(Szentírásnapi gondolatok)
Az egyház minden korban tisztelte a
Szentírást. Az isteni
írásokat a szent hagyománnyal együtt mindig
hite legfőbb szabályainak tartotta
és tartja ma is. Az apostolok és
próféták által leírt sorokon
keresztül a
Szentlélek szól hozzánk,
közreműködésünkkel irányítja
személyes életünket és
egyházunkat. Ezt a nekünk adott kinyilatkozást
emberi nyelven sokszor mondunk
Isten szavának. A felnőtt kereszténynek pedig szembe kell
néznie az emberi
nyelv informatikai értékével és
esendőségével egyaránt. A kinyilatkoztatás
pedig nyelvünk korlátjához is alkalmazkodik, amikor
a végtelent, a Mindenhatót,
az abszolút létező misztériumát
véges emberi szavakkal próbáljuk megragadni.
Szavaink hordereje mégis képes áthatolni az
érzékelhető világ zónáján,
különösen hasonlat formájában.
Elég a legszentebb
imádság első mondatát
idézni: „Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben”….Atyánk?
Nem a szó biológiai
értelmében, hanem hasonlatszerűen. A lelkiatya vagy egy
mozgalom atyja is csak
átvitt értelemben ”atya”. Mégis használjuk
ezt a kifejezést.” Ki vagy”… Ebben
már meghökkentő, hogy ugyanazt a szót alkalmazzuk
Istenre, mint a
teremtményekre. Mekkora azonban a
különbség az örök Van és a rövid
életű épphogy van között. Elképesztően
kicsi a
másodperc félmilliomod része. Mégis akad
olyan atomrészecske, mely ennyi ideig
van, s utána átalakul mássá. A két
„van „között ég és föld a
különbség. „
Szenteltessék meg a Te neved”, mondjuk tovább az
imában. S megértjük, ha a
bölcsek azt mondják, hogy Istennek 100 neve van.
Köztük szerepel a
Kimondhatatlan is. A tökéletlen emberi
szavakat Istenre alkalmazni mégsem vakmerőség,
csupán nyelvünk
esendősége. Fénykép helyett
árnyképekkel kell beérnünk.
Amikor azonban már elfogadtuk szavaink
tökéletlenségét,
akkor vesszük észre, hogy hasonlataink is
tökéletlenek. Ezért, ha valamilyen
földöntúli eseményt akarunk
érthetővé tenni példázatokhoz,
példabeszédekhez
folyamodunk. Így tett Jézus is. Hasonlatokban
szólt hozzánk Isten országáról.
Elég a tékozló fiú
példabeszédet magunk elé idézni.
Hasonlataink azonban
többnyire történelmi korhoz kötődnek. Ezt mutatja
az az ismert fogalom is, hogy
a megdicsőült Krisztus ül az Atya jobbján, mint
ahogyan József ültette maga
mellé annak idején a fáraó.
Beszédünk
akkor is tökéletlen, ha különleges lelki
élményt akarunk szavakba foglalni.
Hányszor halljuk: „ezt nem lehet szavakkal kimondani”.
Aztán mégis szavakhoz
folyamodunk. Az irodalom nagy próbatétele: valahogy
kimondani a
kimondhatatlant.
A
Szentírás legfőbb
üzenete hogy, általa mélyebben megismerjük
Isten misztériumát és az Ő
üdvösségi
tervét, Isten országának Krisztusban kapott
reményét. Olyan kincs ez, amelyért-
Jézus hasonlata szerint- annyi földi értéket
érdemes odaadni. Ez az ország
hasonlatokkal közelíthető meg csak jól.
Mégsem hatástalan az emberi szó, amikor
Üdvözítőnk bátorításával
így imádkozunk: „Jöjjön el a Te
országod! Legyen meg a
Te akaratod!” A Miatyánk is szavakból font mondatok
fűzére. Viszont
kinyilatkoztatott imádság. S ez meg kell, hogy
erősítse ez emberi szavainkba
vetett bizalmunkat, mely korunkban nem látható
mélységbe süllyedt.
(béel)
Ez a könyv a könyvek könyve,
Szegény ember drága gyöngye.
Égi harmat lankadtaknak,
Világosság földi vaknak.
Bölcsességnek arany útja:
Boldog, aki rátalál!
Szomjas lelkek forrás-kútja,
Hol pohárra Krisztus áll.
Ez a könyv az örök
törvény,
Királyon lánc, rabon
napfény,
Tévelygőnek hívő harang,
Roskadónak emberi hang.
Elhagyottnak galambbúgás,
Viharvertnek ereszet,
Haldoklónak angyalsúgás:
„ Ne félj: fogd a kezemet.”
Gyermeknek is:” míly szép
rege”,
Bölcsnek: „rejtelmek
tengere!”
Fal, rajta túl élő hangok,
Köd, s benn zengő hárfák,
lantok.
Templomok közt legszebb
templom:
Csak megnyitom s benn
vagyok.
Ablakán a Paradicsom,
Rózsáira láthatok.
Minden fakul, minden romlik,
Márványvár is összeomlik.
Bíborleplek ronggyá mállnak,
Dicsőségek füstbe szállnak.
Csak ez a könyv nem tér porba,
Mintha volna élőlelke!
Ez a könyv a: Mózes bokra:
Isten szíve dobog benne.
( Kálvária
búcsúi
gondolatok)
Cselekedetei azonban nincsenek? (Jakab 2.14)
Napjainkban
már alig van olyan ember, aki ne hagyta volna el
lakóhelyét. Biztosan sokan
észrevették azt is, hogy már a
településeken belül is, de azok
határának út
menti részein kis kápolnák, vagy keresztek
állnak. Sokan azonban csak elmegyünk
mellettük, de vannak olyan kortársaink is, akik
megállnak mellettük elolvasva a
rajtuk szereplő feliratokat. Ha statisztikát
készítenénk a feliratokról
egyértelműen szinte mindegyiken rajta van az alábbi
szövegrész: ISTEN
DICSŐSÉGÉRE állítatta egy-egy 60-120
éve élt testvérünk. Testvéreik
termetére, arcára, egyéniségére
már senki sem emlékszik, de a nevükben
létrejött építményben tovább
élnek ők. S ha rájuk gondolunk e
történelemben
hagyott jel előtt, biztos felsejlik a tanulmányainkból
és hagyományból szerzett
tudásunk alapján az adott időszak egyszerű, de nagylelkű
embere.
Most
itt állunk a bejárataiban, területében
megszépült Kálváriánk
adományból
elkészült díszburkolatán. Mint ahogyan a
közel múltban adományból a
plébánia
templom csillárairól néhai Mészáros
Edéné, a stáció képekről Czinege
János és
neje Híves Borbála jut mindannyiunk eszébe,
úgy itt a kápolnánál sokunk előtt
bevillan egy név, Boda Pál, akinek
termetére, arcára és jellemére oly
kevesen emlékeznek, ám a bevezetőben említett
módon él ő is tovább.
Kedves
Sándor! Most, hogy nagyapád művét
folytatva az itt ünneplő közösségnek
építetett, az Apát úr által most
megáldott
golgotánkhoz vezető utat, éljen benned az a tudat, hogyha
már nem leszel, az
általad megszépített környezetben Te is
tovább élsz. Jelképes ajándékul
fogadd
ezt az egyházmegyénk templomait
ábrázoló könyvet, öreg napjaidban is
lapozgasd,
hisz az feleleveníti benned a mai nap
élményét, az Isten dicsőségére
szolgáló
tetted örömét.
Mi,
jelenlévő kortárasaid, itt és most
megköszönjük e nemes tettedet, a többit pedig
hitünk által megadja az, aki életre
álmodott bennünket.
Érsekvadkert, 2006. szeptember 10.
Kálvária búcsú
Mint ahogyan
az Apát úr búcsúi mise
bevezetőjében hallhattuk szorgos férfi és női
kezek által ismét névjegyet
letéve a történelemben szépült meg a
Kálvária kápolnánk, melyért
mindenkinek
köszönet jár. Dolgozott itt felnőtt és
tanuló, vezető és beosztott egyaránt,
akik közül az ötletadó és
megvalósítást támogató
testvérünket, Boda Sándort
helyezném a csapat élére. A vele
készült riport közzé tételével a
Vadkerti
Harangok is köszönetét fejezi ki neki és mindannak a testvérünknek, aki
tevőlegesen is hozzájárult az álom valóra
válásához.
BP:
Kedves Sándor! Mikor határoztad el, hogy
díszburkolattal látod el e szép templom
szabadtéri miséző helyét?
BS: Már
néhány éve
foglalkoztatott, hogy több figyelmet érdemelne az
oltár helye a szabadtéren
celebrált szentmisék alkalmával.
BP:
Hagyományápolás ez, vagy
valami más indított el ennek a munkának az
elvégzésére?
BS: A
hagyomány is, hiszen a
nagyapám, Boda Pál, sokat tett, hogy a kápolna
elkészülhessen 1904-ben. Úgy
látszik 100 évnek kell eltelnie, amíg a
családból ismét jelentős adomány
érkezzen a közösség javára.
Öröm nekem, hogy én lehettem a késői
utód.
BP: Mikor
történt az első
kapavágás a térburkolattal ellátott
területen?
BS:
2006.augusztus 11-én
kezdtük a föld kitermelésével és
19-én már be is fejeztük a teljes
kivitelezést. Természetesen folyamatosan kapcsolatban
voltunk egyházközségünk
plébánosával, Lukács András
apátúrral és a testület
vezetőségével. A burkolaton
túl megújultak a bejárati kapuk, a lépcsők
és a prédikáló szék, fűmag
került az
építkezés nyomaiba. Nagyon jól esett, hogy
az Apát úr mindannyiunkért
imádkozott, akik részt vettek a kápolnánk
gondozásában, fenntartásában, az
értékmentésben.
BP:
Sándor! Ez milliós
értéket képviselő munka. Kitől kaptál
hozzá segítséget?
BS: Nem is
kértem. Annak
viszont nagyon örülök, hogy
elkészültünk a
Kálváriabúcsúra, ami
nagyjából
egybeesett az Apát úr jövetelével, akit
már is befogadott a falu. Így még a
templomba járás is nagyobb öröm. Tényleg
ISTEN DICSŐSÉGÉRE történt
minden és a Fájdalmas Szűz Anya
megvigasztalására.
BP: Minden
olvasó nevében
köszönöm a nyilatkozatot.
Budapest
(Zugló), 2006-09-14. B. Piroska
Fertőboz
központtal 2006.
augusztus 6-13.között történt meg az első
közös – a Magyar Kolping Szövetség
által is támogatott - családi nyaralásunk.
Keretes szerkezetűre sikeredett,
mert a második és az utolsó előtti napon is esett
az eső, azonban a többi nap –
mint ahogyan a hangulat is – derűs volt. A Soprontól 10 km-re
lévő Fertőbozon
280 lakos él, a Gloriett – kilátó
lábánál lévő panzió volt a 25 fős
társaságunk
otthona.
Kirándultunk
Sopronban, a
Tűztoronyból és a
Károly-kilátóból is megcsodáltuk a
környező tájat.
Minibusszal pedig körbejártuk a belvárost, majd
cukrászdába ültünk, de volt,
aki a nyári bobpályát is kipróbálta.
Na és a Sörgyár! A sörfőzés titka,
kóstoló
és relikviák. Izgalmas utazás volt! Az egyik este
bowling, a másik este pedig
foci várt.
Nem
maradhatott ki
Fertődön az Eszterházy kastély és a nagycenki
Széchenyi kúria meglátogatása
sem. Szembetűnő azonban a különbség az ausztriai
és a magyarországi Eszterházy
birtokok között, amely megmutatkozik
kihasználtságban, látogatottságban,
valamint a programok és az élmény
gazdagságában is. (Különbség persze az
is,
hogy az ausztriai birtokok a mai napig magántulajdonban vannak…)
Kismarton és
Fraknó gyönyörű és impozáns,
gyakorlatilag beköltözhető állapotban vannak. A
kismartoni kastély látogatását
emlékezetessé tette az idegenvezető
Monarchia-beli öltözete és stílusa.
Fraknó pedig az eldugott kis dombok között
magaslik a környező vidék fölé. A vár a
török elleni küzdelmek legnyugatibb
bástyája volt. Emellett egy hadseregre való
évszázados fegyverek, egzotikus
állatok és egyéb ritkaságok
gyűjteményes lelőhelye. De nemcsak itt, hanem más
történelmi helyszíneken is érezhető Monarchia
hangulata, és a két nép
természetes közelsége.
Fertőrákos:
kőfejtő.
Monumentális. Picike, viszont pár
négyzetméteren is mítoszt, a Napisten
kultuszát éleszti fel az 1500 éves Mitrasz
szentély.
Persze
fürdés nélkül nincs
nyaralás. Ausztriai élményfürdő adta meg a
lüktetést, amit a hegykői termál
strandon – strandfoci és vízilabda után – a
forró vízben lehetett levezetni.
Nem
maradhatott el a
borkóstoló sem, amit a szállásunkra
szerveztünk meg. A hazaúton pedig
Pannonhalma. Az esti beszélgetéseknek otthont adó
szingli szoba, a nehéz
ébredések és a vidám esték, a
kisgyerekek mosolya, a sok nevetés, az élmények
és látnivalók – ma már csak emlék.
De eggyel több, ami összeköt.
Ráadás:
A tóalmási
kispályás Kolping focitornán 2006.09.09-én
a lányok elsők, férfi csapatunk
pedig második lett. Gratulálunk!
Kedves
Testvérek!
Elmúlt a nyár. A nap ugyan
még melegen süt, de a
hűvös esték, éjszakák jelzik, hogy „itt van
az ősz, itt van újra”. Most
szeptember közepén jó visszaemlékezni, hogy
mi is történ a nyáron.
Júniusban Balassagyarmaton voltunk.
Közösen
imádkoztunk a Segítő Szűzanyához
családjainkért,
Kalász-testvéreinkért.
Július 2-án Mendére
utaztunk, ahol Egyházmegyei
Találkozón vettünk részt.
Július 8-án Érsekvadkerten első alkalommal
szerveztük
meg a „Tíz falu egy asztal” találkozót.
Július 30-án Balassagyarmaton a Szent Anna
búcsún a
nagymamákért és a gyermekeket váró
édesanyákért imádkoztunk.
Népviseletbe
öltözve részt vettünk „A palóc
ruhák szépségversenyén is.
Augusztus 12-én
Mátraverebély-Szenkútra zarándokutat
szerveztünk.
Augusztus 20-án Szent Jobb körmeneten vettünk
részt.
Augusztus 28-án Terménymegáldói
Körmeneten
népviseletbe öltözve adtunk hálát a
Jóistennek terményeinkért.
Szeptember 2-án Szalmatercsen
voltunk, ahol Dr.Beer
Miklós püspök atya új templomot szentelt.
Szeptember 9-10-én Kálvária búcsún
közösen
imádkoztunk, a Keresztre feszített Krisztushoz, hogy
türelemmel viseljük
mindennapi keresztjeinket.
Szeptember 9-én Ipolyvecén, Falu-napon szerepeltünk.
Szeptember 10-én Országos Kalász
zarándoklat volt
Szászbereken.
Október
8-án a kolping
család buszt szervez az előző számban már jelzett
szentkúti búcsúra.
Jelentkezés komolyságát 600Ft/ személy Beke
Lászlónál történő
letételével lehet
jelezni. További információt a szentmisei
hirdetésekből tudhatunk meg.
A Confector kft adományából
műanyag ablakok kerültek a kolping házra, melyet
ezúton is köszönünk. Az
átalakítást követően oda
költöztetjük a plébániai központtal
létrejött
Kistérségi támogató szolgálat
irodáját is.
Vissza az újság tetejére
Mivel
a termelők még betakarítás előtt eladják a
termést, nincs idejük kivárni az
árak emelkedését, nagyon alacsonyak az árak
(az áruk értékét már
régóta nem a
valódi piac, hanem árutőzsdei ügyletek
határozzák meg).
Az
eladósodott farmerek földjeit elkobozzák, vagy
elárverezik, vagy a termelő
önként hagy fel a termeléssel, és megy a
városokba munkát keresni. A növekvő
számú munka- és földnélküli
termelő egyre nagyobb terhet ró az ország
szociális
hálójára, így az országnak is
külföldi hitelekre van szüksége a
fennmaradáshoz.
Az
oktatási rendszer, az egészségügy, az ipar
fejlesztése helyett a napi túlélésre
fordítják a befolyt pénzeket; fejlődés
helyett egyhelyben toporognak, adott
esetben tovább romlik a helyzetük.
Hogy
miért nem térnek át a termelők jövedelmezőbb
tevékenységekre? Egy új
"vállalkozás" beindításához tőke
kell, mind anyagi, mind szellemi
értelemben. Sokan áttérnek a
kézművességre, de nincs elég piaci ismeretük
ahhoz, hogy jövedelmezővé tegyék a
munkájukat: nem ismerik a keresletet, az
ízléseket, az árazási elveket, a
szabályozást. Hiányzik az infrastruktúra
és a
szükséges tőke.
Van
persze, akinek sikerül a váltás ...de milyen
áron?
Caphias
Duncan 3 hold banánföld tulajdonosa, 61 éves,
egyedül él St. Vincentben,
Winward
Islandon. A jelenlegi helyzetet így írja le: "Elég
rossz árat kapunk.
Korábban ennél sokkal jobb volt. A költségek
emelkedtek, a növényvédők ára
felment, a nekünk fizetett ár pedig lement. Most sokkal
nehezebb banánt
termelni, és ...igazából nem is éri meg. A
fiaim
a
hegyekbe mentek marihuánát termelni. Kevesebb a munka
és több a kereset. Csak
illegális."
Alternatívák
Amióta problémák vannak, azóta keresi az ember a megoldásokat. Nincs ez másképp a globalizáció okozta problémákkal sem. Sajnos hazánkban ezen útkeresések kevésbé ismertek - de a dolgok változnak... Ahogy a mi tevékenységeink is hozzájárulnak a globális problémák létrejöttéhez -akár azzal, hogy egy gyermekmunkával készült cipőt, focilabdát, vagy környezetpusztító módon termesztett kávét veszünk -, úgy egyben felelősséggel is tartozunk értük: a világ sorsa rajtunk múlik. A természeti és kulturális sokszínűség pusztulásával szemben például létezik fenntartható mezőgazdaság, amelyet ökofalvakban, városi közösségi kertekben vagy biogazdaságokban világszerte elkezdtek megvalósítani. Ez sokban hasonlít a globalizáció és a mezőgazdasági nagyüzemek elterjedése előtti kistermelői gazdálkodásra. A lényege, hogy a táj helyi adottságait jól ismerő helyi termelőkre és helyi közösségekre építve egy szociálisan és ökológiailag is vonzó alternatíváját kínálja a jelenleg elterjedt rendszernek. Ehhez hasonlóan a legtöbb problémára léteznek fenntartható alternatívák, legyen az a jelenlegi olaj függő energiarendszer kiváltása megújuló energiaforrásokkal, a közösségi közlekedés fejlesztése, a helyi pénzrendszerek használata, a civil társadalom kontroll szerepének erősítése, részvételi alapú termelés és gazdálkodás, vagy a legkülönbözőbb szelíd (olcsó, egyszerű és környezetbarát) technológiák alkalmazása. A Harmadik Világ termelőinek kizsákmányolásán, a természeti és szociális sokszínűség pusztításán alapuló globális szabad kereskedelem alternatívájaként született meg a méltányos kereskedelem (fair trade) -melyről azóta kiderült, hogy alkalmas lehet a "fejlett" országok, így a hazai, folyamatosan csőd szélén álló kistermelők problémáinak megoldására is.
Vissza az újság tetejére
(Avagy látogatás a félelmetes papagájok és az aranyos oroszlánok földjén)
Augusztus
24-én kis csapatunk úti célja a Fővárosi
Állatkert volt. A Kolping ház elől
reggel 9-kor indult a mikrobusz, s mivel a Jóisten aznap
megkímélt bennünket a
forgalmi dugóktól, hamarosan megérkeztünk az
Állatkertbe.
A
gyermekek izgatottsága szülőkre, kísérőkre
egyaránt átragadt. Minden adott volt
ahhoz, hogy kellemesen töltsük el a napot. Mi, felnőttek,
megtapasztalhattuk,
saját szemünkkel láthattuk, mennyire más az
állatkert a sérült gyermekek
szemével. A rikácsoló, tarka madarak
és a majmok is félelmet, illetve
sajnálkozást váltottak ki a gyermekek egy
részéből. A fókashow-ra és a
jegesmedvékre is mind másképpen reagáltak.
Elcsodálkozhattunk azon, hogy milyen
aranyos egy orrszarvú, mitől szép a víziló,
és azon is, hogy a többi nagy állat
(elefánt, zsiráf) méltóságteljes
mozgása mekkora csodálatot vált ki a
gyermekeinkből.
Persze
a mosdók (ill. az ivóvíz-kutak) távoli
helyzetét fokozottan éreztük, mintha ép
és egészséges gyermekeket vittünk volna
kirándulni, de jó indulatban,
segítőkészségben, „irgalmas
szamaritánusokba” nem szűkölködve minden
kisebb-nagyobb probléma időben megoldódott. A Mennyei
Atya szeretete
végigkísérte egész napunkat, de nem csak
ezt az egy napot, hanem sok-sok szerda
délutáni foglalkozást, a csütörtöki
lovaglásokat egyaránt.
Hála
és köszönet illeti meg Rajta kívül
mindenkit, akik a földön megteendő
eszközökkel hozzájárulnak a gyermekeink
boldogságához. Gondolok itt az önzetlen
adományozókra, akik a kirándulás
költségeit segítettek lefaragni, a türelmes
buszsofőrre és mindazokra, akik fontosnak tartották a
Támogató Szolgálat
megalakulását.
Köszönet
érte!
Fábiánné Csejk Erika
Támogatóink
voltak, akik segítettek bennünket, s így nem kellett
busz költséget
fizetni:Antal Jánosné, Beke
Lászlóné, Halaj Ferenc, Percsina Norbert
Vissza az újság tetejére
Az Egyházunk már hosszú
évszázadok óta elmélkedik a
rózsafüzér
titkairól, s a hívek millióinak napi
imádságát és óhajait fűzi csokorba a
szentolvasó, mely a hűséges és ragaszkodó
szeretet erejével vezeti a lelkeket.
Október a rózsafüzér hónapja. Eleink
hagyománya szerint éljünk a közös ima
lehetőségéve, hisz Jézus a hitből fakadó
imának csoda erőt ígért, melyre oly
nagy szüksége van a választások előtt
álló fogyatkozó nemzetünknek. A hitben
erős ima a szentek fegyvere, lelkük erőssége,
kihatásaik titka. Ó, ha mi is
egyre többen és jobban elmélyülnénk a
hitből fakadó imában!
Hitből imádkozunk, ha Krisztusban
elmélyedünk. Ezt tesszük a
rózsafüzér imádkozása közben is,
amikor az Üdvözlégyeink sorába illesztjük
a
Jézus életéből összeállított
titkokat. Ezek a titkok egyben mindennapi életünk
vezér elvei, az emberekhez és az Istenhez való
kapcsolataink alapjai. Az Úr
Jézus életén, szenvedésén,
halálán, valamint feltámadásán
való elmélkedés, mint
alázatos szemlélet, megpuhítja,
állandóan alakítja, könnyekkel
öntözi,
hajlékonnyá teszi az ember szívét. Csoda-e,
ha lélek belső meghajlásában
örömest foglalkozunk a szentolvasó titkaival, mert
ilyenkor megérezzük azt,
hogy elhagynak a mindennapok ránk nehezedő, nyomasztó
terhei és gondjai.
A hit tehát a rózsafüzér titkainak
képeivel álmodik, rajtuk
keresztül vigasztalódik. Egyre azt mondogatja és
mélyíti el, hogy az Isten
értünk emberré lett, köztünk élt
és szenvedett, hogy megújította a világot
és
feltámadásával minden rosszat legyőzött. Az
ima közben belátjuk mily szelíd és
alázatos az Úr. Értem és érted is
szenved tudata, az ima nyomán Krisztus képi
lenyomatát hagyja a lelkekben. Erőként,
megújító erőként él majd ez a
rózsafüzér
által létrejött kép, mely a világot
jobbá, a különböző felfogású
embereket
elviselhetővé teheti.
-Én-
Vissza az újság tetejére
Felhívjuk
a kedves testvérek figyelmét, ne lepődjenek meg azok,
akiket esti (késő esti)
órákban igazoltatnak iskolánk
környékén a közrend őrei. Előre is
köszönjük a
balassagyarmati Határőrség Rendészeti
osztályának, a Határőrség dejtári
kirendeltségének és a helyben szolgálatot
teljesítő rendőreinknek, akik
fokozott figyelmet fordítanak a jobb sorsra hivatott
épületünkre.
Örömteli
érzés volt látni (érkező jelzések
végett közlöm) mint a terményekért
hálát adó, mint pedig a Kálvária
búcsúi
körmeneteink rendezett voltát. Köszönet minden
résztvevőnek és minden
szervezőnek e tettekben megnyilvánuló
hitvallását. Külön köszönet a helyi
polgárőreinknek is kijár, hiszen minden
közterületet érintő rendezvényünk
útvonal biztosítását szívesen
ellátják.
Október
8-án vasárnap nem lesz nagymise.
Közösen szeretnénk nemzeti zarándok
helyünkön -Szentkúton- ünnepelni
imaévünk
alkalmából. A buszok 1/2 9-kor indulnak az
iskolánk elől. Jelentkezni a
buszokra a sekrestyében, az irodában és az
egyesületek kijelölt embereinél
lehetséges. Terveink szerint a tavalyi évhez
hasonlóan a nagyparkolótól
lobogóink jelenlétében körmenetben
megyünk a Kegytemplohoz, majd a litánia után
buszainkhoz egyaránt.
Ugyanekkor gyalogos zarándoklatra
is sor
kerül, ami P. Varga Kapisztrán ferences testvér
vezetésével reggel 9-kor indul
Nógrádmegyerből. Bővebb
felvilágosítás a plébánián
kapható.
Október
1.-től az esti szentmisék 6 órakor
kezdődnek. Az októberi rózsafüzér
beosztása: hétfő, kedd, szerda, este fél
6-kor a Kálvária kápolnánál.
Csütörtökön az imaóra keretében
mondjuk a
rózsafüzért, péntek, szombat, este fél
6-kor a templomban az esti szentmise
előtt, vasárnap a nagymise előtt.
A volt
katolikus iskolával kapcsolatban a
következő levelet kaptuk a püspök atyától:
Szeptember 1-én keltezett levelére a
következőket válaszolom. Az intézmény
megszűntével, mint bejegyzett tulajdonost
az épület tulajdon és használati joga az
Érsekvadkerti Egyházközséget illeti
meg. Kérem Plébános urat, jó
gazdaként viselje gondját az épületnek
és az
Egyházközséggel egyetértésben
hasznosítsa a közösség javára. Az iskola
ingóságai, taneszközei leltár szerint az
igények felmérése és józan
mérlegelés
után kerüljenek
átadás-átvételre a Petőfi
Általános Iskola és a balassagyarmati
Szent Imre Keresztény Általános Iskola és
Gimnázium között. A nem tanszer
jellegű eszközök a helyi közösségek
(Kalász, Kolping, Cserkészet) között
kerülhetnek elosztásra. Az
átadás-átvételről történt
leltári anyagot
Hivatalomhoz megküldeni szíveskedjék.
A már
megbérmált fiataloknak hittanóra
péntek este 7-kor a plébánián.
Októbertől
hétfőn esténként 1/2 8-tól
bibliaóra kezdődik felnőtteknek a Cserkészházban.
Kereszteltek:
Takács Korina Lujza
(Takács
Lajos - Kovács Korina)
Keresztes Anna (Keresztes
László - Szenes Zsuzsanna)
Házasságot
kötöttek:
-
Halottaink:
Balga Józsefné Boda
Mária
Urbankovics Károly
Bartók László
Szentségimádások
beosztásai
Vasárnapokon 16-19 óra
között
október
01 Pió imacsoport
08 János Pál imacsoport
15 Teréz anya imacsoport
22 Ferenc imacsoport
29 Pió imacsoport
november
05 János Pál imacsoport
12 Teréz anya imacsoport
19 Ferenc imacsoport
26 Pió imacsoport
Minden hónap 13-án az esti
mise előtt 5-órától FATIMAI SZŰZANYA
TISZTELETÉRE
Minden hónap első vasárnap
15-16 Rózsafüzér Királynője
tiszteletére
Misék
hétköznapokon 18 órakor, vasárnap 1/2 8
és 10 órakor vannak.
1. vasárnap
- Jakubecz Mihály, felesége Mrekvicska
Mária és szüleik, gyermekeik
- Mrekvicska József, neje,
szüleik, Kristók Ignác,
neje, szüleik és unokavejük József
- Boda
Sándorné szül. Nagy Mária, édesanyja,
apósa, a Boda, Pobori és Csernák család
halottaiért
2. hétfő
3. kedd
4. szerda
5. csütörtök -
Fábián Ferenc, mszülei, testvérei,
apósa, anyósa
6. péntek
- Nagy Istvánné,
férje, fiuk és
szüleik
- Boda Gyula, felesége, fiuk
és szüleik és Zachar
László
7. szombat
- Csordás Istvánné, férje,
szülei, és
a család halottai
- Jakubecz Gergely, szülei, Czinege
család halottai
és násza Varga János
- Molnár
Józsefné szül. Jámbor Ilona, valamint a
Jámbor és Molnár család minden elhunyt
gyermekéért
- Koza István
halálának 2. évfordulója, szülei,
testvérei
8. vasárnap (Csak 1/2 8-kor
lesz mise!)
- A Rózsafüzér
Társulat élő és elhunyt
tagjai
- Szabó
János, szülei Szabó Ignác és
Záhorszki Margit, nagyszülők és a Kaba család
halottai
- Szabó Gyula, neje Czinege
Mária, szüleik és
Szrenka József, neje Dósa Rozália és
szüleik
9. hétfő
- Jakubecz Lajso, felesége Kaba
Piroska, szüleik, valamint Csillag István, neje Erdős
Margit és szüleik
10. kedd
11. szerda
12. csütörtök -
Hálából egy élő családért
13. péntek
- Hálából
- Rózsafüzér
Társulat élő és meghalt tagjaiért
14. szombat
- Súth János, szülei, veje és
a Varga
család halottai
- Keresztes Ilona, férje, Jakubecz
János és
hozzátartozók, valamint a Guba család halottai
- Kristók, Valkó és
Dósa család halottai
15. vasárnap
- Varga Ignác,
felesége, szüleik és hozzátartozók
- Szabó János,
szülei, anyósa, apósa és Czinege
Ferenc
- Molnár János 1.
évforduló
16. hétfő
17. kedd
18. szerda -
Fábián István, neje Csillag Mária,
menyük Laczó Ilona
19. csütörtök - Antal
György, neje Macska Ilona,
gyermekeik, szüleik, unokáik és nászaik
20. péntek
- Csillag Ferenc, neje Jakubecz
Margit, szüleik, 2 vejük és a család élő
tagjaiért
- Konopás István és
a család elhunytjai
21. szombat
- Boda János, 2 neje,
szüleik,
testvéreik, nászuk Csabák István
- ifj. Vitéz József
és szülei
- Kordics József 1.
évforduló, felesége, fia,
Kordics és Súth család halottaiért
22. vasárnap
-
Szabó János /anyja neve Murányi Rozália/,
szülei, testvérei
és hozzátartozók
- Cseh Józsefné,
férje, élő és elhunyt
családtagokért
- Pálinkás
Ignác, neje Kristók Erzsébet és
gyermekeik
23. hétfő
- Kristóf
Józsefné született Antal
Mária
- Szabó
Ignácné szül. Záhorszki Margit, férje,
gyermekeik és hozzátartozók
24. kedd -
Csillag János hősi halott, felesége
és szüleik
25. szerda
26. csütörtök
27. péntek
- Erdős István, neje Boda
Erzsébet,
veje, un okája és a család halottaiért
- Nagy József, szülei,
Murányi Lajos és felesége,
hozzátartozók és Kelemen István
28. szombat
- Varga Ignác, neje Pistyúr Margit,
és
a családok halottai
- Murányi István,
felesége, fiuk István, felesége,
Kristóf Sándor és szülei
- id. Dósa János
29. vasárnap
- Zöllei és
Horváth család halottai
- Konopás István
és a család elhunytjai
- Vitéz
József, felesége Szabó Anna, szüleik,
testvéreik, gyermekeik, valamint Fábián
János és hozzátartozók
30. hétfő
31. kedd