Vadkerti harangok
2005. április


„Nagy örömet hirdetek nektek! Van pápánk!”
Búcsúzunk II. János Pál pápától
Édesanyám...
Könyvismertető: Csíksomlyó titka (Babba Mária)
A legnagyobb csoda
II. János Pál verse
Egy lelki nap emlékei
Kolping Híreink
Eucharisztikus találkozó Nógrádsápon
Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház
Szentségimádásból: tanuló
Szolgáló szeretet
"Az én igám édes, én terhem könnyű!"
A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola életéből
Híreink
Idézetek a pápa leveléből:
Vissza az előző menüre

"Nagy örömet hirdetek nektek! Van pápánk!"

„Van pápánk” - adta hírül egy bíboros a Szent Péter téren április 19-én a tömeg hatalmas éljenezésére válaszolva. „..habemus papam!” – hangzott latinul, majd folytatta: „A Római Anyaszentegyház főmagasságú és főtisztelendõ bíborosa, Ratzinger József, aki magának a XVI. Benedek nevet választotta.” Kis várakozás után megjelent az új szentatya is, aki urbi et orbi (tehát Róma városának és az egész világnak) áldást adott, és első szavai ezek voltak: „Drága testvéreim, a Nagy II. János Pál pápa után a bíborosok engem, az Úr szőlőskertjének egyszerű, alázatos szolgáját választották meg pápává. Az a tény vigasztal engem, hogy az Úr csekély eszközökkel is tud munkálkodni, és én mindenek előtt a ti imáitokra bízom magamat. A feltámadott Úr örömével és a folyamatos segítségébe vetett bizalommal haladunk tovább. Az Úr segít majd bennünket és az Ő Legszentebb Édesanyja, Mária a mi oldalunkon fog állni. Köszönöm.” Az első szavak mindig fontosak. Benedek pápánk önmagát szolgának, egyszerűnek, csekély eszköznek nevezte, aki alázatos akar lenni. Bízik az ima erejében, kéri tőlünk. Ebbe a megkeseredett világba örömet akar hozni, Jézus örömét, és Mária segítségében is bízik. És hála van benne, első üzenetét köszönettel fejezi be. Mi is köszönjük őt, Urunk!

Sokan idézik most fel a vele történt eddigi találkozásokat, és jó hallani az őt dicsérő nyilatkozatokat. Jó hallani, hogy II. János Pál jobb keze volt, és szinte minden héten órákon át beszélgettek, tárgyaltak a világegyház ügyeiről. Jó hallani mély emberszeretetéről, kedvességéről, nyitottságáról és kivételes intelligenciájáról. Teológiai köteteinek, tanulmányainak éppoly terjedelmes a listája, mint különböző egyetemektől kapott elismeréseinek, díszdoktori kitüntetéseinek a sora. Nem hivatali tekintélye, hanem személyes tekintélye és világos előadásmódja tette, hogy előadásai zsúfolt előadótermek előtt hangzottak el, könyvei pedig nagy példányszámban érdekelték az embereket. XVI. Benedek pápa négy nyelven beszél, tíz nyelven ért, emellett szívesen játszik zongorán is, kedvenc zeneszerzője Wolfgang Amadeus Mozart.

Mádl Ferenc, köztársasági elnökünk rámutatott: „A XVI. Benedek név választása arra utal, hogy az új pápa - elődeihez hasonlóan - a világ békéjéért, a katolikus egyház és a világ intézményeinek harmonikus együttműködésén kíván munkálkodni. Joseph Ratzinger személyében tapasztalt, bölcs és megfontolt egyházfőt kapott a római katolikus egyház és a világ.”

Új szentatyánknak kívánjuk, hogy mint Szent Benedek, Európa védőszentje, ő is sokat tudjon tenni Európáért, hogy újra az erkölcs és a hit útját járja minél több ember. Jézus Krisztus, akinek ő a földön helyettese, helytartója, álljon mindig mellette és árassza el különleges erejével!

- plébános -

Vissza az újság tetejére

Búcsúztunk II. János Pál pápától

A Vatikán hivatalos újságja, az Osservatore Romano címoldalán a következőképpen adták tudtára a világnak a nagy fájdalmat: „Ma, április 2-án, 21 óra 37 perckor az Úr magához szólította a Szentatyát, II. János Pál pápát. Ez a kép nagyböjtben készült, amikor a Szentatya, a betegségtől testében megtörten, de Isten akaratának teljesen átadva magát, magánkápolnájában követte a keresztút szertartását, magához szorítva Krisztus keresztjét. A kép alatt a következő szöveg áll: Itt hagytál bennünket, Szentatyánk. Életed lángja az értünk való fáradozásban lobbant el. Ebben az órába, – amely számodra dicsőséges, nekünk pedig fájdalmas –, árvának érezzük magunkat. De Te fogj minket kézen és vezess bennünket kezeddel, amely ezekben a hónapokban szavaiddá vált. Köszönet mindenért, Szentatyánk!”

Milyen örökséget hagyott ránk? Nehéz ezt felsorolni, csupán néhány gondolat áll most itt gazdag életéből:

- A halál küszöbére érkezett II. János Pál pápa nagy erőfeszítések árán, magántitkára segítségével hátrahagyta utolsó üzenetét. Az üzenetben arra kérte a lengyel nővéreket, akik pápasága hosszú évei alatt segédkeztek mellette, hogy ne ontsanak könnyeket. „Derűs vagyok, legyetek azok ti is” – írta.

- Jelmondata: Totus tuus, vagyis teljesen a tiéd. Valóban előttünk járt Mária-szeretetével, aki megmentette a merényletkor az életét. Életének utolsó mondatával is jelmondatát erősítette meg (melyet lengyelül írt le): „Örüljetek, mert én is örülök, és örömmel rábízom magam a Szűzanyára.” Ebben egész életét is összefoglalta.

- Pápasága kezdetén felvette a II. János Pál nevet, ez önmagában üzenet. XXIII. János, az öreg és vidám pápa meghirdette a II. Vatikán zsinatot, halála után VI. Pál pápa folytatta az egyház megreformálását, I. János Pál a kettejük nevét együtt vette fel, mert az ő munkájukat akarta folytatni, csakúgy, mint Karol Wojtyla, azaz II. János Pál pápa.

- Sok mindenben előttünk járt, sok mindenben ő volt az első:

         soha előtte senki nem avatott annyi boldogot és szentet, mint ő. És különösen nem a régmúltból, hanem szinte kortárs-szenteket avatott, hogy megmutassa, ebben a korban is rengeteg különféle ember él Istennek;

         soha senki előtte nem ment el a zsidók zsinagógájába, a mohamedánok mecsetjébe, és párbeszédet kezdeményezett a másvallásúakkal; háromszor is összehívta a világ vallási vezetőit Assisibe. Soha senki nem kért annyiszor bocsánatot a régmúlt bűneiért, mint ő, több mint száz alkalommal;

         közben az egyház hitéből semmit nem engedett, bátran kiállt az erkölcsi törvények mellett, határozottan elítélte az élet elleni bűnöket, az élet kultúráját hirdette meg, ezzel például elítélte azon országok parlamentjeit, akik megszavazták az abortuszt vagy az eutanáziát. De akár az ENSZ-határozat ellenére is elítélte rögtön az iraki háborút. Ha kellett, megszólalt bármilyen témában;

         kihasználta a modern kor lehetőségeit: még olvasni is alig lehetett győzni azt a sok nyilatkozatot, enciklikát, amit a híveknek, vagy csoportoknak írt; könyveket írt, Cd-t adott ki, idős korában tanulta meg kezelni a számítógépet, buzdított rá, hogy használjuk a média új eszközeit; egyszer betelefonált egy élő tévéadásba, ahol még a riporter is könnyekre fakadt ettől;

         ő az utazó pápa, több mint száz külföldi útjával. Nem csak várta a híveket Rómába, hanem vitte az evangéliumot. Vitte Afrikába, Kubába és mindenhová;

         nem volt megalkuvó. Megrázó volt, ahogyan határozottan, szigorúan és hangját felemelve Szicíliában egy szentmisén azt üzente a maffiának, hogy hagyjátok abba, és térjetek meg. Válaszul papokat öltek meg, és bomba robbant Róma egyik bazilikájában.

- Sokan állítják, hogy nélküle ilyen szépen a kelet-európai átalakulások nem mentek volna végbe. Így mi magyarok is sokat köszönhetünk neki. Bár ez majdnem az életébe került, hiszen 1981-ben merényletet követtek el ellene, és ezzel a harmadik fatimai titok is beteljesedett, ahogyan erről nagypénteken elmélkedtünk (és részben legújabb könyvéről is).

- Nemcsak beszédeivel, cselekedeteivel, írásaival, hanem felhívásaival is minden keresztényt buzgóbb hitéletre akart sarkallni. Ha csak életének utolsó éveire gondolunk, mennyi tömeget mozgatott meg a 2000. szentév alkalmával, sőt már előtte hároméves lelki készületet kért az Atya, a Fiú és a Szentlélek évével.

Sokan azt mondták, hogy mi lehet még ilyen nagyszerű ünnepségek után, mint ami 2000-ben volt az egész világon. Ő tovább fokozta: meghirdette a rózsafüzér évét, csodálatos enciklikákat, leveleket adott ki még sorra, és mi is foglalkoztunk vele (remélem, hogy sokan otthonukban is), és meghirdette az Eucharisztia évét, amit érezni lehetett már az elején, hogy ez pápaságának koronája. Az Oltáriszentség évének közepén járunk, és a Teremtő hazahívta, hogy egy még szebb koronát adjon neki.

         plébános –

Vissza az újság tetejére

Édesanyám…

Édesanyám, rólad szóljon most az ének,
Törődésed, szereteted megköszönöm néked.
Álmom, bölcsőm te ringattad, dalaimat te dúdoltad.
Lázas álmom virrasztottad, sírásomat csitítottad.
Néked énekelek!


Édesanyám, rólad szóljon most az ének,
Áldozatod, segítséged megköszönöm néked.
Első szóra tanítottál, mosolyoddal vidítottál,
Minden jóra példát adtál, szeretetre indítottál.
Néked énekelek!


Édesanyám, rólad szóljon most az ének,
Szívünk-lelkünk összeszedtük, szeretettet, hogy köszöntsünk,
Köszöntésünk minden szava: gyermek- szívünk nagy hálája!
Szavunk sincsen, hogy mit mondjunk, megköszönni azt nem tudjuk!
Néked énekelek!


Édesanyám, rólad szóljon most az ének,
Tudom sokszor megbántalak, akkor is, ha nem akarlak.
Ó, ne gondolj most ezekre, hiszen tudod, hogy szeretlek!
Nem leszek rossz soha talán, csak mosolyogj, édesanyám!
Néked énekelek!

( Forrás:nn )

Vissza az újság tetejére

Könyvismertető

Daczó Árpád: Csíksomlyó titka (Babba Mária)

A 2001-ben Csíkszeredában megjelent könyv a magyar Szűz Mária-tisztelet és az ősmagyar Babba Mária-tisztelet összefüggésrendszerében naplószerűen tárul elénk a sok évtizedes kutatás minden stációja, egy gyönyörű papi élet és a Szép Szűz Mária-tisztelet máig érő legendája.. Ez a tüneményes öregember úgy vágott neki a munkának, akár a naiv festők a festészetnek, s a „naiv írók” minden becsületességével és lelkesedésével szolgálja a szent ügyet, egyszerre közölve ismereteket és nyújtva történelmi, régészeti, vallási magyarázatot és lelki táplálékot. Lukács atya egyébként 1957-ben lett a csíksomlyói kegytemplom papja. Ott találkozott először az évszázadok vagy inkább évezredek óta megőrzött néphittel, Boldogasszony kultuszával, a székely-magyar őshit és a keresztény hit találkozásával és egyesülésével a BABBA MÁRIÁBAN, a SZÉP SZŰZ MÁRIÁBAN.

A Mária-tisztelet Szent Istvántól egészen 1945-ig összekötötte a Kárpát-medence magyarságát, a szovjet kommunizmus és ateizmus azonban magára a kereszténység gyökerére vetett fejszét, s nemcsak a Regnum Marianum templomát robbantotta fel, hanem szinte mindazt, ami még Trianon után ellenállt a kozmopolita liberalizmusnak. 1989 után elölről kellett kezdeni mindent, és sokan ördögi gonoszságukban vagy mélységes tudatlanságukban valóban azt hitték, hogy Szűz Mária „levette kezét Magyarországról”. Pedig a kereszténység és magyarság csodálatos lelki egysége a Mária-tiszteletben tűnik fel legcsodálatosabb formában, olyannyira, hogy a magyarság Patrónáját még a protestánsok is illő tisztelettel illetik. Az Isten által megszentelt anyaság tiszteletére nagy szükség is van fogyatkozó nemzetünkben, mely lassan saját földjét és hitét is eltékozolja, s a valódi gyémántot elcseréli hitvány üveggyöngyökre. Az Égi Édesanya vezeti ki a magyarságot a korábbi századok sátáni sötétségéből, a Fájdalmas Szűzanya benne él minden ősi szavunkban, legszebb dalainkban, helységneveinkben, minden lélegzetvételünkben.

Lukács atya könyve vitairat is, mert a Szép Szűz Mária védelmébe perbe is száll a pogány múlttal és jelennel, nem egy köznapi élettől idegen, magányos pap fohásza, hanem egy életigenlő, bölcs öregember vallomása és hitvallása, s nekünk csonka magyaroknak még ennél is több: egy székely hiteles ember beszámolója a csíksomlyói Madonna titkáról.

Ismertető és köszönet Lukács atya lehet. Már nem kapható könyvét bizony sürgősen ki kellene ismét adni, hogy tovább erősödjék a magyar Mária-tisztelet, hogy a csíksomlyói zarándokok ezrei megértsék, miért kell ott mindenkinek sírnia. Mert ott bizony mindenkinek potyogni kezdenek a könnyei, mint amikor a gyermek rég nem látott anyja keblére borulhat.

Vissza az újság tetejére

A legnagyobb csoda

Rendelet az Eucharisztia évében az Oltáriszentség imádásához kapcsolt teljes búcsúkról

Részletek:

II. János Pál pápa búcsúkkal gazdagította az Oltáriszentség imádásának alábbi gyakorlatait:

A szokásos feltételek mellett teljes búcsút nyerhet minden hívő, aki áhítattal részt vesz ünnepélyesen kihelyezett vagy a tabernákulumban őrzött Oltáriszentség előtt végzett szentségimádási ájtatosságon.

Azok a hívők, akiket betegség vagy bármi más komoly ok akadályoz abban, hogy templomban vagy kápolnában meglátogassák az Oltáriszentséget, otthon is vagy bárhol elnyerhetik a teljes búcsút, ha minden bűnös ragaszkodást megtagadva és felindítva a szándékot, hogy amint lehet, elvégzik szentgyónásukat és megáldoznak, lélekben szentséglátogatást végeznek (azaz hívő szívvel rágondolnak az Oltáriszentségben jelenlévő Jézusra és lélekben imádják őt), és a Szentatya szándékára elimádkozzák a Hiszekegyet, a Miatyánkot, az Üdvözlégyet, s hozzácsatolnak egy röpimát a szentségi Jézushoz (pl. „Dicsértessék és áldassék a legméltóságosabb Oltáriszentség most és mindörökké”).

Akik ennyire sem képesek, úgy nyerhetik el a teljes búcsút, hogy őszinte vággyal csatlakoznak azokhoz, akik a fenti módokon teljesítik a szükséges feltételeket; és felajánlják az irgalmas Istennek betegségüket és bajaikat, és szándékukban áll, hogy amint lehet, teljesítik a teljes búcsú szokásos feltételeit.

Vissza az újság tetejére

II. János Pál verse

Új időkbe merülve

Titkomban elmerülve élek, tekintetednek gazdagsága áthatja lényemet,
mennyire növekszem
e látomásban, mennyire eggyé válok itt a csönddel,
minderről nem tudtak sokáig
mert a Te tekintetedről senkinek sem beszéltem.

 

De jelenléted nem szűnik soha bennem
feléd tartok, egyetlen torkolat, s oly eggyé válunk egy napon
mint mozdulatlan, legmélyéig áttetsző folyó
bár testem megmarad.


Jönnek majd tanítványaid - érzik, hogy nem dobog a szív.
Életem nem függ többé vérem ritmusától
és fáradt lépteim alól nem szökik el az út.
Körülölel az új idő, mely ott csillog a kihunyó szemekben,
és szívemben él.


És végleg beteljesül minden, s a gondolatokat betölti az öröm.
Akkor dalra nyitom ajkam, nem hagyok ki egyetlen mondatot sem,
akkor dalra nyitom ajkam, s az magába zárja egész életed,
színültig átitatva a mérhetetlen fényű és egyszerű Eseménnyel,
mely minden emberben megfogant, láthatóan és titokzatosan
bennem pedig megtestesült és a világra jött
eljutva oly sok nemzedékhez, akiknél otthonra lelt.


Vissza az újság tetejére

Egy lelki nap emlékei

Kedves Barátom!

Tudom, hogy elfoglalt vagy, mert megértés hiányában a magad alkotta „mókuskerék” működtetése megelőzi a meghirdetett rendezvényeinket. Azt is tudom, hogy a megállás léleképítő, de olyan testi sérülés forrása lehet, mint a gyorsan mozgó járműről történő leugrásnak. Ám ha nem szaladsz el az élet adta „pofon” elől, felnéz rád egy nagy közösség.

Mint már januárban megírtuk március 12-én lelki napot tartottunk, melynek helyszínt templomunk, iskolánk és Kolping házunk biztosított. Mivel nem voltál ott, gondoltam, röviden vázolom a nap eseményeit, hogy magad előtt lásd annak nagyszerű voltát.

Képzeld el! A nap egy nagy meglepetéssel kezdődött. Püspök atyánk a templom körüli nyüzsgés láttán megszakította salgótarjáni útját, és még a megnyitó előtt bejött a „teltházas” templomba. A rendezőktől (zl) kapott infók alapján tudta meg, mi is készül Érsekvadkerten.

Mondta is, hogy öröm tölti el a püspök szívét, mert ebben a forrongó világban, amikor a Felvonulási téren traktorok állnak, ilyen sok ember otthon tudta hagyni saját kis mókuskerekét, hogy az Oltáriszentség évében közösen imádkozzon az erkölcsi mélypont felé tartó, sokat szenvedett nemzetünk megújulásáért. Rövid közös imánk után áldását adta a napi tevékenységünkre, majd Turai János szolnoki plébános atyára bízott bennünket, hogy együtt gondolkodva segítsük egymás lelki előre menetelét az Eucharisztia évében és jegyében. ( Ezt a pillanatot láthattad a Vadkerti Harangok márciusi számában.)

Kezdő gondolatként mondta az atya, hogy az Oltáriszentség táplálék. Jézus oszlik szét bennünk, hogy eggyé váljon velünk. Olyan felismerés ez, melyet matematikai gondolkodással megérteni nem lehet. Nyitott szív és annak megismerési folyamata kell e misztérium befogadásához. Olyan misztérium befogadásáról van itt szó, mely a táplálkozásra épülve mutat túl önmagán. Ugye tudod azt, ha test éhes, annak jelei vannak. A lélek sem alább való, hisz ő is várja a táplálékot. Jelez az a csendes percek idején, ha erőszakkal nem nyomjuk el hangját. Vegyük hát észre lelkünk jeleit és önnevelési céllal is, az Eucharisztia évében, fokozottan törekedjünk részesülni az utolsó vacsora ajándékában.

Minden táplálék Isten ajándéka, melyet oly gyakran kérünk a Miatyánkban is. Vegyük észre, hogy az Isten által adott étel erőt ad, hogy eljuthassunk hozzá, amint a próféta is eljutott Horeb hegyére. Jézus a szentáldozásban eledelül Önmagát adja, hozzánk jön. Ekkor tud belépni életünkbe és szállásra találni, mint annak idején Zakeusnál. S ha Jézus be tud lépni életünkbe, megoldódnak a problémák ugyanúgy, mint az apostolok viharban lévő csónakjának esetében. Fontos dolog, hogy ha hiszünk, hitünk arányában részesülünk az ajándékból. Ugyanazt a Krisztust kapjuk mindannyian. Eggyé leszünk általa, és küldetésünkké válik a közös ügy (egyház) képviselete. Késztetést kapunk az elfogadó szeretet gyakorlására, melyről a kiscsoportos beszélgetéseken is szót váltottunk.

A kis csoportos beszélgetések, melyben a másik személy volt a fontos kezdeti jele egy átalakulási folyamatnak (közösségben lenni, közösségben tenni). Globalizálódó világunknak ez nem érték, sőt a megállásunk, az Istenre figyelésünk tömjénfüstként hat az ördögi körökre. Nagyon szép eseménye volt a napnak az, amikor a szentségimádás keretében az elmondott fohászok közepette, a személyenként kitűzött virágokból kialakult a fent említett misztériumi kép. Távollétedben nem láthattad a kialakulás pillanatit, s ha netalán virágvasárnap sem került látókörödbe, e fekete-fehér fotó alapján képzeld magad elé e ragyogó virág képet és azt a közösséget, ami virágaiból rakta ki a Téged is visszaváró Utolsóvacsorai titkot.

2005. március 21. – „egy krónikás a sok közül”

Vissza az újság tetejére

Kolping hírek

         Április 2-án e felgyorsult világunkban is határozatképes országos közgyűlés keretében került sor a tavalyi mérleg és közhasznúsági jelentés elfogadására. Részleteiben megismerhető az anyag a Kolping újságban és a Vihar utcai székházban. Sor került az alapszabály mai törvényekhez történő módosítására, ami lehetővé teszi a kiemelten közhasznú szervezethez tartozást, az országos pályázatokban eredményes részvételt. Igy lehetőség nyílt (az elnököknek postázták) ismét tagjainknak családos üdülés-támogatás szerzésre, de a NCA program keretében működési pénzek is szerezhetők. Lang Gyuri bácsi tolmácsolásában hallhattuk, hogy milyen aktuálisak ma is a kolpingi gondolatok, majd Szemkeö Judit elnökasszony a család és az otthon szerepéről, a korszellem által tagadottsága ellenére is fontos voltához adott gondolatokat (ház nem egyenlő az otthonnal, egészséges gyermek csak családban születik, a nagymamát sohasem pótolja a Mini Max TV)

- Tájékoztatásul közlöm tagtársaimmal, hogy a személyenként befizetett 4000 Ft-os tagdíjunk 60%-.át a központi alapba utaljuk már 2004-től. Ezért, aki elmaradásban van, vagy nem akar fizetni, kérem jelezze a vezetőségnek, hogy megköszönve eddigi tevékenységét, törölhessük tagjaink sorából, ugyanis csak törlés esetében nem kell az ő részüket is fizetnünk. A tagdíj - szintén a tavalyi évtől - már nem tartalmazza a KOLPING UJSÁG árát. Ezért, aki kér, kérem jelezze heti rendezvényeinken, vagy a 06-30-2317-515 telefonon Molnár Jánosnál, hogy a 200 Ft / példány költséget vállalja.

         Május 1-jén majálisra hív a csolnoki Kolping Család. Részletekről az összejöveteleken kaphatunk információt.

         Május 13-17. csíksomlyói zarándoklat

         Június 4. nyílt családi nap az erdei háznál Sillye Jenőékkel

" A szentáldozás azért adatott nekünk, hogy <jóllakhassunk> Istennel itt a földön". (II. János pál pápa: Maradj velünk Urunk)

emjé

Vissza az újság tetejére

Eucharisztikus találkozó Nógrádsápon

Nógrádsápon az Eucharisztia Éve alkalmából ima- és zarándoktalálkozót tartunk. A püspök atya hívja és várja az egyházmegye papjait, híveit e találkozóra.
Május közepéig tudni szeretnék, hogy kb. hány busznyi hívőt várhatunk, kb. hány fiatalt, és még azt is, hogy kik gitároznának, kik segítenének csoportbeszélgetésekben stb. Várjuk ezért minél hamarább a jelentkezéseket a buszokra a sekrestyében!

A két napos találkozó lelki programja:

Június 24. péntek

12:00            Szentségimádás a templomban.
13:30            Keresztény Művészeti Kiállítás. (megnyitó az iskolában)
14:30            Keresztút. Vezeti: Dr. Beer Miklós püspök úr.
16:00            Szabadtéri szentmise a Kálvárián.
                        A szentmisét celebrálja: Beer Miklós megyéspüspökünk és Dr. Katona István egri segédpüspök úr.
17:30            Találkozás az egyházmegye papságával, lelkiségi csoportjaival.
18.00            alternatív ifjúsági program: Jelenlét az Oltáriszentség előtt - játék
19:00            Főtisztelendő Görbe József atya előadása, a Lourdes-i barlang előtt.
20:00            Litánia
20:30            Gável-Testvérek koncertje.
21:45            Zászlós-fáklyás felvonulás a templomba. Szentségimádás és virrasztás.

Június 25. szombat

Gyerekeknek (óvodás kortól), fiataloknak korcsoportonként külön programok!

 8.00            Zsolozsma a templomban Kapisztrán atya vezetésével.
 9:00    Zatykó János OFM atya előadása a Lourdes-i barlang előtti téren.

 9:45            Alternatív program:
            Találkozás az egyházmegye papjaival, lelkiségi csoportjaival.
            Gitáros énektanulás
            Az előadás kiscsoportos megbeszélése
10:45            Nemeshegyi Péter SJ atya előadása.
11.30   Az előadás kiscsoportos megbeszélése
12:00   Ebéd, pihenés
14:00   Dr. Jelenits István Sch. P. atya előadása.
14.45            találkozások…
15.45            gitárcsoport közös éneklése
16:30 (kb)             Záró szentmise. A szentmisét Dr. Beer Miklós váci püspök celebrálja.

Vissza az újság tetejére

A Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház

A Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház szeretettel vár minden érdeklődőt, különféle témájú lelkigyakorlatokra.

Szeretnék pár lelkigyakorlatot ajánlani, amelyek a közeljövőben lesznek:

- „Üdvözlégy Oltáriszentség” – lelkigyakorlat az Eucharisztia évében. Vezeti Gáspár István atya. Időpontja: május 6-8.
- „Kezetekbe tüzet kaptatok” – pünkösdi lelkigyakorlat. Vezeti Gáspár István atya. Időpontja: május 13-15.
- „Élek a Lélekben” – Szentlélek lelkigyakorlat. Vezeti: Kemenes Gábor atya. Időpontja: május 27-29.
- Pedagógusok lelkigyakorlata – vezeti dr. Lukács László atya. Időpontja: június 24-26.
- Megbocsátás, kiengesztelődés, belső gyógyulás – vezeti Mary Usha nővér (Miasszonyunk Leányai Rend, India). Időpontja: július 4-8.
- Szent Ignáci lelkigyakorlat – 19-23 év közötti fiataloknak, teljes csendben, személyes kíséréssel. Vezeti: Nemes Ödön atya. Időpontja: július 19-23.
- „A házadért való buzgóság elemésztett engem” – sekrestyések, oltárdíszítők lelkigyakorlata. Vezeti: Juhász Imre atya. Időpontja: augusztus 29-31.

További lelkigyakorlatok megtekinthetők a www.matersalvatoris.hu honlapon.

Vissza az újság tetejére

Szentségimádásból: tanuló (egy tanuló tépelődései)

Paul Claudel verse motoszkál benne, ahogy közeledem:
"Dél van. A templom nyitva áll. Belépek...
Csak azért jöttem, Szűzanya, hogy nézzelek."

Most este van. A templom nyitva áll. A kivilágított szentély, a gyertyák fényei csalogatják az arra járót: szentségimádás lesz.

Belépek... Köhintek egyet-kettőt - remélem hallják, hogy itt vagyok -, körülnézek, leülök, előszedem a magammal hozott könyveket, finoman csörrentve előkészítem a rózsafüzért. Bólintok az éppen arra nézőnek: oké, minden rendben, én már itt vagyok, kezdhetjük.

A tabernákulum fénye rám világít. Köszöntlek Uram, Hozzád jöttem. Hogy is kezdjem? Nem tudom, letérdeljek-e vagy maradjak ülve? Megszoktam, hogy az Oltáriszentség előtt letérdelünk, de nekem most úgy fáj a lábam, kissé még zihál a mellem, olyan jólesik nekitámaszkodni a padnak. Igaz, a szivacs kihúzódott a huzatából, hol lapos, hol púpos, nagyon kellemetlen rajta az ülés, de ha már nagyon zavarni fog, akkor letérdelek. Válogatok a könyveim között, lapozgatok, keresgélek valami tartalmasat, jót, hiszen azért jöttem, hogy imádkozzam, hogy Veled beszéljek. Ha majd kifogytam a szóból, talán a könyv segít. Vagy elmondom a rózsafüzért. Mert most már legalább 30 percig itt kell ülnöm. Szégyen lenne kivonulni, ha úgy érzem, már végeztem!

“Miatyánk, aki a mennyekben vagy...” - Nem értem, hogy nem veszik észre, hogy a kisszekrényen hiányzik egy aranycsík?! Hónapok óta figyelem, állandóan vonzza a tekintetemet. És a gondolataimat. (Vajon befejeztem az előbb a Miatyánkot?) Állandóan elkalandozok.

Mit is mondjak? Tudod Uram, furcsa dolgok történnek. Évek óta van nálunk szentségimádás csütörtökönként, általában csak az idősek jártak. Most pedig minket is figyelmeztetnek, ez milyen fontos: a Te közelséged és megtapasztalásod. Már tudom, hogy nem az a szentségimádás egyetlen módja, hogy megszokott imáinkat mormoljuk. Próbálom megfogalmazni a kéréseimet, de kifogyhatatlanok. S végül is nem sikerülhet minden vizsga, minden dolgozat, nem jöhet össze pont nekem a lottó ötös, talán a köztársasági elnök sem én leszek. De legalább esne kicsit az eső, mert nehezemre esik elkezdeni a kerti munkákat! És még ezeregy kérés. Talán ezek nélkül el sem jöttem volna. Elvégre ma is összejött minden, amit terveztem. Olyan természetesnek tűnik. Már megköszöntem? Vagy olyanok vagyunk mi emberek, hogy adni nehezünkre esik, de hogy mi kapjunk, az természetes???

Egyre többet gondolok egy szegény, súlyos beteg öreg nénire, aki egyedül, elhagyatottan élt. Mégsem keseredett el soha, s derűs arccal adta át keserves, ám mégis követésre méltó lelkületének alapelvét: annyi mindenért kell hálát adnom, hogy néha nem is jutok el a kérésig.

Tudod Uram, én még tanuló vagyok szentségimádásból. Nehéz megértenem jelenlétedet. Még távolinak érzem magamtól az eucharisztikus, hálás lelkületet. Segíts e felé tartó utamon, s akkor talán nem is lesz fontos az aranyfesték - mert föl sem tűnik, könyveket sem kell hoznom - hisz tudunk beszélgetni, s talán fontolgatás nélkül is le tudok borulni Előtted. S hogy mások is vannak itt? Talán ezt sem veszem észre. Hallgatom a csendet, s benne próbállak Téged meghallani. Csak ülök és nézlek - mint Claudel a Szűzanyát.

Adj nekem Uram az öregek hitéből, a fiatalok tudásából és támogass kegyelmeddel, hogy tanuló-éveim javamat, később mások javát is szolgálják. Köszönöm.

Hála legyen
- mindenért, amit adtál
- mindenért, amit megakadályoztál
- mindenért, amit elvettél
- mindenért, amit megengedtél
- mindenért, amit megbocsátottál
- mindenért, amit megelőztél
- mindenért, amit nekem készítettél
- a halálért, amit nekem választottál
- a helyért, melyet nekem a mennyben készítettél.
Hála legyen, hogy a Te örök szeretetedre rendeltél.                                                                           Vissza az újság tetejére


„Az én igám édes, az én terhem könnyű!”

Ez volt a mottója annak a hétvégi lelkigyakorlatnak, amelyet Böjte Csaba atya tartott Máriabesnyőn. Az ország minden részéről jöttek fiatalok, idősek, házasok és egyedülállók, hogy elmélkedjenek, hogy az Úrra figyeljenek pár napig.

Máriabesnyő Lelkigyakorlatos Háza lehetőséget ad az embereknek arra, hogy a városok, falvak zajából egy kicsit elvonuljanak. Lehetőség van elcsendesedésre, az Úrral való személyes találkozásra, szentgyónásra. Csodálatos ez a Mária-kegyhely, a templom, mind az alsó és felső egyaránt.

Vadkertről hárman gondoltuk úgy, hogy részt veszünk egy hétvégi lelkigyakorlaton. Péntek délután kezdődött a lelkigyakorlat szentmisével, ahol Csaba testvér prédikációjában elmondta, hogy miről fogunk hallani. Szó volt az Istennel való kapcsolatunkról, az embertársainkkal való kapcsolatainkról, félelmeinkről, szorongásainkról, a vidámságról és jókedvről, és Mennyei Édesanyánkról, Máriáról. Az előadások között lehetőségünk volt elcsendesedésre kint a természetben és a kápolnában is, ismerkedésre, kiscsoportos beszélgetésekre, amelyeket Csaba testvér segítői vezettek, akik Déváról érkeztek.

Csaba testvér egyszerű szavai mélyen érintettek bennünket. Sokat mesélt azokról a gyerekekről, akiket felkarolt, akikkel foglalkoznak, akiket nevelnek.

Pár gondolatot szeretnék átadni előadásából: Az Istennel való kapcsolatunkat elsősorban hála kell, hogy jellemezze. Mindenhol az Ő művét látjuk. Ha kimegyünk a természetbe, ha nézzük a virágokat, a tájat, rácsodálkozhatunk, hogy mennyi szépség, szeretet van abban, aki ezt kitalálta. Ez a világ Isten túlcsorduló ajándéka számunkra! Mi pedig nem tudunk ennek örülni. Nem tudunk hálát adni. Kereszténynek lenni azt jelenti, hogy Istennek ezeket a csodaszép ajándékait észreveszem. Mindezt azért teremtette, mert szeret bennünket, mert azt szeretné, hogy boldogok legyünk, hogy örvendjünk! De van-e bennünk keresztény öröm? Hálát tudunk-e adni a Jóistennek mindenért?

Minden ember valamilyen céllal születik e földre. „Teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt.”- mondja Jézus. Születésünktől fogva Isten formál, alakít bennünket a másik számára. Isten gyümölcsöt vár tőlünk. A szeretet annyiféle gyümölcsét lehet tenni. Merjük egymásból a jót a felszínre hozni. A másik embert próbáljuk pozitívan nézni, a jót észrevenni, és azt dicsérjük. Ne a hibákra figyelmeztessük felebarátunkat. Tudjuk egymást akkor is szeretni, amikor nem érdemli meg. Ha pedig keresztény öröm van bennünk, akkor tudjuk a másikat felvidítani, örülni a másiknak. Jót tenni jó. Merjünk kilépni önmagunkból, és odafordulni a másik felé. Merjük egymást szeretni. Az életünkben a legfontosabb dolog a SZERETET. Mennyei anyánk, Mária erőt ad nekünk, hogy az Ő lelkületével tudjunk igent mondani mindenre. Mária bízott az Istenben, kövessük őt ebben, és mondjunk igent Isten hívására, kérésére. Máriának volt ideje Erzsébetre, útra kelt, több napon keresztül ment, hogy találkozhasson vele. A hosszú út után pedig nem jajgatott, hogy milyen fáradt, milyen koszos, hanem Magnificatot énekelt. Tud örülni, örvendeni a hosszú út után. Nekünk van-e időnk a másikra? Tudunk-e Magnificatot énekelni? Járjuk utunkat Mária lelkületével, aki a Jóistenre bízza saját dolgait. Vannak feladatok, amit az Istenre kell bíznunk. A világnak Máriákra van szüksége, Máriák kell, hogy legyünk, alázatos szolgálói Istennek, az Életnek, a Szeretetnek.

Tudjunk tudatosan az értékekre figyelni és arra, hogy mit kér tőlünk az Isten. Minden ember életébe bekopogtat Jézus. Egészen biztos, hogy hozzád is eljön, kedves felebarátom. Neked kell csendben lenned, elgondolkoznod. Merd megfogni a kezét! Akármilyen szenvedés, bánat ér, menj vele, bízzál benne. Ő tudja, mit miért csinál!

Csaba testvér „máriás” lelkülete új erőt adott számomra is, hogy van miért örülnöm, van miért hálát adnom, és van miért folytatni tovább hivatásomat, mindennapi erőfeszítéseimet.

Bartók Ágnes                                                                                                                                  Vissza az újság tetejére



A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola életéből

2005. április 11-én, József Attila 100. születése napján, a Költészet napját ünnepelte az ország.

Iskolánk ünnepi irodalomórák keretében emlékezett meg a költőről, a költészetről. A Petőfi Sándor Általános Iskola által meghirdetett József Attila versmondó versenyen is részt vettünk a Közösségi Házban. Az érsekvadkerti és környékbeli iskolákból 10-15 induló gyűlt össze mind az alsó, mind a felső tagozatból. A zsűri négy alsó tagozatos diák versmondását könyvjutalommal, emléklappal díjazta, a többiekét emléklappal jutalmazták. Iskolánk 2. osztályos tanu lója, Pistyúr Zsófia, József Attila Mama című versének előadásával II. helyezést ért el.

Zsófi 2. osztályos kora ellenére nagy átéléssel, érző hangsúlyokkal domborította ki a még felnőttként is az édesanya után, a szeretet után vágyódó költő érzéseit, a gyötrődését, a vigasztalhatatlanságát.

E versenyen való részvétel méltó befejezése volt az ünnepnek. Örültünk, s bíztunk, hogy a fiatal főket is sikerül kiművelnünk a költészet, az irodalom szeretetére.

Kamarásné Szűcs Edina
 
2. osztályos tanító

Színjátszó találkozó

Ebben az évben is /másodszor/ részt vettünk a gödöllői Szent Imre Katolikus Általános Iskola által szervezett Színjátszó találkozón. Az Egyház-megye katolikus iskoláit hívják meg erre a programra.

Mi, 4. osztályosok, Szent Erzsébet életéről szóló színdarabunkat adtuk elő. Idén szentek és boldogok témakörben kellet készülni. Névadónk tettei, élete számunkra is példa, ezért örültünk, hogy másoknak is bemutattuk. Nagyon meg-ható, tanulságos előadásokat láttunk a többi iskolától is.

Az értékelésnél megdicsértek bennünket szép beszédünkért, a darabhoz választott zenéért és a jelmezeinkért is. Szerep-lésünkért emblémás pólókat kaptunk és egy képet a Szentatyáról.

Szívesen mentünk Gödöllőre, mert a tavalyihoz hasonlóan idén is nagyon kedvesek voltak a vendéglátók. Megmutatták a saját kápolnájukat és játszottunk az iskola udvarán. Ilyen alkalmakon a többi katolikus iskolással is tudunk találkozni. Reméljük, jövőre is a mi osztályunk utazhat a találkozóra, bár Dombai Szilvia és Belovainé Nacsa Henriett tanító nénik már nem fognak bennünket tanítani, de kísérni talán igen.

Kosztrihán Dávid
4. osztály

Az én édesanyám

Anyukám hosszú, szőke hajú, magas és vékony. Zöldeskék színű a szeme. Nagyon kedves és jószívű. Még csak 30 éves lesz a nyáron.

Jó tanuló vagyok, de segít nekem, amikor nem értem a leckét. Türelmes velem akkor is, ha éppen rosszalkodok. Délutánonként takarítani és kapálni jár. Mindent megtesz, hogy jobb körülmények között élhessünk. Bármilyen fáradt, akkor is meghallgatja a panaszaimat és vigasztal. Négyen vagyunk testvérek. Szerintem igazán aranyos anyukánk van, én büszke vagyok rá. Jó, hogy ebbe a családba születtem. Amit Ők tudnak nekem adni, én annyival vagyok elégedett. Ha én és a testvéreim örülünk, akkor anya is velünk örül.

Szeretnék én is önfeláldozó, szorgalmas szülő lenni, akinek a gyermekei a legfontosabbak. Bennünket is félt, óv, mintha a legdrágább kincsei lennénk.

Molnár Tímea 4. osztályos tanuló fogalmazása /részlet/


Édesanyám rövid, fekete hajú és zöld szemű. Sokat dolgozik, de mindig jut ideje rám és türelmes velem. Nagyon örülök, hogy tudom, bármilyen gondommal fordulhatok hozzá.

Már a házi feladatok elkészítésében nem kérem a segítségét, de elsős koromban sokat gyakorolt velem. Ha fáradt, akkor is figyel rám. Előfordul, hogy megbántom, de mindig megbocsát és érzem a szeretetét. A macskámat is elviseli, pedig nem szereti a macskákat.

Mindent nem enged meg, amit szeretnék, de utólag belátom, hogy igaza volt, amikor megtiltott valamit.

Tudom, hogy számára én és a testvéreim vagyunk a legfontosabbak.

Én is ilyen anyuka szeretnék lenni, ha felnövök, mert nekem nagyon jó ebben a családban élni.

Molnár Eszter 4. osztályos tanuló fogalmazása /részlet/

Szeretettel köszöntjük az édesanyákat!

Vissza az újság tetejére

Szolgáló szeretet – székesfehérvári karitász-újság

 „Jót tenni jó!” – ezekkel a gondolatokkal indulok én is, és gondolom minden Karitász-tag társam a rendszeres, havonkénti találkozókra.

Bármerre nézek – nézünk – szét környezetünkben, mindenhol segítségre váró emberek vesznek körül bennünket. Sokan, sokszor becsukják a szemüket, befogják fülüket, csakhogy ne kelljen meghallania, látnia embertársait, kik szükséget szenvednek. Pedig mi vagyunk azok a kezek, melyek Jézus kezeinek meghosszabbításai, mi vagyunk az egyetlen Biblia, melyet az emberek még olvasnak. S vajon az Örömhírt el tudja-e vinni a Mester a mi segítségünk nélkül?

Ezekre a kérdésekre próbál választ adni a székesfehérvári Karitász havonta megjelenő folyóirata, mely foglalkozik az emberkereskedelem veszélyeivel, az alkoholbetegségben szenvedőkkel, de hasznos információkkal szolgál az önismeretre törekvőknek is. Megdöbbentő cikket olvashatunk arról, milyen káros hatással van az alkohol az emberi szervezetre, hogyan alakul ki a függőség, mit tehetünk e betegségben szenvedők gyógyulásának érdekében. Idézetként leírok egy részletet az újságból: „A szőlőtő három fürtöt terem: az elsőben rejlik az élvezet, / A másodikban a bódulat, / A harmadikban a bűn.” Azt hiszem el kell gondolkodnia mindenkinek ezen sorok igazságán, értelmén, s azon, hogyan lehet ezt az utat elkerülni, mely a bűnhöz vezet.

Befejezésül Pestalozzi szavait ajánlom megfontolásra: „Hasztalan mondod a szegényeknek, / hogy van Isten, az árvának, / hogy Atyja van a mennyben. / Képekkel és szavakkal egyedül / Nem lehet Istent megismertetni. / Ha ellenben segítesz a szegényen, / Hogy emberhez méltóan élhessen, / Ezzel bemutatod neki az Istent, / Ha az árvát apaként neveled, / Abból ismeri a mennyei Atyát.”                                                               

Dr. Szrenkáné Nagy Erzsébet
Vissza az újság tetejére

Egyházközösségi hírek

A májusi litániák minden hétköznap 7 órakor kezdődnek. Amikor esti szentmise van, akkor azzal kezdjük a szentmisét. Szombatonként viszont ½ 7-kor imádkozzuk el.

Az első vasárnapi titokcsere időpontját hirdetni fogjuk – Rózsafüzér Társulat

A Kalász-gyűlés időpontját hirdetni fogjuk.

A Karitász-csoport májusi imaszándéka: az adományozókért

Május 18-án, szerda este 19.00-kor lesz a Karitász-gyűlés a plébánián.

Május 6-tól 8-ig nemzetközi focibajnokságon veszünk részt Zetelakán – Kolping program

Május 7-8-án cserkésznapok lesznek, és valószínűleg megyéspüspök atyánk is meglátogatja őket!

Május 8-án lesz a következő közös jegyes kurzus a plébánián 17.00-kor.

Május 13-tól 17-ig pünkösdi zarándoklaton veszünk részt Csíksomlyón – Kolping program

Május 27-én estétől és 28-án szombaton a bérmálkozóknak tartunk lelki napot Diósjenőn, amelyre a Jézus Szíve nővéreit is hívtuk. Várjuk rá az idén és a jövőre bérmálkozni készülőket, sőt szombaton a plébános szeretne elmenni hozzájuk a tavaly megbérmálkozottakkal együtt, tehát őket is hívjuk szeretettel.

Május 28-án és 29-én a hétvégi szentmiséken a bérmálkozók katekumenátusi szertartásai lesznek (a 10. évfolyamosoknak szombat este, a 9. évfolyamosoknak vasárnap), a hitvallás és a Miatyánk átadását ünnepeljük

Már előre hirdetjük: jún. 4-én családi juniális lesz a Kolping erdei házánál

A Képviselő testület következő gyűlése június 5-én, vasárnap du. 4 órakor lesz. (Kérjük időben jelezzék, ha valakinek nem megfelelő az időpont).

A júniusi egyházmegyei eucharisztikus napokon, 24-én vagy 25-én (Nógrádsápon) vegyünk részt minél többen, jelentkezzünk a sekrestyében! Május közepére már kérik a püspökségre a várható létszámunkat! (Részletekről az újságon belül.)

Az április 3-i képviselő testületi gyűlés jegyzőkönyvéből:

A hittanosok körében készült egy felmérés, hogy szüleik milyen mértékben gyakorolják vallásukat, járnak-e vasárnaponként szentmisére. Az összes iskolás gyerekek szüleinek 36 %-a van kapcsolatban velünk, 20 %-a gyakorolja vallását. A katolikus iskolások szülei 40%-ban gyakorolják vallásukat, míg a Petőfi iskolában járó gyerekek szülei 14%-ban.

Továbbá: plébániánk honlapján is szerepel egy felmérés egy szakdolgozat keretében.

Május 15.: pünkösd. Egyházközségünk, közösségeink megünneplése fontos lenne. A plébános kéri, hogy ha valakinek van ötlete, hogy hogyan lehetne közösségeinket szépen megünnepelni, akkor szívesen fogadná az ötleteket.

Május 29.: Úrnapja: egy római dokumentum, és elhunyt pápánk is kéri, hogy minél ünnepélyesebb legyen ebben az évben. Ezért is hirdette meg a szentmisén a plébános a hála-dobozt, amibe bárki leírhatja névtelenül egy kis cetlire, hogy miért is ad hálát a jó Istennek. Ezt az oltárra helyezzük majd. Egyéb ötleteket is szívesen fogadunk.

Keserűen jegyezte meg a plébános úr, hogy kevesen adták le eddig az egyházközségi felmérő és tanácsadó űrlapot, és kevesen jelentkeztek eddig a szentségimádási szolgálatra. Nagyon reméljük, hogy a háladobozba sok-sok kis cédulát bedobnak majd.

Az igazgatónő beszámolt a beiratkozásról. 14 gyermeket írattak be az iskolánkba, aminek nagyon örülünk. Folyamatban van az iskolaszék megalakítása is.

A testület túlnyomó többségű szavazata alapján a plébánián munkaátszervezés történik: kántorunk, Csatári Tibor az irodai szolgálat helyett több időt fog fordítani a gondnoki feladatokra, míg az irodai szolgálatot Szrenkáné Lukács Kinga hitoktatónk fogja ellátni.

Ez történt

Halottaink:
Csernák Istvánné, született Holman Anna,
Pásztor István
Longa Lajos

Kereszteltjeink:

Bozsó Máté (Bozsó János és Molnár Edit gyermeke)
Csejk Martin András (Csejk András és Horváth Anita gyermeke)
Kovács Mónika (Kovács Péter és Pistyúr Szilvia Mária gyermeke)
Lakatos Melissza Mária (Lakatos Mónika gyermeke)
Lakatos Renátó József (Lakatos József és Lakatos Mária gyermeke)
Schulcz Ágoston (Schulcz László és Pincze Mónika gyermeke)
Szrenka Eszter (Szrenka Zsolt és Szabó Mária Magdolna gyermeke)
Vitéz Richárd István (Vitéz István és Majer Erzsébet gyermeke)
Zsiga Marcell (Zsiga Bernát és Kristók Dorottya gyermeke)

Imádság:

Hiszem, Uram, és vallom, / hogy te vagy valóban Krisztus, az élő Istennek Fia, / ki a világra jöttél üdvözíteni a bűnösöket, / akik között az első én vagyok.

A te titkos vacsorádnak részesévé fogadj ma engem, Isten Fia; / mert nem mondom ki ellenségeidnek a titkot, / sem csókot nem adok neked, mint Júdás, / hanem, mint ama gonosztevő, megvallak téged:

Emlékezzél meg rólam, Uram, midőn eljössz a te országodba!

Emlékezzél meg rólam, Uralkodó, midőn eljössz a te országodba!

Emlékezzél meg rólam, Szent, midőn eljössz a te országodba!


Ne váljék, Uram, ítéletemre vagy kárhozatomra / a te szent titkaidban való részesülés, / hanem lelkem és testem meggyógyulására!

Hiszem, Uram, és vallom, / hogy ez, amiben most részesülök, / valóban a te valóságos és legtisztább tested, / s a te valóságos, elevenítő véred. / Kérlek, add, hogy ezeket méltóan vegyem magamhoz / bűneim bocsánatára s az örök életre! Ámen

Idézetek a pápa leveléből:

„Álljon szemünk előtt a szentek példája, akik az Eucharisztiában találták meg a táplálékot a tökéletességre vezető útjukon. Hányszor fakadtak könnyekre a megindultságtól, amikor e nagy misztériummal találkoztak…” (II. János Pál pápa: Maradj velünk, Urunk)

„Ha ennek az évnek csak annyi volna a gyümölcse, hogy minden keresztény közösség megünnepli a vasárnapi szentmisét és gyakoribbá válna a szentmisén kívüli szentségimádás, már nagyon nagy eredményt érnénk el. …” (II. János Pál pápa: Maradj velünk, Urunk)

„Az Eucharisztia éve abból a csodálatból születik, mellyel az Egyház e nagy misztérium színe előtt áll. E csodálat szüntelenül áthatja a lelkemet.”

„Legyenek szentségimádások a szentmiséken kívül. Időzzünk hosszasan térdelve az Eucharisztiában jelenlévő Úr előtt, mintegy jóvátéve hitünkkel és szeretetünkkel a sok hanyagságot, elfeledést, sőt sérelmeket, amelyeket Üdvözítőnknek el kell szenvednie a világban sokfelé…”