Abban az időben Keresztelő János
tanítványai
és a farizeusok böjtöltek. Ezért
néhányan odamentek Jézushoz és
megkérdezték
tőle: „Miért van az, hogy Keresztelő Jánosnak és a
farizeusoknak a tanítványai
böjtölnek, a tieid meg nem böjtölnek?” Jézus
így válaszolt:” Vajon böjtölhet-e
a násznép, míg velük van a vőlegény?
Amíg a vőlegény velük van, nem
böjtölhetnek. De jönnek majd napok, amikor elviszik a
vőlegényt. És akkor, azon
a napon majd böjtölnek. Senki sem varr régi
ruhára új szövetből foltot. Vagy ha
igen, az új szövet kiszakítja a régit
és a szakadás még nagyobb lesz. És
új
bort sem töltenek régi tömlőbe: vagy ha mégis,
a bor szétveti a tömlőt, és a
bor is, meg a tömlő is tönkremegy. Az új bor új
tömlőbe való:” (Mk.2,18-22)
Mi
értelme van a böjtölésnek? Kérdezik
manapság oly sokan ezt tőlünk. Mivel az ember test
és lélek egysége, ezért
hiába próbálnánk elképzelni olyan
vallást, amelynek csupán lelki cselekedetei
volnának, de testi vonatkozásai nem. A böjtnek nem
önmagában van értéke, hanem
azért, mert a hívő ember ezzel a vallásos
gyakorlattal el akar érni valamit.
Legfőképpen a testnek és a léleknek a
fegyelmezése ez, amely abban segít, hogy
a böjtölő ne önmagára, hanem Istenre figyeljen.
Ha nem ez a célja, akkor
legfeljebb fogyókúráról
beszélhetnénk, vagy túlzott fogyási
mániáról, ami lelki
tartalom nélküli betegségnek is nevezhető.
Testünk fegyelmezésével, azaz a
böjtöléssel előkészülünk arra, hogy
találkozzunk Istennel.
Vessük
össze a fenti Szentírási szakasz Máté
9,14-15 soraival. Jézus egyértelműen utal arra, hogy a
kérdésfeltevés
időszakában még nem jött el a böjt ideje. A mi
számunkra viszont eljött, hiszen
arra készülünk, hogy elviszik tőlünk a mi
Urunkat. Erőszakkal viszik el, s Ő
nem ellenkezik. Megalázzák, de Ő nem akar bosszút
állni. Elítélik, pedig Ő a
legártatlanabb minden ember közt. Kegyetlenül
viselkednek vele, pedig Ő
mindenkin megkönyörült. Jézus tudta, hogy egyszer
eljön majd az idő, amikor
odaadja életét a megváltásunkért. Ez
az Ő ideje, a megváltás ideje, az
önfeláldozás órája, a kegyelem ideje
minden ember számára.
Az én
számomra most érkezett el a bűnbánat és
megtérés ideje.
(Horváth
István Szombathely)
Február első
vasárnapján, a szentmisék
keretében, a képen is látható
formában került sor a családok
Bibliájának
megáldására. A megáldott Szent
könyvekbe e rövid írás címe került
az évszám
kíséretében bebélyegzésre
került, hogy emlékeztessen otthonainkban arra, hogy
abban az olvasás során kincseket találunk.
Jól illusztrálja ezt az alábbi
szentmisén hallott történet.
Háború
volt. Az egyikcsaládba megjött a
szomorúságot okozó behívó parancs. A
fiúnak mennie kellett. Az édesanya sírt,
siratta fiát. Lassan elérkezett a
búcsúzás ideje. Mit is adjon a fiának a
veszélyes és hosszú útra? A BIBLIÁT
adta neki ezekkel a szavakkal:
Fiam, ha
valamire szükséged van, csak vedd
elő a Bibliát.
Jól van
édesanyám, válaszolta a fiú és
betette Bibliát a többi holmi közé.
A
katonaélet kemény volt, az élelem kevés
és
pénze sem volt már a kiskatonának. Levelet
írt haza édesanyjának, hogy milyen
bajban van és segítséget kért tőlük.
Édesanyja
válaszolt is neki: Fiam, mondtam,
ha valamire szükséged van, csak vedd elő a Bibliát
és olvasd. A fiú nem tudta
elképzelni mi lett az édesanyjával. Neki nem
Biblia, hanem pénz kellene. Meg is
írta hát: Édesanyám, talán nem
jól értette, mert nagy bajban vagyok, sokat
éhezek, pénzt küldjön nekem.
A
megérkező anyai válasz még jobban
meghökkentette a fiút: Fiam, ha valamire
szükséged van, csak vedd elő és olvasd
a Bibliát.
Elképzelhetitek,
a fiú milyen mérges lett
erre. Neki nem Biblia, neki pénz kell. Édesanyja pedig-
úgy gondolta- bánatában
talán megzavarodott.
Bármilyen
hosszúnak is tűnt a katonaélet,
egyszer csak vége lett és leszerelt a mi
kiskatonánk is. Hazament, édesanyja
nagy szeretettel fogadta és az alábbi
párbeszéd hangzott el:
Édesanyám,
miért nem küldött nekem pénzt?
Mondtam
fiam, olvasd a Bibliát.
Hm.
Biblia, Biblia, nekem pénz kellett volna.
Édesanyja
megkérte vegye elő a Bibliát. Elő is került az a
csomag legaljáról a sok
bosszúság okozója. Odaadta
édesanyjának, az kibontotta a papírból
és
belelapozott. És…? Lapjai közül itt is, ott is kiesett
egy-egy papírpénz
A fiú
elképedt: Miért is nem fogadtam szót?
Miért is nem olvastam Bibliát? Akkor megtaláltam
volna a kincseket. Akkor nem
kellett volna nélkülöznöm. És
bánatában sírva fakadt, rágondolva a
rengeteg
nélkülözésre, ami a Biblia nem
olvasásából eredt.
Mi is
kincseket, nem pénzt találunk a
Bibliában. Sokkal nagyobb értékeket. Mert
árva az, aki nem tudja honnan
származik és retteg az, aki nem tudja mi lesz a sorsa.
Olvasd a
Bibliát, s megtudod: „Isten kezéből
került ki életed.” Megtudod azt is, hogy nem a vak sors
irányítja életed, hanem
az, aki gondviselő atyád. Megtudod, hogy nem a
megsemmisülés vár rád a
halálban, hanem „Aki hisz Bennem, az még ha meghalt is
élni fog.” Olyan a
Biblia, mintha az erdő rengetegében eltévedt ember
megtalálja az utat, a
menekülés útját. Általa Te is
megtalálod életed értelmét,
célját és
boldogságának, a lelki békének, az
örömnek, az örök életnek
bizonyságát.
Ne
nélkülözz, ne bizonytalankodj, olvasd a
Bibliát és az igazságra éhes
lelked betelik minden jóval.
(Apát
úr jegyzeteiből)
Hontalan vagyok,
Mert vallom, hogy a Gondolat szabad,
Mert hazám ott van a Kárpátok alatt.
És népen a magyar.
Hontalan vagyok,
Mert hirdetem testvér minden ember,
S hogy egymásra kell leljen egyszer
Mindenki, aki jót akar.
Hontalan vagyok,
Mert hiszek a jóban, igazban, szépben
Minden vallásban, minden népben
és Istenben, kié minden diadal.
Hontalan vagyok,
De vallom rendületlenül, hogy Ő az Út és az
Élet
És maradok ezen az úton, míg élek
Töretlen hittel ember és magyar.
(Wass Albert 1947)
A
Képviselő Testület Magyar Kolping Szövetség
Támogató Szolgálat Érsekvadkert és
Térségével kötött ellátási
szerződése értelmében minden év
január 31-ig
beszámolási kötelezettséggel tartozik a
támogató Szolgálat vezetője az előző
évi működéséről. Ennek a
kötelezettségemnek szeretnék most eleget tenni.
A
Fenntartóról:
Mivel
a Magyar Kolping Szövetség szociális
intézmény fenntartó jogát 2007. augusztus
30-tól megvonták, a működés
zavartalanságának biztosítása
érdekében az MKSZ-en
belül létre hoztak egy szociális
intézmény fenntartó szervezetet Kolping
Oktatási és Szociális
Intézményfenntartó Szervezet néven
-továbbiakban:
KOSZISZ-.
Ez
az új intézmény fenntartó szervezet vette
át az MKSZ valamennyi támogató
szolgálatát, szociális otthonát és
iskoláját. Ezen intézmények
működése
jogfolytonos.
Támogató
Szolgálatunk működtetője, fenntartója 2007.
szeptember 1-től tehát a KOSZISZ.
Ez intézményünk működését nem
befolyásolja.
2007.
január 1-én négy falu
önkormányzatával kötöttem
ellátási szerződést. Az újonnan
csatlakozó települések: Hont, Ipolyvece,
Drégelypalánk és Kisecset.
Személyi feltételek:
A
vonatkozó jogszabályoknak megfelelően
támogató szolgálatunk az alábbi
személyi
feltételekkel rendelkezik:
Két
fő személyi segítő, mindketten szociális
ápoló-gondozó végzettségűek.
Mindkét
személyi segítő támogató szolgálati
képzésen vesz részt, melyet
várhatóan ez év
márciusában befejeznek.
Egy
fő gépkocsivezető, rendelkezik a szükséges
PÁV 2-es jogosítvánnyal. Támogató
szolgálati képzésre bejelentettük.
Egy
fő szolgálatvezető. Ebben az
évben
diplomát szerzett az ELTE szociális menedzser
szakán, elvégezte a Támogató
szolgálatvezető képzőt is.
Szolgálatunk
a szociális alapellátást a szociális
igazgatásról és szociális
igazgatásról
szóló 1993. évi III. törvény, a
személyes gondoskodást nyújtó
szociális
intézmények engedélyezésére
vonatkozó 188/199. Kormányrendelet, az 1/2000.
SzCsM rendelet és a vonatkozó jogszabályok
alapján látja el.
Tárgyi feltételek:
A
Szolgálat iroda helyisége a Kolping Család
épületében található, akadály
mentesített, tehát
mozgáskorlátozott
klienseink számára is jól
megközelíthető.
A
Szolgálat rendelkezik egy Fiat Doblo
Panoráma típusú személygépkocsival,
melynek akadály mentesítésére a közel
jövőben kerül sor.
Rendelkezünk
multifunkcionális irodai eszközökkel.
A
tárgyi feltételek tehát biztosítottak a
szolgálat zavartalan működéséhez.
Pénzügyi háttér:
Támogató
Szolgálunk pénzügyi
gazdálkodásának
alapját az Államkincstár által
folyósított évi 8 000 000 Ft.
Biztosítja. Ez havi lebontásban 666 000 forintot
jelent.
Egyházi
kiegészítő támogatást 2007. szeptember
1-től kapunk újra.
A
Balassagyarmati és Rétsági
Kistérséggel kötött ellátási
szerződés értelmében
havi 125 000 forintot kapunk.
Ezt
egészíti ki a szolgáltatásainkból
befolyt összegek.
Összességében
elmondhatjuk, intézményünk
gazdálkodása az elmúlt évben stabilnak volt
mondható.
Tevékenységeink:
Személyi segítés:
Állandó
személyi segítésben 2007-ben
17 főt
részesítettünk.
Napi
rendszerességgel 7 fő veszi igénybe
szolgáltatásainkat. A leghosszabb idő, amit egy
kliensnél töltünk naponta három
óra.
Szállítás:
Az
elmúlt évben 42 főt szállítottunk.
Rendszeresen
14 fő veszi igénybe szállításainkat.
Információnyújtás,
tanácsadás,
ügyintézés:
Ez
a tevékenységi körük igen gyakran
összekapcsolódik a személyi segítéssel
és
szállítással, de sokan igénybe veszik
önállóan is ezt az ingyenes
szolgáltatásunkat.
Szolgálatunk
egyik plusz tevékenysége, mellyel a sérült
gyermekeket és az őket nevelő
szülők izoláltságát szeretnénk
oldani a heti rendszerességgel megtartott
közösségi foglalkozások, melynek a
Kolping Ház ad otthont. Ennek keretében mindig
megünnepeltük a közénk járó
gyermekek születésnapját tortával, sokat
kirándultunk, búcsúban, színházban,
kiállításon voltunk. Ezek igen kedves
színfoltjai találkozásainknak.
A tavalyi
év eseményeit most nem ismertetem
már, hisz arról a Vadkerti Harangokban havonta
olvashattak és olvashatnak a
jövőben is.
(Érsekvadkert,
2008.01.31. Szrenkáné Nagy Erzsébet
Szolgálatvezető)
Nehéz
dolog az ellenég szeretet, hallhattuk
az ökumenikus imaórán és az azt követő
vasárnapi prédikációban a hegyi
beszédre
utalva. Nagyböjt van. Közeleg a szent három nap,
felelevenedik a keresztre feszített
Jézus idevonatkozó példája.
Nagypénteken, a Golgotán sokan gúnyolták,
csúfolták. Ő pedig ugye emlékszünk
imádkozott értük: „ Atyám bocsáss meg
nekik,
mert nem tudják, hogy mit cselekszenek.” Nem is lehetett
másképp, hiszen
szeretetből a bűnösökért jött, hogy megmentse
azokat. Ha ellene fordulnak,
akkor is halálig szereti őket. Mennyire tanúságos
ez a példa mindenkinek.
Különösen a felnőtt gyermekeiktől szenvedő szülők
kövessék a kereszten szenvedő
Jézus példáját. Imádkozzanak
ellenségeskedő gyermekeikért is. Kérjék a
jó
Istent, hogy szűnjék meg családjukban a
békétlenség, a másikra mutogatás. Ne
mondjunk rosszat azokról sem, akik rólunk rosszat
mondanak, rágalmaznak
bennünket. Szolgáljon tanúságul az egyik
nagymama esete, akinek családjában
hosszasan tárgyalták valakinek a bűneit. A nagyi szerette
volna leállítani ezt
a szeretetlen, tapintatlan beszédet, bár jól
tudta, hogy lényegében igazat
mondanak. Így kapcsolódott be a
beszélgetésbe. Az ő (kitárgyalt személy)
helyzetében már nagyon nehéz megváltozni. A
labda a mi térfelünkön van. Az
imént folytatott beszélgetés helyett és
még azon túl is imádkozzunk sokat érte.
(pécsi
Irgalmasoktól)
(Tanmese a nagyböjtre)
Már hagyománnyá
vált, hogy nagyböjt első
szombat- vasárnapján az északi körzeti
Kolping Családok lelkigyakorlat
keretében kezdik meg készületeiket a
föltámadás örömhírének
befogadásához.
Csepel, Dány, Dunavarsány, Budapest – Herminamező
és Istenhegy-,
Pestszenterzsébet, Romhány, Tóalmás
és Vác jelenléte közös
örömünk, hisz
tudatosította bennünk azt, hogy nem elszigetelt
jelenségként, hanem egymás
létéből erőt merítő
közösségként képviselhetjük
Krisztus ügyét a víziókkal
teli, globalizálódó világunkban.
Nem
kívánok jegyzőkönyvet közzé tenni,
ám a
jövőbeni alkotó érdeklődés felkeltése
érdekében megosztanék néhány
gondolatot,
amit a közösségformáló
együttlét alatt az Erdei háznál és a
templomunkban
egyaránt hallhattunk Pajor András atyától
„A személyes sorsunk Krisztusban”
címszó alatt.
Olvasva a
Szentírást vegyük szemügyre Jézus
sorsát. Ugye kitűnik, hogy Jézus sorsa egy
precízen megrajzolt emberi sors. Nem
csoda ez, hisz mindannyian tudjuk azt, képmásként
teremtettünk, Ő pedig
érettünk vállalta az emberi sorsot.
Életében megtalálható így az
öröm és a
bánat, a kalács illat és az istálló
szaga, az elismertség és a mellőzöttség.
Hogyan is van
ez a mi életünkben? Mi is mily
sok érezzük magunkat fölöslegesnek. Mennyi
megpróbáltatást kell nap-nap után
elszenvednünk társadalmi szinten, mert ugye akiket „mi
választottunk” már meg
sem ismernek bennünket, nemhogy képviselnek. Mennyi hamis
életfilozófia fertőzi
ifjúságunkat, vezeti tévútra a
gyökereiket megtagadó felnőtteket. Látva a sok
bajt sem szabad pesszimistává lennünk.
Emlékezzünk csak vissza Placid atya
juniálisunkon tett felhívására, miszerint a
legnagyobb rosszban is keresni kell
a jót. Mit is akar ezzel elérni az Isten? Ő kereste ezt a
gulági fogságában. Keresztényi
optimizmusa által túl is élte ő és
környezete azt a pokoli körülményt.
Az Isten sohasem pesszimista. A
képmásai sem
válhatnak azzá. Küzdenünk kell a
gonoszság ellen. Amíg van küzdelem, addig van
remény is a túlélésre, amit a
sokszínű víziók ( televiziók) sem
gátolhatnak
meg. Érhet általuk kísértés.
Jézust is érte a 40 napos böjt alatt. A
végszava
azonban kőkemény, megalkuvást nem tűrő. „Takarodj tőlem
Sátán”
Nem
elég hát csak lenni, hanem határozott
kiállással tenni is kell. Lehetőségünk adva a
március 9-i három IGEN-nel.
Nem válhatunk ízetlen sóvá, mert az
senkinek sem jó. Még a Sátánnak sem, mivel
örök vesztesként semmit sem nyer
ízetlenségünkkel, hisz tudjuk Jézussal
szemben
Ő az örök vesztes.
Sorsunk nem
könnyű itt a Földön. Európa buta
pók módjára vágja el póki
birodalmának tartó fonalát azzal, hogy
alkotmányában
nem vállalja keresztényi gyökereit és
készül beesni az alatta álló
pocsolyába.
Kis
hazánkban sincs ez másként.
Rendszerváltás helyett módszerváltás
megélői vagyunk. Az önmegvalósítás
állandó
sulykolása csak porhintés a szemünkbe. Minden
ígérnek, szavakban mindent
megadnak, csak Jézus maradjon ki a „buliból”. Ne
dőljünk be. Kovászként,
sóként, mustármagként is meg kell
maradnunk. Tudatosodjon bennünk az, hogy a mi
mércénk nem ők, hanem a szenteken keresztül ISTEN,
sorsunk tükre pedig a
dicsőségbe vivő jézusi élet. Mert ne feledjük
azt, hogy e világnak Krisztus
kell, még akkor is, ha struccként viselkedik.
(Érsekvadkert,
2008-02-11. A krónikás)
Szinte
ég az ünnepi lázban ég mindenki, amikor
jön a figyelmeztetés: hónap végén
„CSEPEL”. Csepel az egyet jelent a Zoltay Zenei Napokkal, melyen a
kezdetektől
részt veszünk.
Ilyenkor
még igencsak ódzkodik az ember, hiszen jó lenne
kipihenni a karácsonyi, ünnepi
hajtást, akkor viszont kifutunk az időből.
Próbálni csak hétvégén lehet, akkor
van itthon mindenki. De egy jól sikerült
ráijesztés után összeállt az
énekrend,
helyükre kerültek a versek, idézetek. 2008 a Biblia
éve, ezért igyekeztünk
Isten üzenetének meghallásáról,
befogadásáról és
továbbadásáról szóló
énekeket
választani. Előkerültek olyanok is, melyeket a 70-es
évek elején tanultunk, s
már-már el is felejtettünk. Öröm volt
látni fiataljaink össze fogását és
„munkába állását”, hiszen Molnár
Pityu hiányát pótolniuk kellett. Ezentúl
rajtuk a felelősség, ez reméljük inspirálja
őket és nem megrémíti.
Csepelen
a szemünk előtt nőnek fel és válnak
művésszé gyerekek. Ki
népdalénekléssel
kezd, ki egykezes zongorajátékkal, ki tánccal – de
a lényeg, hogy valamiben
képezi és megmutatja magát.
Népdalénekléssel kezdő kis fiú
ismerősünk idén már
nagyon szépen gitározott. Fábián
Balázs az idén debütált, reméljük
ő is ilyen
látványosan fejlődik majd. Hallottunk művészi
fuvola-, hegedű- és
gitárszólókat, szomorúan szálltak
gondolataink a csángó magyarok felé, míg a
csángó himnusz hangjai remegtek fölöttünk.
Igazi nemzetiségi műsor volt a tököli
kórusé, akik énekeltek svábul,
tótul, magyarul, szívből, jókedvvel. Őket 2
tangóharmonikás kísérte, ami felénk
már feledésbe ment, pedig régen mennyien tanultunk
ezen a hangszeren a
zeneiskolában. Teljesen természetesnek tűnt, hogy a
hegedűs hölgy közben fogta
a hangszerét és bekapcsolódott a
zenélésbe, ami ettől lett igazán sokszínű
és
csodaszép. Fergeteges műsorral zárta a napot Zoltay Feri
bácsi unokájának
együttese, akik az amerikai kocsmák hangulatát
hozták közénk. Gyuri
szájharmonika-játéka most is lázba hozta a
jelenlévőket, de zenésztársai is
mesterei hangszerüknek.
A
mi összeállításunk végén a
Csepel Kolping Család elnöke emlékezett meg
Molnár
Pityuról, felidézve néhány együtt
töltött eseményt, a közös
éneklések
felejthetetlen pillanatait. Majd egy verssel, és
kedvencének, példaképének,
Sillye Jenőnek egy énekével búcsúztatta az
énekkar és Csepel meghalt testvérét.
„Úgy
volna szép:
Ahol
ki-ki legörömöstebb állt,
Ahol
erőben, szeretetben
Leginkább
önnönmagára talált,
Ottan
fogadja szépen, szabadon,
Büszkén
a halált.” /Reményik Sándor/
„Ha
meghalok, úgy halok meg,
köszönök
az Úristennek,
Megmondom
az Úristennek
fogadjon
be, ne verjen meg.
Homlokomat
kő sebezte
vér
folyik le a szememre.
Uram
Isten nem kötöm be,
véres
arcom nem törlöm le.
Ne
sújts többet rossz fiadra,
vegyél
engem udvarodba,
Uram
Isten udvarodba,
vegyél
engem két karodba.
Ami
az idén nekem feltűnt: az odafigyelés. Eddig
inkább az volt a benyomásom, hogy
ki-ki előadta a műsorát, majd ezzel-azzal beszélgetve,
sétálgatva eltelt a nap.
Most viszont úgy láttam, aki végzett az leült
és nyugodtan, érdeklődve végighallgatta
a többieket, örült a sikerüknek (esetleg kicsit
irigykedett) és a végén volt a
felszabadult találkozások, beszélgetések,
sütizés, kávézás, borozgatás
ideje.
Nagyon pozitív változás ez.
Felkészülésünk
alatt és azóta is sokszor jutnak eszembe Simándy
Józsefnek, a nemzet Bánk
bánjának szavai:
„
A művészet abszolút nyugodt útján az
jár, aki alázatos lélekkel tudja szolgálni
a zenét. És tisztelettudó embertársaival.
Mit jelent ez az énekes
szempontjából? Azt, hogy: felkészülten
állok ki embertársaim elé, tisztán,
rendesen, ápoltan, fésülten – hogy is mondjam?! –
mintha skatulyából vettek
volna ki. Azt, hogy a közönség körében
ilyen-olyan ruhások ülnek: nem szabad
észrevennem. Nekem meg kell tisztelnem elsősorban az
alkotót, megtisztelnem a
közönséget, aki eljött a mű
kedvéért és az én kedvemért, meg
kell tisztelnem a
kollégáimat, akik mellettem állnak és
együtt vannak velem, és – akkor tisztelem
meg önmagamat is. Így adhatom át boldogan azt, amit
én is kaptam.”
(Marike)
Legfontosabb
egy újság életében, hogy mondjon valamit
olvasóinak. Jó támpontnak bizonyul az
írások válogatásában a
közösség életéhez történő
igazodás és a helyi írások
elsőbbsége. Mi kell ehhez? Elsősorban írásos
életjelek a faluban működő
közösségektől. Példát vehetünk a
cserkészeinktől, akik vezetője Kuris Roland
óramű pontossággal szállítja a
nyomdakész oldalt, de közel azonos módon
érkezik
Csatári Tibor és Gyurcsek Gyuláné
nevével fémjelzett Szentmise
szándékok rovat is. Nem várjuk minden
közösségtől ezt a formátumot, de a bennük kiválasztott
személyek
életjelet adó, másokat is gazdagító írásait
igen. Még személyes
találkozó sem kell az anyag leadásához,
mert azt elküldhetik a
molnarjanos@csiki-bege.hu címre, de
a
tárgyhó 13. ig leadható a sekrestyében
Gyurcsekné Marikának. A nem informatikai
úton érkező írásokat
középiskolás fiatalok ( ZK , ME, ZG, FL…..)
számítógépre
viszik és juttatják el a Csiki – Bege
kft gépére, aki évek óta csendes
támogatója lapunknak. Az
írásokat nem kell megformázni sem, hisz annak a
lapban történő helykihasználó
elhelyezése újabb tördelést
kíván, s így egy formázott szövegre
fordított idő kárba vész.
A
beérkezett írások a minden hónap 15-
én
este interneten a Pálinkás
családhoz
kerül. Kati néni és Katalin nyelvtanilag
ellenőrzött anyagot Fábián
Istvánhoz és a
feladóhoz juttatják el. A
nyelvtanilag ellenőrzött
írások Kristók János, Barák Barna
és még több testvérünk által
készített
fotókkal kiegészítve képezi a 8 oldalas
újságunk híralapanyagát, amit
nyomtatott formában az Apát Úr még a
nyomdai előkészítés előtt kontroll véget
megkap. Csak az ezt az utat
járó cikk
kerülhet be az újságunkba! Mindig van
írás, ami Fábián Istvánnál
történő
összeállítás során, a
pénzügyi oldalkorlát végett (8 oldal, de
mindig) kimarad
az adott számból. Ám ezek sem vesznek el, hisz
azokat informatikai úton
elmentve tároljuk és aktuális pillanatban lapunk
anyagát alkotják. A
bekerülésre válogatás során első
helyen állnak a helyi csoportok írásai, az
egyházközségi események
megörökítése, benne a szentmise
szándékok is. Az utóbbi
rovatnál többször érkezik visszajelzés,
hogy kimaradt a hozzátartozóm. Ez akkor
küszöbölhető ki, ha legkésőbb az előző
hónap elején (a februárit január 13-ig)
előjegyeztettük szentmise felajánlásunkat.
A most
következő hétvége (hónap 3.
vasárnapját magába foglaló) a
Fábián Istváné. Az átadott és
sorrendiség
jelöléssel ellátott anyagból otthoni
gépén megformázza lapunkat és
legkésőbb
kedd estig nyomda késszé ( bőr pauszra nyomtatva) munkálja, hogy az eljuttatható
legyen Horváth Zoltánhoz, a
dejtári nyomdába, aki a hó utolsó
szombatjáig mindig biztosította a
megjelenést.
Még nem
ért véget a folyamat. A lapunkban
megjelent írások és fotók szintén
informatikai úton a Barák családhoz repülnek,
hogy az újságunk a http://www.ersekvadkert.vaciegyhazmegye.hu
címen keresők számára is a megjelenéstől
olvasható legyen. A most megnevezett
elérhetőség mellett a postát is megdolgoztatjuk,
mert az alább helyekre velük
vitetjük el lapunkat: Országos Szécshenyi
Könyvtár, Váci Püspökség, Ferences
Kolostor Szécsény, MKSZ, Mészáros Csaba,
Dány, Kolping Család Tóalmás, SzSzP,
Légrády Eszter, Új Ember, Keresztény
Élet, Néder Borika néni, Evangélikus
és
Református Lelkészi Hivatal Balassagyarmat, a
nálunk szerepelt és az újságban
megjelent érintettek ( Tóth Kálmán atya,
Szivárvány Kórus, Rózsavölgyi
Márk
Zeneiskola stb).
Mint
már az előző számban olvashattuk, a
rengeteg társadalmi munka ( pl. egy oldal nyomdai
előkészítése a nyomdában
2000Ft-nál kezdődik, míg itthon egy
köszönöm a fizetség) mellett, sajnos anyagi
kiadások is vannak. Nyomda, posta, a nyomdai
előkészítés alapanyagai ( 1 lap
pausz tavaly 80 Ft volt) sem lettek olcsóbbak. Már a
megszokott 60 Ft nem lesz
elegendő megjelenésünk tartós
fenntartásához. Ne sajnáljuk az egy gömb
fagyi
árát, a 100Ft-ot példányonként
adományként a kitett perselybe
bedobni, hisz az általunk írt és rólunk
szóló újság önmagán
túlmutatva hagy
kutatható nyomokat a történelemben. Ennek
tudatában kérem az írásaikat és
megköszönöm a fizikai megjelenést lehetővé
tevő anyagi támogatást és a
legkisebb mások felé irányuló
időajándékot.
emjé
Már hagyomány és
várt eseménye
egyházközségünknek a
testvéregyházakkal közösségben
végzett imaóra. Olykor már
családtagnak is számítanak lelkészeik, az
őket elkísérő felebarátaink és az
Evangélikus énekkar. Az idei közösen
eltöltött imaórát történelmi jelző
is
megilleti, hiszen a Szentírás éve
alkalmából körmenettel vittük be a templomba
e Szentkönyvet, ahol „trónra emelve” a képen
látható személyek az alábbi imával
nyitották meg közös ünnepünket.
Szentlélek
Isten! Erős hittel imádunk és
dicsőítünk, az Atyával és a Fiúval
együtt, mert nem hagytál magunkra minket.
Sokszor és sokféleképpen szóltál
hozzánk. Kiválasztott embereid által
írásba
foglaltad isteni igédet, amikor a Szentírást adtad
nekünk.
Szentnek
tartjuk a Biblia könyveit, - őrizni
és olvasni akarjuk azokat- Egyházunk vezetése
mellett. Engedd, hogy lelkünkbe
hatoljon Isten szava, irányítsa szívünk
gondolatait és érzéseit. Ragyogtasd fel
előttünk Megváltónk arcát, hogy
fényében megismerjük emberi
gyarlóságunkat, -
és bűneinktől megszabadulva,- elinduljunk Krisztus
nyomában, a keresztény
tökéletesség útján.
Szentlélek
Isten! Vezesd egységre a
keresztényeket, hogy teljesítsék Krisztus
végakaratát, aki az utolsó vacsorán
főpapi imájában egységünkért
könyörgött a mennyei Atyához.
Szentlélek
Isten! Áraszd reánk hét
ajándékodat. Add, hogy a
Szentírásból egyre teljesebben megismerjük az
Isten
titkait. Engedd, hogy szeretetben éljünk itt a
földön embertársainkkal és
becsületes, munkás élet után eljussunk Isten
boldogító színe látására.
Krisztus
Urunk által. Ámen.
(Én)
Február
2-án szokásunkhoz híven megrendezésre
került a farsangunk a cserkészházban. A
program 3 órakor kezdődött az újoncok
bemutatásával, ugyan is csapatunk 2 új
őrssel bővült. Ezt követően a vezetők csapatokat
alakítottak és kezdetét vette
a vetélkedő a csapatok között, ahol a cél egy
álarc készítése volt az esti
bulira. Öt különböző állomás volt a
játékban. Minden házban egy feladattal
vártak, és ha jól teljesítettük, akkor
jutalmul az álarc egy-egy elemét kaptuk.
A
vetélkedő befejeztével visszamentünk a
cserkészházba és ott
elkészítettük a
maszkot. Mindezek után elfogyasztottuk az alkalomhoz illő
édességet, a farsangi
fánkot. Egy anyuka és egy nagymama
készítette nekünk, melyet ezúton is
köszönünk. Kaptunk továbbá egy finom
tortát is, amelyet az utolsó morzsáig
elpusztítottunk. A kis finomság után minden őrs
egy produkcióval állt elő, ami
mindenkinek nagyon jól sikerült. Valaki a csapat
tábori emlékeit felidézve
állította össze műsorát, mások a
saját őrsükkel megtörtént vicces, vagy
emlékezetes pillanatokat adták elő. Vendégül
láttunk egy balassagyarmati
szalézi szerzetest, Hartai Gábor atyát is.
Elmondása szerint jól érezte magát
nálunk, és egy kis ajándékot is hozott.
Ezután belevágtunk a mulatságba, ami
este 9-ig tartott, ahol együtt szórakozott az egész
csapatunk. Ezután a nap
után mindenki kicsit (vagy nagyon) fáradtan, de új
élményekkel, jó
pillanatokkal lett gazdagabb. Reméljük, még sok
ilyen kiemelkedő eseményt vagy
jó mulatságokat élhetünk meg a csapattal!
:)
Február 22-én 19:30-kor találkoztunk a cserkészházban és egy a fiúk által készített finom vacsorával "melegítettünk" az éjszakai túrára. Vacsora után -kilenc óra körül- indultunk Nagymarosra a túra rajtjához. Vadkertről nyolcan voltunk olyan bátrak, hogy nekivágjunk a megmérettetésnek. Az előző évekhez képest meglepően kellemes időben jártuk végig a 22 km-es távot. A teliholdat ugyan sokszor el-el takarta egy-egy felleg, sőt eső is cseppent de gyakorlatilag megúsztuk "szárazon". A kellemes idő mellett az is könnyebbség volt, hogy idén el sem tévedtünk (egyszer sem!). A hangulat a szokásos volt, a szokásos hangulatjavító elemekkel. A túravezető kb. óránként feltette a "tisztességtelen" kérdését, azt hogy: "-Mindenki jól érzi magát!?" Azért tisztességtelen, mert csak -a megbeszéltek alapján -csupán egyféle választ adhattunk, azt hogy: "-IGEEEEEN!!!" (Ezen az éjszakán az igenek valahogy sokkal meggyőzőbben hangzottak, mint tavaly, vagy két évvel ezelőtt.) Volt a túrának egy keretmeséje is, a "Piroska és a farkas". Piroska nagymamájával találkoztunk először egy kilátónál. Panaszkodott szegény, hogy nem találja Piroskát. Megígértük neki, hogy ha találkozunk vele, akkor útbaigazítjuk. Találkoztunk is vele egy réten, ahol farkasordító versenyt rendeztünk, melyet ő zsűrizett. A vadkertiek vonyítását ítélte a legvérfagyasztóbbnak, így minket ért az a megtiszteltetés, hogy valamelyikünk hazakísérhette az igencsak csinos Piroskát. Nem tudtuk de kecskére bíztuk a káposztát, bizony felszínre tőrt a farkasvér, Piroska a nagymamával együtt a farkasbendőben végezte. Csak egy tapasztalt vadász segítségével tudtak megmenekülni a meséből ismert módon. Kellemesen elfáradva, álmosan ért minket a napkelte. Jövőre is lesz telihold februárban.
-Január
utolsó szombatján 29 fővel képviseltük
Érsekvadkertet Csepelen a körzeti zenei
napok alkalmából. Jó volt hallani a kezdő
és már profi szintre eljutott
zenészek által megszólaltatott dalokat, a
közte elhangzott szavalatokat. Ha már
elmentünk, hát mi is szerepeltünk.
Fábián Balázs először szólaltatta meg
a
zongorát és nagy tapsot aratott Annamária
klasszikus gitár produkciója. Mi,
akik kezdettől jelen voltunk e közösség teremtő
és éltető napon, gitáros
énekeinkkel és az összekötő szövegekkel a
BIBLIA évének tisztelegtünk, de
zárszóként fekete szalaggal
átkötött gitárja és gitáros
fotója jelenlétében itt
is emlékeztünk Molnár Istvánra, e
közösségben is sokak barátjára.
Közgyűlésünk
a lapzárta idejében került
megrendezésre. Rövid tájékoztatót a
következő számban olvashatunk arról.
Húsvétig
nem tervezünk nagyobb programot. A
nagyböjti időben fokozottan vegyünk részt
egyházközségünk liturgikus
eseményein, a kedd esti, immár
Újszövetséggel foglalkozó
bibliaórákon.
Március
15. Nemzeti Ünnep. A rendezvényeken
történő részvétellel emlékezzünk
a 160 éve kezdődött Szabadságharcunkra, hogy
napjainkban sem tévesszük szem elől az igazi célt.
A
következő számunk március 30-án jelenik meg.
Az írásokat nagycsütörtökig
(március 20.) kérem leadni.
Telefonszámaink.
340-228, 06-20-578-0867
Várjuk
hívását! A
Támogató Szolgálat vezetője
és dolgozói
Nagyböjti, Húsvétra
felkészítő
lelkigyakorlatunkat, egy fiatal Pálos szerzetes tartja, a
Sziklakápolnából
március 6-7-8-án.
Jó
alkalom a szentkenetre való felkészülésre is.
Húsvét előtti betegellátás a
lelkigyakorlat hetében lesz. (Kedd-Csütörtök
és Pénteki napon.)
A sekrestyében szíveskedjenek jelezni
azokat
az idős, betegeskedő testvéreket, akik szeretnék
elvégezni Húsvét előtti
szentgyónásukat, szentáldozá-sukat. Őket,
márc. 4-én, kedden délelőtt keresem
föl.
A többi beteget is ugyanazon a
héten, csütörtökön-
pénteken keressük
fel
A
lelkigyakorlat utáni vasárnap, márc.
9-én, régi nevén FEKETEVASÁRNAP a 10
órás szentmisén részesítjük a
betegek szentségében azokat az idős,
betegeskedő testvéreinket, akik arra
szentgyónással felkészültek. Akik
kérik a
betegek szentségét, a 10 órás
szentmisére jöjjenek!
A lelkigyakorlat 3 estéjén 3 vendég
atya állunk a gyónók rendelkezésére,
használják ki az alkalmat, ne halasszák
utolsó napokra szentgyónásuk
elvégzését. Az ünnepnapokon
nagy-csütörtöktől
húsvéthétfőig nem lesz gyóntatás.
Márc.
9-én. Nagyböjt 5. Vasárnapján lesz
gyűjtés a Szentföldi keresztények, és
szenthelyek támogatására.
Virágvasárnap,
márc. 16-án a 10 ÓRÁS SZENTMISE
ELEJÉN LESZ a Lurdi Barlang előtt a
barkaszentelés, majd Jézus bevonulására
emlékezve vonulunk mi is a templomba a
szentmisére. A szentmisén a Passiót hallgatjuk meg.
Mindhárom nagy napon, Nagycsütörtökön-pénteken
és a húsvéti
vigílián is este 7 órakor kezdődnek a
szertartások.
Nagycsütörtökön
7-kor az utolsó
Vacsora emlékmiséje, majd utána
éjfélig szentségimádást. 11-12-ig a
fel-nőttek
tartanak közös imaórát.
Nagypénteken este 7-kor Igeliturgia,
Passióval, majd közös könyörgések,
Keresztleleplezés, hódolat a kereszt előtt,
és szentáldozással fejeződik be
megemlékezésünk. Nagypénteken este 10
órakor a
Kálváriánál a fiatalok végeznek
közös keresztutat.
**Nagypénteken szigorú böjt van,
vegyük egészen komolyan Jézus
halálának napján. Ő életét
áldozta értünk,
legalább a böjt áldozatát hozzuk meg
mindnyájan iránta való szeretettel.
A Szentsírnál
nagyszombaton du. 2
órától fél 7-ig lesz
szentségimádásra,
szentsír látogatásra alkalom.
A
HÚSVÉTI VIGILIA a tűzszenteléssel, a
Húsvéti gyertya ünnepélyével, majd
az Olvasmányok, keresztvíz megáldása,
szentmise, és utána a Feltámadási
körmenet. Gyertyát hozzanak magukkal, főleg a
körmenetre! (Házaknál gyertya!)
A Nagyhét miatt Szent Józsefről
március 15-én, Gyümölcsoltó
Boldogasszony ünnepéről márc. 31-én
emlékezünk meg.
Vadkertről
szóló könyv kapható.
Keresztelt(ek):
Richter Laura / Richter
József – Balla Bernadett/
Dénes Péter /Dénes Szabolcs
– Gubó Lidia/
-
Halottaink:
Szakács János 1927
Deszpót István 1948
Boda Jánosné Pobori Mária
1919
Hrapan Pál 1935
Orem József 1949
Kovács Józsefné Zsiga Ilona
1927
Szentségimádások beosztásai
Imaórák
Minden hónap 13-án az esti
mise előtt 5-órától FATIMAI SZŰZANYA
TISZTELETÉRE.
Minden hónap első vasárnap
15-16 óra között Rózsafüzér
Királynője
tiszteletére és titokcsere .
1. szombat
-
Varga Ignác, fia József és elhunyt
családtagok
-
Konopás Balázs, felesége Pinke Mária,
vejük Pál és elhunyt családtagok
-
Hives Ferenc, felesége Kordics Anna és szüleik
2.
vasárnap -
Szlúka András, felesége Szabó Margit,
vejük és szüleik
3. hétfő
-
Hálából
4. kedd
-
5. szerda
-
6. csütörtök
-
7. péntek
-
Barák Imre 1. évforduló
-
Fábián József, felesége Vitéz
Mária, szüleik és Nagy Ignác
-
Szabó Ferenc, Molnár Béla és
családtagok
8. szombat
-
Budai Károly halálának 2.
évfordulója, szülei, testvére, apósa,
sógora és násza
-
Záhorszki Gergely 2 felesége, Varga Erzsébet
és Csillag Erzsébet, szülők,
apósa, anyósa
-
Holes Antal, szülei, apósa, anyósa
9.
vasárnap -
Házassági évfordulóra, Surányi
György, felesége, fia, Záhorszki
Jánosné Kovács
Borbála, szülei, testvérei, Záhorszki
András, Hrapan Margit és gyermekei
-
Macska András, szülei, testvérei, élő
és elhunyt családtagok
10. hétfő
-
Pénzes Ilona, Péter András, neje Verebes
Ágnes és hozzátartozók
11. kedd
-
12. szerda
-
13. csütörtök
-
14. péntek
-
Híves István, felesége Molnár Emerencia,
lányuk Borbála és szülők
15. szombat -
Szabó István, felesége Bozsonyik Borbála,
menye, násza, szüleik, testvéreik és
élő családtagok
-
Koza István és hozzátartozók, Dósa
János, felesége Csillag Ilona és
hozzátartozók
-
Boda Sándor, felesége Deszpót Erzsébet,
testvéreik, Holman György, felesége
Varga Ilona és élő hozzátartozókért
16.
vasárnap -
Czinege Sándor, felesége, szüleik, gyermekeik, vejeik
-
Vitéz István, felesége Kosztrihán
Mária, szüleik, Ferencsik, Pinke és Majer
család elhunytjaiért
-
Zsiga Gyula és elhunyt hozzátartozói
17. hétfő
-
Halaj József, felesége Konopás Mária,
élő és elhunyt hozzátartozóiért
18. kedd
-
19. szerda
-
20. csütörtök
-
21. péntek
-
22. szombat -
23.
vasárnap -
24. hétfő
-
Pistyúr Gábor, élő és elhunyt
családtagok
25. kedd
-
26. szerda
-
27. csütörtök
-
28. péntek
-
Nagy Ignác, szülei, anyósa, apósa, és
nagyszülők
-
Kovács Lajos, Valent József, szülők és
elhunyt családtagok
29. szombat -
Holman József, élő és elhunyt családtagok
-
Murányi István, felesége Komlós Ilona,
szülők, élő és elhunyt családtagok
-
Pistyur András, szülei, apósa, anyósa,
és hozzátartozók
30.
vasárnap -
Fábián József, felesége Czinege Margit,
szüleik, vejük Mrekvicska János
-
Vitéz Ferenc, dr. Borsa Mihály, szülők és
nagyszülők és élő hozzátartozók
-
Zöllei és Horváth család élő és
elhunyt családtagok, Kalmár István, fia a
család élő és elhunyt tagjaiért
31. hétfő
-
Kovács József és felesége Erzsébet,
Paulicsek Ignác, felesége Erzsébet és
szüleik