Vadkerti harangok
2005. Január


Hálaadásra
Híreink
Iskola oldal
Ifjúsági hittanosok oldala
Évkezdetre
Temetői helyzetkép
Hangverseny
Honlapajánló
Kolping hírek
Sík Sándor - Ments meg Uram!
Nős és plébániát vezet
Szemléletváltásra van szükségünk
Összefogás a tragédia kapcsán
Világnapok
Vissza az előző menüre


Sokszor hívott minket az Isten 2004-ben is
- A hálaadási szentmise prédikációjából -


Kedves testvérek, legalább évente egyszer nagyon gondolkodjunk el azon, hogy Isten mennyiszer megszólít bennünket, hív bennünket: gyere a házamba, gyere szentgyónásra, gyere szentáldozásokra, gyere a keresztény közösség rendezvényeire. A most következő sok-sok visszatekintést próbáljuk úgy tekinteni, hogy ezekre mind hívott az Isten, embereken és egyházán keresztül, és még ezenkívül hányszor hívott valamire, és hányszor engedtem ennek a hívásnak.
Akik sokszor engedtek ezeknek a hívásoknak, azokat az Isten sokszor megerősítette ebben az évben is, hála érte! Akik nem törődtek Isten hívásával sokszor, azok saját maguknak okozzák azt a keserű lelkiállapotot, amiért megkérdezik időnként: ezt vagy azt miért érdemeltem meg, Istenem?
Milyen hívásokat hallhattunk tehát az elmúló évben?


Hittanosaink felé sok hívás történt:
-    kirándulások, többféle tábor (hittanos, cserkész, katolikus iskolai, kalász)
-    várjuk őket csoportokba, ministrálni, felolvasni, cserkésznek, kalász-lánynak
-    lelkileg sokat kapnak katolikus iskolánk hittanosai, például hétköznapi ünnepeken (pl. hamvazószerda) vagy lelkinap kétszer egy évben
Katekumenek, szentségre készülőket a jó Isten külön hívja, indítja sok mindenre:
-    az ősszel megbérmált 30 fiatalból kb. 20 megfordult ifjúsági hittanon, kb. 10 főre lehet mindig számítani az eddigiek alapján
-    kevés bérmálkozó jött el ifjúsági találkozókra, ez aggodalommal tölt el; voltak tizen, akik viszont szívesen elmentek Nógrádba lelkigyakorlatra; a többieknek kötelező volt ezért a nyári tábor, mert közösségi élmények nélkül nem lesznek jó keresztények
-    mind a bérmálkozóknak, mind az elsőáldozóknak a katekumenátusi szertartásokat megtartottuk: bemutatást, kiválasztást, bérmálkozóknak még ezenkívül külön imádságos szertartást – skrutíniumot
-    a tavasszal elsőáldozó 38 gyermekből alig jár néhány gyermek szentmisére, persze ezt láttuk előre is, hiszen csak néhányuk szülője gyakorolja a vallását; ezért a jövőben szeretnénk több szülői értekezletet, fórumot, beszélgetést tartani

Fiataljaink felé is sok hívás történt:
Az ő hitük különösen is veszélyben van, ha nem tartoznak valamelyik ifjúsági csoporthoz, és sokkal könnyebben el fognak maradozni később. Tehát milyen lehetőségek voltak részükre:
-    heti két ifjúsági hittanos csoport
-    évente néhány alkalommal ifjúsági találkozó, az egyiket mi tartottuk itthon
-    a Kolping-fiatalok várjátékot szerveztek, ami nagyszerű szombati vidám időtöltés volt, de sajnos kevesen mentek el rá
-    a budapesti Ez az a nap rendezvényre (országos felvonulásra Jézus mellett) nem akartak eljönni a fiatalok, a plébános az ifjúsági hittanosok és bérmálkozók nélkül ment el; sajnos a váci Gável Testvérek-koncertre sem mentünk el
-    segítséget kértünk internetes honlapunkhoz egy pályázattal, és csak ketten voltak segítőkészek
Kedves hívek, imádkozzunk többet fiataljainkért!

Talán a legtöbb hívás a felnőttek felé hangzott el általunk a jó Istentől:
-    ezek között voltak vidámabb együttlétek: farsangi bál vagy felnőtt csoportjaink által szervezett kirándulások, sokféle program
-    minden vasárnap harangszó hív szentmisére
-    őszinte hálát mondok Istennek minden felnőttért, akik sokan vannak, és valamilyen közösségbe járnak, különösen hálát adok a felnőtt hittanosokért, a tisztségviselőkért, csoportvezetőkért, a képviselő-testület tagjaiért, munkatársainkért, azokért is, akik sokat segítettek kétkezi munkájukkal – például a takarító-csoportokért (szeretettel várunk újakat is, mert alig jött 1-2 új segítő nagytakarításkor, ez fájdalmas volt); de hálát mondunk azokért, akik segítenek a templom körül, plébánia körül; köszönettel tartozunk iskolánk tanárainak és munkatársainak; hálát adunk azokért a szülőkért, akik éltetik katolikus iskolánkat.
-    hálát adok a február 23-án megalakult karitász-csoport legutóbbi összefogásért: betlehemező gyerekek segítségével a beteg érsekvadkerti kisfiú érdekében
-    a kedves hívek közül sokan nem kapcsolódtak még be szorosabban programjainkba, ezért a 2003-04. tanév folyamán több lehetőség volt egy ún. katolikus kurzus keretében: nagyszerű előadásokat, tanúságtevőket láthattunk: Simon Andrást, Kármán Jánost, Székely Jánost, Balogh Zoltánt, megtekintettük és megbeszéltük a Passió c. filmet; 2004 őszétől nem folytattuk a katolikus kurzust, mert minden hónapra bőven adódott alkalom, hogy találkozzunk: Kálvária-búcsú, templombúcsú napján dr. Udvardy püspök atyával nagyon fontos találkozás volt a Közösségi Házban
-    Lelkileg bőven kaptunk egyházunktól, Istenünktől táplálékot: most a pápai írásokra, azok ismertetésére gondolok, az eucharisztikus pápai enciklikákra, az Eucharisztia évére, vagy IV. Károly magyar királyunk boldoggá avatására; sok zarándoklatunk volt: Szentkútra, Udvardy György püspökké szentelésére, papszentelésre, balassagyarmati palóc búcsúra, szent jobb körmenetre, váci egyházmegyei búcsúra (kevesen mentek csak), Mariazellbe májusban a Közép-Európai Találkozó bezárásaként
-    itthon hívott Isten bennünket az ökumenikus istentiszteletre, roma keresztényekkel közös szentmisére egy gyönyörű feszület előtt, adventi lelkigyakorlatra, nagyböjti lelkinapra, imádságos összefogásokra: rózsafüzérekre Európáért (egyszer vetítéssel egybekötve a Kolping-házban is), ide tartozik a 100 napos imalánc a Kálváriánál, a kálvária-búcsúi összefogás nagyon szép volt; hívott Isten a csütörtöki szentségimádásokra, böjti napra a közel-kelet békéjéért december 22-én, magyarságért december 29-én végzett imádságra, szentségimádási napjainkra (melyre a testület tagjait külön kértem); megünnepeltük a jubiláns házasokat, gyémántmise helyett pedig sajnos Borsa Mihály temetését kellett tartani Paskai Lászlónak
-    a jó Isten vezette a híveket, mikor önállóan elvégezték a nagypénteki keresztutat, a 100 napos kálváriai imádságokat, csütörtöki szentségimádásokat is önállóan, és ami elkezdődött: az igeliturgia a kálváriánál (ami egy hét múlva folytatódik); a jó Isten vezet bennünket egyre nagyobb önállóságra a beteglátogatások terén mind a karitász-tagok, mind az áldoztatók által
-    a jó Isten hangját hallottuk a nagyoroszi énekkar és a rákospalotai fiatal énekkar által, a karácsonyi koncert alkalmával; oly jó lenne, ha sokszor hallanánk a jó Isten hangját egy nagyobb érsekvadkerti énekkar által, de oly kevesen jönnek, volt, amikor csak 8-an jöttek; oly jó lenne egy fiatal és gyermekénekkar is
-    kulturális programunk volt még néhány filmvetítés is; fontos lelki olvasmányokat kaptunk: külön rendelni lehetett egyhetes zsolozsmáskönyveket, IV. Károly életrajzát, pápánk két enciklikáját az Eucharisztiáról, Varga László kis füzetét, Bánk József Szentségimádás könyvét, és sokféle újságot

Világviszonylatban hálát adunk az Eucharisztia évéért, szentatyánk törekvéseiért.
Egyházmegyei szinten:
-    kerületünknek új esperese van:  arnai Imre atya
-    van már kórházpasztorációért felelős lelkipásztorunk, van már drogpasztorációért felelős lelkipásztorunk
-    püspök atyánk szeretne egyre több világi lelkipásztori kisegítőt az egyházmegyében, és szeretné, ha minél több feladatban részt vennének a kedves hívek, ez egyházmegyénk jövőjének útja
Országosan:
-    hálát adhatunk, hogy utolsó királyunkat boldoggá avatták, és kérhetjük az ő közbenjárását
-    a Katolikus Rádiónkért
-    püspökeinkért, akik kiállnak az igazság mellett még akkor is, ha a politikusok és emberek közül sokan emiatt vádolnak minket, és rágalmakat szőnek, támadnak
-    híveinkért is hálát adunk, akik kiállnak országosan is a katolikus iskolákért

Bevezető soraimat megismételve:
Akik sokszor engedtek ezeknek a hívásoknak, azokat az Isten sokszor megerősítette ebben az évben is, hála érte! Akik nem törődtek Isten hívásával sokszor, azok saját maguknak okozzák azt a keserű lelkiállapotot, amiért megkérdezik időnként: hogy ezt vagy azt miért érdemeltem meg, Istenem.
Ennek az évnek a végén megköszönöm Istennek a katolikus egyházat és a helyi egyházközséget.
Vissza az újság tetejére

Híreink

mikulás a felnőtt hittanosoknál jubiláns házasok megáldása az első igeliturgia a Kálvárai-kápolnánál

dévai gyerekektől búcsúzunk hangversenyünkről
Vissza az újság tetejére


Kedves Hívek!


    A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolai Alapítvány tájékoztatja tisztelt támogatóit, hogy a 2003. évi személyi jövedelemadójuk felajánlásából 253.381 forint bevételhez jutott. Ezt az összeget - más felajánlásból származó adományokkal együtt -  a Katolikus Általános Iskola tornatermének felújítására fordítottuk. A tornaterem felújítása 468.450 forintba került és reményeink szerint megújult állapotában, hosszú távon fogja szolgálni a Katolikus Iskolába járó gyermekek sportolását, egészség  megőrzését. Az elmúlt évben az Alapítvány megszerezte a közhasznú szervezet minősítést, amely támogatóink számára azt jelenti, hogy az Alapítvány bankszámlájára befizetett adományaikat, a személyi jövedelemadójuk elszámolásánál - csökkentő tételként - figyelembe vehetik. Az Alapítvány bankszámlájára történt 2004. évi befizetésekről az igazolásokat minden adományozónk számára megküldjük. Megköszönjük a kedves hívek támogatását, s ezúttal is biztatjuk és kérjük Önöket, hogy a 2004. évi személyi jövedelemadójuk felajánlásával támogassák Alapítványunkat. Felajánlásaikra az újságban található Rendelkező Nyilatkozatot használhatják. Továbbá kérjük tisztelt támogatóinkat, hogy a 2005. év folyamán - az Katolikus Iskola anyagi gondjainak az enyhítésére szánt - adományaikat az Iskolában található utalványon, a helyi Takarékszövetkezetben fizessék be.

RENDELKEZŐ NYILATKOZAT
A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL

A kedvezményezett adószáma:
1 9 1 6 3 6 3 1 -  2   - 1 2
A kedvezményezett neve:

SZENT ERZSÉBET KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ALAPAPÍTVÁNY

TUDNIVALÓK
A  nyilatkozatot tegye egy olyan postai szabvány méretű borítékba, amely e lap méretét
annyiban haladja meg, hogy abban a nyilatkozat elhelyezhető legyen.

FONTOS!
A  rendelkezés csak akkor érvényes és teljesíthető, ha  a  nyilatkozaton a  kedvezményezett
adószámát, a borítékon pedig az  ÖN NEVÉT, LAKCÍMÉT ÉS AZ ADÓAZONOSÍTÓ
JELÉT pontosan tünteti fel.


Boda István
kuratórium elnöke

Erdélyi vendégeink

Karácsony közeledtével több család élt a szállásadás, a befogadás szép gesztusával: a dévai gyermekotthon lakóinak egy csoportja látogatott el községünkbe. Élményeikről számolnak be diákjaink.

    Két kislány volt a vendégünk, a 9 éves Dalma és a 11 éves Bianka.
Amikor megismerkedtünk el-mesélték szomorú történetüket, hogyan és miért kerültek a dévai otthonba. Sajnos, szüleikkel nagyon ritkán találkoznak.Nagyon sokat játszottunk, gyor-san teltek a napok. Legjobban a papás-mamás játék tetszett mindnyájunknak, de játszottunk állatos játékokat is, amelyben legtöbbször én voltam a kutya.Az utolsó napon egy szép köszönőlevelet írtak anyukámnak és a családunknak. Én ruhákat ajándékoztam nekik. Örültem az együtt töltött napoknak, és annak, hogy boldogságot szereztünk egymásnak.

Boda Bianka 6. oszt.

Az első nap három vendégünk volt: a 13 éves Lajos, a 15 éves Misi, és a 19 éves Adrián. Másnap Adrián elutazott, Szlovákiában kereste fel régi nevelőjét. Lajos és Misi hat napig lakott nálunk. Hamar összeismerkedtünk, jókat beszélgettünk, leginkább a tanáraink kerültek szóba. Sokat ját-szottunk: társasoztunk, számítógépeztünk, kártyáztunk. Betlehemezni is együtt jártunk. Megajándékoztuk őket, köny-veket és ruhákat adtunk nekik, melyeket nagy örömmel fogadtak.
Örültünk, hogy nálunk voltak. Elterveztük, ezek után levelezni fo-gunk.                                 

Fábián Laci 5.o. és Fábián Peti 8.o.


    A 14 éves Dávid Anna volt vendégünk. Nagyon sokat társasjátékoztunk, beszélgettünk, a hajnali misékre is együtt jártunk. Boldog voltam, hogy együtt lehetünk és játszhatunk. Öröm volt vidámnak látni egy olyan gyereket, aki csak az édesapjával találkozhat, vele is csak ritkán. Búcsúzáskor ruhát és édességet ajándékoztunk Annának. 

Beke Anna 4. oszt.


    Egy egész napra voltak játszótársaim erdélyi gyerekek. Dalma és Bianka jött el hozzánk. Barbie babával, társasjátékkal és számítógéppel játszottunk a legtöbbet. Ami nagyon tetszett nekem, hogy sok népdalt tudtak és énekeltek nekünk a lányok. Egy párat meg is tanítottak a családomnak. Jól éreztem magam velük, örültem, hogy jöttek, máskor is szívesen látom őket. Ruhákat, cipőt és édességet adtunk nekik. Örömmel fogadták.

 Nagy Boglárka 3. oszt.


    A 7 éves Robi és a 13 éves Dalma lakott  nálunk. Az együtt töltött napokra gondolva, a birkózásokra emlékszem a legszívesebben. Persze játszottunk is, bicikliztünk, videóztunk, beszélgettünk. Tudom, hogy nagyon jól érezték magukat a nálunk a gyerekek, mert nem akartak hazamenni. Csokival és ruhával ajándékoztuk meg őket.


Szabó János 4. oszt.



„Jót tenni jó”

Ezen gondolat jegyében indultunk el betlehemezni karácsony előtt, gyermekek, felnőttek egyaránt. Ez a mondat egyházi jelmondatként már néhány évvel ezelőtt is buzdított bennünket   az   adakozásra. A közgégben megalakult Karitász-csoport az  év  közben  végzett gondoskodó, segítő munkája mellett, a gyerekeket is megszólította, „szolgálatba” hívta. Már  évek  óta  járják  a  falut  betlehemező csoportok, ezen a télen azonban a felnőtt Karitasz tagok segítettek e népszokás életben tartásában. A  vendéglátó családok a hagyományosan ajándékozott finomságok mellet a modern élet velejárójaként pénzadománnyal is kedveskednek a gyerekeknek. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy vadkerti kisfiú gyógyítására fogjuk felajánlani az adományokat. Felhívásunkra 4 középiskolás, 7 Petőfi iskolás és 34 Szent Erzsébet iskolás diák jelentkezett. Külön köszönjük a középiskolásoknak, hogy a fiatalabbaknak példát mutatnak!
A gyerekek nagy várakozással tekintettek a betlehemes estékre, pedig a karácsony előtti hetekben nagyon sokféle műsorral készültek az iskolákban is. A felnőtt csoportvezetők begyakorolták velük a szöveget,  összeállították a jelmezeket, /köszönet a Katolikus Iskolának a jelmezek kölcsönzéséért/ ill. kisérték őket a faluban, biztonságot nyújtva a kisebbeknek.
Hálásan köszönjük a vendéglátó családoknak a meleg fogadtatást és az adományokat, hiszen sok pénzt is összegyűjtöttünk a három nap alatt. Bízunk abban, hogy örömüket lelték a gyermekekben és a további évek-ben  is  igénylik e  szép  szokás megtartását. Diákjaink örömtől csillogó szeme, lelkes és bátor szereplésük példa-értékű azon tanulók számára is, akik eddig még nem vettek részt a betlehemezésben. Önzetlenül aján-lották fel idejüket, szeretetüket, ezért annál nagyobb örömmel vették át a plébánia ajándékait feladatvállalásuk jutalmaként, ünnepélyes keretek között szenteste, a Katolikus Iskola tanulóinak pásztorjátékát követően.
A beteg kisfiúnak sok erőt, kitartást kívánunk állapotának javulásához és a gyógyuláshoz!

Dombai Szilvia – Karitász- tag

Kedves Hívek!


A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolai Alapítvány tájé-koztatja tisztelt támogatóit, hogy a 2003. évi személyi jövedelem-adójuk felajánlásából 253.381 forint bevételhez jutott. Ezt az összeget - más felajánlásból származó adományokkal együtt - a Katolikus Általános Iskola tornatermének felújítására fordítottuk. A tornaterem felújítása 468.450 forintba került és reményeink szerint megújult állapotában, hosszú távon fogja szolgálni a Katolikus Iskolába járó gyermekek sportolását, egészség megőrzését. Az elmúlt vben az Alapítvány megszerezte a közhasznú szervezet minősítést, amely támogatóink számára azt jelenti, hogy az Alapítvány bank-számlájára befizetett adományaikat, a személyi jövedelemadójuk elszámolásánál - csökkentő tételként - figyelembe vehetik. Az Alapítvány bankszámlájára történt 2004. évi befizetésekről az igazolásokat minden adományozónk számára megküldjük.
Megköszönjük  a  kedves  hívek támogatását, s ezúttal is biztatjuk és kérjük  Önöket,  hogy  a  2004. évi személyi  jövedelemadójuk felajánlásával támogassák   Alapítványunkat. Felajánlásaikra az újságban található Rendelkező Nyilatkozatot használhatják.
Továbbá kérjük tisztelt támoga-tóinkat, hogy a 2005. év folyamán a Katolikus Iskola anyagi gondjainak az enyhítésére szánt adományaikat az Iskolában található utalványon, a helyi Takarékszövetkezetben fizes-sék be.

Boda István – a kuratórium elnöke



LÓKOS HÍRLAP

A cserkészgyűlés

 "Melynek során mindenki jól érzi magát, szinte észre sem veszi, hogy valami új dolgot tanul, örömét és kedvét leli társai között, ahonnét alig akar hazamenni, és szívesen gondol vissza rá… egyszóval: ÉLVEZETES"

Érdekes
Lendületes
Változatos
Előkészített
Zavartalan
Eseménydús
Tevékeny
Eredményes
Szórakoztató

Te cserkészgyűlésre mész?!- azt hiszem sokunk fejének nekiszegezték már ezt a kérdést, s mérőn-kétkedve végignéztek rajtunk, bár igazából kevesen tudják, hogy miből is áll egy ilyen összejövetel.
Célunk, hogy az élménypedagógia eszközeivel az életre neveljünk, értékeket közvetítsünk. De hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban? Játékban, cserkésztudásban, gyakorlati munkában, népdaléneklésben, kézműveskedésben, műveltségépítésben és még sorolhatnám. Nincs felelés, nincs dolgozat, nincs házi feladat, és nem kell jelentkezni, ha mondandód van. Persze szabályok itt is vannak, a 10 törvény, mely életünk alappillérjét képezi. S tudásunkról számot is kell adunk a próbákon. Az őrsi gyűlések egy részében ezekre a próbákra készülünk, de nem úgy, mint az iskolában, előfordulhat, hogy akasztófajátékkal tanuljuk meg a rovásírás betűit, hogy keresztrejtvényben kutatjuk az erdő fáit, hogy az udvaron kincsre vadászva tanuljuk meg a térkép és útjeleket: tanulunk úgy, hogy észre sem vesszük.
A gyűlés az őrs összetartásának alapja, minden őrs egy külön kis közösség a nagy egészben, s minek lenne nagyobb közösségformáló ereje, mint a közös imának, nevetésnek, játéknak, éneklésnek, alkotásnak, beszélgetésnek és élményeknek, ezért sokszor előkerülnek jó kis társasjátékok, egy foci vagy röplabda az udvaron, lemezek, amiről népdalt tanulunk, közben gyertyát készítünk, üveget festünk, készítünk valamit. A beszélgetések alkalmával készülünk egy-egy ünnepre, vitatunk meg felvetett problémákat, próbáljuk megérteni a világ eseményeit, s főleg törekszünk arra, hogy megismerjük egymást és önmagunkat. Itt mindenki egyenrangú fél, nem számít a kor, vagy a családi származás, a vezető sem az őrse felett áll, hanem mellette, de a felelőssége mindig óriási, s igazából csak jól érdemes ezt csinálni, mert a vezető példa, minden tette, szava, megnyilvánulása minta a gyermek számára. Együtt kell gondolkodnia, éreznie az őrsével, ahhoz, hogy jó munkát végezzen, hogy ÉLVEZETESSÉ tegye a cserkészgyűlést minden alkalommal, hogy igaz, magyar embereket neveljen. Ehhez kívánok eredményes, áldozatos, örömteli, jó munkát minden cserkészvezető társamnak.

A Hattyú őrs vezetője

 Az érték

 - Ne is vesztegesse rám idejét. Semmirekellő vagyok, utálatot keltek másokban is, és utálatot keltek magamban is.
Ez a dühös fiatal lány, akit a plébános meghívott a plébániai ifjúsági közösségbe, gyűlölettel és keserűen tárta fel magát:
- Haszontalan és jelentéktelen vagyok, a jellemem kibírhatatlan, mindenkinél próbálkozom, de őszintén senkit nem érdeklek. A barátaimra irigy vagyok, és otthon mindenkinek az idegeire megyek. Minek is vagyok ezen a világon?
A plébános nézte őt, majd kis idő elteltével így szólt:
- Tudod-e, hogy van két gyönyörű szemed?
A lány döbbenten hallgatott.
Az első lépés már meg is történt.
Egy asszony vett egyszer egy nagyon csúnya ágytakarót a "kilós" boltban, 5 euróért. Minden ágyazáskor kelletlenül terítette fel az ágyra.
Véletlenül kezébe akadt egy katalógus, fellapozta. Meglátta ugyanazt az ágytakarót egy nagyon híres művész névjegyével ellátva. Háromszáz euróba került!
A takarót ezután más szemmel nézte.
Bármit is gondolsz magadról, Isten szemében hatalmas érték vagy.
Egyesek nem is tudják, milyen fontos, hogy léteznek.Egyesek nem is tudják,
Milyen jó, ha csak láthatják is őket.
Egyesek nem is tudják,
Milyen vigaszt jelent egyetlen jó szándékú mosolyuk.
Egyesek nem is tudják,
Milyen áldásos közelségük.
Egyesek nem is tudják,
Milyen szegények lennénk nélkülük.
Egyesek nem is tudják, hogy ők az ég ajándékai.
Megtudhatnák, ha mi elmondanánk nekik.

 

Rejtvény

 Január 25-én emlékezünk Szent Pál megtérésére. Az alábbiakban Szent Pál életének eseményei összekeveredtek! Tedd őket a helyes időrendi sorrendbe!

1. Jeruzsálemben végignézte István diakónus megkövezését.
2. A látomástól megvakult és egy Júdás nevű ember házába vezették.
3. Már Krisztus apostola volt, amikor a zsidók elfogták
4. Tarzusban született.
5. Jeruzsálemből Damaszkuszba tartott, hogy elfogja a keresztényeket.
6. Egy Ananiás nevű ember érkezett és az Úr nevében visszaadta Pál látását.
7. Tanítványai éjszaka kiszöktették , úgy, hogy egy kosárban leeresztették a falon.
8. 64-67 között Néró császár keresztény üldözése idején vértanú halált halt.
9. Nagy fényességet látott és egy hang szólt hozzá: "Saul, Saul miért üldözöl?" Ekkor tért meg.
10. Szabadulása után sok térítő út és munka várt rá.

 Boldog új évet!

Január első napjaiban gyakran kívánunk boldog új évet egymásnak. Vajon tudjuk-e, mit jelent a másik ember számára a boldogság? És én helyesen látom a magam boldogságát?
A boldogság iránti természetes vágyat Isten oltotta az ember szívébe, hogy az embert magához vonzza. Isten bennünket saját boldogságára hív. Ezt a hívást mindenki személy szerint megkapja, hogy aztán maga döntsön, elfogadja-e.
A gyakorlati életben, a tapasztalatok alapján, az emberek háromféleképpen törekednek a boldogságra. Mégpedig aszerint, miképpen viszonyulnak az élethez a halállal szemben.
    Vannak, akiknek az élet nyűg, tévedés, szenvedés, harcok sorozata – halállal a végén. Ezek számára a boldogság: a nyugalom. Semmi izgalom, semmi kockázat, semmi erőfeszítés, minél kevesebb kapcsolat a külvilággal, az emberekkel.
    Vannak, akik éppen ellenkező módon gondolkodnak. Ha már meg kell halni, akkor élvezzük ki az élet minden percét! Amíg lehet, mindenütt ott kívánnak lenni, mindent látni és hallani szeretnének, mindenben részt akarnak venni, habzsolják az életet.
    És vannak, akiknek a számára az élet: ajándék. Isten ajándéka. Ezt az ajándékot kár hagyni elfutni magunk mellett, kár fölhabzsolni, mert mást is lehet vele kezdeni. Lehet a létben növekedni. Amíg növekszik, s növekedve tágul – lelki, szellemi értelemben –, boldogságot termel. Ahogy a növekvő, táguló koronájú gyümölcsfa gyümölcsöt terem, úgy a szellemi-lelki növekedés terméke a boldogság, ami a biológiai életünkre is visszahat.
Hogyan növekszik, tágul életünk?
Először felfedezi önmagát, éntudata lesz. Jól jelzi ezt a gyermeki első dackorszak.
A gyermekkor szokásos önös, önző korszaka után következik a TE felfedezése. Ilyenkor szeret először  a gyermek vagy a diák valakit jobban önmagánál. Tetten érhető ez az igazi barátságban vagy a tiszta diákszerelemben.
Majd mindinkább fölfedezi ez a növekvő, táguló én, hogy önmagában nem elég. Ember, emberek kellenek embersége átéléséhez. Csak velük, általuk tud tovább növekedni, többé lenni, s ez öröm. Fölfedezi, hogy a másik nemmel kiegészítve lesz egész ember. A boldog házasság titka: az együttnövekedés éveken, évtizedeken át.
Eközben érhetik az embert csalódások, keserűségek, lehet magányos, szomorú. Ezen az állapoton csak úgy tudunk továbblépni, valóban emberré növekedni, hogy van embermintánk, akire úgy nézhetünk, gondolhatunk, hogy én is olyan szeretnék lenni. Ekkor történhet meg az új életre elhívó Jézus felfedezése, aki az emberi létezés, az emberi cselekedetek végső célját oly szépen fejti ki a hegyi beszédben: a nyolc boldogságban. És ha felfedeztük Jézust, Őbenne növekedhet tovább életünk.
Aki Jézusban növekedve él, hamarosan rádöbben, hogy Jézus lénye szüntelen túlutal önmagán. Felfedezteti velünk az Ember Fia az emberek fiait, és feléjük nyitja ki, növeli, tágítja életünket. Másokkal megosztva és növelve ad rangot, értelmet boldogságunknak. A biológiai halál ugyan mindenkit elér, de a lélek ekkor indulhat el az örökélet öröme felé.
Végül hagy idézzem ifjúkori ismerősöm "útravalóul" adott gondolatát: "A legfőbb boldogság szeretetünk pazarló osztogatása, amikor biztosan tudjuk, hogy ez a kincsünk soha nem fogy el. A legfőbb boldogság Isten öléből az emberek lelkébe szórni a szépségeket, és nem várni embertől semmit se cserébe, sőt, itt a földön az Istentől is csak halkan suttogó szeretetet várni."
PJné

Temetői helyzetkép

Tisztelt Érsekvadkertiek!

    Költői kérdéssel kezdeném: a jó vagy a rossz hírrel kezdjem beszámolómat a temetőről? Mivel köztudottan pesszimista nemzet vagyunk, engedtessék meg, kezdjem a rosszal.
A tavalyi évben a lakosság 0.025 %- a aláírásgyűjtési akcióval fejezte ki nem tetszését a kapuk zárásával kapcsolatban ill. voltak egyesek akik elégedetlenek a temető rendjével.
Demokráciában mindenkinek joga van kinyilvánítania nem tetszését, de úgy gondolom normális hangon, párbeszéddel előbbre vihetnénk közös ügyeinket, jelen esetben a temetőt.
Folytatom a jó hírrel, így talán a hangoskodók is megértik, miért írtam le az elmúlt években mindahányszor: „ a kuratórium messzemenően szem előtt tartja a lakosság anyagi terhelhetőségét, ezért csak olyan mértékben növeljük a sírhelydíjat ill.a temető fenntartási hozzájárulást ami feltétlenül szükséges a temető fenntartásához...”
Tehát a jó hír: az idén nem emeljük a díjakat! Ahhoz, hogy a hangoskodók igényeit kielégítsük a díjakat többszörösére kellene emelnünk. A többség érdeke nem ez! Ezért kérünk ismételten mindenkit, ügyeljen a temető rendjére . Figyelmeztessük embertársainkat a szemetet vigyék a konténerbe, ne lopják el a csapokat, tegyék rendbe sírjaikat! Ne várják el, hogy közpénzen csináljunk mindent. Mindannyiun kötelessége őseink emlékét a tőlünk telhető módon megóvni.
Miért nem emelünk díjat? Az elmúlt két év bebizonyította, jól kalkuláltunk. Bevételeink a Gamesz hathatós közreműködésével fedezik kiadásainkat / köszönjük /, sőt beruházni is tudtunk. Két kandelláberral gyarapodott a ravatalozó ill. sikerült új fűnyírógépet vásárolni, sőt a pénztárunkban van 387.773.-Ft! Ebből mit tervezünk? Felújítjuk a ravatalozó igencsak megviselt drapériáját, pótoljuk az eltulajdonított kihangosító berendezést és reméljük sikerül megoldanunk az értékes sírkövek elhelyezését. Ezenkívül várjuk ötleteiket, javaslataikat.
A temető fűnyírására várjuk mindazon vállalkozók, magánszemélyek írásos ajánlatát, akik úgy érzik az eddiginél látványosabban tudnák megoldani a feladatot. A lezárt borítékot április 30-ig
Nógrádi Lászlóhoz vagy Káplár Andráshoz kérjük eljuttatni.
Ezúton köszönjük a temető rendjének megőrzése érdekében tett fáradozásukat, köszönjük a ravatalozóba felajánlott szőnyeget, s köszönjük a kápolna rendbentartását.

Érsekvadkert, 2005-01-08

Az alapítvány kuratóriuma nevében

Káplár András

„HANG - VERSENY”


Emlékszem, kilenc évvel ezelőtt, karácsony tájékán néhány zenetanár – köztük Perneczky Zsolt és Gyimesi László – és a községünkben zenét tanuló diákok egy esti mise után karácsonyi dalokat adtak elő templomunkban. Már erre a kezdetre is jellemző volt a zene által létrejött emelkedett érzés, amit katolikus iskolánk legkisebb termében rögtönzött beszélgetés is tanúsított. Ekkor fogalmazódott meg a zene iránti igény, mely a felcsendülő művek által behatol az emberi szívekbe. Nem nézik azt, hogy mi választ el bennünket egymástól. Abból él, ami nap mint nap összeköt bennünket és kiemel a mindennapok taposómalmából. A zene sohasem manipulál. A zene előre vivő gondolatokat ébreszt. Most, 2004. december 12-én is kisebb csoda történt templomunkban, hiszen gondolatban kapuinkra a megtelt tábla is kikerülhetett volna. Öröm ez a karácsonyi készület idején, amit csak növelt a helyi két iskola diákjainak, valamint a közös pedagógus énekkarnak már-már profi módon előadott műsora. Látszik az, hogy a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola művész tanárai által elvetett mag jó talajba hullott, hiszen nemcsak él a búzaszem, hanem szépen halad a szárba szökkenés útján, hogy szép termést hozzon jövőnk számára. Igaz, ők ismét feladták a leckét számunkra éppúgy, mint a borsosberényi énekkar, vagy a Gold Singers kvartett, de a hegedű hangja mellett, Csábi tanár úr békéről szóló verse is aranyat ért a december 5-én arcát megmutató békétlen világunkban.
A címben hangverseny szerepel. Ám ez olyan verseny volt, ahol győzött minden szereplő és minden  hallgató, akik itt a sorok végén, a dobogó legmagasabb fokára emelve, köszönik minden anonim és itt felsorolt támogató anyagi áldozatát, hogy immár ötödször ilyen módon – a felcsendülő dalok kapcsán – egymásra figyelhetett minden jóakaratú ember.
Támogatóink voltak:
Községi Önkormányzat, Egyházközség, Édimodul Kft, Fehér Tibor vállalkozó, Valcz László vállalkozó, Mede Szerszámszaküzlet, Vadkerti Harangok, Kolping Család,
Takarékszövetkezet, Nyugat-Nógrád COOP RT, Percsina Norbert, Holman László, Halaj Ferenc, Érsekvadkert Jövőjéért Alapítvány, Zsiga László, Nagy József, Fater BT, Horváth Lajos, Híves Mihály, Eti néni.
FA-MJ


Honlapajánló

 Elindult a váci egyházmegye honlapja is a jövő útján, miután a püspökség komoly technikai fejlesztéseket vitt végbe. A honlapon – melyet még módosítani fognak – olvashatunk az egyházmegye történetéről, a papság területi és személyi beosztásáról stb. Az egyházmegye szerverén kapunk helyet majd plébániánk honlapjának is; és ezúton is megköszönjük két fiatalnak a munkáját, amelyek a honlap-pályázatunkra készültek.



Kolping Hírek

 

-          Értesítünk és hívunk minden tagtestvérünket a 2005. február 4-én, pénteken este 7-kor kezdődő éves KOLPING KÖZGYŰLÉS-re, ahol a tárgyévi programok rögzítése mellett sor kerül a tisztújításra is. Javaslatok előre leadhatók Beke Lászlónál, Molnár Arnoldnál, Szabó Jánosnál és Zachar Lászlónál.

-          Közöljük, hogy a 2005. január 29-re Csepelre meghirdetett, zenei találkozó a helyi és országos katolikus bál azonos időpontjai miatt 2005. február 5-re módosult.

-          A körzeti lelkigyakorlatunk 2005. február 12-13-án lesz az erdei háznál. Vendégpapunk Erdélyből Papp László atya lesz, akivel már a csíksomlyói csángó-mise kapcsán találkozhatott több testvérünk.. Jelentkezés az erdei ház téli befogadóképességéig Beke Lászlónál lehet. Tudjuk azt, hogy a juniális-szerű rendezvényre nem alkalmas a téli időpont, ezért minden érdeklődő a vasárnapi nagymise keretében találkozhat csángó magyar testvéreink „apostolával”. Ráhangolódásként ajánlom tanulmányozni a sokat szenvedett, hitüket megőrző emberek általam tavaly megismert himnuszát:

 

Csángó magyar, csángó magyar,
Mivé lettél csángó magyar?
Ágról szakadt madár vagy te,
Elvettetve, elfeledve.

Egy pusztába telepedtél,
Melyet hazának neveztél.
Ma se országod, se hazád
Csak az Úristen gondol rád.

Idegen nyelv béborít, nyom,
Olasz papocskák nyakadon.
Nem tudsz énekelni, gyónni,
Anyád nyelvén imádkozni.

Én Istenem, hová leszünk?
Gyermekeink, s mi elveszünk.
Melyet apáink őriztek,
Elpusztítják szép nyelvünket.

Halljuk, áll még Magyarország,
Úristen, te is megáldd.
Hogy rajtunk könyörüljenek,
S elveszni ne engedjenek.

Mi is magyarok vagyunk,
Még Ázsiából szakadtunk.
Úristen, sorsunkat segítsd,
Csángó magyart el ne veszítsd!

Sík Sándor:
Ments meg Uram!

A virágtalan, gyümölcstelen ágtól,
A meddőségtől, lanyhaságtól,
A naptalan és esőtlen égtől:
Ments meg, Uram, a szürkeségtől!

Édes az ifjak méntás koszorúja,
Fehér öregek aranyos borúja,
Virága van tavasznak, télnek:
Ne engedj, Uram, koravénnek!

Csak attól ments meg, keresők Barátja,
Hogy ne nézzek se előre, se hátra.
Tartsd rajtam szent, nyugtalan ujjad,
Ne tűrd, Uram, hogy bezáruljak!

Ne hagyj, Uram, megülepednem,
Sem eszmében, sem kényelemben.
Ne tűrj megállni az ostoba van-nál,
S nem vágyni többre kis mái magamnál.

Ha jönni talál olyan óra,
Hogy megzökkenne vágyam mutatója,
Kezem kezedben ha kezdene hűlni,
Más örömén ha nem tudnék örülni,

Ha elapadna könnyem a más bűnén,
A minden mozgást érezni ha szűnném,
Az a nap, Uram, hadd legyen a végső:
Szabadíts meg a szürkeségtől!

Nős és plébániát vezet
(Részletek a Békés Megyei Hírlapból)
Diakónusként a katolikus gyülekezet élén

Maronka Lajos, a gádorosi katolikus gyülekezet diakónusa, aki másfél éve vezeti a katolikus egyházközséget a szeged-csanádi egyházmegyében. Maronka Lajosnak 1987-ben, politikai okok miatt, el kellett menekülnie a Vajdaságból, és feleségével Németországban telepedtek le. „Ott is kamionsofőrként dolgoztam – meséli –, közben gyermekeink születtek. Időközben megismertem az állandó diakónusok munkáját, mert Németországban szinte minden plébánián dolgoznak állandó diakónusok. Elhatároztam, hogy én is ezt a hivatást választom. Elvégeztem a teológiát, de a szívem azonban hazahúzott. Még a felszentelésem előtt felkerestem Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspököt, aki két településen ajánlotta fel a plébánia vezetését. Gádorost választottam. 2001 augusztusában érkeztünk a településre.”

— Miben különbözik az áldozó papok és a diakónusok munkája?

— „A papi rend szentségébe három fokozat tartozik: az első fokozathoz a diakónusok, a másodikhoz az áldozó papság, a harmadikhoz pedig a püspökök. A diakónusok az ősegyházban már léteztek, a negyedik században azonban megszüntették az állandó diakonátust, csak átmeneti jelleggel maradt fenn. Ez azt jelenti, akik papnak készülnek, azokat először diakónussá szentelik, majd egy év múlva áldozó pappá. A II. Vatikáni Zsinat azonban a '60-as években visszahozta az anyaszentegyház kincsestárából az állandó diakonátust, ami nyugaton már igen elterjedt, nálunk azonban még nem. A diakónia görög szó, szolgálatot jelent. Az állandó diakónusok élhetnek a házasság szentségében, de nem válhatnak áldozó pappá, a házasság miatt ennek egyházjogi akadálya van. A diakónus ugyanúgy keresztelhet, eskethet, temethet, hitoktatást végezhet és prédikálhat, mint az áldozó pap, de nem mutathat be szentmiseáldozatot és nem gyóntathat, ellenben igeliturgiát tarthat.”

A gádorosi katolikus hívek, különösen az idősebbek, eleinte furcsállták, hogy az új ,,katolikus papnak” felesége van és gyermekei, ugyanis nem tudták, mi a különbség az áldozó pap és a diakónus között. A településen élő hívek hamar a szívükbe zárták a gyülekezet diakónusát, amit az is jelez, hogy az igeliturgiai alkalmakon és a szentmiséken, melyeket a nagyszénási plébános tart Gádoroson, többen látogatják a templomot, mint az új plébániavezető diakónus településre érkezése előtt.

„Szemléletváltásra van szükségünk” – tanítanak püspökeink


Dr. Beer Miklós megyéspüspökünk a váci egyházmegyei lelkipásztori napok alkalmával így tanított mindannyiunkat:
Lesz-e minden plébánián vasárnap szentmise? A debrecen-nyíregyházi egyházmegyében és a szeged-csanádiban is konkrétan tudom, hogy felkészítenek krisztushívőket az akolitusi szolgálatra. Van ünnepélyes lektoravatás, és utána akolitusavatás. És tulajdonképpen ugyanazt a megbízást kapják, mint az állandó diakónus, tehát vezetheti a vasárnapi igeliturgiát, áldoztathat, a temetési szertartást rábízhatjuk, keresztelhet, s a szentmisén és a gyóntatáson kívül tulajdonképpen minden szolgálatot rábízhatunk… A másfél éves püspöki szolgálatomnak az egyik nagy élménye, hogy szinte minden egyházközségben rácsodálkozom arra, hogy oda vannak már készítve azok a hiteles, nagyszerű emberek…

Szent András búcsúnkkor a Közösségi Házban dr. Udvardy György püspök atyához az egyik kérdés így hangzott: „Már a szentmiséket sem a pap fogja tartani?” (értsd jól!), ő a következő választ adta : Ez a folyamat, azt gondolom, hogy látszik, mindenki a bőrén tapasztalja, és még azt kell mondjam, hogy az, ami ezen a vidéken, Nógrádban vagy a váci egyházmegyének ezen a részén van, ez még messze jobb, mint az országos átlag. Messze jobb. Van olyan évfolyamtársam, aki 13 falut lát el Pécs mellett. És kérdeztem tőle, hogy figyelj, mikor a püspököd rád bízta a 13 falut, mit mondott, hogy mit csináljál? Azt mondta, hogy próbáljak meg legalább minden hónapban egyszer eljutni mindenhová. Körülbelül ez, vagy a Nyírségben még egy picit cifrább a helyzet. Óriási a papság létszámát illető visszaesés, és ez belátható időn belül még drasztikusabb lesz, hiszen az atyák jelentős része idős. A legmagasabb átlagéletkor a budapesti egyházmegyében van, 62 év az átlagéletkor. 62! A váci egyházmegyében egy picit jobb a helyzet, 58 év körül van, tehát ez egy fiatal egyházmegye. Tehát erre lehet számítani, és legjobban hol fog ez kiemelkedni? Valóban a szentmiséknél, a gyóntatásnál, betegellátásnál. A többi szentségre való felkészítést még valahogyan elő lehet segíteni.
Én itt a következő hibát látom: nagyon nagy hibát követnénk el, ha mindent pusztán abból a tényből akarnánk indokolni, hogy kevés a pap. Tehát nincs pap, akkor olyan emberek kellenek a plébánia közösségében, akik kvázi pap-pótlékok lennének, vagy bizonyos pap-funkciókat végeznének. Ez nem jó gondolkodás. Mire akar esetleg bennünket nevelni a jó Isten? Talán arra, hogy a világi hívek sokkal nagyobb aktivitással, önállósággal vegyenek részt a közösség életében, és nem mint pap-pótlék, hanem azért, mert a bérmálás szentségéből megkapta ezt a küldetést, hogy az egyházban aktívan részt vegyenek.

Összefogás a tragédia kapcsán

2004. év végi ünnepeinket, a karácsonyt és hálaadásunkat beárnyékolta az a nagy tragédia, özönvíz, mely Délkelet-Ázsiát sújtotta. Mindannyian együtt kell, hogy érezzünk velük, és együtt mondjuk a pápával: nagyon közel érzem magam azokhoz, akiket ez a nagy tragédia sújt. Összefogtak az egyházi segélyszervezetek, a világ 162 Karitász-szervezete, világi segélyszervezetek (állami adományok, egyházi adományok; a német, olasz, magyar egyház stb.), s azt is jó hallani, hogy a térségbe érkezett első segélyküldeményt a pápa küldte már a szerencsétlenség napján! Ezúton köszönjük meg mindenkinek az adományát, melyek az Országos Katolikus Karitászon keresztül eljutnak közvetlenül a legrászorultabbak megsegítésére.



VILÁGNAPOK:

A béke világnapja                               jan. 1.       újév
Szerzetesi hivatásokért                        febr. 2.     gyertyaszentelő Boldogasszony
A világ éhezőiért                                 febr. 6.     nagyböjtöt megelőző vasárnap
Betegek napja                                    febr. 11.
Papi hivatásokért                                ápr. 17.    húsvét 4. vas.
Jó termésért (búzaszentelő)                 ápr. 24.    ápr. utolsó vas.
Tömegtájékoztatási világnap                máj. 1.      húsv. 1. vas.
Terménybetakarítási ájtatosság            aug. 28.    aug. utolsó vas.
Szentírás vasárnapja                            szept. 25.  szept. utolsó vas.
Szentatyáért imádság                           okt. 16.    pápaválasztási évforduló
Missziós vasárnap                               okt. 23.    okt. utolsó előtti vas.