Vadkerti harangok
2005. február


"Bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat!"
Híreink
Iskola oldal
Ifjúsági hittanosok oldala
Egyházközségi felmérő és tanácsadó űrlap
A temetési szentmisékről
Az országos gyűjtés eredménye
Karitász hírek
Kolping hírek
Ez történt
Farsangon a kalászosok
LELKINAP, MÁRCIUS 12-ÉN, SZOMBATON
Országos cél gyűjtésekor döntsenek az adakozók!
Sík Sándor: A keresztút - II. stáció
Idézetek
„Zene nélkül lehet élni, de nem érdemes”
Vissza az előző menüre

„Bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat!”

Meghalt Lúcia nővér, az utolsó fatimai látnok

Lúcia nővér és II. János Pál pápa

Portugália nemzeti gyásznapot rendelt el Lúcia nővér tiszteletére – ezt Pedro Santana Lopes portugál miniszterelnök jelentette be hétfőn. Életének 98. évében február 13-án, vasárnap este elhunyt a kármelita Lúcia dos Santos nővér. Az 1917-es Mária-jelenések Fatima mellett történetek, amelynek Lúcia nővér két unokatestvérével együtt volt szemtanúja. A felnőttkort közülük csak Lúcia érte meg. Unokatestvéreit, Francisco és Jacinta Martot 2000-ben avatta boldoggá II. János Pál pápa.
Lúcia nővér a szigorú szellemű kármelita rendbe lépett, és a kolostorban írta meg kétkötetes Emlékezéseit.
II. János Pál pápának különlegesen szoros kapcsolata volt Fatimával. A szentatya mindig a fatimai Szűzanya közbenjárásának tulajdonította, hogy az 1981-ben ellene elkövetett merényletet túlélte. Az elmúlt hetekben II. János Pál egészségéért imádkozott, és február 10-én még DVD-n megnézte Mel Gibson A passió című filmjét is. Portugál híradások szerint a fatimai látnok a pápa üzenetét olvasta utoljára: a szentatya – aki tudomást szerzett a nővér betegségéről – szombaton lélekben megerősítő levelet küldött Lúciának.
Talán nem véletlen, hogy Lúcia nővér éppen 13-án távozott el a földi életből, hiszen 1917. május 13-án a fatimai egyházközség területén három pásztorgyermek őrizte nyáját: a tízéves Lúcia, és unokatestvérei, a kilencéves Ferenc és a hétéves Jácinta.
Délben szokás szerint elimádkozták a rózsafüzért, majd játszani kezdtek ott, ahol ma a fatimai bazilika áll. Hirtelen nagy fényességet láttak, amit villámnak gondoltak, és úgy döntöttek, hazasietnek még a vihar előtt. Ám rögtön ezután újra fényt láttak, és egy kis tölgyfa fölött (ahol ma a Jelenési Kápolna áll), megpillantottak egy „Asszonyt, aki ragyogóbb volt, mint a nap”.

A jelenések alkalmával a Szűzanya mindig arra kérte a gyermekeket, hogy imádkozzanak, hozzanak áldozatot a bűnösök megtéréséért, és engeszteljék Szeplőtelen Szívét az ellene elkövetett vétkekért.
A gyermekekre rábízott három fatimai titok is ezt a célt szolgálta, hogy sokat imádkozzanak az emberek a bűnösök megtéréséért, és az egyháznak is sokat kell szenvednie majd a történelemben. 2000-ben döntött úgy a szentatya, hogy nyilvánosságra hozza az utolsó, harmadik titkot is. A három titok ismeretében – amire a templomban minden bizonnyal ki fogunk térni (talán újságunkban is) – bizonyossággal mondhatjuk: bizony valóra váltak a jövendölések: sokat szenvedett a katolikus egyház a múlt században! A pápa elleni merényletben elérte csúcspontját.

Miként az első két titok kulcsszava a „lelkek megmentése”, úgy a harmadik titok kulcsa a háromszoros felszólítás: „Bűnbánat, Bűnbánat, Bűnbánat!” Az evangélium kezdetére kell emlékeznünk: ,,Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumnak!'' (Mk 1,15.) A látnokok megijedtek a pokol látványától, és a Szent Szűz és az Isten iránti határtalan szeretettől indítva igen sok áldozatot és imádságot felajánlottak, hogy minél többen megmenekülhessenek a pokoltól. Nagyböjtünkben mi is érezzük át, hogy ez a felszólítás nekünk szól!

– plébános –

Vissza az újság tetejére


Híreink

Köszönjük mindenki részvételét a január végi egyházközségi bálban, nagyon jó volt látni, hogy ily sokan eljöttünk, és köszönjük mindenkinek a segítséget, közreműködést!

Febr. 12-13-án az erdei házban Kolping-lelkigyakorlaton a nehéz időjárás ellenére nagyon sokan összegyűltek, és felejthetetlen lelki élménnyel gazdagodtak, amelyre a Szentlélek Pap László erdélyi, marosvásárhelyi atyát használta fel. Külön öröm, hogy Érsekvadkertől nemcsak Kolping-tagok jöttek el, és még 7 másik településről is eljöttek (távolról is!).

Febr. 26-án, és 27-én a szentségre készülő katekumeneknek, vagyis elsőáldozóknak és bérmálkozóknak kereszt-átadási szertartást tartottunk.

Márc. 6-án elsővasárnapi titokcsere – Rózsafüzér Társulat

Márc. 6-án Kalász-gyűlés a titokcsere után

A karitász-csoport márciusi imaszándéka: a családok békéjéért.

Egy kis reklám. Egy érdekes, körmenetekhez használható kis fáklyát árul egy feltaláló, aki ezt szabadalmaztatta is, és csak őtőle lehet rendelni. De nemcsak körmenetekhez, hanem otthoni használatra is alkalmas, sőt ajánljuk a temetésekkor is ezt használni. Megvásárolható 300 forintért a sekrestyében, plébánián.

A szentgyónásokat kérjük, hogy ne hanyagoljuk a nagyböjt végére. Aki ritkábban szokott gyónni, és a nagyböjt elején elvégzi szentgyónását, annak már nem kell húsvétra még egyszer (hacsak súlyos bűnt nem követ el). Lehet számítani a  lelkinapra is, márc. 12-re, akkor több atya is jön gyóntatni.

Kihelyeztük a faliújságra a kórházlelkészi szolgálat, a katolikus papok ügyeleti rendjét a balassagyarmati kórházban! (később itt is közölni fogjuk).

<Márc. 5-én és 6-án a szentmisékben kiszolgáltatjuk közösen a betegek kenetét.

Mivel ádventben megtartottuk a szokásos 3 napos “lelkigyakorlatot”, triduumot, ezért most nagyböjtben valószínűleg egy hatékonyabb lelki feltöltekezésen vehetünk részt: lelkinapon, márc. 12-én szombaton, melyet Turai János atya, a Szolnok-belváros plébánosa fog tartani, a részletekről az újságon belül olvashatunk! Budapestről a Központi Oltáregylet is eljön hozzánk bemutatkozni. Számítsunk rá, tegyük magunkat szabaddá arra a napra; az Eucharisztia évében különösen tegyük meg ezt az áldozatot!

Március 13-án Tarnai Imre esperes atyánk a 11 órás szentmisében ünnepélyesen új áldoztatói engedélyeket ad át a püspök atya megbízásából. Közülük lesznek később olyanok, akik az egyházmegye szervezésében felkészítésen vesznek részt, hogy lelkipásztori kisegítőkké, akolitusokká avassa őket a püspök atya (valószínűleg) a váci székesegyházban. Imádkozzunk értük!

Már előre jelezzük, hogy a Képviselő Testület következő gyűlése ápr. 3-án, vasárnap du. 4 órakor lesz, kérjük, hogy tegyék magukat szabaddá!

Az elsőáldozás ápr. 17-én lesz.

Nagyböjt péntekjein du. 3 órakor keresztutat imádkozunk. Az imádság mondásában segítők beosztása: febr. 11-én a ministránsok, 18-án a Kalász-csoport, 25-én a katolikus iskolások felsősei a lelkinapjuk alkalmából, márc. 4-én a Kolping-család, 11-én a cserkészek,  18-án: 5a-5b., 25-én nagypénteken a testület tagjai és más felnőttek, nagypénteken este ifi-hittanosok és bérmálkozók.

farsangi bálunkból Fotó: Barák Barna  farasangi bálunkból Fotó: Barák Barna  ifjúsági találkozón Kismaroson

Vissza az újság tetejére

„Lélekkel fordulj a virág felé!” - ISKOLA OLDAL

Várunk iskolánkban új diákokat!


Közeleg a tavasz, ezzel egyidőben az iskolába készülő gyerekek családjaiban fontos téma az iskolaválasztás, be-iratkozás. Az érsekvadkerti családoknak is ismét dönteniük kell, melyik iskolát választják. Községünkben 1992 óta adott a választás lehetősége, mely pozitívum, hiszen van miből választani.
Reményeink szerint az elmúlt évek nehézségei után a jövőben kiszámítható és tervezhető lesz az életünk. A tantestület illetve az iskolához hűséges szülők sokat küzdöttek a gyermekek jövője érdekében. Mivel a különböző vizsgálatok, átvilágítások ill. az elballagott diákok sikeres helytállása igazolja a tantestület munkájának színvonalát, így bátrabban nézünk a jövő elé.
Mitől katolikus az iskolánk? – hangzik el gyakran a kérdés. Röviden: attól, amitől egy család katolikus lesz. Bővebben: feladatunk az iskolában a katolikus szellemű légkör kialakítása, a tanulók vallásos ismeretünk meg-alapozása, bővítése, életkoruknak meg-felelően. Ezen a plébánia, a hitoktatók és a tantestület együtt munkálkodik! Ki-emelt feladatunk az összetartozás élményének erősítése, melyet köszönésünkkel is kifejezünk. Ezen kívül az osztályfőnökök sokat fáradoznak az osztályközösségek építésén, alakításán, a gyerekek összecsiszolódásán.
A napot imával kezdjük, amikor gyertyát gyújtunk a kis oltáron, kérjük Isten segítségét a napi teendőink elvégzéséhez. Megemlékezünk egyes szentekről pl. Szt. Gellért, Szt. Imre,  Szt. Miklós ...  továbbá  a  nem  kötelező
egyházi ünnepekről. Reggel ebben a pár percben lehetőség van a gyerekek egyéni   problémáinak   megbeszélésére. Ez a néhány perc veszteség megtérül, hiszen a „lelkük” is előtérbe kerül, „locsolgatjuk a virágot”. Pedagógiai programunkat és Helyi tantervünket az előző tanév végén dolgoztuk át, melyet a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet szak-véleményezett, elfogadott. Tan-anyagunkba beépítettük a keresztény értékeket is. Kiemelt célunk a teremtett világ védelme, szépségének befogadása. Nagy egyházi ünnepeken az iskola dolgozói, tanárai együtt vesznek részt a szentmisén. Hétfő reggelenként elcsendesülünk Istenre figyelve, illetve osztályonként szolgálatot látunk el. Ebben a nyugalmi állapotban könnyebb elkezdeni a koncentrációt igénylő heti tanulást, munkát. Ezen „feladatainkkal” bevonjuk a diákokat, szülőket egyaránt az egyházközség életébe is.
Mint leendő elsős tanító néni különösen a közösség formálását tartom fontosnak, hiszen egyaránt segítő , támogató légkörben mindannyian eredményesebbek lehetünk. Nehéz szívvel válok meg 4 –es osztályomtól, hiszen már egymás rezdüléseit is ismerjük az együtt töltött 4 év után, mégis örömmel és várakozással készülök az újra, hiszen, mint az édesanyának a tanítónak is el kell engednie gyermekeit, ha eljön ez idő. Ez szerencsére valami újnak a kezdetét jelenti, amikor lehet még több lelkesedéssel, energiával, szaktudással elindítani egy szép folyamatot.
Immár harmadszor készülök az elsős tanító néni gyönyörű feladataira és már ebben a tanévben megkezdem fel-készítésemet, hogy szeptembertől gördülékenyen, örömmel telve indul-hassak a rám bízott gyerekekkel.
Érsekvadkerti születésűként sokan tudják rólam, hogy az általános iskolai évek után a Balassi Bálint Gimnáziumban érettségiztem, majd a Budapesti Tanítóképző Főiskolán diplomáztam 1993-ban. Közben férjhez mentem Dombai Gábor földmérő mérnökhöz, akivel   Vácott   telepedtünk   le.   Első
munkahelyem ezért Szendehelyen volt. Két   gyerekem a   Szent Erzsébet   Katolikus    Általános    Iskola   tanulója, 5. és 2. osztályban. 2000 őszétől tanítok az iskolában, akkoriban költöz-tünk vissza szülőfalunkba. Tovább-képzésekre jártam, hogy könnyebben illeszkedjek be a kihagyott évek után a munkába. 2003 szeptemberétől igazgatóhelyettesi feladatokat is ellátom, ezért jelenleg is és a jövőben is Belovainé Nacsa Henriett kolléganővel közösen tanítjuk az osztályomat. Vele egyetértésben, követelményeinket összhangban rendezve, egymást segítve, támogatva dolgozunk.
Belovainé Nacsa Henriett 33 éves, alsó tagozatos tanító vagyok. 1997 óta Rétságon élek férjemmel és fiammal, addig Vadkerten laktam szüleimmel.
1993-ban a Zsánbéki Tanítóképző Főiskolán tanítói diplomát szereztem. Azóta hitoktatói oklevelet kaptam, angol középfokú nyelvvizsgát tettem. Jelenleg középfokú ECDL szg-es tanfolyamot végzem. 1993 őszén a Katolikus Iskola második 1. osztályát vezettem Soksevits Lászlóval. 1999-2003 –ig GYES -en voltam fiammal. 2003. szeptemberétől újra munkába álltam, akkor alsós napközis nevelőként. Az idén tevékenységein sokrétűek: 1-2. osztályban angol szakkört, 3. o –ban angol tanítás, könyvtárosi munka, diákönkormányzat segítése. Továbbá Dombai Szilvia társtanítója vagyok a 4.oszt.–ban, ahol környezetet, rajzot, technikát, test-nevelést, angolt tanítok. A leendő első osztályban is hasonló tantárgyakat tanítanék.
Hagyományos értékeket igyekszünk a családokkal együttműködve közvetíteni, hiszen a mai világ nem ad biztos támpontot a gyerekeknek. Nagy a felelőségünk szülőknek, pedagógusoknak egyaránt. Nehéz a választás is, de lehet választani.
Iskolánk is biztosít lehetőséget a pedagógusok ill. körülményeink meg-ismerésére. (Március 1-2-án és 8-án a nyílt napok keretében betekintést nyerhetnek tanóráinkba.) El-kötelezettség nélkül  is  várjuk  Önöket,  hogy megismerhessenek Bennünket.

Dombai Szilvia és
Belovainé Nacsa Henriett



A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSZTI – Budapest ) szakértői 2004 februárjában helyszíni vizsgálatot végeztek az intézmény főbb jellemzőinek meg-állapítása, az értékek felmutatása, a működés hatékonyságának növelésére vonatkozó ajánlatok megtétele, a nevelőtestület munkájának segítése céljából. A tapasztalatokról készített intézményértékelés sokoldalúan elemzi az iskola munkáját.
A KPSZTI komplex látogatása óta eltelt időszak munkáját nyomon követve 2004. novemberében – decemberében az EKIF pedagógiai munkatársa részt vett a nov. 19 –én megrendezett tanulmányi versenyen, tanórákat és tanórán kívüli tevékenységet látogatott. A vizsgálatokról készített jegyzőkönyvekből, értékelésekből tallózva szeretnénk az egyházközség híveinek egy „csokrot” átnyújtani, hogy minél hitelesebb képük legyen a Szent Erzsébet Katolikus Iskoláról!
„ ... A vallásukat őszintén élő szülők kezdeményezésére az egyházközség 13 évvel ezelőtt az első osztály indításával hívta életre az iskolát. Az iskola felmenő rendszerben alakította 8 osztályos szerkezetét, építette hitéletét, hagyományait. Az intézményben a minőséget a megfelelő szakmai együttműködés, a családias munkahelyi légkör, a hagyományok értékhordozó jelenléte bizonyítja. Mindenhol tisztaság és rend uralkodik; a tantermek dekorálása esztétikus.
A katolikus iskola kiemelt feladata a nevelés, a megfelelő értékrendszer ki-alakítása a diákokban, s ezzel személyiségük formálása, melyre minden pedagógus hangsúlyt fektet. A szeretetteljes, türelmes, egymásra figyelő, közvetlenségen és bizalmon alapuló tanár – diák viszony eredményeként a végzett diákok szívesen visszajárnak iskolájukba. A hitre nevelés eredményességét igazolja: a nyolcadikos diákok egyetemes keresztény értékeket állítottak saját életükben a fontossági lista élére – Isten, Haza, Család.
A tanulók örömmel járnak az iskolába, szeretik az intézményt: 65% -uk ötösre, 25% -uk négyesre értékelte iskolája iránti szeretetét.
 2004.szeptember 1-jével indult az emelt szintű angol nyelvoktatás az 5. év-folyamban, melynek alapozása már 1. osztálytól megkezdődik fokozatosan emelkedő óraszámban. A nyelvtanítást az életkori sajátosságok figyelembevételével és a fokozatosság elvének érvényrejutásával szervezték meg.
Az oktatás színvonalának biztosításához a szükséges tárgyi feltételek adottak. A diákok körében közkedveltek a délutáni foglalkozások: néptánc, kéz-műves, sakk, internet szakkör, tömeg-sport, angol. Személyiségük gazdagodik, a sporttevékenységek révén fizikai erőnlétük erősödik.
A meglátogatott tanítási órák mindegyikére a korszerűség és a hatékonyság a fő jellemző. A pedagógusok személyisége pozitív hatást gyakorol a tanulókra. Kiemelendő a szemléltetés sokszínűsége, a folyamatos ellenőrzés – értékelés, a cselekedtető gondolkodás igen eredményes alkalmazása; az óravezetésre szakmailag kifogástalanság, mintaszerű vezetés jellemző. A meglátogatott órákon élmény volt résztvenni. A legnagyobb nyertesek azonban a gyerekek, akik ilyen pedagógusok irányítása mellett tanulhatnak! ...”
2000. június 15-étől vagyok a Szent Erzsébet Katolikus Iskola igazgatója, és a mai napig vallom: ezért az iskoláért érdemes dolgozni, áldozatot vállalni. Munkatársaimmal azért fáradozunk, hogy iskolánkat ismerjék el annak, amire hivatott: egyházi, keresztény értékeket, magas szintű oktatás - nevelés egységét képviselő és megvalósító intézménynek. Megtanítjuk diákjainknak, mit jelent a napi kötelesség-teljesítés, a szorgalom, a segítőkészség, a nyíltszívűség, a becsület, a meg-bízhatóság, az igazmondás, az adott szó, a talentumokkal való jó sáfárkodás, a lelkiismeret ...

Nagyné Kristók Mária

„Ahol rend van, ott béke van, ahol béke, ott nyugalom van, ahol nyugalom van ott biztonság.”
Szent Ágoston

 

„Do you speak English?”
Angol tagozat a Szent Erzsébet Katolikus

Az Európai Unióhoz való csat-lakozásunk sok lehetőséget ígér utazás, munkavállalás, családalapítás terén. Mindezeket a lehetőségeket az tudja okosan kihasználni, aki legalább egy világnyelven alkalmas a mindennapi kommunikációra, függetlenül attól, hogy az élet mely területén tevékenykedik, és milyen iskolai végzettséggel rendelkezik. Egy jó szakmunkás esetleg kedvezőbb munkakörülményeket talál a szakterületén belül valahol külföldön, vagy egy jó képességű egyetemista az őt érdeklő témakörben nevesebb szaktekintélyektől  is   tanulhat  egy  külföldi intézményben. Ennek csak egyetlen feltétele van: a megfelelő szintű nyelv-tudás. A világnyelvek közül a mi iskolánk az angol nyelv emelt szintű tanulását ajánlja fel azoknak, akik fontosnak tartják az alkalmazkodást a modern világ megváltozott követelményeihez.
Annak ellenére, hogy földrajzilag német vagy francia nyelvterület hozzánk közelebb található, mint angol, első idegen nyelvként mégis az angol tanulható könnyen több okból is. Gyerekkorban a tudatos, szabály alapú nyelvtanulás helyett  az anyanyelv  meg tanulásához hasonló elsajátítás a jellemző. Az amerikai kultúra erő-szakos terjedése, az „amerikanizálódás” éppen ebben az elsajátításban segíti a gyerekeket az angol nyelvű pop és rock zenével, az elérhető, nem szinkronizált rajzfilm csatornákkal, a számítógép, a programok, az Internet, a hír-adástechnikai és egyéb elektromos eszközök jellemző nyelvezetével, a körülöttünk lévő reklámok, feliratok szövegeivel, hogy csak a legszembetűnőbbeket említsük. Ezen kívül az angol nyelv tanulásának sajátossága, hogy az alapok könnyen elsajátíthatóak,
jó módszereket alkalmazva hamar sikerélményben részesülnek a tanulók. Az első idegen nyelv elsajátítása során kialakulnak a nyelvi kommunikációhoz szükséges készségek, ezáltal minden további idegen nyelv megtanulása könnyebbnek tűnik majd.
A hozzánk jelentkezők első és második osztályban heti egy órában, harmadikban heti két órában, negyedik osztályban heti három órában, ötödik osztálytól pedig minden évfolyamon heti
négy órában tanulnak angolt. Ez minden évfolyamon heti egy órával több, mint az általános tantervű iskolákban.
Tanulóink   hatodik   osztálytól   kezdve Pitman alapfokú nyelvvizsga elő-készítőn vehetnek részt iskolai kereteken
belül, a legfelkészültebbek nyolcadikban Pitman szóbeli középfokú nyelv-vizsgával a zsebükben jelentkezhetnek az általuk választott középiskolába. Az
iskolánk közvetett kapcsolatban áll a Pitman nyelvvizsgaközponttal, így meg-felelő létszámú jelentkező esetén akár helyben is letehető akár a szóbeli, akár
az írásbeli nyelvvizsga.
A sokoldalú felkészülést az Egyház-megyei Katolikus Iskolák Főhatóságának bőkezű támogatásának köszönhetően igényesen felszerelt, modern könyv-tár is segíti.

Ruzsinné Tilesch Judit



Karolina-napok

Gyertyaszentelő Boldogasszony napján ünnepelte névadóját a váci Karolina Katolikus Iskola, melynek alkalmából tanulmányi versenyt szervezett az egyházmegye katolikus intézményeinek.
     A hittanversenyre három csapatot indítottunk, és három diákunk vett részt a szavalók vetélkedőjén.
     Az alapos készülődés meghozta eredményét, igaz voltak tanulók, akik csak tapasztalatokat szereztek a meg-mérettetésen. Pistyúr Zsófia, második osztályos tanulónk II. helyezést ért el a versmondók között.
     A nyolcadikos diákokból álló csapatunk III. helyezett lett a hittanosok versengésén. Ez szép eredmény, mivel tizenhárom csapat küzdött a legjobb helyekért, és gyermekeink mindössze két ponttal (!) maradtak le az első helyről. A tagok: Beke Zoltán, Honti Kornélia, Janecskó Zsanett és Sági Bence.
     Dicséret illeti azokat is, akik nem értek el helyezést, de szorgalmasan készültek. Jövőre ők nyernek!



Fejkendő, kötény, palacsintasütő, futás!

Palacsinta napi versenyfutást rendeztek február 8-án a Szent Erzsébet Általános Iskola angol tagozatosai a falubelieknek egy régi, vidám angol hagyományt követve.
A farsangi időszak után következő negyven napos böjt idején tiltott étel a tojás, a tejtermék és a zsiradék. Ezért Angliában böjtöt megelőző napon, Húshagyó kedden (Shrove Tuesday) a háziasszonyok hagyományosan palacsintát sütnek, így felhasználva a böjt alatt tiltott élelmiszereket. A déli 12- kor kezdődő bűnbánó misére egy órával korábban harangozással figyelmeztettek, ami ezúttal emlékeztette a háziasszonyokat is a palacsintasütésre. Innen kapta a nevét: Palacsintás harangozás (Pencake Bell) 1445-ben különös dolog történt Húshagyó kedden az angliai Buckinghamshire megye Olney városában.  Az  egyik asszony késésben volt a munkájával, kapkodva próbálta a palacsintasütést befejezni, és az utolsó pillanatban  szaladt a  misére.  A  templomban vette észre, hogy a nagy sietségben nemcsak a kötény és a fejkendő maradt rajta, de még a palacsintasütő is a kezében maradt az utolsó palacsintával! A falubeliek jót derültek az eseten, és a következő évben a mulatság kedvéért már többen is így érkeztek a misére. Később már versenyeztek is, hogy ki ér oda hamarabb, sőt Anglia több falujában is követték a tréfás ötletet.
Bár munkaidőben, kora délután rendezték a versenyfutást az angol tagozatosok, mégis szép számban gyülekeztek a Hősök terén a vállalkozó szellemű kicsik és nagyok a kiírás szerint kötelező öltözetben: fej-kendőben, kötényben és palacsinta-sütővel  a  kézben.   A   rövid   üdvözlés
és a  korosztályok   kijelölése   után   fel-
sorakoztak a rajtvonalnál a versenyzők. A célt stílszerűen minden korosztálynak a templom előtt jelölték ki. Először a 10 évesnél fiatalabbak indultak neki a 400 méteres távolságnak, azután  600  métert teljesítettek  a  10-14 évesek, a legvégén a 14 évesnél idősebbek 800 métert futottak.
A csikorgóan hideg, de szikrázóan napos téli délutánt különleges hangulatúvá varázsolta a versenyfutók lelkesedése és vidám hangulata. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a gyerekek lelkesedése és jó kedve átragadt a kísérő szülőkre és a nézőként megérkező felnőttekre, a rajtvonalhoz álltak ők is! Persze a feltételek rájuk is vonatkoztak. A kisebbektől „kölcsönkért” fejkendő és kötény, kezükben a palacsintasütő különösen jól állt az asszonyoknak – kicsit furcsábban, de modernebbül hatott a férfiaknak.
A kitűzött távot minden induló teljesítette, elismerésképpen az angoltagozatosok meleg palacsintával és teával jutalmazták az alkalmi sportolókat. Minden korosztályban az első három helyezett ajándékot is vihetett haza.
A jókedvű, farsangbúcsúztató új hagyomány jövőre talán még több nézőt és résztvevőt vonz majd. Mi, a Szent Erzsébet Általános Iskola tanulói és dolgozói ott leszünk, örömmel – és palacsintával – várunk minden kicsit és nagyot!

Ruzsinné Tilesch Judit


Dévai gyermekek - LÓKOS HÍRLAP

"Bizony mondom nektek, amit
a legkisebb testvéreim közül
eggyel tettetek velem tettétek."
Mt 25,40

"Erdélyben, mai határainktól alig 160 kilométerre, ahol kiégett, ablaktalan, ajtótlan salétromos panelházakban gyermekek tengetik az éhhalál szélén életüket, néhány év alatt egy kis édenkert született. A csoda 1992-ben kezdődött, amikor a dévai utcákon éhesen és piszkosan kóborló árva gyermekek feltartott kézzel kéregető kántálására valaki egy öleléssel válaszolt. Böjte Csaba ferences szerzetes és az árva gyerekek az elhagyott, romos dévai kolostor lakatjait leverték, és lépésről lépésre új otthont teremtettek maguknak. Ahogy a szükség dagasztotta az itt élő gyermekek számát, úgy lett a szomszédos panelházakból nevelőcsaládok otthona, és a kolostorból iskola. Mára több mint 300 gyermek nevelkedik itt. Van már óvoda, lesz középiskola, s 30 kilométerrel arrébb, Szászvároson egy újabb gyermekotthon, óvoda.... s álmok, tervek.
A dévai ferences gyermekotthon híre messzire hallatszik, s az erdélyiek tudják, amelyik gyermek Csaba testvér szárnyai alá bekerül, az megmenekült. Sokan itt találkoznak először folyóvízzel, fésűvel, iskolával, jó szóval, Istennel. Itt szinte minden a nagylelkű emberek adakozásának gyümölcse, ami nélkül a gyermekek otthona néhány hét alatt összeomlana. A szükség nagy. Több ezer gyermek várja állomásokon, utcákon, tereken, nyirkos, hideg falak között, hogy valaki lehajoljon hozzájuk, és megölelje őket..." (www.devaigyerekek.hu)
December 18-23. közt az érsekvadkertieknek lehetőségük nyílt arra, hogy a dévai gyermekotthonból 16 gyermeket fogadjonak. A dévai gyermekek az itt töltött napokban szeretetteljes családi otthonokban készülhettek a karácsonyra. A családok sok szeretetet adtak és kaptak. A gyermekek közösen vettek részt december 21-én a budapesti Mátyás templomban a dévai gyermekotthonok javára megtartott jótékonysági hangversenyen. Másnap közös foglalkozásra gyűltek össze a cserkészházba. A délelőtt folyamán lampionokat készítettek, sokat játszottak és voltak, akik a hittan teremben filmet néztek. Az elutazásukkor boldogan emlékeztek vissza az itt töltött napokra. Szomorú búcsút véve indultak tovább. Szlovákiába utaztak a karácsonyra.
Bianka, 11
Ebben a családban minden nagyon tetszett. Az hogy abban a családban, ahol vagyok, van egy lány, egyidős velem és nagyon jól értekezek vele. Szerdán meghívott egy nő (igazgató) akinek volt egy lánya. Sokat játszottunk vele.  Nagyon tetszett a cicája meg a kutyája. A kutya mikor kimegyek rám szokott szökni.
Ramóna, 15
Nagyon jól éreztem magam itt ebben a családban, egy kedves család befogadott  nagy szeretettel. Az tetszett a legjobban, hogy együtt imádkoztunk, étkeztünk, sétáltunk, bevásároltunk meg sokat tanultam tőlük. Remélem fogjuk tartani a kapcsolatot,én sokat gondolok rájuk. Én kedves emberekkel ismerkedtem meg,  nagy szeretettel megajándékoztak meg. A legjobb élményt itt töltöttem meg. Én Záhorszki Magdi néninél voltam és a két gyerek Máté meg Ági. És az Urbán papáéktól egy Hozsanna szép könyvet kaptam.
 A dévai gyermekek itt tartózkodásának híre hamar elterjedt a környéken és gyűjtéseket szervezve kedves adományokat hoztak számukra (Balassagyarmatról, Hontról, Vácról).
A hazánkban lezajlott kettős államporságról szóló népszavazás eredménye Csaba testvért is szomorúsággal töltötte el, de a Gondviselőbe vetett bizalma által új célok, feladatok fogalmazódtak meg benne. Már nem csak Erdélyben, hanem a moldvai csángók között is elkezdte a már ismert tevékenységét. Megvásárolt 15 hektár területet, illetve elindultak a tervezési munkálatai egy magyar komplexumnak, melyben iskola, gyermekotthon, családi házak kapnak helyet, mintegy 5 hektáron. Jelenleg minden szabad anyagi forrás erre a célra kerül felhasználásra.

A Szent Ferenc Alapítvány
 elérhetőségei:
 www.devaigyerekek.hu
Számlaszámuk: MKB 10300002-20145639-00003285

Kurisné Zsiga Judit


Csillagok

A sötétség mindig félelmetes tud lenni, bármilyen formában is vesz körül bennünket. Ilyenkor elbizonytalanodunk, vágyakozunk, a legkisebb fénysugár után is, amely eligazít, reményt ad, hiszen a teljes sötétség olyan, mint egy kis megsemmisülés. A koromsötét éjszakán van némi vigasz, hogy nem mi csináltuk, hogy egyszer majdcsak megvirrad.
Holdtalan éjszakán, minden mesterséges fény nélkül, a csillagok alatt állva beleszédülünk azok milliárdjainak látványába. Egyik sugárzóbb, a másik halványabb, s közöttük ott a végtelen feketeség, az űr, a semmi.
Ami megdöbbentő, milliárdjaik a végtelen égen nem össze-vissza csillognak, mint a magvető kezéből szétszórt búzaszemek, a rend ebben az égi óceánban mindjárt feltűnik: Tejút, Göncöl, Fiastyúk, stb.
Igen, az egyik élénk fényű, a másik alig ragyog, némelyik közelebb van hozzánk, a másik távolabb, mérhetetlen messze, mégis látom. Csodálatos, hogy a sok különbség ellenére egyben megegyeznek: nem a saját fényüket, hanem a Nap sugarait ragyogtatják felénk.
Ebben a mai sötétben szintén riadtak az emberek. Félnek, mert kevesen veszik észre a mai csillagokat, hiszen ahhoz az égre kellene nézni. Az a bizonyos vörös színű meg csak árnyékot adott. Sokan még abban sem mernek reménykedni, hogy eljön az igazi reggel. S ezt a mostani éjszakát nem egy naplemente, hanem egy tragikus elsötétítés okozta, így törvényszerű, hogy meg kell jelenni az új csillagoknak is.
Bennünket Isten nem égitesteknek, hanem embernek teremtett, s mivel mi tudjuk, hogy Isten merre van, felé fordulva az ő fényét kell sugároznunk a világba embertársaink felé. Hidd el, ha fényeddel, vagyis az Istentől kapott szeretettel naponta csak egy embernek szerzel örömet, már nem vagy hulló csillag, mert a szeretet örök.
"Minél sötétebb az éjszaka, annál tündöklőbbek a csillagok" - mondja a közmondás. Ha minél többen fordulunk most Isten felé ebben a nagyböjti időben, a többi ember is a fény felé tekint, akkor már nyugodtan elhalványulhatunk, mert felkel a Nap, Krisztus. Neked, akinek családod van, tehetsz-e mást, mint a szeretet fényét sugározd azok felé, akik körülvesznek?
Darvas László

Böjti   totó

1. Az ember, amikor böjtöl bűnbánatot tart, az Úr felé fordul, például valamilyen veszély elhárítása miatt: "Ninive lakói hittek Istenben, és böjtöt hirdettek. Se ember, se állat, se marha, se juh ne egyék és ne legeljen, és vizet se igyék!... Térjen meg mindenki gonosz útjáról, hátha megbocsát az Úr, és nem veszünk el." Melyik próféta szólította bűnbánatra Ninive lakóit?
1. Jónás
2. Nátán
x. Izaiás

2. A böjttel az ember gyógyulásért is fordulhat Istenhez: Így tett az egyik ószövetségi király, aki Uriást megölte, hogy annak feleségét elvehesse. Betsabétól való első közös gyermekük életéért böjtölt a király: "Böjtöt tartott, lefeküdt a földre, s eledelt sem vett magához. Hetednapon aztán az történt, hogy meghalt a gyermek." Melyik királlyal történt?
1. Saul
2. Salamon
x Dávid

3. Kiről olvashatjuk a következőt? "Volt egy próféta aszszony is, Fánuel lánya. Nyolcvannégy éves özvegy volt, és nem vált meg a templomtól, böjtöléssel és imádsággal szolgált ott éjjel és nappal."
1. Erzsébet
2. Anna
x. Sára

4. A böjt igazi bűnbánat, alázat nélkül önmagában kevés. Az újszövetségben olvashatjuk, hogy két ember a templomban imádkozott. A farizeus így szólt: "Hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igaztalan. Kétszer böjtölök hetente, tizedet adok mindenből... " A mellette lévő ember így imádkozott. "Légy irgalmas nekem, bűnösnek!" Miféle ember volt ez a másik?
1. Egy szamaritánus
2. A házasságtörő asszony
x. Egy vámos

5. Jézus óvott attól, hogy a böjtölés formálissá váljon. Azt tanította a böjtről, hogy:
1. Ne lássák az emberek, amikor böjtölünk, csak az Atya, aki a rejtekben van.
2. Inkább ne is böjtöljünk, hiszen az csak külsőség.
x. Csak annyit tanított a böjtről, hogy ő maga is példát adott, és kiment a pusztába.

6. Jézust, mielőtt elkezdte volna küldetését, elvezette a Lélek a pusztába, és itt böjtölt:
1. Három napig
2. Hetven napon át
x. 40 nap és 40 éjjel

7. Jézust ezalatt megkísértette a sátán:
1. A sivatagban
2. Egy magas hegyen
x. A jeruzsálemi templomban

8. Mit ígért a sátán Jézusnak?
1. Pénzt, gazdag öltözéket, külsőt
2. Földet, házat, ételt-italt
x. Kenyeret, kincset, hatalmat

9. Amikor a sátán földi hatalommal kísérti Jézust, ő egy paranccsal válaszol a tízből. Melyikkel?
1. Az elsővel
2. A másodikkal
x A harmadikkal

10. Jézus győzelme a sátán felett:
1. Szép példa, amire az ember képtelen.
2. Nekünk is erőt ad, hogy a kísértőnek ellen lehet állni Isten segítségével.
x. Isten fiának nem volt nehéz ellenállnia, nem is történhetett volna másképp.
11. Húsvét ünnepére mi is böjttel készülünk. Meddig tart a nagyböjt?
1. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig
2. Hamvazószerda utáni vasárnaptól húsvétvasárnapig
x. Hamvazószerdától nagycsütörtök estig

12. A böjti időszakra esik március 19-e, Szent József ünnepe. Kiknek a védőszentje?
1. Utazóknak
2. Szerzeteseknek
x. Az egyháznak, a családnak és a famunká-soknak

13. Egyre virágzóbb kultuszának a hatása, hogy külön napot, hónapot szenteltek neki. Mellyeket?
1. Szerda, április
2. Kedd, március
x. Szerda, március

13+1 Március 25-e egyik Mária-ünnepünk. Melyik?
1. Szűz Mária, Isten anyja
2. Gyümölcsoltó Boldogasszony - Jézus születésének hírüladása
x. Nagyboldogasszony - Szűz Mária mennybevétele
Egyházközségi felmérő és tanácsadó űrlap

Aki keresi Istent, eljut Jézusig; aki szereti Jézust, eljut az Egyházig;
aki szereti egyházát, szeretné, hogy más is szeresse. Aki igazán szereti Istent, tenni akar egyházáért.

    Kedves érsekvadkerti katolikus testvérem! A Képviselő Testülettel nagyon szeretnénk Istennek tetszően irányítani egyházközségünket, reméljük általában sikerül. De csak összefogással tudunk ebben az istentelen világban és környezetben még családiasabb egyházközséget építeni. Ezért hálásan köszönjük, ha kitöltve visszakapjuk ezt az űrlapot. Más családtagnak is szívesen adunk még.

Megköszönnénk, ha a nevét űrlapunk tetejére felírná, mert hatékonyabbá tudná tenni a munkánkat, ha tudjuk mivel kihez lehet fordulni. Az információkat bizalmasan kezeljük, hogy akiket megjelöl, azok ne tudják meg, ki kit nevez meg. Ha hosszabban kíván bármire válaszolni, egy külön lapon is megteheti.


Van-e ötlete, hogy mit tehetnénk családjainkért?          ……………………………………………..…….
Tud-e egy-két példamutató családot (név szerint) megnevezni? ………………………………………….
(Esetleg: miben adnak példát? ……………………………………………………………………………)
Kisgyermekes családok (édesanyák) találkozóit ki tudná megszervezni? ……………………………….
Jónak látná-e, ha havonta egyszer a családok aktívabbak lennének a szentmisén?     igen    mindegy
Lenne-e kedve részt venni hasonlóban?        igen   nem

Jónak látja-e, ha minél több ember (kis) munkát vállal az egyházközségért?        igen    mindegy
Nem bánná-e, ha alkalmanként bevonnánk a segítésekben?        jó           nem megy
Tudnék segíteni pl. alkalmanként:   fűnyírásban : , hólapátolásban: , templom-takarításban: ,
kert díszítésében:, Kálváriánál:, varrásban: , gépelésben: , számítógépes feladatokban:, pályázatok  feladataiban: , zarándoklat megszervezésében: , könyvárulásban:  , faliújságra plakátok készítésében:  , anyakönyvek írásában: , fordításban: , és: …………………

Nem bánná-e, ha havonta egyszer gyerekeknek szólna a szentmise?        jó        mindegy
Tud-e valakit, aki jól ért hozzájuk?………………………………………………………………………
Ha felmerülni valami feladat ebben, lenne-e kedve segíteni?        igen    nem megy

Jónak látja-e, hogy a fiatalokat több programra hívogatjuk?        igen    felesleges
Sokszor probléma az utazás, autóval be tudna-e segíteni (fizetnénk)?        igen    nem megy
Vagy tud-e valakit, valakiket, akiket meg lehet kérni néha ilyen segítségre? ……………………………

Jónak látja-e a karitász-csoport működését?        igen    mindegy
Lenne-e kedve egyszer eljönni a gyűlésükre?        igen        nem megy
Melyik felnőtt csoportunk életét, összejöveteleit ismeri? ………………………………………………..
Amelyiket nem ismeri, lenne kedve pl. egyszer eljönni találkozásukra?        igen        nem
Mikor tart jónak egy közösséget, ahol jól érezné magát? ………………………….……………………..

Fontosnak tartja-e az egyházi iskolánkat?    igen    mindegy
Mit gondol, miért irattak kevés gyermeket oda?………………………….…………….………………..

Tetszett-e, mikor a felnőttek ministráltak?        igen        mindegy
Saját maga részt venne-e benne?            igen        inkább nem
Tud-e valakit ajánlani? ..…………………………………………………………………………………
Nagyböjtben felnőtt keresztúton besegítene-e?            igen        nem megy
  Jónak látná-e, hogy az olvasmányokat minél több felnőtt olvassa?        igen        mindegy
Ha többen lennének, bekapcsolódna-e?            igen        nem megy
Tud-e valakit, valakiket ajánlani?………………………………………………………………………….
Tud-e valakit ajánlani (akár önmagát), aki a felolvasó iskolásokat összefogná?.........................................

Szívesen fogadná-e, ha ádventben egy kis betlehemező csoport meglátogatná?        igen        inkább nem
Egy ilyen csoportot nem kísérne-e?            igen        nem

Jó-e, ha van egy felnőtt vagy gyerek-énekkar?            igen        mindegy
Nem venne-e részt benne?            igen        nem megy
Tud-e valakit, valakiket ajánlani?………………………………………………………………………….

Jónak látná-e, ha vasárnap délutánonként nyitva lenne a templom?        igen        felesleges
Néha betérne-e a csendes templomba?        igen     nem tudom
Kb. kéthavonta vállalna-e egy-egy vasárnap délutánra egy félórás
csendes szentségimádást (ami egyben a templom felügyelete is)?        igen     nem

Szeret-e újságot olvasni?            igen        nem szoktam
Szereti-e  saját  újságunkat a „Vadkerti Harangokat”?            igen        mindegy
Tud-e ajánlani valakit, aki a munkában is segíthetne?.................................................................................
Szeret-e olvasni könyveket?                                 sokat szoktam          néha szoktam         keveset olvasok

Tud-e arról, hogy sokan nem járnak már hitoktatásra?            igen     nem
Jónak látja-e, ha rendszeres szülői megbeszéléseket tartanánk?        igen        mindegy
Jónak látja-e a csoport-beszélgetéseket a bérmálkozókkal?        igen        mindegy

Van-e ötlete, mit tehetnénk a vallásukat nem gyakorló emberekért? ……………………………………
Van-e más ötlete?…………………………………………………………………………………………

A temetési szentmisékről

 

Sok paptestvér tapasztalatát (a magaméval együtt) szeretném most megfogalmazni a temetési szentmisék rendjéről. Hiszem, hogy a Lélek irányít bennünket, aki mindig megmutatja az utat egy-egy aktuális történelmi helyzetben. Az őszinte vallásosság visszaszorulása (Érsekvadkerten is kisebbségben a gyakorló hívők) új kihívásokat és megoldandó feladatokat ad az egyre kisebb papságnak. Hogy egy hasonló okból kiinduló példát mondjak: a szentségekre felkészítés módját kellett a püspöki karnak megváltoztatnia (pl. katekumenátus), mert már a hozzánk forduló emberek nagy részénél nem tudjuk feltételezni a gyakorló hívő család hátterét. A temetéseknél, temetési szentmiséknél is egy egyébként érthető negatív jelenség alakult ki már községünkben is: a kevesebb papságnak ugyanannyi feladatot kell ellátnia, mint mikor ötször-hatszor ennyi pap volt, ez sokszor már alig bírható túlterhelést okoz, amivel több fiatal paptestvér már eddig sem tudott megbirkózni. Bár a hívők száma kevesebb, a temetések száma azonban ugyanannyi, a hozzá (elvileg) tartozó temetési szentmisékkel együtt. Egyre nő azonban az olyan gyászolók száma, akik nem gyakorló keresztények, így sok esetben nem is méltó módon vesznek részt azon a szentmisén (nem áldoznak, nem imádkoznak közösen, nem tudják, mikor kell leülni vagy felállni, sőt, akár még keresztet sem vetnek). Ez utóbbi jelenség sokszor gyakorlatilag meggátolja a szentmisén a méltó imádságos légkör kialakulását, és ki merem jelenteni, hogy ez így már nem méltó a szentmiséhez!

Egy pár szót arról, hogy milyen lélekkel is kell jönnünk a szentmisére: a szentmisére elsősorban Jézus Krisztus miatt jövünk, és elsősorban nem az elhunytakért! Krisztus dicsőítése, a neki történő hálaadás a szentmise valódi célja, és hogy Tőle kérjük az erőt, különösen a szentáldozásban a hétköznapokra! Vissza tehát a lényeghez! Őrizzük meg hitünket! Ne engedjük, hogy csupán megszokássá váljék, mikor már többen azt sem tudják, miért jönnek oda! Védjük meg szentmiséink értékét!

Mindig, amikor a történelemben eltávolodtak a keresztények Krisztustól, akkor az egyház hanyatlani kezdett. Akik életükben már eltávolodtak a szentmiséktől, azok Krisztustól távolodtak el, mert Ő van ott jelen!       

            Most hadd álljon itt megyéspüspök atyánk szavai, javaslata, mely Máriabesnyőn hangzottak el az egyházmegyei lelkipásztori napokon: Azt egészen világosan látjuk, hogy a szentmisét egészen más szemléletből kell megközelítenünk... Még mindig igazából nem járja át a zsinat szelleme életünket! Ameddig a szentmisét meg lehet rendelni, addig nem értjük a szentmise misztériumát, titkát! … Össze lehet vonni a szándékokat… Van plébános, aki minden temetés után mond gyászmisét – lehet ezt bírni? Nem véletlen, hogy a hivatalos rendelkezések szerint egy pap vasárnap is legfeljebb három misét mondhat. Nagyon tiszteletreméltó azoknak az idős papoknak a törekvése, akik azt mondják, hogy ha bele pusztulok is, akkor is misézem, amíg a lábamon állok. Szép, szép, csak nem hiszem, hogy ez az Úristen akarata, szándéka. Nem azért, mert lusta az a pap. Mi, papok belülről érezzük azt, hogy ez úgy van, mint egy zeneszerző mondta, hogy ha egy napig nem gyakorol, akkor megérzi, ha kettő napig, akkor a kritikusai, ha három napig, akkor a közönsége is. Mikor zsinórban az ember három misét mond, nem biztos, hogy a harmadikat is igazán át tudja élni. Nem szabad a szentmisét egy szolgáltatás szintjére degradálni. Ez egy csoda, ajándék, ünnep. Nagyon nehéz lesz, és ez az egyik, amit kérek tőletek, mondjátok el otthon: attól nem lesz kevesebb a jó Isten áldása, ha egy bizonyos időszakra végeznek egy közös gyászmisét. Sőt, van egy óriási előnye, hogy testvéri közösségben éljük át. Az egyik legnagyobb fájdalmam volt, mikor mentünk a kötelező gyászmisére, mert hát azt „kell” rendelni. És akkor hat-hét gyászoló ült ott, akik 30-40 éve nem voltak templomban. És akkor nekik, akik idegenül álltak hozzá, nekik eljátszom a szentmise csodáját? És tényleg nem bántásként mondom, hogy gyöngyeiteket ne dobjátok akárhová! Föl kell készülni, hogy ezt a csodát átélhessük, ez nem mehet futószalagon, és nem mehet megrendelésre…

 

            Két fontos indokról volt szó, amiért cselekedni kell. Az egyik a paphiányból következik, és a püspökatya felszólítása is most hangzott el. A másik: a lelki oldala, ami szerintem fontosabb, csak épp az eltávolodott keresztények nem értik meg; s emiatt a lelki ok miatt fontos, hogy az Oltáriszentség évében tisztábban kezdjünk erről gondolkodni.

            Ezért – miután a Képviselő Testületben is részletesen megbeszéltük – a következő gyakorlatot tesszük: egy ünnepélyesebb gyászmisét fogunk tartani minden hónap utolsó péntekén az abban a hónapban elhunytak lelki üdvéért. Kivételt csak ritkán fogunk tenni: ha egy olyan családról van szó, ahol rendszeresen gyakorolják a családtagok a vallásukat, és ők kérnek külön temetési szentmisét (ha kérnek külön) és jut is rá idő, akkor megtesszük kérésüket. Fontos azt is látnunk, hogy attól nincs több értéke egy szentmisének, ha azt külön tesszük meg; sőt kívülről észrevehető lesz, hogy az nem lesz ünnepélyesen bemutatva (ahogy eddig), csak a közös gyászmise.

            Fontos azt is megértenünk, hogy nem az elhunyt személyétől függ a gyászmise, hanem az érte imádkozó emberektől, hiszen az elhunytnak igazán mindegy, hogy a hívők mikor imádkoznak érte.

            Már most nagyböjtben elkezdjük az új gyakorlatot, de a nagypéntek miatt ez nem az utolsó péntekre esik, hanem március 18-ára. Akik az ezekre az alkalmakra írattak már szentmisét, ha a plébániára (hétfőnként) bejönnek, átírjuk más alkalomra, de nem kell máskorra írni, hiszen együtt is elvégezhetők a régebbi szándékokkal együtt is.

            Hiszem, hogy az egyházat a Lélek vezeti, ezért kérem a megértést.

 

– plébános –

Az országos gyűjtés eredménye

Minden várakozást felülmúló eredményt hozott a délkelet-ázsiai szökőár sújtotta térség megsegítése céljából rendezett január 9-i országos katolikus gyűjtés: 350 millió forint, amely összegből 320 millió forint a templomokban, 30 millió forint pedig a Magyar Katolikus Karitász számlájára érkezett adományokból gyűlt össze.

Veres András püspök a sajtótájékoztatón elmondta:

Az elmúlt időben sokak által jelentéktelennek ítélt magyar népréteg, akik templomba járnak, a mostani gyűjtésnél bizonyította erejét és áldozatkészségét. A bőkezű adakozás egyben egyfajta bizalmi index is a Katolikus Egyház irányában. A most nyilvánosságra hozott összeg nem a gyűjtés végeredménye, az még várhatóan növekedni fog az elkövetkezendő időben, mert további átutalások érkezésére számítanak az egyházmegyei központokban.

Veres András püspök a sajtókonferencián rámutatott, hogy a Magyar Katolikus Karitász közreműködésével jutnak el az adományok a rászorulókhoz a Nemzetközi Katolikus Karitász által összehangolt segélyakciók keretében.

 A püspök úr fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az adomány – a térség vallási összetételéből következően – túlnyomó részt nem katolikus emberekhez fog eljutni, hiszen az Egyház ilyenkor nem azt nézi, hogy ki tartozik hozzá, hanem hogy ki a rászoruló.

Korábbi rendkívüli országos gyűjtések eredményei:

1998-ban a magyarországi árvízkárosultak javára 175 millió Ft
A kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére 150 millió Ft
A csehországi és lengyelországi árvízkárosultak megsegítésére 35 millió Ft
2001-ben szintén hazai árvízkor 204 millió Ft

Katolikus Sajtóiroda, Budapest

Karitász hírek

 

„A jó, amit teszel, holnap már feledésbe megy, mégis tedd a jót!” (Teréz anya)

Előző számunkban beszámoltunk a jól sikerült betlehemezésről, melynek bevétele a Szent Kamill Alapítvány számlájára került. Ismét bebizonyította községünk hívő lakosságának jó része, hogy a jó célért képes összefogni.

Ebben a hónapban is folytattuk beteglátogató munkánkat. Az idős, magukra maradt emberek általában szívesen fogadják, ha csak pár percre is, rájuk nyitja valaki az ajtót, s vált velük néhány jó szót. Ha tudunk a környezetünkben olyan idős, beteg emberről, aki szívesen fogadja látogatásunkat, kérjük, jelezzék a plébánián.

Szorgos kezű asszonyaink lelkesen készülnek a katolikus iskola jótékonysági vásárára, mely a plébánia lelkinapján, március 12-én lesz. Gyönyörű hímzések, húsvéti díszek dicsérik türelmüket, hozzáértésüket.

Kapcsolatot vettünk fel szórványban élő magyar testvéreinkkel, és február közepén jelentősebb ruha
szállítmánnyal tudjuk támogatni egy Nagyvárad környékén lévő gyermekotthon lakóit, hiszen ahogyan Anton Widgans írja: „Mindig vannak nálunk szegényebbek.”

Vissza az újság tetejére


Kolping hírek

 

Küldötteink részvételével január 22- én Budapesten Országos Kolping Közgyűlés keretében beszámolót hallhattunk az elmúlt év tevékenységéről. Először mutatkoztak be a küldötteknek oktatási és szociális intézményeink. Sor került az alapszabály közhasznúsági részének módosítására, és megismerhettük a 2005. évi programjainkat, melyről sajtóinkon keresztül folyamatosan tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat.

Tisztújító közgyűlés keretében Kolping családunk február 4-én összegezte az elmúlt öt év történéseit, az ifjúság és a felnőttek egyházközségünk életét színesítő és hírt vivő megmozdulásait. Röviden felvázoltuk a megkezdett év programjait, hogy minden tagtestvérünk el tudja azokat helyezni egyéni időbeosztásában. Sor került tagcserékre és az új vezetőség megválasztására. A felnőtt csapat vezetésében a régiek kerültek megerősítésre. Név szerint: Varga Péter atya prézes, Szabó János elnök, Beke László titkár, Zachar László pénztáros. Az ifjúságnál a leköszönő dr. Molnár Arnold helyébe

    Beke Krisztiánt választotta tagságunk. Mindenki részvételét, a régi és új vezetés összehangoló munkáját köszönjük.

Április első felében kerül megrendezésre a gyarmati sportcsarnokban a II. nemzetközi, fiataljaink által szervezett focitorna. Hajrá!!!


Vissza az újság tetejére

Ez történt

 

 

Halottaink:

Belencsák Istvánné (Parnicsán Erzsébet)
Boda János
Nagy Józsefné (Boda Margit)
Temela Ignácné (Záhorszki Margit)
Csillag János
Kordics Józsefné (Súth Ilona)
Kökény József
Macska Károly
Híves Mihályné (Mrekvicska Julianna)

Vissza az újság tetejére

Farsangon a kalászosok

Az Egyházközösségi bál műsorában a Kalász-csoportok három korosztályban szerepeltek. Legelőször „kis” Kalászok farsangi csúfolódó műsorát láthattuk, amely méltó megnyitója volt a bálnak. Majd az est közepén a fiatal asszonyok bátor hét főből álló csoportja adott elő táncot spanyol dallamra, amit tapssal kísért végig a tisztelt publikum. Az idős Kalász asszonyok népviseletben adtak elő népdalokat. Műsoruk végén egy kis tánccal fűszerezték az előadást. Családi per-patvar címmel vidám bohózaton kacaghattunk. A Kalász asszonyok ezzel megmutatták, hogy szeretnek szerepelni és vidám pillanatokat szerezni a nézőknek.

A jelmezes felvonulásra  is beneveztek a csoportos jelmez kategóriába. A fiatal asszonyok „a konyha tündérei” nevet adták magunknak és újból ellejtették táncukat, amit az est folyamán már előadtak. A zsűri díjazta bátorságukat. A Kalász mulatni szerető tagjai részt vettek az ezután kezdődő vigasságban is és táncukkal, mulatós jókedvükkel emelték a bál hangulatát. Reméljük, most már hagyománnyá válik községünkben ez a rendezvény, és jövőre is új ötletekkel, bátrabb Kalász résztvevőkkel emelhetjük a műsor színvonalát.         B.M.

Vissza az újság tetejére

LELKINAP, MÁRCIUS 12-ÉN, SZOMBATON

Kedves katolikus testvérem!

Egy évvel ezelőtt kb. száz felnőtt vett részt a nagyböjti lelkinapunkon. Remélem, hogy mindannyian egy kicsit lelkileg valóban megújulva tértünk haza. Hiszen a Lélek volt velünk! Ő indította akkor Székely János atyát is szép gondolataira. Most Turai János, szolnoki plébános atya lesz velünk. Nagyon bízom benne, hogy idén még többen el mernek jönni, hogy ezt a napot Istennek adják, és hogy egy kicsit megpihenjenek a hétköznapok taposómalmában. Legyünk együtt! Kérjünk közösen erőt Jézustól, az Eucharisztiától, az Oltáriszentségtől! Ezt a napot tekintem ennek az évnek a legfontosabb napjának egyházközségi életünkben. Ezért kérem az Urat, hogy újítson meg bennünket; remélem lesznek, akik velem imádkoznak ezért, és velem együtt áldozatokat ajánlanak fel ezért.

A várható, de módosulható napirend:

   9.00

elmélkedés, beszéd a templomban

 10.00

kiscsoportos beszélgetések a katolikus iskolában

 11.00

bemutatkozik a budapesti Központi Oltáregyesület

 11.30

interaktív ima és közös szentségimádás

 12.30

ebéd

 13.30

elmélkedés, beszéd a templomban

 14.00

csendes szentségimádás, szentgyónási alkalom,

 

elgondolkodásra (olvasásra) való lehetőség,

 

közben válaszható programként vetítés

16.00

befejező szentmise

Az alábbi jelentkezési lapot ki is lehet vágni, vagy elég csak egyszerűen szólni nekünk.

Vissza az újság tetejére

Országos cél gyűjtésekor döntsenek az adakozók!

Kedves testvérek, évente kb. öt alkalommal van országos célgyűjtés (hacsak még nincs ezenkívül valamilyen S.O.S jellegű szükség). Nagyon szép az, hogy országosan összefogunk a nagy célok megsegítése érdekében. Sokszor, több egyházközségben tapasztaltam már azt, hogy ezeket a gyűjtéseket többen teherként értelmezték, vagy egyszerűen nem foglalkoztak vele. Ezért a püspöki kar sokszor előtte egy üzenetet is küld körlevél formájában, hogy érezzük, milyen fontos az, amit teszünk.

A gyűjtések összegeinél a legkülönbözőbb tapasztalatokról tudunk beszámolni. Ideális esetben egy gyűjtési vasárnapon sokkal több a perselyadomány, mert már otthonról úgy indulnak el, hogy erre számítanak. De a másik véglet is megtalálható, mikor a gyűjtési összeg nem több, mint egy átlag vasárnap minimális perselyadománya; ekkor felmerül az a kérdés, hogy minek hirdettük meg a gyűjtést, ha e nélkül is lett volna ennyi összeg. Többször előfordul az is, hogy elfelejtjük, vagy egy-egy célt nem tartunk olyan fontosnak, s ha sokan vannak ilyenek, akkor a harmadik eset áll fenn, hogy a gyűjtés csak kicsit haladja meg egy átlagos hét minimális perselyadományát.

És ilyenkor a leírt utolsó két esetben vagyunk nagy dilemmában, hogy mit tegyünk: nyilvánvaló, hogy eleve nem szántak sok pénzt a gyűjtésre. Egy biztos: ami egy átlagos hét minimális perselyénél több összeg, legalább annyit gondolhatunk a célgyűjtésre, és legalább annyit küldtünk tovább az országos gyűjtésre. Igen, számos egyházközségben a fenti okok miatt nem küldik tovább a teljes összeget. De én most már a magam részéről szeretnék egy megnyugtató és egyértelmű megoldást alkalmazni, ahol csak a hívek és adakozók döntik el, hogy milyen célra, mennyit továbbítsunk. Több plébánossal beszélgetve erről, megtudtam, hogy már több helyen ilyen alkalmakkor egy külön perselyt raknak ki, és amit abba dobnak bele, azt küldik tovább.

„Öntsünk tiszta vizet a pohárba!” Mi is megvásároltunk egy szép gömbperselyt (amilyent látni lehet gyógyszertárakban is), és ezentúl az országos célgyűjtéseknél egy héten keresztül a templom elején ki lesz rakva, és amit abba rakunk, azt továbbítjuk. Volt, aki azt mondta, hogy kár, hogy átlátszó. Ez van, de ennek is van haszna: láthatjuk azt, hogy mennyi gyűlik össze: sok vagy nagyon kevés. Ezentúl tehát otthon döntsük el, hogy mennyit szánunk az országos gyűjtésre, és mennyit szánunk majd az egyházközség céljára a perselynél. Az sem baj, ha például valaki 20 Ft-ot dob majd a perselybe, a gyűjtésbe meg ezret, mert így legalább minden egyértelmű lesz.

A persely egyébként a gyűjtés meghirdetése és a gyűjtés közötti egy héten keresztül lesz kirakva a templom hátuljában.

Tisztelettel javasoljuk, hogy akár már éves szinten átgondolhatjuk, hogy ki melyik országos gyűjtést fogja fontosabbnak tartani, ezért itt közöljük a dátumokat már előre:

ORSZÁGOS GYŰJTÉSEK:
katolikus iskolák javára                                febr. 27.    február utolsó vasárnapja
szentföld javára                                           márc. 13.  nagyböjt 5. vasárnapja
Péter-fillér gyűjtés                                       júl. 3.        Péter-Pál napja utáni vasárnap
missziók javára                                            okt. 30.     október utolsó vasárnapja
Karitász javára                                            nov. 20.     Szent Erzsébet napja utáni vasárnap

Vissza az újság tetejére



Sík Sándor:

A keresztút

II. Stáció

Megroncsolt testtel, homloka tövisben,
Indul az  útnak az  elítélt Isten,
Vállán a kereszttel.

A kezemet, Uram,

Jaj, a kezemet soha ne ereszd el!

Hát én is immár idáig elértem!

A teljeskorig most lett, hogy megértem:
Jön, jön felém már a kereszt,
Elment előttem a Fájdalmas Ember
A nagy kereszttel és azt mondta szemmel:
Itt van: szeresd!

Érzem, hogy nő ki vállamból keresztem.
Én nem kívántam, ó én nem kerestem:
Ha fölsejlett a fájdalom,
A színétől is félve oldalogtam,
És dideregve bűnbánón vacogtam,
Hogy nem bírom.

És mostan imhol megtermett magától.
A reggeltől-e, vagy az éjszakától?
Mindennap újra megterem.
Még álmomban sem láttam eddig arcát,
És mégis-mégis: énnekem faragták,
Megismerem. 

A történelem volt a faragója,
A rámköszöntött getszemáni óra
Vérizzadása szülte meg.
Amitől eddig megóvtak a mennyek:
A Benső Éjnek hogy mélyére menjek, –
Most küldenek.

Ó én kezdettől rámszabott keresztem!
Elfogadom, Uram, de hogy szeressem?
Tán igazabban ölelem,
Ha engeded, hogy azoké lehessen,
Akikért ezt az életet szerettem,
A kegyelem.

Hadd indulok hát a keresztes útnak!
De a gyengének, de a nyomorultnak
Uram Jézus, Te adj erőt,
Vagy elbukom az első durva szónál.
De hiszen minden stációnál
Te jársz, Uram, szolgád előtt!


Vissza az újság tetejére
IDÉZETEK

„A szentmisét
 a keresztény élet középpontjába kell állítani!”

„Az Eucharisztia évében a keresztények még nagyobb erővel tanúskodjanak Isten jelenlétéről a világban!”

„Sürgetően szükséges, hogy az egész emberiséget figyelmeztessük:… Köszönetet kell mondanunk mindenért, amik vagyunk, és azért, amink van – …ez eucharisztikus magatartás.”

 II. János Pál pápa: Maradj velünk, Urunk

 

„Ameddig a szentmisét meg lehet rendelni, addig nem értjük a szentmise misztériumát, titkát!”

„Ez egy csoda, ajándék, ünnep!”

„Össze lehet vonni a szándékokat.”

„Nagyon nehéz lesz, és ez az egyik, amit kérek tőletek, mondjátok el otthon: attól nem lesz kevesebb a jó Isten áldása, ha egy bizonyos időszakra végeznek egy közös gyászmisét. Sőt van egy óriási előnye…”

Dr. Beer Miklós megyéspüspök atyánk

Vissza az újság tetejére

„Zene nélkül lehet élni, de nem érdemes”

Kodály Zoltán szavai szolgáltak a Zoltai Ferencnek emléket állító Csepeli Kolping Zenei Nap mottójául. Feri bácsi volt az, aki újraélesztette ezt a szép hagyományt, óriási lelkesedéssel szervezte az első években a munkákat. Halála óta az ő nevét viseli ez a rendezvény. Eddig szinte minden évben részt vettünk mi is. A találkozás, az adni tudás és akarás, a tanulni vágyás kedvéért. Színes forgatag ez a nap. A zene legkülönbözőbb műfajai versengnek: klasszikus hangszerszólók, kórusművek, egyházi és világi énekek, könnyűzene, sváb kórus stb. Ez teszi széppé, izgalmassá. Idén sajnos elég kevesen jöttünk el, talán a farsangi mulatságok elcsábították a meghívottak nagy részét. De igy is fantasztikus, művészi hangszerszólókkal ámítottak el minket a zongora, gitár, hegedű és fuvola leendő művészei. Nagy élményt jelentett a népdalokat éneklő kisfiú, úgy éreztük, amíg akadnak ilyen gyerekek, addig nincs veszélyben magyar örökségünk. Az együttműködés jó példáját mutatták a százhalombattaiak, hiszen a templomi kórus és az ifjúsági, gitáros ének- és zenekar tagjai egymást segítve, kiegészítve énekeltek. Náluk és nálunk egyaránt megfigyelhető volt a generációk összeolvadása.
Ezelőtt kb. 30 évvel kaptunk egy „örökséget”, amit azóta őrzünk és ápolunk:
„Dús örökséget nem adhat apátok,
Csak ami voltam, azt hagyom reátok.
De hogyha (Isten adja!) megfogan,
Boldog lesz tőle késő unokátok.” (Sík S.)

Sokszor érzem azt, hogy nem éltünk méltóan ezzel a hagyománnyal. Elhanyagoltuk, elfeledtük. Aztán egyszer csak újrasarjadt és újraéledt. S ha még nem is unokáinknak (bár már nagyszülők is vannak köztünk), de gyermekeinknek több-kevesebb sikerrel igyekszünk továbbadni. Bízva abban, hogy őket is boldoggá tehetjük ezáltal. Kislányaink furulyáztak és egy régi Mária-imádságot énekeltek. A felnőttekkel évek óta igyekszünk egy témát kiválasztani és e köré csoportosítani mondandónkat. Az idén a család volt a témánk, létrejöttétől – az esküvőtől a lázadó, tékozló kamasz visszatértéig. Az énekek közé egy-egy imát, verset szúrunk, igy próbálva még többet elmondani, átadni. Nehéz volt a sok aktuális dal közül választani, de úgy érzem, sikerült szép perceket szereznünk az ott lévőknek és önmagunknak is.

Ezt a napot az utóbbi időben úgy szervezzük, hogy valami más programunk is legyen. Így már jártunk az Országházban, a Sziklakápolnában, a Nemzeti Múzeumban, a Szent István Bazilikában. Két éve a Sziklakápolna akkora élményt nyújtott, hogy visszavágytunk. Sikerült bejelentkezni, vezetőt kapni és boldogan hívtuk azokat, akik még nem jártak itt. A kolostorban és a templomban töltött közel két óra feledhetetlen élmény és lelki ajándék volt számunkra és idegenvezetőnk számára is. Mi sok mindent megtudtunk Remete Szent Pálról, Boldog Özsébről, a pálosokról, egykori és mai életükről, munkájukról. S talán jó példát mutattunk arra, hogy nem csak bámészkodó turisták és látványközpontú esküvőre törekvők keresik fel ezt a kápolnát. Ha nyitott szívvel figyelünk, úgy érezhetjük, a sziklákból is Isten jelenléte sugárzik felénk. S ez tiszteletet, hódolatot, csendet parancsol.

 „Az imádkozó lélek nem tesz mást, minthogy fenntartás nélkül átadja magát az Istennek. A Sziklatemplomba belépő látogató rácsodálkozhat Isten teremtő művének, s az ember lelki és fizikai erőkifejtésének csodálatos összefonódására. A gazdag történelmi örökséget, a nemzeti, kulturális, vallási, természeti értékeinket mintegy összefogó Sziklatemplom, ha nem is teljes képet, de egy finom metszetet ad arról, ami magyar és keresztény. Bízunk benne, hogy a templom és az itt szolgálatot teljesítő magyar alapítású rend, a pálosok, az ország fejlődésének jelzője, és nem csak jelzője, hanem annak segítője is lesz.”

Gyurcsek Gyuláné

Vissza az újság tetejére
Vissza az előző menüre