( Nyílt levél a Családi napról)

 Már régen írtam Neked levelet. Most vázlatosan a Kolping Családi nap eseményeinek tükrében adok ízelítőt életünkből, hogy így annak Te, mint elfoglalt ember részese lehess.

Tudod, most június 9-én jött össze az északi körzet több családja, hogy a világ zajától elvonulva, az erdei háznál együtt eltöltött idővel készüljön az előtte álló feladatok keresztény szellemű megoldására. Most is, mint ahogyan az előző évek során közel 300 testvérünk, a pár hónapos csecsemőtől a hosszú nyugdíjas múlttal rendelkezőig, vette a bátorságot, hogy az időjósok elriasztó megnyilvánulása ellenére is résztvevő legyen.

 Lukács András prézesünk a családok egységének kihangsúlyozását tartalmazó bevezető imájával a helybelieken túl köszöntötte a Csepelről, Bosnyák térről, Kispestről, Tóalmásról, Pestszenterzsébetről, Herminamezőről, Vácról és Városmajorból érkezett testvéreket, majd rövid bemutatkozást követően a sepsiszentgyörgyi születésű Csernyik Szende, József Attila: Isten című versévével kedveskedett, amit egyszemélyes bábszínháza követett. A farkas és a citera, valamint a kolbász, az egér és a béka darabok felnőttek számára is tanúságos előadása során a kéz és láb által mozgatott bábuk összhangja és az ízes székely beszéd nagy ajándék volt számunkra. Ezt követően ketté vált a csapat. A gyerekek Szende irányításával játszó ház és kézműves foglalkozás keretében szerezhettek új ismereteket, de nem pihentek a hinták és a gólyalábak sem.

 Nekünk felnőtteknek, míg a szakácsok a finom ebéd elkészítésén fáradoztak, dr Varga Tibor, a PPKE jogtörténésze, a „Magyarok Virága” cím alatt sok és jól használható, a múltból eredő, de mában aktuális összefüggéseket vázolt fel Szent Erzsébet életének elemzésével.

A női lét tökéletes megélése volt az ő élete. 24 éve alatt, a szűztől a megdicsőültig, a szerető édesanyai és hűséges hitvesi, majd tenni kész özvegyi helyzetet is magában hordó, hét állapoton ment keresztül, amire a mának is nagy szüksége volna ahhoz, hogy ne ott tartsunk, ahol tartunk. Dallal született és dallal halt meg és első szavai sem a családhoz kötődtek, hanem a valláshoz. Amit kapott azt nem birtokolni, hanem tovább adni volt az életelve. Nem véletlen, hogy a télvíz idején a szegényeknek vitt kenyér illatozó rózsa alakot ölt, hisz a kenyér Krisztus teste ( régen a leejtett kenyeret felvették és megcsókolták és ma is sokhelyütt a kenyérszegést az arra rajzolt kereszt előzi meg), az illatozó rózsa pedig a romlatlan test jelképe.

 Nem írok most részletes jegyzőkönyvet, hisz az elhangzottakról felvételek készültek. Ám néhány, a szentünk életéből elinduló gondolatsort érdeklődésed felszítása érdekében felvázolok.

Erzsébetünk gyakori szentáldozó volt. Krisztus romlatlan testével táplálkozott. Ezzel is beigazolódott, tehát ma is igaz, hogy aki romlatlant eszik, maga is romlatlanná válik.

A szegényeknek kiosztott kenyér nem üzleti vállalkozása volt Erzsébetnek, hanem szolgálat. S hol van ma a szolgálni tudás készsége? Inkább hiszünk a piac törvényes keretek közti, egymást kifosztó és álságos működésében?

Ennek a világnak meg kell változnia. Nem akarja tudni mi a bűn s ezért boldogtalan, hisz az ördögöt részesíti előnybe. Kiút a léten túli én megtalálásán alapszik, melynek szabályai a szívekbe írattak. Tárjuk hát ki szíveink bezárt kapuját, hogy az erzsébeti életpélda felnyissa szemünket a teremtett világ jó oldalának megtapasztalására, mások számára láthatóvá tételére.

 A két órás vastapssal jutalmazott előadást ebéd és erdei kirándulás követte, majd a tököli kórus magyar, német és szerb dalokkal kedveskedett, de a közös éneklés sem maradt el.

 Imával kezdtük a programot. Öt órakor kezdődő, az apát úr által celebrált gitáros misével zártuk a meghirdetett programot, amit „zsíros kenyér party„ követett a késő esti zárásig.

(Érsekvadkert, 2007.06.09. emjé)

Ablak a fényre    

2659 Érsekvadkert, Rákóczi út 126.

Segíteni tudjuk:

    - otthoni teendőinek elvégzésében,
    - házi, ház körüli munkáiban,
    - bevásárlásban, takarításban,
    - beteg, mozgásában korlátozott hozzátartozója gondozásában, 
    - orvoshoz, rendelésre, kontrollra való szállításban,
      (Kerekes szék szállítására alkalmas gépkocsival rendelkezünk.)
      (Szolgáltatásaink ári jövedelem függőek, az orvos úti költséges papírt is ki tud állítani, melyet mi figyelembe tudunk venni.))

 Hívjon, mi segítünk!

 Telefon: 06/35/ 340-228        06/20/ 578-08-67

A Kolping-mozgalomról

Adolf Kolping kölni egyházmegyés pap indította újára a mozgalmat. Az 1849 május 6-i kezdetnél 7 fiatal ember szívében sikerült lelkesedést szítania elképzeléseivel, amely azóta jelenlétével behálózza Földünket.

A Kolping – mozgalom egyik legfontosabb törekvése, hogy tagjaival egyre mélyebben megismertesse a keresztény értékeket. Közösséget alkotva segítségül szolgálnak egymás és a világ számára abban a törekvésben, hogy abból az élethelyzetből amibe a való világ állította őket, a lehető legjobbat hozzák ki magukból mások szolgálatára.

Az első magyar egyesület sem sokáig váratott magára. Scitovszkky János esztergomi bíboros 1859 szeptember 9-én, Kolping atya jelenlétében avatta fel az első egyesületi zászlót, aláírva annak alapító okiratát. A mozgalom számos újítással lépett a társadalom elé, ami rohamos fejlődési pályára helyezte azt a XIX. Század második felében. A fiatalok életében fontos tényezővé vált a testi-lelki egészség, a szaktudás elsajátítása, a családalapításra való felkészülés és felelősségérzet tudatos vállalásának kérdésköre. Nemzetközi volta számos területen biztosította a szakmai tovább képzések megvalósulását, annak hazai környezetbeni gyümölcsöző alkalmazását.

Hazánkban a II. Világháborút követő időszakig élte virágkorát a Kolping- mozgalom, amikor a többi egyházi egyesület társaságában a szűk látókörű kommunista ideológia áldozatául esett.

Megújulására a rendszer változás hajnalán, 1989-ben került sor a Pécsi Kolping Család  megalakításával, ami újabb 6 egyesület követett. 1990. novemberében- Magyar Kolping Szövetség névvel- létre jött az egyesületek országos képviselete.

Közösséghez tartozási törekvéseink során 1992. márciusában Érsekvadkerten is megalakult a fent szövetséghez csatlakozó egyesület  (Ma már 104 egyesület működik hazánkban). Az eltelt 15 év eseményei a nevünkkel fémjelzett, velünk egyidős Vadkerti Harangok-ban nyomon követhető. Rendezvényeink nyíltak, így tagság nélküli jelenléttel, az áthallás nélküli, valós vélemény alakítási lehetőség nyílik minden érdeklődő számára.

Utóirat: Változnak az idők, változnak az egyének és közösségeik. Időnként számba veszzük, kik is vagyunk és hol tartunk. Ilyen indítatásból született e rövid ismertetőnk, bízva abban, hogy a többi közösség (Cserkészek, Kalász, Karitász, Rózsafűzér társulat, Énekkar, Hittan csoportok, stb) is szintén bemutatkozik sajtónkban.

Foglalkozás vagy hivatás

(Gondolatok a nyári szünetre)

Júniusban sok fialt foglalkoztat a kérdés: merre tovább? Nem csupán az érettségiző, diplomázó, hanem a szakmát választani készülők, hanem a most kezdődött vakáció után új iskolába menők is felteszik a kérdést: mi legyek, milyen foglalkozást válasszak? Jól választok-e? Érdemes-e végérvényesen dönteni? Bármit is lépünk, a következményei alól kibújni nem lehet. Nem mindegy tehát mit teszek.

 A legtöbb fiatal a környezetétől és a szüleitől is azt hallja, bármi is legyen, jó foglalkozást kell választani. Akinek jó a foglalkozása, az sok pénzt keres. Akinek sok a pénze, az tarsolyában hordozza a boldogságot. Vajon boldog- e az a gazdag ember, aki csak testőrök kíséretében mer az utcán közlekedni és agyon kamerázott palotában lakik, vagy esernyőkkel, tetőtéri zugokban rejtőzködő mesterlövészekkel védik. Az, hogy mivel foglalkozunk, visszahat jellemünkre, életszemléletünkre. Sokan azért váltogatják sűrűn világnézetüket, feleségüket, mert a ma divatjaként megszokták, hogy az önmegvalósításért mindent szabad, bárki és bármi csak eszközként szolgálja őt. Ma általában nem az a fontos mit csinálnak az emberek, hanem az mihez van kedvük netán tehetségük. Tehetsége minden fiatalnak van, csak fel kell fedezni azt. Ebben segíthetnek a szülők, tanárok, barátok és bizonyos helyzetek, a család és a közösségek.

 A foglalkozás űzése többnyire az anyagi hasznosságot tartja szem előtt és csak a munkaidőt tölti ki. Ennél többet jelent a hivatás, mert az a foglalkozástól függetlenül a magánéletre is hatással van. A hivatás vállalására a lelkiismeret hangja ad késztetést és lényege a mások szolgálatára irányul. Akinek hivatása van az meg van győződve arról, hogy azzal az, embereket szolgálja, természetesen megélhetést is kap általa. A hivatás pedig annál magasztosabb, minél jobban előmozdítja mások javát még akkor is, ha az érintett számára az nem népszerű cselekedet.

A hivatás és az elkötelezettség édestestvérek. Sokan azért félnek attól, mert úgy érzik ha valami, valaki mellett döntenek, valamiféle nagy jóról maradnak le az életben. Inkább Istent kihagyva a dolgokból mindent kipróbál és csodálkozik, hogy elszámította magát. Aki mindent akar, az semmi sem akar igazán. Legyen a foglalkozásunk a hivatásunk és hivatásunk a foglalkozásunk. Ha ennek szellemében” el is veszítem életem, megtalálom azt” egy szebb , teljesebb és tökéletesebb formában.

(B.P. 1998 évi írása és a vasárnapi prédikáció alapján)

KALÁSZ hírek

Cserkészek közt

100xszép: Kenuzás a Dunán: Mivel evezésben tapasztalatlanok voltunk, őrsünk tagjait különböző csónakokba helyezték el, olyanok mellé, akik már gyakorlottak ebben a "témában". Miután megtörtént a legénység szétosztása, megkaptuk a mentőmellényeket, illetve gyors eligazítást kaptunk a kenuzásról.

A budai oldalon, az Árpád-hídnál szálltunk vízre, egymás után kb. 10 csónak siklott ki a víztükörre. Először elég félelmetes volt a széles folyón, a bizonytalannak tűnő, jobbra-balra himbálódzó csónakban az evezés, melynek minden kis rezdülésére görcsösen reagáltunk. Ha körbenéztünk, a többiek felé, látszott hogy ki van először ilyen formában a vízen.

Néhány 100 méter után tapasztaltuk, hogy nyugodtan hagyhatjuk ringatózni a csónakot, nem fogunk a vízbe borulni. Újabb néhány száz méter után már az evezésbe is belejöttünk élveztük a szép kilátást, a napsütést, a jó társaságot. Külön izgalmas volt, ha egy uszály , vagy nagy sebességű motorcsónak haladt el mellettünk, nagy hullámokat keltve. Ilyen esetben a kormányos a hullámokra merőlegesen irányított, amint a hullámok elültek. ismét a parttal párhuzamosan haladtunk.

Minden híd alatt egyszerre kiabáltunk, ami nagyon jól visszhangzott. A hídlábak mellett keletkezett örvényeket nagy ívben elkerültük, melyek baljósan kavarogtak.

A Lágymányosi-híd előtt bevártuk egymást és összekapaszkodtunk. Egy kis ideig közösen "csorogtunk", majd szétváltunk és a híd után egy kis öbölben kikötöttünk.

Mindannyiunk számára nagyon nagy élmény volt, ha lehet máskor is megyünk kenuzni.

Sólyom: A legizgalmasabb a Mr. X nevű játék volt. A játék lényege az volt, hogy kiválasztottunk egy Mr X csapatot, akiknek menekülniük kellett a többi csapat elöl, a város adott szakaszán belül. Először nem tudtuk az X csapat helyét, ezért úgy döntöttünk, hogy elnézünk a parlamenthez. Mint utólag kiderült ez nem is volt rossz döntés, hiszen hamarosan jött az első tájékoztató az X csapat hollétéről, ami alig 500 méterre volt tőlünk. Ez az öröm nem tartott sokáig, hiszen a következő helyzetjelentésnél már a játékterület másik végében voltak. Innen megindult a hajsza, ami a belváros beutazásával járt együtt. Az X csapatot csak egyszer sikerült elkapni, amit sajnos nem mi tettünk meg.

Hattyú: Először elindultunk felfedezni a török kori Budapestet, Gül baba sírjánál jártunk, ahol egy török fiúval beszélgettünk kultúrájáról, az iszlámról, az étkezési szokásokról, a négy feleségről, sok érdekes dolgot tudtunk meg.

Délután ékes nyomozásba fogtunk a 1OOxszép fiainkkal, s a kőszegi csapat tagjaival, mi is a királyi korona ékköveit kerestük, csak egy kicsit másképpen, szerte a várban üzeneteket kerestünk, hol egy szobor talpazatán, hol a Nemzeti Galériában, de ezek az ékkövek jól eltűntek. Eztán már nem sok erőnk maradt a hadijátékra, a Katicák még tartották bennünk a lelket, számháború a várban, úgy hogy két karomat fedezéknek használják, s távcsővel leolvassák a számomat.

Kolping hírek

  A nyáron sem szünetelnek találkozóink. Vasárnaponként a 10 órai mise után aktuális feladatok, kirándulási hírek és lehetőségek lesznek napirenden.

  Az erdei házi családi napon 44 e Ft adomány gyűlt össze egy vajdasági magyar tanárnő szegedi gyógykezeléséhez. Köszönjük.

  Még van pár szabad hely, az egyházmegyei találkozóval sajnos egy időben szervezett sárospataki Szent Erzsébet évi rendezvényre. Szállás és étkezés márciusban lefoglalva!

  Az Északi Körzeti főzőverseny az idén július 7-én, Dunavarsányban lesz. Készüljünk a  Kállón szerzett első hely megvédésére!

  Közeleg a félév. Tagdíjak Zachar Lászlónál, akár az együtt ünnepelt László és Péter nap alkalmával is fizethetők!