyni azt, aki megteremtette
számunkra az ünnep
lehetőségét. Igen. Megteremtette, hisz oly sok
vihar után is itt
vagyunk. Igen. Éltünk is vele a múltban
és ma egyaránt. Igen.
Élnünk is kell vele a jövőben is, hisz nekünk itt
kell élnünk és halnunk
egyaránt.
Az igen a
jövőt megalapozó szó, csengett ki
az apát úr
prédikációjából. Igent mondott
Mária is, melynek következtében
földre szállt a Messiás. Igent mondott az angyalnak
József is, az akkori
törvények ellenére is kitartott Mária mellett
és lett a családapák példaképe.
Igent mondott az Úr szavára Ábrahám is.
Igenjének következtében éltes korukra
kapták a nemzetüket nagy nemzetté tevő
gyermeküket.
A
templomból közösen a szomszédos Hősök
terére mentünk, hogy az előbb hallott tanítás
folytatásaként, jelenlétünkkel is
kifejezzük élni akarásunkat. Örült a
szívem. Megtelt a központ. Polgárőreink le
is zárták a körforgalom egy részét.
Iskolások, a Népdalkör nívós műsora ,
Balla
Mihály országgyűlési képviselő
egymásért felelősség vállalásra
buzdító beszéde,
a plébánia és a könyvtár falán
közösen elhelyezett koszorúk most is
megmutatták, hogy a nép nem váltható le
még akkor sem, ha az a pillanatnyi
hatalom percembereinek nincs is ínyére.
Már 10
óra van. Zárszóként a tömeg
együtt
énekeli a Himnuszt és a Szózatot, melynek
gondolataival mosolygó arcok indulnak
haza az ünnepség helyszínéről, hogy ki-ki
közösségben vagy otthonában munkával
folytassa a napot.
A kolping
család sem tétlenkedett. Voltak
akik a szép időt otthonaik
szépítésére használták ki.
Voltak akik a családi
egyeztetést követően a közösségnek
ajándékozták idejüket már 11
órától kezdődően. A
fiatalok népes csapata (közel 40- en
voltak) a benti házat jelölte meg hadszintérnek.
Parkosítás, az épület teljes
körű nagytakarítása valósult meg
általuk, amit egy közösségben elfogyasztott,
önköltséges kivitelű vacsora zárt le. Az
idősebb korosztály- 21-en voltak- a
tavalyi évhez hasonlóan az Erdei ház
kerítés építését és
esedékes munkálatait
végezte el, hogy megszépült környezetben
legyenek fogadhatók az ottani
programok résztvevői.
Zárszóként
csak ennyi. Szép nap volt. Közösen
ünnepelni, közösen munkálkodni, a múlt
hibáiból tanulva, emelt fővel járni és a
jövőbe tekinteni. Ezzel életre kel civil világunkban
egy szerzetesi közösség
jelmondata: Imádkozzál és dolgozzál!
Imádkozzunk hát mindennap és
másokért
felelőséget vállalva dolgozzunk, hisz csak ezen az
úton haladva emelkedhet fel
nemzetünk a hazugság birodalmából.
(Évad, 2008.03 15. Résztvevőtől)
Az
ókori keleti népek erősen hittek a
kimondott, s még inkább a leírt szavak
erejében, az „igének” teremtő erőt,
varázserőt tulajdonítottak. Minden nép
nyelvében ősi szólások, szokások és
mesék sokasága szól a megnevezés
hatalmáról és rejtélyéről. Ma is
mindaz, amit
a világunkról tudunk vagy tudni vélünk,
elsősorban a szavak, a megnevezések
révén kerül birtokunkba, bár a szó
mögötti jelentéstartomány már
egyénenként,
koronként és kultúránként
változik. Kimondom, leírom azt az elvont fogalmat,
hogy idő, és sok-sok ezernyi képzet társul
hozzá. A szavaknak ma is nagy
hatalmuk van, jól tudják ezt a politikusok és a
reklámszakemberek is, olyan
szavakat keresek mellyel megszólítják,
általuk elvárt cselekvésekre ,
magatartásra késztetik az őket figyelő embereket.
A
vallásnak is vannak ilyen hívó szavai. A Biblia
évében fokozottan illik erre figyelnünk. Ilyen
az Ige szó is. „Kezdetben
volt az Ige, az Ige testté lőn és köztünk
lakozik” olvashatjuk János
Evangéliumában. A mai emberek többsége
számára az ige már csak nyelvtani
fogalom, az igehirdetés anakronisztikus vagy gunyoros felhangot
kapott. A
szavak munkásait- írók, költők,
szónokok, papok- mindig is foglalkoztatta a
szavak valódi hatalma, láthatatlan
kisugárzása, s főleg az a jelenség, hogy bizonyos
idő elteltével a szavak kiürülnek,
elhasználódnak, kimennek a nyelvi divatból
vagy akár a nyelvi tudatból is. Ezért
szokták az Isten szavát, a képen
látható
Bibliát is időről időre újra fordítani, abban a
reményben, hogy az ősi fogalmak
új köntösben mintegy új életre is
kelnek. Ha azonban a Bibliát bármely
nyelven és bármely fordításban is olvassuk,
szembe tűnik az a belső tűz és erő,
mely túlmegy a szavakon, s minden nyelv legjavát,
magvát, életerejét adja. Van
tehát a szavaknak egy olyan ősforrása, mely nem függ
a hangalaktól, hanem a
lelkünk mélyén leképzett
valóságnak egy leírhatatlan, kimondhatatlan,
tökéletes
hűségi megfelelője. Úgy képzelem ezt a belső
tüzet kapták meg az apostolok
pünkösdkor, ez késztette őket szólásra a
bábeli zűrzavarba süllyedt emberiség
összes nyelvén.
A szavak
értéke azonban az utóbbi száz
esztendőben rohamosan csökkent a nyomtatott sajtó és
az elektronikus
tömegtájékoztatás hatására. A
politikai manipuláció és propaganda kiforgatta a
szavak valódi jelentését, a
diktatúrák kényükre-kedvükre
kezdték használni
azokat a szavakat, melyekért emberek milliói
ontották vérüket. A szabadság így
lett rabság, az igazság hazugság és a
legtöbb szentnek tartott só vált a
lélekkufárok martalékává. Ebben a
szórengetegben nehezebb eligazodni, mint
azokban az időkben, amikor a kolostorok mélyén
mécsvilágnál másolták az Igét
a
buzgó szerzetesek. A mai szó kavalkádban is biztos
forrás az Újszövetség,
s különösen Krisztus példabeszédeinek
egyszerű, érzékletes nyelve, melynek
ereje kétezer éve sem fakult meg, igazsága
átüt a fordításokon, lángja pedig
megmelegíti a fagyoskodó lelkeket a kiürült
szavak egyre sivárabb globalizálódó
birodalmában.
(SzSzP
írása nyomán)
Február
24-én ülést tartott az
egyházközségünk képviselő
testülete, melynek az egyebek
mellett 2007 végleges gazdasági számai és a
tárgy évi költségvetés
tárgyalása
képezte a tárgyát.
Sok
eredményről már a szilveszteri hálaadáson
hallhattunk, olvashattuk azokat a
Vadkerti Harangokban. Január folyamán befutottak az
utolsó számlák (gáz,
villany, stb) és azok kiegyenlítése után
váltak láthatóvá pénzügyi
mérlegünk
sok tételből adódó sarokszámai az
alábbiak szerint:
2006
év végi maradvány:
8,7
millió Ft
2007
bevételei a célgyűjtésekkel együtt:
14,5 millió Ft
2007
év kiadásai a továbbított
célgyűjtésekkel:14,7 millió Ft
Pénzmaradványunk
2007 év végén:
8,5
millió Ft
2008
ban a működésünk színvonalát
szeretnénk megőrizni, ezért a tavalyi év
szolgált
alapul mint a bevételi, mint pedig a kiadási oldal
számára. Azokat a
programokat, liturgikus eseményeket melyek a
mögöttünk hagyott évben
megcsináltunk, ebben az évben is szeretnénk
közösen megcsinálni. Újként
szerepel terveinkben a három káplánunkból
lett püspök egyidejű érsekvadkerti
meghívása, a 60 éve meghalt és a
temetőnkben nyugvó plébánosunkra,
Mátéffy
Viktorra történő temetői megemlékezés. A
többi programról havonta adunk
tájékoztatást újságunkban, ezzel is
buzdítva testvéreinket a tettekben
megnyilvánuló megjelenésre.
Ebben
az évben nagyobb beruházást nem tervezünk.
Épületeink állagmegóvása
(plébánia
kéményomlás elhárítás,
energiakímélő nyílászáró
javítás),mellett a már
terveiben meglévő tető felújítás
pályázati lehetőségeinek figyelése a
feladat,
melyben az Önkormányzatunk segítségére
is számolhatunk. Természetesen el kell
gondolkodni a nem oly régen tatarozott templomunk vakolati
hibáinak
megszüntetésén is. Az ülés most ebben a
formában véget ért. Folytatódik azonban
a heti rendszerességgel történő operatív
plébániai találkozásokkal
Természetesen ha olyan lehetőség áll elő ami az
egész testület egyidejű
jelenlétét igényli, arról a már
jól bevált módon hírt adunk
éppúgy mint az ott
született döntésekről, az elért
eredményekről..
(Krónikástól)
Nagy
örömmel készültünk a Madách
Színház előadására a Támogató
Szolgálat
szervezésében. Utunk kellemesen telt ,beszélgetve
gyorsan múlt az idő. A
színházban már telt ház volt
érkezésünkkor. Találó
szereposztást, lelkes fiatal
színészeket, jól megkoreografált
drámát láthattunk. Teljesen bele feledkeztünk
az előadásba, mely egy angol focicsapat tagjainak
életén keresztül mutatta be a
vallási (katolikus-protestáns) ellentétek
tragédiába torkollását.
Ráirányította
figyelmünket arra, hogy Isten Országának
ügyét csak egymással megbékélve,
szeretetben tudjuk szolgálni. A jó színészi
játék, a zene, mind ennek a
mondanivalónak a szolgálatában állt. A
színvonalas műsort vastapssal köszönte
meg a közönség a színészeknek,
zenekarnak egyaránt. A maradandó élményt
köszönjük a Támogató Szolgálat
dolgozóinak, akik megszerezték számunkra a
színházlátogatást.
.Köszönjük!
(Forrai
Ferencné 2008-03-14)
Voltál
tavaly a centená-riumi cserkésznapon?
Szeretnél újra találkozni azokkal,
akik tavaly ott voltak?
Nem sikerült minden prog-ramra
eljutni?
Nem voltál, de sajnálod, hogy
kihagytad?
Kedves
Cserkésztestvérem! A
centenáriumi cserkésznap sikerén felbuzdulva
2008-ban is szervezünk
cserkésznapot. Tavaly több mint 700-an vettünk
részt a rendezvényen, reméljük
az idén még többen leszünk hiszen:
„…a hangulat, az a sok mosolygó vidám
egyenruhás cserkész városszerte;
az a vidám, egységes,
de mégis
sokszínű gyereksereg a réten, a jó idő, a
ránk csodálkozó járókelők…
felejthetetlen
élmény marad számomra.”
„a programok
színesek, kreatívak és
szórakoztatóak voltak!”
„…nagyon jó érzés volt, hogy
bármerre jártunk a városban, mindenhol
egyenruhás cserkészeket láttunk, akik mosolyogva
köszöntek, bár ezelőtt még
sosem találkoztunk!”
Időpont: 2008.április
Tervezett
program:
Péntek
este:
megérkezés
a vendéglátókhoz
Szombaton:
délelőtt és
délután programjegyes
programok Budapest szerte (3 blokk) 17.00 kö-rül
közös átmenetel Csobánkára ahol:
Lakoma vár minket Mátyás király
udvarában
Fekete sereg éjszakába nyúló
hadijátékain bizonyíthatod cserkész
mivoltodat Reneszánsz kori mulatságokon oszthatod meg a
nap élményeit új
ismerőseiddel (Teaház,
táncos
mulatság, irodalmi est…)
Vasárnap:
Szentmise/Istentisztelet Hadijáték a déli
harangszóig Várható
programok:
A tavalyi programok
közül a legtöbb
idén is megvalósul, hogy aki tavaly lemaradt
valamelyikről az idén részt
vehessen rajta. E mellett további új programok is
szervezés alatt állnak, mint
rekesz mászás, geocaching, látogatás a
Parlamentben és a Sándor Palotában,
állatkerti móka ÉS az éjszakai
hadijáték Mátyás király
udvarában…
Cserkész-Murphy
A
táborhelyválasztás törvénye:
Az
engedelmesség törvénye:
A táborban a tisztek nem
értenek egyet.
-
Az őrsvezetők sem értenek
egyet.
-
A
cserkészek sem értenek egyet.
-
Kiegészítés:
Abban mindenki
egyetért, hogy a tábor keretmeséje
hülyeség.
A sátrad mikor kicomagolod kiderül, hogy
Ha semmi
baja, akkor:
-Február
22-én az esti szentmise folytatásaként tartotta
éves közgyűlését egyesületünk.
Áttekintettük a mögöttünk hagyott év
eseményeit, melynek nagy része
folyamatosan követhető volt a Vadkerti harangokban is.
A
működés költségekkel, kiadásokkal
járt, ahol az egyensúlyt a befolyt tagdíjak
mellé nyert NCA pályázati pénzzel
sikerült megteremtenünk. Pályázat nem mindig
van. A tagdíj befizetés pedig az
odatartozás egyik fő jele. A
tervezhetőség végett fontos annak mielőbbi
rendezése. Ezért a közgyűlés
egyöntetűen úgy döntött, hogy a tárgy
év március 31-ig befizeti a
keresőnként 4000Ft, a diákok pedig 600Ft
éves tagdíját az
esetleges hátralékkal együtt.
A
vezetőségben személyi változás is
történt. A családi munkahelyi elfoglaltság
végett pénztárosi
beosztásából távozó Zachar
László munkáját megköszönve
többségi szavazattal Molnár
Jánosné kapott megbízást a
pénzügyi
feladatok ellátására, így a
Takarékszövetkezetben is átadható az
imént említett
összeg.
Felvázoltuk
az erre az évre tervezett
programjainkat is. Most is szerepel abban kirándulás
és nemzetközi
focibajnokság, egyházi és társadalmi
ünnepek, közös névnapok, juniális
és
lelkigyakorlat, nyári táborozásként
Tóalmás és Lengyelország (benne II.
János
Pál volt lakóhelye). Terveink között szerepel a
benti házunk tatarozása is, amihez
szintén nagy szükség volna pályázati
forrásra, ahol már a lehetőségről
szóló
infó is segítség. Ez évi programjainkkal
kapcsolatban a vasárnapi nagymisék
utáni találkozók alkalmával és az
újságunkból szerezhetünk
információkat.
-Nemzetközi
focitorna Balassagyarmaton, erdei házi központtal 2008.
április 12-én lesz.
Munkafelajánlást és támogatást Beke
Krisztiánnál jegyezhető elő
-Május
1-én miénk az erdei ház. Az éppen akkor
aktuális feladatok laza elvégzésével
töltsük együtt ezt a napot és
köszöntsük a közelmúlt ünnepeltjeit.
Telefonszámaink.
340-228, 06-20-578-0867
Várjuk
hívását! A
Támogató Szolgálat vezetője
és dolgozói
Március
31-én lesz (áttéve) GYÜMÖLCSOLTÓ
BOLDOGASSZONY ÜNNEPE.
Ünnepi szentmise r. 8 órakor.
AZ ELSŐÁLDOZÓK
vizsgája márc.31-én; a
BÉRMÁLKOZÓKÉ ápr.1-2. lesz.
Április 12-13-án a HIVATÁSOK
NAPJÁRA Egerből 2
kispap vendégünk lesz, akik szeretnének minél
több felsőssel, és fiatallal
találkozni.
Április 16, éves SZENTSÉGIMÁDÁSI
NAPUNK. De.
10-kor ünnepi szentmisével kezdődik, napközben a
beosztott csoportok végzik az
imaórákat, 1/4 órás csenddel, majd este
7-kor rövid közös szentségimádás
és
szentmise zárja helyi ünnepünket.
Április 20-án 9 órai szentmisén lesz az ELSŐÁLDOZÁS.
Reggel 7-kor szentmise, majd az elsőáldozók
szentmiséje 9 ÓRAKOR.
A hónap utolsó vasárnapján,
ápr.27-én KÖNYÖRGÉS JÓ
TERMÉSÉRT; BÚZASZENTELÉS A lurdi
barlang előtt.
Május 12-én,
Pünkösdhétfőn de. 10 órakor
bérmálja meg
fiataljainkat Dr. Varga Lajos püspök úr.
Vadkertről
szóló könyv kapható.
Keresztelt(ek):
Kuris Konrád Imre / Kuris
Roland – Zsiga Judit/
-
Halottaink:
Laczkó János 1950
Boda Ignácné Pölhös Rozália 1920
Szentségimádások beosztásai
Imaórák
Minden hónap 13-án az esti
mise előtt 5-órától FATIMAI SZŰZANYA
TISZTELETÉRE.
Minden hónap első vasárnap
15-16 óra között Rózsafüzér
Királynője
tiszteletére és titokcsere .
1. kedd
-
2. szerda -
3.
csütörtök -
4. péntek
- Halaj Gyula,
felesége Margit, élő
és elhunyt családtagokért
-
Kristóf Imre, szülei, anyósa és Gyurkovics
család
-
Kordics János, felesége Pálinkás Anna
és a család
halottaiért
5. szombat
- Murányi
István, felesége Dombai
Erzsébet, fiuk, menyük, Kristóf Sándor
és szülők
-
Csordás Kálmán, felesége és a
családok halottai, Boda
János, neje Boda Ilona
-
Hogál József (10. évf.) élő és
elhunyt hozzátartozókért
6. vasárnap
-
Híves Mihály (15. évf.) 2
felesége, szüleik, gyermekeik és
hozzátartozók
-
Molnár István élő és elhunyt
családtagok
-
Vincze János, szülei, Fábián János,
felesége Híves
Margit, gyermekeik és nagyszülők
7. hétfő
-
Erdős Ignác, felesége Híves Mária,
szüleik, lányaik, vejeik, Záhorszki és
Jakubecz családok halottaiért
8. kedd -
9. szerda
-
Fábián Istvánné, szül. Laczó
Ilona, Fábián és Laczó család
halottaiért
10.
csütörtök
-
Kristók Ignác, Molnár Katalin,
gyermekeik és nagyszülők
-
Halaj József, felesége Bozsonyík Anna,
Fábián János,
felesége Híves Margit és gyermekük
11. péntek
- Temela és
Urbán család halottaiért
12. szombat
- Csillag Gyula,
szülei, Szabó
Vince, felesége Kormosói Ilona, szüleik, Mrekvicska
Ignác és szülei
-
Paulicsek János 1. évforduló és szülei
-
Záhorszki Sándor, felesége Szarvas Julianna,
szüleik és
hozzátartozók
13. vasárnap
- Koza János,
szülei és Jakubecz
család halottaiért
-
Pincze András, felesége Nagy Anna, szüleik, fiuk
Ferenc, Busai Kázmér és szülei
-
Jakubecz János, 23. évforduló, szülei,
Szabó családért,
Kaba szülőkért
14. hétfő
-
Hálából
15. kedd -
16. szerda
-
17.
csütörtök
-
Kristók József, neje Varga
Piróska, násza Kaba András, felesége, veje
és elhunyt családtagokért
-
Kovács József és felesége Rozália
18. péntek
- Boda Gyula,
szülei, nagyszülők és
Nagy Ignác
19. szombat
- Jamrik Antal,
felesége Kordics
Borbála, fiuk és a család elhunyt tagjaiért
- Pataki
és Sípos család halottaiért
-
Dósa József, apósa, anyósa,
Fábián, Boda, Trombitás
család halottaiért
20. vasárnap
- Lipcsei Ferenc, Lipcsei
és Kajtor
család halottaiért
- ifj.
Szrenka József, szülei és hozzátartozók
- Bulejka
Pál 10. évforduló, édesapja és
anyósa
21. hétfő -
22. kedd -
23. szerda -
24.
csütörtök
-
Jakubecz György, szülei, apósa,
anyósa és összes élő és elhunyt
családtagokért
25. péntek
-
Szakács János, neje Kovács
Rozália, szülők és hozzátartozók
26. szombat
- Pataki
András, testvére, szülei és
a Bimbó család halottaiért
-
Boda Sándorné Nagy Mária, édesanyja
Mária, apósa Boda
Sándor és szülei, Pobori Ferenc és
felesége Rozália
-
Varga János, szülei, apósa, anyósa, Boda
István,
felesége Szabó Margit és szüleik
27. vasárnap
- Czinege
Károlyné szül. Holman
Ilona, szülei, Csillik és Holman család
halottaiért
-
Vitéz Ferenc, dr. Borsa Mihály, szülők,
nagyszülők és
élő és elhunyt családtagokért
-
Molnár István, szülei, Molnár és
Murányi család
halottaiért
28. hétfő -
29. kedd -
30. szerda -
31.
csütörtök -