Vadkerti harangok
2005. Október


Élőhalottak
Kedves Barátom!
Lefelé tartunk
Észak-Dunamenti Ifjúsági Találkozó Érsekvadkert 2005.október 15.
Ifjúsági találkozó és koncert
A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola életéből
Cserkészek közt
Felhívás hangversenyrel
Kalász hírek
Kolping hírek
Jó volt együtt lenni
Híreink
Idézetek, Humor


Vissza az előző menüre


Élőhalottak

Ilyenkor ősszel, halottak napja táján, amikor a természet is figyelmeztet az elmúlásra, az ember sóhajtozva összeszedegeti a nyár emlékeit (kirándulások, búcsúk, rendezvények a környezetünkben közreműködésünkkel stb.), beköltözteti a virágokat, elzárja a kinti vízcsapot, felkészül a rendre, a rend szerint bekövetkezőre. Valamikor, amikor még Európa valóban keresztény volt, s a mai helyzettel ellentétben büszkén merte is vállalni kereszténységét, a halálra is ilyen belenyugvással készültek, s nemcsak az öregek. Akkoriban a sokféle betegség a családban született 10-12 gyermek felét is elvitte, s igen sokan maradtak a csatatereken is, akik a hazáért haltak meg. Kétszáz éve az 50 éves ember aggastyánnak számított, négyszáz éve csodájára jártak annak, aki a 40-et megélte.

Rövidebbek voltak a napok is, drága lévén a lámpa, a gyertya, a szemrontó mécses, s a munkát semmiféle gép sem könnyítette meg, csak a sok gonddal járó igásállatok voltak segítségre. Mégis, elég csak a mi Petőfinket említeni, aki ifjúkorára egy teljes, hihetetlenül gazdag életművet hagyott maga után, egy keresztül kasul bejárt országot, és egy leverten is örökre termő forradalmat.

A mostani emberek meg jóval tovább élnek, de akár az élőhalottak, mindig mástól remélve a jobbra fordító időket, agy sorvasztó tévé műsorok alatt kókadozva,  a helyben is meghirdetett programokat (különböző hittanok, egyházközségi és egyesületi rendezvények) időhiányra hivatkozással kerülve, hitetlenül és reménytelenül, mármint akik istentelenül élnek, szó szerint: Isten nélkül, végtelen magányban, önmagukat kirekesztő árvaságban.

A mai világot szemlélve úgy látszik, ezek az élőhalottak vannak többségben, s nemcsak Magyarországon, hanem ebben a most alakuló világbirodalomban is, mely csupa fellázadt, megbolondult sejtből áll, s nem képes, s nem is akar többé egy egészséges testet szolgálni.

"Valósítsd meg önmagad!" -lázítják egymást a rákos sejtek, végül elpusztítva  nemcsak eltartó gazdájukat, de önmagukat is.

Az egy kor értelmes, büszke egyénekből álló népek, nemzetek visszahullnak, iskolák bezárásával visszatunyulnak ostoba, barbár, lusta tömeggé, csőcselékké, csürhévé, melyeket csak az ingyen étel (lásd a battonyai pörköltosztást),

 szórakozás, az alamizsna és a nyeremény lehetősége tud lelkesíteni. Az emberiség többsége élőhalottként vegetál, már a temetőbe sem látogat ki, hogy, egy kis nyugalmat, csöndet, szerénységet és tisztességet tanuljon az elődöktől. Az emberek  sokasága nem hisz a pokol létezésében, mintha olvasta volna a SÁTÁN gyászjelentését, pedig hát a szemünk láttára folyik ma is a Jó és a Gonosz küzdelme, s a küzdelem tétje öröktől fogva éppen a mi lelkünk s a népek lelke.

 Hiszen most már akár egy teljes emberi élet eltelhet úgy a fogyasztás bűvkörében, hogy valaki nemhogy ISTEN szavát, de eleven, hiteles emberi szót sem hallhat sohasem! E lassan saját mocskába fúló világon csak úgy segíthetünk mi, keresztények, ha legalább mi nem válunk élőhalottá, örök alamizsnalesővé, örök várakozóvá a politikai piacokon, hanem emelt fővel, biztos elveink és értékeink tudatában személyenként és minél aktívabb közösségekben vállaljuk és megéljük KRISZTUS tanítását, s meglátjuk akkor, mögöttünk nemcsak az élők sorakoznak fel, hanem a halottak is, a szentek, a vértanúk, a hősök, hogy felrázzuk, megmentsük az önmaguk húsába zárt élőhalottakat.

SzSzP-mj

Vissza az újság tetejére

Kedves Barátom!

Nem akarok mentségeket keresni arra, hogy régen nem láttalak a felnőtt hittanon. Valószínű volt olyan is, ami nem nyerte meg tetszésedet, de nem egyszer hallhattuk már közösen azt a kijelentést, hogy az Úr mindent javunkra tud fordítani, ha nem dobjuk félre keresztjeinket, hanem emelt fővel visszük életünk útján.

Képzeld el! Visszatértünk a János atyás hittanokhoz, ahol Máté evangéliumáról beszélgetünk, amit anno a Hegyi Beszédnél hagytunk abba. Egy estét beszélgettünk a só és világosság szerepérő1, a törvény helyes, az i betűt sem elhagyó megtartásáról.

 Természetesen most is lesznek hó végi közös szentmisék és névnaposok köszöntése, de a tavaly megkezdett egyházközségi szervezésű szentségimádásokból is kivesszük részünket. Örömmel közlöm Veled, hogy sok régi arc ismét rendszeres résztvevő a szerdai estéken. Így Neked sem késő ismét vagy először elkezdeni! Készülnöd sem kell, csak egy Újszövetséget hozz magaddal, hogy az aktuális szakasz előtted legyen, és máris levetve gátlásaidat, tanulva válhatsz mindannyiunk tanítójává, olykor-olykor papjaink társaságában. Ráhangolódásként ajánlom tanulmányozni Gyökössy Bandi bácsi, Péter atyánk által tolmácsolt gondolatait:

 

Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják, hogyan éljenek.
Boldogok, akik összhangban vannak magukkal, mert nem kell szüntelenül azt tenniük, amit mindenki tesz.
Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömteli lesz életük.
Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük.
Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak.
Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg önmagukat.
Boldogok, akik észreveszik a diófában a bölcsőt, az asztalt, a koporsót, de mindháromban a diófát is meglátják.
Boldogok, akik tudnak meghallgatni és elhallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba, és nem lesznek magányosak.
Boldogok, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert ők lesznek az öröm magvetői.
Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára.
Boldogok, akik gondolkodnak, mielőtt cselekednének, és imádkoznak is, mielőtt gondolkodnának, mert kevesebb csalódásban lesz részük.
Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják őket, és ekkor is tudnak szelíden szólni, mert Jézus nyomában járnak.
Boldogok, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert éltesebb koruk lesz általa.
 "mlnr"

Vissza az újság tetejére

Lefelé tartunk

Lefelé tartunk, mondják rólunk az emberek,
ha fakul szemünk fénye és hangunk megremeg.
Sajnálkozó mosolyt is meg-megfigyelhetünk,
amikor kihagy néha az emlékezetünk.
De bánkódjam miatta? Az óra lepereg,
s vár az az ország, ahol senki se lesz öreg!

Lefelé tartunk, mondják. Lépteink lassúak,
óvatosak. Nem várnak derűs, fényes utak.
Halkabb a szó csengése, nehezen halljuk már,
és veszít melegéből a kedves napsugár.
De bánkódjam miatta? Ha dermeszt a hideg,
vár az az ország, ahol senki se lesz öreg!

Lefelé tartunk, mondják. De biztatóan ragyog
felénk Isten mosolya: Ne félj, pajzsod vagyok!
Fáradt gyermeket, hordoz az erős égi kéz.
Szólít. Szava szivárvány, és édes, mint a méz.
Mit bánkódjam, ha szívem Isten állítja meg,
s vár az az ország, ahol senki se lesz öreg!

Lefelé tartunk, mondják. Nem! Fölfelé megyek!
Hallom már a távolból a győztes éneket.
S látom, fehér ruhában királyi trón körül
nagy nyomorúságból jött, boldog sereg örül.
Utam nem lefelé tart, csak a cél közeleg!
Vár az az ország, ahol senki se lesz öreg!

(Ismeretlen német szerző)

Vissza az újság tetejére

Észak-Dunamenti Ifjúsági Találkozó
(Érsekvadkert 2005.október 15.)

A tavalyihoz hasonlóan idén is községünk adott otthont az őszi ifjúsági találkozónak. Sajnos azonban a tavalyi 150 résztvevőhöz képest idén nem volt olyan népszerű az esemény, hiszen kb. 80 fő hallotta meg a hívó szót, többségében más egyházközségek fiataljai.

Az érsekvadkerti fiatalság nem mutatott túlzott aktivitást és érdeklődést. Mégis elmondhatjuk, hogy sikerült színvonalasan megszervezni a napot, és bízunk benne, hogy jó házigazdák voltunk.

A nap megnyitásaként Kovács Eszter köszöntötte a résztvevőket, és röviden bemutatkoztak a községek fiataljai. Vendégeink több helyről érkeztek: Vácról, Kismarosról, Nagymarosról, Verőcéről, Balassagyarmatról, Letkésről, Sülysápról és Ipolyvecéről. A bemutatkozás után szentségimádás következett a vadkerti fiatalok és Péter atya vezetésével. Az elmélyült imádkozás, az Istennel folytatott  beszélgetés és az Ő szavának meghallgatása különös jelentőségű a fiatalság számára  -a szentségimádás szövegeinek segítségével ezt próbáltuk felismerni. Közben kivetítőn a czestohowai Szűz Mária képe, a wadowicei templom mellékoltára, II.  János Pál pápa képe rózsaablakon és egy czestohowai Jézus szobor volt látható - emlékezve II. János Pál pápára, aki meghirdette az Eucharisztia évét.

 Folytatásként Borics Gabi, a regionális ifjúsági találkozók egyik főszervezője, tartott előadást a Bibliáról, melyhez Szegedi László atya gondolatai szolgáltatták az alapot.

Az előadáson elhangzottakat pedig, kiscsoportos beszélgetések keretében tárgyaltuk tovább a katolikus iskolában. A beszélgetések összegzéseként megállapítottuk, hogy fontos a Bibliát olvasnunk nekünk fiataloknak is, hiszen a mi korosztályunk különösen nagy veszélynek van kitéve a média káros hatásai és a lassan általánosan elfogadott téveszmék következtében, melyek az igazi erényeket, az erkölcsösséget és magát a vallásos életmódot próbálják sárba tiporni, elnyomni, háttérbe szorítani. A Biblia az a forrás, amely útmutatást ad a Jó felé, amely ma is üzen minden embernek.

Észak-Dunamenti Ifjúsági Találkozó ÉrsekvadkertenA nap "kötött" része ezzel véget is ért, hiszen ebéd és játék következett. A szendvicsek elkészítéséért, a süteményekért és a rendért külön köszönet a szülőknek és mindazoknak, akik segítették őket munkájukban. Ezen a szombaton volt Vadkerten a szüreti mulatság is, amit meg is néztünk a találkozón résztvevő fiatalokkal, hogy ezzel is gazdagítsuk, színesebbé tegyük a programot. A találkozó végéhez  közeledve, egyben a nap tetőpontjához érve Imre bácsi és Szegedi László atya szentmisét mutatott be, Sillye Jenő és barátai zenei közreműködésével. Zárásként Sillye Jenőék új lemezének bemutató-koncertjét hallgattuk meg. Köszönet mindenkinek, aki tevékenyen részt vett a találkozó szervezésében, lebonyolításában, felnőtteknek, és fiataloknak egyaránt.

Végül néhány információ az észak-dunamenti közösségek további programjairól:
2005. december 3-án lelkigyakorlat Vácon,
2006. január 28-án pedig ifjúsági találkozó Nagymaroson.

Fábián Ágnes

Vissza az újság tetejére

Ifjúsági találkozó és koncert

Öröm számunkra, hogy ismét, a karácsonyi hangversenyt megelőzően ismét zenének adott teret templomunk. Az Észak-Dunamenti régió fiataljainak közösen eltöltött napját zárta le Sillye Jenő és barátainak az Eucharisztia évének emléket állító dalaiból összeállított koncertprogram.

Október a Rózsafüzér Királynő hónapja. Ezért ráhangolódásként ismert Mária énekkel vezették be előadásukat, mintegy ráhangolva bennünket a közös éneklésre, a felhangzó énekek szövegének átgondolására. Így közösen kértük Mária bennünket megőrző szerepének erősödését, melyet a hatalmon lévő kalandor politikusaink hányszor vettek semmibe.

Majd felcsendült a Várom a találkozást veled című régi dal, melyet a szentségi Jézus utáni vágy gondolati felébresztése vezetett be. Valóban él bennem a vágy, mint ahogyan várakozik egymásra egy ifjú szerelmes pár, vagy csak farizeusi módon imitálom azt? Te vagy az én kenyerem. Rád bízom az életem.

Éhezlek élet kenyere. Táplálj engem. Válaszd az életet. Sorakoztak fel a mának szóló, megénekelt felszólítások. A koncert gyorsan véget ért. Átérzed-e ezeket a gondolatokat? Fel ismered-e embertársadban az Urat ezen az emmauszi úton? Csodákat várod ahelyett, hogy Te tennél azt? Félsz a nehézségektől és az ószövetségi prófétákra utalva másra mutogatsz a tettek helyett? Ne félj, mint ahogyan Mózesnek az égő csipkebokornál megmutatta a helyes utat az Úr, neked is megmutatja. Ő tudja, mit kell tennie esetedben, hisz Te is kedves gyermeke vagy.

Te csak bízz Benne és mindig új erőre kapsz.
Érsekvadkert, 2005. október 15-én

a krónikástól

Vissza az újság tetejére



A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola életéből

Gondolatok az iskolakezdésről

Érsekvadkerti gyökerekkel rendelkezem, bár Budapesten nőttem fel, odajártam óvodába, iskolába. és dolgozni is ott kezdtem. Vadkert mindig kedves volt számomra. Kicsi gyerekként belém plántálódott a levegője. a hangulata és mivel a nagymamám a parókián szolgált, így az egyház is.

Budapesten a rohanó világban, ha az eszembe jutott a vadkerti templom mindig helyreállt a lelki békém. A felnőtt korban való "visszatérés" egyik oka is nyilván ez volt, mikor férjemmel lakóhelyet kerestünk számunkra és gyermekünk számára.

 Amikor 5 évvel ezelőtt ideköltöztünk, nagy öröm volt számunkra, hogy egyházi iskola is van a településen, és a mi iskolaválasztásunk tulajdonképpen eldőlni látszott. Ugyanis Budapesten, ha egyházi iskolát választanék XIII. kerületi, vagy budai lakosú gyermekem számára, bizony óra, másfél óra utazással járna a reggeli csúcsforgalomban. Bizakodva vártuk az iskolakezdést, bár az iskola életében történő nyár végi események szomorúsággal töltöttek el bennünket. Mégis indult  tanítási év és talán ha sokan akarjuk, nem is az utolsó. Sajnos viszont azt tapasztaltam, hogy a vidéki emberek, nem találják fontosnak különböző okok miatt az ilyenfajta nevelést. Az egyházi iskola igenis más, mint egy önkormányzati iskola, és ezt Budapesten az emberek tudják is, és örülnek, ha gyermekük felvételt nyer egy ilyen intézménybe. Természetesen ezzel nem azt akarom sugallni, hogy az önkormányzati iskola nem nevel tisztességes embereket a gyerekekből, de mégis úgy gondolom, hogy az egyházi iskola erkölcsi tartást és példamutatást ad az Isten hiten keresztül; a gyerekek ösztönös jóságát megerősíti, a rosszat pedig -amit a gyerek begyűjt a tv-bő1, az utcáról és más rossz példákból azokat kigyomlálja a gyerek gondolkodásából és viselkedéséből. Ezért nagy a felelőssége a tanítónak, és arra kell törekednie, hogy pozitív lenyomatot hagyjon a gyerek fogékony lelkében, és ne a feledés homályába merüljön, mint oly sokan. A mai globalizált, vásárlási kényszerrel terhelt világunkban, ahol a jelszó: fogyassz minél többet. terheld túl ebből kifolyólag magadat és családodat, végezetül adósodj el, hogy azt csinálhassanak a pénzoligarchia urai, amit akarnak. Jólesik a mindennapi robot monotóniája mellett az égre nézni és abból nyerni vigaszt, hogy nem lesz ez mindig így, és nem az effektíve megmarkolható vagyontárgy az érték, de vannak ennél sokkal fontosabb, ércnél maradandóbb értékek. Most, amikor csak az idén kétszáznál több óvoda és iskola szűnt meg, jó lenne arra gondolni, hogy a mi iskolánk nem jut erre a sorsra. Az iskolával szembeni elvárásaink megvalósulnak: a családias légkör, ami itt Vadkerten elcsépeltnek hangzik, a tanár-szülő kapcsolata, a tanár-gyerek kapcsolata; a tanítási módszer kedvünkre való. Külön öröm számunkra, hogy alig 6 éves gyermekünk az odafigyelés és türelem okán állja a sarat. Örülök, hogy káplánunk hittant tanít az iskolában, és szinte napi kapcsolatban vagyunk vele és gyermekeink is. Jó érzés reverendában látni a papot gyermekeink között.

Csernák Jánosné


A pákozdi csata emléknapja

Ebben a tanévben is készültünk és vártuk nagyon szeptember 29-ét, hiszen ezen a napon kerékpár- és gyalogtúrával egybekötött akadályversenyen veszünk részt. Az 1848-49-es szabadságharc kedvenc történelmi témánk évek óta, sokféle érdekességet tudunk eseményeiről. Idén sajnos hiába készültünk az erdei versengésre az esős idő miatt az iskolában emlékeztünk meg az ünnepről.

Mi 6.osztályosok rövid megemlékezést tartottunk az aulában. Ezek után hagyományosan vegyes csapatokban, hadtestekben, küzdöttünk.

Történelmi, irodalmi kérdések, rejtvény; "rókavadászat", ügyességi feladatok és puzzle várt ránk. Mindenki talált kedvenc feladványt a küzdelem során. Mivel a nyolcadikosok vezetésével minden osztályból volt csapattag, így a kérdések megválaszolása sokkal könnyebb, hiszen mindenki mást tanult éppen, amire jól emlékezett. Az ügyességi feladatokban segítettünk a kisebbeknek. így ők is bátrabbak. Érdekesek voltak a feladatok, így nagyon gyorsan eltelt a délelőtt.

Az eredményhirdetés és a jutalmak természetesen nem maradtak el, különböző finom édességeket kaptunk.

6.osztályos tanulók

Pályakezdőként egyházi iskolában

Demeter Bálint

Idén végeztem Budapesten, az ELTE Tanárképző Karán, földrajz-történelem szakon. Nagymaroson lakom születésem óta, 5.,6., 7., 8. osztályokban történelmet, 7-8, osztályokban földrajzot, 5. osztályban természetismeretet tanítok.

 

Kovács Benadett

Idén végeztem Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán, Rajz-vizuális kommunikáció szakon. Érsekvadkert az otthonom. Megtisztelő, hogy a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola, felső tagozatában rajz-vizuális kultúrát valamint a 8. osztályban médiaismeretet taníthatok. Célom, hogy a tanulók az óráimon a rajzolás mellett a kreativitásukat és problémamegoldó képességüket is fejlesszék.

Vissza az újság tetejére

Cserkészek közt

Elindultunk. Útra keltünk egy augusztusi este Vác szívéből, a székesegyház elől. Püspök atyánk áldásával, két teljes busszal indultunk, hogy hódoljunk, köszöntsük minden nemzet Messiását.

 Fárasztó, nehéz út után megérkeztünk Volkenrodába, ahol a Chemin Neuf Közösség tagjai vártak bennünket. Mint már a korábbi világtalálkozón is ők szervezték nekünk váci egyházmegyéseknek az előta1álkozót. A világ minden részéről érkeztek ide fiatalok, magyarok pedig 350-en voltunk. Hatalmas sátrak vártak ' bennünket, ahol a közös programok voltak. Napközben előadások, fórumok, tanúságtételek, csendes órák, szentmisék, szentségimádások, esténként pedig közös éneklések, a különböző országok bemutatkozásai adtak keretet napjainknak. Köztünk volt Walter Kasper bíboros atya, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanács elnöke, Philippe Barbarin Iyoni érsek atya, és Laurent Fabre atya a közösség alapítója. Ez az egy hét lehetőséget adott az elcsendesedésre, imádságra, bűnbánatra, és nem utolsó sorban az ismerkedésre.

Különböző országokból jött fiatalok a saját nyelvükön mondták imádságaikat, mégis úgy éreztük, hogy egyek vagyunk. A délutáni fórumokon hallhattuk Edith Stein életét, részt vehettünk ökumenikus kerekasztal beszélgetésen, hallhattunk tanúságtételeket hivatásokról (szerzetesi és házas).

A Chemin Neuf Közösség tagjai fordították ezeket a programokat, hogy mindenki a saját anyanyelvén megérthesse az előadásokat. Az étkezéseknél falvakba voltunk osztva, ahol közösen étkeztünk franciákkal, németekkel, angolokkal, Fülöp-szigetekiekkel. A kicsit borongós, esős idő és a számunkra különleges ételek nem befolyásolták jókedvünket, hangulatunkat. Tudtunk elcsendesedni, ha kellett, és tudtunk jókedvűen énekelni a Nemzetközi kórussal. De az egy hétnek  hamar vége lett, és folytatódtak a megpróbáltatások. Elindultunk a Világtalálkozóra. A mi szálláshelyünk Bonnban volt egy iskolában. Sajnos mi egy nappal később értünk oda, mert buszunkkal kellemetlenségek adódtak. Egy vendéglő helységében töltöttük éjszakánkat, egymás hegyén-hátán, éjjeli sátorverés és egyebek. De azt, amiért jöttünk, senki nem vehette el tőlünk. Kölnben a dóm előtt zarándokolva, a fiatalok ezreit látva, együtt énekelve léptük át a küszöböt és tekintettük meg a Háromkirá1yok ereklyéjét. Majd három napon át a magyarok a T-mobile csarnokban gyűltek össze, és találkozhattak egymással, katekéziseket hallgatva, mint például Schönberger Jenő szatmárnémeti püspök atyát, Udvardy György püspök atyát, Szabó Tamás püspököt. Ők is arra biztattak, hogy legyünk Krisztus igazi imádói a világban és tegyünk tanúságot egész életünkkel Jézus mellett. Sajnos mi Kölnbe már nem tudtunk bemenni, mert a közlekedés megakadt, amikor a Szentatya megérkezett. De a csarnok kivetítő vásznán követtük a Rajnán érkező XVI. Benedeket, aki nagy örömmel és lelkesedéssel köszöntötte a fiatalokat. Beszédéből pár gondolatot szeretnék átadni:
 "Kedves fiatalok, a boldogságnak, amit kerestek, a boldogságnak, amihez jogotok van, neve és arca van: Ő a Názáreti Jézus az Eucharisztiában elrejtőzve. Egyedül Ö ajándékoz az emberiségnek életet bőségben. Máriával együtt mondjátok ki a ti igeneteket arra az Istenre, aki nektek akarja ajándékozni önmagát..."
A találkozó nagy eseménye a virrasztás a Szentatyával és a közös záró szentmise Marienfelden.
Jó volt látni azt a rengeteg fiatalt, akik itt összegyűltek. Jó volt érezni Krisztus jelenlétét.
 A szentmisén pedig jó volt közösen részt venni az Eucharisztia ünneplésében. A szentmisén elhangzott üzenetéből szeretnék átadni pár gondolatot: "Kedves Barátaim. Fedezzük fel az Egyház liturgiájának belső gazdagságát és igazi nagyságát: tudniillik azt, hogy nem egyedül ünneplünk, hanem az élő Isten maga ad nekünk ünnepet. Ha szeretitek az Eucharisztiát, a kiengesztelődés szentségét is újra föl fogjátok fedezni ... Aki fölfedezte Krisztust, annak másokat is hozzá kell vezetnie. Tudom, hogy ti, mint ifjú emberek, nagyot akartok, s hogy tenni akartok egy jobb világért. Mutassátok meg ezt az embereknek, mutassátok meg a világnak, mely éppen Jézus tanítványainak e tanúságtételére vár és elsősorban a ti szeretetetek jele által fedezhetik föl a Csillagot, akit követünk. Menjünk tovább Krisztussal, és életünket, mint Isten igazi imádói éljük." Ma pedig, mikor már itthon vagyunk, és éljük hétköznapjainkat, jó visszagondolni az ott töltött időre, az ott kapott sok kegyelemre, amiből itthon gazdagíthatjuk közösségeinket.

Bartók Ágnes 

Felhívás hangversenyre

"Uram, utamon csak Neked dalol ajkam, Uram, utamon dalolom a Te szent nevedet! Te vagy életünk, békesség és szeretet, Uram, utamon dalolhassalak Téged!"

Karácsonyi Koncert ÉrsekvadkertenE sokszor énekelt sorok szellemében, megszakítva a mindennapok taposómalmának embert kihasználó és magával ragadó sodrását, a béke szigeteként tizedszer is megrendezzük Karácsonyi hangversenyünket templomunkban. A balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola tagozatai és tanárai, a Petőfi és Szent Erzsébet helyi iskolák tanulói és pedagógusai mellett szívesen látunk egy-egy amatőr fellépő személyt vagy csapatot is. Belépődíjat most sem szedünk, hiszen ez az alkalom immár közös ünneppé lett, de minden adományt (sütemény, üdítő, pénz, aktív közreműködés) örömmel fordítunk a szereplők támogatására, melyet kérünk Fábián Andrásnál, Beke Lászlónál vagy a plébánián fogadó időben jelezni.

A hangverseny tervezett időpontja: 2005. december 18. délután 16:30
Szerepvállalásra buzdítva az újabb adományozókat, ismét köszönjük a 2004-es támogatóknak -

Egyházközség,
EDIMODUL Kft.,
Érsekvadkert Jövőjéért Alapítvány,
Fater BT,
Kolping Család Egyesület,
Községi Önkormányzat,
MEDE Szerszámszaküzlet,
Nyugat-Nógrád COOP Rt.,
Takarékszövetkezet Érsekvadkert,
Vadkerti Harangok,
Eti néni,
Fehér Tibor,
Halaj Ferenc,
Holman László,
Híves Mihály (Balassagyarmat),
Horváth Lajos,
Nagy József,
Percsina Norbert,
Valcz László,
Zsiga László

és sok név nélküli segítő -, hogy felajánlásaikkal színes, lelket formáló, községünk igényességét mutató rendezvényt működtetnek.
emjé

Kalász hírek

Kalász gyűlésünket október 2-án is megtartottuk.
A jelige eléneklése után Magyarok Nagyasszonyáról elmélkedtünk, Tóth Veremund bencés atya, : Köszöntünk Mária, című könyvének segítségével.
Vezetőnk új könyvet mutatott be: Tűnődés az öregkor hivatásáról írója Dr.Takácsné Muzsik Mária.
Felköszöntöttük és imádkoztunk névnaposainkért. Megbeszéltük a novemberi programunkat.

Novemberre tervezzük:
-November 13-án Kalász-gyűlés.
-Részt veszünk a Szt. Erzsébet Katolikus Iskola ünnepségén.
-November 21-23-ig lelkigyakorlat Hévízen
-Zarándoklat Nagymarosra. Apát úr sírjához a hónap végén látogatunk el, a pontos időpontot közöljük.
-Segítünk, és részt veszünk a Szt. András napi templombúcsún!


Kolping hírek

A Nemzetközi Kolping focitorna a csehországi Zsdárban november 12-13-án lesz, ahol az ifjúsági csoport képviseli közösségünket, akik hétfő esténként megkezdték felkészülésüket a sikeres szereplésre.

A november 19-i váci asztalitenisz-bajnokságra még lehet jelentkezni a Kolping házi rendezvényeken. Jön az év vége. Akinek még tagdíjhátraléka van, mielőbb rendezze azt Zachar Lászlónál.

A tagdíj nem tartalmazza a Kolping újság árát. 2006-tól már nem tudjuk közös költségből fedezni a lapok árát. Aki továbbra is igényt tart közösségünk lapjára, 2005. december 15-ig jelezze Molnár Jánosnak. Az újság ára jelenleg 200Ft.

Jó volt együtt lenni

A Váci Egyházmegye Észak-Dunamenti Nagyboldogasszony Közösség ismét Vadkerten rendezte meg találkozóját. Minden évben más-más helyszínen, más-más az ifjúságot érintő témáról beszélgetünk, melynek szülőatyja Szegedi László atya ill. a kisebb testvérek. A kisebb testvérek közé azok a fiatalok tartoznak, akik a régió községeiből időről-időre összejönnek, segítenek a szervezésben és a programok lebonyolításában. Ezúton szeretnék biztatni minden vadkerti fiatalt, aki késztetést ill. lelkesedést érez magában csatlakozzon, a következő összejövetel december 3-án lesz Vácon.

A nap programjaként a regisztráció és bemutatkozás után szentségimádásban próbáltunk ráhangolódni a napra, majd Borics Gabi sülysápi kistestvérünktől meghallgattuk az előadást, melynek témáját a Biblia adta. Az előadáson hallott gondolatok alapján korosztályokra osztva 10-15 fős kiscsoportokban beszélgetünk tovább, majd közös ebéd után megnéztük az érsekvadkerti szüreti felvonulókat és táncukat.

A Szentmise kezdetéig a nagymarosiak vezetésével játszottunk. A misén Sillye Jenő és barátai zenéltek, a végén pedig koncertet adtak a régebben ill. újonnan írt dalokból, melyet az Eucharisztia éve alkalmából "Az Élet kenyere" címmel átdolgoztak és újra kiadtak. A koncert után feltöltődve és vidáman búcsúztunk egymástól. Remélem nem volt hiába elővenni egy olyan témát, amiről azt hihetjük hallottunk róla már eleget, mindez nagyon helyes, de mégis az lenne szép, ha azt mondhatnánk minél többen, hogy eleget olvasom. A Szentírás ma is élő üzenet, Isten élő szeretet-üzenete, hát vegyük az üzenetet. Végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni a segítséget mindenkinek, aki idejével, ötleteivel, imájával, ill. keze munkájával részt vett a találkozó lebonyolításában. Köszönjük, hogy használhattuk az iskolát, a templomot, köszönjük a szendvicseket, a süteményeket és köszönjük a katolikus iskola dolgozóinak a takarítást.

Dr .Kovács Eszter

Egyházközösségi hírek

-November 12.: az őszi szentségimádásunk napja szombatra esik. Ünnepeljük méltó tiszteletadással. Tizedek beosztása a faliújságon olvasható.
-November 30. szerda: Templombúcsú. Az ünnepi szentmisét Koza József hatvani  prépost plébános úr celebrálja. Jelenlétünkkel tegyünk tanúságot és köszöntsük szeretettel falunk jubiláns szülöttét, aki papságának 25. évfordulóját ünnepli.
-Az erdélyi árvízkárosultak javára rendezett templomi gyűjtés eredménye 344000 Ft-ot utaltunk bajbajutott testvéreink megsegítésére.
-Gyűjtés volt a váci szeminárium és a szécsényi Ferences Kolostor számára. Ennek eredményeként 80 zsák krumpli, 5 zsák hagyma, 15 kg bab, zöldségek, savanyúság és egyéb tartós élelmiszer, valamint 95000 Ft pénzbeli adomány került átadásra.

Kereszteltek:
Virág Dániel
(Virág János -Kovács Tünde)
Virág Ronaldo
(Virág Emil- Virág Hajnalka)
Virág Róbert
(Virág Róbert -Lakatos Anett)

Halottaink voltak:
Boda Istvánné
Dombai Rozália
Dombai Sándomé Lecskó Margit
Dergecz József
MolnárJános 

Szentségimádásaink beosztása:

Keddenként 18 órától:

November
8. Kolping család
15. Kalász csoport
22. Rózsafüzér-társulat
29. Karitasz csoport

December
6. Csendes félóra
13. Kolping család 

Vasárnapokon 16-18 óra között:

November
6. Pió imacsoport
13 .János Pál imacsoport
20. Teréz anya imacsoport
27 .Ferenc imacsoport

December
4. Pió imacsoport
11. Hangverseny
18. János Pál imacsoport

Imaórák:
Minden hónap 13-án az esti mise előtt 5-órától Fatimai Szűzanya tiszteletére.
Minden hónap első vasárnap 15-16 Rózsafüzér Királynője tiszteletére.

Nevessünk együtt

Iskolában történt:
-Péter, sorolj fel nekem öt állatot, amely Afrikában él -szólítja fel a kis nebulót a tanító bácsi.
-Egy elefánt és négy majom –hangzik a meggyőző válasz.