Életünk fundamentuma: Krisztus

Egy új esztendő mindig számadásra hív és tervező erővel tölt meg, ad új biztatást az élet csodás folytatásához. Ilyen vagy ehhez hasonló volt a 2005. évi imahét napja az érsekvadkerti római katolikus templomban január 19-én, szerdán este a szentmise után. Szolgálattevők sora várt a testvéri közösségre. Ragyogó és reménykeltő arcok fogadása tette otthonossá az érkezők számára a találkozást. Mindenki tudta a helyét, mint egykor az „aranycsapatban.” Nem volt habozás: evangélikus, református vagy éppen helyi katolikus testvéri arcokról a köszönéssel egybehangzott a köszöntés: -Áldás, Békesség! – Erős vár a mi Istenünk! – Dicsértessék a Jézus Krisztus! … Mindörökké… Ámen !

Azért oly csodálatos a hívő ember élete, mert van, AKIre építhet. Nem saját ideáljait szövögeti, még akkor sem, ha egyházi hagyományokat ápol valamely közösségben. Ezért is mondhatjuk bátran egy válsághelyzetben sodródó embervilág láttán, hogy a mi „hajónk” mindig készen áll a partra szállásra, azok befogadására, akik életüket Krisztusra kívánják építeni. Arra az evangéliumi tanításra, amely 2005-ben meghirdette a világban – benne Érsekvadkerten is – az egyetlen biztos életformát, amely nincs korszakhoz kötve, de évről évre ébren tarja az emberi szíveket.

Itt az ideje – hangzott az egyházi konferencián – hogy engedelmeskedjünk Istennek. Itt az ideje, hogy higgyünk abban az egységben, amelynek alapja benne magában van… Felelősek vagyunk azért, hogy ne kössük magunkat hamis értékekhez. Járuljatok szentáldozáshoz ti, katolikusok! Járuljatok a kommunióhoz ti, protestánsok! Meglátjátok, hogy képesek lesztek rá! Végül is csak az világosít meg, amit valóban meg is teszünk. (F. Steffenszky)

Kedves Vadkerti Testvéreim! Ami az életünkből átmenthető az Úr trónusa elé, az a fenti sorokban is megtalálható. Jó lenne, ha ez a mentés egész Vadkert és vármegyénk, sőt egész népünk és a világ népeinek a közös örömében valósulna meg. Erről az átmenthető örömről az érsekvadkertiek – legyen hála és dicsőség az Úrnak – 2005. január 19-én is tanúskodtak és jelekkel szolgáltak. Asztalközösséget kínáltak és vállaltak azokkal, akik az Ő országának építői, vagy azzá szeretnének lenni. Isten áldása legyen és maradjon Érsekvadkert népén az év minden napján az Úr örökkévaló Igéje által: „Mert más fundamentumot senki sem vethet azon kívül, amely vettetett, mely maga Jézus Krisztus (I Kor 3:11)” Ámen.

Balassagyarmat, 2005. január. 31.

                                              Atyafiúi szeretettel: Molnár Zsigmond

                                                               – református lelkipásztor, Balassagyarmat –

Vissza az újság tetejére

Lelki napot tartottunk

Március 12-én lelki napot tartottunk. Örültünk, hogy oly sokan eljöttek, akik a nagyböjtben valóban szerettek volna legalább egy kicsit megújulni, akik legalább egy napot szerettek volna arra szánni, hogy közelebb kerüljünk az Oltáriszentséghez, akik áldozatot is tudtak vállalni jelenlétükkel.

A jó Isten velünk volt most is. Szólt hozzánk a lelki napot tartó Turai János atya által, szólt a szentségimádáskor, szólt az Oltáregyesület bemutatkozásakor, szólt hozzánk egymás által csoportbeszélgetésekkor, szólt a szentgyónásokban, vetítésben, csendes elmélkedési időben, szentmisében.

A szentségimádáskor mindannyian az Oltáriszentség elé járultunk, és virággal kiraktuk az Eucharisztiát – ezzel érezhető volt, hogy mindenki számít, mindegy, hogy milyen virágot és milyen helyre kellett szúrnia, közösen alkotjuk Jézus dinamikus testét, az egyházat.

A csoportbeszélgetésekről is oly szép élményekről számoltak be sokan.

Néhány gondolat álljon még itt a lelkigyakorlatot tartó atyától: Minden szentáldozás találkozás legyen Jézussal, ne csak egy vallásos cselekedet! Egyik korábbi szolgálati helyemen, Bernecebarátiban voltunk sokan, akik megértettünk valamit, igazán komolyan akartuk venni, hogy Jézus közöttünk él. Az Oltáriszentségben köztünk van, és nem akartuk őt egyedül hagyni. Sok beszélgetés után 50-55 ember vállalta, hogy egy-egy órát virraszt az Oltáriszentség mellett a kápolnánkban, és így hétfőtől péntekig, reggeltől estig mindig szentségimádást tartottunk. Az Eucharisztia imádása, a folytonos szentségimádás átalakított bennünket. Egyre jöttek az ötletek, hogy mit tegyünk még. Átalakult a falu légköre, a fiatalok is jobban érezték magukat az egyház közelében, mint a kocsma körül. Észrevette ezt a falu polgármestere is, és mikor elköszöntem onnan, egy elismerő oklevelet adott, aminek az volt az alapja, hogy megszerveztem a faluban a szentségimádást. Ezért nem szoktak önkormányzati elismerést adni; persze hívő volt a polgármester, de ez az elismerés inkább annak a bizonyítéka volt, hogy valóban érezhetővé vált a faluban a szentségimádások ereje. 1994-ben kezdtük el, és már jó ideje nem vagyok ott, de még mindig tartják. Nemrég a püspök atya is szólt, hogy ott jártam, betértem a kápolnában, és most is volt ott valaki. És én is, ha néha visszatérek, mindig találok ott a szentségimádáson valakit.

Bemutatkozott még a budapesti Központi Oltáregyesület vezetője is, erről egy külön cikkben olvashatunk. Befejező megjegyzésként hadd fejezzem ki nagy várakozásomat, hogy nagyon szép lenne, ha valamilyen formában még szervezettebb szentségimádások lennének templomunkban. Lehet ez akár egy oltáregyesület megalakításával is, de csak akkor, ha ezt több hívő kezdeményezi; vagy lehet úgy is, ha sokan visszaadják kitöltve a múltkori újságunk mellékletét, az űrlapot, és ott többen jelzik, hogy készen állnak hasonló imádságokra.

- plébános -

Nyilatkozat az ügynökkérdésről

            A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai tavaszi rendes ülésükön szükségesnek látták az alábbi nyilatkozat közzétételét.

            Az ún. ügynöktörvény tervezett módosításáról hetek óta tartó társadalmi vita politikai természetű. Az ügynökkérdés a politikai rendszerváltás után 15 évvel már nem tisztázható. Ezt jól példázza a február 27-én névtelenül közzétett lista is. Közismert tény az is, hogy 1989-ben nagy mennyiségben semmisítettek meg olyan iratokat, amelyek a politikai rendőrség tevékenységével és vezetőivel voltak kapcsolatban.

            A szocializmus évtizedeiben a társadalom minden területén végeztek megfigyeléseket. Még az alacsonyabb szinten vezető beosztású embereknek is kötelességük volt hangulatjelentést készíteni „a népköztársaság biztonságának megőrzése érdekében”.

Ezt a megfigyelő rendszert hozta létre a kommunista párt a papok és szerzetesek körében is, mivel bennük a legnagyobb ideológiai ellenfelet látta. Ennek felállításához a lelki és a fizikai terror minden eszközét bevetették. Voltak sokan, akik rendkívül hősiesen viselték a próbatételeket, néha életük feláldozása árán is ellenálltak. Köztük sokan voltak világi hívek, szerzetesek és papok egyaránt. Az Egyház nagy tisztelettel adózik nekik helytállásukért. Mások vagy elhagyták az országot, vagy vidéki plébánián meghúzódva végezték tovább lelkipásztori munkájukat. Ismét mások összeroppantak a zaklatások súlya alatt, vagy éppen valamilyen emberi gyengeségük folytán zsarolhatóvá váltak, ezért vállalkoztak az együttműködésre. Ők tehát mindenképpen áldozatai lettek egy olyan embertelen rendszernek, amelynek létrehozói és fenntartói lehet, hogy ma is politikai közhatalmat gyakorolnak. Ezeknek a politikusoknak nincs erkölcsi alapjuk arra, hogy a beszervezetteket elítéljék.

A beszervezettek között bizonyára voltak olyan papok, szerzetesek és világiak, akik sajnos, ártó szándékkal, súlyosan vétettek embertársaik ellen. Tetteikért kérjük a sértettek és Isten bocsánatát.

            A volt ügynökök közül sokan már tevékenységük ideje alatt felfedték magukat paptársaik előtt, így is könnyítve lelkiismeretük terhén. Mások a politikai változások után kértek bocsánatot azoktól, akikről jelentettek. Jóllehet, vannak még ma is olyanok, akik adósak ezzel a bocsánatkéréssel, de a krisztusi szeretet szellemében mégsem vonhatjuk őket felelőségre. „El ne ítéljetek senkit, hogy titeket se ítéljenek el” (Lk 6,37).

            Akadnak olyanok, akik ezen egyházi személyeket azokkal a politikusokkal állítják párhuzamba, akik nem akarják vállalni ügynökmúltjuk következményeit. Az így vélekedők talán elfelejtik, hogy az egyházi személyek beszervezésükkor éppen a politikusok áldozatai lettek, és ma is azzá válnának, ha nevük nyilvánosságra kerülne. Ugyanakkor ezek az egyházi személyek nem viselnek közjogi tisztségeket, nem úgy mint a politikusok.

            Befejezésül megismételjük, a fent említett okok miatt az ügynökmúlt ma már nem ismerhető meg a maga teljes valóságában. A törvénytervezet körül keltett hangulat politikai indíttatású, nem szolgál másra, mint az Egyház elleni támadásra és az egyházi személyek lejáratására. A bizonytalan eredetű és hamis listák kampányszerű közlése is része az Egyház elleni támadásnak.

Néhány szempont az ügynök-kérdéshez

I. Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal megalapítója és első igazgatója megdöbbentőnek tűnő tényekről számolt be egy interjúban. [Az ATV Napkelte c. műsorában, 2002. augusztus 9-én 7.15-kor.]

Elmondta, hogy ők, a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai igyekeztek eltüntetni az érdekkörükbe tartozó személyekre vonatkozó, esetlegesen terhelő adatokat, másrészt az ügynökök kartonjai közé betettek olyan neveket is, akik nem voltak ügynökök. Céljuk a szándékos félrevezetés volt.

Ez okirat-hamisítás. Erről ő büntetlenül nyilatkozhatott.

Bartus László riporter megkérdezi tőle: „És akkor az az X Y, aki a dologban teljesen ártatlan, most hirtelen érintetté válik, mert önök ilyen trükköt alkalmaztak?”

Nagy Lajos válasza: „Előfordulhat... Ezért nem hitelesek ezek a nyilvántartások. Én már máskor is mondtam, és mindig is mondom, hogy nagyon nehéz most már hitelesen feltárni a múltat. Mert én nem tudom, hogy mások hol alkalmaztak ilyen (módszereket), én most a hírszerzés területéről beszélek..., hogy ezt hogyan csinálta a belső elhárítás..., mert én azon a területen nem dolgoztam..., de hogy nagyon sok anyagot megsemmisítettek, az biztos.”

Riporter: „Önök ezt azért tették, hogy ne kerüljön veszélybe saját ügynökük. De hát így akkor veszélybe sodortak valaki mást, aki ráadásul nem is volt az ügynökük.”

Nagy Lajos: „Éppen ezért tettük, hogy ha már nem vállalta, akkor kerüljön ő most gyanúba...”

II. Tomka Ferenc számol be arról, hogy készülő könyvéhez sok jelentést elolvasott, köztük olyanokat, amelyek jelentések ugyan, de semmi de semmi nincs benne, mert csak azért lettek megírva, mert kényszerítették rá őket.

III. Tomka Ferenc önmagával kapcsolatban is beszámol: „amikor kimentünk Rómába, be akartak szervezni. És amikor erre nemet mondtam, azt mondták: de azt alá kell írnia, hogy ha államellenes összeesküvésről tud, azt jelenteni fogja. Amikor ezt sem akartam, azt mondták: akkor most rögtön letartóztatjuk, mert ez minden magyar állampolgár alkotmányos kötelessége. Erre ezt aláírtam - gondolva, hogy majd meglátjátok, mikor jelentek én nektek. Nem is jelentettem soha. De most megkaptam papírjaim között az ún. 6-os kartont, ami az ügynök-karton egy formája. „Beszervezésem ideje: 1971. október 1., tehát amikor Rómába utaztunk. Erről írok megjelenés előtt álló könyvemben, meg egy kicsit az egész kérdéskörről és hazugságairól... De sajnos igaz, hogy voltak igazi ügynökök: Egy püspöki titkár, illetve egy püspöki irodaigazgató anyagával is találkoztam, akik segítettek pl. a BM-nek bevezetni a püspökségre a lehallgató készüléket - váci és székesfehérváriak. Mindketten meghaltak már. Egy görög atya segített felderíteni a titkos bazilita szerzeteseket, meg a kárpátaljai rejtett görög .katolikus papokat. Erről most jelenik meg Kahler Frigyesnek egy könyve... Szóval voltak ilyen félelmetes dolgok is. De püspökeink támadása - nagy többségben! - rákosista koncepciós per. Isten vezessen mindnyájunkat.”

Közösséggé válás és az ima

(Papp László atya lelkigyakorlati gondolataibólj,  2005. febr. 12-13.)

A személy újjászületése hozza magával a család, az egyházi és társadalmi szervezetek újjászületését – hangzott el a marosvásárhelyi Papp László atya kijelentése. S ha szélesebbé válik, akkor születnek újjá népek és nemzetek, megszületik egy új világ, melynek alapja mag Krisztus. Természetesen ez nem egyszerű dolog. Különböző fázisokon át vezet az út a vallásosak felé. Vannak érdeklődők, akik meghallották a hívó szót. A kezdők már lépegetnek az előre vivő úton. A, haladók vagy másképpen nevezve: tanítványok pedig már továbbadják a hírt a kívülállóknak. S élnek közöttünk az energiájukat az ügybe fektető elkötelezettek.,

Ám mindig szem előtt kell tartani azt, hogy a közösség ereje a tagjaiért vállalt felelősséget sem nélkülözheti, de más kezdeményezésekre is nyitott tud lenni. A szeretet uralkodik közöttük, melyből annak is jut, aki először jelent meg köreikben. Ettől válik fokozatosan jóvá, és ha problémák lépnek fel működésében, mindig készséget mutat a megbékélésre, az újrakezdésre. A távlatokban történő gondolkodás egységképző tényező a közösség életében, melynek része az alázattal történő együtt dolgozás, egymás szolgálata, a világos kommunikáció. Nem várnak másra, hanem a bekiabálások ellenére is teljes erővel teszik dolgukat ott, ahol éppen vannak.

A jól működő közösség elé is mindig célt kell állítani, ami erőfeszítésekre késztet, de kudarcélményt nem okoz, hiszen a feladatmegosztásban mindenki a helyén van, és jól körvonalazható, mivel foglalkozik.

Emberi természetünkből adódóan a működés során problémák is adódhatnak. .A keletkezett feszültségek feloldásában viszont sohasem a személy, hanem a tett kerül górcső alá, hiszen Jézus példájából is látható az, hogy Ő is a bűnt és nem a bűnöst ítélte el.

Mint látható, nem egyszerű a jó közösséggé válás útja. Hogy meg tudjuk tenni az ilyen irányú lépéseket, sokat kell imádkozni. Mert az ima olyan, mint az a meredek erdei terepen dolgozó traktor csörlős szerkezete, melyet fix ponthoz rögzítve helyszínre juttatja a nehéz erőgépet. Tehát ha az imával Krisztushoz kötöm magam, akkor képes leszek legyőzni minden akadályt.

Ezért alap mindig az ima. Ha erre épül döntésünk, biztos helyes úton járunk. Hiszen Jézus is ezt mutatja nekünk a Szentírásban számtalan helyen, amikor egy-egy döntése előtt imádkozik.

Imánk azonban csak akkor igazi, ha az helyes istenképre épül. Ekkor tudom magamat Isten rendelkezésére bocsátani és nem várom el Tőle, hogy helyettem oldja meg gondjaimat. Természetesen a beszélgetéseken túl szükség van csendes együttlétekre is. Fontosnak kell tartani a csendet és a magányt, mely tisztázza azt, hogy valójában kis is vagyok én. Érhet ezalatt kísértés, hisz Jézust is érte több is a pusztai magányban, de ha reá figyelünk, mindig lesz megoldás az éppen aktuális problémáinkra, melyben a személy fontossága mindig a dolgoké felett áll.

(Erdei Kolping-ház, Érsekvadkert)                                                        emjé                                          Vissza az újság tetejére

Bizonyára sokan hallottak arról, hogy egyházközségünknek honlapja lesz. Mostanra elérkezett a várva-várt pillanat: a váci egyházmegye honlapján a mi oldalunk is megtalálható.

Olvashatunk többek között iskolánkról, községünkről. Többet megtudhatunk közösségeinkről: cserkészcsapatunkról, rózsafüzértársulatunkról, Kolpingról, a karitászról, Kalászról. Megtalálhatjuk templomunk, kálváriánk, plébániánk, és egyéb kisebb építményeink történetét, ezek hagyományait. Találhatunk sok érdekes olvasnivalót: két főiskolai szakdolgozatot plébániánkról, vallási hagyományainkról; és ha valaki nem tudta elolvasni újságunkat, ezen a honlapon még idei példányokat is megtalálja.

         Meleg szívvel ajánlom honlapunkat mindenkinek, mert lehetőségünk nyílik egyházközségünk közelebbi megismerésére.

Szrenka Melinda                                                                                                                             Vissza az újság tetejére

Egyházközségi családi nap

Kedves családok! Életünk oly különbözőképpen alakulhat, de az közös mindannyiunkban, hogy szükségünk van a jó Isten segítségére. Ő sokféleképpen mellénk áll: például olyankor is, mikor egymásnak segítünk, közösen kikapcsolódunk vagy csak beszélgetünk.

Ha úgy érzitek, hogy jobb közösen keresni az Isten segítségét,

ha úgy érzitek, hogy egymáson keresztül kapunk valamit,

vagy csak egy közös kikapcsolódásra szívesen eljönnétek, akkor

nagy szeretettel meghívunk

április 23-án, szombaton egy közös családi napra (Kb. 10 órától estig)

A következő terveink vannak:

- családi vetélkedő (szellemi és sportos)

- gyerekeknek játszóház, kézműves foglalkozás

- pingpong bajnokság, csocsóbajnokság

- Tóth Ferenc görög katolikus pap előadása és elmélkedése (azalatt gyerekeknek például gyermek-bibliaóra), és majd görög katolikus szentmisén vehetünk részt!

- verses-zenés összeállítás a családról

- nyugdíjasoknak testi-lelki egészségklub (vérnyomásmérés, beszélgetés)

- kézműves vásár

- vacsora a plébánia udvarán

Vissza az újság tetejére

Lelki napunkon bemutatkozott
a budapesti Központi Oltáregyesület

1999-ben ünnepelte megalakulásának 140. évfordulóját. Ebben az évben a nagy múltú Oltáregyesület 145 évre tekint vissza. A 15 éve történt újjászervezésekor már sokféle karitatív szolgálatot végeztek, először is a kórházi miséző helyek látogatását szorgalmazták, hogy a kórházi szentmisék méltóképpen legyenek bemutatva. A miséző helyek igen szerény körülmények között működtek. Látva az áldatlan állapotot, varrtak, hímeztek oltárterítőket, egyéb kellékeket. Járták a kórházakat, 12 kórházi miséző helyet szereltünk fel oltárterítőkkel, egyéb miséző kellékekkel. Látogatják a betegeket, gyakorolják az irgalmasság lelki és testi cselekedeteit. Fáradozni beteg embertársaink megsegítésében, igen szép missziós szolgálat. Újraéledt az oltáregyesületi élet az Örökimádás templomban, amely nem szűnt meg, csak szünetelt. Igen szép számmal jelentkeztek oltáregyleti tagok szolgálattételre. Minden nap a reggel 8 órai szentmise után, délután, este 6 óráig ki van téve az Oltáriszentség engesztelésre. Igen sokan jöttek segítséget kérni az ügyeleti időpontban, melyet hetente, kedden és csütörtökön tartunk. Főleg lelki segítséget kérnek. Jöttek a gyermeküket egyedül nevelő édesanyák, akik nehéz gondjaikban kértek segítséget eleinte, később anyagi gondjaikkal is fordultak hozzánk. Hálásak a jó szóért, a tanácsadásért.

A karitatív szolgálat mellett a legnagyobb feladatunk az engesztelés és annak terjesztése fővárosi és vidéki plébániákon, sőt külföldön is. Engesztelő napokat tartunk évente több alkalommal, nyári hónapokban autóbuszokkal is érkeznek engesztelők az ország különböző részeiről. Évente beszámolunk az oltáregyesületek működéséről, mely örömünkre szolgál, a sok fáradozás és levelezés eredménye tükröződik. A Központi Oltáregyesület 80 taggal működik, igen örvendetes, hogy az utóbbi időben fiatalabb korosztály is jelentkezik szolgálattételre, betegek látogatására. A bíboros úr minden hónapban fáradhatatlanul imádkozik velünk és a hívekkel papi és szerzetesi hivatásokért.

A Központi Oltáregyesület, mint jogi személy működik. Megyés főpásztora a bíboros úr, igazgatója dr. Csányi József templomigazgató, vezetője Bulcsú Józsefné, aki eljött közénk a lelki napunkra. Az Oltáregyleti Értesítőt negyedévenként megküldjük a plébániáknak, érsek és püspök atyáknak.

Itt szeretnénk köszönetet mondani az érsek és püspök atyáknak, a plébános atyáknak, akik válaszukban áldásukat, imáikat küldik az Oltáregyesület működésére.

Reménységünk legyen a Szentatya által meghirdetett Eucharisztia Évében a Szentségi Jézus engesztelése és szolgálata, mert ha lesz egymillió engesztelő, akkor nem kell félteni hazánkat, családjainkat, az államférfiakat, a vezetőket, mert hazánk és küzdő egyházunk engesztelő ország lesz az új évezredben is.

Az ország különböző részeiből igen sok egyházközség érdeklődik az Oltáregyesület szervezete iránt. Több plébánián az Oltáregyesületi csoport a Rózsafüzér Társulat tagjai közül tevődik össze, alakul. A szentségi Jézus szeretetre, egymásra, odafigyelésre, hűségre nevel bennünket.

Oltáregyesület megalakítása plébániákon

Feladata:

- az Oltáriszentség tiszteletének szolgálata, egyénileg vállalt imaórákban, közösségi szentségimádási szentórákon, ennek terjesztése,

- betegek látogatása, lelki támogatása,

- templomok, kápolnák működéséhez segítségnyújtás.

A fentiek megvalósítása a tagok önkéntes vállalkozása alapján történik.

Tagság:

- rendes tagok , akik felvételüket kérik és a heti 1 óra szentórát vállalják (ez nem kötelező),

- pártoló tag: aki nem iratkozik be az egyesületbe, de célkitűzéseit lelkiekben és anyagilag támogatja.

Egyházközségekben az Oltáregyesület vezetőségét a mindenkori plébános nevezi ki.

Vissza az újság tetejére

Kolping hírek

A helybeli egyházi (családi nap, felnőtt hittan) és egyesületi rendezvények (nagymise utáni megbeszélések) mellett az alábbi programlehetőségre hívjuk fel a figyelmet.

Április 9-én 8 órától fiataljaink rendezésében a balassagyarmati sportcsarnok ad otthont a II. Nemzetközi Kolping Futballtornának. Hívjuk a szurkolókat, támogatókat, hogy Érsekvadkert jó híre minél nagyobb területre eljuthasson.

Április 23: körzeti vetélkedő a Józsefvárosi Kolping Család szervezésében.

Április 30: futóversenyre hív az Észak-budai Kolping Család.

Május 13-17: Csíksomlyói zarándoklat, melyet szabadidő egyeztetés útján egybe lehet kötni a székelykeresztúri fiatalok május 8-ra, sportrendezvényre szóló vendégül látásával is.

Jelentkezni a fenti programokra a hétfő esti hittanok, valamint a vasárnapi összejövetelek alkalmával lehet. A jelentkezőktől most és a későbbi programoknál (nyári üdülés, pályázati támogatásból történő részesedés) egyaránt elvárjuk a TAGDIJUK IDŐARÁNYOS RENDEZETTSÉGÉT.

CSIKORGÁS

(Gondolatok baráti körös vitákhoz)

Uram, senki sem szeret engem. Én sem szeretem magamat. Undok vagyok. Akaratom ellenére jövök a világra az alkatrészek (kapcsolatokban emberek) súrlódásakor. Bocsánat, hogy élek. Tudom Uram, hogy Te sem mondasz szépnek, de adj röpke életem értelmet. Add, hogy én legyek a fájó dolgok kiáltása. Jelezzem a bajt, a hibát, a fékezést. Legyek én az őszinteség, ne engedjem eltitkolni a rosszat. Tudja meg mindenki: van kárhozat. Mindig fel tudjak sírni Tehozzád, Uram! Csikorgásként legyek imádság: Megváltást!!!!

1972-es hittanjegyzetből :emjé

Egyházközösségi hírek

Elkezdtünk egy gyermek-énekkart, ahová mindkét iskola diákjaiból szeretettel vártunk lányokat, fiúkat, hangszeren játszókat is. Reményeink szerint havonta egyszer mi is énekelnénk az utolsó vasárnapokon. Személy szerint is nagyon örülök ezeknek a hittanosoknak, akik készek arra, hogy énekeljünk a jó Istennek, és ez szép felajánlás most a nagyböjti időben is!   

Március 5-én és 6-án a hétvégi szentmiséken 229 beteg és/vagy idős testvérünk részesült a betegek szentségében 8 (ennyi szentképet adtunk oda nekik), a faluban pedig eddig 48 beteg részesült ebben az otthonában, még van 20 idős, akikhez a plébános húsvét után jut el.

Március 13-án a következő személyek kapták meg az áldoztatói engedélyeket:

Fábiánné Csejk Erika, Fábián László, Kovács Jánosné, Szabóné Kovács Erzsébet, Bozsonyik János, Fábián László, ifj. Nógrádi László és Zachar László. Háromféle szolgálatot vállalnak: néhányuk beteglátogatásban és áldoztatásban fognak segíteni, néhányuk a templomi áldoztatásban segítenek, és közülük lesznek később olyanok, akik az egyházmegye szervezésében felkészítésen vesznek részt, hogy lelkipásztori kisegítőkké, akolitusokká avassa őket a püspök atya (valószínűleg) a váci székesegyházban. Imádkozzunk értük!

Várunk még olyan feliratkozásokat, hogy kikhez vihetjük még el az Oltáriszentséget havonta!

A Képviselő Testület következő gyűlése ápr. 3-án, vasárnap du. 4 órakor lesz.

Ápr. 3-án elsővasárnapi titokcsere – Rózsafüzér Társulat

Ápr. 3-án Kalász-gyűlés a titokcsere után

A karitász-csoport márciusi imaszándéka: a válófélben lévő, házastársak gyermekeiért

Április 6-án, szerda este 18.45-kor lesz a karitász-gyűlés a plébánián.

Április 9-én 8 órától fiataljaink rendezésében a balassagyarmati sportcsarnok ad otthont a II. Nemzetközi Kolping Futball tornának.

Április 11 és 14 között a plébános és még néhányan (a püspök atya kérésére is) egyházmegyei katekumenátusi konferencián vesznek részt, mely a szentségre készülés néhány éve bevezett módjáról fog szólni.

Április 16-án egész napos szentségimádás lesz. Bevezető imaóra de. 10 órakor, és az esti 6 órás szentmisével zárul.

Április 17-én tartjuk az elsőáldozást. 44 gyermek készül szorgalmasan erre az ünnepre (voltak még néhányan, akik a készületet elkezdték, de őket már nem választjuk ki erre az ünnepre súlyos hanyagságok miatt).

 Április 23-án, szombaton tartjuk az első egyházközségi családi napot, részletesebben az újságon belül olvashatunk róla.

Szentségimádás beosztása:

Jézusunk, köszönjük, hogy halálodat és feltámadásodat ünnepelhetjük! Köszönjük, hogy nem csak egyszer jöttél közénk a földre, hanem minden szentmisében jelen vagy, Te, feltámadt üdvözítő. Jelenléteddel bizonyítod, hogy a halál nem uralkodik rajtad, és vársz mindannyiunkat győzedelmes országodban. Minden szentáldozásban belénk költözöl. Mellettünk állsz fájdalmainkban, szenvedéseinkben, kiengeszteled értetlenkedő és megkeményedett szívünket. Megnyugtató jelenléted és közelséged önmagában ígéret számunkra, hogy a mi életünk is folytatódik a halál után. “Ó szent vendégség,

melyben Krisztust vesszük magunkhoz, megújítjuk szenvedésének emlékét, lelkünk eltelik kegyelemmel, és jövendő dicsőségünk zálogát nyerjük.”

Vissza az újság tetejére

Idézetek a pápa leveléből:

„»Veletek vagyok a világ végéig…« (Mt 28,20) Az Eucharisztiának ez a dimenziója, jellege minden másnál jobban próbára teszi a hitünket, vagyis »a valóságos jelenlét« titka.” (II. János Pál pápa: Maradj velünk, Urunk)

„Legyenek szentségimádások a szentmiséken kívül. Időzzünk hosszasan térdelve az Eucharisztiában jelenlévő Úr előtt, mintegy jóvátéve hitünkkel és szeretetünkkel a sok hanyagságot, elfeledést, sőt sérelmeket, amelyeket Üdvözítőnknek el kell szenvednie a világban sokfelé…” (II. János Pál pápa: Maradj velünk, Urunk)

„Különösen kívánom, hogy fedezzétek fel újra, hogy mit jelent a vasárnap, az Úr napja és az Egyház napja!” (II. János Pál pápa: Maradj velünk, Urunk)

„Az emmauszi tanítványok kérésére, hogy »velük« maradjon, Jézus egy sokkal nagyobb ajándékkal válaszolt: az Eucharisztia szentségével megtalálta annak módját, hogy »bennük maradjon»." (II. János Pál pápa: Maradj velünk, Urunk)

„A szentáldozás azért adatott nekünk, hogy »jóllakhassunk« Istennel itt a földön”. (II. János Pál pápa: Maradj velünk, Urunk)

„Az Eucharisztia éve abból a csodálatból születik, mellyel az Egyház e nagy misztérium színe előtt áll. E csodálat szüntelenül áthatja a lelkemet.” (II. János Pál pápa: Maradj velünk, Urunk)

„Legyen az Eucharisztia éve mindenki számára alkalom arra, hogy újra tudatosítsuk azt a páratlan kincset, melyet Krisztus Egyházára bízott. …” (II. János Pál pápa: Maradj velünk, Urunk)

„Ha ennek az évnek csak annyi volna a gyümölcse, hogy minden keresztény közösség megünnepli a vasárnapi szentmisét és gyakoribbá válna a szentmisén kívüli szentségimádás, már nagyon nagy eredményt érnénk el. …” (II. János Pál pápa: Maradj velünk, Urunk)

„Krisztushívők, valamennyien fedezzétek föl az Eucharisztia ajándékát, mint a világban – a különböző foglalkozásokban és a legváltozatosabb helyzetekben – élt mindennapi életetek világosságát és erejét. Elsősorban azért fedezzétek föl, hogy maradéktalanul át tudjátok élni a család szépségét és küldetését”. (II. János Pál pápa: Maradj velünk, Urunk)

„Álljon szemünk előtt a szentek példája, akik az Eucharisztiában találták meg a táplálékot a tökéletességre vezető útjukon. Hányszor fakadtak könnyekre a megindultságtól, amikor e nagy misztériummal találkoztak…” (II. János Pál pápa: Maradj velünk, Urunk)

„Hálával és örömmel töltsön el mindnyájatokat áldásom.” (II. János Pál pápa: Maradj velünk, Urunk)

Vissza az újság tetejére
Vissza az előző menüre