Vajon melyik asszony
kapta meg a
történelemben azt a csillagkoszorút, amelyet a
Mária-ünnepek jelenetek
Egyházunkban? Senki más, rajta kívül. S nem
tévedés a sorrend.
Nagyboldogasszony megelőzi a Kisboldogasszonyt. Előbbi arra utal, hogy
Mária az
Örök Nap fénykörébe került,
utóbbi, hogy bűn nélkül fogantatottként
először
pillantotta meg a földi nap fénysugarait, miközben
megváltásunk őbenne
hajnalodott föl. Kisboldogasszony Mária
születése napja. A végső beteljesülés
ellenpontja: a születés. Melyik van előbb? Isten
országában a születés rangja a
halálon túli élet rangjától
függ. Máriát csak a Nagyboldogasszony
kivételes
rangja tette Kisboldogasszonnyá. A nagyember
születésnapját is az határozza
meg, amivé haláluk után lettek. Egyházunk
szentjei és mártírjai épp úgy
tanúsítják ezt, mint magyar hazánk nagyjai
és vértanúi. A távoli múlt
üzenete
éled meg előttünk. Mária születésnapja
megidézi az ősök
nemzetségtábláját amit
a Szentírás megőrzött számunkra: „Ábrahám
fia, Izsák, Izsák fia Jákob.. . . ” Majd
Jessze leszármazottjai jönnek
sorba. Nekünk, magyaroknak pedig Gyöngyöspata
templomának szépségében
egyedülálló aranyozott oltárdísze,
amely Jessze törzsének elágazását
ábrázolja.
Ennek legkiemelkedőbb ágacskája: Mária
születése. A kárhozat angyalai még
aligha sejtették, hogy benne jön el az Asszony, akinek fia
majd széttapossa a
Sántán- kígyó fejét, aki a pokol
hatalmával már élete hajnalán
ellentétbe
került, hiszen bűn nélkül született. A
történelemben pedig beigazolódik
megváltásunk drámája: „
Ellenkezést vetek
közötted és az asszony között.” Ez az
asszony: Mária. Lehet-e korszerű
hasonlattal érzékeltetni, mit jelent az, amikor a
felülről jövő erő kimenti ezt
az újszülöttet az eredeti bűn és a hozzá
csatlakozott személyes bűnök
beszennyezett áradatából? A nagy árvizek
pusztító örvényeit idézhetjük meg
a tv
képernyője nyomán. Erős fa emelkedik ki a
sodrásból. Rajta egy kislány. Az ég
felől pedig megjelenik egy helikopter, és kimenti. Gyarló
emberi megközelítés,
mégis megsejtet valamit a titokból. A szálak
azonban nemcsak Jesszéig s nála is
korábbra, Ábrahámig vezetnek. A
mindenható Isten megváltó tervét
idézik meg számunkra, az elborult agyak
világában, amelyben kiváló eszű
tudósok képesek a véletlen vagy a vak
szükségszerűség számlájára
írni a teremtés káprázatos csodáit.
A Szentírás
Kisboldogasszony ünnepére vonatkoztathatóan is
elénk tárja a teremtő és
megváltó Isten tervét, amely Máriára
kiemelten vonatkozik, amely a zsoltárok
hangján, énekbe és zenébe
kívánkozóan mondja el, hogy a darwini
„természetes
szelekciót” messze felülmúlva
megváltásunk titkában az isteni
kiválasztás
„szelekciója” az irányadó. „ Öröktől
fogva rendeltem őt. . . Nem voltak
még tengerek. Nem álltak a
hegyek. Források a föld mélyéből még
nem törtek elő. . . Mielőtt a
vizeknek törvényt szabtam volna, ő
már megszületett terveimben.” Ha az
üdvösségtörténet
misztériumjátékának ezt a
jelenetét vinnénk színpadra, a
próféták mintájára az Úr
szavát is
megidézhetnénk, bár saját emberi
szavainkkal: „Azt akarom, hogy ebben az újszülöttben
megismerje a világ a női nem legszebb hajtását.
Azt akarom, hogy a bűn
szeplőjétől mentes tisztaságával
eszményként álljon mindazok előtt, akik
fölfelé tekintenek. Azt akarom, hogy benne olyan Asszony
támadjon Éva lányai
közül, aki a napba öltözött Asszony lesz. Mert
a Megváltó édesanyjául
választottam őt.”
B.László
A
keresztényeket külsőleg onnan lehet
megismerni, hogy keresztet vetnek, keresztet helyeznek lakásuk
falára és sokan
keresztet viselnek a nyakláncukra
helyezve is. Még a magyar elnevezés is a keresztre utal,
míg a nyelvek zömében
a Krisztus szóból származtatható. Nyugodtan
mondhatjuk hát, hogy egyedül
nyelvünkben utal a keresztre a keresztény
megnevezés, a leglényegesebb
momentumot ezáltal is kiemelve a mi Urunk, Jézus Krisztus
életéből. Arra a
mozzanatra terelődik itt a hangsúly, hogy
Megváltónk helyettünk és érettünk
halt kereszthalált, a mi bűneinkért töretett
össze, ám a mi megigazolásunkra
föl is támadt. A tolerancia hangsúlyozói
szégyenfának is nevezik a keresztet.
Úgy gondolják nem szabad ezzel megzavarni a
feltörekvő nemzedéket. Ezért le is
került az ( sajnos ma is lekerül) számos iskola
és intézmény faláról. Idősebbek
már megtapasztalták, hogy a nyakláncon függő
keresztet is levetették
„népnevelőink”, melynek gyümölcseit élvezi is
mai korunk. Ragaszkodjunk hát a
kereszthez, mert az a megváltásunk fája. A
SÁTÁNNAK ma is szálka a szemében a
győzelmi jelvényünk. Ma is támad miatta, legfeljebb
módszerei és jelvényei
változtak meg.
Nem tudjuk, hogy az Úr miért döntött úgy, hogy a megtestesülés és a kereszthalál által vezeti üdvösségre az emberiséget. Nem kétséges, hogy ez hitet kíván tőlünk, a hit pedig áldozattal jár. Napjainkon jól látható, ahol az áldozatot, az önfeláldozást, a keresztet és a szenvedést tökéletesen ki akarják iktatni az önmegvalósító ember életéből, ott még több önzés és szenvedés zúdul az emberek nyakába .Hiába beszélnek manapság sokan elméleti toleranciáról, emberségről és jóságról, nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy ahol nem ver gyökeret Szent István módjára a mi Urunk Jézus Krisztus tanítása az emberek erkölcsi gyakorlatában, ott embertelenné, sőt akárhányszor elviselhetetlenné válik az emberi élet.
Nekünk
tehát nincs más névben
üdvösségünk,
mint a mi Urunk Jézus Krisztus nevében, nincsen
más reményünk, mint a kereszt, ami
az önfeláldozás és az örök
áldozat bűneltörlő erejű szimbóluma.
Erősítsük
magunkban a kereszthez való
ragaszkodás tudatát. Mert általa ezer éves
múltunk tetteit ( Tatár, török és
egyéb keletei veszedelmek túléléssel
történő legyőzése) élesztjük
ujjá, és
lehetünk ismét Európa
védőbástyája mivoltunkat. Csak ezen az úton
haladva
vallhatjuk azt, hogy volt múltunk, van jelenünk, ami a
kereszt jegyének
vállalásával nem is olyan nehéz és
ha mustármagnyi is lesz ám hiteles tömegünk,
megnövekvő vonzásunk a biztos jövőt is megadja.
(
Bépé)
(2007.július 9-12. Dány)
Az
idei hittantábor remekül kezdődött. Első nap
miután megérkeztünk, ellátogattunk
Isaszegre. Megnéztük a falumúzeumot, és a
csata helyét. A múzeumban rögtönzött
versenyt állított össze nekünk az ottani
tárlatvezető. Bertalan Vivien, Balla
Bernadett és Híves Barbara rajzolt, Híves
Balázs, Szrenka Gergő és Ágoston
valamint még sokan mások puzzlet raktak össze.
Ezután az izgalmas nap után
vidáman aludtunk el.
Másnap
reggeli után ismét útra kelt a nagy csapat.
Először az őrbottyáni
harangöntödében jártunk. A harangöntő
mester beavatott minket a harangöntés
mesterségébe. Miután mindent megtudtunk a
harangokról, ellátogattunk
Máriabesnyőre a kegytemplomba. Előtte még
Veresegyházán megnéztük a medvéket,
és megebédeltünk. Gödöllőn
pedig
megnéztük az európai
szőnyegkiállítást, a városi
múzeumban.
Harmadnap
Jászberény volt a célpont. Az állatkert
felettébb gazdag állatvilágot tárt
elénk. Többek között láthattuk, hogy
esznek a medvék különféle finomságokat.
De
a gyerekek kedvence mégiscsak a strand volt. Innen
kifáradva tértünk haza.
De
esténként sosem maradhatott el az önfeledt
játék, ping-pong, csocsó,
tollasozás. Minden nap egyre többet tudtunk meg Kaszap
Istvánról, megismertük
gondolatait az esti és reggeli imák keretében.
A
nem várt utolsó nap is eljött végül.
Ezen a napon a dányi falumúzeumot néztük
meg. Ezután pedig következett a csomagolás, sajnos.
Elérkezett
a díjak kiosztása. Mindenki kapott egy kis
édességet, hogy a hazatérés ne
legyen olyan keserű.
Szeretnénk
megköszönni a szervezőknek és a
kísérőknek ezt a csodálatos tábort. Hisz
ezalatt a 4 nap alatt nem volt idő unatkozni. Reméljük
jövőre is ott lehetünk.
Bertalan
Vivien és Balla Bernadett
„Anyámnak,
az Egyháznak
szívében
szeretet leszek.
Legfőbb óhajom, hogy
Téged szeresselek
Mindhalálig.”
Mint
már az előző számban közöltük Lisieuxi
Szent Teréz ereklyéje szeptember
10-én
délutáni órákban balassagyarmati
plébánia templomba érkezik. Biztosan többen
olvastak már az életéről, ám a
készület jegyében nem árt
felfrissíteni néhány
eseményt.
Teréz
Alenconban született 1873. január 02-én
tiszteletre méltó szülők 9. gyermekeként.
Négy és fél éves, amikor édesanyja
meghal.
Ezért nővérei nevelik. Még csak 15 éves,
amikor engedéllyel belép a kármelita
rendbe, ahol 1897-09-30-án, Lisieuxi kármelban
bekövetkezett haláláig kilenc
értékes évet tölt el imában. A
szentírás olvasásában fedezi fel a lelki
gyermekség útját, melynek lényege
Teréz szerint: a szív
beállítottsága, amely
,alázatossá és kicsivé tesz minket Isten
karjaiban, tudtára ébreszt
gyengeségünknek, bizakodóvá tesz
egészen a merészségig az Ő atyai
jóságában. Az
árva leány a Szűzanyában talált igazi
édesanyára. Az édesanya pedig segít
és
segítésre nevel. Ez volt rá is hatással,
amikor egyszerre szerette volna
hirdetni az evangéliumot a legeldugottabb szigetig, a
világ teremtésétől az
idők végezetéig, mind az öt
világrészen.
Egy
lélek története címmel halála
után 1
évvel jelenik meg önéletrajza, amely egyszerre
népszerűvé és közismertté tette.
1923-ban boldoggá, 1925-ben szentté avatták.
1927-től Xavéri Szent Ferenccel
egyetemben a Missziók Társvédőszentje,
1944-től Franciaország másodvédőszentje, akit a
Szentatya 1997-ben az
egyháztanítók sorába emel.
Teréz előre megmondta, hogy teste elporlad. Különben nem hinnék el, hogy a szürke hétköznapok rendes lelki gyermekségében is szentté lehet válni. Mégis 3 csontdarab megmaradt, melyeket ereklyetartókban őriznek lisieux-i kármel oldalkápolnájában, és a helyi bazilikában állandó tiszteletre kitéve. Innen érkezik a Városmisszió keretében Magyarországra a brazil nemes faládában elhelyezett ereklye és Balassagyarmati jelenlétével, az 1994 óta járva a világot, a palóc vidéket sem hagyja ki látogatásai sorából.
Sokakban
merülhet fel a kérdés, hogy milyen
ereklye is van e 132 kg-os ládában. Tudnunk kell, hogy
koponya csont darab van
abban. Korunk nem ereklye tisztelő. Van akit taszít is ez a
csontdarab. Pedig
ezzel Teréz jött Magyarországra, hogy itt és
most segítsen. Még a hívő
keresztények között sem mindenki fogadja
örömmel a harmadik évezred elején az
ereklye látogatását. Lehet ez egyéni
tetszés vagy nem tetszés dolga. Ám
történt
valami, amikor 1997-ben egyházdoktornak nevezték ki kis
Szent Terézt. Ettől
kezdve nem alternatíva, hanem anyánk, az Egyház
tanítása lényegnek ismerte el
Teréz életének üzenetét. Erről
győződhetünk meg akkor, ha előadások keretében
mi is találkozunk vele Palóc ország
fővárosában, Balassagyarmaton.
A régi korok
embere génjeiben
hordozta a hitet. A feltámadásban megérezte azt a
bizonyosságot, hogy minden
ember egyenlő a halálban, de Isten igazságossága
révén nem egyenlő a
feltámadásban. A megvetett, megkínzott
Üdvözítőre tekintett, aki győzött a
zsarnokság és az emberi önzés felett.
Mért tűnik úgy, hogy jobban hitt a régi
korok embere? Mert szegény volt, mert magányos volt, mert
éjt nappallá téve
kellett dolgoznia, mert uralkodtak felette és
kizsákmányolták, mert. . . . A
mai embert nem zsákmányolták ki!? Tehát a
mai embernek nem kell verejtékesen
megkeresni a kenyerét, felette nem uralkodnak!? A mai embernek
nincs szüksége
hitre, lelki vigasztalásra!? A mai ember tud saját
magában bízva élni!? Saját
életét meg tudja alapozni!? A mai ember boldog a
feltámadás hite nélkül is? A
hit nem valami „ópium” az emberek számára, hanem
valóságos gyógyszer, a halál
elleni orvosság. A mai embernek az a baja, hogy amíg
gyógyítani akarja sebeit,
nem kíváncsi arra, hogy mi is a betegsége oka.
Mert minden ember beteg.
Bevallva vagy bevallatlanul szenved az élettől és
fél a haláltól. A sátán
legnagyobb fintora pedig az, hogy elhiteti vele: „a magad ura vagy, azt
csinálsz, amit akarsz, a
pénztárcádtól függ a
boldogságod, és azon múlik, hogy
milyen sikeres vagy az üzletben és a politikában.”
Te pedig elhiszed és azt
hiszed, hogy minél nagyobb palotát építesz
magadnak, minél több van a
bankszámládon, annál közelebb
kerültél a boldogsághoz. Sok
ezer év nem volt elég ahhoz, hogy
megtudja az emberiség, hogy becsapták:
„Szakítsatok csak a tiltott fa
gyümölcséből, mert ezáltal olyanok lesztek mint
az Isten, tudni fogtok jót és
rosszat!” A folytatás pedig ez: „Csak azt tudták meg,
hogy mezítelenek.” Újra
meg újra, évezredről évezredre ebbe a
csalásba bukik bele az emberiség , amikor
azt hiszi, okosabb az Istennél. Mit tudott meg mikor
szakított a tiltott fa- a
pénzhajhászás, az erkölcstelenség, a
hatalomvágy- tiltott gyümölcséből? Azt,
hogy mezítelen, kiégett, többé semmire sem
jó, kivénhedt, egy életet semmiért
odadobó rabszolga lett belőle. A tükörben nem
életet lát hanem halált. Felteszi
a kérdést: Mért van ez így? És
belemondja a tükörbe: Íme, az ember, a teremtés
koronája! De a tükör nem szólal meg, hallgat.
Ember! Kizsákmányolt vagy,
önmagad kizsákmányoltja. Krisztus rajtad akart
segíteni, amikor felkínált neked
életet és halált. Nem hiszel a
feltámadásban? Pedig Isten mindent érted tett, a
te életedet akarja szebbé tenni. Téged szeretne
átölelni a feltámadt Úr és a
füledbe súgni: „ A világban minden
érték múlandó, de téged az el nem
múló
értékek élvezetére teremtettelek.” A mai
kor embere sem különb a régi kor
emberétől, ugyanolyan nyomorult és magára hagyott.
Talán még depressziósabb és
még szomorúbb sorsú elődeinél. Az
evangélium üzenetet minden korban,
mindenkihez szól. Értsd meg végre: Krisztus
érted halt meg és érted támadt fel.
V.I.
Már
harmadik éve kerül sor – dr. Beer Miklós
püspök atya indíttatására –
a Váci Egyházmegyei Találkozó
megrendezésére. Nógrádsáp és
Mende után a Taksonyi-Dunaharaszti
egyházközségek
vállalták fel ezt a szép feladatot
Dóbiás Zalán káplán atya
kezdeményezésére és
vezetésével.
A 3. Váci
Egyházmegyei Találkozó alapgondolata: „Én
vagyok az út, az igazság és az élet.”
(Jn 14,6) A mondat Jézus Krisztus, a mi Urunk utolsó
vacsora utáni beszédében
olvasható. Amikor Jézus az utolsó vacsora
után búcsúzik apostolaitól, megtapasztalja
barátai elbizonytalanodását, s meg akarja őket
erősíteni. Egyrészt megígéri az
örök otthont az Atya Országában,
másrészt megígéri a vigasztaló
Szentlelket,
aki majd velük lesz az apostoli munkában.
Tamás
apostol aggodalmaskodó kérdésére –
Hová mégy Urunk, és mi lesz velünk
nélküled?
– válaszképpen summásan válaszol: Én
vagyok az út, az igazság és az élet, senki
sem jut az Atyához, csak énáltalam.
Mit is
jelentenek ezek a szavak, nekünk, ma élő
Krisztus-hívőknek,
Krisztus-követőknek?
Én vagyok
az út! Nemcsak Szent Pál apostol mondhatta el
magáról: „Éljetek úgy, ahogyan
példámon látjátok!”, hanem minden igaz
ember, aki nemcsak a látszatnak él,
hanem mai fordulattal kifejezve, „akinek hiteles az élete” –
tanító, szülő,
munkahelyi vagy más vezető.
De leginkább
az Úr Jézus mondhatta ezt magáról, hisz Ő
az az eszményi ember, aki az Isten
elgondolását az emberről legtökéletesebben
megvalósította a szeretetben. Csak a
Hegyi beszédet kell elolvasnunk!
Én vagyok
az igazság! A történelemben rengeteg eszmerendszer
próbálta az embereket
irányítani, az ókortól kezdve napjainkig.
Egyedül
jézus Krisztus hirdette meg a teljes igazságot, amely
örök érvényű minden ember
és minden közösség javára.
Én vagyok
az Élet! A csodálatos
kenyérszaporítás után, Jézus
beszél az élet kenyeréről,
az oltáriszentségről. Sokan nem akarják
érteni szavait, más „életet” várnak
tőle. Jézus megkérdezi tanítványait: Ti el
akartok menni? Ekkor vallja meg
Péter apostol a többi nevében szólva:
„Hová menjünk, ha téged elhagyunk, az
örök élet igéi nálad vannak.” Mi is a
földi életben való berendezkedésre
kaptunk megbízatást: „Hajtsátok uralmatok
alá a földet!” Család, munka,
művészetek, ipar, kereskedelem stb. Végső
célként azonban, az ember számára az
örök életet ígérte meg Isten, amelyet
Jézus Krisztus megváltása által
nyerhetünk el.
Én vagyok
az Út, az Igazság és az Élet. Ő nem egy
út a sok közül. Simon András
grafikusművész szerint: „A mai kor zaklatott lelkű keresői
számára úgy is
lefordíthatnánk Jézusnak ezt az első
hallásra talán ijesztően radikális
kijelentését: Barátom! Ne simulj bele az
önmagukkal semmit sem kezdők arctalan
tömegébe! Ne tétovázz, hanem indulj el az
úton, a saját utadon, keresd
szenvedélyesen az igazságot, amelyért
érdemes élned! Indulj hát az Úton az
IGAZSÁG felé, hogy valódi ÉLETed legyen!”
Előző
levelemet ott fejeztem be, hogy gyertyafényes
ájtatosságra invitáltak
házigazdáink a Bodrog partra. Csodálatos
környezet a Rákóczi vár és a Bodrog
part közötti több hektáros területen
kezdődött az esti program. Korhű jelmezbe
öltözött fiatalok játszották el a
rózsafüzér titkait. A fáklyák
és gyertyák
fényében megelevenedik a Kánai menyegző, majd
Wartburg vára a gyermek Erzsébet
és barátai életéből egy rövid
történet.
Az
ötödik titok: „Aki a Szent Lelket elküldte”- több
száz gyertya, gyullad, és
pislákoló fényük betölti a teret. Az
Üdvözlegyeket csángó népének
dallamára
énekeljük.
A
rózsafüzér végén átvonultunk a
plébánia templomnál lévő Szent
Erzsébet
szoborhoz, itt elimádkozunk a Loretói
litániát. A Himnusz és a Szózat
eléneklése után záródik a hivatalos
péntek esti program.
Szombat
reggel a Makovecz Imre által tervezett Művelődési
házban folytatódik a program.
A
Szentírás ünnepélyes trónra
helyezése után
Dr. Egri László orvos, diakónus
előadását hallgatjuk. A család
életszentségéről
beszél, külön kiemelve a családon belüli
kapcsolatokat. A tékozló fiú
történetén keresztül döbbent rá
arra, hogy mennyit hibázunk a házastársunk
és a
gyerekeinkkel való kapcsolattartásban. A
problémáinkat, gondjainkat megbeszélni
és kibeszélni a legnehezebb, bár fogadkozunk
így meg úgy, aztán mi történik, -
elhallgatás -vagy indulatból próbáljuk
megoldani azt, amit szép szóval
egyszerűen ellehetne intézni.
A
következő előadó Dr. Farkas Péter egyetemi
docens. Az előadás egyetemi szintű. Röpködnek az
idegen szavak, kifejezések a
társadalmi és szociális felelősségről, az
un. „Szociális-háló”
szakozottságáról. Tényekkel
alátámasztva sorolta a családokra mért
gazdasági
megszorításokat. Szívemnek kedves téma volt
a politikának azon részének
emlegetése, hogy nagy szükség lenne ma
Magyarországon, egy keresztény alapokon
álló és keresztény értékeket
valló politikai erőre.
Az
ebéd előtti utolsó előadó Körmendy Imre
és felesége Marika, ők a családi élet
harmóniájának a
szükségességéről tettek
tanúságot.
A
bőséges ebéd után, a Rákóczi
vár kiállítását néztük
végig. Előző levelemben
idézett történelmi olvasókönyv
képzeletbeli lapjain elevenedtek meg
törénelmünk
számtalan neves alakjának, és korhű
históriájának emlékei. Jó
visszaidézni
azokat az emlékeket, Rákóczi fejedelmi
székét látva, a rodostói emléket
vagy a
Szent Erzsébet ház
kiállításán a Wartburg várbeli
gyerekszobát. De Patak
nemcsak történelmünk és
vallástörténetünk szerves része, hanem a
Tokaji
borvidékhez tartozó település is. A
Rákóczi pincészetben tett rövid séta
majd
borkóstolás elénk tárta a kulturált
borfogyasztás minden szépségét.
Az
esti szent mise előtt egy rövid városnézés is
belefért a szűkre szabott időbe.
A szent mise fő celebránsa Dr. Seregély István
nyugalmazott egri érsek. A
szentbeszéde, mint mindig most is szívhez
szóló, egy gondolatát idéznék: „Ha
nem adsz szeretetet, jóságot -ne várj, hogy
kapj!”.
A
nap zárásaként a Wagantes trió barokk zenei
hangversenyét hallgatunk a Rákóczi
vár udvarán.
Itt
ismeretette Bíró Püspök atya a családi
találkozó üzenetét. Főbb gondolatai:
-
a
családnak nincs
alternatívája
-
minél
több a boldog család,
annál boldogabb a nemzet
-
sem az
Egyházban, sem a
társadalomban nem a családok a problémák
okozói, hanem a megoldást jelentik
-
az Egyház
és az állam közös
felelőssége a családok boldogulásának
megteremtése
-
a
támaszra szoruló embereknek
a legfőbb segítsége a család, a társadalom
ezt a problémát a családok nélkül
nem tudja megoldani
-
a gyermek
nélküli
társadalomnak nincs jövője
Tudom,
hogy a jelenlegi állami, társadalmi hatások, sőt
sajnos még a törvények sem nem
ebbe az irányba hatnak, hogy boldog családok
alkossák a magyar nemzetet.
Megdöbbentő,
munkahelyemen beszélgetve család anyákkal, akik a
vasárnapi ebédtől álltak fel,
hogy munkába menjenek arról hallani, hogy a
gyereknevelés vagy a vasárnapi mise
helyett a nagymosás volt a vasárnap délelőtti
program. Ilyen a munka
beosztásuk. Elszomorító látvány a
vasárnapi misére bevásárló cekkerrel
érkező
nagymama vagy a szent mise után a
bevásárlást végző hívek. Ha rajtam
múlva -
bár tudom ez álom – én egy
családanyát, egy asszonyt sem engednék
vasárnap dolgozni.
Nagyszerű
dolog az ilyen találkozókon való
részvétel. Sok okos dolgot hall az ember, csak
kérdés, az hogy a résztvevők ebből mit tudnak,
tudunk megvalósítani. Persze itt
nem nagy dolgokra kell gondolni, ha megvalósításra
gondolunk. Csak fel kellene
eleveníteni a múltban általunk megélt
dolgokat. Emlékszel meg a nagyszobába
tartott disznótoros vacsorákra? Hol a gyerek és a
nagymamák, no meg az unokák,
arról viccelődtek, hogy kié lesz a malac farka.
De milyen
szégyen volt, mint a lánynak, mint
a fiúnak, ha locsoláskor kimaradt Valaki. Vagy
emlékszel még a versengésre
mikor még alig ismertük az abc-t és már
„latinul” tanultuk a lépcső imát,
ugyanis csak a kaphatott ministráns ruhát aki felmondta.
Jó, tudom-tudom, amit
az előbb mondtam már nem korszerű, nem modern, sőt valakik
úgy gondolják, hogy
maradi. A kifogás keresési hajlamunk
óriásit fejlődött az elmúlt
néhány
évtizedben. Mert még mi szüleinkkel jártunk
templomba, addig most nagyon sokan
küldik a gyereküket. (Nem az éppen dolgozó
szülőkre gondolók) Még én a
nagymamától tanultam imádkozni a
plébános atyától kaptam az első
olvasókönyvet,
szüleimmel jártam a környékbeli Mária
búcsú helyekre, addig a mai gyerekek a
tv-ből és az internetről kapják a tanácsokat, hogy
vásárolj, fogyassz és
valósítsd meg önmagad.
A
találkozó záró nyilatkozata azért
megerősít abban, hogy barátaimmal együtt
érdemes volt részt venni a találkozón
és nem mindig maradi,” Egyház és Állam
ellenes”, ha családostul közösségbe
járunk, jól érezzük magunkat, és
néha még
bulizunk is.
Lélekben
együtt imádkozzuk el a családok
imáját:
Mennyei
Atyánk, hálát adunk neked az élet és
a család ajándékáért. Adj
nekünk erőt,
hogy Szent Erzsébet példája nyomán
nagylelkű szeretetben és örömben élhessünk.
Segítsd a
házaspárokat küldetésük
teljesítésében,
hogy a hitet, melyet őseinktől kaptunk, továbbadhassák!
Nyisd meg a gyermekek
szívét, hogy kibontakozzék bennük, a
kereszténységben kapott hit csírája!
Engedd, hogy fiataljaink növekedjenek a hitben és
Jézus ismeretében; a házasság
előtt állók pedig merjenek remélni boldog
házasságot, és tisztán megélt
szerelemmel készüljenek arra! Növeld a
házastársak között a szeretetet és a
hűséget, különösen kérünk
azokért, akik házasságukban
nehézséggel küszködnek!
Fogadd
el hálaadásunkat a hűséges, az életre
nyitott, örömteli házasságért!
Árazd el
kegyelmedet és áldásodat nemzetünk minden
családjára! Adj belső békét az
özvegyeknek és egyedülállóknak, a
kudarctól szenvedőknek! Adj bölcsességet és
kitartást a családokért fáradozó
világiaknak, püspökeinknek és papjainknak,
hogy megértve az idők jeleit, fáradhatatlanul
hirdessék az élet és a család
evangéliumát! Világosítsd meg a
közélet felelőseit, hogy felismerjék, mit kell
tenniük a család és a haza javára.
Kérünk téged, szabadítsd fel
szívünket a
szolgáló szeretetre Józseffel,
Máriával, valamint a te Fiad, a mi Urunk, Jézus
Krisztus által!
Ámen
Ölel
barátod: Laci
Július
22. vasárnap van. Egy az évközi vasárnapok
közül. Ám mégis különleges. A
szentmise prédikációjában halhattuk, hogy
az ördögön át különböző
korú és
beosztású emberek szolgálatán
keresztül, folyami átkelés során , egy
ismeretlen
gyermek közreműködésével jut el az Isten
szolgálathoz, s válik az utazók
védőszentjévé Kristóf. Mi is mindannyian
úton ( életúton) vagyunk. A ránk
bízott eszközök, melyet a kép
tanúsága szerint megszentelt az Apát úr,
csak
akkor jelentenek áldást életünkben, ha
betartjuk az ide vonatkozó szabályokat.
A prédikációban András atya külön
kiemelte azt, hogy a kressz megszegése
nemcsak hatósági vétek, hanem bűn is, mivel
magán hordja magam és mások
életének veszélyetetési jegyeit.
A
délután is kínált programot. A rekkenő
hőség ellenére is több mint 100-an
voltak a délután 3-kor kezdődő litánián,
melynek keretében plébánosunk
megszentelte a Szent Anna kép templomba kihelyezett
másolatát, majd a
jelenlévők körmenetben kivitték azt a temetői 43
év kivételével( máig Jó
pásztor)
Szent Anna kápolnába, visszaadva ezzel annak a XVIII.
században kapott eredeti
titulusát.
Aki ott volt
biztos észre vett a templom és
kápolna rendezett környezetét, a hőség
ellenére is nyíló virágokat, a
kálvária
után a temetőben is megújult keresztet. Ezt dolgos kezek
készítették kristófi
szolgálatként, amit itt is köszönünk nekik.
Az
Úr, nem azt fogja kérdezni mi volt a foglalkozásod.
Azt fogja kérdezni,
Minden jót ami rendelkezésedre állt,
A foglalkozásod szolgálatába
állítottad-e!
Elgyühetné
má' nálunk a betyárjót neki! Ha má'
szédősz a betonyon, vágysz egy hagymaízű
rágógumira, vagy rozsdás a bicskád , mer'
rég etté fagylajtot, gyüjjé
közénk.
Ott lesz Palócország színe-java (akinek
gumicsizma, vagy traktor vót a jele az
oviba, akik ustorral kapcsolják be a tévét
és akiknek pereg a kukorica a
zsebibő') Nem ígérhetek sokat, csak aztat, hogy
kóbászbó' lesz a kerítés.
Memmondom mikor gyüjjé: Ógusztus 14-tő' 21-ig. Tudsz
maj' mit ennyi, innyi, hol
alunnyi, meg ide, s tova elmennyi. Majd kapsz még egy cifra
pólójinget is.
Bernece réttyin fogunk laknyi, ahol tejet kapnyi. Biciglikvel
jertek, mer' nem
lakunk messze (meg ezévbe eső se lesz). Azé ha valami nem
világos, ne legyé
rest kérdeznyi. No szermusz, szeretettel vár
nénéd, bótyód!
Utóirat:
Aztat
az empéhármasat haggyótok otthon, mer' az paraszt
aki hozza. Ezen behívólevel
után indút mög a tábor Bernece rétjin.
Igazi palóctábor vót, lehet, ha fiatalka
vagy nehezen érted, amit "mondok. Nem vótunk nagyon
sokan, de az íppen elég
vót. Főzött rejánk egész héten
Bihariné Magdi, Kristóf Magdi és
Kovácsné Margó nénénk,
ezúton is köszönjük nekik a fínom
étkeket, s mindenkinek a falubó, akinek eszíbe
jutottunk, oszt küdtek nekünk ízletes,
kalácsot, kiflit, meg buknyit.
Rendesen
el vótunk kényeztetve. Isten fizesse meg kendteknek
jóságát. Mostany pedig elmongyák
a fiatal pulyák, hogy is történt, mi is
történt:
Augusztus
14. kedd
No
asszongya, hogy a nógrádi fenegyerekek
regéjét halljátok a
beköltözésrő', a
táborba. No asszongya, hogy fél nyóckor volt a
gyülekező. A csapat feliné' egy
fél tucatval több elindult Bernece felé
drótszamarakon. Aztat nem tudjuk, hogy
hány jószág döglött meg az úton,
egy biztos, hogy Ádám öcsénké megadta
magát. Mink
motoros szekeren gyüttünk meg. Utána a csapat felverte
a tábort és levertük a cölöpöket.
Az új rendszernek köszönhetően megtanultunk mosogatni.
A gömöriek őrse fogott a
kerti folyóból egy pár halat. Este
morzézás következtében nagy lett a
fölfordulás
és a hosszúk és rövidek
összetévesztéséből kifolyólagosan a
betük összekeveredtek
volt. Létezhetetlenséges szavak jöttek ki olykor.
Ezért Arnold beletette a
szájába a lámpát, és
világított a szeme és az orrlika. Ezek
után, a nap végén
zászlólevonáshoz
gyülekeztünk, de mindenki a hullócsillagokat figyelte.
A zászlólevonás után
takarodót fújtak.
Folyt.
köv.
Szeptember 8-án Körzeti foci bajnokságra vár bennünket a Tóalmási Kolping Család. A foci meccseket, úgy mint az elmúlt években, a termál fürdő területén rendezik. Ezzel kapcsolatos megbeszélés szeptember 2-én, az ünnepség után lesz.
A rákészülés jegyében jelezzük, hogy a október 7-én a Magyarok Nagyasszonya ünnepén Szentkúti zarándoklatot tervezünk. Bővebb információk a templomi hirdetés alapján szerezhetők
Szeptember 2. A 10 órai
szentmisét Hőseinkért ajánljuk, akik hazánk
védelméért adták életüket.
Utána a
Hősök terén ünnepélyes
megemlékezés lesz.
Szeptember 8. Szűz Mária
születése, Kisboldogasszony ünnepe. Szentmise reggel
8-kor. Az esti szentmise
vasárnapi előesti mise.
Szeptember 9. Az iskolások
tanévkezdő szentmiséje, „Veni sancte”.
Szeptember 10. Hétfő. A
délutáni órákban Balassagyarmatra
érkezik Lisieux-i Szent Teréz ereklyéje.
Találkozzunk a missziók
társvédőszentjével, hogy
életpéldája alapján megérezzük
az egyszerű ember szentté válási
lehetőségét.
Szeptember 15. Este fél
6-kor Keresztút a Kálváriánál,
utána szentmise.
Szeptember 16. Fél 10-kor
indul a körmenet a Kálvária
kápolnához, utána szentmise.
Keresztelt(ek):
Dósa
Fruzsina /Dósa Róbert –
Pistyúr Krisztina/
Halottaink:
Záhorszki
Jánosné Berta
Mária
Kordics Károly
Hugyecz Istvánné Pásztor
Ilona
Gáspár István
Boros Ernőné Zsilkó Erzsébet
Molnár Ignácné Boda
Emerencia
Szabó Ferenc
Szabó Jánosné Boda Ilona
Szentségimádások beosztásai
Imaórák
Minden hónap 13-án az esti
mise előtt 5-órától FATIMAI SZŰZANYA
TISZTELETÉRE.
Minden hónap első vasárnap
15-16 Rózsafüzér Királynője
tiszteletére és titokcsere .
1. szombat
-
Hálából élő családért
-
Kovács János, felesége Halaj Mária, a
család halottai, Hrapan Pál, felesége
Szarvas Mária és a család halottai
-
Busai Kázmér és szülei, és a Pincze
család halottai
2.
vasárnap -
Súth Antalné, férje, fiuk, szüleik és
unokavejük
-
Kordics Jánosné szül. Kovács Piroska,
férje, fia és szülei
-
Bozsó József, felesége, unokái és
Lencsés László
3. hétfő
-
4. kedd
-
Laczó János, neje Erdős Rozália, lányuk
és szüleik
5. szerda
-
6. csütörtök
-
7. péntek
-
Krizsan István, szülei, apósa, anyósa
és hozzátartozók
-
Szabó Gergely, neje Pistyúr Viktória, és
fiuk, hősi halált halt János
8. szombat
-
Pálinkás és Nemcsók család
halottaiért és hozzátartozókért
-
Pálinkás Lászlóné, férje,
leányuk Rozika, és vejük
9.
vasárnap -
Urbán Ignác, szüleik és Kaba család
elhunyt tagjai
-
Szabó János, felesége. 2 gyermeke, Julianna
és János, szülők és nagyszülők
-
Farkas Lajos, felesége és családja
10. hétfő
-
11. kedd
-
12. szerda
-
Szabó Ignác, felesége Záhorszki Margit,
gyermekeik, szüleik és testvéreik
13. csütörtök
-
Boda János, 2 felesége, szülők, testvéreik,
sógora és Csabák István
14. péntek
-
Bartók László 1. évforduló,
apósa Kovácspál János, fia és
hozzátartozók
-
Balogh Jánosné és a család
halottaiért
15. szombat -
Néder Géza apát úrért
-
Varga Imre halálának 10. évfordulója,
szülei, Szakács József halálának 10.
évfordulója, Szakács Józsefné
halálának 15. évfordulója, valamint a
Szakács és
Varga család összes halottaiért
-
Fábián József, felesége és
szülők
16.
vasárnap -
17. hétfő
-
Élő és elhunyt családtagok
-
Záhorszki Jánosné, szül. Berta Mária
és férje
18. kedd
-
19. szerda
-
20. csütörtök
-
21. péntek
-
ifj. Valkó János és nagyszülők
22. szombat -
Péter István, Boda Gergely hősi halott, szüleik,
hozzátartozók és Kovács
Gergely
23.
vasárnap -
Jakubecz Mihály, neje Mrekvicska Mária, szüleik,
gyermekeik
-
Vitéz József, fel, Szabó Anna, szüleik,
Fábián János, felesége és gyermekeik
24. hétfő
-
25. kedd
-
26. szerda
-
27. csütörtök
-
28. péntek
-
29. szombat -
Halaj Ignác, fel. Kosztrihán Mária, fiuk,
vejük és szüleik
-
Prof. Dr. Molnár Sándor, szülei, sógora
és hozzátartozók, nagyszülők
-
Deszpót Mihály és élő
családjáért
30.
vasárnap -
Csillag István és felesége Kristók
Mária, szüleik, Pálinkás István,
felesége
Erdős Mária és szüleik
-
Szabó János, szülei, apósa, anyósa
és Czinege Ferenc
-
Jakubecz János (21. évf.) szülei, Szabó
András, felesége, gyermekeik